2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2001 június

Könyv a hon- és népismeret tanításához

2009. június 17.

Könyv a hon- és népismeret tanításához

A Borsodi Műhely és a miskolci Bíbor Kiadó szakmai együttműködésének jelentős állomása a honismereti modul tanításához megjelentetett honismereti tankönyvcsalád. Az általános iskolák 5. osztálya számára készült tankönyv és munkafüzet szerzője Kissné Király Piroska. A nevelők számára a Módszertani kézikönyv ad segítséget, ötleteket a tantárgy bevezetésével járó nehézségek elkerüléséhez. Az egyes célcsoportok számára további módszertani füzeteket készítettünk. Így a városi, a községi s az összevont tanulócsoporttal működő kisiskolák nevelői számára is elérhetővé válnak programjaink.

A Honismeret módszertani kézikönyv három fejezetre tagolódik: az elsőben általános ismereteket közlünk a tantervek változásairól; ezt követi a honismeret tanításának módszertanát bemutató rész; végül a Borsodi Műhely iskoláinak honismereti tanterveiből meríthet a téma iránt érdeklődő pedagógus.

Cs. Kovács Ágnes, az első fejezet szerzője Eötvös József máig érvényes szavaival indítja a tantervek több évszázados történetével és fejlődésével foglalkozó összefoglalóját: "...teljes meggyőződésem szerint minden áldozat, melyet az anyagi célok előmozdítására teszünk közlekedési eszközeink megjavítása, pénzügyi viszonyainkat szabályozó törvények, mind nem fognak célhoz vezetni, még az anyagi érdekek terén sem, ha nem gondoskodunk mindenekelőtt a népnek értelmi neveléséről. A népnek értelmi emelésében fekszik legbenső meggyőződésem szerint a haza egész jövője..."

A magyar iskola ezeréves történetében, az egyes korok, korszakok változásainak megfelelően az írott vagy íratlan tantervek az adott korszak társadalmához, ideológiájához, a társadalomban uralkodó értékekhez kapcsolódtak. A szerző rámutat a különböző tantervekben rögzített azon ismeretekre, amelyek a napjainkban bevezetésre kerülő honismereti tantárgy elemeihez valamilyen formában kötődnek. Fontosnak tartja, hogy a NAT-ba és a kerettantervbe foglalt vonatkozó tartalmi szabályozás céljai, közös követelményei együtt jelenjenek meg. Ezért áttekinti a Nemzeti alaptanterv szerepét a kötelező oktatás tartalmi szabályozásában, a közös követelményként megjelenő Hon- és népismeret ún. kereszttantervi követelményeit az egyes műveltségterületeken belül (Magyar nyelv és irodalom 1-6. évfolyam, vizuális kultúra 1-6. évfolyam), majd a Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszában című dokumentumban fellelhető célokat és feladatokat.

A Hon- és népismeret megalapozását a kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára tette.

A Honismeret-életmód elnevezésű program és a kerettantervi modul összehasonlítása során a Borsodi Műhely évtizedes alapozómunkáját ismerhetjük meg. Megjelennek a tantervek is: Hon- és népismeret az osztott tanulócsoporttal működő általános iskolák, illetve (különlegességnek számítóan) az összevont tanulócsoportban tanítók részére. A mályinkai Községi Általános Iskola honismereti munkájának eredményei segítik a hasonló formában működő intézményeket. Ma már egyre kevesebbet hallunk erről a tanításszervezési módról, pedig még mindig vannak olyan falvak, ahol ez a honszeretet egyik megnyilvánulási formája: "...az a jó iskola, ahová a gyermek gyalog is el tud menni". Ez a Klebelsberg Kunótól származó gondolat motiválja Pál-Kutas Dénesné igazgatónőt, aki elkészítette az összevont tanulócsoporttal dolgozó, felső tagozatban tanítók számára a Hon- és népismeret tantárgyi modul tantervét.

Bemutatkozik a sárospataki Árvai József Gyakorlóiskola honismereti programja is. Célja, feladata, szerkezeti építkezése a 2-4. évfolyamon külön tantárgyakba építetten jelenik meg. Iskolájukban a Hon- és népismeret tantervi modul ismeretanyagának nagy részét a felső tagozaton önálló tantárgyként tanítják. Tantestületük elhatározta, hogy létrehoznak egy munkacsoportot, amely összegyűjti, rendezi azokat az ismereteket, tevékenységeket, amelyek már az alsó tagozaton megalapozzák a tantárgy tanítását. A szűkebb környezet, a család és a különböző közösségek, a szülőföld hagyományainak alaposabb ismeretén keresztül a hazaszeretet megerősítése, nemzeti örökségünk megbecsülése a cél. Ösztönzés a szülőföld cselekvő felfedezésére, felkészítés a magyar kultúra egyre tágabb és egyre mélyebb megismerésére. Nem tekintik lezártnak ezt a munkát. A változásokat, új lehetőségeket (pl. erdei iskola) folyamatosan beépítik.

A kazincbarcikai Újvárosi Általános Iskola, a Herman Ottó Általános Iskola és a szuhakállói Községi Általános Iskola pedagógusainak közreműködésével a honismeret tanításának módszertani segítése céljából a könyv következő fejezetében gyakorlati tanácsok szerepelnek.

Milyen feladata van annak, aki először szánja rá magát e program tudatos művelésére? Az első feladatok a program bevezetése esetén: Mérje fel, ahol él! Mi az a hagyomány vagy népszokás, amelyhez anyagot tudnak gyűjteni a tanulók, illetve a közvetlen környezetben van-e olyan élő személy, aki tud mesélni a gyerekeknek, illetve vállalkozik bemutatásra? Fel kell kutatni, milyen kézművesek találhatóak a lakóhelyen. Esetleg kihalt kézművesség, amiről még tudnak beszélni a nagyszülők. Mindig a lakóhely adottságaiból induljanak ki, s csak utána tekintsenek a régiók felé, illetve tovább! A helyi néphagyomány megőrzése, felkutatása nyomot hagy a tanulók szívében, sokkal jobban kötődnek a szülőföldjükhöz! Ügyeljenek arra, hogy a gyerekeket ne terheljék túl a könyvtári munkával, amihez ebben a korban még nincs elég tapasztalatuk. Mindig hívják fel a figyelmüket arra, hogy kérjék a szülők és más felnőttek segítségét! Ha új programként kívánják ezt bevezetni az iskolájukban, legyenek mértéktartóak a feladatok kiadásában, várják meg, amíg a gyerekben természetesen jelentkezik a kíváncsiság! Vannak gyerekek, kiknek e feladat traumát okoz, hiszen meg kell tanulniuk a lépéseket, bátorságot kell gyűjteniük, míg társaik versenyparipaként végzik e munkát örömmel, gyorsan. A nehezen mozduló tanulóknak adjanak irodalmat, hogy kutatgathassanak, sikerélményhez jussanak. Ha valaki kiemelkedő gyűjtőmunkát vagy előadást, riportot készít, jutalmazzák, így másokat is serkentenek, bátorítanak. Elmarasztalásra lehetőleg ne kerüljön sor, mert azzal nem pozitív irányba befolyásolják a tanulót!

Minden alapozás valóságos színtere az alsó tagozat, s bár a kerettanterv nem ad lehetőséget, óraszámot külön honismeretórára, foglalkoznunk kell vele. Minden nevelő képes az óravezetését ebbe az irányba terelni. A Borsodi Műhely iskoláiban a következő tanévben is tovább él a program. Az alsó tagozaton a már bevezetett módon, tehát elsősorban a magyar-órák keretei adnak otthont a honismeretnek, de rejtett tantárgyként jelen lesz a rajz, technika, ének-zene órákon is és a mindennapjainkban úgyszintén. Felső tagozaton önálló tantárgyként fogják bevezetni a modult. Folytonos közvetítéssel érdemes foglalkozni a témával, mert nem hagyhatjuk ki a tanulók legérzékenyebb, legfogékonyabb időszakát.

Kissné Király Piroska

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.