2019. június 16., vasárnap , Jusztin

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Nemzetközi elemzések >> A középfokú oktatás nemzetközi tükörben

Középfokú iskolák a skandináv országokban

Györgyi Zoltán

Középfokú iskolák a skandináv országokban

Bevezetés

Ebben a fejezetben négy, egymással már régóta szoros kapcsolatot ápoló ország oktatatási rendszerének sajátosságairól lesz szó. Négy olyan országéról, amelyeket sokszor emlegetnek együtt,  s amelyek oktatása komoly eredményeket tud felmutatni. Bár képzési rendszerük környezeti feltételei jelentősen eltérnek a hazaitól, az OECD-felmérés1 tükrében érdemes részletesebben is szemügyre venni néhány olyan tényezőt, ami hozzájárulhatott sikereikhez, s ami támpontot adhat a magyarországi oktatás fejlesztéséhez is.

A skandináv országok oktatási szerkezete, irányítási rendszere szakmai körökben viszonylag jól ismert, akárcsak azok az eredmények, amelyek oktatásukat jellemzik. Annak ellenére, hogy programszerűen nem hangolják össze képzési rendszerüket, gyakran felbukkan a szakirodalomban a skandináv modell fogalma. E kifejezés arra utal, hogy a közös történelmi gyökerek és a szoros gazdasági és kulturális kapcsolatok egymáshoz sok tekintetben hasonló iskolarendszert eredményeztek. Legjellegzetesebb megnyilvánulása ennek a közoktatás szerkezete, amely hosszú (de tagolt) alapképzésre épülő, viszonylag rövid idejű felső középfokú oktatással jellemezhető, de a fenntartásban, a finanszírozásban, a képzési tartalmak kialakításában is sok a közös vonás. Természetesen vannak különbségek is, s nem is jelentéktelenek. Ha csak a felső középfokú oktatás nézőpontjából vizsgáljuk ezeket, jól látható, hogy más szelekciós mechanizmusok működnek a beiskolázásnál, és mások a felsőfokra történő továbblépés lehetőségei is. Eltérő az iskolaszerkezet, különböző szervezeti megoldások jellemzik az iskolák belső életét is. Hogy az oktatási rendszer egésze, eredményessége szempontjából melyek a legfontosabb tényezők, s ezek közül melyek egybeesése esetén beszélhetünk az egész oktatási rendszerre vonatkozóan skandináv modellről, nem tudjuk pontosan megmondani. Nem tudjuk az OECD-felmérés nélkül, s – előrebocsátjuk a konklúziót – az OECD középfokú oktatásra kiterjedő vizsgálata adatainak elemzése után sem. Nem is vállalkoztunk erre a feladatra – legfeljebb titkon reméltük, hogy feltárul a modell a maga teljes egészében –, csak arra, hogy legalább árnyalt képet kapjunk a négy ország felső középfokú oktatásáról, s ez alapján utaljunk a közös és az egymástól eltérő jellegzetességekre, ezek hatására, s egyáltalán arra: mire helyeznek nagy hangsúlyt az oktatásban az érintett országok, s mi az, ami kevésbé fontos számukra. Hazai szemmel nézve ennek akkor is komoly hozadéka lehet, ha tudjuk, mindezek alapján nem rajzolható meg egyértelműen a magyar oktatás jövője. A jó megoldások azonban iránymutatást jelenthetnek a hazai oktatáspolitikával foglalkozó szakemberek számára.

További tartalom

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.