2020. május 25., hétfő , Orbán

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> A tanulás és tanítás helyzete >> Könyvtárhasználat

Útmutató az iskolai könyvárak fejlesztéséhez

2009. június 17.

Útmutató az iskolai könyvárak fejlesztéséhez

Küldetés nyilatkozat

Az iskolának fel kell készítenie a jövő nemzedékét az információra és tudásra alapozott társadalmunkban való helytállásra, az információk önálló megszerzésére, értékelésére, szelektív használatára. A feladat sikeres ellátásához olyan jól működő iskolai könyvtárra van szükség, amely képes arra, hogy a tanulás, ismeretszerzés hatékony munkaformáihoz, eszközt, módszert, megfelelő információs és dokumentális bázist, motiváló tanulási környezetet biztosítson.

Az iskolai könyvtár, az ismeretforrások rendszeres használatával képessé teszi a tanulókat a különböző típusú könyvtárak használatának elsajátítására, annak az alapelvnek a gyakorlati megvalósítására, hogy egy könyvtár igénybevételén keresztül az egyén eljuthat a könyvtári rendszer teljes körű használatáig. Ehhez azonban a kor és a szakma követelményeinek megfelelő szolgáltatásokra van szükség. Olyan színvonalú iskolai könyvtárakra amelyek alkalmasak arra, hogy korszerű használói kultúrát közvetítsenek, és hitelesen képviseljék azt az alapelvet, mely szerint a korszerűen szolgáltató könyvtár az információs társadalom, az információközvetítés alapintézménye, a könyvtáros pedig az információközvetítés meghatározó szakembere. Az iskolai könyvtárban a szakmai tevékenység sajátos pedagógiai szerepkörrel társul, ezért a közoktatási intézményekben könyvtáros-tanári hivatásról beszélünk.

A könyvtárra alapozott önművelés, tudásszerzés igényének felkeltésével és a tevékenységhez szükséges képesség együttes fejlesztésével esélyeket tud teremteni az iskola az élethossziglan tartó tanulásra, biztosítja az egyén érvényesüléséhez, életvezetéséhez szükséges információk megszerzését. Ezzel elősegíti, hogy a tanulók a különböző társadalmi helyzetekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni tudó és bennük hasznosan tevékenykedni tudó, felelős állampolgárokká váljanak.

I. Az iskolai könyvtár meghatározása

Az iskolai könyvtár az oktatási-nevelési intézmény (továbbiakban iskola) tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Irányítási, pedagógiai és financiális szempontból a működtető intézmény szerves része. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában, másrészt; mint a könyvtári rendszer tagja a mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik.

Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Rendelkezik a különböző ismerethordozók használatához, ill. az újabb dokumentumok előállításához szükséges eszközökkel.

Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként, információs központként működik.

Az iskolai könyvtár komplex egység, amelyet a tanításhoz, tanuláshoz nélkülözhetetlen ismerethordozók, a használatukhoz/előállításukhoz szükséges eszközök és szolgáltatások rendszere alkot, és amely a pedagógiai folyamattal szemben támasztott fejlődő követelményeknek megfelelően rugalmasan képes újraszervezni tevékenységeit, szolgáltatásait.

Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését, segíti informatikai szemléletük, információkezelési szokásaik kialakítását.

Az iskolai könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére.

II. Az iskolai könyvtárra vonatkozó jogszabályok

  • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (és a későbbi módosításai)
  • A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (és későbbi módosításai)
  • 1993. évi LXXIX.. törvény a közoktatásról (és módosításai 1996-ban és 1999-ben)
  • A 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról
  • A 63/2000. (V. 5.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995.(X. 26.) Korm. rendelet módosításáról
  • Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
  • A 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a továbbképzésről és annak 185/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása
  • A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló XXXIII. törvény (a Magyar Közlöny 2000/128. száma)
  • A 45/2000. (IV. 7.) Korm. rendelet a könyvtári dokumentumok beszerzése esetén igénybe vehető általános forgalmi adó visszatérítési támogatásról
  • A 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről (Oktatási Közlöny, 2001. 22. szám)
  • A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról
  • A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről
  • A 6/1994. (IV. 13.) MKM sz. rendelet a szakértői tevékenységről
  • A 10/1994.(V.13.) MKM sz. rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről
  • A 25/1998. (VI. 9.) MKM sz. rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM sz. rendelet módosításáról
  • Az 5/1998. (II. 18.) MKM sz. rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
  • A 11/1994. (VI. 8.) MKM sz. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
  • A 16/1998. (IV. 8.) MKM sz. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM sz. rendelet módosításáról
  • Az 1/1998. (VII. 24.) OM sz. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló a 11/1994. (VI. 8.) MKM sz. rendelet módosításáról
  • A 41/1999. (X. 13.) OM sz. rendelet a pedagógus szakvizsga képesítési követelményeiről
  • A 42/1999. (X. 13.) OM sz. rendelet az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről
  • A 28/2000. (IX. 21.) rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
  • A 18/2000. (XII. 18) NKÖM sz. rendelet a kulturális szakértők működésének engedélyezéséről és a szakértői névjegyzék vezetéséről
  • A 14/2001. (VII. 5.) NKÖM sz. rendelet a könyvtári szakfelügyeletről
  • Az MKM tájékoztatója a funkcionális taneszköz jegyzékről. Ajánlás a taneszköz fejlesztéshez. Művelődési Közlöny, 1998. jan. 2.

III. Az iskolai könyvtárak irányítása, fenntartása

  1. Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos önkormányzati tevékenység központi irányítása az oktatási miniszter hatáskörébe tartozik. A könyvtári szakmai kérdések ágazati irányítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma látja el.
  2. A helyi önkormányzatok gondoskodnak az oktatási-nevelési intézmények pedagógiai programjának megvalósításához szükséges könyvtári ellátás feltételeinek megteremtéséről (a képviselőtestület által elfogadott fejlesztési program szerint), és a könyvtári egységek jogszerű, szakszerű működtetéséről.
    Ez irányú feladataikat a közoktatási intézményekre vonatkozó jogszabályok és normatívák szerint, és a könyvtári, könyvtári informatikai tevékenységet meghatározó jogszabályok, normatívák, állásfoglalások figyelembevételével látják el.
    Az iskolai könyvtárak fenntartásáról és a normáknak megfelelő fejlesztéséről a fenntartó az iskola költségvetésében gondoskodik, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott központi támogatások és a helyi források felhasználásával.
  3. Az iskolai könyvtárak közoktatási szakmai ellenőrzését - a helyi önkormányzatok és a működtető intézmény igazgatójának megbízása alapján - az országos szakértői névjegyzéken szereplő iskolai könyvtári szakértők látják el a közoktatásról szóló törvény és a 42/1999. (X. 13.) OM rendelet előírásai szerint.
  4. Az 1997. évi CXL. Törvény és a 14/2001. (VII. 5.) NKM rendelet alapján a kulturális miniszter szakfelügyelet keretében ellenőrzi az iskolai könyvtári területen a könyvtári tevékenységekre vonatkozó jogszabályok, a könyvtár szakmai követelmények és normatívák betartását.
  5. Az iskolai könyvtárak pedagógiai és könyvtár-szakmai tevékenységét - kutatási, módszertani, továbbképzési és egyéb területen - országos hatáskörű szolgáltató intézmények (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda, Országos Közoktatási Intézet, Könyvtári Intézet stb.) segítik.
  6. Az iskolai könyvtárak napi tevékenységéhez közvetlen gyakorlati segítséget nyújtanak a megyei, fővárosi, kerületi pedagógiai szolgáltató intézmények az iskolai könyvtári szaktanácsadók, tantárgygondozók, ill. munkaközösség-vezetők közvetítésével, és gondoskodnak a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelettel módosított 10/1994. (V. 13.) MKM sz. jogszabályban foglalt egyéb szolgáltatások biztosításáról.
  7. Az iskolai könyvtári tevékenység ellátását magas színvonalú könyvtári szolgáltatásokra képes, az elfogadott minőségfejlesztési rendszer követelményeinek megfelelő báziskönyvtárak (referencia-könyvtárak) segítik. Ezekre a bázishelyekre épülhet az intézménytípusonként vagy területileg szervezett munkaközösségek önfejlesztő, minőségbiztosító tevékenysége.
  8. Az iskola szükségleteinek megfelelő könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó közösen vállal felelősséget.
    Az intézmény vezetője (vagy az általa kijelölt helyettese) ellenőrzi, és irányítja az iskolai könyvtárnak - az alapdokumentumokban (alapító okirat, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat) foglaltaknak megfelelő szakszerű és törvényes működtetését. Az intézmény rendelkezésére bocsátott költségvetési keretek alapján biztosítja a könyvtár működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
    Vezetői tevékenysége során figyelembe veszi a nevelőtestület, a diákönkormányzat és az iskola társadalmi környezetének javaslatait.

IV. Az iskolai könyvtár feladatai

Az iskolai könyvtár feladatait a 16/1998. (VI. 8.) MKM rendelettel módosított, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján az alábbiakban fogalmazzuk meg.

Az iskolai könyvtár feladata:

  • gyűjteményét az iskola igényei szerint és a minőség elvét érvényesítve folyamatosan fejleszti, gondozza. A nyomtatott dokumentumokon (könyv, időszaki kiadvány, tartós tankönyv, segédkönyv, kotta stb.) kívül gyűjti az iskola kéziratos pedagógiai anyagát (helyi pedagógiai program és tanterv, kísérleti dokumentáció, szervezeti és működési szabályzat, pályamunkák stb.) és a nem nyomtatott ismerethordozókat (diafilm, hanglemez, hang- és videokazetta, írásvetítő transzparens, zenei CD, CD-ROM, számítógépes floppy, multimédia CD stb.);
  • gyűjteményén belül kiemelt figyelmet szentel a gyors, naprakész (közhasznú, közérdekű) információszerzést szolgáló dokumentum- típusoknak (napilap, folyóirat, referensz művek, számítógépes adatbázisok stb.);
  • tankönyvtárat hoz létre a tartós tankönyvekből és segédkönyvekből, nyilvántartja és kölcsönzi az állományész anyagát;
  • egységes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a könyvtárhasználók (tanulók, pedagógusok, technikai és adminisztratív dolgozók) részére és biztosítja a különböző információhordozók használatához szükséges technikai eszközöket. Gyűjteményéből - az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően - letéteket helyez el az iskola különböző helyszínein;
  • gyűjteményét feldolgozza, feltárja az érvényes könyvtári szabványok szerint, információs tartalmukról sok szempontúan, gyorsan, pontosan visszakereshető helyi adatbázist épít - lehetőség szerint számítógépes könyvtári program, adatbázisból letölthető rekordok felhasználásával;
  • lehetőséget ad a különböző dokumentumok másolására, sokszorosítására, új oktatási anyagok összeállítására (oktatócsomag), új dokumentumok előállítására (hang-, videofelvétel, fotófelvétel, Internetről letöltött tartalmak stb.);
  • gyűjteményén, eszközein és tájékoztató forrásain alapuló szolgáltatásaival kielégíti az iskola tevékenységéből eredő információs igényeket;
  • kielégíti a pedagógusok alapvető szakirodalmi és információs igényeit, tájékoztatást ad az iskolai, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, ill. a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szakirányú szolgáltatásairól;
  • a dokumentumok iránti igények kielégítésében és tájékoztató feladatai ellátásához saját eszközein kívül közvetíti és felhasználja a könyvtári rendszer szolgáltatásait, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében (Országos Dokumentum-ellátási Rendszer, a könyvtárközi kölcsönzés);
  • saját gyűjteményén és eszközein kívül felhasználja a helyi, regionális, ill. világméretű hálózaton hozzáférhető bibliográfiai és teljes szövegű információs forrásokat;
  • a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek könyvtárhasználati követelményei alapján közreműködik a helyi könyvtár-pedagógiai program, könyvtárhasználati tantervek kidolgozásában, és ösztönzi, szervezi, segíti minden műveltségterületen gyakorlati megvalósítását, miközben maga is részt vállal a könyvtárismereti és -használói képzésben;
  • tanórai foglalkozások és a tanítást követő egyéni és csoportos foglalkozás keretében megalapozza eszközeivel és szolgáltatásaival a tanulók könyvtárhasználati felkészültségét, használói szokásait, felkészíti őket a korszerű könyvtári információs technikákra;
  • pedagógiai aktivitással központi helyet tölt be a nevelőtestülettel szoros együttműködésben a tanulók információszerző, -kezelő, kommunikációs képességeinek fejlesztésében, a kívánatos olvasási, tanulási szokások kialakításában,
  • mint az iskola nyitott kommunikációs centruma, demokratikus fóruma lehetőséget ad a könyvtárhoz kapcsolódó programok megszervezésére, a diákok öntevékenységére. Szocializációs szerepe különösen fontos a társadalmi szempontból hátrányos helyzetű településeken, népességi körzetekben.

V. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai

  1. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait és használati rendjét a helyi pedagógiai programnak, a könyvtárhasználati tanterveknek megfelelően, ill. a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek és a helyi adottságok figyelembevételével szervezi meg.
  2. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait, a szolgáltatások igénybevételének módját, szabályait, feltételeit a könyvtár szervezeti és működési szabályzata fogalmazza meg.
  3. A dokumentumok védelme, illetőleg a könyvtárhasználók jogainak érvényesítése érdekében a könyvtárhasználat részletes feltételeit a házirend rögzíti, amelyet nyilvánosságra kell hozni.
  4. Az iskolai könyvtár feladata, hogy a tanítási napokon biztosítsa használói (tanulók, pedagógusok, a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók, adminisztratív alkalmazottak) számára a könyvtárhasználat jogát, megfelelő időpontban a nyitva tartást.
  5. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:
    • a könyvtár gyűjteményének, tájékoztató és technikai eszközeinek egyéni és csoportos helyben használata,
    • a helyi pedagógiai programban megtervezett könyvtárhasználati órák megtartása, közreműködés a könyvtárra épülő szakórák előkészítésében és megtartásában,
    • olvasószolgálat, tájékoztató szolgálat (tájékoztatás a könyvtárhasználat módjáról, a könyvtár gyűjteményéről, irodalomkutatás, témafigyelés, pedagógiai szaktájékoztatás, közhasznú, közérdekű tájékoztatás stb.),
    • könyvtári dokumentumok kölcsönzése,
    • felkérés esetén a tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, tehetséggondozás, felzárkóztató stb.) szervezésében, megtartásában való részvétel,
    • könyvtári dokumentumok másolása, közreműködés új ismerethordozók előállításában,
    • számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,
    • tájékoztatás az iskolai könyvtárak, a pedagógiai gyűjtőkörű, valamint az iskola szakmai profiljának megfelelő szakkönyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,
    • részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében
    • a tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése.
  6. A könyvtár nyitva tartását úgy kell megtervezni, hogy a képzési időben és a tanítási órát követően biztosítani tudja a könyvtárhasználati, könyvtárra épülő szaktárgyi órák és egyéb foglalkozások zavartalan megtartását, az óravezetéshez szükséges könyvek és egyéb dokumentumok kölcsönzését, és lehetőséget adjon az egyéni, csoportos olvasótermi helyben használatra, tájékozódásra, olvasásra, tanulásra, kölcsönzésre. Az iskolai könyvtár nyitva tartását az iskola összesített órarendjében fel kell tüntetni.
  7. A csoportos foglalkozások megtartásához előre meg kell tervezni a könyvtár órabeosztását, hogy a tartalmi és technikai előkészítésük biztosítható legyen. A könyvtár használatát nem igénylő órarendszerű tanítás számára nem vehetők igénybe a könyvtár helyiségei.
  8. A könyvtári terek tervezésénél a nagyobb zaj- és mozgásszinttel járó foglalkoztató tereket - legalább mobil válaszfallal - el kell különíteni más használói övezetektől, hogy a különböző szolgáltatások (elmélyült könyvtári tanulás, könyvtárhasználati foglalkozások stb.) egyidejű zavartalan igénybevétele megoldható legyen.
  9. Az iskolai könyvtár szolgáltatásainak meghatározása, illetőleg bővítése előtt gondosan számba kell venni a bevezetéséhez szükséges személyi tárgyi feltételeket. Ha a rendelkezésre álló adottságok nem elégségesek, csak abban az esetben döntsenek az új szolgáltatásokról, ha az iskolavezetés, az intézmény fenntartója biztosítani tudja az új feladat ellátásához szükséges feltételeket. A változásokat a könyvtár szervezeti és működési szabályzatában is rögzíteni kell.
  10. A nevelési és oktatási intézmények könyvtárai együttműködnek a a pedagógiai szolgáltató intézmények könyvtáraival, valamint más típusú könyvtárakkal (lakóhelyi nyilvános könyvtár, szakkönyvtár stb.) a szakmai munka különböző területein.

VI. Az általános iskolák és középfokú oktatási intézmények könyvtárai

A./ Telepítés, elhelyezés, berendezés, felszerelés

1. Telepítési, fejlesztési alapelvek

1.1  Minden nevelési-oktatási intézményben az adott intézmény feladatainak megfelelő olyan egységes könyvtári szolgáltatást kell biztosítani, amely egyaránt szolgálja a tanulók, pedagógusok és az intézmény egyéb dolgozóinak érdekeit. Az iskolai könyvtárnak önálló elhelyezésű terekkel, megfelelő gyűjteménnyel, a dokumentumok elhelyezéséhez és használatához szükséges berendezéssel és eszközökkel kell rendelkeznie.
1.2   A közös igazgatású nevelési-oktatási intézményekben közös iskolai könyvtárat kell létrehozni, amely közvetlenül, ill. letétek útján valamennyi igazgatási egységet könyvtári ellátásban részesíti.
1.3  A több településen működő tagiskolák könyvtári egységeinek ellátását a központi iskolai könyvtár rendszeresen fejlesztett letétek útján biztosítja.
1.4  A megyei, fővárosi (kerületi) oktatásfejlesztési programok keretében gondoskodni kell arról, hogy a régi iskolaépületekben található önálló rendeltetésű és - könyvtári szakértővel véleményezett tervek alapján - a követelményeknek megfelelő nagyságú könyvtárhelyiségeket alakítsanak ki, az újonnan létesített intézmények pedig megfelelő, a várható szükségletekkel is számoló könyvtárral épüljenek meg.
1.5  A helyiség kiválasztása, megtervezése során figyelembe kell venni az állomány várható növekedését (öt éven belül elérendő célállomány nagyságát), szabadpolcos elhelyezésének térigényeit, a könyvtár felszerelések, eszközök elhelyezésének és használatának helyigényét, valamint a különböző szolgáltatások igénybevételének egyidejűleg számítható mértékét. A iskolai könyvtár alapterületét a tanulók és nevelők létszáma, az állomány nagysága, a szolgáltatások féleségei, ill. a különböző terek építési paraméterei együttesen határozzák meg. A tervezés során a tanulók igényei mellett számolni kell az intézmény felnőtt használók igényeivel, használói szokásaival is.
1.6  Az iskolák könyvtári szolgálatának megtervezésénél az iskola vonzáskörzetében működő más típusú könyvtárak, elsősorban a lakóhelyi nyilvános közkönyvtárak, pedagógiai szolgáltató intézmények könyvtárainak, ill. központi ellátást nyújtó könyvtárak szolgáltatásait is figyelembe kell venni.
1.7  A kistelepüléseken vagy más településtípusok kisebb lakókörzeteiben a lakóhelyi nyilvános közkönyvtári és általános iskolai könyvtári ellátást kettős funkciójú könyvtárak létesítésével is meg lehet oldani, ha a működési feltételek megfelelnek a 16/1998. (IV. 8.) MKM sz. rendelettel módosított a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM sz. jogszabály követelményeinek.
Az összevont könyvtárak esetében a két könyvtártípusra vonatkozó normatívákat együttesen kell figyelembe venni, és a megvalósítás előtt célszerű az új könyvtári szervezet tervezetét iskolai könyvtári szakértővel véleményeztetni.

2. Az iskolai könyvtár főbb részei

2.1  Bejárati térség, nyilvántartási, ellenőrzési övezet amely magába foglalja a

  • bejáratot;
  • közérdekű információs anyagok, szórólapok helyét;
  • kiállításokra alkalmas tárlókat;
  • klubszerűen kialakított részt és folyóirat-olvasót;
  • ellenőrzési és tájékoztatási pontot a könyvtáros számítógépével;
  • katalógusokat és a használók által igénybe vehető számítógépes terminálokat;
A legnagyobb mozgás- és zajszinttel járó terület. Javasolt nagysága a teljes könyvtári alapterület 10%-a. Praktikus eleme az övezetnek a ruhatár és a táskatartó.
2.2  A szabadpolcos könyv- és média kiválasztó övezet magába foglalja
  • a könyv- és folyóirat-állományt, valamint a nem nyomtatott dokumentumokat;
  • néhány munkahelyet a nevelők és a tanulók számára
2.3  Egyéni tanulói, nevelői használói helyek
Ezen olvasóhelyek az általános iskolában a tanulólétszám 5%-a
középiskolában a tanulólétszám 10%-a arányban létesítendők.
Az egyéni olvasóhely alapterületi normája: 2 m2/fő, az audiovizuális dokumentumok, számítógép használatához kialakított egyéni munkahelyek nagysága: 2,8 m2/fő
2.4  A csoportos tanulás és foglalkozások tere
Elkülönített teret ill. helyiséget kell kialakítani 1 osztály befogadására, több célú foglalkoztatás számára. Alapterülete kétszemélyes asztalokkal számítva: 2,5 m2/2 fő. Ebben az elkülönített térben legalább egy tanulócsoport számára kell munkalehetőséget biztosítani (asztalok, székek, szükséges technikai eszközök stb.) Kisebb iskolákban minimálisan 30 tanuló részére kell az egyéni és csoportos használói teret, helyeket biztosítani, de 200 tanulónál kevesebbel rendelkező iskolákban ez helyi döntés kérdése.
2.5  A pedagógiai műhely a pedagógiai gyűjtemény elhelyezését, az információhordozók alkalmazásának megbeszélését, a könyvtárra épülő szakórák előkészítését stb. szolgálja. Elkülönített kis csoport befogadására alkalmas tér.
2.6  Raktár, sokszorosító a használaton kívüli könyveket tartalmazza, valamint a védettebb anyagok raktározási helye. A sokszorosító berendezés és egyéb nem minden nap használt technikai eszközök és segédanyagok elhelyezését szolgája.
2.7  A könyvtáros(ok) munkahelye számára elkülönített helyiségre van szükség a feldolgozás, ellenőrzés stb. céljára. Alapterületi igénye egy könyvtáros-tanár esetén 15 m2, minden további dolgozó részére 5-5 m2-t kell számítani.
2.8  Szociális helyiségek közé tartozik a ruhatár, táskatartó, teakonyha, kézmosási lehetőséggel a könyvtáros(ok) számára, valamint mellékhelyiségek a könyvtár dolgozói és olvasói számára.

3. Az új iskolai könyvtárak érkiképzésénél és belső megtervezésénél az alábbiakat kell figyelembe venni

3.1  Az iskola központi épületében, jól megközelíthető helyen, de a zajos közlekedési vonalaktól távolabb kell kialakítani.
3.2  Statikailag biztonságosan kell megtervezni és lehetőleg a földszintre telepíteni.
3.3  Az állomány raktári elhelyezését, a könyvtárosok munkahelyét, az eszközök, felszerelések elhelyezéséhez szükséges terek nagyságával lehetőleg azonos méretű alapterületet biztosítsanak a könyvtárhasználók számára a könyvtári szolgáltatások igénybevételéhez.
3.4  Az iskola összes alapterületének legalább 5-6%-át kell a könyvtár elhelyezésére fordítani.
3.5  A funkcionálisan kapcsolódó egységeket (könyvtár, stúdió, fonotéka, számítástechnikai kabinet, számítógépterem, multimédia terem stb.) célszerű tömbösített formában megtervezni, hogy az információs tevékenységet végző részlegek, létesítmények kapcsolat, együttműködése megszervezhető legyen.
3.6  Úgy kell megtervezni a könyvtár helyiségeit, hogy a későbbi bővítésre is lehetőség legyen, de legalább tíz éves állománygyarapodás befogadására alkalmas terek és tároló berendezések álljanak rendelkezésre.
3.7  Az iskolai könyvtárat - a kisebb általános iskolák könyvtárainak kivételével - nem célszerű egybefüggő térben megtervezni, mert a különböző jellegű szolgáltatások és tevékenységek egyidejű megszervezésére az ilyen jellegű térkiképzés alkalmatlan. Ezért a különböző zaj- és mozgásszinttel járó tevékenységek tereit (foglalkoztató tér, a könyvtáros-tanár munkahelye, zárt raktár, pedagógiai műhely stb.) érdemes a funkciójuknak megfelelően véglegesen vagy legalább alkalmilag (mobil válaszfallal) elkülöníteni.
3.8  Az ellenőrzés, tájékoztatás, folyóirat-lapozgató, könyvkiválasztó, ill. egyéni munkahelyek funkcionális övezeteinek kialakításánál figyelembe kell venni azt az alapelvet, hogy a nagyobb zajt és mozgást feltételező terektől haladjon a mozgásirány a csendesebb tevékenységgel járó terekig.
3.9  A könyvtár egész légköre, belső megjelenése az otthonosság légkörét kell, hogy terjessze.
3.10  Fontos, hogy a könyvtárban a megfelelő hőmérséklet és páratartalom legyen.

4. A könyvtári funkcionális terek és normáik

(ld. az 1. és 2. sz. táblázatot)

Funkcionális terek

Bejárati térség
A legnagyobb mozgás- és zajszinttel járó terület. Itt találhatók meg: a klubszerűen kiképzett és berendezett napilap- és folyóirat-lapozgató, a közérdekű információk különböző anyagai (prospektusok, hirdetések, szórólapok, műsorok, pályázati felhívások stb.), a kiállítási övezet tárlókkal. Ez a térség hordozza az ún. "könyvtári találkozóhely" funkcióját is, oldott légkörű beszélgetések, aktuális problémák megvitatásának színtere. Praktikus eleme az övezetnek a ruhatár és a táskatartó.

Nyilvántartási, ellenőrzési övezet
Itt található a kölcsönző pult az olvasószolgálat és a tájékoztatás helye közelben a katalógusszekrényekkel, ill. a számítógépes könyvtári katalógus termináljaival, ahol az olvasók kereshetnek információkat a könyvtár munkagépének számítógépes katalógusában és egyéb adatbázisaiban. Az egyik gépen az Internet is hozzáférhető. A könyvtár számítógépes hálózata be van kapcsolva az iskola helyi számítógépes rendszerébe is.

A csoportos tanulás és foglalkozások tere
A bejárati térből könnyen megközelíthető, a többi funkcionális egységtől fallal leválasztott térség, amely frontális óravezetésre éppúgy alkalmas, mint bontott csoportok foglalkoztatására (ilyenkor mobil válaszfallal ideiglenesen osztható tér). A különböző dokumentumok használatára, csoportos bemutatására rendelkezésre állnak a szükséges eszközök (videó-lejátszó, számítógép. amelyekről filmet, ill. multimédia anyagokat lehet projektorral nagyméretű felületre vetítetni. stb.). A nagyobb zaj- és mozgásszinttel járó csoportos közlekedés a bejárat közelében zajlik, így nem zavarja a könyvtár belső tereit használókat.

Könyvek és egyéb médiumok kiválasztó övezete
A könyvtár legnagyobb térsége, amely az esetek többségében csak a könyvek szabadpolcos kihelyezésű anyagát tartalmazza. (A szabadpolcos elhelyezésű állomány raktári térigénye 120-150 kötet/m2.) A nem nyomtatott anyagok tárolását többnyire megfelelő célbútorokban helyezik el. A levegősen elhelyezett polcok között kisebb nagyobb egyéni és csoportos munkahelyek is kialakíthatók. Ennek az övezetnek része a folyóirat-olvasó, ahol a befejezett évfolyamok és a nagyobb elmélyülést kívánó ismeretterjesztő, szakmai társadalomtudományi stb. folyóiratok találhatók.

Az egyéni tanulás, kutatómunka övezete
A bejárattól, az ellenőrzési-nyilvántartó - nagyobb mozgás és zajszinttel járó - övezettől távolabb eső része a könyvtárnak. Lehetőség szerint fallal vagy polcokkal legalább részlegesen leválasztott, elkülönített tér, amely a nyugodt, csendet igénylő tanulást, kutatómunkát szolgálja. Fontos, hogy elérhető közelségben megtalálható legyen a kézikönyvtár és rendelkezésre álljanak a különböző típusú dokumentumok használatához szükséges eszközök, felszerelések. (Természetesen ezeket a dokumentumokat fejhallgatóval lehet csak használni.) Az egyéni olvasóhely térigénye: 2m2/fő, az audiovizuális dokumentumok vagy számítógép használatára alkalmas munkahelyé: 2,8 m2/fő.

Pedagógiai műhely
A forrásközpontnak fontos egysége a pedagógiai gyűjtemény és a pedagógiai műhely, ahol a pedagógiai tájékozódás alapvető forrásai, a tantervi, tankönyvgyűjtemény mellett megtalálhatók az új oktatási anyagok összeállításához, előállításához szükséges technikai eszközök. Itt nyugodt körülmények között a könyvtáros segítségével fel tudnak készülni a pedagógusok az órájukhoz, témájukhoz szükséges források összeállítására, megismerkedhetnek az új oktatóprogramokkal, segédanyagokkal és meg is beszélhetik felhasználásuk tapasztalatait.

Reprográfia, gyártás
A papírmásolás, reprográfia, állóképkészítés, a hang- és videofelvétel övezete a pedagógiai műhely, a stúdió és a nem nyomtatott anyagok tárolását szolgáló terek közvetlen közelében található. A részleghez egy kis javító, karbantartó műhely is csatlakozik a tevékenységhez szükséges technikai segédletekkel.

Stúdió
A stúdió nem tartozik közvetlenül a forrásközponthoz a hazai könyvtárainkban, mint információs tevékenységgel foglalkozó önálló részleg (TV és rádióműsorok felvétele, műsorsugárzás ZTV esetén, felvételek sokszorosítása stb.). Lényegi kérdés azonban, hogy az itt létrehozott új dokumentumok feldolgozásra és szolgáltatásra a könyvtár állományába kerüljenek.

Raktár
A használaton kívüli könyveket, valamint a védettebb anyagok raktári helye. Külön férőhelyet kell biztosítani a tartós tankönyvek kezeléséhez is. Az állomány raktári elhelyezésének férőhely igénye: 300 kötet/m2

A könyvtárostanár, könyvtáros-asszisztens munkahelye
Elkülönített egység ebben a funkcionális szervezetben a könyvtáros munkahelye, ahol a beszerzés, feldolgozás folyik (A könyvtárostanár munkájának térigénye: 15m2, több könyvtáros esetén ez a szám további 5-5m2-rel növekedik.)

1-2. táblázat

  Az általános iskolai könyvtár térszerkezete

Létszám
Norma
200
30 kötet/tan.
400
20 kötet/tan.
600
20 kötet/tan.

Könyvtári terek:
Szabadpolcos
könyvkiválasztó

100 kötet/m2
6000 kötet
60 m2
8000 kötet
80 m2
12000
120 m2
Egyéni tanulói, nevelői helyek:
könyv
2 m2/fő
8,4 m2 (3 fő)
14 m2 (5 fő)
19,6 m2
(7 fő)
nem nyomtatott anyagok
2,8 m2/fő
-


40 m2
(20 fő)

60 m2
(30 fő)
Többcélú csoportos foglalkoztató
2,5 m2
(2 fő)
40 m2
(30 fő)


40 m2
(30 fő)

40 m2
(30 fő)
Pedagógiai műhely
-
-
20 m2
25 m2
Raktár, sokszorosító (nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok)
300 kötet/m2
-
20 m2
25 m2
Könyvtáros(ok) munkahelye
 
15 m2
(1 fő)
20 m2
(1,5 fő)
20 m2
(2 fő)
Szociális helyiségek
 
10 m2
15 m2
20 m2
Mindösszesen
 
133,4 m2
249 m2
329,6 m2

  A középiskolai könyvtár térszerkezete

Létszám
Norma

200
400
(30 köt/tan)
600
(25 köt/tan)

Könyvtári terek:
Szabadpolcos
könyvkiválasztó

100 kötet/m2
10000 kötet 100 m2
12000 kötet 120 m2
15000 kötet 150 m2
Egyéni tanulói, nevelői helyek:
könyv
2 m2/fő
22,4 m2
(6 fő)
28 m2
(10 fő)
42 m2
(15 fő)
nem nyomtatott anyagok
2,8 m2/fő
-


80 m2
(40 fő)

120 m2
(60 fő)
Többcélú csoportos foglalkoztató
2,5 m2
(2 fő)
40 m2

40 m2

40 m2
Pedagógiai műhely
20 m2
25 m2
30 m2
Raktár, sokszorosító (nyomtatott és nem nyomtatott dok.)
300 kötet/m2
20 m2
25 m2
30 m2
Könyvtáros(ok) munkahelye
 
15 m2
(1 fő)
20 m2
(2 fő)
25 m2
(2,5 fő)
Szociális helyiségek
 
10 m2
15 m2
25 m2
Mindösszesen
 
207,4 m2
353 m2
457 m2

5. Berendezés, tárolás

5.1  A könyvállomány alapvető részét szabadpolcon kell elhelyezni. A polcok elrendezése laza legyen, ne keltsen raktárszerű benyomást. Az alapterületi normája: 120-150 kötet/1 m2
5.2  A muzeális anyagokat és az inkurrens állományt raktárban célszerű elhelyezni. Alapterületi normája: 300 kötet/1 m2
5.3  Az audiovizuális és számítógéppel olvasható/használható elektronikus ismerethordozók elhelyezése a dokumentumok jellegének és megóvásának leginkább megfelelő céltárolókban történjen. A könyvtár rendelkezzék elegendő hellyel a dokumentumok kiválasztásához, használatához szükséges technikai eszközök számára. Fontos, hogy a kiválasztó tér és az egyéni munkahelyek auditíve és vizuálisan különüljenek el a csendesebb terektől a hangos-képes dokumentumok, multimédiák használatához a fejhallgatós megoldást kell választani, a csoportos bemutatáshoz viszont a nagyobb képfelületet biztosító kivetítő alkalmazása javasolható.
5.4  A polcok, használói bútorok, asztalok, székek kiválasztásánál figyelembe kell venni a könyvtárhasználók életkori sajátosságait.

6. Felszerelés, technikai eszközök

Az iskolai könyvtár eszközi felszerelései

→  a különböző nem nyomtatott dokumentumok egyéni és csoportos használatához
→  reprográfiához
→  egyszerűbb gyártási műveletekhez
→  a könyvtár-informatikai fejlesztésekhez szükségesek

A fentieknek megfelelően az alábbi eszközi felszerelések javasolhatók

  • a könyvtáros-tanár személyi számítógépén kívül legalább 4-5 multimédia számítógép hálózatba kapcsolva. A munkaállomások zenei CD-lemez és CD-ROM leolvasóval, hangkártyával valamint fejhallgatóval ellátva,
  • hálózati csatlakozás a helyi számítógépes hálózatba és Internet hozzáférés,
  • integrált könyvtári rendszer a szükséges adatbázisokkal,
  • lézernyomtató,
  • szkenner a képek digitalizálásához és szövegek beolvasásához,
  • képszerkesztő programmal,
  • LCD panel vagy videokivetítő,
  • videomagno, videorecorder,
  • kétkazettás magnetofon,
  • tábla,
  • írásvetítő,
  • fénymásoló,

B./ Állományfejlesztés és gyűjteményszervezés

1. Alapelvek

1.1  Az iskolai könyvtár a 16/1998. (IV. 8.) OM sz. jogszabállyal módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM sz. rendelet alapján elkészített, szakértővel véleményeztetett és a fenntartó által elfogadott gyűjtőköri szabályzat szerint fejleszti állományát az adott intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott feladatoknak és szükségleteknek megfelelően.
1.2  Az iskolai könyvtár a fentiek alapján értékorientáltan, folyamatosan, tervszerűen, arányosan és válogatva gyűjti a helyi pedagógiai programnak megfeleltetett dokumentumokat. Tartalmilag lefedi a tantervekben meghatározott ismeretköröket, de egyetlen területen sem törekedhet teljességre.
Az állománynak korszerű műveltséget, esztétikai értéket kell közvetítenie, biztosítania kell a világnézeti, vallási és egyéb ismeretek tárgyilagos és többoldalú megközelítését. Tartalmi, stiláris és pedagógiai szempontból meg kell felelnie a tanulók érdeklődésének, életkori sajátosságainak. Rendelkezésre kell bocsátania a pedagógiai tevékenységhez szükséges dokumentumokat és a könyvtári rendszer által hozzáférhető információs forrásokat.
1.3  Az iskolai könyvtárnak elsősorban a tanuláshoz, tanításhoz szükséges alapvető segédkönyveket (lexikonok, szótárak, enciklopédiák stb.), kézikönyveket, a szaktárgyi és mindennapi tájékozódás forrásait (bibliográfiák, adattárak stb.), a tanítási órán munkaeszközként használt, a tananyag elmélyítésére, többoldalú megközelítésére alkalmas műveket, folyóiratokat, és egyéb ismerethordozókat kell beszereznie a szükséges példányszámban, valamint a pedagógusok munkájához segédeszközül szolgáló dokumentumokat kell biztosítania. Az 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet értelmében gyűjtési kötelezettsége kiterjed a tartós tankönyvek, kötelező és ajánlott olvasmányok körére is.
1.4  A nyomtatott dokumentumok mellett az iskolai könyvtár gyűjti, tárolja, nyilvántartja és szolgáltatja az iskolába kerülő nem nyomdai úton előállított, audiovizuális és számítógéppel olvasható ismerethordozókat is. Rendelkezik a dokumentumok használatához és az új dokumentumok előállításához szükséges eszközökkel.
Ha nincs mód a fenti dokumentumok könyvtári tárolására, legalább nyilvántartásukat, feltárásukat kell a könyvtárnak megoldania. A könyvtáron kívül (szaktanterem, tanterem, napközis terem, tanulószoba stb.) elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetnie.
1.5  Az iskolai könyvtárak muzeális anyagait (régi középiskolák 1945 előtti gyűjteményei, könyvészeti ritkaságok) eredeti helyükön kell megőrizni, nyilvántartani, feltárni és a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé tenni. Bejelentésükről az országos számbavétel érdekében gondoskodni kell az 1/1967. (VI. 18.) MM sz. és a 7/1985. (IV. 16.) MM sz. rendelet előírásai szerint.
1.6  A nemzetiségi iskolákban és diákotthonokban az adott nemzetiségi nyelven megjelent gyermek-, szép- és szakirodalomból, folyóiratokból valamint nem nyomtatott dokumentumokból kialakított könyvtári gyűjteménnyel kell elősegíteni a nemzetiségi tanulók anyanyelvi művelődését.
1.7  Az állomány nagyságát és gyarapítási ütemét az iskolában oktatott tárgyakhoz kapcsolódó könyvek (kézikönyvek, segéd-, ismeretközlő és szépirodalmi alkotások) folyóiratok és egyéb ismerethordozók mennyiségi és minőségi összetétele, a dokumentumoknak a nevelő-oktató munkában betöltött szerepe, a tanulók és a nevelők létszáma, az elkülönített állományrészek száma határozza meg. Minél kisebb az iskolai könyvtár állománya, annál inkább csak a helyben használható (kézikönyvek, segédkönyvek, munkaeszközként használható dokumentumok), egy-egy tanítási órára kölcsönözhető, ún. prézens állományra korlátozódjék.
1.8  A (szak)tantermek, a napközis termek, tanulószobák dokumentális szükségleteit állandó letétek kihelyezésével vagy - korlátozott példányszám esetén - a szükséges dokumentumok rövid időre (a tanítási óra vagy egyéb foglalkozások idejére) szóló kölcsönzésével kell kielégíteni. A rövidebb vagy hosszabb időre kihelyezett művek egy-egy példányát a könyvtárban is hozzáférhetővé kell tenni.
1.9  Az állomány rendszeres, szakszerű gyarapításával és apasztásával kell elérni a könyvtári gyűjtemény kívánatos tartalmi és mennyiségi összetételének és megfelelő arányainak megteremtését. A korszerű könyvtári állomány kialakítását elősegíti a fölöslegessé vált vagy elhasználódott példányok folyamatos (legalább évi egyszeri) kivonása.
1.10  Az iskolai könyvtár állományát a szervezeti és működési szabályzatban rögzített alapelvek szerint nyilvántartva és hagyományosan alapkatalógusokkal (raktári, betűrendes leíró, tárgyi katalógus) és/vagy számítógépes program segítségével feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátani.
1.11  Az állomány fejlesztésének anyagi feltételeit az iskola költségvetésén belül az intézmény vezetője biztosítja. A beszerzésre fordítható összeg felhasználásáért az iskolai könyvtár vezetője a felelős. Gyűjteményszervezési tevékenysége során egyeztet az intézmény vezetőivel, a nevelőtestülettel, a munkaközösségekkel, a diák-önkormányzati képviselőkkel és az iskolaszékkel.
1.12  Az újonnan létesítendő oktatási és nevelési intézmények esetében még az iskola megnyitása előtt meg kell kezdeni az állomány beszerzését, és a működtetés első három évében kiemelt állománygyarapítási összegeket kell a gyűjteményi alapok megteremtésére fordítani. Új iskolatípus, képzési profil és az új pedagógiai programok bevezetésénél is számolni kell a kiemelt dokumentális fejlesztéssel. Az iskolai könyvtárak tervezése, átépítése során figyelembe kell venni a dokumentumok és a használatukhoz szükséges eszközök beszerzését, valamint elhelyezésük, szolgáltatásuk feltételeinek megteremtését is.
1.13  Az iskolai könyvtárnak mind szakmailag mind technikailag fel kell készülnie arra, hogy a gyűjtőkörén túlmutató bibliográfiai, információs igényeket a könyvtári rendszer/környezet szolgáltatásainak, a települési és világméretű hálózaton hozzáférhető bibliográfiai és teljes szövegű források felhasználásával elégítse ki.
Az iskolai könyvtáraknak egymással, illetőleg az azonos lakókörzetben működő lakóhelyi nyilvános könyvtárakkal, ill. az azonos szakterületen illetékes szakkönyvtárakkal, felsőoktatási intézmények könyvtáraival létesített elektronikus összeköttetése lehetőséget ad a könyvtárak forrásmegosztására és forráshasznosítására, más könyvtári gyűjtemény közvetlen használatára.
1.14  A dokumentum-ellátás javítása, bővítése és a beszerzésre fordítható anyagi eszközök hatékonyabb felhasználása érdekében olyan területileg (kerületileg) szervezett ellátó-helyeket, átkölcsönzési háttér-gyűjteményeket célszerű létesíteni a pedagógiai szolgáltató intézmények mellett, amelyek

  • kiegészítik a iskolai könyvtárak állományát,
  • beszerzik és kölcsönzés útján biztosítják az iskolai könyvtárak számára a drágább, ritkábban használt és főként a nem nyomdai úton előállított dokumentumok megfelelő választékát.
  • egyúttal az új dokumentumok előállításának, sokszorosításának eszközi, technikai feltételeit is könnyebben meg tudják teremteni.
1.15 Az iskolai könyvtáraknak állományuk kiegészítése érdekében igénybe kell venniük az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerben (ODR) résztvevő tagkönyvtárak könyvtárközi dokumentumszolgáltatását, és technikailag fel kell készülniük a szolgáltatások fogadására. (Az ODR lelőhely nyilvántartás címe: http://odr.lib.klte.hu)

2. Állományellátottsági és beszerzési norma iskolatípusonként

2.1 Általános iskolák

2.1.1  Állományi ellátottság
(ld. a 3. sz. táblázatot)

Könyvek
Az általános iskolai könyvtár gyűjteményének tartalmi differenciáltsága - a Nemzeti Alaptanterv követelményeit, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás szempontjait figyelembe véve - legalább 4000-4500 könyvcím meglétét kívánja meg. A választék az elmúlt 15-20 év általános iskolai beszerzésre javasolt könyvtermésének kritikus válogatásából adódik.
Az állományi választék 25%-a a kézi- és segédkönyvtár anyaga (ez a teljes állomány 12,5 %-a), További kb. 2%-a a házi olvasmány, ill. az óravezetés menetében munkaeszközként használt könyv, amelyet egy tanulócsoport (minimálisan egy fél tanulócsoport) létszámának megfelelő példányban kell beszerezni. (Ez a teljes gyűjtemény 25%-a.) Az állomány további 7-8%-át képezik azok a művek, amelyek beszerzése 4-5 példányban javasolt a kis csoportokban szervezett önálló és kooperatív tanulás munkamódszereinek elsajátításához
Az egyes műveltségterületek, részműveltségi területek, ill. tantárgyak ismeretanyagához szorosan kapcsolódó, a tananyagot kiegészítő, ill. a tanulók érdeklődésének megfelelő ismeretterjesztő és szépirodalmi alkotásokat az iskolai könyvtár gyűjteményében átlagosan 2-3 pédányban kell biztosítani.
Az iskolai könyvtárnak a pedagógia és határtudományainak irodalmából válogatott, valamint a tanári segédkönyvtári dokumentumokat, ill. az iskolában használt tankönyveket, munkafüzeteket és feladatlapokat egy-egy példányban felölelő pedagógiai gyűjteménnyel, továbbá az iskola történetére és működésére vonatkozó iskolatörténeti, helyismereti gyűjteménnyel kell rendelkeznie.
A tanulmányi munkához kapcsolódó szépirodalom és a tanulók olvasási szokásainak fejlesztését elősegítő, értékes gyermek- és ifjúsági irodalmi alkotások a teljes állomány 30%-át jelentik. A szak- és ismeretterjesztő irodalom aránya a teljes állomány 70%-a. Az alsó tagozatos korosztály olvasmányainak kívánatos állományi részesedése 20-25%.
A könyvállomány nagyságának el kell érnie a tanulónkénti/nevelőnkénti 20 kötetes ellátottságot, de egy nyolc tanulócsoporttal rendelkező általános iskolának - a többes példányokkal is számolva - legalább 8-10.000 kötetes gyűjteménnyel kell rendelkeznie. Ez alól csak azok az általános iskolai könyvtárak jelenthetnek kivételt, amelyek központi ellátásban részesülnek, és átkölcsönzéssel egészíthetik ki törzsállományukat. A törzsállomány körébe tartozó, a tanításhoz-tanuláshoz nélkülözhetetlen napi dokumentumok használatát nem lehet az iskolán kívül eső könyvtári gyűjteményből megoldani, hozzáférhetőségüket az iskolán belül, a nyitva tartás idejében biztosítani kell.
Az iskolai könyvtár könyvállománya kiegészül a tanulók számára egész tanévre kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek gyűjteményével. (Az eddigi tapasztalatok szerint egy 500 fős általános iskolában kb. évi 300-400 egységnyi gyarapodást jelent.)

Folyóiratok
Az általános iskolában biztosítani kell az egyes műveltségterületek, tantárgyak elsajátításához nélkülözhetetlen ismeretterjesztő szintű folyóiratokat, gyermekfolyóiratokat, az igazgatáshoz, gazdasági tervezéshez igényelt közlönyöket, a pedagógiai munkát támogató pedagógiai és szaktárgy módszertani periodikumokat, valamint néhány, a tanulók és a nevelők általános tájékozódásához szükséges kulturális és közéleti lap hozzáférhetőségét. Az általános iskolai nevelés-oktatás igényeit figyelembe véve évente 50-féle (minimálisan 35-40 féle) folyóirat, hetilap és legalább egy országos napilap beszerzése szükséges. A választéknak kb. 50-60%-a a pedagógiai és tantárgy módszertani szakfolyóirat.

Nem nyomtatott dokumentumok
A tantárgyi programoknak megfeleltetett nem nyomtatott dokumentumokból válogatott gyűjtemény, amely elősegíti a tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, alkotó interaktív elsajátítását, a közhasznú tájékozódás képességének megszerzését.
Induló állományként javasolt a különböző tantárgyak, ill. tantárgyközi területek (osztályfőnöki, pályaorientáció, egészséges életmódra nevelés stb.) kapcsolódó, a tananyag hatékonyabb elsajátítását segítő

  • videofilmek (min. 100-150 film),
  • diafilmek, diaképek (min. 50 féleség),
  • zenei CD-k (min. 30 féle),
  • irodalmi CD-k (min. 10 féle),
  • hangfelvételek (nyelvi, irodalmi, idegen nyelvoktatást segítő, zenei kazetták, min. 40 féle),
  • a tantárgyi ismeretszerzést és közhasznú tájékozódást segítő számítógépes programok, CD-ROM-ok, multimédia CD-k (min. 30-40 féle),
  • tanulás-módszertani, pályaorientációs és egyéb tantárgyakhoz kapcsolódó oktatócsomagok,
  • a pedagógusok módszertani, szakmai továbbképzéséhez, önképzéséhez szükséges audiovizuális és elektronikus ismerethordozók.
A 16/1998. (IV. 8.) MKM sz. jogszabállyal módosított, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM sz. rendelet értelmében az iskolai könyvtár egységes gyűjteményének részeként kell kezelni a könyvtár által és a könyvtáron kívül iskolába beszerzett nem nyomtatott ismerethordozókat. Nyilvántartásuk és feltárásuk akkor is könyvtári kötelezettség, ha egyelőre tárolásuk és felhasználásuk csak a könyvtáron kívül oldható csak meg.

2.1.2  Gyarapítás
(ld. 4. sz. táblázatot)

Az általános iskola könyvtári gyűjteményének szinten tartása érdekében a tanulónkénti 1-1,2 dokumentumot (a tartós tankönyveket is számolva 2 példány), de legalább 300 féleség átlagos 2 példányos beszerzését el kell érni az állomány kívánatos összetételéhez. Ennek a gyarapítási volumennek legalább 15%-a a nem nyomtatott dokumentum. A gyarapításnak az állományból kivont ismerethordozók pótlását is biztosítania kell. Mértéke a teljes állománynak hozzávetőleg 0,5%-a.)

Az állomány kívánatos fejlesztéséhez az iskola évi költségvetésének legalább 1%-át kellene új ismerethordozók beszerzésére fordítani. Ebbe a keretösszegbe nem számítjuk be a tartós tankönyvek költségfedezetét, amelyet állami céltámogatásból biztosítanak az arra rászorulóknak.
A gyűjtemény fejlesztésének minimális értéke 200 féleség átlagos 2 példányos beszerzése.

Kisebb állomány-ellátottsági és gyarapítási normatíva is megállapítható, ha központi ellátással kiegészíthető, bővíthető a napi ellátáshoz szükséges állományi választék.

3. táblázat

Általános iskolai állománystruktúra

Tanulólétszám: 500
Féleség: 5000 mű
Könyvállomány: 10000 kötet
Nem nyomtatott és tartós tankönyv: 2250 egység
Összes állomány: 12500 egység

Állományrészek
Féleségek száma (mű)
A féleségen belüli arány ( %)
A féleségek szükséges példány-száma
Összes állomány nagysága egységben
Összes állományon belüli arány (%)
Kézi- és segédkönyvtári dokumentumok
1250
25
1
1250
12,5
Munkaeszközként használt, házi és ajánlott olvasmányok (osztályoknak)
100
2
25
2500
25
Munkaeszközként használt és ajánlott olvasmányok (kiscsoportoknak)
400
8
5
2000
20
Pedagógiai gyűjtemény
750
15
1,5
1250
12,5
Szépirodalom és ismeretközlő dokumentumok kölcsönzési áll.
2500
50
1-2
3000
30
Mindösszesen
5000
100
 
10000
100
Nem nyomtatott dokumentumok
1000
 
1
1000
A teljes állomány kb. 10%-a
Tartós tankönyvek
változó
 
változó
1500
 
Mindösszesen
6000
 
 
12500
 
4. táblázat

  Egy 500 fős általános iskola optimális állománygyarapítása

Dokumentumtípus
Féleség
Példányszám
Könyv
200
500+50 (kopáspótlás)= 550
Nem nyomtatott dokumentumtípus
100
100 (Az összes gyarapodás 15%-a.)
Mindösszesen
300
650
Folyóirat
50-55
50-55
Tartós tankönyv,
segédkönyv
30
300
Mindösszesen
380
1.000

Az egy tanulóra jutó dokumentum: 1,3 egység/tanuló
A folyóiratokkal és a tartós tankönyvekkel együtt: 2 egység/tanuló

  Egy 500 fős általános iskola minimális állománygyarapítása:

Dokumentumtípus
Féleség
Példányszám
Könyv
150
300+50 (kopáspótlás)=350
Nem nyomtatott dokumentumtípus
50
50
Mindösszesen
200
400
Folyóirat
35-40
35-40
Tartós tankönyv, segédkönyv
30
300
Mindösszesen
265
735

Az egy tanulóra jutó dokumentum: 0,8 egység/tanuló
A folyóiratokkal és a tartós tankönyvekkel együtt: 1,5 egység/tanuló

2.2 Középfokú oktatási intézmények

2.2.1  Állományi ellátottság
(ld. az 5. sz. táblázatot)

Könyvek
A középfokú oktatási intézmények könyvtáraiban - a Nemzeti Alaptanterv követelményeit valamint az alapműveltségi, ill. az érettségi vizsga követelményeit figyelembe véve - legalább 8-9.000 könyvcím (féleség) megléte szükséges az adott iskolatípus kerettanterveinek megfelelő tartalmi összetételben. Ez az állományi választék a gimnáziumok esetében a közismereti tárgyak forrásainak mélyebb, differenciáltabb gyűjtéséből, a szakirányú iskolákban (szakközépiskolák, szakmunkásképző intézet) a közismereti és a tanított szakmai tárgyak forrásainak együttes gyűjtőköri kötelezettségéből adódik.
A középiskolai könyvtáraknak főként a legutóbbi 15-20 év könyvkiadási volumenéből kritikusan válogatva kell állományi választékukat kialakítaniuk, megőrizve és felhasználva a korábbiakban beszerzett szellemi értékeket.
Az állományi választék kb. 30%-a a kézi- és segédkönyvtár anyaga (az összállománynak 18-20%-a), és 1,2-1,3%-ra tehető a házi olvasmányok és a tanórai ismeretszerzés folyamatába munkaeszközként beépíthető művek aránya. Az állományi választék további 4-5%-át képezik azok a művek, amelyek beszerzése 4-6 példányban javasolt a kis csoportokban szervezett önálló és kooperatív tanulás munkaformáinak és -módszereinek elsajátításához.
Az egyes műveltségterületek, részműveltségi területek, ill. tantárgyak ismeretanyagához kapcsolódó, a tananyagot kiegészítő, ill. a tanulók érdeklődésének megfelelő ismeretterjesztő és szépirodalmi alkotásokat az iskolai könyvtár gyűjteményében egy-egy példányban kell biztosítani.
Külön állományi egységet képez a pedagógia és határtudományaiból válogatott gyűjtemény, amely magába foglalja a nevelő-oktató tevékenység alapvető segédeszközeit (tankönyv, munkafüzet, feladatlap stb.)
Különgyűjteményt kell létrehozni az iskola történetét, ill. az iskola működését reprezentáló helytörténeti, helyismereti anyagokból. Az ismeretterjesztő- és szakirodalom aránya a középfokú intézményekben a teljes állomány 70%-a. Az iskolai könyvtár részét képezi a tankönyvtár, amely a tanulók számára kikölcsönözhető tartós tankönyveket és segédkönyveket foglalja egybe.

Periodikumok
A középiskolai kerettantervek, helyi pedagógiai programok követelményeihez a tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörökhöz, szakképzéshez igazodó szakfolyóiratoknak, ismeretterjesztő, irodalmi és általános művelődést, mindennapi tájékozódást segítő napilapoknak, hetilapoknak és folyóiratoknak az iskolai könyvtárakban helyet kell kapniuk legalább egy-egy példányban. Különösen nagy szerepe van a periodikumoknak a gyorsan avuló (rész)műveltségi területek, ill. a jelenismeretekkel szoros kapcsolatban álló kereszttantervek képzési-nevelési feladatainak megoldásában, valamint a szakmai tájékozódás elsajátításában. A folyóirat választék kb. 20-25%-át képezi a pedagógiai és tantárgymódszertani lapok, valamint a tanügyigazgatással, gazdálkodással, ügyviteli munkával kapcsolatos periodikumok köre.
A fenti igények kielégítése együttesen 40-50 folyóirat féleség beszerzését jelenti. A mindennapi tájékozódáshoz legalább egy országos napilap előfizetése kívánatos.
A folyóirat választék bővítése érdekében fel kell használni a hálózat útján elérhető és letölthető folyóiratok anyagait is. A folyóiratokra épülő munkáltató foglalkozásokhoz fénymásolt formában lehet biztosítani a szükséges forrásokat.

Nem nyomtatott dokumentumok
A tantárgyi programoknak megfeleltetett nem nyomtatott dokumentumokból válogatott gyűjtemény, amely elősegíti a tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, alkotó interaktív elsajátítását., a közhasznú tájékozódás képességének megszerzését.
Induló állományként javasolt a különböző tantárgyakhoz, ill. tantárgyközi területekhez (osztályfőnöki, informatika/könyvtárhasználat, pályaorientáció, egészséges életmódra nevelés, esztétikai nevelés, mozgóképkultúra stb.) kapcsolódó, a tananyag hatékonyabb elsajátítását segítő:

  • videofilmek (100-150 film, évente legalább 10-féle beszerzése),
  • diatekercs, diaképsorozat (300-400 féleség),
  • hanglemezek, zenei CD-k (min. 100-150 féle),
  • irodalmi CD-k (20-25 féle),
  • hangfelvételek (nyelvi, irodalmi, idegen nyelvoktatást segítő, zenei kazetták (300-400 féle),
  • a tantárgyi ismeretszerzést és közhasznú tájékozódást segítő számítógépes programok, CD-ROM-ok, multimédia CD-k (min. 30-40 féle, évente legalább 10 új féleség),
  • tanulásmódszertani, pályaoroentációs és egyéb tantárgyakhoz kapcsolódó oktatócsomagok,
  • a pedagógusok módszertani, szakmai továbbképzéséhez, önképzéséhez szükséges audiovizuális,elektronikus ismerethordozók,
  • írásvetítő transzparens (50-100 féle)
(A megadott tételekbe beszámítandó a saját készítésű dokumentum is.)
A 16/1998. (IV. 8.) MKM sz. jogszabállyal módosított, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM sz. rendelet értelmében az iskolai könyvtárnak egységes gyűjtemény részeként kell kezelnie a könyvtár által és a könyvtáron kívül iskolába beszerzett nem nyomtatott ismerethordozókat. Nyilvántartásuk és feltárásuk akkor is könyvtári kötelezettség, ha egyelőre tárolásuk és felhasználásuk csak a könyvtáron kívül oldható meg.
A választék bővítése érdekében fokozni kell a helyi gyártást és a központi szolgáltatások igénybevételét.
5. táblázat

Középiskolai állománystruktúra
Dokumentumtípusok, féleségek és példányszám(egység) szerint

Tanulólétszám: 500
Féleség: 9000 mű
Könyvállomány: 14000 kötet
Nem nyomtatott dokumentum, tartós tankönyv: 2750 egység
Összes állomány:16750 egység

Állományrészek
Féleségek száma (mű)
A féleségen belüli arány
( %)
A féleségek szükséges példányszáma
Összes állomány nagysága (egységben)
Összes állományon belüli arány (%)
Kézi- és segédkönyvtári dokumentumok
2700
30
1
2700
20
Munkaeszközként használt, házi és ajánlott olvasmányok (osztálynak)
120
1,2-1,3
25
3000
20-21
Munkaeszközként használt és ajánlott olvasmányok (kiscsoportnak)
400
4,5
5
2000
13-14
Pedagógiai gyűjtemény
900
10
1,5
1.300
10-11
Szépirodalom és ismeretközlő dokumentumok kölcsönzési áll.
5000
50
1
5000
35
Mindösszesen
9000
100
 
14000
100
Nem nyomtatott dokumentumok
1000
 
1,5
1500
A teljes állomány kb. 10%-a
Tartós tankönyvek
változó
 
változó
1500
 
Mindösszesen
10000
 
 
17000
 
6. táblázat

  Egy 500 fős középiskola állománygyarapítási normatívája

Dokumentumtípus
Féleség
Példányszám
Könyv
400
800+50 (kopáspótlás) = 850
Nem nyomtatott dokumentumtípus
150
150
(Az összes gyarapodás 15%-a)
Mindösszesen
550
1.000
Folyóirat
55-60
55-60
Tartós tankönyv, segédkönyv
30
300
Mindösszesen
640
1360

Az egy tanulóra jutó dokumentum: 2 egység/tanuló
A folyóiratokkal és a tartós tankönyvekkel együtt: 2,7 egység/tanuló

  Egy 500 fős középiskola minimális állománygyarapítása

Dokumentumtípus
Féleség
Példányszám
Könyv
250
375+50 (kopáspótlás) = 425
Nem nyomtatott dokumentumtípus
75
75 (A teljes gyarapítás 15%-a)
Mindösszesen
325
500
Folyóirat
40-45
40-45
Tartós tankönyv, segédkönyv
30
300
Mindösszesen
400
845

Az egy tanulóra jutó dokumentum: 1 egység/tanuló
A folyóiratokkal és a tartós tankönyvekkel együtt: 1,7 egység/tanuló

C./ A könyvtárosi munka

Alapelvek

  1. Az iskolai könyvtárban dolgozók munkakörük, képzettségük, besorolásuk alapján lehetnek: könyvtáros-tanár, könyvtáros-asszisztens, könyvtárkezelő és oktatás-technikus.
  2. A könyvtári munka elvégzéséhez szükséges munkaidőt, a könyvtári dolgozók számát az iskola típusa, a tanulócsoportok száma, a könyvtári gyűjtemény nagysága és jellege együttes figyelembevételével ajánlatos meghatározni, de legalább a közoktatási törvényben foglaltaknak kell megfeleltetni.
  3. A könyvtári dolgozók feladatait személyre szóló munkaköri leírás tartalmazza a könyvtár szervezeti és működési szabályzatának mellékleteként.
  4. Két könyvtáros-tanár foglalkoztatása esetében az egyiküket meg kell bízni a könyvtár felelős vezetésével, akit ezért könyvtárvezetői pótdíj illeti meg.
  5. A könyvtáros-tanár(ok) mellett és irányításával középfokú szakmai képesítéssel rendelkező könyvtárkezelő, könyvtáros-asszisztens, ill. oktatás-technikus is alkalmazható. Mindegyik munkaterületen lehetőség van a feladatok részmunkaidőben való ellátására, de az alkalmazottak együttes munkaidejének megállapításához a normatíva tekinthető irányadónak.
  6. A könyvtáros-tanár az az iskolai könyvtári szolgáltatásokért felelős pedagógus, aki a működtető intézménynek megfelelő pedagógus végzettséggel és felsőfokú könyvtárosi képesítéssel /1/ rendelkezik. Ilyen képesítéssel rendelkező könyvtáros-tanár híján a munkakör betölthető középfokú könyvtárosi szakképzettséggel rendelkező pedagógussal is (ld. 1993. (I. 30.) MKM rendelet az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételekről).
    • A könyvtáros-tanár pedagógus besorolású, az intézmény nevelőtestületének tagja., pedagógiai és könyvtár szakmai végzettséggel kell rendelkeznie (1993. évi LXXIX. sz. közoktatási törvény 17. §.).
    • Munkakörét és munkarendjét a közoktatási törvényben foglaltak alapján kell meghatározni.( ld. u.ott, munkarend). A könyvtárosnak biztosítania kell a könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges szakmai feltételeket. Pedagógiai tevékenységén belül megtartja a pedagógiai programban meghatározott könyvtárhasználati szakórákat és közreműködik a könyvtárra épülő szakórák megszervezésében, levezetésében. Felkérés esetén részt vesz a tanórán kívüli foglalkozások szervezésében, megtartásában. Irodalomkutatással, témafigyeléssel, bibliográfiakészítéssel segíti a tanórai és egyéb foglalkozások nevelési-oktatási céljainak megvalósítását.
    • Főfoglalkozású könyvtáros-tanár alkalmazása esetében a kötelező óraszám mértékében, 22 órában kell biztosítani a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. A törvényes munkaidő fennmaradó hányadának 70%-át a könyvtár működtetésével kapcsolatos szakmai feladatokra (munkaterv, évi beszámoló, statisztika készítése, gyarapítás, apasztás, feltárás, állományellenőrzés, -gondozás stb.) kell fordítania, 30%-át pedig az iskolán kívül is elvégezhető tevékenységekre (tájékozódás a könyvpiacon, foglalkozásokra való felkészülés, kapcsolattartás más könyvtárakkal stb.) kell fordítani. A nyitva tartási idő kötelező óraszámot meghaladó bővítése csupán a könyvtárra fordítható munkaidő további növelésével érhető el.
    • Két vagy több könyvtárossal működő iskolai könyvtárak nyitvatartási idejét az iskola működési idejének megfelelően arányosan növelni kell.
  7. Könyvtáros-asszisztensnek tekinthető az a könyvtári dolgozó, aki középiskolai végzettsége mellett könyvtári asszisztensi vizsgával rendelkezik. Könyvtárkezelő pedig az az iskolai könyvtáros, aki középiskolai végzettsége mellett és 200 órás könyvtárkezelői tanfolyamot vagy gimnáziumi könyvtárkezelői fakultációt végzett. A könyvtáros-asszisztens (könyvtárkezelő) nem pedagógus besorolású, nincs kötelező óraszáma. Feladatait a mindenkori törvényes munkaidő egészében vagy meghatározott hányadában, részmunkaidőben látja el. Munkaköre kiegészíti a könyvtáros-tanár tevékenységét. Feladatai. közé tartozik: az állomány beszerzésével kapcsolatos adminisztrációs tevékenységek, az állomány nyilvántartásba vétele, a könyvek szerelése, a raktári rend fenntartása, a katalóguscédulák előrendezése, számítógépes nyilvántartások esetében az adatbevitel, olvasói, kölcsönzési nyilvántartások vezetése, reprográfiai feladatok ellátása stb.
  8. Az oktatástechnikus - a közoktatási törvény 1. sz. melléklete alapján - a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozó, aki a nem nyomtatott dokumentumok használatához, előállításához, az eszközök karbantartásához szükséges legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik.
  9. Nem pedagógus besorolású, a törvényes munkaidő egészében vagy annak meghatározott hányadában részmunkaidőben látja el feladatait. Munkáját a könyvtár szervezetén belül vagy legalább a könyvtári dolgozókkal szoros együttműködésben, munkamegosztásban végzi.
7. táblázat

  A könyvtári dolgozók létszáma

Általános iskola
tanulócsoportok száma
könyvtárostanár
/fő/
könyvtáros asszisztens/
könyvtárkezelő
/fő/
oktatás-technikus
/fő/
8 alatt
5 óra/hét - 0,5
-
-
8-15
1
-
0,5
(8 tanuló- csoporttól)
16-23
1
1
1
(16 tanuló- csoporttól)
24-31
1,5
1
1
32-
2
1
1
Középiskola
tanulócsoportok száma
könyvtárostanár
/fő/
könyvtáros asszisztens/
könyvtárkezelő
/fő/
oktatás-technikus
/fő/
8 alatt
1
-
-
8-15
1
1
0,5
(8 tanuló- csoporttól)
16-23
2
1
1
(16 tanuló- csoporttól)
24-
2
2
1

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.