2019. augusztus 21., szerda , Sámuel, Hajna

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Nemzetközi elemzések >> A középfokú oktatás nemzetközi tükörben

Az oktatási intézmények személyi és tárgyi feltételei

Összegzés

Az OECD-felmérést elsődlegesen összegző tanulmány13 kiemelte a skandináv iskolák, általában a skandináv oktatás kiemelkedő helyzetét. Tette ezt a vizsgálatba került országok adatainak átlagához való viszonyítás, s az ezt kifejező tizenegy referenciaérték (benchmark) alapján. Ezek a mérföldkövek – bár kétségtelen, hogy az oktatás minőségét érintő fontos indikátorok – egy bizonyos szakértői csoport nyilván konszenzusos, de mégiscsak némileg önkényes döntései alapján születtek, s dominálnak bennük az IKT térhódítását jelző indikátorok. Pusztán ezek alapján az egyes országok felső középfokú oktatásának sikerességét nem lehet megítélni. Éppen ezért tartottuk szükségesnek az árnyaltabb elemzést.

Az OECD-vizsgálat tizenegy referenciaértékéből (benchmarkjából) hét jelzi a skandináv országok abszolút előnyét, s ebből öt az IKT-val kapcsolatos indikátor. Ez kétségtelenül komoly eredmény, még ha valamelyest félre is húz ez a megközelítés. Az igazi előnyt azonban – megítélésünk szerint – nem ez jelenti, hanem az a kiegyensúlyozottság, ami ezekből az indikátorokból kiolvasható. Az, hogy a kiemelkedő helyzet mellé alig-alig társul az átlagosnál gyengébb minősítés.

A skandináv országok számára minden valószínűség szerint előnyt jelent, hogy többségükben a 90-es évek folyamán átalakították a középfokú oktatási rendszereiket, ezekben rugalmasabb, nagyobb választási, illetve módosítási szabadságot megengedő tanulási útvonalakat alakítottak ki, megszüntetve a zsákutcás képzéseket, és lehetővé téve minden irányból a felsőfokra való belépést, kialakítva ugyanakkor a lemaradók még inkább egyéni igényekhez igazodó ellátását és a magasabb képzési szintre történő visszakapcsolódás lehetőségeit.

Az adatok elemzése ugyanakkor azt jelezte, hogy ezek az országok ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint mások. Igaz, sokat fordítanak az oktatásra, s ennek eredménye csak részlegesen mutatható ki az OECD-felmérésben, de ez csak egyik összetevője a sikernek. A magas költségvetési ráfordítások ellenére itt is van tanárhiány, vannak képzetlen pedagógusok, hiányoznak modern számítógépek, a megfelelő és elegendő szoftverek. Itt sem motivált minden tanár az IKT használatára, itt is túlterheltek a tanárok, nincs idejük az informatika nyújtotta lehetőségek teljes körű megismerésére. Még abban a két országban (Norvégia, Svédország) sem sikerül mindenkit olyan iskolába, olyan programra felvenni, ahol ezt fontosnak tartják, s a pályairányítás eszköztára itt sem végtelen. Mindezek ellenére – s megítélésünk szerint ez igazán fontos – ezekre a problémákra megtalálták a jó választ. A számítógépektől nem csodát várnak, hanem használják. Akár a legegyszerűbb dolgokra, de tömegesen. Ha kevés a tanár, felvesznek hiányos képzettségűeket, de fontosnak tartják, hogy egy tanárnak ne kelljen túlzottan sok diákkal foglalkoznia. A hiányos képzettségre a tanártovábbképzés a válasz. A pályairányítás elemei közül a személyes tanácsadásra képes megközelítések kerülnek előtérbe.

Mindezek azt jelzik, hogy a rendszer a diákot helyezi az oktatás középpontjába. Akkor is, ha intézményrendszere hagyományos szerkezetben működik, s akkor is, ha komprehenzív rendszerű. Akkor is, ha megmaradt az évszázadok során kialakult évfolyamrendszerű oktatásnál, s akkor is, ha ez fellazult, rugalmasabbá vált. Ezek az intézményi feltételek nem mellékesek, de – éppen az egyes országok közötti eltérések jelzik – nem abszolutizálhatók. Többféle megközelítés lehet jó, ha az nem önmagáért működik, hanem a tanulók érdekében.

Az OECD-felmérésből az rajzolódik ki – egyértelműen ezt természetesen nehéz bizonyítani –, hogy a négy skandináv ország előnye éppen itt sejthető: a rendszerek igyekeznek előtérbe helyezni a tanulók választási lehetőségeit, s a rendszerek összességében a tanulók támogatására irányulnak. Megítélésünk szerint ennek több összetevője lehet, de egyik fontos feltétele, hogy az oktatással kapcsolatos döntések a megfelelő szinten, a megfelelő helyen történnek. Az állam, a kormányzat csak a legfontosabb kérdésekbe szól bele, a konkrét döntéseket átengedi a helyi és az intézményi szintnek. A helyi szint pedig nyilvánvalóan élni tud, s él is az adott lehetőségekkel. Erről konkrétan ugyan alig-alig tudunk valamit, de ezt sugallják az eredmények.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.