2019. szeptember 23., hétfő , Tekla

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> Kihívások és válaszok

A kommunikációs készség fejlesztése a felzárkóztató programban

2009. június 17.

Fábián Györgyi

A kommunikációs készség fejlesztése a felzárkóztató programban

A programon belül a kommunikációs készség fejlesztésének hangsúlyait jelzi, hogy a Nemzeti Szakképzési Intézet kiadványaként három hasonló tematikájú, de tartalmában egymást kiegészítő tankönyvet jelentett meg. Kifejezetten a kommunikáció (főként a tömegkommunikáció) világáról íródott tankönyv Forgács Anna vezető magyar-szaktanács adóval közösen a magyar nyelv és irodalom tanításához készített gyakorló tankönyvvel egészül ki, ill. a program sikeres elvégzését egy egyéves felkészítő - kondícionáló szakasz és az ehhez írt Adamikné Jászó Anna tollából származó korrekciós tankönyve segíti.
A kommunikációs készségfejlesztés másrészt a program szinte minden elemében jelen van: a Munka világa modulnak éppúgy integráns része, mint ahogy helyet kapott a művészetek, a pályaorientáció vagy a társadalomismeret tananyagstruktúrájában is. A téma ma már interdiszciplináris fogalomnak tekinthető, s talán el sem képzelhető olyan műveltségterület, ahol az információközvetítésnek s így a kommunikációnak ne lenne alapvető szerepe. Toynbee (1889-1975) kultúrafelfogása szerint a nagy kultúrák fejlettségi foka szervezettségük mértékéhez köthetők, miközben e szervezettség túlméretezettsége a kul túrák bukásához vezet. Vajon mit szólna a neves kultúrfilozófus jelenkorunk információs forradalmához? Ma az információ hatalmi kérdés, az információk felhasználása pedig a siker mozgatórugója. E tétel mentén már nem szorul kifejtésre az, hogy a hátrányos helyzet kezelésekor, miért kap ilyen mértékig hangsúlyt a kommunikációs készségfejlesztés.
"A hátrányos helyzetűek felzárkóztatásának sarkalatos kérdése sok esetben a család által átörökített (belsővé tett), illetve az intézményesült kultúraközvetítő, azaz a hagyományos iskola által tanított kultúra közti meg nem felelés. Ez az inkongruencia a tanulás hatékonyságának egyik legfőbb akadályozója. A felzárkóztató oktatás eredményességéhez szükséges tehát, hogy a tanulási-tanítási folyamat a tanulócsoport kultúrájának struktúrájához igazodjék.
A képzés sikere érdekében a tanítás gyakorlatát tehát nemcsak a képzés után elvárt maga tartásmodellek, tevékenységek és ismeretek rendszere határozza meg, hanem a képzés hátterében ható kulturális közeg adott modelljéhez is alkalmazkodik." Az idézet a felzárkóztató program tantárgyi bevezetőjéből való, s ez a részlet nevelési alapelvünket határozza meg.
Az oktatásügy általában nevelési céljait valamilyen eszménynek tekintett embermodellben határozta meg. Ez az idealizáló teleológia azonban bizonyos életidegenséget is eredményezett a gyakorlatban, s tapasztalható, hogy a célok, elvárások egyre távolabb csúsznak a ténylegesen megvalósítható eredményektől, s egymásnak ellentmondó feszültségforrást jelentenek. A célmeghatározás rendszerint eredményesebb, ha az ideáloktól való kisebb-nagyobb elmozdulással írjuk körül, s ez az életszerűbb, a tanuló világához közelítő panel okban határozható meg. A nappali iskolákból lemaradók gyakran nem képesek iskolai és társadalmi normákhoz, elvárásokhoz alkalmazkodni, mert önmagukat e normákon kívül fogalmazzák meg. Ez többnyire azért következik be, mert sem a társadalom, sem az iskola nem kínál olyan karrierlehetőségeket, amelyek a deviáns magatartás ellenében tényleges esélyt jelenthet. Ezért szükséges a tanuló elé olyan modelleket állítani, amelyek e deviancia törekvéseket pozitív formában képesek társadalmilag hasznossá tenni, ill. a tanulók számára felmutatni azt, hogy az egyéniség eredeti vonásai a társadalmi kötelékeken belül is fenntarthatók. A Hasznos olvasmányok c. tankönyvben gyakorlatokkal, feladatokkal egybe kötött irodalmi szövegek tulajdonképpen deviáns magatartásformák játékos kifejezései, s akár illusztrációnak is tekinthetők arra, hogy a normatagadó magatartás többnyire a tehetetlenség következtében létrejövő pótcselekvésben jelenik meg.

Petri György: Dramolett

- Kéremszépen!...
- Kuss!
- Kéremszépen, én...
- Kuss!
- Kéremszépen, én csak...
- Kuss!
- Kéremszépen, én csak azt...
- Kuss!
- Kéremszépen, én csak azt szeretném...
- Kuss!
- Kéremszépen, én csak azt szeretném mondani...
- Kuss!
- Kéremszépen, én csak azt szeretném mondani, hogy...
- Kuss!
- Kéremszépen, én csak azt szeretném mondani, hogy KUSS!

Weöres Sándor: Regélő

Három görbe legényke, róka rege róka.
Tojást lopott ebédre, róka rege róka,
Lett belőle rántotta, róka rege róka,
A kutya lerántotta, róka rege róka.
Egyik szidta gazdáját, róka rege róka.
Másik meg a fajtáját, róka rege róka,
Harmadik az ükapját, róka rege róka,
Hozzávágta kalapját, róka rege róka.

A képzés befejezésével megjelenő személyiségmodellt, kulturális arculatát tehát nem lehet pusztán a társadalmi elvárás oldaláról meghatározni, hanem a tanuló személyiség struktúrájának apró, de hosszan tartó módosulását célszerű definiálni, gyakran oly módon is, hogy saját vonatkozási csoportjain belül kell megmutatni e követhető modelleket. A hátrányos helyzetű egyének esetében a hierarchikus tanulási struktúrák felszámolása, a tanulásirányító és a tanuló között létrejövő új típusú kapcsolat a taníthatóság feltétele. Ez határozza meg e pedagógiai feladathoz szükséges tanárszemélyiség alapkarakterét: a közvetlenséget. Az emberek közti kommunikáció eredetét tekintve metakommunikatív természetű. A másik ember iránti érdeklődés, az önkifejezés vágya a tényleges közlésfolyamatot megelőzi, mozgásba hozza s folyamatosan motiválja. Az oktató-nevelő munkát végzőknek tehát vitaképesnek kell lenni a felzárkóztató képzés célját illetően is: a tanulás, a normakövető magatartás az alacsony karrierlehetőségű helyzetekben sikerek teremtésére lehet képes, amelyek a társadalom és az egyén számára hasznosulnak. Ezért a tantárgyi program érinti például a cigányság pozitív irodalmi, megítélését, így a muzsikus cigány alakját is mint közismert irodalmi vándormotívumot mutatja be, amellyel a költők, írók saját önarcképüket a cigányság sorsával párhuzamban pozitív értékként fogalmazzák meg. A beszédtechnikai gyakorlatok között a Szabadság, szerelem epigramma fordításai közt nemcsak olasz, finn, hanem cigány nyelvű változat is szerepel. Choli Daróczi József költeményei a cigány identitás belülről, lélekből formált kifejezései, így alkalmasak pozitív életérték közvetítésére. A tanulók életében praktikusan megjelenő kulturális rész területekre alapozva a megértés és élményszerzés színvonalának fejlesztését tekinti irányadónak, s eközben különös hangsúlyt fektet a tömegkultúra és hétköznapi kultúra jelenségeire, az etnikai rétegek kulturális sajátosságaira is.
Az iskolai kudarcok hátterében szinte minden esetben kimutatható a zenei, képi, mozgásos agyi funkciók dominanciája, miközben az írás, olvasás, számolás, logika készsége fejletlenebb. Ehhez képest azonban az iskolai kritériumok egyoldalúan ez utóbbi funkciók fejlesztését hangsúlyozzák, s az oktatás egészében elhanyagolják a fejlettebb (képi, zenei) képességek szerepét. Ebből a felismerésből kiindulva a felzárkóztató képzés a kultúra azonos oktatás lehetőségeinek alkalmazását, a nyelvi képzés területén a képi, zenei hatásokból kiinduló verbális fejlesztést alapvető feladatának tekinti. A képzés feladata tehát, hogy hidakat teremtsen a fejlettebb és fejletlenebb készségek között, s ezeken az áttételeken, műveltségi részterületeken keresztül fejlessze az iskolai elvárások által előírt normák teljesítését. Ezért a felzárkóztató oktatás legfőbb módszere a magas szintű integráció; ezért jelenhet meg a tantervben különböző tantárgyak közt azonos vagy hasonló tananyagtartalom vagy fejlesztési követelmény, mivel a más-más oldalról megközelített, fontosnak tartott fejlesztési terület e sokféle tevékenység által nagyobb eredményességgel fejleszthető. A felzárkóztató oktatás alapvető célja a hátrányos helyzetet létrehozó tényezők csökkentése. A kommunikatív szemléletű nyelvoktatás alkalmas arra, hogy a gátolt kapcsolatteremtő képességet felszabadítsa, illetve az agresszív nyelvi mintákat csökkentse.
A program nevelési céljai közt szerepel a személyiségfejlesztés (azonban jobb lenne az önfejlődést biztosító eljárásokról beszélni). Ez a fejlesztési követelmények közt is megjelenik, mivel a konfliktusok megoldására való törekvés, az együttműködési képesség (kooperativitás), az igazságkeresés, a kommunikatív aktivitás, a kritikusság és önkritikusság, az önérzet, az empátia, a személyesség, önkifejezési igény, a tolerancia kialakítása az ön építés során meghatározó fogalmak. A gyakorló tankönyvben megjelenő feladatok közt e cél elérése érdekében találhatók olyan feladatok, amelyben például adott szócsoportból kell szöveget szerkeszteni, különös tekintettel az esemény érzelmi hátterének megrajzolására:

ÉRZÉSEK: mélabú, fájdalom, bánat, lehangoltság, rosszkedv
HATÁSOK: megnyúlik az arca, megremeg a szája széle, kicsordul a könnye, összeszorul a torka, elsápad
KÖRÜLMÉNYEK: búcsúzás, sikertelenség, veszekedés, csalódás
KIINDULÓ MONDAT: Az asszony egyedül maradt a házban, csönd telepedett a kis szobára, miközben néhány perccel ezelőtt...
ÉRZÉSEK: mélabú, fájdalom, bánat, lehangoltság, rosszkedv HATÁSOK: megnyúlik az arca, megremeg a szája széle, kicsordul a könnye, összeszorul a torka, elsápad KÖRÜLMÉNYEK: búcsúzás, sikertelenség, veszekedés, csalódás KIINDULÓ MONDAT: Az asszony egyedül maradt a házban, csönd telepedett a kis szobára, miközben néhány perccel ezelőtt...

Az asszociációs gyakorlatok, jelhasználati képességek fejlesztése (pl. Oroszlány Péter jelolvasási feladataiból, Grätzer Jószsef feladványain át, viccek értelmezéséig vezet).

Asszonyom, itt van az a fiatalember, aki tegnap elütötte magát. Egy csokor virágot hozott. Bejöhet?

  1. Nem. Adja inkább a szegényeknek.
  2. Igen.
  3. Igen, de csak ha gyalog van.

Egyes érzelmi jelenségek árnyaltabb megragadása a szomorú és vidám közti skála tágítása, a különböző hangnemek megkülönböztetése, a szövegben kifejeződő szándékok jobb megértését szolgálják.
Erre szolgál irodalmi szövegeink közül Romhányi József egyik költeménye, amelyben a hangnemváltás, azaz a közlő és a hallgató (ez esetben a szónok és rajongó tömeg) közötti viszony megváltozása humoros formában jelentkezik.

Romhányi József: A majom búcsúbeszéde társaihoz emberré válása alkalmából

Majmim, ki eleddig testvérim valátok,
Fán csimpaszkodtomban hű társim valátok,
Meghatva állok ím búcsúzni alátok,
Mivel kezdetét vőn emberré válásom.
Az kies barlangban lészen már szállásom.
De bármerre viszem rangos emberségem,
Testvér-emlékitek soha meg nem sértem.
Esküre emelem kezem...
Na mit csodálkoztok ezen?
Persze! Ezt mellsőnek nevezik, akik
Még oktalan makik.
Kívánom, teremjen bőséget sok fátok,
Tömje a pofátok
Gumó, gubacs inda.
Nekem jó lesz majd a velős palacsinta,
Ugye most csurog a nyálatok,
Alsóbbrendű növényevő állatok?
Meg ne szenvedjétek a tél kemény fagyát...

Néhány viseltes gatyát
Eljuttatok majd hozzátok,
Idétlen barmok!
Különben is mit akartok,
Fejlődéstanilag visszamaradt emlősök?
Korcsok vagytok, nem ősök!
Meggyalázzátok a késő utódokat!
Kaktusz bökje meg az ülőgumótokat!
Mars innen! Végeztem! Slussz!
Nézze meg a Pithecanthropus erectus!

A fenti fejlesztési területek alapfeltétele azonban a megfelelő motiváció megteremtése. A felzárkóztató program végső célja a tanulók szakmaszerzési lehetőségének meg teremtése, ehhez azonban alapvetően a tanulási és nyelvi képességek fejlesztése szükséges. E cél elérése érdekében az ismeretközlő, elméleti képzés helyére a nyelv eszközjellegéből adódó praktikus tudást kell helyezni, és a tevékenységben kifejeződő készség fejlesztése hangsúlyos helyzetbe kerül.
A hátrányos helyzet fontos tényezője a diszlexia és diszgráfia, így e csökkent tanulási képesség korrekciója fontos feladat, mivel a korábbi lemaradás szinte kivétel nélkül az elemi ismeretszerzés képességének hiányosságaiból adódik.
A magyar nyelv tanításában az olvasás, írás, beszélgetés - komplex kommunikációs modellé épül, a felzárkóztató képzés a tanulási képességek verbális funkcióit fejleszti, tudva és figyelembe véve azt is, hogy a szóbeli képességek fejlesztése nem választható el a társas kapcsolatok világától sem. Így a nyelv elsajátításának szituatív természete révén az emberi kapcsolatok alakításának képessége, szituációk felismerése, az önértékelés növelése az empátia párhuzamos fejlesztésével szükségszerűen összekapcsolódik.
A Hasznos olvasmányok c. gyakorló tankönyv a magyar nyelv és irodalom tanításához készült. A hétköznapi élet színterein használt képszerű kifejezések (szólások), a tömegkommunikáció közismert és kedvelt műfajai (képregény, reklám, viccek, bűnügyi irodalom, Rejtő Jenő művei) az irodalom tágabban értelmezett fogalmába tartoznak és szórakoztatva egyben tanítás eszközeiként is felhasználhatók.
A felzárkóztató program arra az alapvető elvre épül, amely szerint minden ember érték. Ebből a szempontból nem ismerhetünk el semmiféle hátrányos helyzetet. A hátrányos helyzet fogalmának a társadalmi elvárások oldaláról van csak értelmezési tartománya. Az oktatáson belül maradva pedig a tanulási nehézségekkel küzdők, lemaradók, a program szerint az általános iskolát el nem végzettek sorolhatók ide. Meggyőződésünk szerint a szociológiailag értelmezett hátrányos helyzet nem kezelhető pusztán az oktatásüggyel megtámogatott szociálpolitikai kérdésként, hanem emberi tényezőként. Mi ez a homályos tartalmú, gyanúsan emelkedett hangulatú kifejezés? Az emberi tudat sosem homogén, s a tanulási nehézségekkel küzdők tanulási hátrányait többek között egy vagy néhány képesség fejletlensége hozza létre, miközben egy vagy néhány képesség fejlettsége sok esetben meghatározó lehet. Ezek a hozott képességek, amelyet gyakran akár tehetségnek is nevezhetünk, az iskolai közegben többnyire csak periférikusan jelenik meg. A képzőművészeti vagy zenei érzék például olyan részterület, amelyben bármilyen tehetséget mutat egy gyermek, más okokból csak bukdácsolhat az iskolai évfolyamokon. Köztudott, hogy hátrányos helyzetűek jelentős része roma származású. Azt hiszem az sem különösebb vitatható tény, hogy a cigányság körében a zenei érzék fejlettsége, az átlagnál jóval meghatározóbb. Az oktatást az eluralkodó szövegközpontúság, az elvonatkoztatás képességére alapozott oktatás túlsúlya jellemzi, miközben más szellemi zónák fejlettsége, fejlesztése egyszerűen a tanulási-tanítási folyamatban nem, vagy csak periférikusan jelenik meg.
Ez a tétel, hipotézis határozta meg a programban a szövegalkotás, a kommunikáció, az irodalomoktatás egyik fontos irányvonalát. E tantárgy keretében ezért kapott fontos helyet a nyelv, a hangzó szöveg zeneisége. A szövegzene felismerése és gyakoroltatása egyrészt fejleszti az artikulációt is, másrészt a zenétől észrevétlen áttételeken keresztül a szövegvilágig vezet. Így kapott helyet a program irodalom és kommunikációs tankönyvében például Papp Tibor verse, amelyen keresztül a hangerő és tartalom összefüggései, a szövegritmus, a pontosabb artikuláció is fejleszthető, hasonló feladatokkal.
Olvassa el Papp Tibor Pogány ritmusok című számítógépes versét! Aztán olvassa fel hangosan úgy a művet, hogy az egybetartozó elemeket egy lendülettel, azonos tempóban adja elő! Jelenítse meg a hangerő a lendület segítségével a szavak, a szöveg jelentését!

zene zúg zene bőg / tűz ég puha tűz
vad zene zúg bőg / dob - - -
dob - - - / dob dob dob zene
dob - - - / kürt szól duda szól
síp szól duda szól / duda szól kürt szól
síp szól húr peng / bong zsong buja hang
bőgő zene búg / tűz ég puha tűz
harsona harsog / dob pergésben
ének kórus / zeng - - -
üst-dob kong bong / peng - - -
kong peng bong zsong / cseng - - -
síp szava siklik / s tűz ég fű közt
dob szó kürt szó / csík száll égig a
rozsdás égig / föl csak csíkban a
füst - - - / dob dob dob zene
üsd -- duda / dob dob dob duda
dob duda dob duda / üsd - - -

Ugyanezen elv alapján került be a program számára készült irodalmi kommunikációs tankönyvbe a Szabadság, szerelem c. Petőfi-epigramma három nyelvre lefordított szövegváltozata, ill. ezek felolvasása. (olasz, cigány és finn nyelven).
Radnóti Miklós Az éjszaka című, talán legszebben csengő időmértékes versében a skandálás erős lüktetése kapcsán nemcsak az időmérték tanítható, az előadott mű a zenei párhuzamok révén közelebb hozza a szövegjelentést is.

Alszik a szív, és alszik a szívben az aggodalom,
Alszik a pókháló közelében a légy a falon;
Csönd van a házban, az éber egér se kapargál,
Alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály

Kasban a méh, rózsában a rózsabogár,
Alszik a pergő búzaszemekben a nyár;
Alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;
Fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.

Az anyanyelvápolás országos fóruma, a Beszélni nehéz! mozgalom. Módszereit is fejlesztési a technikák közt használtuk fel a tankönyben. A sajtó, rádió, televízió nyelvhelyességi és hangsúlyozási idegenszerűsége elleni küzdelem számos példát kínál a nyelvi elemzésekhez (pl. A beteget megműtötték (,?) az orvos tanácsára(,?) a páciens panaszai azonban nem szűntek meg). Az oktatásügy e területén nyelvi tekintély "lerombolása" arra tételre épül, hogy tényleges kommunikáció nem jöhet létre az uralom pozíciójában, csak az egyenrangúság. A sajtóhibák, a médiák hangsúlyozási hibáinak elemzése a tanórai kommunikációt segítheti.mára, amelyben a tévedés természetes ember
A zeneiség (a fül birodalma) mellett a világmegismerés másik alapvető érzékszerve a a szem. A program jelentős teret szentel a képszerűség.
Choli Daróczi József Sóhaj c. költeménye a hangzás mellett a képi megformálás jelentéstöbbletével is játszik. A tipográfiai forma a kilégzés és hangadás minőségét a sorok terjedelmével mutatja be.

Barnára érett sóhajok,
a szürke égre szálljatok,
szálljatok,
álljatok,
átok,
tok,
ok,
tok,
átok,
álljatok,
szálljatok,
a szürke égre szálljatok,
barnára érett sóhajok!

A felzárkóztató kommunikációs program másik fontos metodikai eljárása a titkok megfejtésére irányuló játékos feladatstruktúrák létrehozása. A rejtvény, ill. a megfejtés folyamata, különösen, ha a sikerességhez a tanár kis segítséggel hozzájárul, gondolkodási műveletek automatikus elsajátítását segíti. A keresztrejtvény típusú feladat nemcsak szórakoztató, hanem a betűkből, hangokból felépülő szóalak szerkezetét gyakoroltatja. A "meglepő és a meghökkentő" pedagógiai módszerként való alkalmazása nemcsak hasznos pedagógiai módszer lehet, hanem a posztmodern kortárs irányzatok is gyakran alkalmazzák a játékos önkifejezés eszközeként.

A programban számos, ma már sikereket felmutató eljárást ötvöztünk, s nem törekedtünk egyedül üdvözítő módszer érvényesítésére. Ezzel a sokirányú felzárkóztatás lehetséges útjait is kívántuk körvonalazni, s ötleteket adni ahhoz a szintrehozó blokkhoz, amelyre a felnőttoktatási kerettanterv eredeti első változatában különös hangsúlyt helyeztünk.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.