2020. május 25., hétfő , Orbán

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> A tanulás és tanítás helyzete >> Könyvtárhasználat

Az iskolai könyvtárhasználat hazai innovatív példái

2009. június 17.

Bondor Erika

Az iskolai könyvtárhasználat hazai innovatív példái

Néhány iskolai könyvtárunk eredményeinek gyakorlati szempontú bemutatása

Témavezető: Kőrösné Mikis Márta
Országos Közoktatási Intézet, 2002

A tanulmány letöltése pdf formátumban (196 KB)

Bevezető

A könyvtárostanári munka hátteréről

Személyi feltételek
Tárgyi feltételek
A könyvtárostanár elfogadottsága

A tanulmány elkészítésének vizsgálati módszerei

A bemutatott iskolák és iskolai könyvtárak

Általános Művelődési Központ Könyvtára, Besenyőtelek
Szemere Bertalan 12 Évfolyamos Iskola Könyvtára, Budapest
Berzsenyi Dániel Gimnázium Könyvtára, Budapest
Hunyadi János Ének-zene Tagozatos Általános Iskola Könyvtára, Budapest
Kodály Zoltán Általános Iskola Könyvtára, Hatvan
Eötvös József Gimnázium Könyvtára, Budapest
Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium Könyvtára, Budapest
Dugonics András Általános Iskola és Gimnázium Könyvtára, Budapest
Szent-Györgyi Albert 12 Évfolyamos Iskola Könyvtára, Budapest
Karinthy Frigyes Gimnázium Könyvtára, Budapest
Veres Pálné Gimnázium Könyvtára, Budapest
Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
Könyves Kálmán Gimnázium, Budapest
Németh László Gimnázium, Budapest
Eötvös József Általános Iskola, Budapest

A kérdőívek alapján összesített adatok

Személyi feltételek
Tárgyi feltételek
Az iskolai könyvtárak szolgáltatásai
A könyvtárostanárok önértékelése

Könyvtárostanári attitűdök

Ha a könyvtárostanár vérbeli pedagógus

  • Könyvtárhasználati órák és könyvtári versenyek Besenyőtelken
  • Könyvtárhasználati órák a Szemere Radnóti Miklós Könyvtárában
  • ÉKP és könyvtárhasználati ismeretek a hatvani Kodály Zoltán Általános Iskolában
  • Könyvtárhasználat a Mártonhegyi úton
  • Könyvtárhasználati program a Szent-Györgyi Albert 12 évfolyamos Iskola Könyvtárában
  • Könyvtárhasználati oktatás a Németh László Gimnáziumban
Ha a könyvtárostanár elsősorban könyvtáros
A könyvtárostanár mint pszichológus
Szociológiai érdeklődésű könyvtárostanár
A könyvtárostanár, ha jó menedzser
Informatikus könyvtárostanár
Történeti érdeklődésű könyvtárostanár
Kiállítás- és rendezvényszervező könyvtárostanár

Az innovációk hatásai és utóélete

Összegzés

Mellékletek

 

Bevezető

Korunk kihívásainak megfelelően az iskolai könyvtárakban folyó tevékenységek az utóbbi bő egy évtizedben erősen átalakultak. A könyvtár manapság már nem csak a könyvek tárháza, és a könyvtáros feladatköre sem korlátozódik pusztán a hagyományos alapfeladatokra: gyarapítás, feltárás, kölcsönzés, tájékoztatás.

Az informatika forradalma az élet sok más területe mellett betört a könyvtárakba, így az iskolai könyvtárakba is. Új ismerethordozók és dokumentumtípusok, új technológiák, új kommunikációs csatornák jelentek meg - és ennek megfelelően megváltoztak az elvárások is az iskolai könyvtárakkal szemben.

Az információs társadalom korszakában az iskolai könyvtáraknak korszerű forrásközpontokká kell válniuk, kezelniük és szolgáltatniuk kell a multimédiás információhordozókat és a hagyományos dokumentumokat egyaránt. A hagyományos katalógusok mellett vagy helyett könyvtári adatbázisokat kell kiépíteniük, és szolgáltatásaikkal ki kell elégíteniük a megváltozott információs igényeket: a tájékoztatásban új technikai eszközöket és információhordozókat kell igénybe venniük.

Szerencsés helyzetben mindemellett az iskolai könyvtáraknak meg kéne őrizniük "ember léptékűségüket", hagyományaikat, otthonosságukat és barátságos arculatukat is. Jó lenne, ha a modernizáció nem vezetne egyszersmind elgépiesedéshez, elidegenedéshez - hiszen az iskolai könyvtár egyúttal része az oktatás-nevelés helyszínének: az iskolának is… Természetesen feladatkörében is támogatnia kell az iskolában folyó pedagógiai munkát.

E kettős feladat megoldásában kulcsszerepe van a könyvtárosnak, az iskolai könyvtárakban folyó innovatív kísérleteknek. Jelen munkám célja néhány ilyen tevékenység, alkotóműhely bemutatása. A tanulmány megírását megelőzően tizenöt iskolai könyvtárat kerestem fel 2001 őszén tájékozódási céllal.

Természetesen egy tanulmány keretein belül nem lehetséges ennyi iskolát és iskolai könyvtárat részletesen bemutatni, valamint az ezekben folyó szerteágazó tevékenységeket sem. Ezért munkámban egy-egy jelenség, módszer, könyvtárostanári attitűd köré csoportosítva mutatom be a lehetséges megoldásokat, az egyes gyakorlati könyvtári példákat.

Írásommal követendő mintákat szeretnék adni, pozitív példákat az iskolai könyvtári gyakorlatból. Természetesen nem lehet arra tévedhetetlen instrukciókat adni, hogy hogyan működhet jól egy iskolai könyvtár, mint forrásközpont - mint látni fogjuk: nagyon sokféleképpen működhet jól, a környezettől, az adottságoktól és a könyvtárostanár személyiségétől, felkészültségétől függően.

A könyvtárostanári munka hátteréről

Személyi feltételek

Kulturális közhely, hogy pénz (vagyis megfelelő tárgyi feltételek) nélkül nem lehet semmilyen területet fejleszteni. Szűkebb szakmámat, az iskolai könyvtárak működését tekintve én mégis úgy találom, hogy fontosak ugyan a megfelelő tárgyi-anyagi feltételek, de jó iskolai könyvtárakat, működő innovációt mégis ott találunk, ahol a személyi feltételek is optimálisak.

Ha egy fenntartó jó iskolai könyvtárat akar működtetni, elsőként a megfelelő személyi feltételeket célszerű megteremtenie, vagyis jól képzett, kellően motivált könyvtárostanárt kéne alkalmaznia. A kellő motiváltságon a szakma szeretetét, kreativitást, az innovációra való hajlamot értem. A képzett és szakmájában lelkes könyvtáros ugyanis a megfelelő tárgyi-infrastrukturális háttér kifejlesztésén fog munkálkodni (például a pályázati lehetőségek kiaknázásával), s az innováció így öngerjesztő módon megindulhat.

A jelenlegi jogi szabályozás sajnos nem ezt segíti elő, hiszen a könyvtárostanárok kötelező foglalkoztatása az iskolákban még mindig nincs bevezetve: a Közoktatási Törvény 1mindezt csak 2002. szeptember 1-jétől írja elő - s mint tudjuk, nagyon sok fenntartó csak a kötelező minimumot teljesíti. Pedig ha egy területnek nincs igazán gazdája, akkor ott nem lesz fejlődés.

Ráadásul a korábbi szabályozáshoz képest már eleve visszalépés történt: hiszen régebben a könyvtárostanárok alkalmazását (és a státuszok számát) a könyvtári állomány nagyságához és az iskolai tanulócsoportok számához (diáklétszámhoz) mérten írták elő.

Az iskolai gyakorlatban jártas kollégák bizonyára jól érzékelik, hogy mennyire nem mindegy, hogy ez az egy könyvtáros egy kis iskola alig 10 000 kötetes könyvtárát vezeti, ahol napi négy óra nyitva tartásra tartanak igényt, vagy mondjuk egy tizenkét évfolyamos iskola 25 000 kötetes állományát kezeli, egész napos nyitva tartás, könyvtárhasználati órák megtartása és számítógépes adatbázis építése mellett. (Ez utóbbi helyszín minimálisan két és fél fős státuszt igényel, de optimális munkavégzéshez három státusz lenne szükséges.)

A könyvtárostanárok leterheltsége sok esetben gátja a fejlesztéseknek, az egyéni kezdeményezések, innovatív elgondolások megvalósításának, valamint akadálya lehet az egyébként elkészített könyvtárpedagógiai program megvalósításának, a könyvtárhasználati órák megtartásának is.

Tárgyi feltételek

A személyi feltételek optimális biztosítása természetesen önmagában nem elegendő, hiszen még egy jó könyvtárostanár sem tehet csodát a megfelelő tárgyi feltételek megléte nélkül. Az önállóan felhasználható beszerzési keret hiányában például nem lehet egy állományt tervszerűen fejleszteni, a gyarapítás ad hoc és esetleges lesz.

A megfelelő környezet, könyvtári felszerelések, informatikai eszközök, az infrastruktúra biztosítása is a fenntartó feladata. Igaz, hogy a különféle pályázati lehetőségekkel élő könyvtárostanár sokat tehet a tárgyi feltételek javítása, fejlesztése érdekében, de a fenntartó nem hagyatkozhat teljesen erre. E téren komoly előrelépés várható 2003. szeptember elsejétől, amikor is kötelezően be kell vezetni az iskolai könyvtárak felszereltségét biztosító rendeletet.2

A könyvtárostanár elfogadottsága

Könyvtáros körökben gyakran hallani panaszt amiatt, hogy mennyire alacsony a könyvtáros szakma presztízse. Ez természetesen érezhető az oktatásügyben is: vannak iskolák, ahol a könyvtárost nem tekintik egyenrangú tanárnak, pedagógusnak - holott munkája és végzettsége okán is természetesen az. Szerencsére ez nagyon ritka.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez ellen legtöbbet maga a könyvtárostanár tehet: a könyvtár fontosságának, a könyvtáros munkájának elfogadottsága az iskolában a könyvtárostanár tevékenységétől függ. Ez tulajdonképpen olyan PR munka, amely több fronton folyik: az iskolán belül a tantestülettel és a tanulókkal való jó kapcsolattartásban jelentkezik, az iskolavezetéssel kialakított munkakapcsolatban érhető tetten. Ugyanakkor az iskolán kívül is folytatni kell: a fenntartó számára nyújtott információkkal, más iskolákkal és a szakmai fórumokkal, szervezetekkel való kapcsolattartással.

Nagyon fontos az iskolai könyvtár megfelelő menedzselése. Iskolán belül a jól végzett szakmai munkával, hozzáértéssel lehet bizonyítani. Az iskolavezetést az eredmények, sikeres pályázatok, a pozitív szakmai bírálatok, értékelések győzik meg. A fenntartó számára az eredmények publikálása, a fejlesztési elképzelések reális kifejtése lehet pozitívum a megítélésünkben. Tágabb szakmai környezetünkben előadásokkal, bemutató órákkal, szakmai anyagokkal, publikációkkal tehetjük a munkánkat hitelessé.

A tanulmány elkészítésének vizsgálati módszerei

Az innováció olyan többlet, újdonság, amely a gyakorlatban jön létre. Ezért az iskolai könyvtárakban folyó innovatív kísérletek bemutatásához az elmúlt hónapokban több helyszínt is felkerestem, hogy az egyes könyvtárak munkamódszereit működésük közben is megismerhessem.

Előzőleg elkészítettem egy kérdőívet (II. számú melléklet), amelynek segítségével mindegyik helyszínen egy irányított interjút vettem fel. Összesen tizenöt iskolai könyvtár tevékenységét mértem fel. A helyszínek kiválasztása részben a szakmai ismeretségi körömből történt, részben a kerületi könyvtáros szaktanácsadók véleménye alapján - de mindenképpen olyan iskolai könyvtárakba látogattam el, amelyekről tudtam, hogy jó szakmai színvonalon dolgoznak, és egyes tevékenységük, modell értékű kísérletük példa értékkel szolgálhat mások számára is.

Az új eszközök, módszerek bevezetése önmagában még nem innováció, ezek hatását a gyakorlatban kell megvizsgálni, hiszen "csak olyan gyakorlati kísérlet (tehát nem elmélet!) jelent innovációt, amely a cél, módszer, eszközök, személyi feltételek megfogható vagy mérhető átrendezésével a létezőhöz (az adott intézményben működőhöz, vagy a hivataloshoz) képest egy másik/másfajta rendszert hoz létre."3

Ezzel egyetértve az említett helyszíneken olyan tevékenységeket és megoldásokat kerestem, amelyek eltérnek a megszokottól, és a munka már abban a készültségi fázisban van, amikor a megszilárdult folyamatok révén az eredmény is mérhető, bemutatható.

Mivel innovációnak csak az az újítás tekinthető, amely nem kizárólag személyhez kötött, vagyis a folyamat elindítójától függetlenül is működnie kell, kidolgozottsága révén akár más helyszínen is adaptálhatónak kell lennie - a kérdőívben kitértem annak vizsgálatára is, hogy a résztvevők maguk hogyan ítélik meg a saját munkájuk, innovatív tevékenységük jövőjét.

A tizenöt iskolai könyvtár kiválasztásakor törekedtem a sokszínűségre is, amellett, hogy most elsősorban a tevékenységükre koncentráltam. Így az iskolai könyvtárak közül 6 gimnáziumi, 5 tizenkét évfolyamos iskolákban található, 3 általános iskolai, 1 ÁMK típusú iskolai könyvtár. Földrajzilag már kevésbé sikerült nagy területet lefednem, mivel az iskolák többsége budapesti, de a helyszínek között található egy vidéki kistérségi és egy kisvárosi iskola is.

A kérdőívek adatai és a személyes beszélgetések mellett segítségemre voltak az érintett iskolák tájékoztató anyagai, esetleg a honlapjukon található adatok, valamint a könyvtárostanár kollégák nyomtatott, fénymásolt feladatlapjai, tematikák, tanmenetek, vázlatok.

A bemutatott iskolák és iskolai könyvtárak

Az innovatív példákkal szolgáló iskolákat, iskolai könyvtárakat az alábbiakban szeretném néhány mondatban bemutatni. Az intézmények részletes adatait és a kapcsolattartó könyvtárostanárok elérhetőségét táblázatba foglaltam (I. számú melléklet).

Általános Művelődési Központ Könyvtára, Besenyőtelek

Az intézmény az ÁMK típusú iskolai könyvtárak egyik jól működő példája, s egyben mintát ad a jó kistérségi együttműködésre is (Heves megye). A községi közművelődési és iskolai könyvtári funkciók betöltése mellett színtere és összefogója a helyi lokálpatrióta kezdeményezéseknek is.

Sikeres pályázati tevékenységük nyomán a könyvtári munkában és az információszolgáltatás terén is sok fejlődés történt az elmúlt években. Könyvtárostanáruk, Dr. Balogh Ernőné tevékenységére már 1998 májusában felfigyeltem, amikor a munkájukról előadást tartott a balatonfüredi Soros Informatikai Konferencián4.

A könyvtár rendezvényeknek, közművelődési klubnak is helyet ad, és saját kiadványokat is megjelentet. Kérdésemre, hogy munkájában mit érez a leginkább sikeresnek, Dr. Balogh Ernőné a könyvtári rendezvények szervezését és a térség tanulóinak esélyegyenlőségét biztosító könyvtári munkát emelte ki: "Sikernek érezzük, hogy ma egy besenyőteleki tanulónak megvan a lehetősége, hogy elektronikus eszközökkel tájékozódhat nemcsak a helyi könyvtári adatbázisban, de a világhálón is. Továbbá, hogy tanulóink közép- és felsőfokú tanulmányaik idején is szívesen használják az itthoni könyvtárat... A legnagyobb koncentrálást, a legtöbb megpróbáltató türelmet és a leggazdagabb örömforrást a szervezéssel járó könyvtári rendezvények jelentik."

Szemere Bertalan 12 Évfolyamos Iskola Könyvtára, Budapest

A főváros ötödik kerületében működő iskola két korábbi intézmény összevonásával jött létre, az 1998/99-es tanévtől gimnáziumi korosztályt is fogad. Élénk könyvtári élet folyik náluk, különösen most, az Olvasás Éve kapcsán, amelyre meghirdették a "Minden hónapra egy könyv" elnevezésű programsorozatot. Emellett gyakran tartanak könyvtári versenyeket is, főként a kicsiknek.

Az állományuk és tárgyi ellátottságuk optimális, rendszeresen pályázatokon is részt vesznek. Egyelőre még gondot okoz az, hogy a két összevont iskola könyvtáraiból kell megalkotniuk egy egységes egészet. A feldolgozó munkában, katalógusépítésben - amelyet most már számítógépen végeznek - mindez sok feladattal, plusz munkával jár a napi könyvtári forgalom és a könyvtárhasználati oktatás mellett.

A két korábbi gyűjtemény összeolvadásából létrejött új könyvtár az egykori híres diák emlékére a Radnóti Miklós Könyvtár nevet vette fel.

Berzsenyi Dániel Gimnázium Könyvtára, Budapest

Az 1858 óta működő gimnázium oktatása tagozatos rendszerű. A speciális matematika tagozat hatosztályos, a többi tagozaton négy évfolyamos az oktatás. A matematika mellett színvonalas képzés folyik a humán, a természettudományi és a nyelvi tagozatokon is. A felsőoktatásba felvettek aránya és a nyelvvizsgát szerző tanulók száma is az eredményes oktatást jelzi.

A könyvtár az alapítás évétől támogatja az iskolai nevelő és oktató tevékenységet. Az állomány gazdagságát mutatja, hogy gyakran visszajárnak vizsgaidőszakban az egykor itt végzettek is. Élénk forgalmat bonyolít a könyvtár: mindennap reggeltől ötig nyitva tart.

Az elmúlt években sokat fejlődött a munka informatikai téren is, és az állomány is bővült: hosszas kutatómunkával sikerült rekonstruálni a régi muzeális könyvtár egy részét, így a patinás régi könyvtár, ha csak töredékében is, de újra a régi fényében ragyog. Erre alapozva iskolatörténeti, valamint könyvtörténeti kiállításokat is rendeztek.

1998 óta saját honlappal rendelkezik a könyvtár, amelyen információkat közöl és szolgáltatásokat is nyújt, például informatikai és számítástechnikai könyvek, tankönyvek adataiból egy kis adatbázist, valamint linkgyűjteményt.

Hunyadi János Ének-zene Tagozatos Általános Iskola Könyvtára, Budapest

A XIV. kerületi általános iskola zenei és nyelvi tagozatos osztályokat indít. Jól felszerelt könyvtárral rendelkezik. A könyvtárostanár elsősorban könyvtárosnak vallja magát, és szakmai múltja (12 évig a SZÁMALK könyvtárában dolgozott) meg is látszik a könyvtár precízen elvégzett háttérmunkáin: az állományról hagyományos és számítógépes katalógus is készült, a feltártság teljes, a számítógépes retrospektív konverzió is 100%-ban elkészült.

Mindamellett szerénységnek tűnik, hogy nem vallja magát a könyvtáros vérbeli pedagógusnak, ugyanis a könyvtárhasználati órák mellett rendszeresen szervez versenyeket is - a Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny fővárosi fordulójában az első tíz helyezett között mindig van gyerek a Hunyadiból.

Rendezvényeik közül érdekesnek találtam a Hónap Könyve elnevezésű olvasói versenyt. Ennek lényege, hogy egyik hónapban a gyerekek adnak kötelező olvasmányt a tanároknak, a következő hónapban pedig viszont.

Kodály Zoltán Általános Iskola Könyvtára, Hatvan

A hatvani iskola 1986 óta működik, ének-zene emelt szintű oktatást folytat, az Értékképző és Képességfejlesztő Pedagógia helyi adaptációját valósította meg. Az iskolavezetés tudatosan épít a helyi innovációs folyamatokra, ezt a törekvésüket az iskola pedagógiai programja is tartalmazza.

"Az iskolavezetés tudatosan és célorientáltan olyan programfejlesztést akar megvalósítani, ahol az innovációs folyamat lényegi pontjainak feltárását, azok koordinálását, tervezését, szervezését, ellenőrzését, értékelését és visszacsatolását is rendszerszerűen irányítja, menedzseli a sikeres működés érdekében." - mindezt Melykóné Tőzsér Judit könyvtárostanár fogalmazta meg így az iskola bemutatása során.

A kolléganőben rendkívül jól képzett, az iskola könyvtárát és saját szakmai fejlődését, tudatosan megtervező szakembert ismertem meg. Könyvtárostanár, tanít (nyelvi-irodalmi kommunikáció tantárgyat), a könyvtárostanárok városi munkaközösségét vezeti, emellett az iskolai minőségfejlesztési folyamatokat irányító csoport vezetője, és innovációs menedzser iskolafejlesztési szakirányban.

Pedagógiai programjukból kiemelte még, hogy az iskolában mennyire fontosnak tartják a kreativitást, az alkotói légkör megteremtését a diákok és a tanár kollégák számára egyaránt: "Mindez azonban csak akkor lehetséges, ha a tanítók, tanárok maguk is képesek alkotásra, s arra, hogy tanítványaikat alkotásra késztessék. Ennek érdekében olyan innovációs célt fogalmaztunk meg iskolánkban, amely az alkotásra való beállítódás kialakításához vezethet el." - s hogy mindezt nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is vallja, azt bizonyítják a megjelent publikációi is. (Egyebek mellett a könyvtárostanárok között ismert lehet A könyv és birodalma című tankönyvcsaládja, amely a Dinasztia Kiadónál jelent meg.)

Eötvös József Gimnázium Könyvtára, Budapest

Az iskola hat- és négyosztályos szerkezetű, 21 tanulócsoporttal működik. Az 1855-ben alapított patinás gimnázium épületét nemrégiben újították fel. Így a könyvtár is megújult környezetben kezdhette el újra a működését.

A kényszerű bezárás időszakát azonban a könyvtárostanárok jól kihasználták: befejeződött a számítógépes retrospektív konverzió. A régi, részben muzeális könyvek állománya, amely körülbelül nyolcezer kötetet tesz ki, nincsen ugyan feldolgozva, a kurrens állomány feltártsága azonban 100%-os. Hagyományos katalógussal is rendelkeznek, de azt 1998-tól nem építik tovább.

Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium Könyvtára, Budapest

A 12 évfolyamos iskola 8+4 szerkezetű. Az általános iskolai évfolyamokon már csak egy-egy osztályt indítanak, mert egyre kevesebb a gyermekek száma a budai hegyvidéki területeken is. A gimnáziumi részben általános tantervű és új kezdeményezésként német tannyelvű osztályokat is indítanak.

A könyvtár otthonos és láthatóan jól látogatott pontja az intézménynek. Könyvtárhasználati programjuk jól bevált a gyakorlatban. Három éve indították el az "Olvasó osztály" mozgalmat, de egyéni verseny is folyik - mindkettő nagyon sikeres a tanulók körében, s talán nemcsak azért, mert a versenyt megnyerő osztály év végén egy jutalom szabadnapot kap…

A könyvtár bekapcsolódott az Olvasás Éve alkalmából meghirdetett kerületi vetélkedőbe 5is, amelynek egyik fordulójában ők lesznek a vendéglátók. Havonta a kerület egy-egy iskolája megnyitja a könyvtárát, és a vetélkedőn résztvevő családi csapatok számára egy-egy témában feladatokat állít össze. A vetélkedőhöz más programok is kapcsolódnak: előadások, kézműves foglalkozások - a lényeg, hogy a családok újra felfedezzék az olvasás és a közös együttlétek, a közös játék örömét.

A könyvtáros maga is sokat tett azért, hogy a könyvtár otthonosabbá váljon (egészen a függönyvarrásig bezáróan…), és személyes sikerének érzi, hogy "itt igazi könyvtári élet alakult ki".

Dugonics András Általános Iskola és Gimnázium Könyvtára, Budapest

A 12 évfolyamos iskolában általános iskola és gimnázium, dolgozók általános iskolája és gimnáziuma is működik, az utóbbin a felnőttek mellett olyan magántanulókkal is foglalkoznak, akik magatartászavarokkal küzdenek. Az alsó tagozaton kis létszámú fejlesztő osztályokat is indítanak.

Az iskolában tanítók időnként nehéz körülményeket vállalnak fel, sok problémával kell megküzdeniük a tanulók hátrányos szociokulturális háttere miatt. Az általános iskola tanulóinak nagy százaléka roma származású, sokan nehezen illeszkednek be.

Az iskolai könyvtár viszonylag jól ellátott, az állomány számát és feltártságát tekintve is. A gimnáziumi könyvtár külön teremben található. 1998-tól már csak számítógépes adatbázist építenek, de hagyományos katalógusuk is van. Rendszeresen élnek a pályázati lehetőségekkel, és a nehéz körülmények ellenére is el tudnak érni különféle fejlesztéseket.

A könyvtárpedagógiai program különösen az alsó tagozaton szépen működik. Rendszeresen indítanak versenyzőt a Bod Péter Könyvtárhasználati versenyen, s egy-egy tanuló időnként továbbjut a fővárosi fordulóra is. Ezt a tanulók szociokulturális hátterét tekintve mindenképpen szép szakmai sikernek kell tekintenünk.

Szent-Györgyi Albert 12 Évfolyamos Iskola Könyvtára, Budapest

Az iskola 4+8 osztályos rendszerben működik, vagyis az alsó tagozatra épül a nyolcosztályos gimnázium. A két gimnáziumi osztály mellett azonban egy felső tagozatos osztályt is indítanak (körzeti feladatokat is ellátnak ezzel).

A könyvtár jól ellátott, tárgyi és személyi feltételeit tekintve is. Szépen kialakított állománnyal rendelkeznek, amelyet teljesen fel is tártak. A hagyományos katalógusokat és a számítógépes könyvtári adatbázist párhuzamosan építik. Informatikai eszközökkel, hálózati csatlakozással is rendelkeznek.

A könyvtárpedagógiai programjuk példaértékű, 1993 óta működik, amikor is a nyolcosztályos gimnáziumi tantervet adaptálták helyi tantervvé. Ötödik-hatodik osztályra a tanulókban olyan készségeket és képességeket alakítanak ki az önálló szellemi munka terén, hogy ez a korosztály már gyönyörű házi dolgozatokat készít a könyvtári munkára alapozva. Rendszeresen indulnak a Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyen is, ahol szép eredményeket érnek el rendszeresen.

Tóth Viktória könyvtárostanár fő szakmai sikerének azt tartja, hogy a könyvtárhasználati oktatás beépült az iskola helyi tantervébe. A legnagyobb öröm számára a könyvtárostanári munkában "látni, ahogy önállósodik a gyerek a könyvtárban, önállóan keres, és megtalálja az őt érdeklő információkat".

Karinthy Frigyes Gimnázium Könyvtára, Budapest

A 80-as években alakult angol-magyar, illetve német-magyar tannyelvű gimnázium munkája mára beérett: érettségi eredményeikkel már nemzetközi sikereket érnek el. Az iskolai könyvtár mellett profiljukból adódóan egy idegen nyelvi könyvtárral is rendelkeznek, amelyben a tananyagok, tankönyvek találhatók.

Az iskolai könyvtár rendkívül jól ellátott a tárgyi eszközök tekintetében: a környezet, a 40 ezres állomány, valamint az informatikai eszközökkel való ellátottság (hat számítógép) az átlagosnál messze jobb feltételekkel igazán minőségi munkát tesz lehetővé. A személyi feltételeken azonban még lenne mit javítani: egy könyvtárostanár kevésnek tűnik ilyen könyvtári forgalom, ekkora kihasználtság és állomány mellett, bármilyen jól képzett kollégáról is van szó.

Benkő Ilona könyvtárostanár azonban a szükségből kovácsolt erényt: fakultációs jellegű könyvtáros asszisztens tanfolyamot indított, s az ott vizsgát tett tanulók segítenek be neki a könyvtári munkákban - kölcsönöznek, könyvtári tájékoztatást nyújtanak. A programnak nagy sikere van a diákok, de még a szülők körében is. (A programról készített esettanulmányban6Földes Petra szülőket is megszólaltatott.)

A könyvtárhasználati oktatás és a könyvtáros asszisztens tanfolyam mellett Benkő Ilona multimédiás órákat is tart, amelyek tananyagát megszerkesztve oktatási segédletként CD-ROM-on is elkészítette. (Irodalom órák az Interneten, Képzőművészet, Reneszánsz irodalom, Reneszánsz zene, Balassi Bálint, stb.)

Veres Pálné Gimnázium Könyvtára, Budapest

Az iskola jogelődje egy 1896-ban alapított felső leányiskolából létrejövő leánygimnázium volt, az első magyar leánygimnázium. A ma már természetesen koedukált gimnázium négy és hatosztályos képzést folytat, reál, humán és általános tantervű tagozaton. Nagy a túljelentkezés, sok tanuló jár be a fővárosi agglomerációból.

A könyvtárban szép nagy állományt találunk rendkívül hangulatos környezetben. A kézikönyvtár és olvasóterem egy boltíves teremben nyert elhelyezést. Múltjának megfelelően a könyvtár egy muzeális jellegű állományrésszel is rendelkezik.

A feltártság aránya 100%-os, a számítógépes retrospektív konverziót is elvégezték, így 1998-tól már nem építik a hagyományos katalógust. A teljes feltártság köszönhető a jól képzett és lelkes könyvtárostanároknak, és annak, hogy az iskola 1989 óta két és fél könyvtárosi státusszal rendelkezik. A fél állásban dolgozó kolléganő egyben az iskola történetét is kutatja a Scola Orbis program keretében (OPKM).

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest

A közismerten jó eredményekkel dolgozó intézményben nyolcosztályos általános iskola, valamint hat- és négyosztályos gimnázium működik - a gimnáziumi osztályok tagozatos rendszerrel (társadalomtudományi, természettudományi, speciális matematika és speciális biológia tagozatok).

Az elmúlt években az épület teljes renoválása és átépítése megtörtént, rendkívül kulturált, esztétikus környezetet alakítottak ki a belső és külső terekben - így a könyvtár is új elhelyezést kapott. Új bútorzat, hat jó minőségű számítógép gazdagítja a tárgyi feltételeket.

A könyvtári forgalom erőteljes: a tanulók létszáma 1100, a pedagógusok létszáma körülbelül 120 fő. A könyvtárosok a napi forgalom mellett folyamatos tájékoztató munkát végeznek, ami azért is több a megszokottnál, mert a Fazekas gyakori színhelye a továbbképzéseknek, különféle versenyeknek.

A jó tárgyi feltételek mellett hiányosak a személyi feltételek: a két és fél státusz szemmel láthatóan kevés ekkora igénybevétel mellett. Nehézségeket okoz az is, hogy a könyvtár a közelmúltban már sokadik költözését érte meg, s mindez sok energiát, időt vont el a könyvtári háttérmunkáktól.

Az állomány nincs feltárva, mivel 1997-ig a könyvtár és a katalógus közös volt a Fővárosi Pedagógiai Intézettel. A szétválás után megszűnt a hagyományos katalógus, számítógépes adatbázist pedig visszamenőleg a 37 ezer kötetes állományról a napi munkák és a jelenlegi személyi feltételek mellett nem tudnak kiépíteni. A szakmai előrelépéshez szükséges volna legalább a feldolgozás átmeneti idejére plusz munkaerőt (státuszt) biztosítani az adatrögzítési munkálatokra.

Könyves Kálmán Gimnázium, Budapest

Az újpesti patinás intézményben hat- és négyosztályos gimnázium működik. Mindegyik évfolyamon két-két osztályt indítanak. A könyvtár bő 25 ezer kötettel rendelkezik, 34 féle folyóiratra is előfizetnek. Egy főállású könyvtárostanár vezeti a könyvtárat, aki emellett a gimnáziumban magyart is tanít, valamint az iskola honlapját is szerkeszti.

Ennek ellenére a könyvtár állománya teljes egészében feltárt, hagyományos katalógus és számítógépes adatbázis is van, ám a hagyományos katalógust 1996-ban lezárták. Pályázatok segítségével informatikai fejlesztéseket is végeztek, a könyvtárban három számítógép, számítástechnikai eszközök vannak, és rendelkeznek Internet hozzáféréssel is.

A könyvtárhasználati órák mellett a könyvtárostanár versenyekre is felkészít tanulókat, valamint rendezvényeket is szervez: például az Olvasás Éve kapcsán 24 órás felolvasás volt a Könyvesben.

Németh László Gimnázium, Budapest

1989-ben a Németh László Gimnáziumban indult el újra a nyolcosztályos gimnáziumi oktatás. Pedagógiai koncepciójukat később több hasonlóan szerveződő iskola adaptálta. Három jól elkülöníthető szakaszból épül fel a nyolcéves képzés: egy alapozó és képességfejlesztő szakasz (az előkészítő első két év), majd az ún. orientációs szakasz (három év), végül a szakmai előkészítő szakasz (az utolsó három év), amelyben kiemelt képzési cél, hogy a tanulókat előkészítse a választott szakirányban történő továbbtanulásra.

Az iskola nevelő-oktató munkáját jól felszerelt könyvtár támogatja. Több mint 32 ezer kötet, 24 féle folyóirat, számítógép várja a tanulókat a könyvtárban. Az állomány jól feltárt, hagyományos és számítógépes katalógus is van, bár a retrospektív konverzió még nem 100%-os.

A könyvtárhasználati oktatást modul rendszerűen végzik, az iskola képzési sajátosságaihoz igazodva. A Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyen rendszeresen részt vesznek, az eddigi legjobb eredmény egy országos 4. helyezés volt. A könyvtár gyakran ad helyet továbbképzéseknek, versenyeknek.

Eötvös József Általános Iskola, Budapest

A XIII. kerületi általános iskola a Zsolnai-féle ÉKP program szerint dolgozik, alsó tagozatban fejlesztő osztályokat is indít. Az angyalföldi lakótelepi háttér nehézségeivel (szegénység növekedése, eltérő szociokulturális háttérből érkező gyerekek esetleges beilleszkedési problémái) megküzdve szakmailag jó eredményeket érnek el.

A könyvtár az iskola földszintjén lévő barátságos, láthatóan kedvelt hely. Az iskola könyvtárostanára, Weisz Sándorné egyben az iskola pályázati felelőse is - ez meg is látszik a könyvtár pályázati eredményein. Emellett önszorgalomból az iskolatörténeti anyagot és az évkönyvet is ő szerkeszti.

Viszonylag kicsi, 7 ezer kötetes állománnyal rendelkeznek, de az jól szervezett gyűjtemény. Az állomány számítógépen teljesen feltárt, de van hagyományos katalógusuk is, amelyen a könyvtárhasználati tudnivalókat a tanulók gyakorolhatják. Mivel nincsen iskolai számítógépes hálózat, a könyvtár gépe kábeltévés szolgáltató (TVNET) segítségével kapcsolódik az Internetre.

A könyvtárpedagógiai program az ÉKP sajátossága szerint a nyelvi-irodalmi és kommunikációs nevelés (NYIK) tantervébe épült be. Gyakran tartanak könyvtári vetélkedőket, versenyeket is.

A kérdőívek alapján összesített adatok

Az említett tizenöt iskolai könyvtárban járva az azonos kérdőívek alapján7 felvett irányított interjúk segítségével bizonyos területekről jól használható adatokhoz jutottam, amelyeket összesítve megpróbáltam összefüggéseket keresni a tárgyi-személyi feltételek, az egyes könyvtári sajátosságok és az innovációra való "hajlandóság" között.

Személyi feltételek

Az általam meglátogatott iskolai könyvtárak többsége jó személyi feltételekkel dolgozhat. Hét könyvtárban 1 könyvtárosi státusszal rendelkeznek, nyolc könyvtárban 2 főállású könyvtárost alkalmaznak, és az említett könyvtárak közül hat helyen ezen felül még könyvtáros asszisztenst is foglalkoztatnak legalább napi négy órában.

A fent említett könyvtárostanár kollégák közül 11 egyetemi szakirányú, 12 főiskolai szakirányú végzettséggel rendelkezik, az asszisztenseknek középfokú könyvtárkezelői képesítésük van.

Az egyéb iskolai megbízások közül az alábbiak fordulnak elő: néhányan a másik szakjuk révén tanítanak is a könyvtári munkán túl, osztályfőnöki megbízást azonban csak egy könyvtáros vállalt. Ezen túl a könyvtárost bízták meg gyermekvédelmi feladatokkal 2 iskolában, tanulószobát vezet, pályázati felelős, a minőségbiztosítási körök vezetője egy-egy kolléga. Megbízással a könyvtáros az iskola tankönyvfelelőse 4 iskolában, az iskolai évkönyvet könyvtáros szerkeszti 3 intézményben.

Összességében elmondható, hogy az említett intézményekben a könyvtárostanárok végzettsége, szakmai igényessége, munkavállalási kedve és kreativitása nagyon jó - és ez bizonyára kedvező volt az innováció szempontjából.

Tárgyi feltételek

A tizenöt iskolai könyvtár közül 12 megfelelő bútorzattal, könyvtári berendezésekkel rendelkezik, és olyan könyvtárteremmel, amelyben lehetőség van egy osztály foglalkoztatására is. Három könyvtárban ez csak részben teljesül, csak csoportbontásban tudnak ideális körülmények között dolgozni.

Az állomány nagysága változó: 7 - 8 ezer kötetestől 35 ezer kötetes könyvtárig, de az állomány mérete általában az iskola nagyságához igazodik, vagyis a tanulók számához viszonyítva megfelelő. 13 könyvtárban van rendszeresen és önállóan felhasználható éves beszerzési keret, és a tizenötből 10 iskola könyvtárosa nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, és részt is vesz azokon.

A könyvtárak feltártságának aránya és mélysége eltérő: hagyományos katalógusokkal és számítógépes adatbázissal is rendelkezik 11 iskolai könyvtár, csak számítógépes katalógus van 2 intézményben, 2 könyvtár pedig egyikkel sem rendelkezik. Az iskolai könyvtárakban is a visszamenőleges digitalizálás, vagyis a régi állomány, a hagyományos katalógusok retrospektív konverziója okozza a legtöbb gondot.

A napi folyamatos kölcsönzés, tájékoztatás, az új beszerzések gépi adatrögzítése, a könyvtári órák megtartása mellett ez nem halad túlságosan gyorsan - annál is inkább, mivel a könyvtárostanárok száma az alapfeladatok elvégzéséhez is éppen hogy elegendő. A tizenöt iskolai könyvtár közül azonban 6 már sikeresen megoldotta ezt a feladatot, és más-más úton ugyan, de elérte az állomány 100%-os gépi konverzióját.

Az érintett könyvtárak az alábbi informatikai-technikai eszközökkel rendelkeznek:

  • Telefon: 13 könyvtár
  • Fénymásoló: 8 könyvtár
  • Számítógép(ek): 15 könyvtár
  • Valamilyen könyvtári szoftver: 15 könyvtár

(Ebből 13 könyvtárban a Szirén rendszer valamelyik verzióját használják, 1 könyvtárnak korábban Bagoly nevű programja volt, saját fejlesztésű szoftvert használ 1 iskola, a debreceni fejlesztésű MEZO programot használja 1 iskolai könyvtár.)

A 15 iskolai könyvtár mindegyike rendelkezik valamilyen számítógépes könyvtári adatbázissal. (Általában a Szirénnel.) Három kivételével a könyvtárakban van valamilyen hálózati csatlakozás, Internet hozzáférés.

Az iskolai könyvtárak szolgáltatásai

A könyvtárak a könyvtárosok számától és az iskolai igényektől függően változatos nyitvatartási időkkel dolgoznak. A kölcsönzés módja hagyományos 5 könyvtárban, számítógépes 5 könyvtárban (ebből egy helyszínen modern vonalkódos rendszert alkalmaznak), 5 iskolai könyvtárban mindkét módszert használják párhuzamosan.

Az iskolai könyvtárak közül 14 helyszínen élnek a tájékoztatás nem hagyományos eszközeivel, az újabb informatikai lehetőségekkel. (Az Interneten való keresés, online katalógusok, számítógépes adatbázisok, adattárak, elektronikus könyvtárak szolgáltatásai és archívumai, CD-ROM-ok használata közül egyet vagy többet ennyien jelöltek meg.)

Saját honlappal 2 könyvtár rendelkezik, két helyszínen ez jelenleg készül.

Négy könyvtár saját kiadványokat is megjelentet.

Rendezvények szervezéséről több könyvtárban is beszámoltak. Kiállításokat 2 helyen szoktak tartani, versenyeket rendeznek (12), szakmai továbbképzéseknek, konferenciáknak adnak helyet (7), író-olvasó találkozókat, felolvasásokat szerveznek (4).

A könyvtárhasználati oktatás 11 könyvtárban jól működik, 4 iskolában van ugyan könyvtárpedagógiai program, de esetlegesen vagy csak részben működik. A könyvtárakban jelenleg könyvtári szakkört nem tartanak, bár 5 helyszínen a közelmúltban volt ilyen. Egy iskolában, fakultációs keretben könyvtáros asszisztens képzés folyik.

A könyvtárhasználati órák díjazásának megoldatlanságát jelzi, hogy milyen változatos képet mutatnak e téren a különféle válaszok. Köztudott, hogy a könyvtárosok kötelező óraszáma8a könyvtár nyitvatartási idejének felel meg. A könyvtárhasználati órák száma nem csökkentheti le ezt az időt, ugyanígy az sem várható el, hogy a könyvtári háttérmunkák terhére tartsa meg ezeket az órákat a könyvtáros. (Hosszabb távon a háttérmunkákra szánt idő lecsökkentése mindenképpen a könyvtár szakmai színvonalának visszaesését okozza. A könyvtárosok kötelező óraszámának heti 24 órára emelése már amúgy is csökkentette a feldolgozásra, gyarapításra, pályázatok írására, stb. fordítható időt - hiszen a könyvtáros heti munkaideje sem lehet 40 óránál több. Elvileg…)

A túlórák kifizetését 3 iskola biztosítja, nincs külön díjazás a könyvtárhasználati órák megtartásáért 11 iskola esetében, egy helyen pedig a könyvtáros szabadnapokat kapott.

A könyvtárostanárok és a szaktanárok együttműködése 5 iskolában példásan működik: e helyszíneken a kollégák is rendszeresen tartanak különféle szakórákat a könyvtárban. 9 könyvtárban ez csak részben, esetenként, nem rendszeresen, és csak bizonyos szakos tanárok esetében igaz. Egy könyvtárban egyáltalán nem tartanak könyvtári szakórákat a kollégák.

A Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyen 12 kolléga indít rendszeresen tanulókat, 2 könyvtáros régebben készített fel versenyzőket, 1 könyvtárostanár pedig azért nem indít versenyzőt, mert ő az országos verseny felelőse.

A könyvtárostanárok kapcsolattartását a más típusú könyvtárakkal jelzi az is, hogy 9 könyvtáros szervez könyvtárlátogatásokat külső helyszínekre, általában a magyartanárokkal vagy az osztályfőnökökkel együttműködve.

A könyvtárostanárok önértékelése

Tanulságos összefoglalni, hogy az általam megkérdezett könyvtárostanár kollégák mely területeket érezték a "sikerágazatuknak", milyen egyéni kezdeményezésükre, részterületükre voltak büszkék, illetve a könyvtárostanári munka mely területét érezték önmaguk számára a legkedvesebbnek.

  • A gyerekekkel való kötetlen foglalkozás (7)
  • Jó kapcsolat a tantestülettel (3)
  • Iskolatörténeti kutatások (2)
  • Jó pályázati eredmények, a sikeres pályázatok nyomán fejlesztések (5)
  • Élénk könyvtári élet, maximális kihasználtság, jól működő könyvtári szolgáltatások (5)
  • Szakszerűen tervezett, gyarapított és feltárt könyvtári állomány, és az erre épülő jó tájékoztató tevékenység. Jó feldolgozottság, megbízható könyvtári háttér, a feltártság aránya, mélysége és precizitása (9)
  • Jól kidolgozott könyvtárpedagógiai program, könyvtárhasználati oktatás, könyvtári órák (8)
  • Bemutató órák tartása (4)
  • Könyvtáros asszisztens képzés, fakultáció (1)
  • Eredményes szereplés a Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyen (5)
  • Oktatási anyagok szerkesztése - könyv, CD-ROM, honlap (3)
  • Versenyek szervezése, versenyfeladatok összeállítása (4)
  • Informatikai fejlesztések, kommunikációs és információs technológiák alkalmazása (3)
  • A kistérségi hátrányok leküzdése, egyenlő esélyek biztosítása (2)
  • A hátrányos szociokulturális környezet ellenére is tudnak eredményeket felmutatni, szakmai sikereket elérni (2)
  • Könyvtári rendezvények, kiállítások szervezése (7)
  • Naprakész informáltság az aktuális oktatáspolitikai, pedagógiai kérdésekben. Szakmai továbbképzéseken való részvétel, önképzés (2)
  • Iskolai szervezetfejlesztésben való aktív részvétel (1)

Könyvtárostanári attitűdök

Az egyes helyszíneken történő megfigyeléssel, az azonos módon felvett adatlapokkal, az irányított interjúk elkészítésével lehetővé vált, hogy az iskolai könyvtárak innovatív kísérleteit általánosítva különféle könyvtárostanári attitűdöket különítsek el.

Olyan iskolai könyvtár természetesen nem létezik, ahol az előző fejezet végén felsorolt tevékenységek, pozitívumok kivétel nélkül és egyenlőképpen megvalósulnának, vagy a folyamatok minden téren egyenlő intenzitással mennének végbe. Ha lenne ilyen, az igazából egy fordított - pozitív - "állatorvosi ló" lenne, és valószínűleg több könyvtárostanárt igényelne, minimum három-négy szakembert.

Megfigyelésem szerint az innovációk indítása a könyvtárostanár személyiségétől és érdeklődésétől függ a leginkább. Ahogyan a Veres Pálné Gimnázium egyik könyvtárostanára megfogalmazta: "Nálunk mindenki azt csinál, amit szeret." És valóban: igazán akkor mennek jól a dolgok, ha ez az ideális állapot létre jöhet. Egyértelmű, hogy könyvtári honlapot csak informatikai érdeklődésű és képzettségű könyvtárostanár fog szerkeszteni, és az iskolatörténetbe sem ássa bele magát olyan kolléga, aki nem kellőképpen történeti szemléletű. A szakmai érdeklődés és a felkészültség a legnagyobb belső motivációs erő az innovatív kísérletekhez.

Eszerint a belső motivációs késztetés, illetve a könyvtárostanárok személyiségéből fakadó hozzáállás szerint különféle könyvtárostanári attitűdöket figyeltem meg a kollégák körében: ezek köré szervezve mutatom be az egyes konkrét könyvtári példákat.

Ha a könyvtárostanár vérbeli pedagógus

A könyvtárostanárok a szokásosnál nagyobb mértékben rendelkeznek jó pedagógiai érzékkel az átlaghoz viszonyítva, és ez nem véletlen - hiszen a könyvtárosi végzettségükkel az iskolákon kívül, más könyvtártípusokban is elhelyezkedhetnének, de ennek ellenére ők az iskolai könyvtári munkát választották.

Arra a kérdésemre, hogy a könyvtárostanári munkában melyik a hozzá legközelebb álló terület, hét könyvtáros is az első helyen említette a gyerekekkel való kötetlen foglalkozást, az Eötvös József Általános Iskolában dolgozó Weisz Sándorné például a következőképpen: "Az az élvezetes a könyvtárostanári munkában, hogy a gyerek nem függ tőlünk - nem osztályozunk, nincs káros következmény (például rossz érdemjegy) -, ezért kötetlenebb a kapcsolat. Így tudjuk elérni igazán, hogy a gyerek megnyíljon az iskolában, hogy érezze: ez egy szolgálat."

Talán ennek a pozitív pedagógiai hozzáállásnak köszönhető, hogy a tizenöt vizsgált iskolai könyvtár közül 11 iskolában jól működő könyvtárpedagógiai programot találunk: ezekben az iskolákban a könyvtárhasználati oktatás eltérő módon folyik ugyan, de jól kiforrottan.

Könyvtárhasználati órák és könyvtári versenyek Besenyőtelken

Az 1979/80-as tanévtől kezdődően tartanak könyvtárhasználati órákat (azóta van főállású könyvtárostanár az intézményben). Tanévenként minden osztály két alkalommal ment kezdetben a könyvtári órákra. Ezeknek az óráknak a tematikáját az érvényes tanterv és Károlyi Ágnes munkája9alapján állította össze a könyvtárostanár. Később az óraszám évi 4 órára emelkedett.

A NAT bevezetésével a könyvtárostanár önálló helyi tantervet készített a könyvtári ismeretek oktatására. (A könyvtárhasználati oktatás az informatika-számítástechnikai oktatás keretén belül kapott helyet.) Ettől kezdve a tanulók érdemjegyeket is kapnak az osztálynapló megfelelő rovatában. Taneszközként (5 - 8. osztályban) a Homor Tivadar - Mészáros Antal szerzőpáros10,illetve az alsó tagozatban Huga Ibolya tankönyveit11 használják. A kerettanterv bevezetése nem okozott változást az eddig bevált gyakorlatban.

A könyvtári szakórák mellett versenyeket is szerveznek az ÁMK Könyvtárában. Az elmúlt tanévekben a Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyen az országos fordulóban mindig akadt besenyőteleki diák, két alkalommal országos helyezett is.

Könyvtárhasználati órák a Szemere Radnóti Miklós Könyvtárában

Az alsó négy évfolyamon különösen jól működik a könyvtárhasználati oktatás, osztályonként évi 4 ilyen órát tartanak - főként a magyarórák tanterveibe beépítve. Napközis foglalkozásokat is tartanak a könyvtári munkára építve, például az Évszakok témakörében.

A felső tagozaton a kerettanterv szerint az 5. és a 9. osztályokban tartanak kb. 4 - 4 könyvtárhasználati órát a magyarórákon.

ÉKP és könyvtárhasználati ismeretek a hatvani Kodály Zoltán Általános Iskolában

Az iskolában az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Pedagógia elvét és helyi adaptációját megvalósítva a könyvtárhasználati ismeretek oktatását részint a NYIK tantárgyban (nyelvi-irodalmi kommunikáció), részint az informatikába integráltan valósították meg az alábbiak szerint.

Az alsó három évfolyamon a könyvtárhasználati ismeretek a NYIK önművelés tevékenységosztályában jelentkeznek, annak szerves részeként. Az ilyen típusú órák az osztálytanítók irányításával zajlanak.

A 4 - 5 - 6. osztályokban önálló könyvtárhasználati órákat tartanak csoportbontásban. Az intenzív könyvtárhasználati ismeretek oktatása heti 1 órában dúsított és heti fél órában szűkített programmal folyik, a tanulók egyéni képességei szerint, valamint a tagozatos osztályokban alapismereti szinten a könyvtárostanár irányításával.

A 7 - 8. évfolyamokon a könyvtárhasználatot az informatikába integrálják: a célismeret évi 5 - 5 órában itt jelentkezik, míg a könyvtárhasználati ismeretek eszköztudásként a szakórákban jelennek meg a differenciált tanulásszervezés módszere segítségével.

A könyvtárostanár, Melykóné Tőzsér Judit a legfontosabb szakmai tevékenységének a könyvtárpedagógiai munkát tartja. Ezt egyéni fejlesztésekkel is színesítette: a könyvtárhasználati helyi tanterv mellett egy módszertani segédletet is készített a könyvtárhasználati ismeretek oktatásához, valamint közismert az általa írt A könyv és birodalma című tankönyvcsalád is.

Könyvtárhasználat a Mártonhegyi úton

A Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium könyvtárában hetente 4 könyvtárhasználati órát tartanak előzetes egyeztetéssel. A programjuk 1 - 8. osztályosok számára a magyar irodalom tantárgyhoz, 9. osztálytól az informatikához kapcsolódik. A könyvtárhasználati órákat mindkét könyvtáros tartja.

Az alsó tagozaton 2 - 4 órát tartanak évente, plusz könyvtári szakórákat is. Az 5. osztályban bevezették a kerettantervet, 6 óra könyvtárhasználatot tartanak, amelyen érdemjegyet is kapnak a gyerekek, amely beszámít a magyar nyelvi osztályzatba. A könyvtári viselkedés szabályait egy osztályfőnöki óra keretében beszélik meg. A 7 - 10. osztályokban már nehezebb időt találni és egyeztetni a könyvtárhasználati órák számára.

Könyvtárhasználati program a Szent-Györgyi Albert 12 évfolyamos Iskola Könyvtárában

A könyvtárhasználati oktatás 1993-ban indult, amikor adaptálták a Radnóti Miklós Gimnázium nyolcosztályos gimnáziumi tantervét. Ekkor a könyvtárhasználat az Életmódtörténet-társadalomismeret tantárgyblokkban kapott helyet.

Alsó tagozatban a magyar nyelv és irodalom keretében 4 - 4 illetve 6 - 6 órát tartanak évfolyamonként. Ebből egy órát a könyvtáros tart, a többit az osztálytanítók.

5. évfolyamtól a dokumentumismeret - könyvtárhasználat - tájékoztatási eszközök témakört az Informatika tantárgyhoz sorolják, s ezeket az órákat a könyvtárostanár tartja. (Ötödik és tizedik évfolyamok között évfolyamonként 7 - 7 - 4 - 4 - 3 - 3 órát.)

A szellemi munka technikája című egység az 5 - 6. évfolyamon a Társadalomismeret tantárgyban kap helyet, ezeket az órákat a szaktanár tartja (3 - 3 óra). A 7 - 10. évfolyamokon szintén szaktanár tanítja ezt a tanegységet évi 3 - 3 órában a magyar nyelv és irodalom tantárgyban. Az ötödik osztálytól csoportbontásban dolgoznak: a technikával, nyelvekkel, rajzzal és a számítástechnikával bontanak általában.

Az értékelés-osztályozás az 5. osztálytól kezdődik. A házi feladatokra, órai munkára, füzetvezetésre és a témazárókra pontokat kapnak, ezeket jegyekre váltják, és mindez a számítástechnika érdemjegyben kerül beszámításra.

A hatodik évfolyam végén a tanult technikák alkalmazásával, önálló témafeldolgozással vizsgadolgozatokat készítenek a gyerekek. E módszerrel ugyanis a 6. osztály végére kialakul általában az önálló szellemi munka technikájának alkalmazása - a tanulók gyönyörű házi dolgozatokat készítenek, változatos témákban. (Például: Családom története, Népviseletek, A középkori város, stb.) Az egyik évfolyam Óvári Harsona címmel egy középkori város képzeletbeli hírlapját állította össze.

Könyvtárhasználati oktatás a Németh László Gimnáziumban

Az ötödikes osztályokban más tantárgyakba beágyazódva tartja meg a könyvtáros a könyvtárhasználati órákat (pl. osztályfőnöki, magyar és latin órák keretében), összesen 3 órát. A 6. osztályosoknak egy szombat délelőtt tartanak modul rendszerben 4 órát, az iskola szakmai programjához igazodva.

A 7. évfolyamon nincsen könyvtárhasználati óra, de ekkor erősödik fel az egyéni könyvtárhasználat, mert bejön a történelem tantárgy, és sok könyvtári feladatot kapnak a gyerekek. A 8. osztályosok az Informatika tantárgy keretében könyvtári adatbázisokat és könyvtári programokat is kipróbálnak, illetve gyakorolják az ezekben történő keresést (Szirén program, Interneten elérhető könyvtári adatbázisok, pl. Corvina).

A 9. évfolyamtól a könyvtárban egyéni kutatómunka folyik az előadásokra és házi dolgozatokra való felkészülés jegyében. Mivel a kerettantervet 2003-ban készülnek bevezetni, a változtatások most készülnek.

Ha a könyvtárostanár elsősorban könyvtáros

Ha a könyvtárostanár kevésbé oktatáscentrikus, főként a háttérmunkák szakszerűségére törekszik: precízen feltárja az állományt, jó és megbízható katalógusokat készít, és az erre épülő könyvtári szolgáltatásokra, a tájékoztatásra fekteti a hangsúlyt.

Az olyan iskolai könyvtárakban, ahol kevesebb könyvtárhasználati órát tartanak, vagy nem épült be a könyvtárhasználati oktatás eléggé a helyi tantervbe, általában több könyvtári versenyt tartanak - bár van olyan iskola is, ahol mindkettő tevékenység gyakori.

"Minden hónapra egy könyv" - a Szemere könyvtárában

A Radnóti Miklós Könyvtár az Olvasás Éve kapcsán pályázatot hirdetett az iskolán belül a fenti címmel. A Legkedvesebb könyvem című pályázat a 6 - 10. évfolyamosokhoz szól. A gyerekek könyvajánlásokat készítenek (egy évfolyamonkénti listáról választhatnak), ezeket a könyvtárosok értékelik, a legjobbakat könyvvel jutalmazzák. A kicsiknek rajzpályázatot hirdettek meg. (Kedvenc mesém)

A KOMA Olvasás Éve pályázatán nyert összegből egy kiadványt készülnek megjelentetni a legjobbnak ítélt pályaművekből. Az ebben való megjelenés is a jutalom része, valamint a kicsiknek bábelőadást, a nagyoknak kirándulást is jelent a pályázaton való eredményes szereplés. Az említett pályázaton kívül az iskolában sok könyvtári vetélkedőt, versenyt is tartanak, például az alsó tagozaton a napközis foglalkozások keretében.

Az Olvasás Évéhez kapcsolódóan több versenyről, rendezvényről hallottam más iskolákban is. Például hasonló versenyek folynak a Tamási Áron könyvtárában: a már említett Olvasó osztály mozgalom keretében, de ugyanitt egyéni verseny is zajlik, amelyet a Comenius Kiadónál kapható jutalomkártyákkal értékelnek. A kártyák év végén beválthatók jutalom ötösre, vagy könyvjutalomra.

A Hunyadi János Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola könyvtárának egyik versenyét már említettem (a Hónap Könyve), de az Olvasás Évéhez kapcsolódóan egy másik kezdeményezésük is van: a Harry Potter pályázat, amely irodalmi és rajz alkotásokra ösztönöz.

Érdekes módon a Hunyadi könyvtárostanára mégsem az élénk könyvtári életre, a jól sikerült versenyekre a legbüszkébb, hanem a jól szervezett és feldolgozott könyvtári állományára. Önvallomása szerint "a háttérmunkák precíz elvégzése hiányában nem lehet miből és jól tájékoztatni. Én szeretem is a címleírást, sikerélményként élem meg, hogy a könyvtár állományát sikerült feldolgozni visszamenőleg is."

Hasonló eredményeikre büszkék a Veres Pálné Gimnázium könyvtárostanárai is. A könyvtár erőssége szerintük "a jó feldolgozottság, a megbízható könyvtári háttér, a feldolgozás mélysége és precizitása."

A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános iskola és Gimnázium könyvtárostanára, Szalai Tamásné a könyvtárostanári munka szolgáltatás-centrikusságát hangsúlyozta ki: "A könyvtárosság szolgáltatás-centrikus munkakör: ez egy szolgálat."

Mindez tartalmában teljesen rímel egy korábban idézett kolléganő, Weisz Sándornészavaival, aki fontosnak érezte, hogy a gyerek megnyíljon az iskolában, és "érezze, hogy ez egy szolgálat". Így záró gondolatnak elmondhatjuk, hogy legyen a könyvtárostanár gyerekközpontú pedagógus, vagy jó könyvtáros szakember, vagy akár mindkettő egyszerre - a könyvtárostanári munkát a külső szemlélő, de mi magunk is a szakmán belül a könyvtári szolgáltatások hatékonyságáról ítéljük meg.

A könyvtárostanár mint pszichológus

A könyvtárostanári munkának van egy érdekes vetülete, amely a gyerekekkel való kötetlen és közvetlen kapcsolatból fakad. A könyvtárostanárt nem szorítja tanmenet, nem marad le a tananyaggal akkor sem, ha néha egy kicsit elbeszélget a gyerekekkel - természetesen azokkal a gyerekekkel, akiknek igényük és szükségük van erre. Ezek a gyerekek visszatérő vendégek akkor is a könyvtárban, amikor éppen nem kölcsönöznek semmit, és nincs is könyvtári munkájuk.

A mai rohanó világban kevés idő marad a gyerekeinkkel való kötetlen beszélgetésekre: amikor nem megbeszélünk valamit, "csak úgy" beszélgetünk. Ezt szülőként és tanárként egyaránt átélhetjük, és a gyerekek jelzik is a "lelki masszázsra" való igényüket. Az utóbbi kifejezést a Németh László Gimnázium könyvtárostanára, Molnárné Vörösmarti Ágneshasználta, akivel erről a problémáról is beszélgettem.

Sokszor az is elég, ha a könyvtárostanár kissé "tyúkanyó" mentalitású, és a gyámolításra szoruló gyerekek hamarosan megszokják, hogy hozzá mindig fordulhatnak a problémáikkal. Ezt támogatja az is, ha a könyvtárostanár egyúttal gyermekvédelmi felelős is, mint a Berzsenyi Dániel Gimnázium Könyvtárában Pletserné Duffek Ágnes. Családi, lelki problémákkal - és a megszokott könyvtári szolgáltatások miatt is - a már végzett diákok közül is sokan visszajárnak a könyvtárba, még évek múltán is. Az iskolai pszichológussal beszélgettem egyszer erről, mivel ő arról panaszkodott, hogy kevesen mernek bekopogtatni hozzá a rendelési időben. A sérülékeny kamaszkorban kevés gyerek vállalja fel nyíltan, hogy neki valami problémája van, szívesebben nyílik meg kötetlen formában, mint egy rendelőben.

Hasonló "pszichológuspótló" szerepet figyeltem meg az Eötvös József Általános Iskola könyvtárostanáránál, és a Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium könyvtárostanára, Petri Ágnesesetében is, aki bevallotta, hogy neki az a nap fénypontja, amikor a könyvtári adminisztrációt, feldolgozást, egyéb háttérmunkákat elvégezve "kiülhet végre kölcsönözni a gyerekek közé, és két órára csak ezzel: velük foglalkozhat…"

Szociológiai érdeklődésű könyvtárostanár

A pszichológus attitűdhöz hasonlóan határterületeket érint a könyvtárostanár akkor is, ha szociológiai érdeklődésű, netán végzettségű - vagy mint tapasztalhattuk: gyermekvédelmi felelős. Az említett könyvtárostanárok között van egy, aki szociológia szakot is végzett (Eötvös József Gimnázium, Márkusné Ihász Sarolta), de végzettségtől függetlenül is tapasztaltam ilyen érdeklődést, főként azokban a könyvtárakban, ahol a kollégák a hátrányos szociokulturális háttérből érkező tanulókkal (is) foglalkoznak.

Különösen figyel ezekre a problémákra a Dugonics András Általános Iskola és Gimnázium könyvtárostanára, Deli Andrea. Talán ennek is köszönhető, hogy a hátrányokat leküzdve szép eredményeket ér el a gyerekekkel. Kisebb mértékben, de az Eötvös József Általános Iskolában is tapasztaltam hasonlókat.

A Berzsenyi Dániel Gimnázium mellett a Szemere Bertalan 12 Évfolyamos Iskolában végzi még a gyermekvédelmi teendőket az egyik könyvtárostanár, mindkét helyen külön megbízással, fél állásban. Mindkét esetben elmondható, hogy a tanulók családi hátterét, problémáit ez esetben jobban átlátja az érintett könyvtárostanár, és adott esetben jó szóval, intézkedéssel segíteni is tud.

A könyvtárostanár, ha jó menedzser

Mai "pályázatírós" világunkban és korunkban semmiképpen nem hátrányos, ha a könyvtárostanár, vagy a könyvtárostanároknak legalább az egyike jó menedzseri képességekkel is rendelkezik. Az interjúkból számomra az derült ki, hogy a 15 könyvtár kétharmada, 10 könyvtár rendszeresen és sikeresen vesz részt a könyvtári szakmai pályázatokon. Külön kiemelném a besenyőteleki (ÁMK) és a hatvani (Kodály Zoltán Általános Iskola) kollégákat, akik ezekkel a pályázati sikerekkel a kistérségből eredő hátrányokat is eredményesen leküzdötték, és a sikeres pályázatokkal innovációs folyamatokat indítottak el intézményükben és környezetükben.

Állománygyarapítási és informatikai eszközfejlesztéseket ért el a pályázati támogatásokkal több iskola, pl. a Németh László Gimnázium, a Berzsenyi Dániel Gimnázium, a Karinthy Frigyes Gimnázium és a Könyves Kálmán Gimnázium is - az utóbbi más innovációs megoldásokra is jó példa.

Nagyon sok iskolai könyvtár küzd azzal a problémával, amit a Könyves Kálmán Gimnáziumban sikeresen megoldottak: a napi munkák és a folyamatos gyarapításból adódó feldolgozó munka mellett a hiányos személyi feltételek miatt rendkívül hosszadalmas és elhúzódó folyamat az állomány visszamenőleges feldolgozása, vagyis a hagyományos katalógusok retrospektív számítógépes konverziója. Ez még akkor is hatalmas feladat, ha a könyvtár hagyományos feltárása megtörtént, és rendelkeznek hagyományos könyvtári katalógusokkal - ám van olyan könyvtár, ahol ez a feltétel sem adott.

A Könyvesben ezt úgy oldották meg, hogy megpályázták a kerületi Munkaügyi Központnál egy munkanélküli alkalmazását közmunka keretében. A központ támogatásával egy hölgy egy évig a könyvtárban végzett számítógépes adatrögzítést, így sikerült elérni a könyvtár teljes retrospektív konverzióját és 100%-os feldolgozottságát.

Hasonló kezdeményezésről hallottam 2001 decemberében a XV. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központból12 is: ők az önkormányzat támogatásával egy fő- és két félállású könyvtárost foglalkoztatnak abból a célból, hogy a tanítási időn kívül - a napközben folyó munkákat nem zavarva - elvégezzék a kerületi iskolákban a retrospektív konverziós munkákat. Jelenleg hat iskolában folyik a munka.

A hatvani Kodály Zoltán Általános Iskola könyvtárostanára, Melykóné Tőzsér Juditnemcsak a pályázatok és a könyvtár menedzselésében jártas és sikeres, hanem az iskolai szervezetfejlesztésben is részt vesz. Számára fontos "a csapatmunka előtérbe helyezése, a rendszerben való tudatos gondolkodás felvállalása, a stratégai terv megalkotásában történő aktív részvétel." Tanulmányai és végzettségei is tükrözik az érdeklődési körét: például innovációs menedzser iskolafejlesztési szakirányban.

Informatikus könyvtárostanár

A vizsgálatban részt vevő könyvtárostanárok közül sokan éltek a tanár-továbbképzési lehetőségekkel, s ennek keretében oktatás-informatikus végzettséget szereztek, vagy könyvtár-informatikai tanulmányokat folytattak. Ez nagy segítséget nyújt a kollégáknak az informatikai eszközök kezelésében, a fejlesztési elképzelések kimunkálásában és a pályázatok kidolgozásában is.

Több helyen készülnek már iskolai könyvtári honlapok, sőt a Berzsenyi Dániel Gimnázium Könyvtárának Web-oldalai már 1998-tól elérhetők az iskola szerverén. Ez utóbbit én szerkesztem, és bár a folyamatos frissítés, a fejlesztési elképzelések gyors megvalósítása a napi munkák sokfélesége és mennyisége miatt nehézségekbe ütközik, azért megoldható némi csúszással.

A honlap elkészítésénél hangsúlyt helyeztem arra, hogy az alapinformációkon kívül valamilyen szolgáltatást is nyújtson. Így az oldalak technikailag és design szempontjából ugyan nem éppen a legmodernebb kivitelezésűek, de olvashatók itt a könyvtári információk mellett publikációk, használható egy tematikus linkgyűjtemény és egy mini adatbázis, amelyben számítástechnikai-informatikai témájú szakkönyvek és tankönyvek adatait gyűjtöttem össze. A honlap jelenleg a http://berzsenyi.tvnet.hu/~sediqi címen érhető el, de 2002. február elején szolgáltatót váltunk, így a címünk is változni fog.

A Karinthy Frigyes Gimnázium is elkészítette már a honlapját, de egyelőre még nem publikus. Emellett a könyvtárostanár, Benkő Ilona rendszeresen állít össze multimédiás szakórákhoz is anyagokat, főként magyar irodalom, művészettörténet, történelem, földrajz és idegen nyelv órákhoz. Rendszeresen tart ilyen jellegű bemutató órákat, és ezeket a tananyagokat felhasználja a fakultációs jellegű könyvtáros asszisztens tanfolyamán is. Ezeket az oktatási anyagokat CD-ROM-ra is szerkesztette. A könyvtár élen jár a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásában a középiskolai könyvtárak területén.

Történeti érdeklődésű könyvtárostanár

Az általam vizsgált 15 intézmény közül három iskolai könyvtárban szerkesztették egyúttal az iskola évkönyvét is (Eötvös József Általános Iskola, Berzsenyi Dániel Gimnázium, Veres Pálné Gimnázium). Ez köszönhető részben az adott helyeken működő könyvtárostanár iskolatörténeti érdeklődésének, és annak a gyakorlati megoldásnak, hogy az iskolatörténeti dokumentumokat, évkönyveket általában a könyvtárban őrzik. Tehát a helyszínen adott a háttéranyag…

Két innovációt azonban külön is kiemelnék. A Veres Pálné Gimnázium könyvtárostanára, Gráberné Bősze Klára ma már csak nyugdíj mellett, fél állásban dolgozik ugyan az iskola könyvtárában, de hatalmas munkát tudhat a háta mögött. Az iskolai könyvtár teljes állományát, így a több ezer kötetes régi, muzeális jellegű állományrészt is feldolgozták. A feldolgozó munka mellett az ő feladata az iskolatörténeti anyagok kezelése is.

1997-től 2001 őszéig a kolléganő feldolgozta az iskola teljes történetét, kapcsolódva az OPKM Scola Orbis elnevezésű iskolatörténeti programjához. Az iskolai évkönyvek, dokumentumok anyagából, saját állományból, valamint az OPKM és az OSZK rájuk vonatkozó dokumentumai alapján dolgozott. Mivel az intézmény alapítási éve 1869, ez nagyon szép teljesítmény. Az elkészült munka megjelent CD-ROM-on is 2001 októberében.

Hasonló jellegű munka folyik a Berzsenyi Dániel Gimnázium Könyvtárában is. Mi az 1998-as évfordulónk kapcsán (akkor volt a gimnázium alapításának 140. évfordulója) azt a célt tűztük ki, hogy a kutatásaink alapján fellelt egykori könyvtári állományrészeinket egyesítve rekonstruáljuk iskolánk hajdani, patinás könyvtári gyűjteményét.

Az elmúlt években az iskolavezetés tárgyalásainak nyomán több száz régi könyvünket kaptuk vissza. Ezek feltárásában, a kutatásokban és a gépi adatrögzítésben pótolhatatlan segítséget nyújtott két egykori tanulónk is, akik 1994 és 1998 között a humán tagozatunk diákjai, és könyvtár szakkörösök voltak - jelenleg mindketten negyedéves bölcsészek, régészet, illetve történelem szakon. Ők a mai napig visszajárnak, és tevékenyen részt vesznek ebben a munkában, sőt elmondható, hogy a folyamatnak ők voltak az igazi elindítói, kezdeményezői is.

A muzeális állomány feltárása jelenleg szépen halad, közel ezer kötet - a legértékesebb állományrész - számítógépes adatrögzítése már be is fejeződött. Az intézmény önerőből és különféle alapítványi támogatásból (NKA Könyvtári Kollégiuma, OSZK - Soros Könyvrestaurátor Műhely) az elmúlt években közel egymillió forintot fordított ezeknek a könyveknek a restaurálására, állagmegőrzésére.

Az iskola régi könyvállományáról és a fenti kutatásainkról a Könyv és Nevelésben jelent meg publikációm13, és nemrégiben televíziós riport14 is készült velünk e témában.

Kiállítás- és rendezvényszervező könyvtárostanár

A fentiekben bemutatott tizenöt könyvtárban sok érdekes rendezvényről hallottam. Már korábban említettem a Besenyőteleki ÁMK könyvtári rendezvényeit, valamint több, az Olvasás Évéhez kötődő rendezvényt is (lásd: Szemere, Hunyadi, Tamási Áron iskolák).

Sok iskolai könyvtárban tartanak időnként író-olvasó találkozókat is, amelyek megszervezése a könyvtárosok saját bevallása szerint nagyon sok energiát, időt és körültekintést kívánó tevékenység - viszont nagy sikerük is szokott lenni. Így például Lázár Ervin már kétszer is járt a Szent-Györgyi Albert 12 Évfolyamos Iskola Könyvtárában, gyakran szervez író-olvasó találkozót a Hunyadi János Ének-zene és Nyelvi Tagozatos Általános Iskola könyvtárostanára is, náluk járt például többek között Janikovszky Éva.

A Besenyőteleki ÁMK Könyvtárának összegzése szerint az elmúlt húsz évben 16 alkalommal tartottak író-olvasó találkozót, két könyvbemutatót, és rendszeresen tartanak könyvkiállításokat, alkotói kiállításokat is.

A Berzsenyi Dániel Gimnázium Könyvtára 1998-ban, az iskola alapításának 140. évfordulója alkalmából iskola- és könyvtártörténeti kiállítást rendezett a saját anyagából (régi, iskolatörténeti anyagok, muzeális könyvek, szertári eszközök), valamint az OPKM könyvtári és tárgyi muzeális anyagaiból, amelyeket a kiállítás idejére kölcsön kaptunk.

2000-ben egy könyvtörténeti kiállítást rendeztünk, amelyen bemutattuk a könyv és nyomdászat évszázadait a XVIII. századtól napjainkig. Saját állományunk válogatott darabjain mutattuk be az egyes korszakok könyvtörténeti jellemzőit, valamint a rendbe hozott művek kiállításával azt is érzékeltettük, hogy a könyvrestaurálás módszereivel milyen eredményeket lehet elérni a károsodott köteteken.

Végül egy rendhagyó rendezvényről is szeretnék szót ejteni: az Olvasás Évéről az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban 24 órás felolvasással emlékeztek meg. Az osztályok is nagy lelkesedéssel vettek részt a könyvtárostanár, P. Szabó Melinda szervező munkájában. Minden osztály egy órát vállalt a reggeltől másnap reggelig tartó felolvasásból, saját maguk választották ki a felolvasásra szánt műveket, kedvenc olvasmányaik részleteit. Jól sikerült a rendezvény, még sokáig beszéltek róla a Könyvesben.

Az innovációk hatásai és utóélete

Az iskolai könyvtárakban felvett interjúk záró kérdése minden helyszínen az ott folyó innovációs folyamatok jövőjére vonatkozott: "Ön szerint az Önök újításai, innovatív kísérletei folytatódnának-e, ha Ön munkahelyet változtatna? Van-e olyan kollégája, akinek a munka átadható, a folyamatokat ismeri? Az érintett terület kidolgozott-e oly módon, hogy akár máshol is alkalmazható, honosítható lenne? (Van-e írásbeli kidolgozása a projektnek, rögzítése a munkafolyamatoknak, eljárásoknak? Pl. tanterv, óravázlatok, feladatok gyűjteménye, stb.)"

Tanulságosak az erre adott válaszok, hiszen a helyi viszonyokat, feltételrendszereket az érintett kollégák ismerik a legjobban - így ők tudják a legjobban megítélni azt is, hogy a munkájuk jövője mennyire tekinthető biztosnak, mivel valódi innovációnak csak a fenti feltételek és körülmények teljesülése esetében beszélhetünk.

A folyamatokat, megkezdett munkákat teljesen személyhez kötődőnek látják, vagy nincsen olyan kollégájuk, akinek mindent átadhatnának a folytatás érdekében - ezért nem látják a munka jövőjét bíztatónak 3 helyszínen. Sok esetben a munka írásbeli rögzítése, teljes kidolgozottsága hiányzik ehhez, vagy még nem jutott el a munkafolyamat a készültségnek ebbe a fázisába.

A munkának - ha kisebb intenzitással is -, de lenne folytatása egy ideig, vagy bizonyos területek személytől függetlenül is tovább működnének 8 helyszínen adott válasz szerint. Tehát úgy tekinthetjük, hogy az innovációs cél csak részben valósult meg ezekben az intézményekben. Több helyszínen azonban bíztató jelek utalnak arra, hogy az újítások egy későbbi munkafázisba eljutva mégis rögzülhetnek, megvalósulhatnak.

Az innovatív folyamatok teljesen kidolgozottak, írásban is rögzítettek, akár más helyszínen is adaptálhatók 4 válaszoló szerint. Ezeken a helyszíneken a munkafolyamatok több személyhez kötődnek, egymásnak átadhatók. Egyes esetekben zárt végű innovációról van szó: vagyis a kitűzött cél megvalósult, a munkafolyamat lezárult.

Mindenesetre kevés helyen nyilatkoztak úgy, mint Melykóné Tőzsér Judit a hatvani Kodály Zoltán Általános Iskolából: "Tanterv, óravázlatok, feladatgyűjtemény, saját fejlesztésű eszközök, mérőlapok, táblai vázlatok rendezetten, rendszerezetten, feltártan a könyvtári dokumentumok gyűjteményét alkotják."

Összegzés

Számomra rendkívül tanulságos volt a tizenöt érintett iskolai könyvtár munkájának összehasonlítása. A helyszíneken járva a kívülről jövő szemével - de a szakmát belülről is ismerve - láthattam az egyes helyszíneken folyó munkálatokat, s ez adott számomra némi rálátást a folyamatokra.

Nagyon sok jó ötlet, jó kezdeményezés megvalósulását, vagy a munkák előrehaladott állapotát láthattam, s ez megerősített abban, hogy az iskolai könyvtárakban rengeteg tartalék van szellemi értelemben és kreativitásban egyaránt. A könyvtárostanárok szakmai felkészültsége, lelkesedése a teljesen eltérő helyszíneken, változatos körülmények és feltételek mellett is többféle innovatív kísérlet elindítását, sőt megvalósítását is lehetővé tette.

Mellékletek

I. A tanulmány készítéséhez háttéranyagot szolgáltató iskolák adatai

(Az iskolai könyvtárak és a kapcsolattartó kollégák elérhetősége)

Sorsz.
Iskola neve
Iskola címe
Könyvtárostanár
Telefon
E-mail/Web
1.
Besenyőteleki ÁMK
3373 Besenyőtelek, Fő út 108.
Dr. Balogh Ernőné
36/441-459
2.
Szemere Bertalan 12 Évfolyamos Iskola
1054 Budapest, Szemere u.
3-5.
Gazda Anna
312-7660
3. Berzsenyi Dániel Gimnázium 1133 Budapest, Kárpát u.
49-53.
Pletserné Duffek Ágnes
Bondor Erika
359-2205
359-1613
sediqi@berzsenyi.tvnet.hu
http://berzyenyi.tvnet.hu/~sediqi
4. Hunyadi János Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola 1148 Budapest, Pákozdi tér 12. Babocsik Mariann 363-0080  
5. Kodály Zoltán Általános Iskola 3000 Hatvan, Géza fejedelem útja 2. Melykóné Tőzsér Judit 37/341-255 melykoju@freemail.hu
6. Eötvös József Gimnázium 1053 Budapest, Reáltanoda u. 7. Márkusné Ihász Sarolta 317-3731 http://www.ejg.hu
7. Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium 1124 Budapest, Mártonhegyi út 34. Petri Ágnes 356-1489 http://www.tamasiaron-bp.sulinet.hu
8. Dugonics András Általános Iskola és Gimnázium 1089 Budapest, Dugonics u. 17-21. Deli Andrea 313-4087 suli26@bp.sulinet.hu
9. Szent-Györgyi Albert 12 Évfolyamos Iskola 1093 Budapest, Lónyay u. 4/c-8 Tóth Viktória 217-6476 konyvtar@szgya12.sulinet.hu http://www.szgya12.sulinet.hu
10. Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. Benkő Ilona 291-2072/133 ilona@karinthy.hu
http://www.karinthy.hu
11. Veres Pálné Gimnázium 1053 Budapest, Veres Pálné u. 38. Gráberné Bősze Klára
Keszthelyiné Mányi Ildikó
Máténé Horgos Éva
317-1220/114 http://pc1.veres-palne.sulinet.hu
12. Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8. Szalai Tamásné 210-1030/252 csilla@fazekas.hu
http://www.fazekas.hu
13. Könyves Kálmán Gimnázium 1048 Budapest, Tanoda tér 1. P. Szabó Melinda 369-3388 kkgbp@axelero.hu
http://www.kkg.sulinet.hu
14. Németh László Gimnázium 1131 Budapest, Nővér u. 15-17. Molnárné Vörösmarti Ágnes 320-8276 voragi@freemail.hu
http://www.nlg.sulinet.hu
15. Eötvös József Általános Iskola 1131 Budapest, Futár u. 18. Weisz Sándorné 349-1105  

 

II. Kérdőív a kiválasztott iskolai könyvtáraknak
OKI (2001. október - december)

TÉMA: innovatív törekvések, egyéni kezdeményezések az iskolai könyvtárakban

 

I. AZ ISKOLA TÍPUSA, TÖREKVÉSEI (ESETLEGES TÁJÉKOZTATÓ ANYAGOK ELÉRHETŐSÉGE)

…………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………

II. AZ ELEMZÉSBEN RÉSZT VEVŐ KÖNYVTÁR ADATAI

  1. Az iskola és a könyvtár címe, elérhetősége (ir. sz., cím, telefon, fax, e-mail, Web)
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  2. A kapcsolattartó könyvtáros neve, elérhetősége
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………

III. A KÖNYVTÁR SZEMÉLYZETI ADATAI

(Hány könyvtárostanár dolgozik, mióta, milyen munkabeosztásban, hány órában? Végzettségük, szakképesítéseik, a könyvtári munkán kívüli esetleges megbízatásaik, egyéb tevékenységek - szakkör, stb.)

1. könyvtáros:

…………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………

2. könyvtáros:

…………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………

3. könyvtáros:

…………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………

IV. A KÖNYVTÁR TÁRGYI ÉS INFORMATIKAI FELTÉTELEI

  1. A könyvtárterem nagysága, ülőhelyek száma: ……………………………………………………
  2. Rendelkeznek-e megfelelő bútorzattal, berendezésekkel? Van-e lehetőség egy osztály foglalkoztatására a könyvtárban?
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  3. Az állomány nagysága: ……………………………………………………………………….…….
  4. Folyóiratok száma (hány féle): ……………………………………………………………………..
  5. Van-e a könyvtárnak rendszeresen felhasználható éves beszerzési kerete, amellyel szabadon gazdálkodhat?
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  6. A könyvtár feltártságának aránya és mélysége (hagyományos katalógusok, számítógépes adatbázis, retrospektív konverzió történt-e és milyen arányban?)
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  7. Rendelkeznek-e telefonnal, faxolási lehetőséggel?       IGEN - NEM
  8. Van-e a könyvtárban fénymásolásra lehetőség?         IGEN - NEM
  9. Van-e számítógép a könyvtárban? Hány darab, milyen minőségű, és kik használhatják? Milyen számítástechnikai eszközökkel rendelkeznek még? (nyomtató, szkenner, stb.)
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  10. Rendelkeznek-e valamilyen könyvtári szoftverrel?
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  11. Rendelkeznek-e könyvtári adatbázissal?
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  12. Rendelkeznek-e hálózati csatlakozással? Van-e lehetőség a könyvtárban elektronikus levelezésre, Internet használatra? Milyen minőségű a kapcsolat? (faxmodem, ISDN vonal, Sulinet, kábeltévés szolgáltató, egyéb)
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………

V. A KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI

  1. A könyvtár nyitva tartása heti ……óra.
  2. A kölcsönzés módja (hagyományos, számítógépes)
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  3. Van-e a könyvtárnak saját honlapja?
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  4. A tájékoztatásban milyen nem hagyományos eszközöket használnak fel?
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  5. Vannak-e a könyvtárnak kiadványai?
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  6. Szoktak-e rendezvényeket tartani a könyvtárban, milyen jellegűek ezek?
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………

VI. OKTATÁS ÉS KÖNYVTÁR

  1. Milyen módon oldották meg a könyvtárhasználati ismeretek oktatását? Önálló modulként vagy valamely tantárgyhoz kapcsolódtak? Röviden ismertesse a könyvtárhasználati program Önöknél bevált gyakorlatát!
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  2. Működik-e szakkör a könyvtárban?
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  3. Megoldott-e az Önök iskolájában a könyvtárhasználati órák díjazása? (Milyen formában?)
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  4. Tartanak-e kollégái rendszeresen könyvtári szakórákat? Mely szakos kollégákkal a legjobb az együttműködés?
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  5. Szervez-e Ön vagy az iskola más tanára könyvtárlátogatásokat? Mely típusú könyvtárakba látogatnak el? Mely kollégák segítik ebben?
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  6. A Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyen indít-e tanulókat? Milyen eredményeket értek el?
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………

VII. VÉLEMÉNYE SZERINT MELY TERÜLET AZ ÖNÖK KÖNYVTÁRÁNAK "SIKERÁGAZATA"?

(Mely terület az, amelyben sikereket érnek/értek el? Van-e olyan egyéni kezdeményezésük, amelyet a szokványos gyakorlattól eltérően, vagy egyéni fejlesztéssel próbáltak megoldani? Mely terület a legkedvesebb az Ön számára a könyvtárostanári munkában?)

  1. Kérem, ismertesse ezt a területet röviden!
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
  2. Ön szerint az Önök újításai, innovatív kísérletei folytatódnának-e, ha Ön munkahelyet változtatna? Van-e olyan kollégája, akinek a munka átadható, a folyamatokat ismeri? Az érintett terület kidolgozott-e oly módon, hogy akár máshol is alkalmazható, honosítható lenne? (Van-e írásbeli kidolgozása a projektnek, rögzítése a munkafolyamatoknak, eljárásoknak? Pl. tanterv, óravázlatok, feladatok gyűjteménye, stb.)
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………
    …………………………………………………………………………………

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.