2019. augusztus 22., csütörtök , Menyhért, Mirjam

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Az oktatás társadalmi-gazdasági környezete >> Közoktatás és regionális fejlődés

9. Kitekintés Európára, következtetések

2009. június 17.

9. Kitekintés Európára, következtetések

A közoktatási rendszer ezredfordulós humánerőforrás-potenciálja térbelileg tagolt ugyan, de európai léptékben nincsenek akkora térségi egyenlőtlenségei, amelyek jelentősen veszélyeztetnék az ágazat hozzájárulását az európai uniós gazdasági és társadalmi felzárkózáshoz. Ugyanakkor a gazdaság és a társadalom tagoltságában sincsenek akkora eltérések, mint Európa egyes, kevésbé fejlett társadalomszerkezetű országaiban; hazánkra némelyiknél kevésbé szélsőséges helyzet jellemző. A gazdasági tér globalizációja és az informatikai struktúrák hatása pedig számunkra ugyanúgy egyfajta diszkontinuitást jelent, mint mindenütt: azt, hogy a korábbi térfejlődési tendenciáknak nincs a jövőre determinisztikus hatásuk. Ma úgy tűnik, Magyarország az Európai Uniós fejlődés „mérsékelten optimista” forgatókönyvére (Ehrlich É.–Révész G., 1994) épülő lehetőségek alapján a „dekoncentrált regionális fejlődés” (Enyedi Gy., 1996) alapmodelljében képzelhető el, annak mind a tágabb külső környezet, mind a hazai viszonyok tekintetében kevésbé ideális formájában. Ha Magyarország gazdasága és társadalma egy-két évtized távlatában az európai színtér alsó-középmezőnyébe kerül, a közoktatás humánerőforrás-potenciálja nem lesz akadálya, sőt aktív támogatója lehet a fejlődésnek. A közoktatás működése ugyan számos problémával terhelt; tartalmi korszerűsítése, az élethosszig tartó tanulás paradigmájának érvényesítése az egész közoktatási rendszer előtt álló kihívás.

Az ezredfordulón pangó gazdaságú, társadalmi problémákkal terhelt régiók, megyék közoktatási rendszerei is viszonylag megbízhatóan látják el feladataikat; egyes térségek teljesítményei jelentősen hozzájárulhatnak a tágabb európai térség társadalmába, gazdaságába való beilleszkedéshez, de másutt sem gátolják azokat. Sőt, a távlati gazdaságfejlődéssel összefüggésben akár dinamikus előzés bázisát is jelenthetik, például az új keleti EU-határtérségekben. Ugyanakkor az 1990-es években a gazdasági élénkülés jeleit mutató egyes térségekben deficitet okoz, hogy nem a tudásigényes ágazatok irányába mutató impulzusok érkeztek az oktatási szektor, az iskolahasználók felé. Ez ugyan – a nyugat-magyarországi térség népességének hosszabb idő alatt kialakult iskolázottsági szintje, munkakultúrája következtében – rövid távon nem gátolja meg a felzárkózás esélyét, de a jelenleginél intenzívebb adaptációt kíván, hiszen földrajzi helyzetüknél fogva e térségeknek van leginkább módjuk a tágabb európai térbe való gyors bekapcsolódásra, és ennek sikeressége befolyásolhatja a periférikusabb régiók lehetőségeit is. A fiatalok idegennyelv-ismerete a magyar viszonyok között itt a leginkább versenyképes, de a középiskolázás kiterjesztésének visszafogottsága maga után vonhatja, hogy a tudásigényesebb, az életpálya alatti többszöri szakmaváltásra, újratanulásra tömegméretekben képes munkaerőforrás hiánya miatt az ilyen igénnyel – először itt – megjelenő munkáltatók idetelepülése elmarad a várttól. Ez pedig megakadályozhatja az európai szinten nem versenyképtelen közoktatási potenciálok hasznosulását is.

A gazdasági pangás azon térségeiben, amelyek számos társadalmi problémával is terheltek, a közoktatási rendszerre számos többletfeladat hárul. A mégoly erőteljes oktatási erőfeszítések sem elégségesek azonban önmagukban a szegénység, az anómia, a társadalmi szegregáció leküzdésére, illetve a romák integrációjára. A közoktatás önmagában nem tud megküzdeni ezekkel a problémákkal, ez hosszabb távon is csak a különböző ágazatok együttes erőfeszítéseivel lehet eredményes, s valószínűsíthetően nem a teljes felzárkózást elérő mértékben. Ugyanakkor a rövid távon gazdasági haszonnal nem kecsegtető számos törekvés növelheti a társadalom kohézióját, hosszabb távon versenyképességét is. Az óvodáztatásból eddig kimaradó vagy csak a törvényes mértékig részt vevő társadalmi csoportok bevonása, a szegregált fogyatékos vagy kulturális tőkehiányos, szegény gyerekek integrálása, a társadalmi kohézió és a gazdasági versenyképesség feladatainak kiegyensúlyozott ellátása, a kistelepülések tanulói továbbtanulási esélyeinek javítása a regionális fejlesztés szempontjából alapvető.

Mindezeket azonban hiba volna normatív módon számon kérni. Tudatosan tartózkodtunk a normatív értékelő kijelentésektől a térségek közoktatási rendszereinek elemzése során; ez alól kivételt csak az általános európai értékeknek való megfelelés jelentett, valamint a nemzetközi kontextusban általános lemaradás néhány kulcsterülete (IKT, idegennyelv-tudás).

A kutatás eredményei akkor hasznosíthatóak, ha a feltárt potenciálok és hiányok elemzése és az erre épülő fejlesztési stratégiák, programok a térségek politikusai és társadalma által egyeztetett, diverzifikált célok megvalósítását szolgálják a regionális fejlesztésben érintett ágazatok közös gondolkodására építve. A térségek endogén fejlődési lehetőségeinek kiaknázását a decentralizáció kiteljesítése és racionalizálása (a kistérségi és regionális koordinációs eszközök körének bővítése) jelentősen erősítheti. E folyamatok következtében sokszínű közoktatási rendszerek alakulhatnak ki, illetve fejlődhetnek, a közszolgáltatási kereteken belül sajátos célokat is megvalósítva.

Mindez valószínűleg újabb egyenlőtlenségeket is felszínre hoz. Így az EU-hoz való csatlakozásunk a korábbitól eltérő migrációs folyamatokat is elindíthat, amelyek nyereségei és veszteségei nemcsak az országos, hanem a térségi fejlődés ütemétől és minőségétől is függnek majd. Az európai tér szempontjából közelivé váló keleti régiókban fokozottan megjelenhetnek az oktatási kibocsátás spillover hatásai. Ez azonban egyfelől várhatóan más szektorok még nagyobb mobilizációjával párhuzamosan megy végbe, másfelől nemcsak hátrányokkal, hanem a térbeli csereközegben kölcsönös tanulással, s előnyökkel is járhat.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.