2020. május 25., hétfő , Orbán

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> A tanulás és tanítás helyzete >> Könyvtárhasználat

Az iskolai könyvtárak fejlesztési stratégiája

2009. június 17.

Dán Krisztina

Az iskolai könyvtárak fejlesztési stratégiája1

Reprezentatív felméréstől a fejlesztési stratégiáig

A felmérés főbb tapasztalatai

A kutatási célunk az volt, hogy országos reprezentatív mintán a statisztikai adatfelvételnél mélyebben, árnyaltabban, az eseti tapasztalatoknál egzaktabbul vizsgáljuk meg a különböző nagyságú településen és eltérő iskolatípusokban működő iskolai könyvtárak helyzetét. A felmérés alapján készített hiteles és differenciált helyzetkép szolgálhat ugyanis alapul ahhoz, hogy a közoktatás feltételezett szükségleteihez méretezett könyvtári modell megfelelő fejlesztési stratégiával elérhető, megvalósítható legyen.

A cél érdekében megvizsgáltuk, hogy

  • a törvények és jogszabályok által előírt működési követelmények miként valósulnak meg a gyakorlatban;
  • az előírt könyvtári ellátási feladatoknak megfelelnek-e a könyvtárak;
  • milyen személyi és tárgyi feltételek mellett nyújtanak informatikai és pedagógiai szolgáltatásokat a könyvtárak a helyi pedagógiai programok, tantervek megvalósításához;
  • az információs társadalom kihívásai milyen mértékben jutottak érvényre az iskolai könyvtárak információs tevékenységében, elektronizációs, telematikai fejlesztésében;
  • az elmúlt 10 évben milyen pozitív és negatív változások tapasztalhatóak a könyvtár működésében;
  • az igények hatására és a rendelkezésre álló feltételek között hogyan változott meg az iskolai könyvtárak szolgáltatási kínálata; és milyen szakmai színvonalon képes használóit ellátásban részesíteni;
  • milyen szerepvállalásra és együttműködésre képes az iskolai könyvtár a tanulók könyvtárhasználati és információkezelési képzésében;
  • milyen mértékben veszi igénybe az iskolai könyvtár tájékoztató és pedagógiai szolgáltatásait a potenciális használói kör;
  • milyen esélyekkel szorgalmazható a korszerű iskolai könyvtár modelljének általánosabb elterjesztése;
  • a jelenlegi helyzetet és az iskola szükségleteit alapul véve mely területeken kell a könyvtárak működési körülményeit javítani;
  • és milyen fejlesztési stratégiák alkalmasak arra, hogy a meglévő kondíciók általánosabb javításával minél előbb be tudják tölteni a könyvtárak alapvető funkciójukat.

Adatfelvételünk az alábbi működési területekre és feltételekre irányult

  • a könyvtárak szervezeti, elhelyezési, berendezési felszerelési körülményei;
  • az informatikai és telematikai felszereltség színvonala;
  • a könyvtári állomány mennyisége, formai összetétele, a különböző dokumentumtípusok arányai és a gyűjtemény fejlesztésének forrásai, anyagi feltételei, a gyarapítás módja és rendszeressége;
  • a személyi ellátottság a foglalkoztatás, a képesítés, és a továbbképzési szokások metszetében;
  • a nyitva tartás mértéke;
  • szolgáltatási struktúra, szolgáltató képesség;
  • könyvtárhasználati képzés;
  • a könyvtár pedagógiai felhasználása, használói igénybevétele;
  • és a könyvtár önértékelése.

A felmérés adatainak elemzése alapján levonható főbb következtetések

  1. A feltételekre és a működésre vonatkozó adatokból egyértelműen kiderül, hogy az iskolai könyvtárak körülbelül 33-35%-a alkalmas a jogi és szakmai értelemben általánosan kötelező alapfeladatok ellátására. Ez az arány valamivel jobb csak, mint a 10 évvel ezelőtti állapot.
    Az iskolai könyvtárak túlnyomó része tehát nem felel meg maradéktalanul a jogszabályokban megfogalmazott elemi működési követelményeknek, még kevésbé a közoktatás feltételezett szükségleteinek. A szolgáltató képesség alapvető működési, szakmai feltételei a - hivatalos statisztikával is alátámaszthatóan - az oktatási intézmények nagyobb hányadában jelenleg is hiányoznak vagy részlegesen állnak rendelkezésre.
    Szinte minden települési nagyságrendben, iskolatípusban megtalálhatók a megfelelő személyi, tárgyi feltételek, a működőképességhez szükséges állományi háttér nélkül az iskola perifériájára szoruló, névlegesen létező könyvtárak (a felmért intézmények kb. 15%-a), amelyek ellátási feladataiknak önhibájukon kívül képtelenek megfelelni. Sokszor a halmozottan hátrányos helyzetű településeken vagy kulturális, társadalmi leszakadással fenyegető lakókörzetekben működő iskolákban tudják legkevésbé megoldani a művelődési esélyteremtés könyvtári lehetőségeit.
  2. A fentiekből következően az iskolai könyvtárak hozzávetőleg kétharmada működési körülményeit és szolgáltatásait tekintve egy meglehetősen túlhaladott könyvtári modell jellemzőit mutatja: szűkös, zsúfolt terekkel, célszerűtlen berendezéssel, hiányos felszereléssel, alkalmilag fejlesztett és feltáratlan állományokkal, a könyvtáros-tanár elégtelen munkaidejéből eredő heti néhány órás nyitva tartással. A helyzet elsősorban az anyagi eszközök szűkösségével magyarázható, de kialakulásában közrejátszottak a könyvtár megítélésével kapcsolatos szemléleti problémák és egy átfogó, országos és következetes fejlesztési koncepció hiánya is.
  3. Jó jel azonban, hogy a könyvtár szolgáltatási szerkezetében a könyvtári kölcsönzés korábbi meghatározó szerepe mellette az iskolák közel azonos számban említik a helyben használat, az olvasószolgálat és a foglakozások kínálatát. A jelenség még akkor is pozitív szemléletváltásra enged következtetni, ha a könyvtárak jelentős hányadában e szolgáltatások meglehetősen redukált formában jelennek meg a működési feltételek elégtelensége (kevés férőhely, szűkös nyitva tartás, elégtelen munkaidő stb.) miatt.
    A könyvtárhasználati tudás megalapozásának és fejlesztésének tantervi követelménye mind a helyi tantervekben, mind pedig a könyvtár szolgáltatásai között kiemelt feladatot jelent. A foglalkozások rendszeressé válásával - a felmérés adatai szerint - erősödött az iskolai könyvtár pedagógiai szerepvállalása. Ma már általában alapszolgáltatásnak tekintik a könyvtárak a könyvtárhasználati szakórák és könyvtárra épülő szaktárgyi órák megtartását. Ez még akkor is figyelemre méltó, ha a szaktárgyi órák száma egyelőre a tantervi követelmények alatt marad.
    Kevésbé képviseltetik magukat azonban a szolgáltatási struktúrában azok a tevékenységek (tájékoztatás, irodalomkutatás, bibliográfiák összeállítása, könyvtárközi kölcsönzés, reprográfia, informatikai szolgáltatás), amelyek könyvtári tájékoztató eszközök nélkül megoldhatatlanok és/vagy különösen igénylik az elkészítésükhöz szükséges szaktudást, munkaidőt. Az elégtelen munkaidő, a könyvtáros-tanárok alacsony, 50 százalékos szakképzettségi aránya miatt az iskolai könyvtárak szakmai felkészültsége területén komoly szakmai hiányosságok tapasztalhatóak, amelyek érezhetően megmutatkoznak a szolgáltatások alacsony színvonalában. Ez a jelenség pedig nemcsak a dokumentumok, információk visszakereshetőségét akadályozza, hanem az információkeresés eszközhasználatának, műveleti algoritmusának elsajátítását is lehetetlenné teszi.
  4. Az átlagértékek mögött az iskolai könyvtárak változatos képet mutatnak. Évek óta megfigyelhető a szélső értékek folyamatos távolodása, növekedik a könyvtárak közötti különbség. Az intézmények adatai azonban leginkább a gyengébb értékek tájékán sűrűsödnek. A vizsgálat átlagértékei Az intézmények könyvtári működésében megmutatkozó óriási eltérések jól érzékelhetőek például az állományi ellátottság, a gyűjtemények gyarapítási adatain, a folyóirat választék, a nem könyv jellegű dokumentumok, a számítógépes felszereltség mutatóin. Ebből is látható, hogy az iskolák nem alanyi jogon jutnak a könyvtáruk fejlesztéséhez szükséges anyagi javakhoz. Sokszor a fenntartó, még inkább az intézményvezető szándékán, lehetőségein, illetőleg a könyvtáros-tanár önérvényesítő képességén múlik a könyvtárak kondicionálása.
  5. Másfelől a gyorsan haladóknak köszönhető, hogy a korszerű értelemben vett forrásközpont típusú iskolai könyvtár modellje már nem utópisztikus vágyálom, hanem jó néhány helyen kézzel fogható, élő valóság. Az elmúlt 10-15 esztendőben létrejöttek azok a korszerű könyvtárak, amelyek mind feltételeikben, mind működési mechanizmusukban, szakmai felkészültségükben és pedagógiai szerepvállalásukban hitelesen képesek bemutatni az iskolai könyvtár - európai mércével mérve is - legelőnyösebb tulajdonságait. (Ld. Bondor Erika: Az iskolai könyvtárhasználat hazai innovatív példái. Tanulmány. Bp. OKI PTK, 2002.) Többek között ezeknek az intézményeknek a tapasztalatait vettük figyelembe a célnak tekinthető korszerű modell feltételbeli és működési paramétereinek az iskolai könyvtárak normatív szabályozóinak kidolgozása során.
  6. A felmérés a könyvtári működés számos területén tapasztaltak egzakt bemutatását is lehetővé teszi, a reprezentatív mintavétel alkalmas arra, hogy az országos helyzetre vonatkozóan is következtetéseket vonhassunk le.

    • A statisztikai adatoknál differenciáltabban meghatározhatók a tanítás mellett könyvtári munkát végző pedagógusok könyvtárra fordítható órakeretei, így a törvényi normának megfelelő személyi fejlesztés is kiszámíthatóbbá és ütemezhetőbbé válhat.
    • Pontosabban látni lehet a könyvtáros-tanárok képesítés szerinti megoszlását, ennek alapján a hiányzó végzettség megszerzése is tervezhetőbbé válik. Most sikerült először képet kapni a törvényileg előírt kettős (pedagógiai és könyvtárosi) képesítési követelménynek milyen arányban felelnek meg a könyvtáros-tanárok. A 28%-os megfelelési arány javítása várhatóan komoly feladatok elé állítja a képző intézményeket.
    • Első ízben került sor az iskolai könyvtárak informatikai felszereltségének és informatikai szolgáltatásainak mérésére és számbavételére. A felmérés adataival is bizonyítható, hogy a 90-es évek közepétől ezen a területen komoly szemléletváltás történt: megkezdődött az iskolai könyvtárakban is a számítógép, a könyvtári szoftverek alkalmazása, hozzáférhetővé vált a helyi és/vagy világhálózat. A korszerű eszközök térhódítását, és az eszközök iránt megnövekedett használói igényeket jól jelzik a felmérés tényszámai. Az elektronizációs folyamat erősödése vélhetően a könyvtár egész szakmai és pedagógiai tevékenységére hatással lesz. Egyúttal korábbi zárt működési köréből kilépve az iskolai könyvtár - rajta keresztül az intézmény is - esélyt kap a könyvtári, információs rendszer szolgáltatásainak fogadására, a könyvtárnak a dokumentum és információs cserében való részvételére.
    • Éppen a fenti változások következtében az iskolai könyvtár hozzájuthat a saját gyűjteményén túlmutató dokumentális és információs forrásokhoz, ami a gyűjtemény racionálisabb (de nem olcsóbb!) fejlesztésére is hatással lesz. A rendszer szolgáltatásainak igénybevétele azonban nemcsak a könyvtár informatikai eszközeinek megteremtését vagy éppenséggel korszerűsítését igénylik, hanem az ehhez szükséges szakértelem megszerzését is szükségessé teszi.
    • Az iskolák állományi nagyságrendjének mennyiségi adatai szerint a gyűjtemények elvileg megfelelő ellátottságot biztosíthatnának, a rendszeres állományelemzés, -kivonás hiánya azonban kedvezőtlenül befolyásolják az állományok minőségi összetételét.
      A felmérés a könyvtári állományok arányainak elmozdulásaira is ráirányította a figyelmet. Még mindig elképesztően jelentéktelen arányban található a könyvtári gyűjteményekben (2,2 - 2,5%) a nem könyv jellegű dokumentum, és a gyarapodásban való részesedésével (5,5%) sem várható minőségi változás.
      A tankönyvek jelentős hányada az éves beszerzésben (50%-ot meghaladó arányban) viszont arra enged következtetni, hogy a könyvtári gyűjteményben a könyvek és egyéb ismerethordozók megfelelő választéka helyett a "tankönyvtár" válik meghatározóvá, holott a könyvtár éppen a tankönyvön kívüli források bevonását jelentené a tanítási-tanulási folyamatba. Igaz, hogy a tartós tankönyvek nyilvántartása és kezelése jogilag előírt könyvtári feladat, de ez a szociális ellátás körébe tartozó adminisztratív tevékenység nem tartozhat a könyvtári gyűjteményre épülő szakszolgálat körébe.
      Az állomány gyarapítás mennyiségi átlagértékei nagyjából megfelelőek, de a beszerzési alkalmak rendszertelensége, az egyéni vásárlási alkalmak túlsúlya, és a dokumentumok forint átlagértéke némileg kétségessé teszik a minőségi garanciákat.

Az iskolai könyvtárak fejlesztési stratégiája

Az iskolai könyvtár küldetése

"Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, a könyveket és egyéb forrásokat biztosítja az iskolai közösség minden tagja számára, Egyúttal lehetővé teszi, hogy kritikus gondolkodóvá, a különböző típusú és formájú információhordozók hatékony használójává váljanak, és hozzáférjenek a szélesebb könyvtári és információs hálózathoz." Az UNESCO által 1999-ben elfogadott küldetés nyilatkozat egyértelműen meghatározza az iskolai könyvtár kettős alapfeladatát: egyrészt biztosítja tanulói és nevelői jogon az iskola alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokhoz és információkhoz való hozzáférést, másrészt olyan tanulási környezetet jelent, amely korszerű információhasználati, könyvtárhasználati tudást, szokásokat generál.

A fejlesztési stratégiát meghatározó főbb tényezők, dokumentumok

Pedagógiai meghatározottság

A könyvtár a fenti kettős cél érdekében szervezi meg működését, alakítja gyűjteményét, fejleszti szolgáltatásait, és igényli a működéséhez szükséges feltételeket.

A könyvtár szerepe, jelentősége tehát önmagában nem értelmezhető. Csak az oktatás-nevelés egésze, átfogó problémái felől közelíthető meg, mint ahogy a könyvtárhasználatra nevelés eszközei, módszerei is a tantárgyi tartalmakkal együtt jelenhetnek meg, egyúttal visszahatnak a szaktárgyi tananyag elsajátítás minőségi fejlesztésére.

Az iskolai könyvtár nem önálló intézmény, de jól körülhatárolható létesítmény, amely sajátos eszközeivel hozzájárul az iskola pedagógiai programjának megvalósításához, szervezetileg és funkcionálisan beépül az iskola tevékenységének egészébe. Minden szakterülettel együttműködik, az iskola információs szervezetének részeként pedig különösen szoros munkakapcsolatban áll az információs tevékenységet folytató egységekkel.

Könyvtári, információs rendszer

A pedagógiai meghatározottságot szem előtt tartva az iskolai könyvtár az iskola más területeihez képest sajátos helyzetben van, mert küldetését sajátos eszközrendszerével tölti be: a pedagógiai feladatok mellett szükségszerűen ellát könyvtár-szakmai tevékenységeket is. Mint könyvtár, a könyvtári információs rendszernek is része. Ennek következtében meg kell felelnie a szakterület speciális jogi és szakmai követelményeinek. Így tud csak hatékony szolgáltatásokat nyújtani, korszerű - más könyvtárban is alkalmazható - könyvtárhasználati kultúrát közvetíteni. Végül ilyen módon válhat csak képessé a könyvtári rendszer által nyújtott szolgáltatások fogadására és közvetítésére. Az iskolai könyvtári stratégia kidolgozásánál ezért figyelembe kell venni a hazai könyvtárak fejlesztési programját, az informatikai fejlesztés lehetőségeit.

Az elérendő célnak megfelelő modell; jogszabályok és normatívák

Alapvető kérdés, hogy a stratégia kidolgozásához legyen a szakmának egy olyan iskolai könyvtárképe, kidolgozott modellje, amely a küldetésnek megfelelő működési és feltételbeli sajátosságokkal rendelkezik. Mind a szakterületnek, mind pedig a szélesebb társadalmi környezetnek konszenzusra kell jutnia a koncepció kialakításában annak érdekében, hogy a fejlesztési stratégia megfelelő támogatása biztosítható legyen. (Már eddig is komoly problémákat okozott, hogy a korszerű iskolai könyvtári ellátás fogalmán nem ugyanazt értették a döntéshozatal különböző szintjein.)

Közmegegyezésre van tehát szükség a főbb koncepcionális kérdésekben, az iskolai könyvtári normatíva elfogadásában. (A mellékelt általános iskolai és középiskolai könyvtári normatív szabályozó tervezete ehhez az első lépés.) A részletes szabályozó kidolgozásánál értelemszerűen figyelembe vettük az iskolai könyvtárügy nemzetközi szervezetének ajánlásait, az előttünk járó országok tapasztalatait (ld. Celler Zsuzsanna: A tudás alapú társadalom felé. Iskola könyvtárak külföldön. Tanulmány. Bp. OKI PTK, 2002.) és természetesen a hazai hagyományokat, szükségleteket és lehetőségeket.

Valójában a normatíva egy olyan koherens szakmai tervezet, amely irányt kíván szabni a könyvtári fejlesztés különböző lépcsőfokain tartó intézményeknek saját helyzetük értékeléséhez és elképzeléseik megtervezéséhez. Olyan ajánlás szintű tervezési segédletről van szó, amely a legjobb helyzetben lévők számára is programot tud adni és a leszakadóknak is segíthet fejlesztési prioritásaik megfogalmazásában.

Keményebb szabályozókat jelent a törvényi és jogi szabályozás a stratégiai lépések kijelölésénél, hiszen ebben az esetben a működési minimum követelmények általános körű megvalósításáról van szó.

Az iskolai könyvtárak jelenlegi helyzete

A felmérés adataival is megerősíthető, hogy az iskolai könyvtárak legalább kétharmadában komoly feltételbeli hiányosság, működési rendellenesség tapasztalható. Ezek a könyvtárak sem a jogilag előírt normáknak, sem a szakmai követelményeknek nem tudnak maradéktalanul megfelelni. Ilyen módon szerepkörük ellátására is csak részlegesen képesek. Összességében megállapítható, hogy a könyvtár megítélésének szemléleti hiányosságai és az anyagi eszközök szűkössége miatt a könyvtárak korszerűsítésével, elektronizációjával egyidejűleg kell az iskolák jelentős részében a szolgáltató képesség alapvető feltételeit megteremteni.

Ez azt jelenti, hogy a korábbi fejlesztési ütem, a financiális támogatás mértéke mellett semmiképpen nem lehet nagyobb változásokat elérni a területen. Ahhoz, hogy legalább az elmúlt évtized során kiadott jogszabályi normáknak megfeleljenek az iskolák, a közoktatási ágazatnak kiemelt informatikai területként kellene kezelnie az iskolai könyvtárakat, és néhány éven keresztül jelentős normatív és céltámogatással, valamint szakmai szolgáltatásokkal kellene kezdeményezni, elősegíteni és erősíteni a helyi fejlesztési szándékokat.

Stratégiai alapelv: a helyi és a rendszerszerű tervezés-fejlesztés összhangja

Referencia könyvtárak létrehozása - differenciált fejlesztéssel

Pedagógiai, könyvtár-technológiai és informatikai szempontból olyan referencia könyvtárak létrehozását kellene pályázati úton támogatni, amelyek az iskolai könyvtári ellátás legelőnyösebb tulajdonságait egyesítve a vonzáskörzetnek be tudják mutatni az optimális működési feltételek, a korszerűség és a szakszerűség hozadékait a szolgáltatásokban, ezzel húzóerőt gyakorolva a térség iskolái számára. A könyvtárhasználat tanításának és a szaktárgyi könyvtárhasználat tantárgymódszertani műhelyeként és továbbképzési bázisaként is működhetne. Hasonló szerepkörrel kellene működnie a gyakorlóiskolai könyvtáraknak a pedagógusjelöltek (nemcsak a könyvtár szakosok) könyvtár-pedagógiai felkészítése érdekében.

Intézményi szinten általános körűen meg kell teremteni a szolgáltató képesség minimális (normalizált) személyi, tárgyi és szakmai feltételeit. Erről az alapvető feltételek tárgyalásánál részletesebben szólunk.

Információs és kommunikációs infrastruktúra
A fejlesztésben kiemelt feladat az iskolai könyvtárak információs és kommunikációs technológiájának fejlesztése (megfelelő technikai berendezése, Internet-csatlakozás). Az iskolai könyvtárak bekapcsolása a könyvtári-informatikai rendszerbe az alábbi fejlesztéseknek alapvető feltétele. Ezzel zárt rendszerükből kilépve megsokszorozhatják állományi és információs lehetőségüket. Különösen fontos a kis települések esetében a hálózati csatlakozással az adatbázisok, információs források, szakmai szolgáltatások elérése. A felmérés szerint ezeken a településeken a legnagyobb a lemaradás.

Az Országos Dokumentum ellátási Rendszer (ODR) szolgáltatásainak fogadására nemcsak technikailag kell felkészíteni az iskolai könyvtárakat, hanem a használathoz szükséges szakértelem megszerzésének továbbképzési lehetőségeivel is.

Központi ellátórendszerek, szakmai szolgáltatások

A 21. században azonban nem rendezkedhetnek be az iskolai könyvtárak az önellátásra. Minél kisebb a település, illetőleg az oktatási intézmény, annál nagyobb szüksége van a szakmai szolgáltatásokra. A fejlett iskolai könyvtárüggyel rendelkező országokban világszerte a rendszerszerű stratégiai programokkal oldották meg a könyvtárak szolgáltató képességének, modernizációjának általános körű fejlesztését. Dániában, Angliában Franciaországban, részben Németországban is jól működő szolgáltató intézményhálózat segíti a helyi szakmai feladatok elvégzését, és juttatja el a hagyományos úton és elektronikus hálózaton keresztül a helyi gyűjteménnyel ki nem elégíthető forrásokat. Hazai viszonylatban is voltak kezdeményezések a központosított ellátórendszerek létrehozására (főként városi közkönyvtárak működtették), de financiális problémák miatt a meglévő szervezetek többsége elsorvadt. Érdemes lenne nagyvárosi kerületekben, városkörnyéki vagy kistelepüléses körzetekben megszervezni, és pályáztatással kiépíteni az iskolai könyvtáraknak nyújtott központosított dokumentum ellátás és szakmai szolgáltatások rendszerét. Első körben kísérleti jelleggel célszerű lenne 4-5 ellátási szervezetet létrehozni a pedagógiai szolgáltató intézmények, nagyobb oktatási intézmények vagy nyilvános lakóhelyi könyvtárak mellett, gyakorló iskolák esetében főiskolai könyvtárakban működtetett ellátó központok formájában.

Település centrikus fejlesztés

További lehetőség a kisebb (4-5 ezernél kevesebb lakosú) települések könyvtári ellátását olyan kettős funkciójú könyvtárak létesítésével megoldani, amelyek az iskolába vagy közvetlen közelébe telepítve a nyilvános közkönyvtári és az iskola könyvtári ellátására alkalmasak, és rendelkeznek az információs rendszerhez csatlakozás technikai feltételeivel. Az azonos településen vagy lakókörzetben működő különböző típusú könyvtárak fejlesztésének összehangolása és együttműködése (gyűjtőköri egyeztetés, közös adatbázisok létrehozása stb.) is segítheti a meglévő feltételekkel való hatékonyabb gazdálkodást.

Szakterületi együttműködés

Jelentős tartalékokat mozgósíthatna:

  • az azonos szakterületen működő különböző könyvtártípusok (szakkönyvtár, főiskolai, egyetemi könyvtár, szakközépiskolai könyvtárak stb.) együttműködése. Az iskolai könyvtárak szakmai információhoz jutását megsokszorozhatná;
  • a pedagógusképző intézmények és hozzájuk tartozó gyakorlóiskolai könyvtárak szakmai kapcsolata

Stratégiai terv az iskolai könyvtárak fejlesztéséhez

Az ezredforduló modellje2

Az iskolai könyvtár az oktatási nevelési intézmény tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskolaoktató, nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként, információs központként működik. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését. Egyúttal széleskörű lehetőséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére.

Működési feltételek

Személyi fejlesztés

A könyvtáros-tanári és könyvtáros-asszisztensi létszám normalizálása

Az iskolai könyvtárak működésének alapvető feltétele a megfelelő munkaidővel és képesítéssel rendelkező könyvtáros-tanár. A felmérés és a mindennapi tapasztalatok alapján jól látható, hogy a könyvtáros-tanár feladatköre egyre összetettebbé, differenciáltabbá vált a belépő tantervi és könyvtár-szakmai (helyi adatbázis kiépítése, tartós tankönyvek kezelése, stb.) feladatokkal, a szolgáltatások bővülésével, a könyvtár igénybevételének erősödésével. A könyvtári rendszerbe való beilleszkedéshez, a rendszerből eredő szolgáltatások fogadásához szigorúbbá válnak a szakmai követelmények. Mindez egyre pontosabban meghatározhatóvá teszi a könyvtáros-tanár kettős feladatkörének ellátásához szükséges munkaidőt, munkarendet, a képesítési és professzionális követelményeket.

Bár a közoktatási kormányzat időről-időre megkísérelte a szakterület személyi ellátottságát szabályozni, de az 1993-as közoktatási törvény 1. számú mellékletében közölt könyvtáros-tanári normát, amely megnyugtató rendezést ígért nem sikerült megvalósítani. Az utána következő módosítások (1996, 1999) visszalépést jelentettek az eredeti verzióhoz képest. Noha az 1999-s törvénymódosítás az előzőnél jobb lehetőségeket kínált, a teljesítés határidejének folyamatos késleltetése (2003. szeptembere) tovább súlyosbította a helyzetet.

Kevés kivételtől eltekintve (4-5 %) évtizedek óta az egy könyvtárossal működő iskolai könyvtár a jellemző modell még a legnagyobb iskolákban is. (A legutóbbi törvénymódosítás sem vette figyelembe a progresszivitás elvét.)

A jelenlegi felmérés és a statisztika adatai szerint azonban nem csak az egy iskola - egy könyvtáros közfelfogás okoz problémát. A helyzet ennél sokkal súlyosabb, ugyanis az egy könyvtárost sem alkalmazzák az intézmények teljes munkaidőben! Az utóbbi évtizedben alig változott a főfoglalkozásúak száma, olykor az elért eredmények is veszélybe kerültek. Jelenleg az általános és középiskolákban együttesen 1227 főfoglalkozású könyvtáros működik 3759 könyvtárral rendelkező intézményben.

Nagyobb elmozdulás a másik kategóriában, a tanítás mellett könyvtári munkát végzők csoportjában tapasztalható. Ha a felmérés adatai alapján megállapítható arányokat kivetítjük az országos helyzetre, akkor vélhetően egyre nagyobb mértékben - a teljes létszám kb. 50%-ában - képviseltetik magukat a könyvtári munkájukat tanítás mellett végző pedagógusok. E kategórián belül növekedett a könyvtárra fordítható munkaidő. Hozzávetőleg 20%-ra tehető a könyvtári munkakört félmunkaidőben vállalók száma, a könyvtári munkát heti néhány órában ellátó könyvtáros-pedagógusok száma pedig durván 30%. Ez még akkor is elfogadhatatlan a könyvtári működtetés szempontjából, ha közben a megbízási díjjal vagy ellenszolgáltatás nélkül könyvtárat gondozók jelentős tábora 15-18%-ra csökkent. A két utolsó kategória ugyanis azt jelenti, hogy az iskolai könyvtárak közel 50%-ában a nyitva tartás nem haladja meg a napi vagy a heti egy-két órát, és a szakmai rendezésre sem jut több.

A felmérés által is bemutatható sanyarú helyzet több mint egy évtizede fennálló helyzetet tükröz. Ebből is jól látható, hogy a törvényi rendelkezések mennyire nincsenek összhangban a tantervi reformok célkitűzéseivel, amelyek szerint az iskolának a "tudásalapú társadalom" érdekében információ- és könyvtár-használatra képes fiatalokat kell képeznie.

  A könyvtáros-tanárok foglalkoztatás szerinti megoszlása a felmérés szerint

A foglalkoztatás formája
Szám
%
Teljes munkaidőben foglalkoztatott
132
33%
Tanítás mellett könyvtári munkát végez
209
50%
Megbízási díjjal foglalkoztatott
46
12%
Megbízási díj és órabeszámítás nélkül
21
5%
Mindösszesen
408
100%

  A könyvtáros-tanárok foglalkoztatás szerinti megoszlása a statisztika szerint

Könyvtárral rendelkező intézmények
Könyvtáros-tanár
státuszok száma
Összesen
Könyvtárosi munkát végez tanítás mellett
Összesen
Általános iskola
Középiskola
Középiskola
Általános iskola
3759
777
450*
1227*
200*
1650*
1880*
100%
 
 
33%
 
 
50%

* A statisztika és a felmérés alapján hozzávetőleges adatok

Az intézmények többségében redukált szolgáltatásokra lehet következtetni a felmért könyvtárak nyitva tartási adataiból. A munkaidő mértéke ugyanis nemcsak a szakmai feladatellátást akadályozzák, hanem a könyvtári dokumentumok hozzáférését és használatát is jelentős mértékben korlátozzák. A könyvtárak 40%-a a heti néhány órás nyitva tartás mellett alig képes többre mint állománya kölcsönzésére.

Heti nyitva tartás óra/hét

Intézmények száma
Százalékos arány
1-5 óra
160
34,3
6-9 óra
40
8,6
10-19
92
19,7
20-22
75
16,1
23-
99
21,2
Összesen
466
100

Javaslatok

→  A könyvtáros-tanár új feladatai és az egyes feladatok munkakörön belüli arányainak változásai miatt a közoktatási törvény várható módosítása alkalmával felül kell vizsgálni a könyvtáros-tanári alapfeladatok és munkarend szabályait. A könyvtárosi norma 1999-es kiindulását meghagyva feltétlenül érvényre kellene juttatni a nagyobb intézményekben a progresszivitás elvét, a könyvtáros-tanár és könyvtáros-asszisztens kombinációjának szabályozásával.

→  Egy négy évre szóló ütemterv (2002-2006) szerint el kell érni, hogy a KT jelenlegi minimális programja megvalósuljon, és a nagyobb intézményekben lehetőség legyen további könyvtáros-tanár, illetőleg könyvtáros-asszisztens beállítására. Kiemelt prioritást kell kapnia a szakmai kulcspozícióban tevékenykedő referencia könyvtáraknak és gyakorlóiskolai könyvtáraknak.

A kijelölt időpontig kiemelt fejlesztésre van szükség a kívánatos ellátottság megteremtéséhez. Fontos, hogy az Oktatási Minisztérium és az érintett önkormányzatoknak legyen egy olyan egyeztetett, közös megállapodással kialakított fejlesztési stratégiája, melynek eredményeképpen időarányos ütemezéssel fokozatosan megvalósíthatóvá válhatna - az évtizedek óta mostohán kezelt terület rendezése.

Az Oktatási Minisztérium Könyvtárfejlesztési Bizottság számára 2002. áprilisában készült tervezet szerint az általános iskoláknak és a középiskoláknak jelenlegi személyi adottságaikhoz képest 2927 könyvtáros-tanári státuszt (ebből ezer félállású státusz kiegészítésére van szükség) és 730 félállású foglalkoztatottat igényelnének. További 640 teljes állású és 1110 könyvtáros-asszisztensi álláshelyre lenne szükségük a nagyobb intézményeknek.

A statisztikai hiányosságok miatt a tervezet nem számolhatott a szakmunkásképző intézmények, a kollégiumok, nevelőotthonok, a zeneiskolák létszám szükségleteivel. További felméréseket kíván az utóbbi intézmények könyvtárosi ellátottságának számbavétele.

Költségcsökkentő tényezők

  • A hiányzó 2900 státuszból 1000 esetben a félállású álláshelyeket kell teljes státusszá fejleszteni
  • A regionális vagy kistérségi iskolai könyvtári ellátórendszerek megszervezésével a könyvtáros könyvtári szakmai munkája is csökkenthető. Az egyszeri, nagyobb beruházást igénylő fejlesztés hosszabb távon az iskolai könyvtárakra fordítható anyagi eszközök hatékony felhasználását jelentheti: nemcsak a dokumentum-ellátás szempontjából, hanem a könyvtáros-tanár munkaidő gazdálkodása szempontjából is bizonyítottan célravezető megoldás.

→  A könyvtárak személyi ellátottságának normalizálását az alábbi ütemterv szerint javasoljuk megvalósítani.

Év
Könyvtáros-tanár
Könyvtáros-asszisztens
Főállású
Félállású
Főállású
Félállású
2003
1000 félállásúból teljes státusz
230
-
-
2004
800
150+230 ötórás
150
200
2005
700
150+230 ötórás
150
300
2006
400+160=560
200
300
500
  • Mindenekelőtt a félmunkaidős könyvtárosi álláshelyek teljes státusszá való kiegészítésére lenne szükség. Ebben az esetben ugyanis mindkét iskolatípusban nagyobb intézmények, képesítéssel rendelkező könyvtáros-tanárairól van szó, akik sok esetben a jogszabályok félreértelmezése miatt korábban főállású könyvtárosból váltak félmunkaidőssé vagy megközelítően azzá. Ilyen módon kb. 1000 iskolában lehetne első körben javítani a helyzetet.
  • A második szakaszban 800 könyvtáros-tanári státusz megteremtésére és 150 főállású könyvtáros-asszisztens beállítására lenne szükség az általános és középfokú intézmények között arányosan a nagyságrendnek megfelelően elosztva.
  • A harmadik szakaszban 700 könyvtáros-tanári státusz megteremtésére van szükség. A nagyobb intézményekben folytatódik a könyvtáros-asszisztens álláshelyek (200 főállású és 500 félállású) létesítése.
  • A negyedik szakaszban további 400 könyvtáros-tanári státusz megteremtésére van szükség és a nagyobb intézményekben folytatódik a könyvtáros-asszisztens álláshelyek létesítése (300 főállású és 500 félállású) és a legnagyobb általános iskolákban (32 osztálytól) és középiskolákban (20 osztálytól), mindösszesen 160 helyen sor kerülhet a második könyvtáros-tanár beállítására.

→  Ha a közoktatási kormányzat elfogadja a személyi fejlesztésről készült tervezetet, a megyei pedagógiai intézeteknek (és a Fővárosi Pedagógiai Intézetnek) el kell készíteniük a működési területükhöz tartozó közoktatási intézmények könyvtári személyzetének fejlesztési ütemtervét.

A könyvtáros-tanárok képzése és továbbképzése

A felmérés alapján első ízben szembesültünk a könyvtáros-tanárok tényleges képzettségi szintjével. A KT 17. §-ában előírt képesítési követelményei közül a válaszadó könyvtáros-tanárok 76 %-a (310 fő) rendelkezik egyetemi vagy főiskolai pedagógiai képesítéssel és 57 %-a (236 fő) egyetemi, főiskolai könyvtár szakos végzettséggel vagy középfokú szakmai képesítéssel.

A törvény által előírt kétféle szakképesítése azonban mindössze 116 könyvtáros-tanárnak, a megkérdezetteknek 28%-ának van. 194 pedagógusnak könyvtárosi szaktudása hiányzik, 119 könyvtáros pedig nem rendelkezik pedagógusi végzettséggel. A fentiekben jelzett szigorodó elvárások, szakmai követelmények pedig mindkét szakterületen komoly kihívást jelentenek. A szolgáltatások iránt növekvő és differenciálódó igények nemcsak a hiányos alapképzettség pótlását teszik szükségessé, hanem a pályán régebben működő könyvtáros-tanárok szakmai tudásának folyamatos felfrissítését és kiegészítését is megkövetelik.

→  A tervezet elfogadása után, és a megyei igények figyelembevételével a pedagógiai szolgáltató intézeteknek azonnal el kell kezdeniük a fejlesztések képzési vetületének minőségi és mennyiségi számbavételét és el kell készíteniük a könyvtárosok szakmai képzésének és továbbképzésének tervezetét.

→  Minél előbb el kell indítani a már pályán működő könyvtáros-tanárok hiányzó szakképesítésének pótlását, valamint az új státuszok betöltéséhez szükséges könyvtáros-tanárok nappali, esti vagy levelező tagozatos kiegészítő képzését. Az egyetemi és főiskolai könyvtár szakos képzési keretszámának megemelése mellett, hasonlóképpen gondoskodni kellene az iskolai könyvtárak által igényelt könyvtáros-asszisztensek képzési lehetőségeiről is.

→  A felsőoktatási intézményekkel és a középfokú könyvtárosi képzést folytató intézményekkel egyeztetett szakmai előkészületeket kíván a státuszok betöltéséhez szükséges képzési keretszám és az iskolai könyvtári praxishoz igazodó tananyag biztosítása.

A könyvtáros-tanárok anyagi és erkölcsi megbecsülése

Az utóbbi évtizedben érezhetően csökkent a könyvtáros-tanári pálya vonzereje. A feladatokhoz szűken méretezett munkaidő, a munkaköri feladatok mellett kapott egyéb megbízások gyakran erőt meghaladó terheléseket, a pályától eltávolító frusztrációkhoz vezetnek. A könyvtárosi munka jelenleg nem eléggé megbecsült munkakör, meglehetősen nagy a szakterületen dolgozók fluktuációja. Két, három diplomával a havi jövedelme általában kevesebb, mint a vele azonos képesítésű és működési idővel rendelkező kollégájáé, ugyanis a könyvtáros-tanárnak nemigen van lehetősége túlórák megtartására vagy egyéb kiegészítő jövedelem megszerzésére. Kiváló könyvtáros-tanári életpálya vagy kiemelkedő teljesítmény kitüntetésére alig találunk példát. A kitüntetési előterjesztések jóváhagyását sem a közoktatási, sem a könyvtári terület nem érzi magáénak. Attól sem lesz népszerű a foglalkozás, ha az iskolavezetők az alapfeladataiktól távol eső, képzetségükhöz méltatlan adminisztrációs feladatokkal terhelik meg a könyvtáros-tanárt, elvonva ezzel őt szakmai hivatásától.

Elektronizáció, az informatikai infrastruktúra fejlesztése

A megkezdett telematikai fejlesztések felgyorsuló ütemben terjednek az iskolai könyvtárakban. A szakmai munkát, szolgáltatásokat támogató könyvtári integrált rendszerek színvonala azonban változó, kevés még mindig az Internethez hozzáférő iskolai könyvtár és nem elég hatékonyak az informatikai eszközök és források által nyújtható szolgáltatások.

→  A tervezés első lépéseként célszerű lenne az iskoláknak kínált programokat előzetesen teszteltetni, a további fejlesztések érdekében pedig ki kellene dolgozni egy átfogó elektronizációs programot,

  • amelyben pontosan meg kellene határozni az intézmények által igényelt könyvtár-informatikai szolgáltatásokat, és az ehhez elvégzendő könyvtári feladatokat;
  • majd ehhez méretezve a szükséges szoftver és hardver ellátottságot, a használói gépek számát;
  • célszerű lenne továbbá a hálózatba kapcsolt iskolák számára egységes integrált könyvtári rendszert biztosítani (tendereztetéssel kiválasztva) a szükséges adatbázisokkal, oktatást támogató programokkal, multimédiás szoftverekkel.

→  A megvalósítás során az "informatikai csomagot" pályázat útján kaphatnák meg az iskolák, ha rendelkeznek az alapvető működési feltételekkel, a jogszabály által előírt eszközi- technikai felszerelésekkel;

  • Az elektronizációs programot az elkövetkezendő két évben minden iskolatípusban állami céltámogatással meg kell valósítani. A könyvtári technológia változásai és a korszerű informatikai eszközök műveleti alkalmazásának, az információkezelés elsajátításának tantervi követelménye ezt egyaránt halaszthatatlanul szükségessé teszik.
  • intézményi szinten elő kell segíteni az iskolai könyvtár bekapcsolását az iskola helyi hálózatába, törekedni kell arra, hogy a könyvtári munkagépek mellett fokozatosan gyarapodjanak a használók által közvetlenül igénybe vehető opac-ok;
  • az iskolai könyvtárak számára biztosítani kell a települési (kábel) hálózathoz való kapcsolódást, illetve a világhálóra csatlakozással az Internet hozzáférést, ezzel a könyvtári, információs rendszerrel való aktív kommunikációt, az információ és dokumentum cserében való részvételt, a gyűjtőköri együttműködésen alapuló forráshasznosítást és forrásmegosztást;
  • a fejlesztő programot célzott, kötelező és támogatott továbbképzésekkel kell kiegészíteni, melynek keretében a könyvtáros-tanárok felkészülnének technikailag, könyvtár szakmailag és pedagógiai szempontból az integrált könyvtári rendszerek szakmai alkalmazására és a hálózaton hozzáférhető könyvtári források használatára stb.
Dokumentum ellátás, a könyvtári állomány fejlesztése

Nem elsősorban az állományok nagyságának növelésére kellene törekedni, hanem az iskola szükségleteinek megfelelő állomány minőségi összetételének javítása lenne fontos, annak a fő-gyűjtőkörbe illeszkedő törzsállománynak a megteremtése, amely a mindennapi tanulás-tanítás folyamatát szolgálja. A gyűjtemények fejlesztése szempontjából kiemelt feladat a könyvjellegű (elsősorban referensz munkák, a tanulók önálló tájékozódását, kommunikációs és személyiség fejlődését segítő) dokumentumok mellett a periodikumok és a nem nyomtatott dokumentumok megfelelő választékának biztosítása.

A céltudatos állományalakítás természetesen nemcsak szakmai kérdés, hanem erős anyagi vonzatai miatt financiális-költségvetési problémát is jelent. Az utóbbi években kétségtelenül megemelkedett az állomány gyarapításra fordítható keretek összege (1991: 133 millió Ft, → 1998: 725 millió Ft → 2000: 1,2 milliárd Ft), ezzel párhuzamosan azonban a dokumentumok átlagára is legalább ilyen mértékben felszökött, különösen a kézikönyvek, segédkönyvek és elektronikus ismerethordozók esetében, amelyek az állomány legfontosabb elemeit képezik. Ahhoz, hogy az iskolai könyvtárak állományfejlesztése biztosítható legyen különösen fontos:

  • állami és fenntartói támogatásból biztosítani a megfelelő és folyamatosan felhasználható költségvetési kereteket az iskolai könyvtár részére, hogy élni tudjon a központi szolgáltatások lehetőségeivel, és a piac kínálatából az intézmény szükségletei szerint tudja állományát fejleszteni.
    Az állami támogatás az elmúlt években meglehetősen változatos alakult. 1996-1999-ig könyvtári és informatikai fejlesztést szolgáló kvótaként, 2001-2002-ben pedig a közoktatási közalapítványok által pályázattal osztható könyvtári támogatásként. Ehhez járult a tankönyv-támogatás 25%-ának könyvtári felhasználása, amelyet tartós tankönyvre, segédkönyvre és házi olvasmányok vásárlására fordíthatott az oktatási intézmény.
évszám
könyvtárfejlesztési támogatás millióban
tankönyvtámogatás 25%-a millióban
támogatás összesen millióban
az iskolák gyarapodása millióban
1998
1,500*
600
2,100
725
1999
1,280*
630
1,910
1,200
2001
880
832
1,700
Nincs adat

*  A könyvtári és informatikai célú kvóta 50%-át számítottuk.

Ez a támogatás (ld. a táblázatban) névlegesen ugyan biztosíthatta volna a könyvtárak fejlődését, de a fenti összegek azonban csak töredékesen jutottak el az iskolákhoz és általában a költségvetési év vége felé. A kvóta esetében problémát jelentett, hogy nem volt kötött felhasználású támogatás, a közalapítványi pályázattal osztható kereteknél pedig az iskolák nem alanyi jogon, hanem esetlegesen jutottak a támogatáshoz.

→  A fentiek figyelembevételével szükségesnek tartjuk, az állomány fejlesztését és az informatikai eszközök beszerzését szolgáló, nevesített központi támogatás "fejkvóta rendszerű" megállapítását, valamint az iskolákat alanyi jogon megillető összegek kötött és folyamatos felhasználásának biztosítását. Pályázati úton a továbbiakban is elő kell segíteni az új ismeretterületek forrásainak és a tudástartalmakat sokoldalúan bemutató, interaktív információhordozók beszerzését.

  • A megfelelő anyagi források biztosításával olyan szakszerű állományalakításra van szükség (gyarapításra, rendszeres elemzésre és kivonásra), amely a helyi pedagógiai program (gyűjtőköri szabályzat) által meghatározott, korszerű, többféle ismerethordozót (könyv, folyóirat, audiovizuális, elektronikus dokumentum stb.) felölelő, jól szervezett gyűjtemény kialakítását teszi lehetővé.

→  Kiemelt fejlesztésre szorul a nem nyomtatott vagy más néven nem hagyományos ismerethordozók állományésze. A felmérés szerint az elektronikus dokumentumok mennyisége (az állomány 2,5%-a, a gyarapodás 5,5%-a) jóval kedvezőtlenebb képet mutat, mint a hivatalos statisztikában jelzett 10%-os állományi és 15%-os gyarapodási részarány. Egyébként a nem könyv jellegű dokumentumok gyarapodásának abszolút értéke a statisztikai adatok szerint is évről évre csökkenő tendenciát mutat (91: 273 ezer, 98:185 ezer, 99:162 ezer). (Összehasonlításul az IFLA3 1990-es normatívája szerint a nem nyomtatott dokumentumok 30%-a tekinthető elfogadható állományi részaránynak.)
Úgy tűnik tehát, hogy a 90-es évek elején megindult fejlődés a nem nyomtatott ismerethordozók erősödő könyvtári beáramlásával az utóbbi években megtorpant. Egyrészt az iskolai könyvtárak nehezen tudnak lépést tartani e dokumentumok magas árával, másrészt a könyvtárat a hagyományos dokumentumokkal azonosító közfelfogás szemléletileg akadályozza az iskolába más csatornákon érkező elektronikus anyagok könyvtári kezelését. Tapasztalataink szerint a statisztikai adatoknál jóval több az iskolában könyvtáron kívül vásárolt, nyilvántartott, fogyóanyagként kezelt, drága hordozóknak a mennyisége, amelyek azonban szertárakban, kabinetekben, stúdióban vagy számítógéptermekben, tehát a köz számára elzárva találhatók.

→  Ma már nemcsak a könyvtári szakma szorgalmazza az egységes gyűjtemények szervezését, miniszteri jogszabály is előírja, hogy minden iskolába kerülő ismerethordozót könyvtári kezelésbe kell venni. A könyvtáron kívül ugyanis nem biztosítható e dokumentumok széles körű hozzáférhetősége, hatékony felhasználása.

  • A számítástechnika és a telekommunikációs infrastruktúra fejlődésével egyre inkább lehetővé válik, hogy az oktatási intézmények ne kényszerüljenek önellátásra berendezkedni.

→  Megfelelő informatikai fejlesztéssel (eszközök és a könyvtáros szakértelme) el kell érni, hogy az iskolai könyvtár fogadóképes legyen a könyvtári rendszer dokumentum ellátási szolgáltatásaira (ODR), a szűkebb állományi lehetőségei túl jelentkező igények kielégítésére fel tudja használni (könyvtárközi kölcsönzés, másolatszolgáltatás stb.).

  • A széttagolt oktatási és nevelési intézmény struktúra könyvtári ellátásához célszerű lenne olyan (város + városkörnyék, nagyvárosi kerületek, kistelepüléses körzetek) ellátó szervezetek létrehozása, amelyek a rendelkezésre álló anyagi eszközöket hatékonyan felhasználva központilag oldanák meg a hozzájuk tartozó iskolák állománygyarapítását, az állomány nyilvántartásával, feltárásával kapcsolatos szakmai teendők komplex elvégzésével együtt. Egyúttal háttérállományt fejlesztenének ki, melyből átkölcsönzéssel biztosíthatnák az iskolai munka során időlegesen jelentkező igényeket. A számítógépes összeköttetés, közös adatbázisok és lelőhely-nyilvántartások létrehozása lehetővé tenné egy-egy kisebb vagy nagyobb körzet iskolai könyvtárai között vagy más típusú könyvtárakkal kialakított a dokumentumok és információ cseréjét, a dokumentumokkal való ésszerű gazdálkodást.

→  Hazai viszonylatban van hagyománya ennek az ellátási vagy szolgáltatási formának, de iskolai területen nem vált általánossá. Külföldön (Dánia, Németország, Anglia) régóta jól bevált ellátó-rendszerek mintájára érdemes lenne egyelőre kísérleti jelleggel megteremteni a komplex iskolai könyvtári ellátó rendszer hazai városi és kistelepüléses körzetben működőképes modelljét. Pályázati úton célszerű lenne 4-5 ellátórendszer megtervezéséhez és működéséhez központi financiális és szakmai támogatást nyújtani.

Az iskolai könyvtár telepítése, elhelyezése, téralakítása, berendezése és eszközi felszerelése

Az iskolai könyvtárak szűkebb körében a tanulólétszám csökkenésével felszabaduló terek könyvtári célú felhasználásával javultak az elhelyezési feltételek, bővültek az alapterületek, gyarapodott a használói helyek száma. Országos statisztikai adataink ugyan nincsenek a könyvtári helyiség viszonyokról, de helyi mérések és tapasztalatok alapján tudható, hogy az elmúlt másfél évtizedben jelentős számú intézményben oldódott meg ilyen módon a könyvtár önálló elhelyezése, az állomány raktári tereinek olvasóteremmel való kiegészítése. Biztató jel továbbá, hogy az új intézmények részeként kifejezetten könyvtárnak tervezett, korszerű forrásközpontok születtek, amelyek térkialakítási, belső építészeti szempontból meg tudják mutatni a korszerű modell funkcionális szerkezetét.

A vitathatatlan javulási trendek ellenére azonban az iskolai könyvtárak nagyobb hányada alkalmatlan elhelyezési körülményeivel és szűkös alapterületével továbbra sem képes megfelelni a jogszabályban előírt követelményeknek (könnyű megközelíthetőség, az állomány és legalább egy tanulócsoport egyidejű elhelyezése). A kettős funkciójú könyvtárak esetében alkalmatlannak tekinthető az iskolai feladatok ellátása szempontjából az intézmény épületén kívüli (esetenként távol eső) közös könyvtári ellátás.

A felmérés adatai szerint továbbra is általános jelenség az 50 m2 alatti, vagy azt alig meghaladó nagyságrend (a vizsgált iskolák 65%-ában), amely az átlagos állomány kulturált elhelyezését is alig biztosítja, még kevésbé a tanulócsoport foglalkoztatását szolgáló használói helyeket. A közepes vagy a jó könyvtári elhelyezését az iskoláknak csupán 35%-a jelezte. Ilyen körülmények között kis esély van teljes létszámú osztályok fogadására, még kevésbé a különböző szolgáltatások egyidejű igénybevételére. (A hazai iskolákban még mindig az állomány megőrzését és kölcsönzését garantáló elhelyezési normák a meghatározóak, annak ellenére, hogy a 80-90-es évek jogi és szakmai szabályozása ezt az álláspontot jócskán meghaladta. Utóbbiak egyébként az állomány - olvasó 50-50%-os alapterületi részesedését írják elő, a nemzetközi norma pedig a használói terek 70%-os részesedését ajánlja.

A működést akadályozó zsúfoltság mellett a legtöbb esetben nem tudták megoldani az intézményekben a könyvtár célszerű berendezését, az elhasználódott, elavult infrastruktúra felújítását. Pedig a szolgáltatások igénybevételéhez, a könyvtárhasználó jó közérzetéhez elengedhetetlen az ergonómiai és esztétikai szempontból megfelelő bútorzat, az egészséges fényviszonyokhoz igazodó világítás, szakmai szempontból elvárható technikai és eszközi felszerelés.

Javaslatok

→  Az új intézményekben és iskola rekonstrukciók esetében a jogi előírások és a mellékelt normatívák figyelembevételével tervezzék meg és alakítsák ki az iskola könyvtárát.

→  A lakóhelyi és iskolai könyvtári ellátás létesítési, térszervezési paramétereit a kettős feladatkörnek megfelelően kellene modellálni az iskolai önálló elhelyezés és az egyidejű igénybevétel követelményeinek preferenciáival. A két könyvtári terület szakértőinek közös feladata lenne a kettős funkciójú könyvtár teljes körű normatív szabályozójának kidolgozása.

→  Olyan céltámogatási alapot kellene létrehozni, amely a berendezési felszerelési eszközök beszerzésének anyagi feltételeivel járulhatna a helyi - szakértővel hitelesített - fejlesztési szándékokhoz (új könyvtár létesítése, a meglévő felújítása, bővítése a nyitva tartási idő meghosszabbítása stb.) Az iskolai könyvtárak létesítése esetén az állami kötelező szubvenció mértéke Dániában például 45%.

→  Az alapfeladatok ellátásához szükséges eszközök (berendezés, felszerelés) minimumának biztosítása 11/1994. () MKM rendelet 7. számú melléklete alapján 2003. szeptemberéig teljesítendő követelmény. Megvalósítását - alanyi jogon, az intézményi ütemtervek szerint - a könyvtárak esetében is kiemelten kell kezelni. Az ehhez szükséges anyagi eszközöket a közalapítványi célzott támogatás csak a nyertes pályázó könyvtáraknak, tehát az intézmények töredékének tudja biztosítani, holott a minimális norma minden iskola számára követelmény értékű.

→  Célszerűnek tartanánk, hogy a normatíva ajánlásait és a korszerű iskolai könyvtárak a térszervezési, berendezési tapasztalatait felhasználva készüljön módszertani útmutató (alaprajzokkal, videós vagy CD melléklettel), amely propagatív, szemléletformáló, tájékoztató célzattal az iskolavezetők és a fenntartók számára demonstrálni tudná a önállóan vagy közös szervezetben működő korszerű könyvtár külső megjelenését, feltételbeli és működési jellemzőit.

Szakmai állapot, szolgáltató képesség,
Használói igények, pedagógiai hasznosulás

A működési feltételek milyensége nagymértékben meghatározza az iskolai könyvtár szolgáltató képességét, a szolgáltatások struktúráját és minőségi színvonalát. Az utóbbi másfél évtizedben a közoktatás modernizációs és esélyteremtő törekvései következtében gyarapodtak az iskolai könyvtártól elvileg elvárható alap- és kiegészítő szolgáltatások, átrendeződött rangsoruk. A jobb körülmények között működő iskolai könyvtárak (30-35%) pontosan jelzik a mindennapi gyakorlatban is az olvasó- és tájékoztató szolgálat, a helyben használat, a pedagógiai szolgáltatások megerősödő szerepét, a reprográfia és az informatikai szolgáltatások megjelenését. A felmért intézmények adatai szerint is látható, hogy a statisztika által is regisztrált kölcsönzési forgalom mellett nőtt a helyben használati esetek és az alkalmanként használt dokumentumok félesége és mennyisége. A helyben használt dokumentumok átlagértéke kétszer több, mint a kölcsönözötteké. Helyi mintavételek alapján tudjuk, hogy a jobb körülmények között működő könyvtárakban az állomány helyben használata akár a kölcsönzési adatok hatszoros, hétszeres értékét is elérheti.

Az iskolák nagyobb részében azonban a felsorolt tevékenységek a kölcsönzés primátusa mellett csak nehezen hódítanak teret, korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem léteznek.

A szolgáltató képességet döntően a könyvtár működési feltételei határozzák meg (mindenekelőtt a könyvtáros-tanár szakmai és pedagógiai kompetenciája), részben pedig az általuk megteremthető szakmai felkészültség. A felmérésből is látható, hogy a differenciált, érdemi szolgáltatások jelentős része (tájékoztatás, irodalomkutatás, témafigyelés, az információkeresés technikájának megtanítása stb.) megoldhatatlan a könyvtár megfelelő szakmai színvonala, naprakész tájékoztató eszközök és források nélkül.

A direkt tájékoztató eszközök (kézikönyvtári anyagok) jelenléte mennyiségi és minőségi szempontból erősödött az állományon belül, tapasztalataink szerint 6-8%-os átlagérték mellett a jobb körülmények között működő könyvtárakban akár a 15%-os állományi arányt is elérheti a referensz gyűjtemény.

Az állomány feltártságával kapcsolatos hiányosság azonban sürgős szakmai döntéseket és segítséget kívánnak. Jelenleg az állományban való tájékozódás legáltalánosabb eszköze a raktári rend. Megfelelő katalógus rendszerrel (alapkatalógusokkal) az intézmények 10-15%-a, legalább egyféle katalógussal vagy az állomány töredékes feltártságával hozzávetőleg 45-50%-a rendelkezik. A fennmaradó hányadban (kb. 40% !) teljességgel hiányoznak a feltáró eszközök, vagy a katalógus főbb szerkesztési elveit bemutató mintakatalógusok működnek. Ez a hiányosság nemcsak az állományban való dokumentum és információkeresést akadályozza, hanem a könyvtári tájékozódás, az információkeresés technikájának elsajátítását is megoldhatatlanná teszi.

A hagyományos cédulakatalógusok építése mellett vagy helyett egyre több iskolában kezdték el a helyi számítógépes adatbázis létrehozását integrált könyvtári rendszerek alkalmazásával. A felmérés szerint az intézmények 30%-a alkalmaz a katalógusépítéshez szoftvert, és 13%-a rendelkezik külső, országos adatbázisokkal. Az előrelépést azonban akadályozza az adatbevitelhez, a retrospektív konverzióhoz szükséges munkaidő (olykor szakértelem) hiánya.

A tantervi reformtörekvések kapcsán a szolgáltatási struktúrában meghatározó szerepet kapott a könyvtárhasználati foglalkozások és a könyvtárra épülő szakórák órarendszerű megtartásának követelménye. A helyi pedagógiai programok idei bevezetése során érezhetően megemelkedtek a könyvtári tanórák száma és az elkövetkezendő években további gyarapodásukra lehet számítani. Ahhoz, hogy az iskolai könyvtárak vállalni tudják ezt a kötelező alapfeladatot, és az oktatás egész folyamatában erősödő dokumentális, információs igények kielégítését mind a feltételeket, mind pedig a szakmai állapot színvonalát nagyságrendekkel javítani kell az elkövetkezendő években.

Javaslatok

→  Az iskola minőségbiztosítási folyamatának részeként a pedagógiai program (helyi tantervek) megvalósításához igényelt könyvtári szolgáltatások megtervezése. A tárgyi, személyi és szakmai feltételek megteremtéséhez a könyvtár körülményeinek, szakmai állapotának helyi felülvizsgálata, és a hiányok ütemezett felszámolása;

→  Az iskolai könyvtárak számítástechnikai és távközlési infrastruktúrájának folyamatos fejlesztése. A könyvtár hálózati hozzáférésének biztosítása az iskolák hálózatra kapcsolásával párhuzamosan. A könyvtári nyilvántartásokhoz és feltáráshoz egységes számítógépes integrált rendszer és adatbázisok biztosítása;

→  A hálózati csatlakozásig minél több külső adatbázis biztosítása CD-n, különös tekintettel a pedagógiai tájékoztatás eszközeire és a közismereti és szakirányú képzés főbb információs forrásaira;

→  A közös katalogizálás tervezetének kidolgozása és megvalósítása. Ennek keretében egyrészt a hálózaton keresztül vagy CD-n az iskolai könyvtárak lehívhatnák kurrens gyarapodásuk rekordjait, másrészt az iskolákban meglévő (zömében hasonló összetételű) állományok retrospektív adatbeviteléhez könnyen kezelhető adatbázist jelenthetnének az iskolai gyakorlatban jól hasznosítható tárgyszó, ETO jelzet együttes alkalmazásával;

→  A központi feltárást érdemes lenne a könyveken kívül kiterjeszteni a nem nyomtatott dokumentumokra is, továbbá a folyóiratok és gyűjteményes munkák analitikus feltárását is központi szolgáltatásként biztosítani;

→  Célszerű lenne azoknak a bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisoknak a hálózati forrásait, web-helyeit összegyűjteni és használatukat továbbképzés útján megismertetni, amelyek az iskola mindennapi tájékozódási szükségleteihez a naprakész információkat elérhetővé tennék.

→  A fentiekhez szükséges központosított szakmai szolgáltatásokat a pedagógiai szolgáltató intézmények (megyei, fővárosi, kerületi pedagógiai szolgáltatók) rendszerében az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) koordinálásával célszerű megtervezni, és a helyi műhelyek megteremtéséről - pályázattal támogatott rövid kísérleti ciklust követően - gondoskodni.

Ágazati - szakmai irányítás - szakmai szolgáltatások

Irányítás, szakmai ellenőrzés

Az iskolai könyvtár nem önálló intézmény. Tevékenységét pedagógiai, tartalmi és financiális szempontból a működtető iskola szükségletei és lehetőségei határozzák meg. Alapvető kérdés, hogy az iskolai könyvtárügy továbbra is elsősorban a közoktatási ágazat irányítási rendszerén belül kapjon helyet személyhez kötött munkakör formájában. Így oldható meg eredményesen

  • az iskolai könyvtárak pedagógiai szerepkörének érvényesítése a tantervfejlesztésben, az iskola alaptevékenységében és a pedagógusjelöltek felkészítésében, valamint a könyvtárosi képzésben;
  • a könyvtárak működésének jogi, normatív szabályozása, a szakterület helyzetének rendszeres statisztikai számbavétele, elemzése és fejlesztés stratégiáinak kidolgozása érdekében;
  • a könyvtári elektronizációs program kidolgozásában, megvalósításában;
  • a financiális támogatás biztosításában, stb.

Az iskolai könyvtárak közoktatás szakmai ellenőrzését az iskolák fenntartói végzik az országos szakértői jegyzéken szereplő iskolai könyvtári szakértők közreműködésével.
Az iskolai könyvtári szakmai tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályok, szakmai követelmények betartását és az iskolai könyvtáraknak a könyvtári rendszerbe való illeszkedését (ODR) azonban a kulturális szaktörvény (1997. évi CXL. Törvény 69. §) értelmében a miniszter a könyvtári szakfelügyelet keretében ellenőrzi. A szakfelügyeleti rendelet kellő biztosítékokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a közoktatási intézmények sajátos könyvtári funkciói a könyvtári szakfelügyeletben is érvényre jussanak és megvalósulhasson a kétféle szakmai ellenőrzés összehangolása. (Közoktatási szakértő vállalhat csak könyvtári szakfelügyeleti munkát iskolában, az OPKM vezető szerepe a felügyeleti munka megszervezésében és koordinálásában.)

A két minisztérium, a háttérintézmények és a szakmai szervezetek rendszeres szakterületi egyeztetése, együttműködése érdekében alakult meg 2001-ben a tárcaközi Könyvtárfejlesztési Bizottság, mely rövid működése alatt számos ágazati döntés szakmai előkészítését elkezdte. A bizottság lehetőséget ad a felhalmozódott problémák folyamatos és következetes kezelésére, az érintett szakmai háttérintézményekkel és szakmai szervezetekkel való eredményes együttműködésre, valamint a közoktatási és felsőoktatási könyvtárak kapcsolatteremtésére.

Javaslatok

→  Feltétlenül szükségesnek tartjuk a Könyvtárfejlesztési Bizottság legitimitásának biztosítását és működésének további folytatását. Indokolt lenne továbbá a Bizottságban biztosítani a megyei szolgáltató intézmények képviseletét és néhány gyakorló könyvtáros-tanár közreműködését.

→  A szakterületet érintő ágazati és szakmai döntések előkészítésében szükségesnek tartjuk a Könyvtáros-tanárok Egyesületének erősödő közreműködését, véleményezési és vétójogának érvényesítését.

→  További megerősítésre szorul az iskolai könyvtárak közoktatási célú fenntartói ellenőrzése. Ebben az esetben nemcsak az iskolai könyvtárak elkülönített és nevesített ellenőrzéséről van szó (mint például a gyűjtőköri szabályzat, könyvtári SZMSZ esetében), hanem arról is, hogy a könyvtár szerepének vizsgálata az iskola működésén, pedagógiai programján és minőségfejlesztési rendszerén belül is megfelelő hangsúlyokat kapjon.

→  Az OPKM jelenlegi feltételei nem biztosítják az iskolai könyvtári szakfelügyeleti munka szervezésének és koordinációs szerepkörének vállalását. Feladatköréhez újra kell gondolni a kívánatos működési garanciákat.

Az iskolai könyvtáraknak nyújtott szakmai szolgáltatások

Az iskolai könyvtári hálózatok működéséről és az országos szakmai koordinációjáról szóló 1978-as miniszteri rendelet hatálytalanítása következtében a 90-es években megszüntették a szakfeladatot ellátó OPKM módszertani főosztályát. Ezzel párhuzamosan erősen meggyengült a megyei pedagógiai intézetek iskolai könyvtárakkal kapcsolatos munkája, a működési feltételek gyengülésével ellehetetlenült az iskolai könyvtári szaktanácsadás. Gyakorlatilag közel egy évtizede teljesen vagy alig megoldott a 3759 ezer iskolai könyvtárat számláló szakterület szakmai gondozása, országos koordinációja, melynek következtében igen sok megoldatlan szakmai probléma, tennivaló halmozódott fel. Mindez egy olyan időszakban következett be, amikor a pedagógiai és könyvtári szakterület követelményei által meghatározott hivatás, a gyarapodó kutatási, fejlesztési, koordinációs feladatok ellátásához egyre nélkülözhetetlenebbé váltak a szakmai háttérintézmények szolgáltatásai. A helyzeten a pedagógiai szolgáltató intézményekről hozott és 1998-ban módosított 10/1994. (V. 13.) MKM sz. miniszteri rendelet sem változtatott, annak ellenére, hogy egyértelműen szabályozta a pedagógiai szolgáltató intézmények iskolai könyvtárakkal kapcsolatos kötelezettségeit.

Javaslatok

→  Ennek következtében elodázhatatlanul szükségesnek tartjuk az irányítás különböző szintjein az iskolai könyvtárak szakmai összefogásával kapcsolatos feladatok rendszerszerűbb átgondolását. E cél érdekében javasoljuk, hogy az Oktatási Minisztérium adjon megbízást egy szakmai teamnek az iskolai könyvtárak által közvetve vagy közvetlenül igénybe vehető szolgáltatási rendszer kidolgozására. A szakértői csoportban célszerűnek látjuk gyakorló iskolai könyvtárosok, az országos intézmények (OPKM, KÁOKSzI, OKI, Könyvtári Intézet stb.) és megyei szolgáltató intézmények, valamint a Könyvtáros-tanárok Egyesületének képviseletét.

→  A program részeként érdemes lenne átgondolni

  • az iskolai könyvtárak pedagógiai és könyvtár szakmai működésének normalizálásához szükséges fejlesztési, kutatási és szolgáltatások feladatok körét. A szétaprózott könyvtári egységekre való tekintettel különösen fontos az intézmények kisebb vagy nagyobb csoportjának nyújtott központi szolgáltatások köre, a központosított ellátórendszerek létrehozására és hatékony működésükhöz az iskolai könyvtárak megfelelő informatikai és telekommunikációs felszereltsége;
  • a szolgáltatások megszervezésének, kifejlesztésének országos, megyei, térségi szintjeit, az iskolai könyvtárak szakmai munkáját segítő szolgáltató intézményeket, a rendszerszerű működéshez a munkamegosztás és együttműködés lehetőségeinek figyelembe-vételét;
  • az egyes szinteken jogilag alátámasztható és előzményekkel rendelkező feladatkörök és működési feltételek felülvizsgálatát és a szolgáltatásokhoz szükséges fejlesztések mértékét;
  • A szolgáltató intézmények rendszerében fontos
    • az iskolai könyvtári területtel kapcsolatban álló országos szolgáltató intézmények (OKÉV, OPKM, KÁOKSzI, OKI, Könyvtári Intézet stb.) amelyek az alapfunkciójuknak megfelelő szolgáltatási feladatok vállalásával jöhetnek számításba, az ellátásukhoz szükséges működési feltételek megteremtésével;
    • az országos szolgáltató intézmények közül kiemelt szerepet kaphatna az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az iskolai könyvtárak szakmai feladatainak ellátásához szükséges központi szolgáltatások ellátására, illetve összehangolására. A funkció ellátásához azonban szükség van a jogi és financiális alapok megteremtésére. (Javaslatunkat alátámasztja az a tény, hogy az OPKM rendelkezik e téren a legtöbb tapasztalattal, hiszen a 80-as évek végéig - mint koordinációs központ - önálló főosztályt működtetett a szakmai feladatok ellátására. Erre predesztinálja az intézményt a pedagógiai információs rendszerben betöltött centrális szerepe, az iskolai könyvtári szakfelügyelettel kapcsolatos feladatköre. Az OPKM fogja össze a pedagógiai intézeti szakkönyvtárakat. A szakmai szolgáltatásokról szóló rendelet pedig az intézeti szakkönyvtárak feladatkörébe utalta az iskolai könyvtárak szakmai-módszertani támogatását.)
    • A fenti javaslat alapján centrális, de nem kizárólagos szerepet töltene be az OPKM az iskolai könyvtárak összefogásában. Feladatát más szakmai intézményekkel (KÁOKSzI, OKÉV, OKI, Könyvtári Intézet) és a pedagógusképző intézményekkel munkamegosztásban és összehangoltan látná el. Például a tanulmányi versenyek szervezése a KÁOKSzI, az iskolai könyvtárakkal összefüggő minőségellenőrzés és -fejlesztés, a szakértői tevékenység irányítása értelemszerűen az OKÉV, a könyvtár-pedagógia tantárgyi beépítésének didaktikai, módszertani, kutatási feladatai az OKI és pedagógusképző intézmények tevékenységi körébe szervesülhetnének.
    • A megyei, fővárosi és kerületi pedagógiai szolgáltató intézmények a 10/1994. MKM rendelet értelmében a vonzáskörük szakmai összefogásáról (tervezés, továbbképzés, tanulmányi verseny, pedagógiai alkalmazások stb.) gondoskodnának a szaktanácsadói hálózat közreműködésével. A feltételhiányos körülmények között és szakmai közeg nélkül munkáját végző könyvtáros-tanárok számára elengedhetetlen a szaktanácsadói segítség, helyszíni látogatás, és az iskolákkal fenntartott folyamatos kapcsolat révén. Ehhez szükség van a szaktanácsadói rendszer megerősítésére, a szaktanácsadói munka feltételeinek és kedvezményeinek biztosítására.
    • Szakterületünk egyik legnagyobb fogyatékossága az egymástól függetlenül működő iskolai könyvtárak számára nyújtott szakmai, könyvtár-technológiai szolgáltatások hiánya. Érdemes lenne legalább kísérleti modell formájában megtervezni és létrehozni a térségi (városi, kerületi, kistelepüléses körzet) ellátó központok modelljeit (a működés feltételeit és mechanizmusát). Az ellátó intézmény feladatkörét betöltheti pedagógiai szolgáltató intézmény, de iskolai könyvtár, lakóhelyi nyilvános könyvtár egyaránt vállalhatja, ha érvényesíti iskola speciális könyvtári szükségleteit, az intézmény alapító okiratában megjelenik a feladat, és biztosíthatók az ellátás feltételei.
      Külföldi és korábbi hazai tapasztalataink alapján is jól látható, hogy a központi dokumentum-ellátás (feldolgozással), ill. az iskolai könyvtári gyűjtemények alkalmilag igényelt állomány kiegészítését jól szervezett ellátórendszerekkel lehet csak megoldani. Ezek kétségtelenül egyszeri nagyobb beruházással hozhatók létre, de működésük hatékonysága az anyagi ráfordítások gyors megtérülését jelenthetnék. Nálunk gazdagabb országokban sem rendezkedhettek be az iskolai könyvtárak az iskola teljes körű dokumentális igényeinek önálló kielégítésére. Dániában, Németországban és Nagy-Britanniában és Franciaországban is jól szervezett ellátórendszerek, központi szolgáltatások létrehozásával és számítógépes hálózatba kapcsolásával érték el az iskolai könyvtárak működésének általános körű normalizálását.

Fenntartás - financiális kérdések

Az iskolai könyvtár működési feltételeinek normalizálása a feltétel hiányosság miatt a jövőben kiemelt finanszírozást tesz szükségessé mind a központi költségvetésben, mind pedig a fenntartói gondoskodásban. Az iskolák többségében nemcsak a folyamatos működtetés, a könyvtár korszerűsítés a feladat, hanem egy alul finanszírozott létesítmény szolgáltató képességének megteremtése. Erre a központi költségvetés és a fenntartói gondoskodás közösen vállalkozhat csak kiemelt célként kezelve az iskolai könyvtárak modernizálását.

A könyvtári fejlesztés és működés finanszírozásának főbb területei és forrásai

Állományfejlesztés, informatikai korszerűsítés

Az elmúlt éviedben az iskolai könyvtárak működésének fő anyagi forrása a központi költségvetésben biztosított könyvtári, informatikai normatív támogatás volt (1996-1999 között), amelyet a fenntartó az intézmény költségvetésén belül juttatott (vagy nem juttatott) a könyvtár állományfejlesztésére és informatikai eszközök beszerzésére. E mellett a kötött felhasználású céltámogatások (tartós tankönyv, közalapítványoknak juttatott könyvtári célú támogatás) álltak rendelkezésre. 2001-től a normatív támogatás megszűnt, az iskolai könyvtárak számára csupán az utóbbi céltámogatás állt rendelkezésére: alanyi jogon a tartós tankönyv keret, pályázati úton pedig a közalapítványi támogatás. Az utóbbi a könyvtárfejlesztési kvótánál lényegesen kevesebb összeget jelentett, és csak a nyertes pályázók szűkebb köre juthatott a támogatáshoz.
Az intézmények nagyobb része tehát a tartós tankönyv keretből, a fenntartó által biztosított költségvetésből, és/vagy egyéb alapítványok, pályázatok, ajándékozás útján fejlődhetett.

Személyi fejlesztés

A törvényi normát - több évtizedes mulasztást pótolva - csak kiemelt állami támogatással lehet megvalósítani. Ennek négy éves ütemezését a személyi fejlesztésről szóló fejezetben ismertettük.

Központi szolgáltatások

Az iskolai könyvtárra fordítható anyagi eszközök felhasználásának leghatékonyabb módja. Igaz, hogy a feltételek megteremtése egyszeri komolyabb beruházást igényel, azonban a működtetés során ez gyorsan visszatérülő ráfordítást jelent.

Javaslatok

→  Az iskolai könyvtárak működésének finanszírozását a központi költségvetés és a helyi erőforrások együttes támogatásával lehet biztosítani.

  • Az állománygyarapítás és az eszközpark folyamatos fejlesztését felhasználási kötöttséggel járó normatív támogatás formájában vagy külön program keretében az iskolához közvetlenül eljuttatva alanyi jogon kellene biztosítani az intézmény költségvetésén belül.
  • A törvényes személyi norma forrásait központi költségvetésből, a minimumon túlmutató személyi feltételeket fenntartói segítséggel lehetne megoldani.
  • Célzott központi keretekből kellene biztosítani:
    • A könyvtárak informatikai és telematikai fejlesztését, amelyet az iskola informatikai programjának részeként lehetne megoldani, a hálózatra kapcsolást, az egységes könyvtári integrált rendszer bevezetését és az elektronikus tartalom-szolgáltatást.
    • Az iskolai könyvtáraknak szolgáltató országos intézmények feladatvállalását.
    • Új iskolai könyvtárak létesítéséhez vagy a meglévő rekonstrukciójához szükséges helyi erőforrások kiegészítését. (Például az építészeti megoldást helyileg, a bútorzatot, felszerelést pályázat útján központi támogatással.)
    • Központi és helyi (megyei és települési) források mozgósításával lehetne megteremteni a megyei és térségi szolgáltatások létrehozásának, bővítésének és működésének anyagi feltételeit.

→  A fenti könyvtári fejlesztésekhez fel kell használni a különböző pályázati (országos, alapítványi stb.) forrásokat, a társadalmi és gazdasági szféra támogatását, és a könyvtárak közös fejlesztéséből, együttműködéséből eredő lehetőségeket.

→  A rendelkezésre álló források felhasználását szakmai tervezés alapján, a prioritások figyelembevételével és megfelelő ütemezéssel, a leghatékonyabb fejlesztési megoldások alkalmazásával kell megszervezni.

A pedagógiai alkalmazások módszertani segítése

A helyi könyvtár-pedagógiai programok megvalósítása korszerű pedagógiai gyakorlatot, szakmódszertani felkészültséget, valamint megfelelő kondíciókkal rendelkező, szolgáltató-képes iskolai könyvtárakat feltételeznek.

A NAT követelményeihez az iskolai könyvtárnak ki kell lépnie hagyományos, járulékos szerepköréből és át kellalakulnia a pedagógiai folyamatokba aktívan beépülő forrásközponttá, többfunkciós színtérré, a különböző információhordozókat egyesítő eszköztárrá. Ez azonban nemcsak könyvtári technológia kérdése, a könyvtár akkor válhat csak a tanítás-tanulási folyamatok meghatározó tényezőjévé, ha a tanulók ismeretszerző tevékenységében tényleges szerephez juthat. Elvileg talán már nem kell megindokolni, hogy a könyvtárhasználat, információkezelés képessége az életen át tartó, hatékony tanulás egyik alapvető feltétele. Az sem szorul magyarázatra, hogy milyen tantervi struktúrában oldható meg mindez, és az sem, hogy a könyvtári ismeretek, műveletek csak rendszeres tantárgyközi gyakoroltatással fejleszthetők biztos használói tudássá. A gyakorlati megvalósítás azonban a megszokott tanítási-tanulási újragondolásával új tanulásszervezési formák és módszerek alkalmazását teszi szükségessé.

A folyamat felgyorsításához szükség van arra, hogy a könyvtári források, tájékoztató eszközök tantárgy-módszertanilag megalapozottan épüljenek be a tanítási órákba, ott tényleges funkcióhoz jussanak a tanulói-tanári tevékenységekben.

Ennek érdekében javasoljuk

→  A pedagógusképző intézmények készítsék fel a tanárjelölteket a különböző, nyomtatott és elektronikus források feldolgozásán alapuló tanítás-tanulás módszereire, a könyvtári információszerzés, -kezelés, feldolgozás megtanításának gyakorlati teendőire. E fejlesztő folyamatokba vonják be a pedagógusképző intézményekhez tartozó gyakorló iskolák könyvtárait. A kötelező gyakorló tanítás követelményei közé épüljön be a forrásokat használtató, könyvtárban szervezett szaktárgyi óra megtartása is.

→  A már pályán dolgozó pedagógusok pedig a továbbképző intézmények programjában kapjanak lehetőséget e szakmódszertani tudás megszerzésére. (Tapasztalataink szerint jelenleg elsősorban a könyvtáros-tanárok továbbképzési kínálatában jelenik meg a könyvtárhasználat szaktárgyi lehetőségeinek megismertetése.)

→  Olyan pályázatok, fejlesztő programok indítására van szükség, melynek keretében egy-egy nagyobb témakör ismeretforrásainak önálló feldolgozásával bemutathatók a tantárgyakra szabdalt ismeretanyag összefüggései, a tananyag jelenhez kapcsolható aktuális üzenetei. A fejlesztő programokra vállalkozó iskolák tekinthetők a könyvtár-pedagógia hiteles referenciahelyeinek.

→  Szükségesnek látjuk a képzéshez, önképzéshez rendelkezésre álló szaktárgymódszertani jegyzetek, tankönyvek, tantárgyi bibliográfiák és egyéb módszertani segédletek kínálatának, választékának bővítését. (Megjegyezzük, hogy a könyvpiacon hozzáférhető módszertani szakirodalom sem tartalmazza többnyire a forrásokra, könyvtárra alapozott tanulásirányítás, tanulásszervezés kérdéseit.)

→  A szaktanárok munkájának értékelése során az intézmény vezetői várják el és minősítsék a könyvtár alkotó pedagógiai felhasználását, a tanulók önművelésre, önálló ismeretszerzésre nevelését. (Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a könyvtár alkotó felhasználása, használtatása jelentős többletmunkával járó tevékenység, amely minden ismeretterületen komoly hozzáadott értéket képvisel, a minőségbiztosítás egyik igen fontos kihasználatlan tartaléka.)

1. sz. táblázat

  Az iskolai könyvtárak működésének személyi és tárgyi feltételei

Feltételek
Jó ellátottság
Megfelelő
Gyenge
Elégtelen
Elhelyezés
Alapterület
100 m2-nél nagyobb
75-100 m2
25%
50-75 m2
27 %
50 m2 alatt
10%
52%
38%
Elhelyezés
Használói helyek
25-   több
20-24
16%
11-19
30%
10 alatt
34%
46%
20%
Nyitva tartás
Óra/hét
20-  több
10-19
20%
6-9
8,3%
5 alatt
37%
28,3%
34%
Könyvtáros-tanár státusza
Főállású
33%
Félállású
20%
9 óránál kevesebb
30%
Megbízási díj vagy társadalmi munkában
17%
Állomány
Általános iskola
8000-nél több

Középiskola
15000-nél több

45%
Általános iskola
3000-8000

Középiskola
8000-15000

36%
Általános iskola
3000-nél kevesebb
Középiskola 8000-nél kevesebb
19%
Számítógép(ek)
2 vagy ennél több gép
25%

1 számítógép
50%

Nincs számítógép
25%
Internet
2 vagy több gépen hozzáférhető
12%
Egy gépen hozzáférhető
20%
Nem hozzáférhető
68%
Fénymásoló
20%
80%
Szkenner
12%
88%
Integrált könyvtári rendszer
30%
70%
Saját adatbázis
48%
52%
Országos adatbázis
13%
87%
2. sz. táblázat

  A működési feltételekre épülő szolgáltató-képesség

Szolgáltatások a 11/1994. MKM sz.
(VI. 8.) módosított rendelet szerint
A felmért szolgáltatások
A szolgáltatást nyújtó intézmények száma
A szolgáltatással nem rendelkező intézmények száma
Alapfeladatok
     
A gyűjtemény fejlesztése, feltárása, őrzése, szolgáltatása
Olvasószolgálat
A dokumentumok eljuttatása a használóhoz, irodalomajánlás, előjegyzés stb.
420*
144
Tájékoztatás dokumentumról, szolgáltatásról
Tájékoztató szolgálat
ˇ Irodalomkutatás
ˇ Témafigyelés
ˇ bibliográfia
340
264
235
205
198
256
283
308
Tanórai foglalkozás
Foglalkozások
521*
42
Egyéni és csoportos helyben használat
Egyéni és csoportos helyben használat
558*
20
Kölcsönzés
Kölcsönzés Tartós tankönyvek
589*
366
6
Kiegészítő feladatok
 
   
Tanórán kívüli foglalkozás
 
   
Dokumentum másolás
Reprográfia
30
523
Számítógépes informatikai szolgáltatások
Számítógépes, informatikai szolgáltatás
159
403
Tájékoztatás más könyvtárak szolgáltatásairól
 
   
Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások biztosítása
Könyvtárközi kölcsönzés
210
356
Részvétel a dokumentum és információcserében
 
   
Muzeális gyűjtemény
Muzeális gyűjtemény Szolgáltatása
47
510
3. sz. táblázat

  Informatikai szolgáltatások

Informatikai szolgáltatások
Helyek száma
Hozzáférhető hely
Igénybevétel db
Számítógép
352
1 gép 233
2- 112
174 tanulónak 237 tanárnak 188 tanulónak
242 tanárnak
Hálózatba kapcsolt
145
1 gép 87
2- gép 55
  137 tanulónak tanárnak
Internet lehetőséggel rendelkező gépek
141
1 gép 96
2- gép 49
98 tanulónak
120 tanárnak
104 tanulónak
125 tanárnak
Integrált könyvtári rendszer
142 ált.isk. 69 középisk.73    
Országos adatbázis
63 ált.isk. 23 középisk.40    
Helyi adatbázis
228 ált.isk. 130 középisk. 98    
Fénymásoló
72
térítéssel 18 helyen
(20%)
  66 tanulónak
74 tanárnak
Szkenner
44    
4. sz. táblázat

  Foglalkozások a könyvtárban és használati intenzitás

Foglalkozások
Évi/heti mennyisége
Könyvtárismereti óra
Évi 27
Általános iskola 29
Középiskola 23
Könyvtár-használatra épülő
Szaktárgyi óra
Évi 25
Általános iskola 24
Középiskola 27
Tanítást követő foglalkozás, rendezvény
Évi 14
Általános iskola 14
Középiskola 16
Helyben használati eset
Évi 2528 alkalom
Általános iskola 1932
Középiskola 3786
Dokumentum használat helyben
Heti 161 dokumentum
Általános iskola 161
Középiskola 159
Kölcsönzés
Évi 3196 dokumentum
Általános iskola 3006
Középiskola 3558
5. sz. táblázat

  A működés személyi és tárgyi feltételeinek (ön)értékelése

  (A hiányokat, ill. a pozitívumokat 1-5 osztályzattal értékelték.)

A működési feltételek,
felelősök hozzáállása
Értékelés
A válaszadók száma
Költségvetési forrás az állománygyarapításhoz
2,5
579
Teljes körű modernizálás
1,9
586
Megfelelő könyvtári tér
2,9
592
Célszerű berendezés
2,8
589
A szolgáltatásnak megfelelő személyi ellátottság
3,5
590
Kölcsönzési idő, tanításra fordított órák munkaidő
3,5
582
Szaktanárokkal való együttműködés
3,8
587
Iskolavezetés támogatása
4,3
583
Szaktudásom megfelelő szintje
3,8
571
A tantárgyköziség elvének megvalósulása
3,5
570

 

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.