2019. december 10., kedd , Judit

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Sajátos nevelési igényű tanulók >> Kőpatakiné Mészáros Mária – Singer Péter - Módszertani kaleidoszkóp

6. fejezet

2009. június 17.

6. fejezet

amelyben óravázlatokat mutatunk be azoknak a módszereknek az alkalmazásával, amelyeket az olvasás során megismertünk. A vázlatokat azok a gyakorló pedagógusok készítették, akiknek az osztályában sérült tanuló is van. Az olvasó többféle szempont szerint összeállított, különböző formában leírt óravázlatokkal találkozik. Ennek az az oka, hogy nem akartuk egy általunk kitalált – minden bizonnyal egységesebbnek ható – kalodába fűzni a gyakorlatban megnyilvánuló sokszínűséget, gazdagságot.

6.1. Mozgáskorlátozott tanulók (környezetismeret, rajz, technika)

1. évfolyam – rajz

A mozgáskorlátozott gyermek dignózisa: ICP athetozis1Cerebral Paresis (CP) = Cerebral Palsy = Infantilis Cerebralis Paresis (ICP) = Little-kór Korai agykárosodás következtében kialakult mozgászavar. Olyan pszichoszenzomotoros zavar, amely a fejlődés korai időszakában károsítja a még „éretlen” idegrendszert. A sérülés helyétől, súlyosságától, a bekövetkezés idejétől függően változó, nagyon egyedi előfordulásokat mutathat. A vezető tünet a motoros funkciók sérülése. A mozgásos akadályozottság veszélyezteti a gyermek személyiségének, értelmi funkcióinak fejlődését, mert akadályozott a kommunikációban, az észlelési, megismerési folyamatokban és a mozgásos, cselekvéses tapasztalatszerzésben. A motoros funkciózavar lehet: spasztikus („görcsös”) – athetotikus („túlmozgásos”) – ataxiás („ügyetlen mozgású”) – rigiditásos („merev”) – tremoros („remegős”) – illetve „kevert”, azaz az előzőek bármilyen kombinációja.>.

Témakör: forma-szín

Tananyag: megadott forma díszítése, farsangi szemüveg körberajzolása, kitöltése, díszítése adott formákkal, színekkel

Szükséges anyagok: kartonpapír, különböző színes papírok, csomagolópapírok, gombok, gyöngyök, szalagok, tollak, szinte bármi

Szükséges eszközök: grafitceruza, olló, sablon, ragasztó

Speciális eszközök: spasztiker (rögzített) olló, táblagyurma

Szemléltetés: különböző technikával, anyagokkal készített farsangi szemüvegek

Tantárgyi koncentráció: magyar irodalom, technika, környezetismeret

Bevezetés, előkészítés
  1. Beszélgetés az év elejei ünnepekről, farsangi népszokások ismertetése, az adott intézmény farsangi hagyományainak felelevenítése.
  2. Farsangi szemüvegek bemutatása.
  3. Célkitűzés.
Munkáltató rész
  1. Kartonpapírok, sablonok kiosztása
    • a sérült gyermek esetében, ha szükséges, rögzítsük le a kartonlapot az asztalra táblagyurmával vagy helyezzük csúszásgátló fóliára,
    • a sablon készüljön az ő esetében vastagabb, keményebb papírból vagy merev műanyagból, és ugyanúgy rögzítsük, mint a kartonlapot.
  2. Körberajzolás
    • ügyeljünk arra, hogy a gyermek a megfelelő (kóros reflexek kiváltódását megakadályozó) helyzetben dogozzon, ceruzája legyen puha.
  3. Vágás
    • a sérült gyermek lehetőség szerint dolgozzon egyedül a speciális ollóval, de ha nem sikerül, segítsünk neki (pl. a papírlapot foghatjuk, forgathatjuk, a rögzített ollót még a legsúlyosabb mozgásállapotú gyermek is le tudja nyomni). Esetleg a padtársa is segítheti ebben a munkában.
  4. Díszítés
    • a sérült gyermek is választhasson kedvére az adott díszítő elemekből, ha olyat választ, amelyet nehezen tud megfogni, esetleg összegyűri, ne beszéljük le róla rögtön, szerencsésebb, ha ő maga tapasztalati úton jön rá erre,
    • a ragasztáshoz ismét rögzítsük a kivágott formát,
    • tubusos ragasztót az ő esetében ne használjunk, megfelelőbbek a stiftek, ebből is a nagyobb kiszerelést vegyük, ez jóval vastagabb, jobban megfogható, megmarkolható.
Befejezés
  1. Rendrakás
    • ebben a műveletben vegyen részt a sérült gyermek is, a saját asztalán a rendet ugyanúgy megkövetelhetjük, mint a többitől.
  2. Értékelés
    • munkafegyelem, hatékonyság és egyéni képességek szerint értékeljünk, emeljük ki az egyéni megoldásokat.

1. évfolyam – technika

A mozgáskorlátozott gyermek diagnózisa: ICP tetraparézis

Témakör: ünnepek

Tananyag: könyvjelző készítése, díszítés fércöltéssel

Szükséges anyagok: kilyuggatott papír könyvjelzők, tű, hímzőfonal,

Szükséges eszközök: olló, kb. 2 cm vastag szivacsdarab

Szemléltetés: varrott, hímzett ruhadarabok, tárgyak

Tantárgyi koncentráció: magyar irodalom

Bevezetés, előkészítés
  1. Beszélgetés a tavaszi ünnepekről, az Anyák napjáról.
  2. Az elkészítendő munkadarab bemutatása.
  3. Ismerkedés az elkészítéshez szükséges anyaggal, a fonallal: minden gyermek egy kis borítékban többféle vastagságú és anyagú fonalat kap (cérna, hímzőfonal, spárga, kötő-fonal, madzag), közülük ki kell választaniuk, melyik a legmegfelelőbb a könyvjelző varrásához. Meg kell nevezni a fonalfajtákat, melyikkel hol találkozunk a mindennapi életben.

Érzékelőjáték csukott szemmel. Csak tapintás útján a fonalak felismerése.

Munkáltató rész
  1. A papír könyvjelzők, tűk, fonalak kiosztása
    • a sérült gyermek kapjon a többiekénél valamivel keményebb, vastagabb lapot, a lyukak is legyenek rajta valamivel nagyobbak,
    • a tű kiosztása előtt beszéljünk a balesetveszélyről,
    • a sérült gyermek kapjon nagyobb, vastagabb tűt, esetleg akrilfestékkel fessük be a tűnek a lyukas felét,
  2. A fonal befűzése a tűbe
    • a sérült gyermeknek a következőképpen segíthetünk: a tűt szúrjuk bele egy szivacsba vagy gyurmadarabba, és ezt állítsuk egy olyan méretű dobozra, hogy éppen szemmagasságba kerüljön a tű foka.
  3. Csomókötés
    • ez még az ép gyerekeknek is nehéz művelet, a sérült tanulónak azzal segíthetünk leginkább, ha nemcsak az osztály előtt, hanem neki külön is megmutatjuk, ügyelve arra, hogy ne szemben legyünk vele, hanem mellette.
  4. Öltögetés
    • az ICP-s gyermekek gyakran küzdenek vizuális észlelési zavarokkal, előfordulhat, hogy nem a soron következő lyukba öltenek. Ezen úgy segíthetünk, hogy a papírlapon minden második lyukat színes ceruzával körberajzolunk, és megbeszéljük a gyermekkel, hogy ezekbe a lyukakba kell beleszúrni, a nem körberajzolt lyukakon viszont kijön a tű. (Ez természetesen a lap túloldalára is érvényes!)
    • Előfordul, hogy a gyermek nem tudja mindkét kezét egyformán használni, ilyenkor segíthetünk neki a befűzéskor használt szivaccsal: rátesszük a papírlapot, a gyermek beleölt, majd megfordítja az egészet, a szivacsot leemeli a papírlapról, majd teljesen áthúzza a fonalat.
  5. Elvarrás
    • ha körbeértek a gyerekek az öltögetéssel, mutassuk meg nekik, hogyan kell rögzíteni a szálat, hogy ne bomoljon ki.
Befejezés
  1. Rendrakás
    • ebben vegyen részt a sérült gyermek is, saját asztalán és környékén a rendet tőle is megkövetelhetjük.
  2. Értékelés
    • munkafegyelem, hatékonyság, esztétikum és egyéni képességek szerint értékeljünk.

2. évfolyam – környezetismeret

A mozgáskorlátozott gyermek diagnózisa: Arthrogryposis2

Tanítás célja:

  • a fa és a gyümölcs részeinek átismétlése,
  • a gyümölcs tulajdonságainak tapasztalati megismerése.

Az óra anyaga:

  • a fa részei,
  • a gyümölcs részei,
  • a gyümölcsök csoportosítása.

Szemléltető eszközök:

  • a tábla képe,
  • gyümölcsök,
  • szókártyák,
  • képek,
  • (kés, tálca, csap).

Az óra típusa: gyakorló óra

Módszerek:

  • tapasztalati megismerés,
  • élmények elmesélése,
  • bemutatás, magyarázat, kérdés

Megjegyzés:

A mozgáskorlátozott gyermek együttoktatása során javasolt módszereket dőlt betűkkel jelenítjük meg!

1. Bevezető rész (8 perc)
  • bemutatkozás
  • jelentés
  1. A fa részeinek átismétlése: egyik padsornál vannak a fa részei, a másik padsornál vannak a szókártyák.
Táblán felépítjük a fát alulról felfelé, és mindig aktuálisan melléillesztjük a megfelelő szókártyát.
  • kiviszi és felrakja
  • kiviszi, de más rakja fel,
  • a mozgássérült gyerek a padsor „szája”, a többiek oda teszik a szókártyát, ahová ő mondja
korona
 
törzs
 
gyökér

Mi mindenből áll a korona? Ág, gally, levél, virág/gyümölcs.

  1. A gyümölcs útja a fáról az asztalunkra.
Rajzolják le, hogy mire van szükség: láda/vödör – piac – kosár – hűtő/kamra…
  • rajzol
  • egy társával rajzol
  • rajz helyett ír
  • számítógépéből rákereshet képekre (clipart segítségével)
2. Főrész (25 perc)
A gyümölcsök megtapasztalása – padsorokban dolgozunk
  • ha nyelő reflexe nem működik, „nyálzik”, külön saját gyümölcsöt kap
  • ha nem, dolgozhat a többiekkel
külsőleg megtapasztalt dolgok
kettévágva, belsőleg megtapasztalt dolgok
íz megtapasztalása (kóstoljuk meg)
(alma, szilva, szőlő, citrom, dió, mogyoró…)
A megtapasztalt gyümölcsök csoportosítása, a megtapasztalt tulajdonságai alapján
a gyümölcs héja húsa… magja…
sima érdes puha kemény
alma X   X  
           
             
             
             
 

Az osztály ép tanulói a táblázat különböző sorait maguk írják be, a mozgáskorlátozott gyermeknek esetleg nem kell (ha nehézkes vagy lassú az írása), csak „x”-et ír a papíron vagy a számítógépes feladatlapján.

Azokat a gyümölcsöket is lehet szerepeltetni, amiket órán nem vettünk. Itt a tanulók előzetes ismereteinek aktivizálásával segíthetjük a feladat megoldását.
3. Befejező rész (8 perc)
A gyerekek megízlelik vagy megtapintják a gyümölcsöket, felismerik őket, majd barkochoba: ki kell találni az adott gyümölcsöt.
  • diagnózistól függően ízleljen vagy tapintson
Értékelés
  • az értékelés alapja a tanuló aktivitása, együttműködési készsége, eredményesen megoldott feladatai. Ne értékeljük a munka tempóját.
Az óra lezárása.

6.2. Hallássérült tanulók együttnevelése
(angol nyelv, matematika, magyar nyelv, természetismeret, írás, környezetismeret)

1. évfolyam – matematika

A hallássérült tanuló diagnózisa: Cohleáris implantáció3Cochleáris implantáció (CI műtét) egy műtéti eljárás, amelynek lényege, hogy a belső fül ingerlésével a hallóideget auditív élményekhez juttatva – megfelelő komplex rehabilitáció után – a hallás- és beszédértésben jelentős javulást eredményez, és meghatározott frekvenciasávon belül az emberi hang meghallását teszi lehetővé. A műtét előtt súlyosan hallássérült gyermekek CI műtét utáni rehabilitációja gyógypedagógiai feladat. A gyermekek nyelvi fejlődésbeli lemaradását megfelelő nyelvi környezet megteremtésével, intenzív hallás- és beszédfejlesztéssel csökkentik.>
Feladatok Tanulói tevékenység A hallássérült tanuló tevékenysége A fejleszteni kívánt képességek Eszközök Idő percben
1. Bemelegí-
tő gyakorlás

10 bontása
A tanulóknak labdát dob a tanár egy számmal, a tanulók visszadobják, és olyan számot mondanak, ami 10-re egészíti ki a tanár által mondott számot Szabálytartás, megosztott figyelem labda 3
2. Ismétlő kérdések
Milyen mé-
rőeszközök-
kel mértünk távolságot?
Milyen mér-
tékegysége-
ket használ-
tunk távol-
ságmérésnél?
Mérőeszközök, mértékegységek megnevezése Szókincs
Hosszú távú emlékezet
  2
3. Beszélgetés a folyadékok méréséről
Milyen folya-
dékokat is-
mersz?
Miben tárol-
juk a folya-
dékokat?
(Képek közül folyadéktáro-
lásra alkalma-
sak kiválasz-
tása)
Milyen tulaj-
donságát mérhetjük a folyadéknak?
(űrtartalom szó beveze-
tése)
Mivel mér-
hetjük a fo-
lyadékokat?
(mérőedé-
nyek bemu-
tatása)



Új fogalom elismétlése
Gyűjtés: folyadékok

Kiválasztott képet a tanuló felteheti a mágnestáblára, megfogalmazza, mit tárolunk benne. (Társa felé fordulva beszéljen!)




Tanulók saját élmény alapján beszámolnak az otthoni használatukról (pl. sütés).
Szókincs, beszéd-
készség, asz-
szociáció
Képek folyadé-
kot tar-
talmazó edé-
nyekről, mágnes-
tábla, mágnes
15
4. Milyen folyadék van az edény-
ben?
Tankönyv képe alapján megfogal-
mazás
Folyadékfajták társítása edényekhez, mondatalkotás Teljes mondatot használva fogalmazza meg a képen látottakat Szókincs, kombinációs képesség, analógia Az én matema-
tikám 1. o. Tankönyv 77./1.
Apáczai Kiadó
5

Feladatok:

  • Űrtartalom mérése
  • Liter, deciliter fogalma és jele
  • Becslés, mérés
Feladatok Tanulói tevékenység A hallássérült tanuló tevékenysége A fejleszteni kívánt képességek Eszközök Idő
5. Tanári bemutatás
Hány decili-
teres pohár-
nyi víz fér a literes edénybe?
Közös számlálás, egy tanuló segít a töltésben Számlálás, megfigyelés Deciliteres és li-
teres mé-
rőedény
2
6. Űrmérté-
kek becslése
Más literes edénybe mennyi víz fér?
Két-két tanuló literes tejes dobozt, ill. literes üdítős flakont tölt Számlálja a pohárral beöntött vízmennyiséget Elvonatkoztatás, törvény-
szerűség felismerése
Doboz, flakon, deciliteres poharak, kancsó, tölcsér 5
7. Űrmérté-
kek közötti átváltás
Annak megál-
lapítása, hogy 1 l = 10 dl. A liter jelének megis-
mer-
tetése, füzetbe rögzítése.
Füzetbe lerajzolják a literes és a 10 dl-es poharat
Felírják a jeleket
(liter = l, deciliter = dl)(1 l =10 dl)
Írás, számírás, mennyiségek megfelel-
tetése
Füzet, írószer 3
8. Csoport-
munka
5 fős csoportok-
ban eltérő nagyságú üvegek, dobozok, flakonok űrtartalmá-
nak becslése, megállapítása méréssel, ösz-
szeha-
sonlítás
A csoportok deciliteres pohárral töltenek meg két edényt, összehasonlítják, hogy melyik űrtartalma volt nagyobb. Csoportok elmondják a tapasztaltakat, összehasonlítják eredményeiket. Megállapítják, melyik edénybe fért a legtöbb és melyikbe a legkevesebb folyadék (integrált gyerek manuális tevékenységekbe aktívan vegyen részt). Mozgáskoor-
dináció, megfigyelés, összehason-
lítás, emléke-
zet, beszéd-
készség, elvonatkoz-
tatás
Kancsók, tálcák, deciliteres poharak, dobozok, flakonok, üvegek, tölcsér 9
9. Értékelés, elrámolás A gyerekek segítenek a víz és edények összegyűjtésében mozgáskoor-
dináció
Vödör 1

2. évfolyam – írás

A hallássérült tanuló diagnózisa: Cohleáris implantáció

Az óra célja:

  • Íráskészség fejlesztése
  • Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakkal szókincsbővítés
  • Kiejtéstől eltérő helyesírású szavak
Feladatok Tanulói tevékenység A hallássérült tanuló tevékenysége A fejleszteni kívánt képességek Eszközök Idő percben
1. Mozgásos irány-
gyakorlat
(Simon mondja…) – tévesztés esetén kiesik
Az utasítást végrehajtja, ha előtte „Simon mondja…” hangzik el.
(Simon mondja: fogd meg a bal kezeddel a jobb válladat!)
Hallásfigye-
lem, tájéko-
zódás térben és saját testen, testséma ismerete
  4
2. Alak-hát-
tér-differen-
ciáló gyakor-
lat:
öt figura körvonala van a táblán, melyek rész-
ben egymást fedik. Formák felismerése
Emlékezet-
ből szavak leírása egymás alá
Ellenőrzés
Formák megne-
vezése (autó, bicikli, bőrönd, lúd, disznó)

Közös elismétlése
írás





Szavak egyéni elismétlése, leírásuk.

Felolvassa a leírt szavakat.
Alak-háttér-
differenciálás
(vizuális diff.), szókincs

Rövid távú memória, íráskészség
Táblán rajz



Füzet, írószer
6
3. Leírt szavak mellé szinonimák gyűjtése, leírása Szinonimák gyűjtése szóban, majd leírásuk párjuk mellé (kocsi, kerékpár, koffer, liba, sertés) Szókincs, írástechnika Füzet, írószer 5
4. Mondatal-
kotás
Leírt szavak közül eggyel felszólító, eggyel óhajtó mondat alkotása, – mondatok felolvasása, mondatvégi írásjel megfi-
gyelése, megfelelő hangsúly felolvasásnál
Egyéni munka







Mondatok felolvasása 1-1 gyerektől
Egyéni munka
(szükség esetén egyéni segítség biztosítása)




Mondatok felolvasása
Mondatalko-
tás, írásbeli-
ség, nyelv-
tanhasználat




Olvasástech-
nika, hangsú-
lyozás, kiejtés
Füzet, írószer 5








3
5. Mondat-
fajták felsoro-
lása
Felsorolják, hogy a mondatfajtákhoz milyen írásjel járul emlékezet   1
6. Kiejtéstől eltérő helyes-
írású szavak írása –
kakukktojás aláhúzása, indoklás - szótő levá-
lasztása szavakban
Látó-halló tollbamondás (segít az integrált gyermeknek a szó felismerésében) „bátorítja, édesanyja, ráakadt, maradt, rombolna, ciripeljél,” – egy szó nem eltérő helyesírású – szótő leválasztás (táblán bejelölés tanulók megoldásai alapján segíti az integrált gyermeknek az önellenőrzést.) Helyesírás, szabályfelis-
merés, nyelv-
tanhasználat
Füzet, írószer 8
7. Abc-be rendezés
Leírt szavak ábécé sor-
rendbe ren-
dezése, utolsó betű össze-
olvasásával megoldás megkeresése
Szavak leírása
(bátorítja, ciripeljél, édes-
anyja, maradt, ráakadt, rombol-
na alatta) →
felolvassa a helyes sorrendet Sorrendi rendezés, anali-
záló-szinteti-
záló képes-
ség
Füzet, írószer 6
8. Szavak ellentét-
párjának leírása
(alatt, rövid, könnyű, kemény, sekély, száraz, fiatal, pici, éretlen, szép, udvarias)
Szavanként ellenőrzés
Diktálás

Ellentétét írják
(felett, hosszú, nehéz, puha, mély, nedves, öreg, nagy, érett, csúnya, udvariat-
lan)

Leírja, majd minden szót ellenőriznek
Lapon az eredeti szót megkapja, ellentétét írja Szókincs, kombinációs képesség, asszociáció, írástechnika Füzet, írószer 6
9. Értékelés, füzetek beszedése ellenőrzésre         1

3. évfolyam – környezetismeret

A hallássérült tanuló diagnózisa: Cohleáris implantáció

Tananyag:

  • Tápanyagok táplálékunkban
  • Emésztőrendszer
  • Táplálkozási szokások
Feladatok Tanulói tevékenység A hallássérült tanuló tevékenysége Fejleszteni kívánt képességek Eszközök Idő percben
1. Bevezető beszélgetés
Mit ettél tegnap? Előző évben tanultak felhasz-
nálása étrend elem-
zése során
Pár tanuló elmeséli előző napi étrendjét.
Közös beszélgetés arról, melyik táplálék mit nyújtott szerveze-
tünknek?
Egyike legyen az étrendet elmesélőknek Beszéd-
készség, hallásfi-
gyelem, beszédértés
  4
2. Élelmi-
szerfajták összegyűjtése.
Milyen élelmiszer-
csoportok vannak?
(Tavaly tanultak felele-
venítése)
Milyen anyagokból állnak az élelmiszerek?
(szénhidrát, zsír, fehérje, vitaminok…)
Melyiknek mi a szerepe?
(energia a mozgáshoz, test a fűtéséhez, felépíti a test anyagait, segít megőrizni az egész-
ségünket)
Tanult, olvasott és hallott ismeretek felhasználásával beszélgetés a tápanyagokról és hasznukról.
Következtések leírása
Vegyen részt a beszélgetésben.
(Ha szükséges, a tanár ismételje meg a kérdést, a tanuló felé fordulva beszéljen, a tanulók által szol-
gáltatott informá-
ciót megfelelő nyelvi formába öntve ismételje el.)
Táblára felkerült információk segítik a rögzítést
Hallás-
figyelem, beszéd-
értés, beszéd-
készség, logikus gondol-
kodás, hosszú távú emlékezet, kombinációs képesség
Tankönyv 87./1.
Kép
Írószer
Tábla
Tankönyv
8
3. A táplálék útja
Mi történik a szájüregben?
Beszélgetés a fogak, rágás, nyál, nyelv szerepéről. Szájüreg és fogak megfigyelése kézitükörben, kitapogatása nyelvvel. Előző évben az ízek érzékeléséről tanultak felelevenítése.
Megfigyeltek rögzítése írásban közös megfogalmazással (integrált gyermeknek segít, ha felkerül a táblára is a megállapítás)
Érzékelés fejlesztése, megfigye-
lőkészség, emlékezet, írásbeliség
Kézi-
tükör
Tankönyv, írószer, tábla
5

/Tankönyv: Dr. Miklovicz Árpád: Természet- és társadalomismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó/

Feladatok Tanulói tevékenység A hallássérült tanuló tevékenysége A fejleszteni kívánt képességek Eszközök Idő percben
4. Mi a nyelőcső szerepe? Nyelés kipróbálása és megfigyelése, ábrán nyelőcső azonosítása, nyelőcső szerepének megfogalmazása (integrált gyermeknek segít, ha felkerül a táblára a megállapítás) Megfigyelő-
képesség, beszéd-
készség, írásbe-
liség
Tankönyv, írószer, tábla 2
5. Emésztő-
rendszerről
ismeret-
terjesztő szöveg olvasása, monda-
tonként olvasottak elemzése, szóma-
gyarázat, említett terület megkere-
sése az ábrán
Olvasás, olvasot-
taknak megfelelő ábrarészlet kikeresése, közös értelmezés, fontos kifejezések aláhúzása pirossal
Részt vesz a megbe-
szélésben, olvas (tanár bíztatja, hogy ismeretlen kifejezé-
seket kérdezze meg; magyaráza-
tok osztály felé fordulva történ-
jenek, ha kell ismételje más megfogalma-
zásban a lényeges tudnivalókat, )
Olvasás-
technika, olvasás-
értés, beszéd-
értés, hallás-
figyelem, megosztott figyelem
Vizuális dif-
ferenciálás
Tankönyv 8
6. táplálkozási szokásaink
Beszélge-
tés a kulturált étkezés szabályairól
Irányított beszél-
getésben részvétel
Kulturált étkezés szabályait megfo-
galmazza
Beszéd-
készség
  4
7. Képek alapján régi korok étkezési szokásairól beszélgetés (ősember, rómaiak, középkor) Beszélgetés Mondat-
csíkokat párosít a képekhez, felolvassa társainak
Beszéd-
készség, szókincs, olvasás-
értés, kombiná-
ciós képesség
Tankönyv, mondat-
csíkok
5
8. Régi korok étkezési szokásai
Szemel-
vény Galeotto Marzio írásából, a Mátyás-kori ékezésről
Olvasás, szöveg értelmezése, szómagyarázat Szókincsbővítés, olvasástechnika, olvasásértés Tankönyv 5
9. Családi étkezési hagyo-
mányok
Olyan ételek gyűjtése, melyet régebben (nagyszülők gyermek-
korában) nem ehettek.
Ellenőrzés, értékelés
Csoportmunkában gyűjtés. Osztállyal szembefordulva felolvasás.
Osztálytársak megvitatják, hogy megfelelt-e az étel a kritériumoknak
Logikus gondol-
kodás, kombi-
nációs képesség
Tankönyv 4

3. évfolyam – nyelvtan

A hallássérült tanuló diagnózisa: Cohleáris implantáció

Tananyag:

Igekötős igék

  • igekötők megfigyelése
  • jelentésmódosító szerepük
  • igekötős igék helyesírása
  • szókincsbővítés
Feladatok Tanulói tevékenység Hallássérült tanuló tevékenysége A fejleszteni kívánt képességek Eszközök Idő percben
1. Mimiká-
val, gesztusok-
kal való kommu-
nikáció
Igék cédulákon, kiválasztott tanuló húz egyet, elmuto-
gatja, többiek kitalálják
Mozgás alapján kitalálják a leírt igét, megál-
lapítják, hogy cselekvést vagy történést fejez-e ki
Minden-
képpen legyen a kártyát húzók között hallás-
sérült
Szókincs, mozgás, kombi-
nációs képesség, asszociáció
Szókártyák 4
2. Ismétlő-
kérdések
– Mit fejez ki az ige?
– Milyen toldalékai vannak?
– Igék személye, száma, ideje
Ismétlőkérdésekre válaszadás (ha szükséges, a választ a tanár megismétli, hogy a hallássérült tanuló is hallja) Nyelvtan használata, hosszú távú emlékezet   3
3. Vers-
mondás:
„Három görbe legényke” Vers újbóli elmondása légző-
gyakorlathoz kapcsolva
Közösen Közösen versmondás, majd önállóan, r hang helyes ejtése Kiejtés, hangsú-
lyozás, dallam-
vezetés, ritmus-
érzék
Vers szövege tankönyv-
ben (3. osztály Anya-
nyelvünk világa II. 8. o.)
4
4. Versből kiemelt szavak értel-
mezése,
szófajuk megálla-
pítása, kiemelt szavakkal felkiáltó mondat alkotása szóban
Szómagyarázat
Szófaji besorolás
Mondat-
alkotás
Minden-
képpen vegyen részt a mondat-
alkotásban
Hang-
lejtés, beszéd-
készség, transz-
formáció
Könyv-
ben a vastaggal szedett szavak
3
5. Mese olvasása a rókáról és a sajtról. Igék aláhúzása Láncolvasás (olvasó tanuló választja a következőt), padszomszédja kiemeli igéket a mondatból. Olvasás-
technika, olvasás-
értés, hallási figyelem, nyelvtan-
használat
Anya-
nyelvünk világa II. 8./2.
5
6. Kiemelt szavak (igekötős igék) felismerése, leírása
Ellenőrzés
Igekötők bekari-
kázása, helyük a mondatban, jelentés-
módosító szerepük megfigye-
lése
Szövegből lemásolja a kiemelt igéket

Közös meg-
beszélés, igekötők gyűjtése
Szövegből lemásolja az igéket.
Felolvassa a leírt igéket.
Szabály felolvasása
Írás-
készség, finom-
motorika, helyes-
írás.
Analizáló és szinteti-
záló képesség, szabály-
felismerés, olvasás
Tankönyv (8./3.), írószer 4





3
7. Mese eljátszása osztály előtt
(drama-
tizálás)
Párok vállalkozhatnak előadásra (bátorítjuk az integrált tanulót a szereplésre) Hallás-
figyelem, beszéd-
készség, emlékezet
  5
8. Igekötők szabályainak gyakorlása
Mese igekötős igéinek megfi-
gyelése, hogyan változtatja meg az egybe-, illetve különírást az igekötő helye, példák gyűjtése
Három oszlopban bekarikázzák az igekötőket. Közösen, szükség esetén rávezetéssel tanulók fogalmazzák meg a szabályt (igekötő ige előtt áll – egybeírjuk, igekötő ige után áll – különírjuk, igekötő és ige között más szó van – különírjuk) Hasonló példát gyűjtenek a meséből, tanulók felolvassák (tanár a táblára írja, hogy segítse az integrált tanulót az ellenőrzésben) Szabály-
felismerés, nyelvtan-
használat, analóg gondolkodás
Tankönyv (9./4.) 7
9. Hiányzó igekötők pótlása kifeje-
zésekből
ellenőrzés
Önálló munka felolvasás Gyengébb szókincs miatt tanár segíthet rávezetni Szókincs, nyelvi szerkezetek használata Tankönyv (9./5.) 3
10. Nyelvi játék
Csap ige igekötős változataival szóbeli mondat-
alkotás, jelentés-
módosulás demon-
strálására
Mondatalkotás a következő szavakkal: becsap, kicsap, rácsap, megcsap, felcsap, lecsap, összecsap Szókincs, beszéd-
készség, kombi-
nációs képesség, asszociáció
  3
11. órai munka értékelése         1

4. évfolyam – angol nyelv

A hallássérült tanuló diagnózisa: Cohleáris implantáció

Órai feladatok

  1. Gyakorlás: Birtoklás kifejezése
    • I have got,
    • He/She has got
  2. Gyakori kérdések: név, hogylét, telefonszám, kor (What’s your name?, How are you?, What’s your phone number? How old are you?…)
  3. Abc betűinek kiejtése
  4. Külső tulajdonságok (haj, szem, arc)
Feladatok Tanulói tevékenység A hallássérült tanuló tevékenysége A fejleszteni kívánt képességek Eszközök Idő percben
1. Légző-
gyakorlat
közös abc-mondás
A gyerekek állva mondják az angol abc-t
– két légvétellel /lassabb tempó/
– egy légvétellel /gyorsabb tempó/
kiejtés   2
2. Szavak felismerése hangok /betűk össze-
rakásával.
Kitalált szavakat a végén a tanulók lediktálják (táblára kerülnek)
Testrészek nevét felismerni tanár betűzése alapján
Pl.: m-o-u-t-h = mouth
Testrészeket jelölő szavak összeállítása összekevert betűk alapján
Pl.: ouhtm = mouth
Analizáló-
szintetizáló képesség


kiejtés, szókincs, rövid távú emlékezet
– 8 szó betűi lapon 4




2
3. Táblán lévő szavakkal mondat-
alkotás,
birtoklás kifejezé-
seinek használata
Mondatalkotás:
pl.: I have got brown hair.
     She/He has got small nose.
(az alkotott mondatokat a tanár megismétli, szükség esetén felírja, hogy a hallássérült tanulónak biztosítsa a jobb értést)
Analóg gondol-
kodás, beszéd-
készség, kiejtés, nyelvtan-
használat
tábla 5
4. Mondatok meg-
figyelése,
have got és has got (E./3.) használata közötti különbség felismer-
tetése, használata –
Ellenőrzés, értékelés
– Has és have használata közötti különbség felismerése



– Mondatokban has és have pótlása írásban
Szabály-
felismerés



Nyelvtan-
használat, írásbeli-
ség





Team1. Munka-
füzet 21./1.
5
5. Mozgásba ágyazott nyelv-
gyakorlás
Tanulók körbeállnak, egymásnak labdát dobnak, közben személyes kérdést tesznek fel (név, hogylét, külső, telefon-
szám…)
Kérdést tesz fel és labdát dob egy társának, az válaszol és kérdez valaki mástól, akinek dobja a labdát Részt vesz a kérdés-
láncos feladatban, kör alakú elrendezés segíti, hogy jobban értse társait
Hallás, hallás-
figyelem beszéd-
értés, beszéd-
készség, megosztott figyelem
Labda 7
6. Mondat-
alkotás gyakorlása
Az előző feladatban használt kérdésekhez és válaszokhoz hasonló mondatok összeállítása összekevert szavakból – ellenőrzés
Mondat-
alkotás adott szavakból, kész mondatok leírása



Felolvasással
Mondat-
alkotás adott szavakból, kész mondatok leírása



Felolvasással
Írásvetítőn is kiírva
Kombinációs képesség, analizáló-
szintetizáló képesség, írásbeliség, nyelvtan-
használat
Team1. Munka-
füzet 21./2.
5





3
7. Össze-
tartozó mondat-
párok keresése (4
pár)
Ellenőrzés
Mondatpárok összekötése, párokban dolgoznak


Párok tagjai felolvassák mondatokat
Olvasás-
értés, kombi-
nációs képesség, logikai gondolkodás.
Kiejtés, hangsú-
lyozás
Team1. Munka-
füzet 21./3.
5
8. Hallott szöveg megértésének ellenőrzése
Hallott szöveg alapján a tanulók lerajzolnak egy gyereket – tanár egyénileg ellenőrzi, értékeli közben a rajzokat
Többszöri hallgatás, közben rajzolás Nyomtatott formában is megkapja a szöveget Beszéd-
értés ill. olvasás-
értés, hallás-
figyelem
Team1. Munka-
füzet 21./4.
Magnó, kazetta – külön papíron szöveg hallás-
sérült tanulónak
5
9. Differen-
ciálás, kiegészító feladatok
Akik előbb elkészültek, a többiek végzéséig az előző fejezetben tanult szavakkal memória-
kártyáz-
hatnak
Csoportos játék Szókincs, emlékezet Memory kártya (kép+szópárok alkotása)  
10. órai munka értékelése        

4. évfolyam – angol nyelv

A hallássérült tanuló diagnózisa: Cohleáris implantáció

Órai fejlesztési célok:

  • Nyelvi szerkezet: There is…, There are….. (valaminek a létét állítom, egyes szám, többes szám)
  • Szókincs: ház részei, szobák
  • Korábban tanult szókincs aktivizálása, felelevenítése
  • Írott és hallott szöveg értése
Feladatok Tanulói tevékenység A hallássérült tanuló tevékenysége A fejleszteni kívánt képességek Eszközök Idő percben
1. Bemele-
gítés
Tanulók körben állnak
A tanuló egy másiknak labdát dob és mond egy betűt. Aki a labdát kapta, mond a betűvel egy szót. Új betűt mond és tovább dobja másnak. Megosztott figyelem, szókincs, hosszú távú emlékezet Labda 4
2. Előző órán tanult vers elmondása
(In the dark wood…)
Tanárral együtt versmondás. Egy vagy két vállalkozó egyedül is elmondhatja Kiejtés, hangsú-
lyozás, hosszú távú emlékezet, ritmus-
érzék
  2
3. Szöveg-
értés
Három képhez szöveg hallgatása magnón, szükség szerint 2-3-szor
Tanulók meghall-
gatják a kazettán három ház leírását, egyeztetik a képekkel.
Hallás-
sérült tanuló megkapja a hanganyag írott változatát is.
Hallás-
figyelem, beszéd-
értés (ill. olvasás-
értés), kombi-
nációs képesség
Magnó-
kazetta
Team1 könyv 37. o.
8
4. Tanár egyszerű állításokat mond a házakról Tanulók kiválasztják, melyik házról van szó, a ház címe alapján megnevezik (ha jó a válasz, akkor a tanár megismétli, hogy segítse az integrált tanulót az önellenőrzésben) Beszéd-
értés, emlékezet
Könyv képei 4
5. Nyelvi készségek alkal-
mazása
Legide-
álisabb ház kiválasztása
Az előző három ház közül a tanuló kiválasztja, hogy melyik lenne a legjobb a családjának és bejelöli. Vállalkozó tanulók pár mondatban megindokolhatják választásukat. (A tanuló az osztállyal szemben áll, hogy az integrált tanuló jobban értse.) Beszéd-
készség, kiejtés, hangsú-
lyozás,


beszéd-
értés
Könyv képei 6
6. Olvasott szöveg megérté-
sének gyakor-
lása
Olvasott szöveg párosítása alaprajzzal (2-2 mondat)
Ellenőrzés: szöveg hangos felolva-
sása,
Önálló olvasás, párosítás.
Olvasás, fordítás (hallássérült tanuló is olvas hangosan, a tanár javítja a kiejtést, más tanuló által fordított mondatot a hallássérült tanulónak megismétli.)
Olvasás, olvasás-
értés, kiejtés, vizuális differen-
ciálás, fordítás
Team1 munka-
füzet 30./5.
9
7. Szöveg kiegészítése
Harmadik alaprajzhoz hanganyag többszöri meghall-
gatása alapján szöveg kiegé-
szítése.
Ellenőrzés
Hiányzó szavak beírása a szövegbe




Tanulók diktálják a beírt szavakat, melyek felkerülnek a táblára
Írottan megkapja a szöveget, elolvassa, majd emléke-
zetből egészíti ki a hiányos szöveget



Közös ellenőrzés az osztállyal
Beszéd-
értés, megosztott figyelem.
Hallási figyelem és differen-
ciálás.
Emlékezet, olvasás-
értés
Team1 Munka-
füzet 30./6.
5
8. Páros munka, verseny-
feladat
Ellenőrzés: talált szavakat felolvassák, tanár táblára írja, ha több csoportnak volt, fél pontot ér, ha csak egynek, 1 pontot ér
Szógyűjtés:
– olyan szavak, amik az utcához tartoznak
– olyan szavak, melyek a házhoz tartoznak
Helyesírás ellenőrzése, pontok összesítése, helyezettek megtapsolása
Szókincs, asszociáció, írásbeliség, hosszú távú emlékezet.
Kiejtés, szókincs, megosztott figyelem, hallási figyelem
Team1 munkafüzet 30./7. 5
9. Közös versmondás
(tanult vers)
„This is the house, this is the door, the windows are clean, and so is the floor…”
Vers mondása együtt, mozgással kísérve Kiejtés, szukcesszív emlékezet, ritmus-
érzék, megosztott figyelem
  1
10. Órai munka értékelése       1

5. évfolyam – magyar nyelv

A hallássérült tanuló diagnózisa: Cohleáris implantáció
Feladatok Tanulói tevékenység A hallássérült tanuló tevékenysége A fejleszteni kívánt képességek Eszközök Idő percben
1. Nyelvtörő
„Jobb egy lúdnyak tíz tyúknyak-
nál.”
Tanár után mondják, majd emlékezetből – a tanulók vállalkoz-
hatnak önálló elmondásra
Először elolvashatja, utána emlékezetből mondja – a tanuló vállal-
kozhat önálló elmondásra
Kiejtés, beszéd-
szervi mozgások ügyesítése, emlékezet
Lapon szöveg 2
2. Nyelvtörőből számnevek kiemelése
Szöveg-
részlet olvasása „A honfoglalás”, szövegből számnevek kiemelése, kérdő-
szóval kiemelt szavakra kérdezése
Olvasás, értelmezés.
Számnevek kiemelése, rákérdezés
Olvasás, szükség esetén szómagya-
rázat nyújtása integrált tanulónak (tanár ismételje el a tanulók által kiemelt szót, ha az integrált tanuló nem hallotta)
Analizáló-
szintetizáló képesség, szókincs, nyelvtani kategóriák felismerése
Tankönyv, 143. o. 6
3. Számnevek csoporto-
sítása
határozott és határozatlan számnevekre
Tanár által felolvasott számnevek-
nél ceruzával koppant, ha határozatlan számnevet hallott
Aláhúzza a határozatlan számneve-
ket, felolvassa
Hallási figyelem, differen-
ciálás, szókincs
  3
4. Számnevek csoporto-
sítása:
– mennyi-
séget kifejező számnevekre: tőszámnév, törtszámnév
– sorrendi-
séget kifejező számnevekre
Szókártyákat kapnak a tanulók, a táblán a megfelelő számnévcsoportba helyezik


Míg elhelyezik a többiek, szóban mondatba foglalják
Megkülön-
böztető képesség


Beszéd-
készség
Tábla, szókártyák, gyurma-
ragasztó
12

Az óra témája:

Számnév

(Tankönyv : Antalné Szabó Ágnes–Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció. Nemzeti Tankönyvkiadó, 143. o.)

Feladatok Tanulói tevékenység A hallássérült tanuló tevékenysége A fejleszteni kívánt képességek Eszközök Idő percben
5. Számnevek csoporto-
sítása alakjuk szerint
Ellenőrzés
Feladatlapon számnevek, páros munka. Kékkel aláhúzni az összetett szavakat (elkülöníteni az egyszerű szavaktól).
Képzett szavakban képzőket bekarikázni pirossal (pl. sorszámnév képzője: -dik; törtszámnév képzője: -d). Számnevek jeleit bekarikázni zölddel (határozatlan számnevek fokozása: -bb, leg…-bb). Ragozott számnevekben ragok bekeretezése feketével (határozóragok: -an,-en; -szor, -szer, -ször).
Párok ellenőrzik egymást, végül írásvetítőn kivetítve a helyes megoldás, önellenőrzés
Analizáló-
szintetizáló képesség, szabály-
felismerés.
Vizuális differen-
ciálás
Feladat-
lap, ceruzák.
Írásvetítő, fólia
10
6. Táblázat készítése
számnevek csoportjairól és toldaléka-
ikról, adott szövegből minden kategóriához példát keresni és beírni javítás után füzetbe ragasztva segíti a tanulást
Önálló munka: Szöveg elolvasása, számnevek aláhúzása, példák beírása táblázatba




Önellenőrzés fóliáról
Olvasásértés, szófaji kategóriák felismerése, szabály-
felismerés, vizuális differen-
ciálás
Táblázat, szöveg feladatlapon, írószer, írásvetítő, fólia 11
7. Órai munka értékelése       1

5. évfolyam – magyar nyelv

A hallássérült tanuló diagnózisa: Cohleáris implantáció
Feladatok Tanulói tevékenység A hallássérült tanuló tevékenysége A fejleszteni kívánt képességek Eszközök Idő percben
1. Légző-
gyakorlat
Légzőgyakorlat alatt szósor mondása:
– hét napjai
– bolygók
– évszakok
– Kis Dénes: Fűz című verse
Kiejtés, levegő-
beosztás, hosszú távú emlékezet
  2
2. Azonos alakú szavak megismer-
tetése
Kis Dénes: Fűz című verséből fűz és tűz szavak szerepének megvizs-
gálása
Fűz és tűz szófaji meghatá-
rozása a vers-
részletben.
Mondat-
alkotás szópárokkal
Felolvassa a verset
Szófaji meghatározás
Mondat-
alkotás szópárokkal
Kiejtés, hangsúly.
Nyelvtani ismeretek alkalmazása, beszéd-
készség
Tankönyv 4
3. Szavak hangalakja és jelentése közötti kapcsolat
Azonos alakú szavakban hangalak és jelentés viszonyának megfigyelése
Tanulók megállapítják, hogy a hangalak azonos, de a jelentések között nincs összefüggés.
Szabály közös megfogalmazása, majd 1-1 tanuló elmondja (integrált tanuló is mondja el egyénileg), majd szabály leírása a füzetbe, jelöléssel együtt
Szabály-
felismerés,
Rövid távú memória, írás
Füzet, írószer 4
4. Nyelvi rejtvény írásvetítőn
Azonos alakú szavak igéit főnevet jelentő párjuk rajza helyettesíti a szövegben (pl. tehenet fej kifejezésben a fej képe látható)
Szöveg felolvasása Kombi-
nációs képesség, asszociáció
Írásvetítő, fólia 5
5. Előző feladat szópáraival mondat-
alkotás
Szóbeli mondat-
alkotás
Szópárok pótlása hiányos mondatokban Flexibi-
litás, szókincs
Feladatlap 5

Órai feladatok:

  • Azonos alakú szavak
  • Azonos alakú szavak csoportosítása

(Tankönyv: Antalné Szabó Ágnes, Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció, Nemzeti tankönyvkiadó 95. o.)

Feladatok Tanulói tevékenység A hallássérült tanuló tevékenysége A fejleszteni kívánt képességek Eszközök Idő percben
6. Azonos alakú szavak csoportosítása (szótári azonosalakúság, nyelvtani azonos-
alakúság, vegyes azonos-
alakúság)
Tankönyv 95. oldal: csoportosítás értelmezése, elolvasása, feldolgozása, értelmezése, mondatalkotás


Csoportokhoz további példák gyűjtése (1-1 tanuló csoportonként felírja a táblára)
Olvasás-
technika, olvasásértés, szókincs, emlékezet.
Szabály-
felismerés
Tankönyv




Tábla
10
7. Kiejtésben azonos alakú szavak – Példákkal mondat-
alkotás,
– Tollba-
mondással mondat-
párok írása
Önálló munka:
Szó összekötése a jelentésével feladat-
lapon
szókincs Füzet, írószer, feladatlap 10
8. Azonos írású szavak
(egy, az névelőként hangsúly-
talan, de egy számnévként, az mutató névmásként hangsúlyos)
Hangsúlygyakorlatok írásvetítőn kivetített szövegrészlettel (integrált tanuló is vegyen részt benne) Kiejtés, hangsúlyo-
zás, prozódiai jegyek alkalmazása
Írásvetítő, fólia 4
9. Órai munka értékelése         1

6. évfolyam – természetismeret

A hallássérült tanuló diagnózisa: Cohleáris implantáció
Feladatok Tanulói tevékenység Hallássérült tanuló tevékenysége Fejleszteni kívánt képességek Eszközök Idő percben
1. Felelés Nagyvadak az erdőben (gímszarvas és vaddisznó jellemzői) hosszú távú emlékezet, szókincs, beszéd-
készség
  4
2. Barkochba Eddig tanult erdei élőlények egyikére gondol. Többiek eldöntendő kérdésekkel próbálják kitalálni az élőlényt. (Már megtudott információk időnkénti összefoglalása segít az integrált tanulónak abban, hogy részt tudjon venni a játékban.) Beszéd-
készség, kombi-
nációs képesség, logikai gondolkodás, beszéd-
értés, szókincs
  Kb. 5
3. Korábban tanultak felelevení-
tése
Mi jellemző a madarakra?
Mi jellemző az emlősökre?
Sorolj fel erdei ragadozó madarakat!
Sorolj fel ragadozó erdei emlősöket!
Értékelése a legeredmé-
nyesebb csapatnak
Képek a ragadozókról, csoportosítva felkerülnek a mágnes-
táblára



Jellemzők felsorolása


Csoport-
munka (4 fős csoportokban vagy madarak, vagy emlősök gyűjtése), csoport-
vezetők osztály előtt felolvassák a gyűjtött élőlényeket

Annak a csoportnak a tagja teheti fel, amelyik csoport gyűjtötte az állat nevét



Válaszol egyik ismétlő-
kérdésre


Részvétel csoport-
munkában



Emlékezet



Íráskészség







Papír, ceruza







Képek, mágnes-
tábla, mágnes



2



4








5

Tananyag:

  • Erdei ragadozók: erdei fülesbagoly, róka
  • Tápláléklánc

(Tankönyv: Természetismeret 6. Magyarország tájai és életközösségei. Mozaik Kiadó. 115–116. o.)

Feladatok Tanulói tevékenység A hallássérült tanuló tevékenysége Fejleszteni kívánt képességek Eszközök Idő percben
4. Ismeret-
terjesztő szöveg olvasása
az erdei füles-
bagolyról és a rókáról.
Olvasás alatt szóma-
gyarázat, szöveg értelmezése, ismeretek bővítése
Láncban olvasás, lényeg kiemelése, aláhúzása. Új fogalmak közös magyarázata (tollkoszorú, vetélőujj, rágcsálók, bagolyköpet, fészeklakó, kotorék, szemfog, tépőfog, veszettség) Integrált tanulónak szószedet biztosítása szómagya-
rázattal írott formában, ami segíti a megértést, a szókincs-
bővítést és az otthoni tanulást
Olvasás-
értés, szókincs
Tankönyv, szemléltető képek.
Kitömött állat vagy róka-
csontváz
17
5. Állatok táplálék-
lánca
Mit esznek?
Táplálkozási lánc összeállítása.
Képek sorrendjének megálla-
pítása
Egyik láncot mondja, társa a táblára rakja a képeket Logikai viszony felismerése, hallás-
figyelem
Képek a táplálkozási lánc tagjairól 3
6. Összefoglalás
Miben hasonlítanak egymásra?
Miben különböznek?
Hasonlóságok és különbségek megfogalmazása;
Köveztetés levonása, hogy a ragadozó életmód mennyiben befolyásolja a testfelépítést és az érzékszervek fejlettségét
Kombinációs képesség, beszéd-
készség, szókincs-
használat, emlékezet
  4
7. Órai munka értékelése       1

6.3. Látássérült tanulók együttnevelése

Gyengénlátó tanulók

(fizika, magyar nyelv, ének-zene, történelem, magyar irodalom, környezetismeret, természetismeret, matematika, technika)

Vak tanulók

(magyar nyelv, környezetismeret, természetismeret, kémia, matematika, testnevelés)

2. évfolyam – természetismeret

A látássérült tanuló diagnózisa: Glaucoma (zöldhályog)4

Tananyag:

Táplálkozás – összefoglaló, rendszerező óra

Cél, feladatok:

Helyes táplálkozási szokások megalapozása, a témakörrel kapcsolatos ismeretek szintetizálása

Didaktikai lépések, tevékenység Eszközök Módszer, munkaforma Gyógypedagógiai szempontok, a látássérült tanuló foglalkoztatása
I. Bevezetés
Motiváció:
Diafilm vetítése: Egészséges, mint a makk
Célkitűzés:
Láthattuk, hogy Makk Marci mi mindent tesz azért, hogy egészséges legyen. Vajon a helyes táplálkozásról is tud mindent? Mutassuk be neki, hogy milyen fontos dolgokat tanultunk az étkezésről!
Dia-
vetítő, diafilm
Frontális osztály-
munka, tanulói felolvasás
Megfelelő elsötétítés (fokozatosan).
Látássérült tanuló közel engedése a vetítővászonhoz
II. Fő rész
1. Élelmiszerek csoportosítása:
Minden tanuló kap egy szókártyát, melyen egy élelmiszer neve van feltüntetve, és elhelyezi a táblán a megfelelő élelmiszercsoportot jelképező polcra.
Szókár-
tyák (táblakép, lásd a mellék-
letben)
Frontális osztály-
munka
Láthatóság biztosítása: megfelelő betűméret alkalmazása a szókártyán és a táblán
2. Miből mennyit érdemes fogyasztani?
A kördiagramon bejelöljük, hogy melyik élelmiszercsoportból milyen arányban érdemes fogyasztani.
Kördi-
agram (táblakép a mellék-
letben)
Frontális osztály-
munka
 
3. Csoportfeladatok:
A csoport
Szépen megterített asztal elkészítése
B csoport
Egynapi étrend összeállítása
C csoport
A helyes fogmosás szemléltetése demonstrációs eszközön
Leírni, hogy mi szolgálja a fogmosáson kívül fogaink épségét és mi nem?
Ellenőrzés:
csoportonként
Asztal-
terítő, tányérok, evőesz-
közök, pohár, szalvéta feladat-
lap fogsor-
modell füzet
Csoport-
munka
A gyengénlátó tanulót az „A” csoportba célszerű beosztani, ez a feladat nem igényel akkora erőfeszítést, mint az írásbeli munka
III. Lezárás
Az órai munka értékelése
Jutalom:
Vitaminsaláta készítése és közös elfogyasztása. (Ennek kapcsán megbeszéljük, hogy hogyan illik viselkedni az asztal mellett.)
A saláta alap-
anyagai és az étkezéshez szükséges eszközök
Frontális osztály-
munka
Irányított beszélgetés
Megbeszéljük, hogy mi okozhat nehézséget egy látássérült embernek az étkezés során (pl. iskolai menza), hogyan segíthetünk sérült társunknak

2. évfolyam – olvasás

A gyengénlátó tanuló diagnózisa: Atrophia nervi optici (látóidegsorvadás)5Mivel nem fénytörési rendellenességről van szó, a betegség szemüveggel nem korrigálható. Kísérő tünetként csökkenhet a szem fényérzékenysége, emiatt a látóideg-sorvadásos tanulók erős helyi megvilágítást igényelnek.>

Tananyag:

A három kismalac című mese feldolgozása

Cél, feladatok:

Szövegfeldolgozás gyakoroltatása differenciált munkaszervezésben, szöveghű, folyamatos olvasás gyakorlása

Tankönyvek:

Integrált tankönyvcsalád, 2. osztályos olvasókönyv és munkafüzet (Mozaik Kiadó)

Didaktikai lépés, tevékenység Eszközök Módszer Gyógypedagógiai szempontok, a látássérült tanuló foglalkoztatása
I. Bevezetés
1. Motiváció: „csodatábla”:
(lásd. a mellékletben)
– Milyen állatot láttok a képen?
– Dalok gyűjtése:
         Falusi hangverseny
         Egy kis malac…
2. Célkitűzés: Mai olvasmányunk főszereplői is kismalacok lesznek.
Nagy méretű színes kép


szókártyák
Frontális osztály-
munka

Tantárgyi integráció:
Ének-zene
Láthatóság biztosítása:
– kontúros, élénk színű, jól látható kép
– gyengénlátó tanuló közel engedése a táblához
II. Fő rész
1. A szöveg megismerése: tanulói felolvasás
– ismeretlen szavak aláhúzása
– Kötetlen beszélgetés az olvasottakról
– Szómagyarázat
2. A szöveg elemzése:
Szempontok:
– mese vagy valóság?
– szereplők tulajdonságai
– szereplők cselekedetei
– magatartásformák értékelése
Munkafüzet feladatai:
1. mondatok időrendi sorrendbe állítása számozással
2. szereplők és helyszínek kigyűjtése a füzetbe
3. új cím keresése a meséhez
4. annak a mondatnak a lemásolása, amelyikből kiderül, hogy az olvasmány mese
Feladatmegoldás ellenőrzése, értékelése
Olvasó-
könyv











Munka-
füzet

Füzet
Frontális osztály-
munka.
Spontán megnyi-
latkozások, hozzá-
szólások, vélemények irányított beszélgetés.
Frontális munka


Önálló, egyéni munka

Válogató másolás
Látássérült tanuló az olvasókészülék segítségével követi a szöveget








A gyengénlátó tanuló olvasókészülék segítségével oldja meg a munkafüzet feladatait


Speciális füzet alkalmazása, könnyítésként támpont adása: első bekezdésben található a keresett mondat
Csoportfeladatok:
A) Állóképek/szoborjáték
A másik két csapatnak kell kitalálnia, melyik jelenetet idézik meg az olvasmányból
B) A mese tartalmának elmondása a farkas szemszögéből
C) A történet dramatizálása







Bábok
Csoport-
munka
 
III. Lezárás
Házi feladat: Munkafüzet 54./5.
Házikó tervezése
Az órai munka értékelése:
– tanulói értékelés
– nevelői értékelés
     

2. évfolyam – testnevelés

A látássérült tanuló diagnózisa: Degeneratio pigmentosa retinae6

Tantárgy:

testnevelés

Tananyag:

Átmenet járásból futásba, illetve futásból járásba

Utánzó járások (pók-, rák-, medvejárás) talajon és tornaszereken

Labdaadogató

Az óra célja:

Mozgáskoordináció fejlesztése

Egyensúlyérzék fejlesztése

Új mozgásformák elsajátítása

Mozgásbiztonság növelése

Biztos eszközhasználat

Speciális fejlesztési célok:

Téri tájékozódás fejlesztése

Testséma fejlesztése

Hallási figyelem fejlesztése

Izomérzékelés fejlesztése

Az óra típusa:

új ismeretet közlő óra

Eszközök:

tornapad, tornaszőnyeg, csörgőlabda

Idő Feladat Mozgásanyag Módszer Eszköz
2’








15’
1. Szervezési feladatok, hangulatteremtés







2. A szervezet sokoldalú előkészítése, a fő rész anyagának előkészítése
Sorakozó egysoros vonalban, jelentésadás







1. Tűz, víz, repülő tanult támaszhelyzetekkel
    a) séta közben
    b) lassú futással



2. Járások, futások
    a) járás közben jelre irányváltás
    b) járás közben jelre guggolás
    c) járásból jelre átmenet lassú futásba és vissza
    d) lassú futás közben jelre teljes fordulat
    e) lassú futásból jelre gyors megállás és elindulás
Amennyiben a tanulók nem valamilyen már ismert támpont előtt sorakoznak (fal, bordásfal), a vak gyermeket egy társa kézen fogva segíti a sor megtalálásában.

A vak tanuló helyben járással, ill. helyben futással végzi a feladatot.
Tűz = térdelőtámasz, víz = guggolótámasz, repülő = hátsó fekvőtámasz.

A tanulók körben futnak a teremben.
A vak tanuló mellé kiválasztunk egy hozzá képességben hasonló társat, aki a feladatok során kézen fogva kíséri őt. Fontos, hogy a kiválasztott társ ne legyen se sokkal jobb, se sokkal gyengébb képességű a vak gyermeknél, mert mindkét esetben hátráltatják egymást. A vak gyermek a körív belső oldalán fut!
 
20’ 3. Az új mozgásanyag elsajátítása, változatos körülmények közötti alkalmazása 1. Utánzó járások talajon (pók-, rák-, medvejárás)
    a) testhelyzet felvétele
    b) bemutatott mozgás leutánzása
    c) haladás utánzó járással a terem feléig több csoportban












2. Utánzó járások tornapadon két csoportban








3. Utánzó járások ktk-n két csoportban
A tanulók félkörben helyezkednek el a teremben, szemben a tanárral, a vak tanuló a tanárhoz legközelebb lévő helyen áll. A tanár magyarázatát a saját testen, illetve a vak gyermek testén történő bemutatás követi, lehetőséget adva ezzel a vak tanulónál az azonnali hibajavításra. Az utánzó járással történő haladásnál a tanár tapssal, ill. folyamatos hangadással segíti a feléje haladó vak tanulót az iránytartásban.

Két padon folyamatos haladással végzik a tanulók a feladatot, az oszlop végére, ill. a szerekhez történő visszatalálásban, az oszlopban előtte álló tanuló segíti a vak gyermeket.

A Ktk végén lelépés, ill. lemászás a tornaszőnyegre.




















torna-
pad









Ktk, torna-
szőnyeg
6’










2’
4. Levezetés, a szervezet lecsillapítása









5. Értékelés
Labdaadogató körben állva









Sorakozó, az órai munka értékelése
A tanulók körben helyezkednek el, énekszóra a megadott irányba két kézzel továbbadják a mellettük állónak a (csörgő) labdát. Az a tanuló esik ki a játékból, akinél utolsóként marad a labda a dal befejezésekor.

A sorakozásban a vak tanuló segítése a már ismert módon történik.
(csörgő) labda

6. évfolyam – testnevelés – vak

Tananyag:

Rajtolások különféle testhelyzetből

Távolugrás nekifutással

Küzdőfeladatok párokban és csoportosan

Az óra célja:

Kondicionális képességek fejlesztése

Kar- és a lábmunka összhangjának fejlesztése

Reakciógyorsaság növelése

Csoportos együttműködés fontosságának tudatosítása

Fair play szabályainak erősítése

Speciális fejlesztési célok:

Térirányok differenciálása

Hallási figyelem fejlesztése

Iránytartás fejlesztése

Az óra típusa:

gyakorló óra

Eszközök:

tornaszőnyeg

Idő Feladat Mozgásanyag Módszer Eszköz
1’


















15’
I. Szervezési feladatok,
hangulatteremtés

















II. A szervezet sokoldalú előkészítése,
a fő rész anyagának előkészítése
Sorakozó egysoros vonalban, jelentésadás






1. Gimnasztika - a nyak, a vállöv, a törzs és a lábizomzat átmozgatása négy-nyolcütemű szabadgyakorlatok segítségével





2. Futóiskola (kocogás, szökdelő, oldalazó, keresztező, fokozó és repülő futások)
Amennyiben a tanulók nem valamilyen már ismert támpont előtt sorakoznak (fal, bordásfal), a vak gyermeket egy társa segíti a sor megtalálásában.

A tanulók szétszórtan helyezkednek el a teremben, a vak tanuló a tanárhoz legközelebb lévő helyen áll.
A tanár a gyakorlatok diktálása közben a vak tanuló mögött állva, hátulról segít a kivitelezés pontosításában.

A tanulók két csoportban, a terem hosszában futnak. A vak tanuló mellé kiválasztunk egy hozzá képességben hasonló társat, aki vezeti őt. A vak tanuló segítőjét kéz-, könyök-, vagy vállfogással követi. A futások közben mindig a látó tanuló van előrébb egy-két lépéssel!
 
20’ III. Már ismert mozgásformák gyakorlása, megszilárdítása 1. Rajtolások
    a) különböző testhelyzetből
(hason-, hanyattfekvés, ülések, térdelések)
    b) álló-, guggoló-, térdelőrajt




2. Távolugrás (tornaszőnyegre)
A rajtolásoknál a vak tanuló egyedül fut, a tanár tapssal, ill. folyamatos hangadással segíti a feléje haladó vak tanulót az iránytartásban. Az előtte futott osztálytárs a táv végén bevárja őt és segíti az oszlop végéhez való visszajutásban.

Két szőnyegen folyamatos haladással végzik a tanulók a feladatot. A vak tanulót az előzőekhez hasonló módon, hangadással segíti (hívja) a szőnyeg mögött, a tanulóval pontosan szemben álló tanár. A gyakorlat komoly összeszokottságot igényel, hiszen a tanár a vak tanuló lépéseit figyelve hangosan beszámolja az utolsó három lépést. (A gyakorlatot ismétlésképpen előzze meg az egy, majd a három lépésből végrehajtott elugrás!)











torna-
szőnyeg
7’




















2’
IV. Levezetés, a szervezet lecsillapítása



















V. Értékelés
1. Küzdő feladatok - húzások és tolások párokban
    a) szemben,
    b) háttal,
    c) oldalt állva















Sorakozó, az órai munka értékelése
A tanulók párokat alkotva a terem felfestett középvonalának két oldalán, egymással szemben helyezkednek el. A vak tanuló és a párja a sor szélén áll, a tornaszőnyeget ráfektetik a felezővonalra, és ők is elhelyezkednek egymással szemben.
Rajtra indulnak a küzdelmek, a vak tanuló mindig fogásból indul. A feladat akkor ér véget, ha sikerül a társat áthúzni (áttolni) a felezővonalon. A vak tanuló esetében a szőnyeg szélét kell elérni, azt tekintjük támpontnak.

A sorakozásban a vak tanuló segítése a már ismert módon történik.
torna-
szőnyeg

7. osztály – fizika

A gyengénlátó tanuló diagnózisa: Hypermetropia (távollátás vagy túllátás)7

Témakör: egyensúly folyadékokban és gázokban

Tananyag: a nyomás

Óramodell: gyakorló-alkalmazó

Didaktikai feladatok: a képességek alkalmazása, rendszerezés, rögzítés

Módszerek: a tanulók által végzett megismerő tevékenység: reproduktív, részben felfedező, kutató jellegű

Célok: A témakörben eddig megismert jelenségek rendszerezése, a tényszerű ismeretek rögzítése, önálló, részben újszerű gyakorlati alkalmazása. A csoportos munka előnyeinek kihasználása, a kooperativitás fejlesztése.

Az óra feladata: A megismert jelenség (nyomás) fogalmának mélyítése, a tudományos jelek, mértékegységek használatának gyakorlása, számítások végzése. A tanulókísérleti eredmények és a hétköznapi megfigyelések újszerű feldolgozása, kreatív felhasználása. A kialakított csoportok tagjainak együttműködési stratégiájának segítése a konkrét feladat során.

Fő munkaforma: csoportmunka

A csoportok kialakításának szempontjai:

Látás: (közeli vízus, színlátás) – a gyengénlátó tanulót kisebb létszámú csoportba beosztani, hogy a látnivalókhoz közel kerülhessen

Értelmi képességek: (nem a tanulmányi eredmény!) – a probléma megoldásának többféle lehetőségét már a csoporton belül kritika alá veszi, újabb ötletek felvetését inspirálhatja

Érzelmi állapot: a szorongó gyereket olyan csoportba osszuk be, ahol a legnagyobb toleranciára számíthat

Művészi érzék: a feladatok egyik lehetséges megoldása, a probléma megoldásának lehetséges bemutatása valamilyen művészeti módon történhet, pl. rajz, különösen szemléletes leírás stb.

Előzmények a tanítás–tanulás folyamatában:

  • A nyomás fogalmának kialakítása kísérleti megfigyelések után (lisztbe nyomódás mértékének megfigyelése azonos súlyerő, de eltérő nyomott felület esetén; azonos felület, de eltérő súly esetén): a nyomóerő és a nyomott felület hányadosa állandó, ez a nyomás mennyisége
  • A nyomás jelének, számítási képletének, mértékegységeinek megtanulása
  • A nyomás nagyságának számítása konkrét esetekben – helyben végzett mérések, illetve számítások alapján
  • A számítási eredmények összehasonlítása, következtetések levonása: a nyomás növelhető vagy csökkenthető a nyomóerő, illetve a nyomott felület valamelyikének változtatásával.

Segítségnyújtás a gyengénlátó tanulónak:

A tanítás menete Szervezeti forma Módszer Eszköz
I. Bevezetés (5’)
1. Problémafelvetés: melyik szatyorba vásárolnál, ha a heti nagy bevásárlást neked kellene hazacipelned? Frontális Motiválás:
Szemléltetés
a tárgyak kézbe vehetők, közelről szemlélhetőek, megfoghatóak
Bevásárló szatyrok, kosarak
2. Ismétlés: fogalom, jelek, mértékegységek, képlet, az előző órai közös megállapítások a nyomás növeléséről és csökkentéséről Egyéni munka
a füzetvezetésben: a p betű írott legyen, a törtvonal az = jel szárai közé essen, a munka gyorsítására használja az egyezményes jeleket, jól különüljön el az előző munkától
Ellenőrzés: formatív értékelés
(pontozással)
Szókártyák
(a táblára kerülnek)

a hibátlan válaszok külön lapon, így nem kell a táblához kimennie a szókártyák elolvasása érdekében
3. Célkitűzés: az eddigi ismeretek alapján olyan használati tárgyakat vagy egyéb gépeket, eszközöket tervezhetnek, amelyek vagy jobbak a jelenlegieknél, vagy épp azok karikatúrái!   Motiválás: a legjobb ötletek bekerülnek az iskolaújságba

Diferenciálás: képességek alapján adjuk a feladatokat
(mennyiségi vagy minőségi differenciálás)
 
II. Az óra fő része (37’)
1. A csoportok kialakítása (2’) kis létszámú, toleráns csoportba osztom be, ahol a szóbeli teljesítményét díjazzák    
2. A csoportok feladatvállalása (2’)     Feladatkártyák
1. sorozat
a feladatok félkövér, 14-es betűvel készülnek
3. A feladatok/problémák megoldásának kidolgozása csoportonként (15’) Csoportos munka
a munkamegosztás módszerének javaslása csoporton belül
(így lesz olyan munkarész, amit a gyengénlátó jól tud végezni)
Analízis, szintézis  
4. Beszámolók (6’)      
5. Következtetések levonása (5’) Egyéni munka
Frontális
a következtetést szóban teheti meg, amíg az osztály lejegyzi
Megbeszélés, vita
Ellenőrzés
 
6. Új feladatkártyák húzása (1’)
7. A csoportok feladatelemzése (3’)
8. Beszámolók (3’)
Csoportmunka
Egyéni munka
Értékelés Feladatkártyák
2. sorozat
III. Az óra befejező része (3’)
1. A csoportok értékelése a tanulók, majd a tanár által.
2. A tanulni-, ismételnivaló megjelölése egyénenként
Értékelés

frontális
Differenciálás: az óra eleji ellenőrzésnél sikertelen tanulók számára a továbbhaladáshoz szükséges jelek, mértékegységek, képletek tanulása, a többiek számára választható: további tervezés, történetek kitalálása a nyomással kapcsolatban, számolással megoldható feladat kitalálása
írás nélkül szóban is megoldható
 

A tábla képe

külön lapon a gyengénlátó tanuló számára

p=F/A növelhető: F nő, miközben A nem változik
csökkenthető: A nő, miközben F nem változik
1Pa = 1N/1m2
1hPa = 100Pa
1kPa = 1000Pa
1MPa = 1 000 000Pa

Feladatkártyák – 1. sorozat

  1. Tervezzetek különféle célra optimális táskákat! Gondoljatok a táska várható terhére, a kényelmes szállításra! Ha a rajzos megoldást választjátok, csomagolópapírt és vastag filcet használjatok!
  2. Tervezzétek meg a mentőalakulat munkáját részletes utasítások adásával!
 

Feladatuk egy jeges folyóba esett gyermek kimentése! Rendelkezésükre álló eszközök: sítalp, 200x50x6 cm-es deszka, biztosítókötél, meleg takaró. A csoport létszáma: 3 fő.

  1. Tervezzetek cipőket! Gondolhattok a használat céljára, a nemekre, életkorra, divatra, de a terep legyen az elsődleges tényező! Ha a rajzos megoldást választjátok, csomagoló-papírt és vastag filcet használjatok!
  2. Milyen szempontok alapján választanátok bútorokat az új lakásotokba? Helyezzétek előtérbe, hogy a szobákban vastag padlószőnyeg van! Gondoljatok arra, hogy valószínűleg át kell majd rendezni a szobát, de a padlószőnyeget az ára miatt nem tudjátok mindannyiszor kicserélni!
  3. Adjatok magyarázatot a következő problémákra: az „életlen” késsel nehéz vágni; a traktorok kerekét szélesre készítik; a sekély vízben élelmet kereső madaraknak gázlólába van.

Feladatkártyák – 2. sorozat

  1. Hogyan változik a nyomás, ha a síelő felemeli az egyik lábát? Indokoljatok!
  2. Változik-e a nyomás, ha a lexikont felállítom a rövidebb oldalára, kinyitva teszem az asztalra, becsukom? Miért? Hogyan?
  3. A korcsolya éle 5 cm2. Mekkora a nyomás, ha a 450 N súlyú gyerek két lábán állva siklik?
  4. Írjátok le konkrét estre a következő megállapításokat: ha F1>F2 és A1=A2 akkor p1>p2!
  5. Igaz lehet-e a következő állítás? Indokoljátok! Ha F1>F2 és A1>A2 akkor p1>p2!

7. évfolyam – fizika

A gyengénlátó tanuló diagnózisa: Retinaleválás (ablatio retinae)8járó gyakorlatok (bukfencezés, kézenállás); az erőlködéssel járó feladatok, a fej rázkódásával, ütődésével járó labdajátékok végeztetése tilos! Kerülni kell az erőltetett kilégzéssel járó tevékenységeket, mint pl. a lufifújás, és a furulya kivételével a fúvós hangszereken való muzsikálást is.>

Tantárgy: Fizika 7. évfolyam

Témakör: Elektromos áram

Tananyag: Áramerősség mérése egyszerű áramkörökben

Óramodell: gyakorló-alkalmazó

Didaktikai feladatok: a képességek alkalmazása, rendszerezés, rögzítés

Módszerek: a tanulók által végzett megismerő tevékenység: reproduktív

Célok: A témakörben eddig megismert jelenségek, fogalmak rendszerezése, a tényszerű ismeretek rögzítése, önálló, részben újszerű gyakorlati alkalmazása. A csoportos munka előnyeinek kihasználása, a kooperativitás fejlesztése.

Az óra feladata: Egyszerű áramkörök kialakítása kapcsolási rajzok alapján. Áramerősség mérése az áramkör több pontján, kétféle méréshatárral. Az eredmények lejegyzése, értelmezése, következtetések levonása.

Fő munkaforma: csoportmunka

A csoportok kialakításának szempontjai:

Látás – a gyengénlátó tanuló kis létszámú csoportban érvényesülhet a legjobban.

Értelmi képességek (nem a tanulmányi eredmény!) – minden csoportba legyen matematikában ügyes, a fizikai jeleket már készségszinten alkalmazó tanuló.

Érzelmi állapot – szorongó gyereket olyan csoportba osszunk be, ahol a legnagyobb toleranciát kaphatja. A feladatok megoldása sok türelmet és nagy precizitást igényel, ezért az egymással épp konfliktusban lévőket külön csoportba tanácsos beosztani.

Kézügyesség: Legalább egy, nagyon ügyes kezű gyerek kell legyen, aki szükség szerint segítséget tud adni a szerelésben.

Előzmények a tanítás-tanulás folyamatában: Ismerik már az elektromos áram fogalmát, jelét, mértékegységét, képletét. Egyszerű áramkört tudnak elemezni a kapcsolási rajzok alapján – áramforrás, vezeték, fogyasztók. Az ampermérő működési szabályát ismerik, áramkörbe kapcsolását, leolvasását már frontálisan gyakorolták.

Segítség a gyengénlátó tanulónak:

A tanítás menete Szervezeti forma Módszer Eszköz
I. Bevezetés (5’)
1. Problémafelvetés: milyen erősségű áram folyik a zseblámpa izzóján?   Motiválás  
2. Ismétlés: fogalom, jelek, mértékegységek, képlet, az előző órai közös megállapítások   Ellenőrzés, értékelés Szókártyák
(a táblára kerülnek)
külön lapon adjuk oda, hogy ne kelljen a táblához mennie
3. Célkitűzés: áramerősség mérését végezzük a csoportok által elkészített kapcsolásokban. A mérési eredményeket összehasonlítjuk a hétköznapokban használt gépeken feltüntetettekkel.   Motiválás  
II. Az óra fő része (37’)
4. A csoportok kialakítása (2’)     Elektromos tanulókísérleti doboz
5. A csoportok feladatvállalása (2’)     a mérőeszköz műanyag számlapját kapja, mozgatható mutatóval, a csoport egy tagja beállítja a mutatót; ezt már a gyengénlátó is le tudja olvasni
6. A mérések elvégzése csoportonként (25’) Csoportos munka Differenciálás  
7. Beszámolók (6’) Egyéni munka    
8. Következtetések levonása (5’) Frontális munka   Feladatlapok
III. Az óra befejező része (3’)
1. A csoportok értékelése a tanulók, majd a tanár által. Értékelés frontális    
2. A tanulni-, ismételnivaló megjelölése egyénenként      

Feladatlap
Dátum:

Áramerősség mérése9

  1. A kísérlet menete:
    • egyszerű áramkörök összeállítása a kapcsolási rajzoknak megfelelően,
    • az áramerősség megmérése az áramkör több pontján,
    • az eredmények lejegyzése,
    • az eredmények összehasonlítása egy kapcsolásban
  2. Kísérleti eszközök: (tanulókísérleti doboz)
    • zsebizzók,
    • karácsonyfaizzók,
    • vezetékek,
    • ampermérő
  3. Eredmények (lásd a feladatlapon)
  4. Köveztetések:

……………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………

Mérési eredmények

I1=                ez azt jelenti, hogy

……………………………………

……………………………………

I2=

……………………………………

I3=

……………………………………

I1=                ez azt jelenti, hogy

……………………………………

……………………………………

I2=

……………………………………

I3=

……………………………………

I1=                ez azt jelenti, hogy

……………………………………

……………………………………

I2=

……………………………………

I3=

……………………………………

I1=                ez azt jelenti, hogy

……………………………………

……………………………………

I2=

……………………………………

I3=

……………………………………

I1=                ez azt jelenti, hogy

……………………………………

……………………………………

I2=

……………………………………

I3=

……………………………………

8. évfolyam – fizika

A látássérült tanuló diagnózisa: Myopia majoris (nagyfokú rövidlátás)10

Tantárgy: Fizika 8. osztály

Témakör: Fénytani ismeretek

Tananyag: A fénytörés jelenségének megfigyelése

Óramodell: Új ismereteket feldolgozó óra

Didaktikai feladatok: új ismeretek nyújtása, feldolgozása, ismeretszerzés

Módszerek: magyarázat, tanulói kísérlet, megbeszélés

Célok: a fénytörés jelenségének bemutatása önálló, egyedül is megismételhető kísérlettel

Az óra feladata: A fénytörés jelenségének elkülönítése a fényvisszaverődéstől. A fénytörési törvények előkészítése a megfigyelésekkel – ott van, itt látszik. Magyarázat optikai csalódásra. A megfigyelt jelenségek lejegyzése egyéni módszerrel (rajz, leírás) az önálló tanulás/rögzítés érdekében. A füzetvezetés optimalizálása, az önálló jegyzetelés, ismeretszerzés érdekében.

Fő munkaforma: egyéni munka

Előzmények a tanítás-tanulás folyamatában: ismerik a fény legfontosabb tulajdonságát (anyag), a fényforrásokat meg tudják különböztetni a nem fényforrásoktól. A fényviszszaverődés törvényeit, a sík- és a gömbtükrök képalkotását, gyakorlati alkalmazásukat ismerik.

Segítségnyújtás a gyengénlátó tanulónak:

  1. A feladatlap betűmérete 14-es, félkövér legyen. A korrekciós megbeszélésnél a lerajzolt ábra kézbeadásával ellenőrizheti, javíthatja magát, nem kell a táblához futkosnia.
  2. A kísérleti jegyzőkönyv elkészítéséhez a fő pontokat leírva a feladatlapra, sok időt nyerhet a tanuló.
  3. A házi feladat témái közül ajánlani érdemes a saját fogalmazás készítését, mert ez időben a legelőnyösebb. A megtanulni való feladatok kijelölése a dátum mellé és a lecke végére írt dátummal egyértelműen jelzi, segíti a gyengénlátót. Ha a tankönyvi lecke egésze tanulnivaló, akkor a könyv tartalomjegyzékébe érdemes beírni a dátumot. (Ez egy jó és gyors keresési technika, amit egyéb könyvekben is alkalmazhat.)
A tanítás menete Szervezeti forma Módszer Eszköz
I. Bevezetés (5’)
1. Problémafelvetés: Miért kell a halfogást sokáig tanulnia, gyakorolnia a medvebocsnak? Miért nyúlnak a hal mellé? Avagy: mi történik a fénnyel, ha új közeg határára ér? Frontális    
2. Ismétlés: A fényvisszaverődés jelenségének és törvényének átismétlése a kísérletek/kérdések alapján   Feladatlap 1. sorozat
1
3. Célkitűzés: Egy új fénytani jelenség megfigyelése kísérletek alapján. A megfigyelések lejegyzése rajzzal, leírással a füzetbe. 2    
II. Az óra fő része (37’)
1. Kísérletek végzése a feladatlap utasításai szerint. A megfigyelések lejegyzése a füzetbe Egyéni munka   Feladatlap 2. sorozat
2. Beszámolók az önálló munkáról
– korrekciók a lejegyzésben
Egyéni munka
1
Megbeszélés  
3. Magyarázat: a fénytörés törvényéről, magyarázat a megfigyelésekre Frontális Magyarázat  
4. Új problémák megoldása a törvény alapján Csoportos munka Megbeszélés Problémacsíkok
III. Az óra befejező része (3’)
5. A házi feladatok megbeszélése Frontális   Feladatcsík
3

Feladatlap 1. sorozat

A fényről tanultak ismétlése
  1. Miért hiszi a kisgyerek, hogy elbújt a vele játszó felnőtt elől, ha betakarja a szemét?
  2. Miért jó játék a számháború? (Ki látszik, ki mikor látja az ellenfelet?)



  3. Hogyan láthatjuk a saját hátunkat? Készíts vázlatos rajzot a megoldási lehetőségekről!



  4. Hogyan rajzolhatnád le a saját füledet? Gyűjts össze minél több módot! Rajzot is készíthetsz!



  5. Olvass szöveget tükörben nézve! Próbáld meg leírni a lapra „veszélyes", úgy, hogy csak a tükörben nézed írásodat! Mit tapasztaltál?



Feladatlap 2. sorozat

Dátum:
Fénytani megfigyelések önálló kísérletekkel

A kísérletek célja: újfajta fénytani jelenség megfigyelése – avagy miért tanulja a halfogást Alaszkában a barnamedvebocs?

Eszközök:

  • gyógyszeres fiola jól záró dugóval,
  • üvegpohár,
  • kávéscsésze,
  • kétforintos,
  • kanál,
  • kétliteres fazék

A tapasztalatok összegzése:

1. feladat

Tégy az üvegpohárba kanalat! Nézd meg oldalról! Rajzold le milyennek láttad!

2. feladat

Nyújts bele a pohárba 3 ujjadat! Nézd meg oldalról! Milyennek látod?

3. feladat

Tölts vizet a gyógyszeres fiolába! Hengergesd végig a fizikakönyv egy lapján! Figyeld meg a betűket! El tudod olvasni? Készíts rajzot egy sorról!



4. feladat

Tégy a csészébe pénzdarabot! Önts rá óvatosan vizet úgy, hogy épp csak a pénzdarab távolabbi szélét látod! Mit láttál?



5. feladat

Közeledj lassan a vízzel teli fazékhoz, miközben a fazék alját figyeled! Mit tapasztalsz?



Problémacsíkok:

Hova kell célozni a szigonnyal, ha a partról vadásznak a halra?



A pontosan felettünk látszó csillag abban az irányban van-e, ahol látjuk? Miért?



Az egyik gömb vízből áll és a levegőben van, a másik légbuborék a vízben. A fénytörés törvényének ismeretében „leleplezheted" őket.

Házifeladat-témák

Válassz egyet!

Keress olyan részletet irodalmi műből, amely fénytörési jelenséget ír le!



Írj rövid történetet, amelyben fénytörési jelenséget ábrázolsz! Lehet ez egy „regényrészlet" is.



Gyűjts olyan képeket, amelyen fénytörési jelenség látható! Ha az interneten találod, elég a pontos elérhetőséget felírnod.



6.4. Enyhe fokban értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanuló együttnevelése (környezetismeret)

2. évfolyam – környezetismeret

Téma: Az erdő szintjei

Tananyag: Az erdő aljnövényzete

Az időpont: Célszerű a tavaszi időszakban feldolgoznunk a mező témakörével összefüggésben vagy akár attól elkülönülten, hiszen az őszi tanulmányi kiránduláson nehezen tanulmányozható az aludni térő élővilág, ám már akkor is felkészülhetünk a termések begyűjtésével a tavaszi témakörökre.

Felhasználható időkeret: 45 perc

Az óra lebonyolítása:

  1. Frontális
  2. Csoport
  3. Egyéni munka

Felhasznált intelligenciák:

  verbális
vizuális
testi
logikai-matematikai
zenei intelligenciák

Fejlesztési területek:

  1. Nagymozgás-fejlesztés
  2. Finommotorikai fejlesztés
  3. Beszédfejlesztés – szókincsbővítés
  4. Auditív differenciálás
  5. Vizuális emlékezet
  6. Következtetési műveletek – relációk

Bevezetés:

Mondókázás:
„Erdőt járunk, árkot lépünk,
(Nagy léptekkel körbejárás)
Szél se tudja, merre térünk.
(Járás, kezek magastartásban, hajlongás)
Bükkfa lábunk, venyige térdünk,
(magas lábemelés)
Jegenye-sugaras utakon élünk.”
(gyors, apró léptekkel járás)
3 perc
Beszélgetés:

Saját élmény mesélése az erdőről.

Tanári kérdések: Ki volt már erdőben? Mi volt a lába alatt, a feje felett? Mit látott? Milyen céllal ment oda? Könnyű volt-e az erdőben gyalogolni? Besütött-e a nap a cserjékhez? Mi láthatunk, hallhatunk, szagolhatunk az erdőben? Hogyan viselkedünk az erdőben? Milyen évszakban voltak ott?…

  • A gyerekektől hallott fogalmakat szókártyán felragasztatjuk a tábla bal oldalára (például: fa, bokor, lomb, virág, odú, ág, gally, gyökér, fészek, mókus, szarvas, sötét, félhomály, csönd, madárcsicsergés, gomba…)
  • A kötetlen beszélgetés során a cél elsődlegesen az, hogy a gyerekek minél többet megtudjanak egymásról. A kérdések megválaszolásához többnyire tapasztalati élmény és nem lexikális tudás kell, ezáltal motiválhatjuk az integrált gyereket is, fejleszthetjük a beszédkészségét, az auditív emlékezetét.
  • Képet kapunk az előzetes tudásukról.
  • A szókártyák készítése azért fontos, mert az integrált gyerekek olvasási és szövegértési készsége elmaradhat a többiekétől, így ezeket a későbbiekben használni tudjuk az ő értő olvasásuk fejlesztéséhez.

Például:

  1. Olvassák el az adott kártyát és rajzolják le.
  2. Majd egy későbbi órán szétvághatjuk a szavakat és a képeket és újból összeragasztathatjuk velük.
  3. Párkereső memóriajáték is készíthető belőle.
  4. A szavakat szótagokra is vághatjuk, a szótagokat összekeverjük, és megkérjük őket, hogy a képek alá rakják ki a szótagokból a szavakat.

„Hoztam nektek néhány növényt, két csoportba osztottam. Miben hasonlítanak az egyikben és miben a másikban egymásra?”

  • A gyerekek megfoghatják a fás és lágyszárú növényeket. Az általuk mondott jellemzők közül kiemeljük azokat, amelyek a két fogalomhoz közel állnak, és a háromlépcsős tanóra (1. én mondom a fogalmat, és mutatom; 2. én mondom a fogalmat, és ő mutatja; 3. ő mondja a fogalmat, és ő mutatja) elvét követve gyakoroljuk a két új csoport nevét. Önként jelentkezők felírják egy-egy papírra: fás szár, lágy szár.

Mi különbözteti meg az erdőt a mezőtől?

  • Igyekezzünk a két új fogalom használatát gyakoroltatni.
5 perc
Új szint: az avarszint

Táblakép:

Erdő (lombhullató fa, örökzöld fa, cserje) képe, a négy szint feltüntetésével.

A tábla jobb oldalán a következő szókártyák vannak: talajszint,  
avarszint,
cserjeszint,
lombkoronaszint,
aljnövényzet,
tisztás,
ösvény

Tanulói meghatározás után (ismétlő anyag) a gyerekek a táblakép mellé, a megfelelő magasságba ragasztják a megfelelő szókártyát.

  • Az integrált gyerekek szókincsének egyik legnehezebb részét – a viszonyszavak mellett – az elvont fogalmak alkothatják. Célszerű velük a fogalom beépülési folyamatából az első két szakaszt gyakoroltatni (1. én mondom a fogalmat, és mutatom; 2. én mondom a fogalmat, és ő mutatja) A harmadik szakaszt – 3. ő mondja a fogalmat, és ő mutatja – ezeknél a nehéz fogalmaknál óvatosan kezeljük, ha túl hamar kérjük ezt a szintet, a rossz válasz rögzülhet.

A tábla jobb oldalára a tankönyv által említett élőlénynév közül minden szinthez válasszunk kettőt.

  • Ezek között legyen könnyen és nehezebben olvasható is. Az igazán idegen neveket, mint pl. bürök, szagosmüge, szil, hagyjuk meg a jobb képességű tanulók differenciált feladataihoz. Veszély lehet, hogy a természetismeret órát olvasásórává alakítjuk. Ne most alkalmazzuk a szókártyákat az olvasási készség fejlesztéséhez, mert a lassabban haladók elkalandozhatnak a valódi feladattól és nehezen lesznek motiválhatók. Éppen ezért ajánlatos képeket is a táblára tenni, és az integrált tanulókat megkérni, hogy válasszanak egyet a kártyák közül, és ragaszszák a képen a helyükre. Mivel lehetőségük van eldönteni, hogy képet, egy könynyen elolvasható szót vagy esetleg egy nehezet választhatnak, így bátrabban lépnek az osztály elé.
5 perc
Csoportmunka:

Csoportbeli feladatok: szóvivő, értékelő

Homogén csoportokban végzett munka

Csoportalkotás: Meghatározott csoportösszetétel tudásszint szerint

Csoportszám: 3

Csoportlétszám: 7-8

Csoportfeladatok:

1. A jó képességű tanulók csoportja

  • Növények csoportosítása (cserje-fa) szókártyák alapján:
 

(húsos som, vadrózsa – csipkebogyó, fekete bodza, fagyal, kecskerágó, vadgesztenye, bükk, tölgy, erdei fenyő)
Ennél a feladatnál használhatjuk fel a korábban kihagyott nehezebb élőlényneveket.

  • A fa és a cserje különbségének és hasonlóságának meghatározása:
  Igaz–hamis állításokat kell mérlegelni:
  A fáknak fás szára van.
A cserjéknek fás szára van.
Van olyan cserje, amelyiknek van törzse.
Van olyan fa, amelyiknek nincs törzse.
Minden fának lágy szára van.
Nincs olyan cserje, amelyiknek fás szára van.
  • A jó képességű csoport valószínűleg gyorsan megoldja a feladat első részét. Igazán gondolkodtató a logikai-következtető rész. Érdemes megoldási kódot készíteni hozzá, és csak az egyszerűbb állításokat megbeszélni az osztály előtt. Mindig kérjünk magyarázatot vagy példát. Ha van sokszorosítási lehetőség, néhány példányban eltehetünk későbbi időpontra szorgalmi feladatnak a többi gyereknek is. Így a feladat érdekes marad, a csoport viszont ellenőrizni tudja a munkáját.

2. Közepes képességű csoport

  • Lombhullató és örökzöld fák képeinek csoportosítása
 

Ismerjék fel, alkossanak szabályt, hogy hogyan lehet csoportosítani az adott fák képeit.

(A4-es méretű lapon készítsünk Venn-diagrammot. A képek között legyen kakukk-tojás, például egy cserje.)

  • Lombhullató – örökzöld szókártyák kihelyezése a csoportokhoz
 

(Borítékban előre elhelyezett szókártyákat akkor kell kihelyezni, ha a gyerekek ilyen csoportosítási szempontot választottak. Ha nem, csinálják meg az adott szempont szerint is!)

3. Lassan haladó csoport

  • Rajzoljanak egy cserjét az egyik lapra, egy fát a másikra. Ragasszák fel a kapott szókártyákat a megfelelő helyre: 2 db lombkorona, 2 db törzs, 2 db gyökérzet
 

(A cserjéhez nem ragasztunk „törzs” kártyát.)

Idő: 10 perc

A munka értékelése

 

Minden csoportszóvivő elmondja a kapott feladatot. A csoportértékelő elmondja, hogy

  1. nehéz volt-e a feladat?
2. mindenki részt vett-e a munkában?
Idő: 3 perc

Heterogén csoportok

Csoportalkotás: véletlenszerű csoportösszetétel játékos csoportalkotással

 

(Húz mindenki egy-egy kártyát. A kártyák harmadán kérdés található, a kétharmadán egy-egy szó. Meg kell keresni az összetartozó kérdéseket és válaszokat. Célszerű a válaszok csoportjából egyet más színű lapra írni, így a gyorsabban tudunk a gyerekek létszámához igazodni, és a megfelelő számú lapokat kivenni és hozzáadni. 4*6+1 színes szókártya)

A kérdéscsoportok:

  1. Keresd meg a lombhullató, nem gyümölcsfákat!
  tölgy, bükk, hárs, kőrisfa, nyír, fűzfa
  1. Keresd meg a gyümölcsfákat!
  meggy, alma, szilva, körte, cseresznye, barack
  1. Keresd meg a négylábú állatokat!
  róka, vaddisznó, nyúl, mókus, őz, szarvas
  1. Keresd meg a madarakat!
  veréb, galamb, fecske, gólya, bagoly, harkály
Idő: 3 perc

Csoportszám: 4

Csoportlétszám: 6-7 fő

Csoportfeladatok:
 

A csoportösszetétel véletlenszerűen alakul, a feladatok azonban annyira különböznek, hogy az adott csoportösszetételhez igazodva osztjuk ki.

1. csoport

Olvassák el az olvasmány kijelölt részét és írják le az avarszintben élő növények nevét, és mellé azt, hogy hol él.

 

Jól olvasó, a tanult fogalmakat hallás után is megjegyző tanulóknak adjuk. Ebbe a csoportba semmiképpen ne kerüljön integrált tanuló, hiszen pont azokra a jártasságokra épít a feladat, amelyek többnyire hiányoznak náluk (pl. tájékozódás síkban, szövegben, lényegkiemelő képesség, auditív emlékezet, következtetés).

2. csoport

A tankönyv 8–9. oldalán található képre rakják ki az új fogalmak szókártyáit.

 

A szókártyákat ők készítik el, a kapott lista alapján: ösvény, tisztás, avar, aljnövényzet, lágyszárú, fás szárú, lombhullató, örökzöld.

Ebbe a csoportba bátran kerülhet integrált gyerek is, hiszen az olvasási nehézséggel küzdők helyett a jól olvasók gyorsan elolvassák és leírják a fogalmat, a képen viszont feltehetően mindenki megtalálja a megoldást. Az auditív emlékezetben akadályozottak vizuális megerősítést nyernek a feladatmegoldás során. Fogalombevésés 3. szakasza.

3. csoport

Gyűjtsenek olyan dalokat, amelyekben növények szerepelnek!

 

Körtéfa, Csipkefa, Bújj, bújj…, A pünkösdi rózsa, A tokaji szőlőhegyen, …

  • Énekelni szerető gyerekek kerüljenek ide! Az óra hangulatos zárását segítjük.

4. csoport

Az asztalra kirakunk 7, a témához kapcsolódó képet, majd azokat rövid idő után borítékba zárjuk. Válasszák ki emlékezetből közülük azokat a szókártyákat, amelyeken a képek neve szerepel.

  • Itt ajánlatos kétszer annyi képet és szókártyát használni, ahány gyerek van a csoportban. A képek zöme ne az új fogalmak közül való legyen! Használhatunk korábbról maradt képeket, képeslapokat. A feladat a vizuális emlékezet fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A olvasásban jártast segíti a jó vizuális emlékezetű gyerek.
Idő: 10 perc
A munka értékelése

Minden csoportszóvivő elmondja a kapott feladatot. A csoportértékelő elmondja, hogy:

  • nehéz volt-e a feladat;
  • mindenki részt vett-e a munkában?
Idő: 2 perc
Egyéni munka

Teljesítmény szerinti differenciálás a munkafüzetből:

  • Ajánlott az első csoportfelosztás szerinti feladatmegoldás:
  1. csop.: Mf. 2. fel.
2. csop.: Mf. 1. fel.
3. csop.: Mf. 3. fel.
Idő: 5 perc
Az órai munka értékelése

A gyerekek elmesélik, hogy melyik feladatot találták a legérdekesebbnek, a legjobbnak, a legnehezebbnek. A tanító kiemeli a munkafolyamat lényegi részét és az egyéni teljesítményt.

Az óra zárásaként az összegyűjtött dalok közül közösen elénekelünk néhányat.

Otthoni gyűjtőmunka a következő órára: gyűjtsenek képeket aljnövényzetről!

Idő: 2 perc

Szükséges segédanyagok, eszközök

  • Tankönyv: dr. Mester Miklósné: A mi világunk. Környezetismereti munkatankönyv és munkafüzet
  • Üres papírkártyák, táblagyurma
  • Táblakép felrajzolása
  • Szókártyák: avarszint, cserjeszint, lombkoronaszint, aljnövényzet, tisztás, ösvény, táblagyurma
  • Szókártyák csoportmunkához: 1. csop. szókártyái: húsos som, vadrózsa – csipkebogyó, fekete bodza, fagyal, kecskerágó, vadgesztenye, bükk, tölgy, erdei fenyő)
  • 2. csop. Szókártyák: „Lombhullató” – „örökzöld”
  • fák képei
  • Igaz-hamis állításokat tartalmazó tesztlap – Venn-diagramm – 2 db üres rajzlap – 3. csop. szókártyák: 2 db lombkorona, 2 db törzs, 2 db gyökérzet
  • Csoportalkotó kártyák (4*7 db)
  1. Keresd meg a lombhullató fákat! Nem gyümölcsfák!
  tölgy, bükk, hárs, kőrisfa, nyír, fűzfa
  1. Keresd meg a gyümölcsfákat!
  meggy, alma, szilva, körte, cseresznye, barack
  1. Keresd meg a négylábú állatokat!
  róka, vaddisznó, nyúl, mókus, őz, szarvas
  1. Keresd meg a madarakat!
  veréb, galamb, fecske, gólya, bagoly, harkály
  • 1. csoport – írólap
  • 2. csoport – fogalomlista, írólap, hét, a témához kapcsolódó kép, boríték, a képek neve
  • Munkafüzet

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.