2019. november 15., péntek , Albert, Lipót

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Az oktatás társadalmi-gazdasági környezete >> A kistelepülési iskolák szerepe a települések népességmegtartó erejében

3. Iskolát indító és megszüntető települések

2009. június 17.

3. Iskolát indító és megszüntető települések

A kutatás mindkét kérdése szempontjából fontosnak ígérkezett az iskolát indító és azt megszüntető települések tapasztalata. Esetükben kérdéses, vajon megváltozott-e a vándorlás mértéke vagy iránya, ill. megfigyelhető-e változás a település életében. Az iskolát indító és megszüntető településeket különálló módon, esettanulmányok és telefonos adatfelvétel segítségével vizsgáltuk.

A minta

A kérdőíves vizsgálat célja az volt, hogy megismerjük a 90-es években iskolát indító vagy megszüntető települések tapasztalatait. A vizsgálat során arra törekedtünk, hogy minden olyan település bekerüljön a mintába, ahol jelentős változás következett be: vagy indítottak vagy megszüntettek iskolát. Úgy véltük, hogy ezek tapasztalatainak segítségével közelebb kerülhetünk az iskolák településben és migrációs folyamatokban betöltött szerepének megismeréséhez. Ezért összeírtuk mindazokat a településeket, amelyeken 1991 és 1999 között változás következett be a településhálózatban, azaz vagy megszüntették iskoláikat, vagy iskolát indítottak (természetesen ilyen nagyobb településeken s városokban is előfordul, témánkból adódóan ezeket kizártuk az elemzésből, s csak a kistelepüléseken vizsgálódtunk), s valamennyi ilyen iskolát megkerestünk egy telefonos kérdezés segítségével (3.1. táblázat). Bevontunk azonban mintánkba két 50 településből álló kontroll-településcsoportot is, melyek jellemző összetétele és megoszlása azonos volt a két fő, vizsgálni szándékozott csoporttal: az iskolát megszüntetők csoportjával az egyik, s az iskolát indítók csoportjával a másik. Mintánkba összesen 336 település került be, ebből 295 településen sikerült a kérdőív lekérdezése.1 A vizsgálat korlátját jelenti, hogy a polgármesterek megkérdezésén alapult, akik nem minden vizsgált kérdésben rendelkeznek konkrét adatokkal, ezért gyakran csak az általuk becsült tendenciákról beszélhetünk. Kedvezőbb a helyzet az iskolák indításával és megszüntetésével kapcsolatos körülményeket illetően, ezekről megbízhatóbb információkkal rendelkeznek. A telefonos vizsgálat tapasztalatait kiegészíti néhány, iskolát indító vagy azt megszüntető településen készült esettanulmány, ezek rövid összefoglalóit a mellékletben közöljük.

3.1. táblázat • Változások a kistelepülési intézményhálózatban a 90-es években, településnagyság szerint (N, %)
Tel. nagyság –500 501–600 601–700 701– Együtt
Iskola
N % N % N % N % N %
Volt és van iskola 125 12,6 89 53,9 106 68,4 1717 94,5 2037 65,1
Iskola bezárt 53 5 ,3 16 9,7 8 5,2 10 0,6 87 2 ,8
Iskola indult 30 3 13 7,9 12 7,7 19 1 74 2,4
Nem volt és nincs iskola 764 76,8 44 26,7 21 13,5 32 1,8 861 27,4
Új település 8 0,8 2 1,2 6 3,9 36 2 52 1,7
Megszűnt település 15 1,5 1 0,6 2 1,3 2 0,1 20 0,6
Együtt 995 100 165 100 155 100 1816 100 3131 100

Az intézményhálózat alakulása a vizsgált településeken

A vizsgálatba került települések kétharmada 251–750 fő közé esik, s három régióban fordulnak jelentős arányban elő: a dél-dunántúliban, a nyugat-dunántúliban és az észak-magyarországiban. A 751–1000 fő közötti települések gyakorisága a Dél-Alföldön a legnagyobb, a viszonylag nagy, 1000 fő felettiek a központi régióban. A jelenlegi helyzet sokszínű: a megkeresett legkisebb települések felében nincs iskola, közel 37%-ukon az iskola bezárására került sor, csupán 10% esetében indult iskola vagy felső tagozat. Az ennél nagyobb, 251–500 fő közötti településeken egyaránt előfordult iskolabezárás (pl. Sajóivánka, Mátyus) és iskolaindítás (pl. Batyk), az előbbi valamivel gyakrabban. Az 500–750 fő közötti lélekszámú településeken már az iskolaindítás bizonyult valamivel gyakoribbnak (pl. Csénye), emellett jelentős volt a felső tagozat indítása is, de előfordult az iskola megszüntetése is (lásd Zabar, Várda). A 750 fő feletti létszám egyfajta határt jelent, az e feletti településeken már ritka az iskolabezárás, gyakoribb az iskolaindítás (pl. Vámosújfalu), sőt, a felső tagozat indítása vált jellemzővé: az önkormányzatok fele indított felső tagozatot a 750–1000 fő közötti településeken, közel fele az 1000 fő felettieken. Itt is előfordul iskolaindítás (pl. Bocskaikert), de már jelentős a folyamatosan működő iskolák száma is. Az iskolák bezárására elsősorban az 500 fő alatti településeken került sor, az iskola indítására a 250–750 fő közti településeken (3.2. táblázat).

3.2. táblázat • Az 1990 utáni változások az általános iskolai intézményhálózatban, településnagyság szerint (%)
  –250 251–500 501–750 751–1000 1001– Együtt
Felső tagozat indult 3,3 3,1 23,4 51,2 47,1 21,4
Felső tagozat megszűnt 1 3,2 7,3 2,9 2,7
Iskola bezárt 36,7 37,5 22,3 4,9 5,9 24,4
Iskola indult 6,7 30,2 27,7 22 11,8 23,7
Nem volt és nincs iskola 50 10,4 11,7 7,3 5,9 13,9
Volt és van iskola 3,3 17,7 11,7 7,3 26,5 13,9
Együtt 100 100 100 100 100 100

Az adatok alapján azt láttuk, hogy az 500–750 fős településkategória egy sajátos határt jelent: itt már nagy valószínűséggel van iskola, kismértékben nő országosan a gyereklétszám, az elvándorlási és odavándorlási tendencia többé-kevésbé kiegyensúlyozott, de az előbbi meghaladja az utóbbit, s jelentős a munkanélküliség aránya is. Itt az iskola fenntartása már lehetővé válik, de még feltehetően gondot okoz az önkormányzatnak (8.3. táblázat).

Vándorlási tendenciák a vizsgált településeken

A vándorlási tendenciák vizsgálata során arra kérdeztünk rá a polgármestereknél, hogy az elmúlt 5 év során volt-e a településen a népesség 5%-át meghaladó népességmozgás (a statisztikák tanúsága szerint ez már jelentős vándorlásnak tekinthető). A vándorlás a legkisebb és a legnagyobb településeket érintette elsősorban. Az elvándorlás a kicsikre jellemző inkább: az elvándorlással jellemezhető települések átlaglétszáma 477 fő, a bevándorlással jellemezhetőké 740 fő volt. (Ahol nem volt jelentős népességmozgás, ott 685 fő volt a népesség átlagos létszáma). A vándorlás esetében az 500 fős település képez valamiféle határt: a bevándorlás az 500 fő feletti településeken haladja meg az elvándorlók arányát. A bevándorlás a nagyobb, 750 fő feletti településeken bizonyult jelentősnek, ill. a város közeli kisebbeken.

Ha a vándorlási tendenciákat aszerint vizsgáljuk, hogy kiket érint elsősorban, érdekes tendenciákat találunk mind a maradók, mind a vándorlók vonatkozásában. Ezt a kérdést több oldalról igyekeztünk körüljárni: vizsgáltuk az el- és bevándorlók iskolázottságát, korábbi lakóhelyét, etnikai hovatartozását, foglalkoztatottságát. A kistelepüléseken élő fiatalok közül a legvalószínűbben meglepő módon nem az általános iskolát végzettek, hanem a szakmunkások maradnak a településen. Az általános iskolát végzettek és a szakmunkások többségükben inkább maradnak (42, ill. 56%), jelentős a másutt próbálkozók aránya közöttük, de viszonylag kevés, aki nem tér vissza a településre. Az érettségizettek már valószínűbb, hogy elmennek, és nem térnek vissza, a diplomások már szinte biztosan elmennek, s szinte bizonyosan nem is térnek vissza. A kisebb, 500 fő alatti településeken valamennyi csoportnak az átlagnál kisebb esélye van a maradásra, egyedül a szakmunkásképzőt végzett fiatalok csoportja marad vagy megy el azonos eséllyel.

3.3. táblázat • Az 500 főnél kisebb és nagyobb településen élő fiatalok körében tapasztalható migrációs tendenciák iskolai végzettség szerint
  –500 500– Együtt
N % N % N %
Általános iskolát végzettek
Nincs ilyen, vagy nem tudja 2 4,3 7 13 9 9
Itt maradnak 16 34,8 26 48,1 42 42
Máshol próbálnak 18 39,1 16 29,6 34 34
Nem térnek vissza 10 21 5 9,3 15 15
Szakmunkásképzőt végzettek
Nincs ilyen, vagy nem tudja 3 4,4 3 5,6 5 5
Itt maradnak 22 47,8 34 63 56 56
Máshol próbálnak 14 30,4 15 27,8 29 29
Nem térnek vissza 8 17,4 2 3,7 10 10
Érettségizettek
Nincs ilyen, vagy nem tudja 4 8,6 7 7
Itt maradnak 9 19,6 20 37 29 29
Máshol próbálnak 15 32,6 14 25,9 29 29
Nem térnek vissza 18 39,1 17 31,5 35 35
Diplomások
Nincs ilyen, vagy nem tudja 6 12,5 6 11,2 12 12
Itt maradnak 5 10,9 10 18,5 15 15
Máshol próbálnak 8 17,4 11 20,4 19 19
Nem térnek vissza 27 58,7 27 50 54 54

Az életkor szerinti vizsgálat során különösen szembetűnő a vándorlás szelektivitása. A vizsgált kistelepülésekről inkább a fiatalok vándorolnak el, különösen az 500 fő alatti településeken, a bevándorlók között már az idősebbek vannak többen – a különbség is kisebb a településméret szerint. Ez azt mutatja, hogy az életkor szempontjából jobb kilátásokkal rendelkező, fiatalabb lakosok a kistelepülésekről inkább eltörekednek, miközben az idősebbek azok, akik számára a kistelepülések megfelelő életlehetőséget nyújtanak: olcsóbb ingatlant és olcsóbb megélhetést.

3.4. táblázat • A be- és elvándorlók életkor szerinti összetétele településnagyság szerint (%)
  Elvándorlók Bevándorlók
–500 501– Együtt –500 501– Együtt
Nem tudja 7,7 3,4 4,2 1,6
29 éves korig 65,6 53,8 60,3 33,3 32,4 32,8
30–62 éves korig 31,3 34,6 32,8 58,3 56,8 57,4
63 vagy felette 3,1 3,8 3,4 4,2 10,8 8,2

Érdekes a bevándorlók és az elvándorlók összehasonlítása az etnikai hovatartozás szerint is: a bevándorlók közt valamivel nagyobb a romák és a külföldiek aránya: a romák jellemzően a (leg)kisebb, a külföldiek a (mintán belüli) (leg)nagyobb településeken jelentek meg a bevándorlók között.

3.5. táblázat • A be- és elvándorlók etnikai összetétele településnagyság szerint (%)
  Elvándorlók Bevándorlók
–500
N=32
501–
N=24
Együtt
N=58
–500 501– Együtt
Magyarok 93,8 84,6 89,7 87,5 86,5 86,9
Romák 3,1 7,6 5,1 8,3 5,4 6,6
Külföldiek 3,1 1,7 4,2 8,1 6,6
Nem tudja, ill. egyéb 5,1

A bevándorlás ösztönzésével a települések az iskolázottabb népesség beáramlását remélhetik, különösen a nagyobbak. Az önkormányzatok a maguk eszközeivel szintén igyekeznek befolyásolni a népesség megmaradását, ill. létszámuk növekedését a településen: legjellemzőbb a polgármesterek véleménye szerint a közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások) színvonalának javítása, a társadalmi élet élénkítése és a helyi vállalkozások támogatása. A közvetlenül is hatékony eszközök, a munkahelyteremtés, olcsó ingatlan biztosítása, termőföld parcellázása kevésbé gyakori, feltehetően ezek magas költségigénye miatt. Az előbbiek elsősorban az 500–750 fő közötti településeken fordulnak elő az átlagot meghaladó arányban, az utóbbiak az ennél nagyobb településeken. Néhány településen – ahol az önkormányzat közművesített telkeket alakított ki és árult jutányos áron – mindkettő (pl. Csénye).

3.6. táblázat • Önkormányzati politikák a népességmozgás befolyásolására, településnagyság szerint (az említések %-a)
  –500 500–750 750– Együtt
N=100
Termőföldet parcelláz 37 31,3 40,9 36
Olcsó ingatlant biztosít 52,2 59,4 54,5 55
Javítja az iskolai, egészségügyi ellátást 78,3 93,8 95,5 87
Akadályozza etnikai alapon a bevándorlást 2,2 6,3 9,1 5
Élénkíti a társadalmi életet 76,1 87,5 86,4 82
Munkahelyeket teremt 34,8 46,9 40,9 40
Támogatja a helyi vállalkozásokat 76,1 78,1 95,5 81
Támogatja a falusi turizmust 65,2 56,3 59,1 61
Egyéb ösztönző tevékenység 10,9 21,9 27,3 18

Az iskola szerepét a népesség megtartásában vagy a betelepülésre vonzásában ugyanakkor a polgármesterek nem tekintik jelentősnek, igaz, az 5 fokú skálán a közepesnél csak kevéssel magasabb értéket adtak a legmagasabbra értékelt szempontnak is. Így a kérdezett dolgok között még relatíve a legnagyobb, ha szerény is az iskolai alapellátás szerepe; még ennél is szerényebb a pedagógus értelmiség szerepe – ez a hatás a településméret növekedésével párhuzamosan nő. Azzal már kifejezetten nem értettek egyet a kérdezettek, hogy az iskola maga tenné vonzóvá a települést, vagy hogy az alapellátás hiánya motiválná az elköltözést.

A bevándorlást a polgármesterek véleménye szerint elsősorban a lakosság összetétele, az ingatlanárak és a földrajzi helyzet befolyásolja, az elvándorlást ezzel szemben a megélhetési és munkalehetőségek hiánya. A kisebb településeken a bevándorlók esetében a lakosság összetétele jelent nagyobb vonzerőt, a nagyobb, 500 fő feletti településeken a földrajzi helyzet és az ingatlanárak a döntőek, az elvándorlást befolyásoló tényezők között a munkalehetőségek hiánya döntő.

3.7. táblázat • A bevándorlást és az elvándorlást befolyásoló tényezők a polgármesterek véleménye szerint az 500 főnél nagyobb és kisebb településeken (%)
  Bevándorlás Elvándorlás
–500 N=24 500– N=37 Együtt N=61 –500 N=32 500– N=26 Együtt N=58
Kérdés: Megítélése szerint befolyásolták-e az idevándorlást vagy az elvándorlást az alábbiak?
Ingatlanárak 75 78,4 77 12,5 15,4 13,8
Földrajzi helyzet 66,7 81,1 75,4 25 30,8 27,6
Lakosság etnikai összetétele 83,3 75,7 78,7 12,5 11,5 12,1
Megélhetési lehetőségek 45,8 40,5 42,6 84,4 84,6 84,5
Munkalehetőség 20,8 35,1 29,5 90,6 84,6 87,9
Infrastruktúra     13,16     5,2
Egyéb 8,3 32,4 23 6,3 26,9 15,5

Bár a statisztikai elemzés alapján az összefüggés nem egyértelmű, telefonos kérdezésen alapuló vizsgálatunk azt mutatta, hogy a népességmozgás iránya és az iskolahálózati változások összefüggenek: bevándorlás nagyobb valószínűséggel tapasztalható azokon a településeken, ahol iskolát indítottak, mint ott, ahol nem volt változás az iskolahálózatban, vagy éppenséggel iskolát zártak be. Igaznak tűnik ez, ha kisebb mértékben is, a felső tagozat indításával összefüggésben is, továbbá igaznak látszik az összefüggés fordítva is: az elvándorlás elsősorban ott figyelhető meg az átlagnál jelentősebb arányban, ahol iskola zárt be a településen, ill. (kisebb mértékben) ott, ahol nem történt változás. Az azonban nem derül ki, hogy az összefüggés milyen irányú (a népességmozgás megelőzte vagy követte az iskolahálózat változását), tehát nem tudhatjuk biztosan, hogy az iskolák bezárása, illetve indítása oka vagy következménye volt-e a népességmozgásnak.

3.8. táblázat • A népességmozgás iránya és az iskolahálózati változások (%)
  Igen, bevándorlás Igen, elvándorlás Mindkettő Nem Együtt
Kérdés: Volt-e jelentős népességmozgás?
Felső tagozat indítása 23,8 17,9 26,3 21,2 21,4
Felső tagozat
megszüntetése
2,4 3,6 2,7
Iskola bezárása 16,7 30,8 31,6 24,4 24,4
Iskola indítása 33,3 12,8 31,6 23,3 23,7
Nincs iskola 11,9 23,1 5,3 13 13,9
Van iskola 11,9 15,4 5,3 14,5 13,9
Együtt 100 100 100 100 100

Az iskolák indításának és megszüntetésének körülményei

A következőkben közelebbről azokat a településeket vizsgáltuk meg, ahol iskola indítására vagy megszüntetésére került sor, és azokat a körülményeket, amelyek során az iskola bezárására vagy indítására sor került, valamint ezek következményeit. Azt feltételeztük, hogy az iskola hatását legjobban ezeken a településeken lehet lemérni, hiszen az iskola indításának vagy bezárásának következményeit is vizsgálni tudjuk a település életében, akár a népesség számára, összetételére, akár a település társadalmi életére nézve.

Az iskolák megszüntetése

Az iskolák megszüntetése 80 településen fordult elő: többségük, 46,3%-uk 250–500 fő közötti, 30%-uk 500–750 fő közötti, 14%-uk 250 fő alatti. A fenntartó önkormányzatok többségükben (63,8%-ban) azért döntöttek a megszüntetés mellett, mert csökkent a gyerekszám a településen (a 250–500 közötti településeken 70%). (Ez következett be esettanulmányaink helyszínei közül Mátyuson, Zabaron és Várdán.) Az iskolamegszüntetésekre leginkább az 1994–1997 közötti időszakban került sor (42,5%), ekkor szűntek meg a 750 feletti lakosú településeken az iskolák, 15%-ukban (főként a legkisebb településekre jellemzően) ennél korábban, egyötödükben azonban (20%) ennél később, 1998–2000 között. Az iskolamegszüntetés kérdését a döntést megelőzően megtárgyalták a képviselő-testületi ülésen (84%), a falugyűlésen (61,7%) és a szülői értekezleten (80,2%), ritkábban az iskolatanácsi ülésen (44,4%), s gyakran volt polgármesteri konzultáció (76,5%) is.

3.9. táblázat • Az iskolák megszüntetésének oka településnagyság szerint (%)
  –250 N=311 251–500 N=37 501–750 N=24 751–1000 N=8 Együtt N=80
Nem tudja 8,1 12,5 7,5
Gyereklétszám csökkenése 63,6 70,3 62,5 37,5 63,8
Az önkormányzat anyagi terhei 18,2 13,5 16,7 12,5 15
A szomszéd településen iskola indult 9,1 12,5 2,5
Városi iskolák elszívó hatása 4,2 12,5 2,5
Az igazgató v. ped.-ok nyugdíjazása 4,2 1,3
Egyéb 9,1 8,1 25 7,5
Együtt 100 100 100 100 100

Az iskolabezárást követően az általános iskolás gyerekek a kérdezett települések egyharmada (32,5%-a) esetében társulás formájában közösen fenntartott iskolába jár, kétharmaduk esetében nincs a változás mögött társulási megállapodás, a települések 38,8%-a esetében a szomszéd település iskolájába (pl. Mátyus, Várda, Zabar), 16,3% esetében a közeli város iskolájába járnak (pl. Sajóivánka). A változások csak a települések kisebb része esetében alapvető a helyi pedagógusokra nézve is: az igazgatók jelentős része, közel egyharmada nem is lakott a településen, a pedagógusoknak közel negyedére volt jellemző ez. Az igazgatók 21%-a s a pedagógusok 28%-a az iskola bezárása után elhagyta a települést, néhányan a szakmát is. Ma is a településen él az igazgatók 10%-a és a pedagógusok közel negyede.

3.10. táblázat • Mi lett az igazgatókkal és a pedagógusokkal? (%)
  Igazgató Pedagógus
N % N %
Nem tudja 7 8,8 8 10
Elhagyták a települést 17 21,3 22 27,5
Elhagyták a szakmát 4 5 3 3,8
A településen élnek 8 10 18 22,5
Nem is laktak a településen 24 30 18 22,5
Egyéb 20 25 11 13,8

Az iskolabezárás előnyei közt döntően az anyagi szempontokat említették a kérdezett polgármesterek, de közel hasonló arányban voltak azok is, akik azt mondták, hogy nem látják a lépés előnyét. A lépésnek általában kevesebb hátrányát látják, mint előnyét, legtöbben ezt ki is emelték. Az iskolabezárás hátrányai közt a gyerekek számára nem kedvező helyzetet, néhányan a kötődésük hiányát említették. Közel hasonló, bár csekély arányban merült fel az iskolabezárás kapcsán a népességszám változása, ill. a helyi kulturális és társadalmi élet mint szempont (pl. Sajóivánka, Zabar). A népességszám változására való kedvezőtlen hatást öt településen, a helyi kulturális életre gyakorolt kedvezőtlen hatást hat településen említették.

3.11. táblázat • Milyen előnyeit, ill. hátrányait látják ma ennek a lépésnek? (N=80)
  Előnyei Hátrányai
N % N %
Anyagi 31 38,8 5 6,3
Az oktatás minősége 10 12,5 1 1,3
A népességszám változása 2 2,5 5 6,3
Gyerekeknek (nem) kedvez 1 1,3 20 25
Kulturális élet 6 7,5
Nem látja előnyét / hátrányát 29 36,3 26 32,5
Iskola léte / hiánya 3 3,8 5 6,3
Gyerekek kötődése 7 8,8
Egyéb 4 5,1 5 6,3

A kontrollként bevont 50 település közül 12 településen válaszolta a polgármester, hogy felmerült az iskola bezárásának gondolata, döntően a 251–500 fős településkategóriában, az ebbe a kategóriába tartozó települések felében (17 település közül 9-ben). Öt esetben a gyerekszám csökkenését nevezték meg oknak, 3 esetben az anyagi terhek növekedését, egy esetben a szomszéd településen indított iskolát, egy másik esetben a város elszívó hatását. Legtöbben mégis az iskola megtartása mellett maradtak (7 említés) a népesség és a fiatalok megtartása érdekében; több helyen (4 említés) a gyerekszám növekedése következtében, 3 esetben az utazási gondok és a szülők ellenállása miatt álltak el a gondolattól. Az iskolához áldozatok árán is ragaszkodó településeken jobban hangsúlyozódnak a vizsgált összefüggések: itt jellemzően az iskola mellett megjelenő érv a népesség és a fiatalok megtartása.

Iskolák indítása

Iskolák indítása legnagyobb valószínűséggel az 500–750 fős településeken fordult elő (48 esetben, ez az iskolaindítók 36,1%-a), az ennél eggyel kisebb és nagyobb településkategóriában közel hasonló arányban (250–500 közöttin 32 esetben, 24,1%; 751–1000 közöttin 30 esetben, 22,6%), 1000 fő feletti településeken 20 helyen (15%). Az iskolák indításának oka legnagyobbrészt (45%) a település népességmegtartó erejének növelési szándéka volt (pl. Batyk, Vámosújfalu), a gyereklétszám növekedése csak 27 esetben állt a döntés mögött. A település népességmegtartó erejének a növekedése mint indok inkább a kisebb és közepes (250–750) méretű települések esetében fordult elő, a nagyobbakon a gyereklétszám növekedése is hasonló valószínűséggel előforduló érv volt. A kérdést valamivel nagyobb arányban tárgyalták meg a különböző helyi fórumokon, mint az iskolabezárás kérdését: megtárgyalták a képviselő-testületi ülésen (92,5%), a falugyűlésen (74,4%), a szülői értekezleten (84.2%), ritkábban az iskolatanácsi ülésen (45,9%), s gyakran volt polgármesteri konzultáció (86,5%).

3.12. táblázat • Iskolák indításának oka, településnagyság szerint (%)
  –250 N=3 251–500 N=32 501–750 N=48 751–1000 N=50 Együtt N=133
Nem tudja   3,1 4,2 10 3,8
Gyereklétszám növekedése   18,8 12,5 30 20,3
Az önkormányzat anyagi lehetősége   3,1 8,3 6,7 5,3
A szomszéd településen iskola bezárt 33,3 3,1 6,7 3
A település népességmegtartó ereje 33,3 53,1 54,2 30 44,4
Az önkormányzat pozíció-javítása 6,3 12,5 18 12,8
Egyéb 33,3 12,5 8,3 10 10,5
Együtt 100 100 100 100 100

Az újraindított iskolák kisebb része körzeti iskolaként (14%), döntően azonban önálló iskolaként működik, s jellemzően vagy csak a saját településük tanulóit fogada (41%), vagy más településekről is járnak hozzájuk tanulók (38,8%). Az indítás melletti döntés elsősorban a saját település feladatellátását érinti, ritkán fordul elő e mögött településközi együttműködés. Az iskola fenntartója túlnyomórészt a települési önkormányzat (71%), kisebb részt önkormányzati társulások (24%). A pedagógusok többségükben a szomszéd községből vagy a szomszéd városból jártak át, egy kisebb részük már a településen élt, s csak kis részük költözött a településre.

3.13. táblázat • Az iskolaindítás idején a pedagógusok többsége hol élt? (%)
  –250 N=3 251–500 N=32 501–750 N=48 751–1000 N=50 Együtt N=133
Nem tudja 9,4 2,1 6 5,3
A településre költözött 15,6 16,7 10 13,5
A szomszéd községből járt át 66,7 40,6 22,9 22 27,8
A közeli városból járt ki 25 35,4 36 32,3
Már a településen élt 33,3 9,4 20,8 20 18
Egyéb helyen élt 2,1 6 3
Együtt 100 100 100 100 100

A tanulólétszám alakulása az iskolák indítását követően nagyon sokféleképpen alakult: egynegyedükön nem volt változás, kb. hasonló volt azoknak a településeknek az aránya, ahol jelentős vagy csekély mértékben nőtt, ill. ahol csekély mértékben csökkent, összességében azonban valamivel több településen következett be növekedés a gyereklétszámban (38,8%), mint csökkenés (32,1%). A tanulólétszám voltaképpen hasonlóképpen alakult, mint az országos statisztikák elemzése kapcsán feltárt tendenciák: jelentős növekedés a nagyobb (750 fő feletti), mérsékelt növekedés a közepes (500–750 fő közötti) településeken következett be (46, ill. 40,8%), csökkenés leginkább a kisebb, 250–500 fő közötti településeken volt tapasztalható (37,5). Ebből azonban az valószínűsíthető, hogy a tanulólétszám alakulását nem vagy nem csak az iskola indítása befolyásolta, hanem – mint az a statisztikai elemzésből is kitűnik – az ezen településkategória esetében országosan érvényesülő demográfiai tendenciák is. Van azonban arra is példa, hogy a növekvő tanulólétszám valóban az iskola növekvő vonzerejének köszönhető: a vámosújfalui iskola jelentős mértékben növelte tanulólétszámát annak következtében, hogy a környékbeli településekről szívesebben hozták át a tanulókat azok a magyar szülők, akik nem akarták a helyi iskolába járatni gyerekeiket a cigány tanulók ottani magas aránya miatt.

3.14. táblázat • Hogyan alakult az indítás után a gyerekek létszáma? (%)
  –250 N=3 251–500 N=32 501–750 N=48 751–1000 N=50 Együtt N=133
Nem tudja 3,1 6,1 4 4,5
Nagymértékben nőtt 33,3 6,3 18,4 28 19,4
Csekély mértékben nőtt 18,8 22,4 18 19,4
Nem változott 34,4 24,5 20 24,6
Csekély mértékben csökkent 66,7 21,9 14,3 24 20,9
Nagymértékben csökkent 15,6 14,3 6 11,2
Együtt 100 100 100 100 100

Függetlenül attól, hogy a népességnyereség országosan érvényesülő tendenciákhoz vagy helyi adottságokhoz kapcsolható, az iskolaindítás előnyeit ma a polgármesterek jelentős arányban a népességszám változásában, ill. a település népességmegtartó erejének növekedésében látják, hátrányát az anyagi terhekben, de ennél is többen vannak, akik egyáltalán nem látják hátrányát. Úgy tűnik, összességében az iskolát indító települések elégedettebbek döntésükkel, s számottevő arányban vannak, akik kifejezetten a népességszám alakulására is kedvező hatásúnak látják a döntést.

3.15. táblázat • Milyen előnyeit és hátrányait látja ma ennek a döntésnek? (%)
  Előnyei Hátrányai
N=135 % N=135 %
Anyagi 2 1,5 57 42,2
Az oktatás minősége 11 8,1 6 4,4
A népességszám változása 37 27,4
Gyerekeknek kedvez 4 3,1
Kulturális élet 6 4,4
Település megtartó ereje 12 8,9
Kevesebb ingázás 43 31,9
Egyéb 9 6,7 10 7,4
Nem látja előnyét / hátrányát 11 8,1 62 45,9

A kontrollként bevont 50 településből 10-ben merült fel iskola indításának gondolata, ezek többsége (fele) az 500–750 fő településkategóriába tartozott, kettő ennél kisebb, három ennél nagyobb település volt. Annak, hogy végül nem indítottak iskolát, elsősorban a gyerekszám volt az oka (feltehetően nem látták biztosítottnak a gyereklétszám megmaradását vagy növekedését), másodsorban az anyagiak. A tankötelesek oktatását ma iskolafenntartó társulás formájában oldják meg 19 esetben (46,3%-a), önkormányzatok közötti megállapodások keretében 12 esetben (29,3%-a), megállapodás nélkül, a közeli általános iskolába járással 9 esetben (22%).

Iskolák indítása, megszüntetése és a helyi társadalmi élet

Úgy véltük, az iskola léte a tankötelesek oktatásán kívül összefüggésben lehet a település társadalmi életének alakulásával is. A kistelepüléseken ugyanis leggyakrabban az iskola az az intézmény, amelyhez kapcsolódóan számos helyi társadalmi és kulturális rendezvény szerveződik, s melynek hiányát ezért a települések ezen rendezvények elmaradásában is megérezhetik. A helyi társadalmi, közösségi, kulturális élet, illetve rendezvények iránti igény a 90-es években érzékelhetően megélénkült, például megnőtt a helyi búcsúk mellett falunapot vagy más eseményt szervező települések száma. A helyi társadalmi élet megélénkülésének hatása megjelenhet a település társadalmi integráltságában, a település iránti érdeklődés növekedésében (falusi turizmus). Azt feltételeztük, hogy ezek alakulását befolyásolhatja maga az iskola, ill. az ezek szervezésében részt vevő aktív személyek léte (gyakran az iskolához kapcsolódóan), valamint a civil szervezetek léte és száma. Ennek megismerése érdekében tudakozódtunk a polgármestereknél a civil szervezetek és rendezvényszervezéssel foglalkozók számát és az egy évben megrendezett rendezvények számát és összetételét illetően. A települések közel 30%-án – elsősorban a legkisebb településeken – nem működik civil szervezet. A legkisebb településkategória kivételével minden településen működik egy-két ilyen szervezet, 3-5 inkább az 500 fő felettieken, 5-nél több a 750 fő felettieken fordul elő, de itt is csekély arányban.

3.16. táblázat • A településen működő civil szervezetek száma településnagyság szerint (%)
  –250
N=30
251–500
N=96
501–750
N=94
750–
N=75
Együtt
N=295
0 70 37,5 22,4 12 29,8
1–2 16,7 36,5 34 38,7 34,2
3–5 6,7 24 34 34,7 28,1
5– 6,7 2,1 8,5 14,7 7,8
Együtt 100 100 100 100 100

Olyan személy, akinek a rendezvényszervezés a munkaköréhez tartozik, a települések legnagyobb részében, 37%-án egyáltalán nincs, egy ilyen személy van 31%-ukon, három vagy több, közel egyötödükön. A 250 fő alatti településeken vélhetően nem működik szervezett társadalmi élet, civil szervezetek és rendezvényszervezéssel foglalkozók hiányában. Az 500–750 fő közötti településeken már úgy tűnik, van rá esély, megfelelő személyi és anyagi feltételek (és lakossági igény) esetében. A helyi társadalmi élet feltételei a 750 fő feletti településeken már rendelkezésre állnak, ezek döntő többségében már mindkét tényező megtalálható.

3.17. táblázat • A településen működő rendezvényszervezéssel foglalkozók száma településnagyság szerint (%)
  –250
N=30
251–500
N=96
501–750
N=94
750–
N=75
Együtt
N=295
0 66,6 37,5 41,5 24 38,3
1 20 32,3 26,6 40 31,2
2 6,7 9,4 13,8 13,3 11,5
3– 6,7 20,8 18,1 22,7 19
Együtt 100 100 100 100 100

A kérdezett településeken átlag évi 18,6 rendezvényre került sor, a kicsiknél 10–13, a nagyobbaknál 20 feletti ez a szám. A rendezvények többségét mindenütt a bálok, diszkók teszik ki, ezek arányának kb. felét pedig a kulturális rendezvények, emellett viszonylag kevés közéleti és más, civil szervezetek által szervezett rendezvényre kerül sor átlagosan. A településkategóriák között a programok számosságát tekintve úgy tűnik, hogy az 500 feletti létszám jelent valamiféle határt: ezen felül számosabbak a rendezvények szinte minden rendezvénytípusban. A rendezvények finanszírozását elemezve kitűnik, hogy a legtöbb rendezvény ingyenes vagy önköltséges, vagy az önkormányzat támogatásával valósul meg. Minden más forma ritkának mondható. A pályázat és az állami támogatás a legkisebb településeken viszonylag jelentős arányú, az önköltséges rendezvények az 500 fő feletti településeken válnak számottevővé. Úgy tűnik, ebből a szempontból is ez a lélekszám jelenti a határt.

3.18. táblázat • Rendezvények száma és összetétele településnagyság szerint (%)
  –250 251–500 501–750 751–1000 1001– Együtt
Civil szervezetek 0,5 0,89 1,26 1,41 1,65 1,12
Bál, diszkó 5,2 5,3 9,14 9,39 13,94 8,1
Kulturális 2,3 3,75 5,23 5,19 6,82 4,63
Közéleti, politikai 1,6 1,89 2,79 1,93 3,06 2,29
Üzleti 1,17 2,49 5,22 3,12 5,18 3,62
Együtt 10,27 13,43 22,38 19,63 29 18,64

Az iskolának a település életében a rendezvények szervezésében többnyire jelentős szerepe van, ennek sorsa kérdésessé válhat az iskola megszüntetésével. Rákérdeztünk a rendezvények – s ezen belül az iskolai rendezvények – szervezésének kérdésére is a különböző településcsoportokon: ott, ahol folyamatosan működött vagy nem működött iskola, és ott, ahol megszüntettek vagy indítottak iskolát a 90-es években. Ahol folyamatosan működött iskola, az iskola szerepét a rendezvények szervezésében a legtöbb helyen meghatározónak mondták (48,7%), ahol nem meghatározó ez a szerep, ott is jelentős (33,3%) a megítélések szerint. Az iskolát indító településeken a rendezvényeket az iskola indítását megelőzően az önkormányzat szervezte (47,4%-uk esetében), kisebb mértékben a művelődési ház (25,2% esetében). Az iskola az indítást követően jellemzően részben átvette a rendezvényszervezés feladatait (39,3%), ritkábban teljes egészében vette át azt (27,4%). Azokon a településeken, ahol nincs és nem is volt iskola, leggyakrabban az önkormányzat szervezi a rendezvényeket (68,3%), ritkábban a művelődési ház (12,2%) vagy egyéb szervezet (1,2%). Azokon a településeken, ahol megszűnt az iskola, az iskolának korábban meghatározó szerep jutott a rendezvények szervezésében. Az esetek több mint felében (59%) ezt a funkciót más szervezet átvette az iskolától (jellemzően az önkormányzat, ritkábban a szomszéd település) annak megszűnése után, 41% esetében azonban nem. Nem vette át pl. Sajóivánkán és Zabaron, ahol tulajdonképpen ennek következtében megszűnt a közösségi élet a faluban. A kifejezetten az iskolához kötődő iskolai rendezvények megoldása is kérdéses lehet – az iskolai rendezvényeket ma legjellemzőbben az iskola településén – azaz egy közeli másik településen – tartják (43 eset, 53,8%), ritkábban váltakozva (23,8%), esetleg mindkét helyszínen (11 esetben, 13,8%). Kivételesnek számít Várda esete, ahol a szomszéd település iskolája, ahová az iskolabezárást követően a várdai tanulók is járnak, vállalta, hogy mindkét településnek megrendezi az iskolai ünnepségeket.

3.19. táblázat • Az általános iskolának volt-e korábban jelentős szerepe a rendezvények megszervezésében? (Az iskolát megszüntető települések.)
  –250 N=11 251–500 N=37 501–750 N=24 750– N=8 Együtt N=80
Igen, meghatározó 18,2 51,4 33,3 75 43,8
Igen, de nem meghatározó 45,5 29,7 37,5 12,5 32,5
Nem volt szerepe 36,4 18,9 29,1 12,5 2,5
Együtt 100 100 100 100 100

Végül rákérdeztünk az iskolát indító településeken a polgármestereknél arra is, hogy milyen egyéb lehetőséget látnak az iskolák számára a település nem kötelező egyéb feladatainak ellátásában. A legtöbben a kulturális területet jelölték meg, ahol feladatot látnak az iskolák számára, a polgármesterek kb. negyede azonban nem látott ilyet. Ahol megneveztek ilyet, ott a nagyobb településeken már több feladatot is elképzelhetőnek tartottak, a kisebbeken a kulturális feladatokon kívül mást nem, de sok helyen ezt sem (ez feltehetően már erősen személyfüggő kérdés lehet ezekben az esetekben).

3.20. táblázat • Milyen feladatokat láthat el az iskola a tankötelesek oktatásán túl a településen? (Az iskolát indító települések.)
  –250 N=3 251–500 N=32 501–750 N=50 750– N=50 Együtt N=135
Felnőttoktatás 8 9,6 8,9
Kulturális feladatok 100 53,1 52 46 51,1
Sport 6 14 7,4
Vállalkozásfejlesztés 2 0,7
Egyéb 6,3 2 2,2
Nincs ilyen 40,6 28 18 26,7
Együtt 4 2 2,2

Az iskola, úgy tűnik, valóban jelentőséggel bír a település társadalmi életében is, elsősorban rendezvények szervezése révén. Szerepe ebben kétségtelenül meghatározó. Az iskola szerepét meghatározónak mondták azokon a településeken is, ahol megszűnt az iskola. Ezeken a településeken valamivel kevesebb, mint felében nem vette át senki ezt a szerepkört. Az iskola léte a település helyi társadalmi életére és népességmegtartó erejére nézve egyaránt meghatározó.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.