2020. május 24., vasárnap , Eszter, Eliza

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> A tanulás és tanítás helyzete >> Könyvtárhasználat

dr. Celler Zsuzsanna :: A tudás alapú társadalom felé

2009. június 17.

Mottó:

"Az iskolai könyvtár nem közművelődési könyvtár az iskolában, hanem taneszközök szakkönyvtára az iskolában. Bár állományának egy része hasonlít a közművelődési könyvtárak gyűjteményeihez. Gondolkodásunknak és tájékozódásunknak ezt az irányító sarkcsillagát akkor is meg kell őriznünk vezérlő eszmeként, ha iskolai könyvtáraink jelentős része messze nem hívható még taneszközök szakkönyvtárának. Az oktatás egykönyvűvé válása több évtizedes korszakában nem volt valódi szükség iskolai könyvtárra, így a kötelező irodalom tárolóhelyévé szűkült. Ennek következtében távolról sem lebecsülve ezt a szerepet kezdett a könyvtárosi gondolkodásban egyre inkább hasonlítani egy kis közművelődési könyvtárhoz. Most pedig a felelős tanszabadság s választhatóság éveiben a Nap alatt nincs helye a forrásokat nélkülöző tanszabadságnak és pedagógusi döntéseknek. Más szóval, az iskolai könyvtár az iskola szellemi életét, pedagógiai választásokat és oktatási folyamatait erjesztő része. Természetesen ez is csak vezérlő eszme, de várakozásaink megvalósítandó tartalma is. ...Az iskola könyvtára az iskoláé, s az iskola közösségformáló, számos helyen településmegtartó erő. Ezért az iskola könyvtára övék is lehet, a tágabb közösségé. Nincs fordított irány, mert kívülről kivételesen lehet például egy taneszközt órán felhasználni. A jó iskolai könyvtár főként a tanórákban él."1

E tanulmány keretében a külföldi szakirodalom, és a hazai tapasztalataink alapján négy fő ponttal kívánunk foglalkozni:

  1. Az iskolai könyvtár meghatározása, küldetése; feladata a 21. században
  2. Az iskolai könyvtár működése, működtetése
  3. Az iskolai könyvtárak szolgáltatói és a napjainkban egyre inkább megkívánt együttműködés elve
  4. Az iskolai könyvtárak a világhálón

Bevezetés

A 21. század elejétől a tudomány és a kutatás számára a globalizáció már nem a távoli jövőképhez tartozik, hanem jó ideje konkrét valóság. Az állandóan növekvő információdömping azt eredményezi, hogy ötévente megkétszereződik a rendelkezésünkre álló tudás tömege. Az ipari társadalom fokozatosan és visszavonhatatlanul átadja helyét a tudás alapú társadalomnak. Ez azt jelenti, hogy a jövőben kirajzolódó társadalmi rend alapját a tudás alkotja.

Az a tény, hogy gyors ütemű társadalmi változásnak nézünk elébe, önmagában még nem lenne nagy újdonság, hiszen a viharos sebességű társadalmi átalakulások visszatérő jelenségként megtalálhatók az emberiség történelmében. Ebben a mostani átalakulásban ami valóban új, az a társadalmi, gazdasági és kulturális változások nagy ereje. Most már a tudást nem csupán a modern gazdaság lényegi alkotó elemeként tartjuk számon, hanem az egész társadalom szervező elvévé lép elő: így ezt az életformát teljes joggal nevezhetjük tudás alapú társadalomnak. Ez pedig azt jelenti, hogy egész életünk és társadalmunk hajtóerejeként a tudást nevezhetjük meg. Ezzel pedig a társadalom teljes nyitottsága, az új iránti fogékonysága párosul.

Ez volt 2001. szeptember 11-ig. Ma hogyan állunk ezzel? Marad töretlenül a fenti folyamat? Nem valószínű. Bizonyos óvatossági szempontok az USA nyitott társadalmába is belekerültek, hát még az európai zártabb közösségekébe!

Nem sokat tudunk mondani arról, hogyan kell a globális tudás alapú társadalomra való törekvést úgy alakítani, hogy a mindenirányú, végtelen szabadságot felváltsa, ill. kiegészítse egy bizonyos önmagáért és másokért is felelősséget vállaló állapot, hogy nemcsak a teljes globális világban való korlátlan nyitottság alapján működjünk, hanem képesek legyünk egy bizonyos keretet is adni, mellyel védjük a tanulókat, a tanárokat és minden ország polgárát. Az ezzel kapcsolatos különböző próbálkozásokról (pl. szűrőkapuk felállítása, egyes web-címek letiltása, a tanulókkal történő megbeszélés és tudatosítás stb.) főként az angol és az amerikai szakirodalomban lehet sokat olvasni. Tehát az információáramlás teljes korlátlansága megkérdőjeleződik, belőle egy árnyaltabb, sokoldalúbb kép van kialakulóban. Hogy mivé változik? Ezt majd a jövő fogja eldönteni.

A tudás alapú társadalom természeténél fogva az oktatás, a kutatás, továbbképzés szükségességét és azok gyakorlati alkalmazását sorolja a legfontosabb feladatok közé. Az exponenciálisan növekvő információ és az állandó technológiai fejlődés korában az iskolák feladata most már az, hogy a tanulók átlépjenek a tények passzív befogadóiból abba a helyzetbe, abba a "lélekállapotba", amely elősegíti, hogy kialakuljanak a gyors és hatékony információszerzés és -alkalmazás készségei és képessége. A tanulókban ki kell, hogy alakuljon az információs olvasnitudás, olvasásértés készségei (information reading skills), valamint a teljes életpályát átfogó (permanens) tanulás készségei, továbbá az a motiváció, hogy felelősséget vállaljanak saját tanulásukért.

Az információs tájékozottság, eligazodni tudás (information literacy) és a kritikus gondolkodásmód alapvető feltétele annak, hogy tanulóink sikeresen tudjanak élni a gyorsan változó, információra és tudásra irányult társadalmunkban. Az információkban eligazodni tudó tanulók képesek csak a különböző formátumokban megjelentetett információkat hatékonyan felhasználni. Az iskolai könyvtár tehát olyan eszközként fogható föl, amely lehetőséget biztosít a tanulók számára, hogy információs tájékozottságukat megszerezzék, és hogy felkeltse és elősegítse a teljes életpályát átfogó tanulás iránti érdeklődésüket.

"A hatékony tanulás elősegítése a jelenlegi leghitelesebb tanulás- és információ-elméleteknek az elfogadásán túl az "oktatási háttér" (a tanulót körülvevő, neki háttérül szolgáló oktatási környezet és keret = context of education) új fogalmának elfogadását is jelenti. A tanulók számára ez a háttér azokat a tanulási körülményeket foglalja magában, amelyek alapvetően különböznek mindattól, amit eddig tudtunk. Ez az új háttér (context) központi gondolata a "tanulási közösség" (learning community). Ez a fogalom azt sugallja, hogy mi mindannyian - a tanulók, a tanárok, az oktatásirányítók, valamint a helyi, a regionális, a szövetségi állami, a nemzeti, és a nemzetközi közösségek -, annak érdekében, hogy együtt értsük meg az igényeket, és közösen tegyünk eleget az állandóan változó információs követelményeknek: egymással permanensen össze vagyunk kapcsolva, az egész életpályánkat átfogó útkeresésre.
Ezt az új tanulási közösséget nem korlátozzák az idő, a hely, az életkor, a foglalkozás vagy a tantárgy határai, hanem az érdeklődés, a szükség és a telekommunikációs technológia növekvő lehetőségei kötik össze. A tanulóra irányult könyvtári programok célja az, hogy segítsünk a tanulóknak e tanulási közösségek a kialakításában és felvirágoztatásában." 2

1. Az iskolai könyvtár meghatározása, küldetése; feladata a 21. században

Hogyan viszonyul az iskolai könyvtár e fenti jelenségekhez?

A 21. században már nem beszélhetünk a régi értelemben iskolai könyvtárról, arról, ami sokak emlékezetében a porosz rendszerű iskola kövületeként jelenik meg.

  • Ahogy az iskolai oktatás megújult, úgy, vagy már talán nagyobb mértékben megújul az iskolai könyvtár hazánkban is. Ezt azért lehet kijelenteni, mert a képzettebb és az új pedagógiai gondolkodásmódra fogékonyabb iskolai könyvtárosok felismerték azon lehetőséget, mely az iskolai könyvtárak szerepének bővülését ezen a téren jelentheti. Felismerték azt, hogy változó korunk változó technológiáinak korában, napjainkban már nemcsak nem lehet úgy tanítani, hanem már olyan könyvtárat kínálni sem lehet, mint régen.
  • A könyvtár fogalma már nemcsak a "könyveket tároló helyet" foglalja magában, hanem az eredeti jelentését is megőrizve, a tanulás színtereként működik.
  • Gyűjteményébe pedig minden a típusú dokumentum, bármely információ beletartozhat, függetlenül megjelenési formájától, kódexben, vagy interneten olvassa-e? A diák videofelvételen, rajzon vagy interaktív multimédiás rendszerben találja-e meg a szükséges információt, vagy "olvasásélményt"? A lényeges az, hogy az azon tárolt információ az adott iskola által meghatározott tartalmi követelményeknek megfeleljen.
  • A további feladat: az individualizálás, a permanens tanulásra nevelés, melynek helyszínt és pedagógiai szakszemélyzetet /könyvtárostanárt és más szakos tanárokat/ egyszerre biztosít az iskolai könyvtár.

Az iskolai könyvtár meghatározásával sokan sokféleképpen próbálkoztak külföldön és hazánkban is. Az iskolai könyvtárak intézményenként más és más képet mutatnak, külső megjelenésükben igen különböznek egymástól. Az, hogy valójában milyenek is, egyrészt attól függ, hogy milyen előzményekkel, előtörténettel rendelkezik az iskola és könyvtára, másrészt attól, hogy milyen az iskola megvalósítandó pedagógiai programja, ebben milyen szerepet kap az iskolai könyvtár.

Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatban sokfajta elnevezéssel találkozhatunk. Leggyakrabban használt a médiatár (médium, média = információközvetítő), amely az audiovizuális és elektronikus információhordozókat is tartalmazza a könyvek mellett; valamint a tanulási forrásközpont, mely az iskolai pedagógiai munka integráns részeként működik. Ez utóbbi változatot nevezzük korszerű iskolai könyvtárnak. (A könyv szót széles értelmében használva: rögzített publikus információhordozó.) Az új koncepciót a "korszerű" jelző mutatja. Ennek ellenére a tanulmány keretében a fejlettségi szintek érzékeltetésére a médiatár és a tanulási forrásközpont szót is használjuk.

A működés szempontjából a médiatár feladata: a nyomtatott és nem nyomtatott információhordozók (minden az oktatáshoz szükséges ismerethordozó) beszerzése, feldolgozása, raktározása, és a felhasználók rendelkezésére bocsátása, az információ, a dokumentumok, és a használatukhoz szükséges technikai eszközök szolgáltatása. Feladata továbbá, hogy tájékoztatni tudjon legalább információs szinten (a katalógus szintjén) minden típusú tanulási forrásról, és kismértékű gyártási tevékenysége is legyen. Hatása a tanítási-tanulási folyamatra csekély, csak a szolgáltatás szintjén van. Pl.: a szemléltetést teszi könnyebbé.

Ezzel szemben a tanulási forrásközpont, azaz a korszerű iskolai könyvtár minőségi változást jelent mind a működtetés, mind a felhasználás tekintetében. Már nemcsak a tanítási órák kiszolgálója, hanem a pedagógiai újítás műhelye is egyben. Ez nem jelenti azt, hogy szolgáltató funkciója megszűnik, mert mind a gyors és szelektív információszolgáltatás, mind a médiumoknak a felhasználók számára biztosítása, mind a helyi gyártás jelentős feladat, de tevékenységében a pedagógiai feladatok a lényegesebbek, a hangsúlyosabbak. Minőségi változás állt be a szervezet működésével a tanítási-tanulási folyamat segítése területén, az iskolai pedagógiai újítások színtere lett, amelynek szuperirányítója és a munka szervezője a pedagógus és a könyvtáros.

A tanároknak lehetőséget és segítséget nyújt ahhoz, hogy: a pedagógiai újításokat bevezethessék - megtanulva a forrásközpont lehetőségeinek felhasználását -, hogy hatékonyabban legyenek képesek megtervezni és megszervezni a tanítási-tanulási folyamat általuk irányított részét. Előmozdítja, hogy a tanári team-munka továbbfejlődhessen, hogy a tanítás és tanulás eddigi szervezeti kereteit tovább bővíthessék, és hogy mind az azonos szakterületen dolgozó, mind a más tantárgyakat tanító tanároktól a közös munkában - szinte észrevétlenül - tapasztalatokat vegyenek át.

A tanulók számára biztosítja az egyéni és individualizált tanulás színterét, a komplex tanulási környezetet, valamint segíti őket abban, hogy megtanuljanak tanulni, megtanulják azt, hogy számukra mely módszer a legcélravezetőbb a tanulásban, hogyan kell és érdemes egy-egy problémát a lehető legnagyobb hatásfokkal megoldani.

A könyvtárosnak, illetve a könyvtárostanárnak az iskolában betöltött szerepe is változik, jelentősége nő, mert nemcsak a könyvtári, szervezési feladatokat oldja meg, hanem a pedagógiai munkában is tevékenyen részt vesz.

A különböző pedagógiai alapelveknek megfelelően működő iskolák különböző elvárásokat állítanak fel az iskolai könyvtárakkal szemben. Ezt szemlélteti a következő táblázat. 3 (Megjegyzendő, hogy - mint minden keretbe, táblázatba kényszerített gondolat - ez is igen végletesen, sarkítottan mutatja be a jellemzőket.)

Jellemzők
Hagyományos iskola
Névlegesen rugalmas iskola
Fejlesztő iskola
Forrásokra építő iskola
1. tanítási stílus
hangsúly a tanításon van
tanítás + önálló munka
tanítás + egyéni feladatok
hangsúly a tanuláson van
2. tanterv
nincs kapcsolat a könyvtárral
nincs kapcsolat a könyvtárral
a könyvtárat figyelembe veszik
közvetlen kapcsolat, könyvtár a tervezés része
3. tananyag
tanár tervezi
tanár tervezi, anyag a könyvtárból
a könyvtáros a témakörben anyagot kínál
a feladatot a tanár és a könyvtáros együtt tervezi és végzi
4. könyvtári gyűjtemény
kicsi, elavult, kézikönyvek és szépirodalom
kicsi, de korszerű
változatos, sok a nem nyomtatott anyag
változatos, anyagkészítés lehetősége is
5. a könyvtár szerepe a tanításban
korlátozott
információ- és dokumentumforrás
a tanítás segítésének forrása
tanítási központ
6. könyvtárossal szembeni tanári elvárások
az állomány gondozója
"Jó dolog, de ... "
a tanítás segítője
kolléga és szövetséges
7. a tanárnak a könyvtárról alkotott nézete
nincs világos elképzelése
"Jó dolog "
a tanulók számára fontos a használata
fontos tanulási környezet és forrás
8. tanulói könyvtárhasználat
csak akkor használja, ha küldik
csak ha küldik, a tanári kérdésekre könyvtárosi válasz
feladat elvégzésében könyvtár és könyvtáros segít
önálló tanulás, könyvtáros külső információkhoz kalauzol
9. a vágyott könyvtártípus
szépirodalmi könyvtár
kölcsönkönyvtár
gyűjtemény használatára serkent
önálló tanulást lehetővé teszi

A fenti ábra azért is figyelemreméltó, mert bemutatja a különböző pedagógiai programú iskolák és könyvtáruk kapcsolatát. Ennek következtében a könyvtári szolgáltatások is módosulnak, ami a működtetés szempontjából további feltételek (alapterület, bútorok, felszerelés, állomány, dolgozók száma stb.) biztosítását teszi szükségessé.

Ehhez még valami hozzájárul: a közösségen alapuló iskola, amely most van kialakulóban, és mely könyvtárának a működését még csak sejthetjük, de részleteiben nem ismerjük. Annyi mindenesetre előre látható, hogy ez a könyvtártípus, ugyanúgy, mint az előzőek a jelen körülményekhez és kihívásokhoz igazodva kíván megfelelni azon igényeknek, amelyek az oktatásügy előtt állnak, valamint mintegy a legújabb feladatok felvállalásával és nevelő szerepével a pedagógiai folyamat közvetlen segítője lesz.

Az IASL /International Association of School Librarianship/ az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Egyesülete már 1993-ban elfogadott egy, az iskolai könyvtárak szerepével, feladataival stb. foglalkozó határozatot, (fordítását ld. a mellékletben - IFLAelo.doc), melynek továbbmunkálása eredményeképpen jött létre egy fontos dokumentum, a közös nyilatkozat.

Az IASL kezdeményezésére az IFLA /International Federation of Library Associations/ Könyvtári Egyesületek Nemzetközi Szövetsége 1999. novemberében az UNESCO Közgyűlése elé terjesztette ezt az iskolai könyvtári közös nyilatkozatát, mely elfogadásra is került, így az IFLA és az UNESCO közös nyilatkozataként, kiáltványaként jelenik meg (fordítását ld. a mellékletben - UNESCOIFLAdoku.doc).

Címe a legfontosabb feladatot tartalmazza:

Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és a tanulás színhelye

A határozat elején, kiemelten az iskolai könyvtárral kapcsolatos leglényegesebb gondolatok olvashatók:"Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosít. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek."

Ennek jegyében készítik elő a 2002. évi manilai nemzetközi konferenciát is. Címe: Az iskolai könyvtárak a tudás alapú társadalom érdekében. Tehát az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Szövetsége is fontos feladatának tekinti, hogy nemzetközi szinten segítse az iskolai könyvtáraknak a munkáját, hogy képesek legyenek tevékenyen részt venni a tanulóiknak a tudás alapú társadalomra történő felkészítésében. Az UNESCO-IFLA Nyilatkozat a legújabb trend szerint határozza meg az iskolai könyvtárak célját, feladatait stb.:

Az iskolai könyvtár célkitűzései:

Az iskolai könyvtár az oktatási folyamat integráns része.

Ezt lebonthatjuk a következő fő témakörökre, szolgáltatásokra, célokra és feladatokra:

Alapvető iskolai könyvtári szolgáltatások az írni-olvasni tudás és eligazodás, az információs műveltség, a tanítás, a tanulás és a kultúra szempontjából a következők:

  • Támogatja és erősíti az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében megfogalmazott célok megvalósítását;
  • fejleszti és fenntartja a gyermekekben az olvasás és a tanulás szokását és örömét, valamint az egész életen keresztüli könyvtárhasználati szokásokat;
  • felkínálja a lehetőséget az információ létrehozására és alkalmazására a gyermekek tudásának, értelmi képességeinek, képzelőerejének fejlesztése és szórakozásuk érdekében;
  • segíti minden tanulót a tanulásban, az információhasználat és -értékelés készségeinek gyakorlásában - függetlenül az információhordozó típusától, formájától vagy hordozójától, beleértve a társas érintkezés módjaira vonatkozó érzékenység fejlesztését is;
  • hozzáférést biztosít a helyi, a regionális, az országos és a világ információforrásaihoz és azokhoz a lehetőségekhez, amelyek a tanulókat különféle gondolatokkal, tapasztalatokkal és véleményekkel szembesíti;
  • szervezi a kulturális és társadalmi tudatosságot és érzékenységet fejlesztő tevékenységeket;
  • együttműködik a tanulókkal, a tanárokkal, az iskolavezetéssel és a szülőkkel, hogy az iskola pedagógiai programját segítse;
  • kinyilvánítja azt az alapelvet, hogy az intellektuális szabadság és az információhoz való szabad hozzáférés nélkülözhetetlen a hatékony és felelős polgári lét és a demokratikus államban való részvétel szempontjából;
  • biztosítja az olvasás lehetőségét, az információforrásokat, és az iskolai könyvtári szolgáltatásokat az egész iskolai közösség számára és azon túl is.

Az iskolai könyvtár mindezeket a feladatokat elvégzi, fejlesztve célkitűzéseit és szolgáltatásait, mindig a megfelelő információhordozókat kiválasztva és beszerezve, az információforrásokhoz fizikai és intellektuális hozzáférést, valamint oktatási helyszínt és jól képzett dolgozókat biztosítva.

2. Az iskolai könyvtár működése, működtetése

A külföldi országokban igen különböző működést, működtetést lehet megfigyelni, mely helyzet az internet elterjedésével uniformizálódni kezdett. Ezzel ellentétes irányú, nagyon nehéz, és hosszú folyamat a könyvtáros szemléletváltása az új, könyvtárostanári attitűdbe, amely az iskolai könyvtár tanulási forrásközpont-jellegű alkalmazását előlegezi. Tehát egyidőben két, ellentétes irányú folyamat zajlik le az iskolai könyvtárak területén, ugyanúgy, mint az egész világon az uniformizálódás és a nemzeti sajátosságok egyre erősödő hangsúlyozása között.

Jelenleg azonban nemcsak a világháló működik, hanem az emberi tényező, maga a történelmi háttér is érezteti hatását. A különböző országok különböző történelmi hátterükből adódó igen különböző iskolai könyvtárügyéből az előrevivőt és a közöset kereste meg az iskolai könyvtári kiáltvány, ill. az iskolai könyvtárakra vonatkozó UNESCO-IFLA határozat, mely így fogalmaz:

Működés és működtetés

A hatékony és felelős működés biztosítása érdekében:

  • ki kell alakítani az iskolai szolgáltatások alapelveit azért, hogy az iskola pedagógiai programjának megfelelően a célkitűzések, a fontossági sorrendek és a szolgáltatások megfogalmazhatók legyenek;
  • az iskolai könyvtárat a szakmai irányelveknek és szabványoknak megfelelően kell megszervezni és működtetni;
  • a szolgáltatásoknak az iskolai közösség minden egyes tagja számára elérhetőnek kell lennie és összefüggésben a helyi közösséggel;
  • elő kell segítenie az együttműködést a tanárokkal, az iskolavezetéssel, szülőkkel, más könyvtárosokkal és információs szakemberekkel, valamint a helyi közösség különböző csoportjaival.

A különböző típusú írni/olvasni tudások (literacies), ill. az információkból szerzett műveltség - ugyanúgy, mint a kultúra - korántsem jelentenek individuális teljesítményt, hanem olyan társadalmi gyakorlatot, amely mindig és mindenhol a társadalmi kapcsolatok által épül, és csak közösségben tud érvényesülni.

Ebből a szempontból a könyvtár nemcsak az információ tárolását, és továbbítását szolgálja, hanem olyan szerepet is felvállalhat, amely lehetővé teszi a társadalom széles rétegeinek megszólítását. Az iskolai könyvtár azért a legalkalmasabb erre a szerepre, mert egyrészt az iskola tanulói számára "kéznél" lévén, a tanulók információ-használatra, valamint a teljes életpályát átfogó tanulásra nevelésében komoly szerepet vállalhat, valamint a tanulókkal kapcsolatban álló társadalmi rétegeket is képes megszólítani.

A könyvtári munka leglényegét kell ehhez újra és újra felfedezni, amely az eddigi évszázadok során is biztosította fennmaradását. Ezt három tényező alkotja: a megőrzés, a köröztetés és a közösség. Ha ezekről az adott időszak kihívásainak megfelelően gondoskodunk, akkor már nem számít, milyen pedagógiai, technológiai, vagy gazdasági, változással kell szembenéznünk, akkor a korszerű működést is biztosíthatjuk.

Nézzük tehát a három kulcsszót: a megőrzést, a köröztetést és a közösséget. Ha a kor kívánalmainak, és az iskola pedagógiai programjának megfelelően tudjuk betölteni tartalommal e hármat, akkor jól működő, élő iskolai könyvtárunk lesz. Milyen funkcionális egységekkel kell, hogy rendelkezzen egy iskolai könyvtár? Olyanokkal, amelyek lehetővé teszik azt, hogy tároljuk az információt, sokak számára elérhetővé tegyük, valamint megtanítsuk a közösséget annak használatára. Az iskolákra különösen jellemző a közösségi használat is.

Az a jó, ha a megőrzés funkcióval csak olyan módon találkozik az olvasó, hogy megtalálja a keresett dokumentumot (könyveket, folyóiratokat, nem nyomtatott dokumentumokat videofelvételeket, fotókat, hangfelvételeket, mágneses és elektronikus kép- és hangrögzítéseket, interaktív videókat, CD-ket stb.). Ez nem jelenti azt, hogy a könyvtárosnak nem kell hangsúlyt fektetnie a raktározásra és a dokumentumok épségének a megőrzésére, hanem az előnyös az, ha az olvasó számára ez olajozottan, szinte láthatatlanul történik. A könyvtár e feladathoz tartozó funkcionális egysége: a raktár és a műhely.

A köröztetés a leginkább látható. Igen fontos része, célja a könyvtári munkának, bár az ennek alapjául szolgáló tevékenység, a feltárás nincs előtérben, minősége csak a rendezettség, és a cédulakatalógus, vagy számítógépes adatbázisban való keresés során érzékelhető. Az iskolában speciálisan ez egyrészt a tantermekbe kihelyezett állomány, másrészt a tanulók könyvtárhasználata (kölcsönzés és helyben olvasás, tanulás) révén történik. Az ehhez tartozó funkcionális egységek a bejárat közelében a katalógusok (mindegy, hogy cédulakatalógus formájában, vagy a könyvtár saját adatbázisában az olvasói számítógépeken találhatók) az ellenőrzési pont, maga a gyűjtemény, a könyv kiválasztó övezet, valamint az olvasóhelyek.

A közösség az iskolai könyvtárban a legfontosabb, ahol a nevelés a közösségi nevelés célját is szolgálja, hogy nemcsak individuumok, hanem állampolgárok is legyenek a tanulókból. Funkcionális egységei: a kis- és nagycsoportos tanulás számára elkülönített olvasói terek, melyek magukban foglalják - akár együtt, akár elkülönítetten - a tanulók számára, valamint a pedagógus önképzés, ill. továbbképzés számára a tanárok pedagógiai műhelyeként is említett egységeket.

A fenti gondolatból kiindulva megállapíthatjuk egy iskolai könyvtár elvi felépítését, funkcionális egységeit, övezeteit, melyek a következők: bejárat, ellenőrzési pont, katalógus, gyűjtemény, ill. kiválasztó övezet, olvasói terek, melyek lehetnek az egyéni elmélyült munka terei, vagy a kis- és nagycsoportos, kicsit zajosabb foglalkozásoké; és a kevésbé láthatók: a könyvtáros munkahelye, a raktár és a műhely.

A fentieket lássuk egy dán iskolai könyvtár példáján:

A könyvtár elhelyezése az iskolában külön említést érdemel. Azon is múlik, hogy milyen módon sikerül a közösség számára történő szolgáltatás, hogy hol található meg az épületben. A legfontosabb az, hogy könnyen hozzáférhető helyen legyen, közel az iskolán belüli közlekedési csomópontokhoz, de az elmélyült munka biztosítása érdekében már nyugodtabb helyen. Ebben a dán iskolai könyvtárban, mely az egész iskola oktatási folyamatát szolgálja, könnyen elérhetően közel a bejárathoz, a tanárihoz és a büféhez található, egy rövid folyosó funkcionálisan elkülöníti is azoktól, de figyelemfelhívó plakátjaival egyben be is vezeti az olvasót.

Belépve a könyvtárba először a mozgás tűnik fel, az élettel teli bejárati rész ötlik a szemünkbe. Az ellenőrzési pontot, a kölcsönzőpultot látjuk, mely a sötét helye ellenére hangulatos megvilágításával és zöld növényeivel teszi kellemessé a látványt. A tanulókkal beszélő könyvtárostanárok, és az olvasói számítógépeken a könyvtár adatbázisában kutató tanulók, valamint a fényceruzás kölcsönzést végző könyvtáros-asszisztensek, valamint a napilapokat és folyóiratokat lapozgatók alkotják ezt a kavalkádot.

A könyv kiválasztó övezetben leginkább feltűnő az, hogy jól érzik magukat a tanulók, sok időt töltenek el a könyvtárban, amelyre, - ha projekt-munkájuk van - órarendjükben is külön időt kapnak a munkára. Ebben a kilenc évfolyamos (iskolaelőkészítő + 8 év) általános iskolában a felületes szemlélő számára úgy tűnik, hogy a könyvtárban gyakran nagy a nyüzsgés, a tanulók egy-egy témát keresve látszólag céltalanul ide-oda mennek, a polcok előtt még a földre is leülnek, ha egy-egy igen érdekes könyvet találnak, nem törődve azzal, hogy közben a többiek is ott teszik a dolgukat egyéni, vagy kiscsoportos tanulás keretében, mely lehet az elkülönített kisebb helyiségekben, az olvasóudvarban, vagy a használat természeténél fogva kissé zajosabb számítógépekkel felszerelt helyiségben.

Egy nagyobb csoport projekt-munkával foglalatoskodik, akik közül néhányan a szakirodalmat olvassák, jegyzetelik, mások fénymásolják és színezik a szükséges képeket, ismét másik csoport az interneten és a nem nyomtatott dokumentumok között keres, és állít össze különböző képi és szöveges információkat a témakörben, végül közös megbeszélésen kialakítják, hogy az összegyűjtött, és általuk rendszerezett anyagból összefoglalásképpen mit és hogyan mutatnak be a többieknek.

A könyvtárosok feldolgozó munkahelye egyben kávézóhelyük is, és azokat az anyagokat is ott tárolják, amelyekre - fogyóeszköz-voltukból kifolyólag - különösen vigyáznak. (Pl. olló, cellux stb.) A raktár és műhely szintén egy kisebb helyiség, a technikus munkahelyével, sokszorosító gépekkel stb. felszerelve. Mindezek nem jelentenek sok változást, nem megoldhatatlan tényezők, itt a hangsúly a gondolkodásmódon, a pedagógiai hozzáálláson van, ez alkotja az egész "élő iskolai könyvtár" lényegét.

A működés, és működtetés szempontjából különböző kategóriákat, ország-csoportokat alakíthatunk ki. Ezen ország-csoportok a történelmi fejlődést tükrözik, csoportosításukat úgy végeztük, hogy elsősorban azt néztük meg, hogy milyen mértékben vesznek részt az iskolai könyvtárak a tanulási-tanítási folyamatban, mennyiben részesei a tanulók tanulásának, mennyiben csak információhordozók, illetve információk szolgáltatói? Ennek megfelelően a külföldi iskolai könyvtárakat így lehet kategorizálni:

  1. angolszász területek (főként USA és Nagy-Britannia);
  2. skandináv országok (ld. az együttműködés témakörében);
  3. Franciaország (ld. az együttműködés témakörében);
  4. Németország és környezete
  5. volt szocialista országok különbözőképpen fejlődött iskolai könyvtárai;
  6. egyéb országok (ez már teljesen változó, Afrika, India, Dél-Amerika stb.)

A fentiekből elsősorban azokat mutatjuk be, amelyekben számunkra érdekeset, előrevivő gondolatot fedezhetünk fel.

Angolszász terület

A korszerű iskolai könyvtárakat kialakulásuk eredeti helyszínén, az Egyesült Államokban érdemes leginkább vizsgálni. Az USA, mivel nem rendelkezik sok évszázados hagyománnyal, valamint politikai berendezkedése is inkább liberálisnak mondható, könnyebben fogadta be az újat az iskolai könyvtárak területén is. Ebből is adódik az, hogy itt jelentek meg a leghamarabb a "nyitott" iskolai könyvtárak, azok, ahová nemcsak tanulni, de művelődni és szórakozni is bejárnak a gyermekek. Gyakran elmosódott itt a határ (de már az 1945-ös szabványban tisztázódott is!) a könyvtári szórakozás és a tanulás között, a könyvtári kutatás és a tanórák rendje között, a közművelődést megcélzó nyilvános könyvtár és a tanulást előtérbe helyező iskolai könyvtár között.

A leírtakat mutatja az Egyesült Államok iskolai könyvtárakat érintő jogszabályainak változása is. Már a szabványok, útmutatók címe is jelzi, hogy az évek során milyen jellegű változások mentek végbe:

1920-ban jelent meg az a általános iskola felső tagozata és a középiskolai, majd 1925-ben az "Iskolai könyvtári szabvány az elemi iskolák számára" /Elementary School Library Standards/. A modern értelemben vett iskolai könyvtári program az 1945-ös szabványban található meg: "Iskolai könyvtárak a ma és a holnap számára" címmel. Ebben fogalmazódott meg először a különbség az iskolai könyvtáros és a közművelődési könyvtáros feladatai, valamint az iskolai és a közművelődési könyvtárnak az iskolák számára biztosított szolgáltatásai között. 1960-ban a középpontban a tanulók és tanárok szolgálata, az egyéni tanulás és az oktató tevékenység gazdagítása állott.

Az 1969-es jogszabályt már nemcsak, mint korábban, az Amerikai Iskolai Könyvtárosok Egyesülete /American Association of School Librarians = AASL/ gondozta, hanem részt vett benne más szervezetekkel együtt a Nemzeti Oktatási Egyesület Audiovizuális Oktatási Osztálya is /Department of Audiovisual Instruction of the National Education Association = DAVI, mai utódja: Association for Educational Communications and Technology = AECT/, mely már mutatja, mennyire fontos volt abban az időben a médiumok, a nem nyomtatott dokumentumok használata, akkor lett az iskolai könyvtárból médiatár, és az iskolai könyvtárosból médiatáros /media specialist/, akiknek többek között feladata volt a tanulók segítése a hallási, a látási és olvasási készségeiknek a kialakításában.

Az 1975-ben publikált szabályozót "Média-program körzet és iskola" (Media program district and school) szintén a két nagy szervezet, az AASL és az AECT készítette elő, és tükrözi a média-szolgáltatások rendszerszerű megközelítését, vezérelvei nemcsak szabványt adtak, hanem segítséget a helyi programok kialakításának döntés-előkészítéséhez. 1988-ban az "Információs hatalom: Útmutató iskolai könyvtári média programokhoz" (Information Power: Guidelines for School Library Media Programs) szintén az AASL és az AECT közös erőfeszítésének eredményeképpen készült el. Ennek is az volt a célja, hogy irányt mutasson a helyi döntéshozóknak, akiket az oktatáson belüli nagy változások és az információhordozók tömege a új kihívások elé állították, és létrehozásának okai közé tartozott az is, hogy a tanulók, a tanárok és a szülők az információhordozókat széleskörűen használni kezdték.

1998. "Információs hatalom: Partneri kapcsolatok kiépítése a tanulás érdekében" (Information Power: Building Partnerships for Learning) az AASL és az AECT közös szabályozója. Eszerint: Az iskolai könyvtáros (a szabályozó szóhasználatában: school library media specialist = iskolai könyvtári média szakember) inkább a tanulás folyamatára összpontosítja figyelmét, mint az információ átadására. Az iskolai könyvtárakat (school library media center) iskolai könyvtári médiaközpontként nevezi a szabályozó, melynek programja magában foglalja és egyesíti a hatékony tanulási és tanítási stratégiákat és tevékenységeket, valamint az információ megszerzésének készségeit.

Az iskolai könyvtáros, a könyvtárostanár a tanulók tanulásának az információs írni/olvasnitudás /information literacy/ szabványát, ill. szabályozóit arra használhatja fel, hogy a szélesebb tanulási közösségben (tanulók, tanárok, vezetők, szülők, szomszédság) az egész életen át tartó tanulást elősegítse.

A tanulók tanulására vonatkozóan az információs írni/olvasnitudás szabályozóit didaktikusan a következőképpen építették fel: három területen, három-három szabályozót - követelményt állítottak fel, melyeket indikátorok és kiegészítő anyagok követnek.

A három terület:

  • információs írni/olvasnitudás Az információs kultúrával rendelkező (= information literate) tanuló...

1. hatékonyan képes az információt megszerezni
2. kritikusan és kompetensen értékeli a megszerzett információt
3. pontosan és kreatív módon alkalmazza az információkat.

  • önálló tanulás /A tanuló, aki képes önállóan tanulni, rendelkezik információs kultúrával és ...

4. személyes érdeklődésének megfelelő információkkal foglalkozik
5. nagyra értékeli a szépirodalmat és az információ más értékes megfogalmazásait
6. kiválóságra törekszik az információszerzésben és a tudás létrehozásában

  • szociális felelősségtudat /A tanulási közösséghez és a társadalomhoz pozitívan hozzájáruló tanuló, rendelkezik információs kultúrával és ...

7. felismeri az információnak a demokratikus társadalomban betöltött jelentőségét
8. etikus magatartása van az információ és az információs technológiák irányában
9. hatékonyan vesz részt az információt alkalmazó, és további információt létrehozó csoportokban.

"Az információs hatalom" lényege e fenti kilenc pont, melynek elérésében három szintet különböztetnek meg /alap-, jó, és kíváló szint/, midegyikre gyakorlati példákat mutat be nemcsak mint az információ elsajátítását, hanem egyes tantárgyakba ágyazva is. A 9. szabályozóra vonatkozóan például ez így jelenik meg:

9. A tanulási közösséghez és a társadalomhoz pozitívan hozzájáruló tanuló információs kultúrával is rendelkezik, és hatékonyan vesz részt az információt alkalmazó, és további információt létrehozó csoportokban.

Az ehhez tartozó indikátorok:

  1. Tudását és információit megosztja másokkal. Alapszinten a csoport munkájához hozzájárul azzal, hogy az információs problémával, vagy kérdéssel kapcsolatos tényeket. véleményeket, szempontokat stb. megosztja a többiekkel. Elegendő az a szint, amikor az információforrásokat használva kiválasztja azt, amelyikre a csoportnak a legnagyobb szüksége van. Kiváló a szintet ér el a tanuló akkor, amikor tudását és információit harmonikusan képes beilleszteni a csoport többi tagjának eredményeibe.
  2. Mások gondolatait, hátterét is figyelembe véve elismeri munkájuk eredményességét.
  3. Személyesen és technológiákon keresztül is együttműködik a többiekkel az információs problémakör meghatározásában és a megoldás útjának kialakításában.
  4. Személyesen és technológiákon keresztül is együttműködik a többiekkel az információs végeredmény és megoldás megtervezésében, kialakításában és értékelésében.

Gyakorlati megvalósítás: (több példa közül egy: K-2 szint, természettudományok) A tanulók az esőerdőről egy projekten dolgoznak. Először közösen megvitatják a munka menetét és azt, hogyan találnak ehhez megfelelő információt. Az egyik tanulónak a nagynénje szakértő az esőerdők növényzetének témakörében. A másik kiállítást látott e helyi növénykertben az esőerdőkről. A harmadik arra emlékszik, hogy valamikor a helyi közművelődési könyvtárban ebben a témában egy CD-ROM-ot nézett meg. A tanulók megvitatják azokat a módszereket, amelyekkel összegyűjtik az információt, majd bemutatják a többieknek.

Tantárgyba integrálási példák: (a sok közül egy: K-2 szint, földrajz) Ismeri azokat a módokat, ahogyan az emberek együttműködve oldanak meg közös problémákat (pl. kisebb csoportokban fölszedik a szemetet az út mentén, vagy polgárőrségben vesznek részt, melyet a szomszédok a bűnözés ellen szerveztek meg egymás között, vagy aktívak egy társadalmi munkában a közösségi ház felépítésében).

3. Az iskolai könyvtárak szolgáltatói és a napjainkban egyre inkább megkívánt együttműködés elve

Ahhoz, hogy kitágult világunkban az iskolai könyvtárak jól tudjanak működni, együttműködésre és központi szolgáltatásokra van szükségük. Mindenki számára természetes az is, hogy egyedül egy bármilyen jól működő iskolai könyvtár sem elegendő, hanem egymáshoz kapcsolódva sokkal hatékonyabb működés lehetséges. Ezt az elvet alapul véve kezdődtek meg a központi szolgáltatások a különböző országokban.

Az iskolai médiatárak, tanulási forrásközpontok főbb típusai és kívánt együttműködésük:

Feladataik, tevékenységük szempontjából a feloszthatjuk:

horizontálisan: különböző iskolák a lehetőségektől és igényektől függően bizonyos fokig különbözőképpen, valójában pedagógiai programjuknak megfelelően fejlesztik ki tanulási forrásközpontjukat.

vertikálisan: iskolai, helyi, körzeti ( megyei, városi), valamint országos hatáskörű intézmények, amelyek hálózata nagy segítséget nyújthat az egyes iskolák forrásközpontjainak kialakításához és működtetéséhez.

A különböző iskolák médiatárai, forrásközpontjainak kialakítása és működtetése erősen függ attól, milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe, mint például központi dokumentum-ellátás és feldolgozás és a számítógépes szolgáltatások összekapcsolása az együttműkodő oktatási intézmények között, valamint a szolgáltatókkal, szerver egy közös helyen történő elhelyezése és szolgáltatásai az együttműködésben résztvevők számára, ill. a régiónak, eszközök javítása, video- és filmkölcsönzés, stb.

A fentiek miatt is különbözők az iskolai médiatárak, forrásközpontok, valamint azért is, mivel a különböző helyeken több-kevesebb területtel, anyagi, szakmai erőforrással rendelkeznek a korszerű iskolai könyvtárak működtetéséhez. Az oktatás technikai eszközeinek, a számítógépes adatbázisoknak a felfejlődése, a számítógépekkel való ellátottság, a különböző típusú információhordozók felhasználása, oktatócsomagok kialakítása, fejlesztése önálló tanulás céljára, a tanárok, az igazgató, a könyvtáros és a tanulók attitűdje, mind-mind a forrásközpontok kialakítását befolyásoló tényezők közé tartoznak.

Így a forrásközpontok különbözősége az egyes iskolákon belül korszerű technikák és információhordozók és a nyomtatott dokumentumok tárolásától és kölcsönzésétől a teljesen kifejlesztett tanulási forrásközpontokig terjed, ahol a fentieken kívül mind az önálló tanulás, mind az egyszerű információhordozók gyártása, mind az eszközök iskolán belüli javítása és kölcsönzése is folyik, valamint közösségi helyként is szolgálva lehetővé tesz különböző csoportok számára a továbbképzést, tapasztalatcserét, vagy egyáltalán a találkozást.

Az iskolai tanulási forrásközpontok működése akkor válhat igazán hatékonnyá, ha több iskola közösen hasznosítja a tapasztalatokat és a legyártott információhordozókat, ha megismertetik egymást az elért eredményekkel, valamint, ha a már meglévő vagy kiépülő országos, területi vagy helyi hatáskörű intézmények megfelelő segítséget képesek nyújtani.

Az iskolai könyvtárak médiatárakká és ezek tanulási forrásközpontokká való átalakítása és hatékony működtetése mindig a helyi igények és feltételek figyelembevételével történhet. Az iskolai könyvtári rendszereket - elsősorban az USA-ban - a gyakorlat kívánta központi szolgáltatásokkal, majd a többi angolszász és skandináv országban már inkább előre tervezett módon hozták létre, így pl. Angliában a 70-es évek közepén már jól meg lehetett különböztetni az országos, a regionális, a körzeti és a helyi ellátó- és szolgáltató egységeket, amelyek funkciója az, hogy ne kelljen minden szinten minden feladatot elvégezni, és minden dokumentumot megvásárolni, hanem valódi hálózatként együttműködjenek a könyvtárak., azaz: mindig egy szinttel feljebb lépünk a ritkábban használt dokumentumok és szolgáltatások elérése érdekében. Ugyanezt láthatjuk a skandináv országokban is. (ld. a dániai iskolai könyvtárakról írt cikkben.)

A számítógépek elterjedése robbanásszerű fejlődést hozott az integrálódás területén is. Most már a munkamegosztás a beszerzéstől a feldolgozáson át a könyvek visszavételéig minden területre vonatkozik. Dániában például így vált lehetővé az, hogy ha egy városban bármelyik (nyilvános, vagy iskolai) könyvtárba visszahoznak egy könyvet, hamarosan eljut abba a könyvtárba, ahonnan kölcsönözték.

Országos szint: Az országos forrásközpont feladata inkább a szervezés, az információszolgáltatás, az új eljárások, módszerek oktatása, eszközök tesztelése és bemutatása, tanácsadás, segítség a helyi forrásközpontok kialakításában. Több alközponttal rendelkeznek. Tehát főleg a kooperáció és a koordináció a feladata, valamint az újdonságokkal való megismertetés és tanácsadás. Feladatainak elvégzését szolgálják funkcionális egységei, /több bemutatásra, továbbképzésre, tanácsadásra szolgáló hely/, valamint berendezése, eszközei, információhordozói, amelyek egyrészt az országban kapható legjobb minőségűek, másrészt újdonságok. Dolgozóinak képzettsége magas, mivel országos szinten végzik a tanácsadást.

Területi szint: Feladatai sokban hasonlítanak az országos szintű intézményekéhez, mert egy-egy körzet ellátását és koordinálását végzik; az oktatás inkább gyakorlati téren folyik: céljuk az eszközök használatának és kisebb hibák javításának megtanítása, és az új módszerek bevezetésének kezdeményezése. Az ismerethordozók kölcsönzése, valamint feladatkörükbe tartozik a szaktanácsadás is. Eszközei és információhordozói inkább azok, amelyek a gyakorlatban beváltak. Tehát az országos szintű intézmény összekötői a helyi forrásközpontok felé. Attól eltérő feladatuk a kölcsönzés. Ennek a funkciónak magyarországi viszonylatban a megyei pedagógiai intézeti könyvtárak felelnek meg.

Helyi szint: A kerületi vagy városi központok, vagy tanárok központjai ezek. Feladatuk: eszközök és ismerethordozók kölcsönzése, tanácsadás, segítség a helyi gyártásban. Megfelelő berendezésekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a körzet tanárai - ha az iskolában nincs elég lehetőség anyagok előállítására - ott elkészíthessék azokat tanácsadók segítségével, médiatáruk a körzet iskoláiban bevált nyomtatott, és nem nyomtatott ismerethordozókat tartalmazza, melyeket a tanárok rendelkezésére bocsátanak, akár helyben a központokban találkoznak a körzet tanáraik így tapasztalataikat kicserélik, kötetlenül vagy szervezett keretek között. Magyarországon ennek a funkciónak a kerületi munkaközösségek felelhetnek meg a legjobban.

Iskolai szint: Különbségek ezen a szinten egyrészt a személyi ellátottság különbözőségeiből, (könyvtárostanárok száma, képzettsége, pedagógusi, könyvtárosi "vénája" stb.) másrészt akkor adódnak, ha még nincsen megfelelően kiépítve az egyes iskolákat segítő intézményhálózat.

Franciaország

Franciaország központosított rendszere következtében jó példa lehet arra, hogyan lehet akár centralizáltan, felülről szervezett eszközökkel az iskolák, azaz a tanulók és tanárok hasznára lenni, valamint a könyvtárak fejlődését és szolgáltató-képességét előmozdítani. Már igen korán megkezdődtek a kutatások a francia iskolai könyvtári rendszer fejlesztésére. Először módszertani kérdéseket vizsgáltak: Hogyan lehetne az amerikai nagy találmányt, a tanulási forrásközpontok elvét a legjobban Franciaországban megtelepíteni? Az oktatástechnikai fejlődés elérte már azt a színvonalat, amikor probléma volt a legújabb audiovizuális anyagok és technikai eszközök elhelyezése, hatékony alkalmazása az iskolákban.

A pedagógia is igényelte egyre inkább a fellazultabb rendszert, melyben a tanulók saját tempójuknak megfelelően, saját idejükben úgy és annyit tanulnak, ahogyan és amennyire igényük és szükségük van, ill. amennyi feladatot önálló tanulás céljára kapnak, hogy megtanuljanak tanulni, felkészüljenek felnőttkoruk permanens önképzésére

A francia iskolai könyvtárakat egész szolgáltató rendszer segíti. Párizsban a CNDP (Centre National de Documentation Pédagogique, Országos Pedagógiai Információs Központ, http://www.cndp.fr/) központi egységei működnek, majd a 28 regionális és a 86 megyei központ következik, melyekhez számtalan helyi egység kapcsolódik, és még 120 könyvtár és 155 médiatár szolgálja az iskolai könyvtárak információval és -hordozóval történő ellátását. Mindenütt oktatási szakemberek /tanárok, könyvtárosok, informatikusok, könyv- és egyéb ismerethordozók kiadói, reklámszakemberek, jogászok stb./ állnak a felhasználók rendelkezésére.

1. A CNDP tevékenysége:

Szakkönyvtár, tájékoztatás

  • Állományában videofelvételek, audiovizuális információhordozók nagy mennyiségben találhatók, több, mint 6000 oktató CD-ROM van jegyzékében, valamint tankönyvek, oktatással kapcsolatos jogszabályok és rendelkezések, nyomtatott dokumentumok, könyvek, folyóiratok, egyéb kiadványok stb. mindezek kölcsönözhetők is.
  • A CNDP hálózatában kutatja és szervezi a különböző pedagógiai, diadaktikai és irányítási forrásokat, és elősegíti hozzáférésüket (javítás, kiválasztás, dokumentumleírás, kölcsönzés, rendelkezésre bocsátás, segítség az alkalmazásában stb.);
  • Segít felépíteni a munkához szükséges eszközöket: számítógépes egységek, adatbázisok, oktatási tezauruszok (Motbis), szabványosítások stb.

Kiadói tevékenység
Minden típusú hordozón megjelenő dokumentum kiadója, tehát: nyomtatott, audiovizuális, elektronikus anyagoké, valamint folyóiratokat is publikál, így a l’Éducation Nationale-t is.

Terjesztés
120 könyvtárába postán küldi a kért dokumentumokat, valamint részt vesz a nagyobb könyvkiállításokon, katalógusait minden iskolába megküldi, a terjesztésben állami és magáncégekkel is együttműködik.

Oktatástechnológiai szolgáltatások
A CNDP hálózata különböző tereket, tanácsadást és szolgáltatást biztosít. Ezeken a találkozásokon szembesíthetik az elméletet a gyakorlattal. Szervezi még a pedagógiai területen működő szaktanácsadók hálózatát. Rendezvényeket és továbbképzéseket szervez. Szaktanácsadó-csoportok (tanárok, könyvtárostanárok, az új technológia szakemberei) segítenek konkrét problémák megoldásában, mint pl. eszközök kiválasztása, alkalmazása, gyártás, vagy módszertani segítség egy projektmunka előkészítésében és lebonyolításában.

Nemzetközi feladatok
Minden nagyobb nemzetközi rendezvényen is képviselteti magát a CNDP. Audiovizuális dokumentumok legyártásának jogát megvásárolja, ill. eladja, így különböző oktatásban, tanulásban felhasználható videofelvételek és interaktív CD-k stb. előállításában. Tevékenységi körében szívesen együttműködik más külföldi intézményekkel és más országok partnereivel együtt közös gyártásban vesz részt.

Szervezeti felépítése:

Feladata a hálózat gondozása, kezdeményezés és koordináció, nemzetközi kapcsolatok ápolása minden, a CNDP által gondozott témakörben, valamit továbbképzés, információszolgáltatás, gyártás. A CNDP hálózata az oktatási rendszer minden dolgozója és felhasználója (tanulók, hallgatók, szülők, igazgatók, tanárok, iskolai könyvtárosok, iskolapszichológusok ... stb.) számára szolgáltat annak érdekében, hogy:

  • az oktatói gárda szakmai színvonala növekedjék;
  • a mindennapi gyakorlat fejlődjék (az aktuális témakörökben: projekt-pedagógia, tanulói önállóság fejlesztése, számítógép és internet használata stb.);
  • az oktatáspolitikai döntések gyakorlatban történő megvalósulását elősegítse;
  • a művészetre és a kultúrára neveljen.

Centre Régional de Documentation Pédagogique - CRDP
/Regionális Pedagógiai Információs Központ/

28 régióban működő központ
Feladat: közvetítés és koordináció, valamint továbbképzés, információszolgáltatás, gyártás
Célja ugyanaz, mint a párizsi központi intézményé.

Centre Départemental de Documentation Pédagogique - CDDP
/Megyei Pedagógiai Információs Központ/

86 megyei központ
Feladat: közvetítés, koordináció valamint továbbképzés, információszolgáltatás, gyártás
Célja ugyanaz, mint a párizsi központi intézményé.

Centre Local de Documentation Pédagogique - CLDP
/Helyi Pedagógiai Információs Központ/

számtalan
Feladat: helyi iskolák, tanárok segítése
Célja ugyanaz, mint a párizsi központi intézményé.
Az országos és regionális központok az oktatási minisztériumhoz tartoznak.

Szolgáltatások:

A rendszer lehetővé teszi, hogy az iskolák közelében legyenek olyan CNDP hálózatához tartozó helyek, amelyek a következő területeken szolgáltatnak:

Tanácsadás, kölcsönzés, vásárlás

  • minden típusú oktatóeszköz az osztályok számára,
    • összefoglalók, szakmódszertani munkák, a pedagógiai munkával és az oktatási rendszerrel kapcsolatos művek (minden kiadótól), iskolai kézikönyvek stb.,
    • az oktatásügyi szabályozással, a tantervekkel a vizsgákkal és a versenyekkel kapcsolatos tájékoztató anyagok,
  • Hozzáférés biztosítása a tájékoztatás szervezett adataihoz
    • adatbázisok, bibliográfiák,
  • Tájékozódás, szaktanács és iránymutatás kérése a következő témakörökben:
    • az iskolai könyvtárak és tájékoztató központok (BCD), valamint a középiskolai könyvtárak (CDI) automatizálása,
    • a video, a televízió, az informatika és a multimédia oktatásban történő alkalmazása,
    • az internet lehetőségeinek a pedagógiai folyamatban történő alkalmazása,
    • projektek (tanítási-tanulási egységek) megvalósítása: iskolaújság, videomontázs stb.,
  • Más gyakorló pedagógusokkal történő találkozás lehetősége
    • tapasztalatcsere, a gondolatok és gyakorlatok szembesítése egymással, műhelymunkában párbeszédek, fórumok, viták stb.,
  • részvétel hivatalos közlemények, összefoglalók, publikációk létrehozásában.

Az interneten

Különböző regionális és megyei központok különböző feladatokat látnak el, sokszor országos, néha nemzetközi kaput /gate/ nyújtva a használóiknak. Különösen fontos dokumentációs és információs szolgáltatásokat biztosítanak a következők:

  • Besancon: országos szintű információs központ a szakoktatás és az oktatástechnológia területén. Honlapjáról Montpellier tantárgyi vizsga-adatbázisához és az ONISEP szakmai adatbázisához és a képzési láncához külön linkek vezetnek.
  • Bordeaux: tanári állások pályázatairól, programokról, versenyekről tájékoztat, és érdekes választékban kapcsolatrendszert /linkek/ hozott létre oktatásvezetési, oktatáspolitikai irányba.
  • Clermont-Ferrand: a "hivatalos anyagok" elnevezésű felület a francia oktatásügy jogi szabályozásának dokumentumaihoz biztosít hozzáférést, összefoglalja a legfontosabb tájékoztató szolgáltatásokat /telefonon, mobilon, vagy interneten/ ezenkívül tájékoztat az oktatói, technikai és vezetői állások betöltésének jelen helyzetéről.
  • Montpellier: a legjelentősebb szolgáltatást nyújtja a hivatalos tájékoztatás és az oktatási rendszer témakörében, pl.: gyakorlati tájékoztatás; kérdések/feleletek; szaktárgyi versenyek; képzés; vizsgák. Gyakori frissítése lehetővé teszi az aktualitások követését. A további kutatást linkek sokasága könnyíti.
  • Orléans: két felülete van, az egyik az oktatásirányítás tájékoztató felülete, másik az iskolai élettel kapcsolatos. Országos kiadványok BO, JO, egyéb publikációk megjelentetésével is foglalkozik.
  • Paris: feladata a franciaországi oktatásban 1828. óta felhasznált dokumentumok tárolása, megóvása és rendelkezésre bocsátása, dokumentációs központ, oktatásügyi közlönyök hivatalos kiadója
  • Poitiers: a régió 6 médiatárának dokumentumaihoz és forrásaihoz biztosít hozzáférést különösen a vizsgarendszer /BEP, CAP/ területén, pályázatok adatbázisa, letölthetően PDF rendszerben.
  • Reims: friss információt nyújt hivatalos dokumentumok aktuális változatairól, tájékoztatókat, eseménynaptárakat ad ki, részletes információt versenyekről, ismertetőket, sok kapcsolódó linkkel.
  • Savoirs CDI: a Bretagneban, Poitou-Charentes-ban és Lyonban található központok az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos jogi kérdésekkel foglalkoznak, 1881. július 29-i törvénytől napjainkig.
  • CLEMI: (Centre de liaison de l’enseignement et des moyens d’information) a különböző típusű médiumok alkalmazásával foglalkozik az iskolai oktatás során.
  • SFRS: (Service du film de recherche scientifique) A felsőoktatás részére készít tudományos oktatófilmeket. Annak érdekében, hogy a jelen követelményeknek eleget tehessen, neve is hamarosan megváltozik: CERIMES (Centre de ressources et d’information sur les multimédias pour l’enseignement supérieur) lesz, azaz multimédia forrás- és információs központ a felsőoktatás számára.

A dán iskolai könyvtárak

Robbanásszerű fejlődés időszakába léptek a dán iskolai könyvtárak. Fejlődésük olyan mértékű, hogy alapvető változásokat hoz az iskolai könyvtárak szervezetében és felépítésében, az iskolai könyvtárosok szakmai feladataiban és azok struktúrájában, ennek következtében pedig a dán iskolai könyvtárosképzésben. Az iskolai könyvtárak legújabb fejlődése akkor kezdődött meg, amikor az új Folkeskole törvényt elfogadták. /Folkeskole = a volt nyolcosztályos általános iskolának megfelelő önkormányzati fenntartású alsófokú és alsó középfokú iskola./

Ez a törvény az egyes tanulót helyezi a középpontba, amely végérvényesen megváltoztatja a tanóra előkészítésének és levezetésének a folyamatát. A korábbiakhoz képest a tanítással kapcsolatos kulcsszavak a következőkre változtak: interdiszciplináris munka, fokozott szakmaiság, differenciálás az oktatás folyamatában, projekt módszer, a manuális és művészi önkifejezés alkalmazása. Mindezek azért alakultak így, hogy az iskolát képessé tegyék annak a feladatának a teljesítésére, hogy segítsen kialakítani a tanulókban a mai társadalom megkívánta különböző cselekvési képességeket.

Mindez nem férhet bele "az egy tanárral szemben egy osztály, egy osztályteremben, egyfajta tananyagot tanulva" koncepcióba. Szükségessé vált, hogy a tanár és diák számára olyan lehetőségeket teremtsünk a tanítási folyamatban, amikor lehetőségük van arra, hogy mindenfajta forrás és csatorna igénybevételével információt gyűjthessenek, az információt tudássá alakítsák és ezt a tudást mások felé továbbítani tudják.

A Folkeskole törvény megállapítja, hogy ennek egyik lehetőségét az iskolai könyvtár biztosítja. Annak hangsúlyozása érdekében, hogy az iskolai könyvtár az oktatási folyamat része, az új törvény elfogadása révén az iskolai könyvtárak a Kulturális törvény hatálya alól az Oktatási törvény (Folkeskole Act) hatálya alá kerültek. Az iskolai könyvtár könyvtár marad, de a hangsúly az alapvető könyvtári funkciókról a pedagógiai területre kerül át.

A törvény kimondja, hogy Dánia mind az 1700 önálló iskolájában oktatási szolgáltató központként működő iskolai könyvtárnak kell lennie. Az iskolai könyvtári területen történő innováció előmozdítása érdekében az Oktatási Minisztérium 1996-ban miniszteri rendeletet és útmutatókat adott ki. Ezenkívül kijelölt és képzett iskolai könyvtári szaktanácsadókat, akik a helyi önkormányzatoknak, az iskolai könyvtárak fejlesztésére irányuló erőfeszítéséhez segítségüket, szakértelmüket ajánlják fel. Fentiek megértéséhez szükséges, hogy bemutassuk a dán iskolai könyvtári rendszer jogi és gazdasági szervezetét.

A dán parlament (Folketinget) dönt egy dán általános iskola alapításáról, de a helyi önkormányzat feladata az, hogy gyakorlatilag és gazdaságilag létrehozza az iskolát. Ezért természetes, hogy vannak különbségek - néha igen nagy különbségek az egyik önkormányzat és a másik között, amely természetesen az iskolai könyvtárakra is kihatással van.

Az oktatási szolgáltató központ

Dániában az iskolai könyvtárakat és jövőjüket érintő viták az utóbbi néhány évben arra irányultak, hogyan írjanak le és hogyan alkalmazzanak a gyakorlatban egy olyan oktatási központot, amelynek feladata a napi oktató-nevelő munka segítése. Különösen az információs és kommunikációs technológia területén végbement gyors fejlődés, az oktatóanyagok gyártása, melyek nemcsak nyomtatott anyagok, hanem elektronikus formában is, vagy akár a hálózaton jelennek meg, még tovább tüzelték ezt a vitát.

Ezután kezdhetjük meg egy oktatási szolgáltató központ körvonalainak fölrajzolását. A központ négy, egyformán fontos és szervesen egymáshoz kapcsolódó alapon nyugszik:

  • Szaktájékoztatás minden típusú oktatóanyagról, beszerzésük, feldolgozásuk, rendelkezésre bocsátásuk
  • Médiaműhely lehetőségek biztosítása
  • Kulturális kommunikáció és -szétsugárzás
  • Részvétel az adott iskola fejlesztő munkájában

Oktatóanyagok

Alapvetően az iskolai könyvtár fő feladata a tanulók és a tanárok ellátása megfelelő információval és tananyaggal. Mindegy, hogy ez az anyag könyv, nem nyomtatott dokumentum, vagy elektronikus formában létezik, a lényeg az, hogy a felhasználó számára a leginkább adekvát és egyszerűen alkalmazható legyen. Az iskolának ezenkívül meglévő dokumentumairól és azok lelőhelyéről hatékony és gyors áttekintési lehetőséget kell szolgáltatnia.

Médiaműhely

A projekt-módszer azt jelenti, hogy az iskola különböző műhelyeket hoz létre. Az iskolai könyvtár is egy ilyen hely, ahol műhelymunkát lehet végezni, többek között pl. médiagyártást. A tanulókat ösztönzik arra, hogy gyűjtsék, feldolgozzák és sugározzák szét az információt/tudást lokális hálózat, Internet, multimédia, képek, hangfelvételek, vagy felhívás, vagy ábrák segítségével. Mindezen különböző elemek koordinálására az iskolai könyvtár az egyik legmegfelelőbb szervezet.

Kulturális fejlesztőmunka

Az iskolai könyvtári gyűjtemény és a könyvtár együttműködése más, kulturális intézményekkel, mint pl. közművelődési könyvtárak és megyei központok, az iskolai kulturális koordinációs és fejlesztőmunka természetes kulcspozíciójú egységévé avatja az iskolai könyvtárat.

Az iskola fejlesztő munkája

A dán Folkeskole hagyománynak megfelelően elsősorban és leginkább helyi szinten fejlődik az iskola. Az iskolafejlesztés az iskolatanács, az igazgató, a tanári csoportok, a szülők és a tanulók szokásos feladata, és - központi szerepének köszönhetően - az iskolai könyvtár itt is meghatározó jelentőségű. Az iskolai könyvtárosokat az oktatási anyagok ismerete, fejlesztői és szaktanácsadói gyakorlatuk feljogosítja arra, hogy kiváló partnerek legyenek az iskola jövőbeni céljainak és a konkrét megvalósítás terveinek kidolgozásában. Összegezve: a dán iskolai könyvtáraknak központi és befolyásos helyzetük van a dán iskolarendszerben.

Az iskolai könyvtárosok képzése

A dán iskolai könyvtárosok először és elsősorban szakképzett tanárok, és csak másodsorban iskolai könyvtárosképzésben részesült könyvtárosok. Az iskolai könyvtárosok nagyobb része tanít is a könyvtári munkája mellett. A jelenlegi iskolai könyvtárosképzés, mely a Dán Királyi Pedagógiai Főiskolán történik, 288 órás tanulmányokat tartalmaz. A főiskola néhány ágazatán a képzés három hónapig tart, míg más helyeken egy évig, de hetente egy napot az iskolában töltenek el. Az évek során a képzést úgy alakították, hogy megfeleljen a Folkeskole támasztotta követelményeknek és normáknak.

A mostani törvényben az iskolai könyvtár központi szerepet kap, ezzel az iskolai könyvtárosokkal szemben támasztott igényekbe beletartozik még: bibliográfiák összeállítása, az oktatási anyagok kiválasztásában szaktanácsadás, az anyagok kiválasztásában új rendszerek kiépítése, tanácsadás a kollégák részére a pedagógia szakterületén valamint az iskolai könyvtár aktív, partneri szerepe a az iskola pedagógiai irányú fejlesztésében. Jelenleg 1998 júliusától a dán iskolai könyvtárosképzés felülvizsgálat és vita tárgya volt. A Dán Királyi Pedagógiai Főiskolán belső csoport dolgozott a jövőbeni iskolai könyvtárosképzés tartalmán, és a Dán Iskolai Könyvtárosok Szövetsége az Iskolai Könyvtárak Fejlesztési Alapjának gazdasági támogatásával az új iskolai könyvtárosképzés tartalmára és struktúrájára vonatkozó széleskörű jelentést és javaslatot készített. Az iskolai könyvtárosképzés új verziójáról még nem mondható el, hogy végleges, de az alapelvek világosak, és a két csoport véleménye széles sávban egyezik azon a területen, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a jövő iskolai könyvtárosának, és abban, hogyan kell strukturálni az új képzést.

A Dán Iskolai Könyvtárosok Szövetsége ezzel foglalkozó csoportja a dán Folkeskole iskolai könyvtárosával szemben a következő követelményeket állítja az új ezredév küszöbén:

  • jó pedagógiai érzék
  • iskolai könyvtárszakma áttekintése
  • jó képességek az együttműködés és az információ szétsugárzásának területén

Ugyanakkor az is fontos, hogy az iskolai könyvtáros képes legyen:

  • a szabványoknak megfelelően dolgozni
  • fejlesztő irányultsággal tevékenykedni
  • felfogni és gyakorlatba átültetni a jó gondolatokat
  • a sokfelé irányultságot, bonyolultságot kezelni
  • megbízható szakmaiságra támaszkodva tantárgyköziségben gondolkodni és dolgozni
  • a fejlesztési munkát alkalmi, erre a célra kialakított csoport segítségével is elvégezni.

Úgy tűnik, hogy az iskolai könyvtárosok képzése modul-jellegű tanfolyam lesz, egy alapmodullal, mely az iskolai könyvtári munka alapjait tanítja meg, és legalább két elágazó modullal, melyek egyes szakterületekre szélesebben nyitnak. Ezek az elágazások továbbképzésként azok számára is elérhetők lesznek, akik már részesültek iskolai könyvtárosképzésben. Előreláthatóan iskolai könyvtártudományban doktori képzés része is lehetnek az elágazó modulok. A tervek szerint a Dán Királyi Pedagógiai Főiskola a koordinációs munkára iskolai könyvtári szaktanácsadót alkalmaz majd, akinek a feladata az lesz, hogy a különböző elágazások között az egyensúlyt biztosítsa, és azt, hogy minden egyes ágazaton legyen iskolai könyvtári szaktanácsadó. A képzés lényege és tartalma természetesen folyamatosan megfontolás tárgya kell, hogy legyen. A legfontosabb, hogy fenntartsuk azt az alapelvünket, hogy az iskolai könyvtár pedagógiai feladatokat lát el, de ugyanakkor a dán könyvtári rendszer része is. Jövőképünk jelenleg az, hogy a könyvtár és az Internet eddig soha nem látott mértékig fog fejlődni. A jövő iskolai könyvtárosai - a könyvtári rendszer többi tagjával együtt - valóban jól felkészültnek kell lennie ahhoz, hogy a lehetőségekből a legtöbbet tudja kihozni.

4. Az iskolai könyvtárak a világhálón

Mit, hol, hogyan találhatunk az Interneten? Az iskolai könyvtárakról természetesen az interneten sokat lehet megtudni. Különböző hozzáférési lehetőségek kínálkoznak. Egységes azonban mindegyiknél az, hogy országonként az iskolai könyvtárakat ellátó intézmény közel található a kormány, (government) és az oktatási, művelődési minisztériumhoz, míg a másik megközelítés az országos, nemzeti és nemzetközi iskolai könyvtárakkal foglalkozó társadalmi szervezeteken keresztül lehetséges. Ilyen az IASL - Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Egyesülete, valamint ennek országonkénti, ill. kontinensenkénti elágazásai - Európa, Ausztrália, USA stb. irányában.

Ezen hírekből néhány:

Az Amerikai Iskolai Könyvtárosok Szövetsége /AASL/ és az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Szövetsége /IASL/ Birminghamben, az USA-beli Alabamában 1999. novemberében közös konferenciát tartott.
Több, mint 35 országból mintegy 3000 fő vett részt a rendezvényen, mely a plenáris üléseken felül kiscsoportos megbeszéléseket, műhelymunkát, iskolák meglátogatását, filmbemutatót, könyvek megvitatását és iskolai könyvtári kutatásokkal kapcsolatos nemzetközi fórumot tartalmazott.
Költői bevezetéssel kezdődött a konferencia. Dr. Maya Angelou a mai irodalom egyik nagy alakja, azt az üzenetet adta át, hogy segítsük a gyermekeket, megérteni azt, mi veszi körül őket, "váljunk szivárvánnyá a gyermekek felhős egén, valamint, - hiszen mindenki olyan, mint egy-egy költemény -, segítsük a gyermekeket, hogy találják meg a saját költeményüket."

Az iskolai könyvtárosok harmadik nemzetközi kutatási fóruma a következő fő témaköröket ölelte föl: rugalmas tanrend megteremtése az általános iskolai könyvtárban; a gondolkodás átértékelése: a tanárok közösen dolgoznak az információs írástudatlanság leküzdéséért; az egyetem és az iskolai könyvtár együttműködése a technológia beépítése a forrásokon alapuló tanulási tevékenységek kialakítása érdekében; az Internet alkalmazása az iskolai könyvtárban.

Svédországban, Malmöben "Információs írni/olvasnitudás: a jövőhöz vezető kulcs" címmel tartották 2000-ben a konferenciát. Legfontosabb mondanivalója annak hangsúlyozása volt, hogy a tanulás, a könyvtárosság és az infomációs műveltség között milyen közvetlen és egymást inspiráló kapcsolatot lehet fölfedezni.

1999-ben hirdette meg dr. Blanche Wools, a IASL elnöke, hogy október negyedik hétfője váljék az egész világon ünneppé az iskolai könyvtárak, könyvtárosok, sőt az egész iskola számára, azaz legyen egy Nemzetközi Iskolai Könyvtári Nap. Azóta minden évben felhívást tesznek közzé a világhálón megünneplésére, és témájához való kapcsolódásra, valamint közzéteszik a beérkezett válaszokat, felhívásokat, üdvözleteket stb. is. 1999-ben október 18-án ünnepelték, és témaköre: Egy nap egy iskolai könyvtáros életében. Ezzel kapcsolatos rövid elbeszélések olvashatók az IASL International School Library Day web-oldalán. 2000-ben október 18-án ünnepelték, fő témája: Iskolai könyvtárak: világméretű tudás. 2001-ben pedig a október 22-én volt az ünnepe, melynek témája volt: Iskolai könyvtárak: az életnek tanulunk.

Az iskolai könyvtáraknak igen gazdag választéka található a világhálón. Íme egy ajánlott linkgyűjtemény, amely elérhető az IASL honlapjáról is: http://www.iasl-slo.org/linksiasl.html

Irodalom

Pennsylvania Guidelines for School Library Information Programs. Pennsylvania Department of Education, Commonwealth Libraries. Harrisburg, PA, 1999. 66 p.

Information Power. Building partnerships for learning. American Library Association, Chicago and London, 1998. 205 p.

Information power. Building Partnerships for Learning. American Association of School Librarians. Chicago, IL, 1998.

Az iskolai könyvtár. Könyvtárostanárok kézikönyve. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Bp. 1998. 253 p.

DeCastell, Suzanne: Literacies, technologies and the future of the library in the "information" age. In: Journal of Curriculum Studies, 2000. No. 3. 359 - 376.p.

Rasmussen, C. C.: A dán iskolai könyvtárak. Fordította: Celler Zsuzsanna, In: Könyv és Nevelés, 1999/1. 84 - 89.p.

Mellékletek:

Az iskolai könyvtárakkal foglalkozó IFLA előkonferencia határozatai (IFLAelo.doc)
IFLA-UNESCO Nyilatkozat (magyar fordításban: UNESCOIFLA.doc)

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.