2019. szeptember 20., péntek , Friderika

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Nemzetközi elemzések >> A középfokú oktatás nemzetközi tükörben

Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a hazai középfokú iskolákban

2009. június 17.

Imre Anna

Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a hazai középfokú iskolákban

Bevezetés

A másodelemzés során nem volt célunk a hazai középfokú oktatás helyzetének átfogó feltárása, ehelyett elsősorban arra törekedtünk, hogy a hazai jellemzőket nemzetközi kontextusban tegyük láthatóvá, ezen belül is arra, hogy megismerjük és bemutassuk a középfokú oktatás erősségeit és problémáit. Tanulmányunkban ezt oly módon valósítottuk meg, hogy egyfelől az OECD-vizsgálat élethosszig tartó tanulást hangsúlyozó megközelítésére, fogalomhasználatára, jelentésének szerkezetére építettünk, élve a nemzetközi összehasonlítás lehetőségével is, másfelől mindezt mindenekelőtt hazai perspektívából nézve igyekeztünk értelmezni, kiegészítve a magyar közoktatás folyamatairól szerzett mélyebb ismereteinkkel. Az elemzés során sajnálatos módon nem tudtuk adatainkat olyan országhoz vagy országcsoporthoz hasonlítani, amely hasonló adottságokkal rendelkezne, mivel más korábbi szocialista vagy közép-kelet-európai ország nem vett részt az OECD nemzetközi felmérésében. Ezért a hazai adatok értelmezésénél hasonló módon jártunk el, mint a kiemelt skandináv országok esetében, azaz a magyar adatokat mindenekelőtt a nemzetközi vizsgálatban részt vett 14 ország átlagát tükröző mutatókkal vetettük össze. A különbségek interpretálása során elsősorban a hazai szabályozás és a strukturális adottságok különbözőségeit vettük számba, s ahol az iskolák nagyobb mozgástérrel rendelkeznek, ott a fentieken túlmenően az intézményi szintű különbségeket is igyekeztünk feltárni, s ehhez a fenntartói, programszintű vagy intézménytípusok szerinti eltéréseket is próbáltuk figyelembe venni.1 A tanulmányban – amennyiben mód volt rá – a nemzetközi jelentésben alkalmazott elemzés dimenzióin egy lépéssel továbbmenve igyekeztünk fenntartói, program- vagy intézménytípusonkénti bontásokat is alkalmazni. Egy-egy kérdéskör mélyebb megértéséhez helyenként támaszkodtunk az adott témát feltáró más kutatások tapasztalataira, valamint a vizsgált intézmények egy szűkebb körében készített interjúkra is.

Az írás első felében a középfokú oktatást meghatározó külső tényezőket, valamint a középfokú oktatás képzési és fenntartói szerkezetének alakulását tekintjük át. Az elemzés második és harmadik része illeszkedik az OECD-jelentés megfelelő fejezeteihez, a következtetéseket pedig a záró fejezetben fogalmazzuk meg.

További tartalom

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.