2019. november 15., péntek , Albert, Lipót

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Az oktatás társadalmi-gazdasági környezete >> A kistelepülési iskolák szerepe a települések népességmegtartó erejében

4. Migrációs tendenciák és iskolahasználat a szülők körében hat kistérségben

2009. június 17.

4. Migrációs tendenciák és iskolahasználat a szülők körében hat kistérségben

A másik, jelen kutatásban felhasznált (egy évvel korábbi), az „Iskolai hátrány összetevői” című adatfelvétel hat kistérségben igyekezett feltárni az oktatás és az iskolák helyzetét. A kistérségek kiválasztása során figyelembe vettük a térségből való elvándorlás tendenciáit, így elsősorban olyan, jellemzően aprófalvas térségekben került sor a kérdőíves vizsgálatra, ahol jelentős mértékű volt az elvándorlás. A kutatás során lekérdezett öt kérdőívből kettőbe beépítettük a vándorlás, ill. az iskolák helyi társadalomban betöltött szerepének kérdéskörét, így ezen kutatás adatai jelen kutatásban is felhasználhatóvá váltak. Minden vizsgált kistérségre az elvándorlás jellemző, de a legnagyobb arányú, negatív előjelű migrációs folyamat a több szempontból is hátrányos helyzetű csengeri kistérségben (Szabolcs-Szatmár megye) mutatható ki. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Edelény körzetéből ennél kisebb mértékű az elvándorlás (-6,7), de a vizsgált kistérségek közül ez a munkanélküliséggel leginkább sújtott terület. A népességmozgás szempontjából a legelőnyösebb helyzetben a Csongrád megyei makói kistérség van, mivel a statisztika itt jelzi a vizsgált kistérségek között a legalacsonyabb szintű, negatív előjelű vándorlási különbözetet.

4.1. táblázat • A vizsgált kistérségek néhány jellemzője
Kistérség Makói Edelényi Celldömölki Csengeri Salgótarjáni Tapolcai
Forrás: KSH Megyei évkönyv 1999
Települések száma 17 46 28 11 22 33
Lakosságszám 50035 35 700 27 045 23 614 68 000 37 577
Munkanélküliség % 7,3 16,1 4,5 13 11,8 6,4
Tartós munkanélküliség % 34,6 66,6 36,4 46,7 53,4 28
Vándorlási különbözet éves átlaga
1990–1999
(ezer fő)
-1,1 -6,7 -3,1 -8,3 -3 -3,5

A hat kistérségre kiterjedő vizsgálatban sor került több szereplő (önkormányzatok, igazgatók, szülők, tanulók) megkeresésére. Itt az említett vizsgálat alapján jelen esetben csak a szülői kérdőív adatait elemezzük az általunk vizsgált két kérdéskör, a migrációs tendenciák és a szülők iskolához fűződő kapcsolata szempontjából.1

Vándorlási tendenciák, költözők és maradók a szülők körében2

A mintába kerülő 791 szülőből – az alábbi táblázat szerint – 84 fő (10,8%) költözött el lakóhelyéről, illetve vándorolt be az adott kistérségbe az elmúlt tíz évben. Ez az adat az országos átlaghoz viszonyítva magasnak mondható; kérdés, hogy mely földrajzi térségekből vándoroltak el az érintettek.

4.2. táblázat • Az elmúlt tíz évben éltek-e más településen?
  Gyakoriság (N) % Érvényes (%)
Igen 84 10,6 10,8
Nem 691 87,4 89,2
Összes 775 98 100
Hiányzó adatok 16 2  
Összes 791 100  

A szűk elemzési lehetőségek ellenére néhány összefüggés kimutatható a kistérségekben élő migráns családok és korábbi lakóhelyük földrajzi elhelyezkedése (megye) között. Az adatokból jól látszik az a tendencia, hogy a „vándorlók” elsősorban a saját megyén belül költöztek át másik településre. A leghátrányosabb helyzetű edelényi és csengeri kistérség esetében a legerőteljesebb ez a jelenség. Az edelényi kistérségben élő migráns családok szinte teljes köre Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belül választott más települést lakóhelyül. Sajnos azt nem tudjuk meghatározni, hogy ez tovább szűkíthető-e az adott kistérségre. A salgótarjáni kistérség esetében szintén magas a Nógrád megyén belüli migráció, bár itt több korábbi fővárosi lakos telepedett le az utóbbi tíz évben. A vizsgált két dunántúli kistérségben hasonló tendencia figyelhető meg, a celldömölki esetében jellemzően a közeli Győr-Sopron megyéből és Pest megyéből vándoroltak be. Összességében jelzésszerűen elmondható, hogy bár a vándorlási hajlandóság valóban magasabb a hátrányosabb helyzetű kistérségekben, ez nem az onnan való elvándorlást jelenti, hanem inkább az azon belüli mozgást.

Az alábbi táblázat jelzi a mintába kerülő „migráló” populáció válaszainak megoszlását az elköltözés motivációi között. A válaszadók a legnagyobb arányban a kedvezőbb árú ingatlant jelölték meg a költözés okaként, továbbá sokan más okból költöztek a vizsgált kistérségbe. Ez az ún. „más ok” a kérdezett családok közel harmadát érinti, így az ő indíttatásukat nem sikerült felfedni. A lakóhelyet változtatók szintén jelentős aránya a rokoni közelség miatt költözött az adott településre. Ennél kisebb arányban változtattak lakóhelyet azok, akik munkavállalási lehetőségek miatt vándoroltak el.

4.3. táblázat • Miért költöztek erre a településre?
  Gyakoriság (N) % Érvényes %
Munkahely miatt 12 1,5 14,8
Olcsóbb ház, lakás miatt 23 2,9 28,4
Könnyebb a megélhetés 4 0,5 4,9
Rokonok laknak itt 16 2 19,8
Gyerekek iskoláztatása miatt 3 0,4 3,7
Más okból 23 2,9 28,4
Összes 81 10,2 100
Hiányzó adat 710 89,8  
Összes 791 100  

A vizsgálat kiválasztott térségeiben az iskola szerepe csekély az elvándorlásnál, ez a legkisebb motiváló erő, mely a lakóhely megváltoztatására készteti a lakosokat. Az elköltözés motivációi erősen szóródnak a vizsgált kistérségek és a különböző településtípusok között. Az elemzésnél a kis elemszám óvatosságra int, de néhány jelzés azért tehető ezzel kapcsolatban. Az olcsóbb lakás és ház lehetősége elsősorban az edelényi kistérségbe költözőket késztette vándorlásra (34,8%). A rokonság miatti elköltözés főként a hátrányosabb helyzetben lévő edelényi, csengeri, salgótartjáni kistérségekre jellemző (68,9%). Új munkavállalási lehetőségek pedig mindenekelőtt a makói kistérségben élőket késztette migrációra. A könnyebb megélhetést mint az elköltözés okát az edelényi kistérségben élők jelölték meg legnagyobb arányban (50%). A különböző nagyságú településeken élő családok jellegzetesen más motivációs okok miatt hagyták el korábbi lakóhelyüket. A községben élők elsősorban az olcsóbb ingatlanárakat (34,8%) és a rokonok közelségét (21,2%) jelölték meg az elköltözés okaként. A városba költözők legnagyobb arányban munkahelyi lehetőségek miatt migráltak. A „más okot” megjelölők több mint a fele (68,2%) a kérdőív kitöltésekor községben élt.

Az adatok azt mutatják, hogy az „otthonmaradó” édes szülők nagyobb arányban nevelik együtt a gyermekeiket (83,3%), mint az elköltözők (60,7%). A két csoport gyermeknevelési helyzetében két nagyobb eltérés fedezhető fel. Az elköltözők esetében az édesanya nagyobb arányban neveli egyedül gyermekét (19%), mint a lakóhelyüket el nem hagyók (10%). Továbbá, az elvándorlók 15,5%-ában az édesanya mellett nevelőapa gondoskodik a gyerekről, míg ez az arány az otthonmaradók esetében csak 3%.

A vizsgált populáció foglalkoztatási helyzetét tekintve a legnagyobb különbség éppen a munkaerőpiacon való részvétel, illetve nem részvétel mentén fedezhető fel. Az apa munkavállalását alapul véve elmondható, hogy az elköltözők közel 37%-a valamilyen okból munkanélküli. Ez az arányszám a lakóhelyükön maradóknál ennél jóval kevesebb, 24%-ot tesz ki.

4.4. táblázat • Az apa foglalkozása az elköltözők és az otthonmaradók között
Foglalkozás – Apa Elköltözők Otthonmaradók Összes
N % N % N %
Alkalmazott 39 51,3 381 58,7 420 57,9
Vállalkozó 6 7,9 89 13,7 95 13,1
Alkalmazott és vállalkozó egyszerre 3 3,9 23 3,5 26 3,6
Nem dolgozik / munkanélküli 28 36,9 156 24 184 25,3
Összes 76 100 649 100 725 100

Az adatfelvétel egyik fontos célja az volt, hogy feltárja az iskola szerepét a migrációs folyamatokban. Mekkora megtartó ereje van az iskolának egy kistelepülésen? Mennyiben különböznek a lakóhelyüket elhagyók és maradók véleményei az iskoláról, a tanulásról és gyermekük továbbtanulásáról? Ezekre a kérdésekre itt nem adható egyértelmű válasz, de jelzésszerű megállapítások tehetők. A vizsgálat a hat kistérségben élő szülők véleményét is feltárta az iskoláról mint oktatási intézményről. Az elemzés szerint az elköltöző családok valamivel rosszabb véleménnyel voltak gyermekük általános iskolájának színvonaláról, mint az otthonmaradók. A vizsgálat adataiból jól látható, hogy a lakóhelyükön maradó szülők nagyobb gyakorisággal értesülnek gyermekük tanulmányi eredményéről, mint az elköltöző családok. Az eltérés nem nagy, de a számok jól mutatják az arányok eltolódását.

4.5. táblázat • Milyen gyakran tud gyermeke iskolai eredményéről?
  Elköltözők Otthonmaradók Összes
N % N % N %
Naponta 50 59,5 494 71,8 544 70,5
Hetente 27 32,1 131 19 158 20,5
Havonta 4 4,8 49 7,1 53 6,9
Ritkábban, mint havonta 3 3,6 13 1,9 16 2,1
Bizonyítványosztáskor 1 0,1 1 0,1
Összes 84 100 688 100 688 772

Mind a beköltöző szülők, mind az otthonmaradók igen nagy arányban ismerik személyesen gyermekük osztályfőnökét (98%). Az iskola igazgatóját az új lakosok már kisebb arányban ismerik (91,7%), mint a helybeliek (96,7%). A legnagyobb szórás azonban a gyermekek tanárai esetében fedezhető fel, mivel a beköltöző szülők kevésbé ismerik személyesen az érintett tanárokat.

4.6. táblázat • Ismeri-e személyesen gyermeke tanárainak többségét?
  Elköltözők Otthonmaradók Összes
N % N % N %
Igen 70 83,3 640 92,8 910 91,7
Nem 14 16,7 50 7,2 64 8,3
Összes 84 100 690 100 774 100

A kistelepülések kulturális életében az iskola fontos szerepet tölthet be szervezett rendezvényeivel, ünnepségeivel. Természetesen ehhez mind az iskola vezetése részéről, mind a falu lakosai, illetve a gyermekek szüleinek részéről aktív részvétel szükséges. A részvételi hajlandóság nagyon eltérő lehet a település egészét és az egyéni motivációkat tekintve. Ez utóbbi erősen függhet attól, hogy az adott család régóta él a településen, vagy csak az utóbbi tíz évben költözött be. Az elemzés összességében azt a feltételezést támasztja alá, miszerint a frissen költözők kevésbé vesznek részt az iskola által szervezett összejöveteleken, a településen tartott különböző rendezvényeken. Ez a különbség (betelepültek/őslakosok között) nem nagy, de minden egyes kérdésnél megfigyelhető. Az alábbi táblázat ennek illusztrálása. Az adatok itt is azt mutatják, hogy inkább a migráló családok maradnak el az iskolai szülői értekezletekről.

4.7. táblázat • Milyen gyakran megy el az iskolába szülői értekezletre?
  Elköltözők Otthonmaradók Összes
N % N % N %
Gyakran 64 76,2 594 86,1 658 85
Ritkán 19 22,6 85 12,3 104 13,4
Soha 1 1,2 11 1,6 12 1,6
Összes 84 100 690 100 774 100

Egy kistelepülésen az iskola köré szerveződő programok, rendezvények fontos közösségformáló szerepet töltenek be. A szülők aktivizálása az iskola feladata, de érdeke is egyben. A családok hasznos segítséget nyújthatnak munkájukkal, s közben egyfajta szocializációs folyamat is zajlik, amely – pozitív értelemben – kihathat a tanuló tanulmányi eredményeire. Az elemzések szerint az elmúlt tíz évben beköltöző családok ritkábban vesznek részt az iskola különböző rendezvényein, mint a régóta helyben lakók. Közel 10%-uk pedig soha nem jár el ilyen eseményekre.

4.8. táblázat • Milyen gyakran megy el iskolai rendezvényekre?
  Elköltözők Otthonmaradók Összes
N % N % N %
Gyakran 37 44 361 52,6 398 51,7
Ritkán 38 45,2 285 41,5 323 41,9
Soha 9 10,7 40 5,8 49 6,4
Összes 84 100 686 100 770 100

A szülők részvétele az iskola életében

A szülők iskola életében való részvétele elsősorban a szabadidős programok szervezésére jellemző, de jelentős a szerepük a házirend és a nevelési terv kialakításában is. Fegyelmi kérdésekbe sokkal ritkábban vonják be őket. A szülők részvételében is jelentős különbség van a központban és a környéken működő iskolák között: a vizsgált kistérségek központi településén székelő iskolákban gyakrabban fordul elő, hogy a szülők beleszólnak az intézményi szintű szabályozók alakulásába (helyi tanterv, nevelési terv, házirend kialakításába). A kisebb településeken élő szülők a városiakhoz hasonló mértékben vesznek részt a szabadidős programok kialakításában, de jóval kevésbé a többi tevékenységben.

4.9. táblázat • A szülők részvétele az iskolai élet egyes területein a kistérségek központi és nem központi településein (%)
  Nem központi N=82 Központi N=24 Átlag N=106
A helyi tanterv kialakításában 63,4 80 67,3
A nevelési terv kialakításában 68,3 88 72,9
A házirend kialakításában 85,4 100 88,8
Tanulók szabadidejének kialakítása 92,7 96 93,5
Fegyelmi kérdések 51,3 64 54,3

A szülők leggyakrabban iskolai rendezvényre és szülői értekezletre járnak, de az iskolák háromnegyedében gyakori a szülői munkaközösségben és a rendezvények előkészítésében való részvétel is. Ennél jóval ritkább az aktivitás az iskolai alapítványok körül és a rendszeres társadalmi munka. (A rendezvényeken, ill. ezek előkészítésében való részvétel a csengeri és a tapolcai iskolákban magas, az aktivitás a munkaközösségekben, és a rendszeres társadalmi munkában való részvétel pedig a salgótarjáni és a tapolcai térségekben gyakori. A legkevésbé az edelényi térségben élő szülők vesznek részt az iskola körüli dolgokban.) Települési státus szerint azt találjuk, hogy a szülők a központi települések iskoláiban nagyobb valószínűséggel vesznek részt rendezvények előkészítésében, szülői munkaközösségben, s inkább támogatják az iskolai alapítványt. Ezzel szemben a kisebb településeken inkább járnak szülői értekezletre, s az osztályfőnöki családlátogatás is itt a gyakoribb. Ez arra enged következtetni, hogy a kisebb, nem központi települések iskolái a szülőkkel való kapcsolattartás hagyományosabb formáját választják, míg a központi települési iskolákban a szülők az iskolai életbe való aktívabb bekapcsolására törekednek.

4.10. táblázat • Milyen gyakran vesznek részt a szülők az alábbiakban a kistérségek központi és nem központi településein (%)
  Nem központi Központi Átlag
Rendezvények előkészítése 72,8 84 75,5
Rendezvények 9,8 8 9,3
Iskolai alapítvány támogatása 33,3 52 38,6
Rendszeres társadalmi munka 20,7 36 24,3
Részvétel munkaközösségben 72 92 76,6
Értekezletre járnak 82,9 72 80,4
Az osztályfőnök jár családlátogatásra 56,8 48 54,7

A szülői értekezletre járás hasonló gyakoriságú a vizsgált településtípusokon: a szülők túlnyomó többsége (82–88%) minden településtípuson rendszeresen jár szülői értekezletre. Nagyobb az eltérés a többi kérdésben: fogadóórára inkább a nagyobb településeken járnak a szülők, iskolai rendezvényre és ünnepségekre pedig a legkisebb és a 2–5000 fő közöttieken. A legkisebb településeken a szülők átlagos arányban járnak szülői értekezletre, de azt meghaladó arányban iskolai rendezvényekre, iskolai ünnepélyekre.

4.11. táblázat • Milyen gyakran megy...? (gyakran választ adók)
  –1e N=310 1–2e N=127 2–5e N=162 5–10e N=55 10e– N=116 Átlag N=779
szülői értekezletre 84,1 85 85,9 81,8 88,2 85,1
fogadóórára 16,2 21,1 25,9 30,9 40 19,5
iskolai rendezvényre 58,8 44,9 52,5 48,1 42,1 51,7
iskolai ünnepségre 63,1 559 59,5 45,5 57,1 59
Összesen 100 100 100 100 100 100

Arra a kérdésre, hogy elmenne-e egyéb programokra az iskolába, a szülők igen nyitottnak bizonyultak: iskolai rendezvényre, szülői találkozóra és kirándulásra kisebb részük most is eljár, de többségük szívesen elmenne az összes kérdezett programra, különösen szülői tanácsadásra, iskolai színházi előadásra és szülői találkozóra, de kirándulásra és felnőtt tanfolyamra is. Különösen magas volt az érdeklődés ezen programok iránt a legkisebb településeken élő szülők körében. Ebből arra lehet következtetni, hogy a szülők iskolai életbe való bevonásában mutatkozó különbségek nem(csak) a szülői érdeklődés hiányából fakadnak, hanem legalább annyira, vagy még inkább a lehetőségek hiányából. Úgy tűnik, hogy az iskolák szűkre szabott lehetőségeiket sem használják ki a szülőkkel való kapcsolattartás érdekében.

4.12. táblázat • Elmenne-e...? (%)
  Most is elmegyek Szívesen elmennék
iskolai rendezvényre 54,1 36,3
felnőtt tanfolyamra 3,8 57,5
iskolai színházi előadásra 6,8 70,2
szülői találkozóra 15,5 66,4
klubfoglalkozásra 2,2 50
tanácsadásra szülőknek 5,9 74,3
iskolai kirándulásra 13,8 59,4

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.