2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2004 március

Komplex informatikai program: esélyteremtés a munka világába való integráláshoz

2009. június 17.

Az információs és kommunikációs technológiák iskolai alkalmazása az esélyteremtés egyik fontos eszköze. Az alábbi cikk egy olyan IKT alkalmazási programot mutat be, amely az alapvető informatikai ismeretekkel együtt a kommunikációs készségek fejlesztését célozza egy olyan iskolában, amely zömében halmozottan hátrányos gyerekeket nevel. Arra látunk példát, hogy egy jól átgondolt IKT alkalmazási program miként szövi át egy egész intézmény tevékenységrendszerét, a pedagógusok gondolkodását, és hogy a különböző tárgyak tanítása és a tanórán kívüli foglalkozások során milyen gazdag lehetőségeket kínál az informatikai és kommunikációs készségek fejlesztésére.

Restyánszki Lászlóné

Komplex informatikai program: esélyteremtés a munka világába való integrálódáshoz

Bevezető

A baktakéki Körzeti Általános Iskola hét település általános iskolás gyermekeinek nevelését és oktatását látja el. 1981-ben az alsós, 1993-ban a felső tagozatos gyermekek számára szerveződött a körzeti iskolaotthonos ellátás, amely a komplex fejlesztés szervezeti kereteit adja. Ez az oktatási forma térítésmentes formában, egész napos ellátással biztosítja a gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődését.

Az iskolaotthonos program a normál iskolai, napközis, alsós iskolaotthonos és a felsős klubnapközi pozitív jegyeit felhasználó, de egészében a helyi adottságokhoz igazodó, a szabadidő-szervező munkát is magában foglaló oktatási forma, vagyis a gyermekek tevékenykedtetésén alapuló, kedvező pedagógiai hatást nyújtó munkarend. E kedvező pedagógiai hatást több szakmai projekt erősíti, melyek a baktakéki pedagógusok folyamatos megújulási igényének és nyitottságának bizonyítékai.1

Iskolai gyakorlatunkban és magánéletünkben is folyamatosan növekszik az információ szerepe, munkaerő-piaci szinten pedig felértékelődik az informálódás képessége. A baktakéki iskola pedagógusai már 1996 óta figyelemmel kísérik az elektronikus eszközök iskolai alkalmazhatóságát, és számukra természetes, hogy a számítógépek ismerete, használata az alapműveltség részét képezi. Ez az azonosulási folyamat segítette a baktakéki iskolát olyan technikai eszközökhöz, melyek eddig ki tudták elégíteni a felső tagozatos tanulók szükségleteit. A számítógépek használatának igénye azonban az alsós tanítványok és szüleik körében is megjelent.

A projekt szükségessége

A baktakéki körzetben a helyi szülői közösség ma már egyre fokozódó elvárásokat támaszt az iskolával szemben. Az elvárások megléte hosszú folyamat eredménye. A helyi társadalom fejlődésének jelzője, hogy igény van a gyermekek továbbtanulására. A szülők ezt az utat látják kitörési pontnak abból a helyzetből, amelyben most élnek.

A baktakéki tantestület a tanulók sikeres tanulási életútjának stabil alapozásához korszerű informatikai eszközökkel, oktatási tartalmakkal kíván hozzájárulni. A tantestület természetes igénye, hogy az infrastruktúra fejlesztésével egy időben szakmailag is meg tudjon felelni az új kihívásoknak. Az iskolából tovább tanulók az encsi, szikszói és miskolci középiskolákba járnak, olyan osztályokba, ahol a tanulók többségének tanulás iránti motiváltsága erősebb az övékénél. A szakmai eredményesség elérése érdekében olyan újszerű stratégiát kell kialakítanunk minden évfolyamon, hogy növelni tudjuk a baktakéki iskola tanulóinak versenyképességét.

A helyi társadalom vezetésére vállalkozók és az iskola közös érdeke, hogy olyan fiatalok kerüljenek ki az iskolapadból, akik a térségben maradva megtalálják helyüket a munkaerőpiacon.

A komplex informatikai program tevékenységrendszerének bemutatása

A közoktatás-fejlesztést eredményező projekt öt fő elemből áll.

  • Kommunikációs alapozó szakasz (1–4. o.)
  • Komplex kommunikációs program (5–6. o.)
  • Tanulási életutat segítő komplex integrációs program (7–8. o.)
  • Utánkövető-segítő program (9–12. o., illetve főiskolai évek)
  • Informatikai bázisprogram

Mind az öt elemet „összefűzi”:

  • a másság, tolerancia, elfogadás, a kisebbséghez viszonyulást segítő pedagógiai szemlélet és gyakorlat;
  • a pedagógusok egymástól való tanulási igénye;
  • olyan kompetenciakészlet iránti igény, mely a pedagógusokat hozzásegíti a hatékony együttnevelő programok megvalósításához;
  • az iskolai alulteljesítés visszaszorítására alkalmas, hatékony módszertár és program tanulása és gyakorlata.

Az öt fő elem az alábbi kulcskompetenciákat tartalmazza, egy-egy részterületen különböző mélységben, ugyanakkor egymásra hatva:

  • Kommunikáció, döntés, szabálykövetés, lényegkiemelés, életvezetési képességek, együttműködés, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, komplexitás.
  • A szülők, családok bevonása az intézményes gyermeknevelésbe annak érdekében, hogy a nevelő ki tudja aknázni ismereteiket a gyermekről, pozitív attitűdöt és magatartást alakítson ki a gyermek tanulása iránt, információkkal lássa el a szülőket, megerősítse a szülőket és a helyi közösségeket.
  • A különböző szinten fogyatékkal élő gyermekek egyéni fejlesztésére figyelés az integrált nevelés és oktatás keretében (mintegy inkluzív iskolai kereteken belül). Olyan integráció- és IKT-barát iskola megvalósítása a cél, melyben a speciális nevelési szükségletek kielégítődnek, és az egész iskolai folyamatban a képességek korszerű fejlesztésén van a hangsúly.

A projekt stratégiája

Első nagy lépés, melyet már megtettünk F A pedagógusok körében elindult egy intenzív továbbképzési stratégia az információs és kommunikációs technológia értő és ezt dokumentummal igazolt használatára. Ebben a képzésben részt vett a tantestület 30 százaléka. Célunk, hogy a pedagógusok még nagyobb arányban rendelkezzenek ECDL-vizsgával.

Második lépés F Informatikai eszközök bővítése és korszerűsítése, hiszen amikor végeznek a pedagógusok tanulmányaikkal – de már év közben is –, növekszik az igény a számítógépekre és a tantárgyi szoftverekre. Ezt a lépést pályázattal szeretnénk megvalósítani. Célunk, hogy felső tagozatban, lehetőleg minden tantárgy oktatásában alkalmazzunk IKT-t, hogy tanulóink évfolyami lemorzsolódását csökkentsük, sikeresebb továbbtanulásukat segítsük.

Harmadik lépés F Az iskolaépület műszaki színvonalának, állagának javításával olyan multifunkciós informatikai bázishely létrehozását célozzuk, amellyel szolgáltatási színvonalunkat emelni tudjuk, és az integrációs nevelési környezetet is jobbítjuk. Célunk, hogy kitárjuk az iskola világát más iskolák és a helyi társadalmi környezet felé is, hogy ily módon a tanulás minél több ember számára váljék természetes igénnyé.

Kommunikációs alapozó szakasz (1–4. osztály)

A körzet településeinek földrajzi és gazdasági adottságából eredően is az iskola gyermekei igen nagy hátránnyal (kognitív képességbeli és szocializációs hátránnyal) kezdik meg iskolai életüket.

Az ellátandó feladatok differenciáltsága miatt a pedagógusok számára természetes az együttnevelés gyakorlata. A kis létszámú gyermekcsoportokban a számítógépekkel segített nevelői munka megvalósítása jobban motiválná a kicsiket a tanulásra, jobban kiegyenlítődnének a meglévő kommunikációs szakadékok.

Az informatikai eszközök használatával kapcsolatos kiemelt szakmai elvárások:

  • szolgálja a pedagógusok módszertani repertoárjának gazdagítását és fejlesztő munkájuk eredményesebbé tételét;
  • a meglévő nevelési programot erősítve támogassa az iskola alsós gyermekeinek személyiségfejlesztését;
  • segítse a gyermekek minden kényszer nélküli optimális fejlődését;
  • a gyermekek egyéni nevelési-fejlesztési lehetőségeihez kínáljon fejlesztési repertoárt;
  • az informatika és az angol nyelv tanítása is tovább építhető tudást eredményezzen;
  • fontos, hogy a gyermekek biztonságot nyújtó légkörben fejlődjenek, és ez a fejlődés a program által mérhető legyen.

A nevelőcsoport a program megvalósítása érdekében kész saját kompetenciakészletének bővítésére, a körzeti integrációs stratégia alapjait erősíteni, valamint az alsó tagozatos tanítók közötti jobb együttműködési gyakorlatot létrehozni. Az együttműködésben a kölcsönös tiszteletnyújtás, a közös érdeklődés, a gyermek iránt érzett felelős gondolkodás kell hogy meghatározó legyen.

Az 1–4. osztály gépteremben töltött tervezett ideje min. 4 óra hetente (a heti iskolaotthonos órakeret négy százaléka).

Komplex kommunikációs program (5–6. osztály)

Olyan tanulási esélyegyenlőséget eredményező stratégia megvalósítását tervezzük, mely hosszú távon – reményeink szerint – a helyi társadalom szemléletbeli, életvitelbeli változását is eredményezi. Így még jobb tanulási eséllyel rendelkezhetnek a baktakéki iskolába járó gyermekek.

A baktakéki iskolára vonatkozó legfontosabb közoktatás-fejlesztési elem, hogy az óvodai és alsós éveket követően biztos alapismeretekkel, alapkészségekkel rendelkezzen minden gyermek.

A program fő csomópontjai az 5–6. évfolyamosok számára:

  • informatikaoktatás minden évfolyamon;
  • reggeli géptermi gyakorlat a 0. órában (tanulói igény szerint, hiszen már 7.20 órakor megérkezik az iskolabusz);
  • az iskolaotthonos oktatási forma szabadidős sávjában géptermi munka;
  • diákújságírás az informatika eszközeivel (kezdő szakasz);
  • színjátszó körben való szereplés (szerepek géppel történő másolni tudása);
  • könyvtár-informatika (információk gyűjtése a számítógéppel is);
  • angol nyelv oktatása.

A géptermi idő várhatóan minimum 12 óra hetente (a heti iskolaotthonos időkeret 12 százaléka).

Tanulási életutat segítő komplex integrációs program (7–8. osztály)

A tantestület alapvető célja, hogy olyan tudás birtokában legyenek tanítványaink, melyek segítenek a beilleszkedésben, a tanulási nehézségek leküzdésében, és a 8. osztály végére le tudják „dolgozni” indulási hátrányaikat.

A baktakéki iskola pedagógiai programjának megvalósításával az alábbi területekre fokuszál:

  • számítástechnika (szövegszerkesztő használata, internethasználat, elektronikus levelezés);
  • könyvtár-informatika (IKT használata a könyvtárban, a könyvek használata mellett);
  • angol nyelvi társalgási körök (számítógépek, nyelvi laboratórium használata);
  • színjátszás–drámapedagógia (fényképezőgép, videokamera, fénymásológép használata);
  • diákújságírás (szerkesztői munka teljesen digitális formában);
  • az ismeretek alkalmazása a tanórákon (matematika, fizika, kémia, biológia, angol, vizuális nevelés) informatikai eszközökkel;
  • a tanári kompetenciakészlet megújítása (pedagógusok ECDL-vizsgára készülnek);
  • beszélgetőkörök segítségével a tanulók mentálhigiénés fejlesztése (van szakembere az iskolának);
  • európai uniós ismeretek (8. o.) – intenzív internethasználat;
  • médiakör, médiaismeret;
  • egyéni tanulásfejlesztés szoftverekkel.

A számítógépek használatával töltött tervezett idő a tanulók számára min. 46 óra hetente (az iskolaotthonos időkeret 37 százaléka). A pedagógusok számára a tanórákra való felkészüléshez min. 40 óra biztosított hetente a gépteremben.

A felső tagozatosok fejlesztésében, különösen a tanulásban nagy nehézségek árán továbbjutók esetében kiemelt hangsúlyt fektetünk a gyakorlatorientált oktatásra, az életminőség javításához szükséges készségek fejlesztésére. E tevékenység a mezőgazdasági munkálatokban, a gyakorlókertben valósul meg. Emellett természetes, hogy a számítógépek – felhasználói szintű – kezelésére is megtanítjuk őket, illetve részesei az iskola által kínált minden programnak, hiszen a különböző témákban megvalósuló szabadidős programoknál nem fontos a tanulmányi eredmény, lényeg az érdeklődés, az információéhség.

A géptermi kihasználtság indokolja az infrastruktúra- és eszközfejlesztést, hiszen a gyakorlat igazolja, hogy mekkora motiváló erő jelenleg is a gépterembe jutás, minden igényt azonban nem tudunk kielégíteni a nem megfelelő hely és gépszám miatt.

A körzeti iskola minden programja térítésmentesen ugyanazokat a lehetőségeket biztosítja a különböző szociális helyzetű tanulók részére. Így a mikrotársadalom a fenntartókat összefogásra, egy körzeti integrációs program kidolgozására késztette, melynek elemei több ponton azonosak a projekt szakmai megújulást generáló elemeivel, ugyanakkor társadalomformáló cselekvésre késztetik e térség lakosságát. Elindult tehát egy települési társuláson alapuló, közös erőfeszítés a körzetbeli oktatás hatékonyabbá tétele érdekében.

Utánkövető-segítő program az általános iskolát már elhagyó, de mentori és informatikai segítséget igénylő fiatalok számára

Volt tanítványaink és az érdeklődő szülők számára kívánunk segítséget nyújtani, hiszen a család többnyire nem tudja biztosítani az informatikai hátteret. Ezért az alábbi térítésmentes segítséget tervezzük:

  • gépterem (internet) használata naponta 16.00-tól 20.00 óráig, hétvégén, szombaton egész nap (20.00 óráig), igény szerint;
  • szakmai segítség nyújtása igény szerint;
  • fénymásoló használata;
  • az iskolai munkájukhoz szükséges egyéb IKT-eszközök igénybevétele.
  • segítségadás olyan mentális törődéssel párosul, melynek segítségével folyamatosan motiválni tudjuk a fiatalokat a még jobb tanulásra, a térségben való boldogulásra.

Informatikai bázisprogram pedagógusok számára

A baktakéki Körzeti Általános Iskola 1996 óta évente legalább két alkalommal rendez olyan nevelési konferenciát, melyen 80-100 pedagógus van jelen. Nagy hiánya az iskolának, hogy nincs egy olyan előadóterme vagy aulája, mely a korszerű informatikai eszközök alkalmazását is lehetővé téve segítené a jelenlévők kulturált elhelyezését.

Egyre szélesedő intézményi kompetenciakörünk is indokolja, hogy a közoktatás fejlesztési lehetőségeit minél szélesebb körben tudjuk átadni, és nemcsak integrációs, hanem információs bázisintézménnyé váljunk a megye északkeleti részén.

Évente megrendezett fő programjaink:

  • Megyei szintű diákújságíró-találkozó (10-14 iskola tanulóinak és pedagógusainak a részvételével, közös újságírással, szerkesztéssel, pl. „EU és az ifjúság” témában).
  • Megyei szintű vetélkedő a könyvtárhasználat témakörében (10 iskola részvételével, az elmúlt évben „EU és a könyvtár-informatika” címmel).
  • „A művelődés hete – a tanulás ünnepe” szakmai programsort immár második alkalommal valósítottuk meg.

A projekt megvalósításának főbb módszerei

Kommunikációs alapozó szakasz (1–4. osztály)

  • nevelői beállítódás a programhoz, a feladatokhoz;
  • a nevelői kompetenciakészlet bővítése;
  • tervszerű, dokumentált munkavégzés;
  • a gyermekek napi életébe, játékába integrált informatika;
  • kommunikáció fejlesztése, gyakoroltatása;
  • együttműködés és közös cselekvés;
  • interjú;
  • olyan viszonylatok, szociális struktúrák és nevelési helyzetek létrehozása, melyek segítségével minden gyermek fejlettségének és egyéni sajátosságainak megfelelően tud fejlődni.

Komplex kommunikációs program (5–6. osztály)

  • komplex feltételteremtés;
  • kooperáció az iskolán kívüli segítőkkel;
  • a technikai személyzet betanítása;
  • együttműködés a program szereplői között;
  • a pedagógus személyiségének minősége;
  • tanulói portfóliók;
  • nyári tanodai programelem;
  • beszélgetés, vita, konszenzusteremtés;
  • diákújságírás;
  • minőségbiztosítás.

Tanulási életutat segítő komplex integrációs program (7–8. osztály)

  • autonómia (mely a helyi pedagógiai értékekre építve fejti ki fejlesztő hatását) mint innovációt generáló elem;
  • programfejlesztés (alsós iskolaotthonos programrész);
  • esélyegyenlőség (a demokráciát erősítő intézményi viszonyok, döntési rendszerek) mint az iskolán is túlmutató módszercsomag;
  • következetesség az iskolaotthonos rendszer működésében;
  • minőségre, eredményességre és hatékonyságra törekvés, EU-s ismeretek;
  • a pedagógus kompetenciakészletének aktualizálása;
  • differenciálás a nevelő-oktató munka egészét érintően;
  • gyakorlatorientált oktatás, korszerű technika alkalmazása;
  • tevékenykedtetésbe és játékba integrált angol nyelvi oktatás;
  • szabadidő-szervezés;
  • választás lehetősége a szabadidős programokban, konszenzusteremtés gyakorlata, csapatmunka;
  • kooperatív tanítási-tanulási eljárások;
  • kommunikáció, e-mailezés, önálló diákújságírás.

Utánkövető-segítő program (9–12. osztály, főiskolások)

  • szakmai és technikai segítés, a minőségi oktatás követő kontrollja;
  • mentális törődés;
  • élethosszig tartó tanulásra motiválás;
  • társadalmi integrációra késztetés.
***

Programunk sikerének fő biztosítékai maguk a gyerekek, akik megélik a számítógépekkel és egyéb IKT-val való dolgozás során a személyiségformálódás örömeit, észrevétlenül motiválódnak a tanulásra, igényükké válik a céllal teli élet, a pozitív közösségi normák elfogadása, olyan szellemi muníciót visznek magukkal, mely akaratuk ellenére is társadalomformálóvá teszi őket.

Másik sikerforrás a pedagógus, aki a gyereket tanulni tanítja, tanulási folyamataira koncentrál, és módszereit az ő egyéni fejlődési szükségletéhez igazítja, aki rendelkezik olyan kommunikációs készséggel, emberi és szakmai hitelességgel, mely az eddigiektől eltérő, a tanuló számára is örömmel fogadott kapcsolatteremtési technikákat hoz felszínre. Ennek eredményeként az iskola a gyerekeknek használható tudást nyújt, együttműködésre és a későbbi életükben való helytállásra neveli őket.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.