2019. augusztus 22., csütörtök , Menyhért, Mirjam

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Nemzetközi elemzések >> A középfokú oktatás nemzetközi tükörben

Előszó

2009. június 17.

Előszó

A jelen kiadvány egy 2001-es OECD-vizsgálat (International Survey of Secondary Schools, rövidítve ISUSS-vizsgálat) eredményeit foglalja össze a hazai olvasók számára. A nemzetközi felmérésekben való részvétel nem számít újdonságnak, a hazai oktatás eredményei évtizedek óta követhetőek a szakmai és a szélesebb közönség számára nemzetközi viszonylatban (pl. IEA-, TIMSS-, PISA-, PIRLS-vizsgálatok). Az eddigi munkákhoz képest – melyek főleg az oktatási rendszerek kimeneti oldalát vizsgálták és hasonlították össze – a jelen felmérés sajátossága, hogy más oldalról közelít: a vizsgálat az iskolán belüli folyamatokra és az oktatást leginkább meghatározó intézményen belüli, a tanulási környezetet formáló tényezőkre irányul (beiskolázás és osztályba sorolás, tanárok, információs és kommunikációs technika alkalmazása, pálya-tanácsadási módszerek stb.). Ezzel ahhoz a komplex összefüggésrendszer feltárásához (a „fekete doboz” felnyitásához) igyekszik hozzájárulni, amely a kimeneti mutatók mögött van. Ez a megközelítés ha önmagában nem is tudja feltétlenül kimutatni, hogy melyik modell milyen eredményes a kimeneti mutatókat tekintve, de hozzájárul annak megértéséhez, hogy a kimeneti adatok mögött milyen folyamatok, strukturáló tényezők, oktatáspolitikai törekvések állnak. A vizsgálatot koordináló OECD INES C munkacsoportjának az itt közreadott vizsgálat már második, ebben a megközelítésben végzett munkája. A munkacsoportnak mindazonáltal egy másik célja is volt a vizsgálattal: olyan intézményi szintű indikátorok kialakítása, amelyek nemzetközi összehasonlító elemzésekben módszertanilag alkalmasak egyes intézményi szintű tényezők és folyamatok összevetésére, s az oktatáspolitikai szempontból releváns folyamatok megragadására.

Az OECD kutatása egy kiemelt oktatási szinten, a középfokon vizsgálta az iskolákat. Ez az oktatási szint a több irányú kimenet és a heterogén tanulói összetétel következtében igen sokféle elvárásnak kell megfeleljen. Az új évezred küszöbén azonban új kihívásokkal is szembe kell nézzenek a középfokú iskolák: a kommunikációs és információs technológia megjelenésével az oktatásban, a tanári pálya vonzerejének csökkenésével, az esélyegyenlőség és a minőség igényének egyidejű érvényesítésével, és végül, de nem utolsósorban, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés igényével. Hogyan tud reagálni a középfokú oktatás az ezekből adódó kihívásokra? E kérdés megválaszolására is kísérletet tesz az itt közreadott több országra kiterjedő vizsgálat.

Egy nemzetközi kutatás kitűnő lehetőséget nyújt egy adott terület aktuális helyzetének összehasonlítására, az országonként eltérő vagy éppen hasonló tendenciák felrajzolására, a jó gyakorlatok bemutatására. Ugyanakkor számos korláttal is számolni kell. A nemzetközi összehasonlító elemzés, bár pontosan definiálja az érintett országok relatív pozícióját a nemzetközi térben, önmagában nem mindig képes, vagy csak részlegesen képes feltárni a különbségek okait, a magyarázó erejű mögöttes tendenciákat, s ezért következtetések levonását gyakran csak fokozott óvatossággal teszi lehetővé. Az OECD középfokú intézményekre irányuló vizsgálata hasonló lehetőségekkel és korlátokkal jellemezhető. A felmérés a felső középfokú oktatáson belül számos területen enged bepillantást a tanulási környezetet jellemző, ún. folyamatindikátorok segítségével az intézmények szerveződésébe, személyi és tárgyi feltételeik alakulásába, s a részt vevő országok között húzódó különbségekbe. A vizsgálat azonban nem feltétlenül ad választ a különbségek hátterére, okaira, s nem mindig tud szükségképpen magyarázatot arra sem, hogy egyik országban miért eredményesebb az oktatás, mint egy másikban, nem tudja megadni az eredményes intézményi működés receptjét. A vizsgálatban részt vevő tizennégy ország ráadásul nagyon sok tekintetben eltérő hagyományokkal, társadalmi, gazdasági és oktatási rendszerrel rendelkezik, a középfokú oktatás szintje is másként szerveződik. A felmérés adataiból sokat megtudunk az egyedi jellegzetességekről, s valamivel közelebb kerülünk az ezzel az oktatási szinttel összefüggő általános tendenciák, lehetőségek megismeréséhez, egyes kérdések megválaszolásához. A részt vevő országok összetétele (Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Olaszország, Dél-Korea, Mexikó, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc és Magyarország) igen heterogén, európai és Európán kívüli országokat egyaránt magában foglal, ugyanakkor nehezíti a tanulságok levonását, magát az összehasonlíthatóságot is, hogy a felmérésben nem vett részt néhány, számunkra fontos vonatkoztatási pontul szolgáló ország (például Anglia és Hollandia), illetve más, ismerősebb közép-európai ország sem (például Németország, Ausztria).  

A jelen másodelemzés mindenekelőtt a hazai oktatásra vonatkozó tanulságok levonását igyekezett elvégezni. Mindez komoly szakmai és módszertani kihívást jelentett, részben mert a magyar középfokú oktatás szerkezete nem könnyen áttekinthető, részben annak okán, hogy a hazai oktatásügyi elemzésekben az indikátorok alkalmazása és interpretálása még nem mondható bevett gyakorlatnak. Kihívást jelentett az OECD-vizsgálat másodelemzése abból a szempontból is, hogy az adatfelvételre olyan időpontban került sor, amit megelőzően Magyarországon a felső középfokú oktatásban (a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai oktatásban) komoly szerkezeti, tartalmi átalakulások zajlottak le. Ezzel párhuzamosan a magyar közgondolkodásban is egyre fontosabb tényezővé vált az oktatás, az iskolázás, és a nemzetközi kutatást megelőző években megnőtt az érdeklődés az oktatási rendszerek eredményessége iránt is. A 2000-es PISA- vizsgálat adatai, melyek először közvetítettek – a szélesebb nyilvánosság számára is – nemzetközi összehasonlító mutatókat a hazai képzési rendszer eredményességéről, sokkolóan hatottak. Bár a 15 éves tanulók tesztekkel mért tanulmányi teljesítménye hazánkban összességében inkább az általános iskola eredményességét méri, az intézmények közötti különbségek mértéke már a középfokú oktatási szintre érvényes tendenciákról is mutat valamit. A PISA 2000 adataira épülő elemzések Magyarországra nézve talán legfontosabb megállapítása az, hogy az iskola összesített szocioökonómiai jellemzőjének erősebb hatása van a teljesítménykülönbségekre, mint a tanulók egyéni hátterének. Mindez feltehetően hozzájárul ahhoz, hogy az ekkor szervezett ISUSS-vizsgálat eredményei nagyobb érdeklődést váltsanak ki mind az oktatási szakma képviselői, mind a tágabb közvélemény körében.

Az OECD-vizsgálat eredményeinek bemutatása mellett azonban lehetőség nyílt egy, a hazai nézőpont érvényesítését lehetővé tevő másodelemzés elvégzésére is, melyet a vizsgálat adatbázisának nyilvánossá válása tett lehetővé. A másodelemzés nem vállalhatta a PISA-eredmények hátterének maradéktalan megvilágítását. Célja ennél jóval szerényebb: a hazai középfokú oktatás, valamint egy sikeresnek bizonyult országcsoport, a skandináv államok egyes intézményi szinten megragadható jellemzőinek bemutatása, nemzetközi keretben. A másodelemzés számára lényegében az a lehetőség kínálkozott, hogy egy kis lépéssel továbbvigyük az OECD elektronikusan és nyomtatott formában is megjelentetett nemzetközi összegzését, mind az adatelemzés, mind az indikátorok interpretációja terén. Az adatok értelmezésénél, ahol lehetőség nyílott rá, részletesebb (programszintű) bontásokat is alkalmaztunk – ilyenek a nemzetközi elemzésben csak elvétve fordultak elő –, az interpretálásban pedig igyekeztünk megvilágítani az elemzett országok esetében az adott indikátorok mögött húzódó néhány fontosabb összefüggést. Ez utóbbinál alapvetően a magunk által gyűjtött háttérismeretek feldolgozására támaszkodtunk, ami elsősorban a strukturális adottságok feltárását jelentette.

Kiadványunk három tanulmányt és egy adatokban gazdag függeléket tartalmaz. Az első írás az OECD-vizsgálatról készített jelentés megrövidített változata, Kádárné Fülöp Judit fordításában és szerkesztésében, amely bemutatja a nemzetközi vizsgálat főbb eredményeit, valamint a részt vevő 14 országban a középfokú intézmények működési sajátosságait és az ezekkel kapcsolatos fontosabb mutatókat. Ez az írás tárgyalja legbővebben a vizsgálat kiinduló elképzeléseit, egyes módszertani megoldásait és fontosabb következtetéseit, ún. referenciaértékek vagy mérföldkövek (benchmarkok) segítségével. A második elemzés, Györgyi Zoltán írása, a kedvező helyzetük és eredményességük okán kiemelt ország-csoportot, a skandináv országokat vizsgálja meg közelebbről a rendelkezésre álló adatok, mutatók segítségével. A harmadik írás, Imre Anna munkája, a hazai középfokú intézmények helyzetét elemzi részben a nemzetközi összehasonlítást lehetővé tevő mutatók alkalmazásával, részben a hazai folyamatok közelebbi, más elemzésekre is támaszkodó bemutatásával, amelyek kiegészítik és árnyalják a nemzetközi vizsgálatban a magyar középfokú oktatásról kialakult képet. A kötet írásai az elemzések tartalmi vonatkozásain túlmenően egy módszertani célt is megvalósítanak: bemutatják az intézményi szintű indikátorok egyik lehetséges alkalmazási területét. A könyv melléklete tartalmazza az OECD elemzés legfontosabb indikátorait a 14 ország vonatkozásában, a vizsgálat eredeti táblázatainak bemutatása révén.

A kiadvány mindenekelőtt a kifejezetten a fenti vizsgálat iránti érdeklődő olvasók érdeklődésére tarthat számot, de hasznos lehet a középfokú oktatás iránt általában, illetve a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok vagy egyes módszertani megoldások iránt érdeklődő olvasók számára is. A nemzetközi elemzés eredeti szövege, teljes dokumentációja és adatai megtalálhatóak az OECD honlapján is (www.oecd.org/edu/isuss).

A szerkesztő

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.