2019. október 14., hétfő , Helén

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2008 augusztus–szeptember

Korszerű praktikák, avagy hogyan tanítsunk és tanuljunk?

2009. szeptember 30.

Gyakorlati kézikönyvet tart kezében az olvasó, amely, mint az ajánlásból is kiderül, elsősorban a pedagógusok, de a tanulók és szülők számára is hasznos lehet a tanulmányozása. A szerző többéves oktatási tapasztalatát osztja meg velünk konkrét példákon, megoldási javaslatokon keresztül. A kézikönyv elkészítését indokolja az oktató és a tanuló szerepének megváltozása, a tanulás jellegének átalakulása, ami tagadhatatlanul élő probléma napjainkban.

A könyv első része (eszköztervezés) a hatékony tanításhoz szükséges elméleti ismereteket foglalja össze röviden, lényegre törően. Ebben a részben érvényesül a könyv alapvető gyakorlati megközelítése, számos példával illusztrálja az elméleteket. Megfogalmazásai egyébként tiszták és közérthetők. A fejezet középpontjában a tanulás áll, ezen keresztül mutatja be a tanulók körében megfigyelhető közös vonásokat és különbözőségeket, valamint ezek hatását a tanulásra. Ismerteti a tanulás biológiai alapjait, illetve az alapvető tanulási, tanítási modelleket is, és kitér az intelligenciára is. A bemutatott ismereteket illusztrációk teszik érdekesebbé és szemléletesebbé, legfontosabb megállapításait tankönyvszerűen összefoglalva, jól láthatóan kiemeli.

A tanulási és tanítási eszközökről szóló második részben a szerző – rövid bevezető után – ötven konkrét lehetőséget kínál a hatékony és változatos oktatás megvalósítására. A tevékenységeknek kifejező fantázianeveket ad, minden egyes tevékenységhez illusztrációt is mellékel, bár ezek inkább csak színesebbé teszik a könyvet, helyenként azonban segítenek az értelmezésben is. Az egyes feladatok leírását minden esetben azonos szerkezetben találjuk, ez segítheti a könyv hatékony használatát. Elsőként leírja a tanítási folyamat menetét, a megvalósítás módját, majd hogy milyen jellegű oktatási feladathoz, milyen tárgyakhoz ajánlott az adott tevékenység. Minden esetben közli azt is, miért célszerű használni az adott tanítási „eszközt”, végül a megoldás lehetséges változatait is felsorolja. Minden feladathoz két táblázatot mellékel a feladat céljainak és sajátosságainak felsorolásával. A sajátosságok és célok minden feladat esetében azonosak, ezeket aszerint pontozza, hogy az adott feladat mennyiben felel meg nekik. Közli továbbá, hogy szükséges-e a tanterem átrendezése. Ha igen, egy kis ábra mutatja, hogy az asztalokat és székeket hogyan kell elhelyezni, és a tanárnak hol kell elhelyezkednie. Gyakran közöl konkrét példákat is a megvalósítással kapcsolatban.

A harmadik részben (a csoportmunka, a viselkedés és a személyes felelősség irányításának eszközei) az előzőekben felvázolt tevékenységek sikerének és sikertelenségének okait vizsgálja. Ezek a fegyelem, a viselkedési normák betartása, a hatékony csoportmunka. Ebben a fejezetben olyan gyakorlatokat ír le a szerző, amelyek elősegíthetik a szükséges viselkedési normák meghatározását és rögzítését, valamint a hatékony csoportmunkát. A gyakorlatok leírásában hasonló elvet követ, mint a második fejezetben. A megvalósítás módját, az alkalmazás célját, majd miértjét írja le. Itt is közöl lehetséges változatokat, és ha szükséges, segédanyagokat és háttér-információkat is ad a pedagógusoknak.

A negyedik rész (munkaeszközök) a címmel ellentétben hat tanulásirányítási módszert mutat be a legegyszerűbbtől a legbonyolultabb felé haladva. Azokat a módszereket írja le részletesen, amelyek kevésbé elterjedtek a pedagógusok körében. Ezekhez a szöveges leírás mellett számos ábra, segédanyag kapcsolódik.

Az ötödik, egyben utolsó rész (átvilágító eszközök) azt a célt szolgálja, hogy ellenőrizhessük, mennyire felelünk meg elvárásainknak. A pedagógussal és a tanulókkal kapcsolatban is rávilágít azokra a pontokra, amelyek rendszeres vizsgálata képet adhat arról, mennyire volt sikeres a tevékenységünk. Ilyenek a pedagógus óratervei, az önálló tanulási készségek közvetítése, a nyelvhasználat, a szakmai fejlődés. A tanulók esetében a tanulási stílus és az önbecsülés értékeléséhez kínál hasznos eszközöket, módszereket a könyv.

A kötetet a felhasznált irodalom jegyzéke és válogatott bibliográfia zárja. Ezek a hazai gyakorlatban kevésbé alkalmazhatók, mivel nem csak a szerző által használt forrásokat tartalmazza. A könyv végén szerepel a felsorolt feladatok mutatója, de ebben csak a feladatok neve alapján kereshetünk, amit megtehetünk – ugyan nem betűrendben – a tartalomjegyzék segítségével is.

Mivel gyakorlati útmutatóról van szó, valódi értékét nem a tudományos színvonala adja. Olyan kézikönyvet állított össze a szerző, amelyet gyakorló pedagógusok forgathatnak mindennapi munkájuk során. Véleményem szerint a könyv hatékony használatához olyan mutatóra lett volna szükség, amelyből a kívánt feladathoz könnyen és gyorsan kiválaszthatnánk a megfelelő módszert; így csak a könyv teljes átböngészésével találhatjuk meg a céljainknak leginkább megfelelő lehetőségeket.

Vass Csaba

Paul Ginnis: Tanítási és tanulási receptkönyv. Az izgalmas és élvezetes tanulás eszközei. Alexandra Kiadó, Pécs, 2007

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.