2019. december 05., csütörtök , Vilma

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1997 szeptember

Könyvjelző 97/9

2009. június 17.

Könyvjelző

Dr. Scheibert Ferenc (szerk.): A környezeti nevelés és a helyi tanterv

Budapest, 1997, Infogroup, 203 p.

A "KÖRLÁNC" Környezeti Nevelési Projekt és a Debreceni Munkacsoport 1995 októberében, Debrecenben országos konferenciát szervezett a környezeti nevelés és a helyi tanterv kapcsolatáról. A kötet e konferencia előadásainak rövidített, szerkesztett szövegváltozatait, valamint a debreceni nevelési műhely e témakörbe illeszthető gondolatait adja közre. Elsősorban a helyi tanterv készítésére felkészülő iskoláknak és pedagógusoknak nyújt elvi útmutatást és konkrét metodikai segítséget azáltal, hogy a tantervkészítés általános pedagógiai elveiből kiindulva, az igények és lehetőségek feltérképezésén keresztül a részletesen megvalósított környezeti program bemutatásáig jut el.

Gáspár László és munkacsoportja: A "szentlőrinci" típusú iskolák kerettanterve

Pécs, 1997, Kemény Gábor Iskolaszövetség, 268 p.

Gáspár László és munkatársai a hetvenes években - a korabeli iskolarendszer súlyos problémáira és hiányosságaira válaszul - egy sajátos modellt dolgoztak ki Szentlőrincen. E modell hatása nemcsak a programot adaptáló iskolákban, hanem a magyar közoktatás egészében is felfedezhető, többek között a tanulók értékeléséről alkotott felfogásban, a diákönkormányzatok működésében, a hagyományos tantárgyak szerkezetében. E kiadvány most bemutatja a szentlőrinci típusú kerettantervet a felhasználók és az érdeklődők számára is.

Trencsényi Imre (szerk.): A nagykátai modell

Népfőiskolai Kiskönyvtár, 1997, Magyar Népfőiskolai Társaság, 95 p.

1996 júniusában Nagykátán Ifjúsági munka a népfőiskolán címmel rendeztek konferenciát, ahol többek között népfőiskolai vezetők és tanárok tartottak előadásokat. A kötet az első részben e konferencia anyagát öleli fel. Minthogy a nagykátai pályaorientációs szakiskola, amely városának és környékének hátrányos helyzetű fiataljaiért tevékenykedik, szorosan kötődik mind a mai népfőiskolai mozgalomhoz, mind e mozgalom történelmi hagyományaihoz, nevezetesen a KALOT mozgalomhoz, a kötet második fele a nagykátai iskola ezen történelmi előzményeit is felvillantja, azonkívül más civil kezdeményezésű esélyjavító iskolák jegyzékét is tartalmazza.

Bánfalvy Csaba-Pordány Sarolta (szerk.): Munkanélküli fiatalok és pályakezdők képzése

Budapest, 1997, Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete, 92 p.

Az ifjúsági munkanélküliség volt a témája annak a szakértői kerekasztal-értekezletnek, amely - a Nyitott Képzések Egyesülete szervezésében - 1996 szeptemberében zajlott Budapesten. A résztvevők áttekintették a jelenlegi magyarországi ifjúsági munkanélküliség jellemzőit, megismerkedtek a német és magyar felnőttképzési kutatások eredményeivel s a probléma kezelésének hosszabb távú európai trendjével. A kötet az értekezlet előadásain kívül a szekcióülések összefoglalóit is tartalmazza.

Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái

Gyermekvédelmi Kiskönyvtár, Budapest, 1997, Pont Kiadó, 221 p.

Miért nincs érdemi vita a laikusok és a szakemberek, de még az érdekeltek körében sem a gyermekekről, családról, gyermekvédelemről? Milyen szakmai, képzési problémák akadályozzák a gyermekvédelem megújítását? Illuzórikus-e ma egy progresszív, nemzetközileg ismert és kipróbált elméletet, gyakorlatot és szakképzést a magyar viszonyokra adaptált formában kiépíteni? Többek között ezeket a kérdéseket veti fel a könyv szociológus szerzője - a gyermekvédelem fogalmának és céljának meghatározása, a gyermekvédelem történetének, múltbéli és mai gyakorlatának vizsgálata közben.

Benedek István: Kollégiumi neveléstan

NAT-TAN sorozat, Budapest, 1997, Országos Közoktatási Intézet, 312 p.

A több évtizedes kollégiumi nevelői gyakorlattal rendelkező szerző e hiánypótló kötetében a mai kollégium-pedagógiai gondolkodás irányait, lehetőségeit és távlatait foglalja össze. Rendszerezi a kollégiummal szembeni elvárásokat, a kollégiumi pedagógia szakmai-módszertani gyakorlatát, bemutatja a szakmai érdekérvényesítés mozzanatait és menedzselési technikáit, s kísérletet tesz egy kollégiumi pedagógiai alapprogram felvázolására is.

Németh András (szerk.): A Jenaplan-pedagógia alapjai

ELTE TFK Neveléstudományi Tanszékének Közleményei II., Budapest, 1996, 24 p.

A Jenaplan-iskolák, amelyek koncepciójának kidolgozását Peter Petersen kezdte el a húszas években a jénai egyetem gyakorlóiskolájában, olyan pedagógiai intézmények, amelyek az egyes országok állami-önkormányzati iskolarendszerének keretei között a nevelőiskola feladatait is vállalják, s ahol a pedagógiai-didaktikai kísérletek megszervezésében a pedagógusok, s az ott tanuló gyermekek szülei egyaránt részt vesznek. E koncepció ma is több nyugat-európai országban követendő példa. A füzet összefoglalja ezen iskolák jellemzőit és pedagógiai alapelveit, s betekintést nyújt a mozgalom magyarországi kezdeményezéseibe is.

Lányi Katalin: Gyulai Ágost

Magyar pedagógusok, Budapest, 1997, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 68 o.

Gyulai Ágosttal (1868-1957), a sokoldalú, humanisztikus szellemiségű pedagógussal, a pedagógusszakma máig kevéssé ismert képviselőjével, a Magyar Paedagogiai Társaság egykori titkárával, a Testnevelési Főiskola volt igazgatójával a neveléstörténet-írás keveset foglalkozott. A kötet szerzője arra vállalkozott, hogy Gyulai Ágost írásai, tanulmányai és a róla szóló emlékezések és munkák feldolgozásával mutassa be a pedagógus életpályáját, személyiségét és munkásságát.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.