2019. június 25., kedd , Vilmos

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> Kihívások és válaszok

A felnőttoktatás néhány tanügyigazgatási kérdése

2009. június 17.

Juhász József

A felnőttoktatás néhány tanügyigazgatási kérdése

A felnőttoktatás kerettanterveinek megjelenése, 2001. szeptember 1-től a kerettantervek alapján készült helyi tantervek bevezetése a 9. évfolyamtól, a szakmunkások szak középiskolájának ugyanezen időponttól történő - felmenő rendszerű - megszűnése felszínre hozta a felnőttoktatás eddig is meglévő, de nem kellően figyelembe vett problémáit.
Két olyan hibás gyakorlat tapasztalható különösen a felnőttoktatást folytató középiskoláknál, gimnáziumoknál, amely ellen mindenképpen fel kell lépnie a fenntartónak.
Az egyik hibás oktatásszervezési eljárás az, amikor az iskolák két éves úgynevezett intenzív esti (esetleg levelező) tagozatos képzést indítanak, így négy év helyett két év alatt "készítik fel" tanulóikat az érettségi vizsgára. Ezek az iskolák oktatásukat kétéves intenzív tagozatként hirdetik.
A gimnáziumi felnőttoktatás időtartamát az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 134. §-a, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 28. §-a négy évben határozta, s határozza meg. Az 1985. évi törvény 24. §-a rendelkezett egyedi, kísérleti engedéllyel folyó oktatásról, a közoktatási törvény pedig 23. §-ában utal arra, hogy az oktatási miniszter a közoktatás hagyományos intézményein kívül más közoktatási intézményt alapíthat.
Az oktatási törvény alapján 1988-ban, 1989-ben néhány szakmunkások szak középiskolája kapott arra engedélyt, hogy a dolgozók hároméves esti, levelező munkarend szerinti működő szakközépiskolája helyett, dolgozók két éves nappali munkarend szerint működő szakközépiskoláját hozza létre. Ehhez a képzési formához - a korabeli jogszabályoknak megfelelően - követő iskolaként nagyon sok intézmény csatlakozott. A képzés egyik fő jellegzetessége, hogy a tanulmányi idő így is hosszabb volt mint az esti vagy leve le ző tagozaton, (a két éves intenzív nappali tagozaton kb. 345 napot, a hároméves esti tagozaton kb. 318 napot töltöttek az iskolában a tanulók), s valamennyien olyan életkorban voltak, - lényegében a frissen végzett szakmunkástanulók tanultak itt - hogy részt vehettek volna nappali rendszerű iskolai oktatásban is. Ennek a képzési formának a megjelenését az is motiválta, hogy robbanásszerűen nőtt a frissen végzett szakmunkástanulók körében a munkanélküliség, az oktatásirányításnak kötelessége volt tehát ezeket a fiatalokat részben emiatt, részben a mélyebb és alaposabb általános műveltséget adó, s ezáltal jobb elhelyezkedési lehetőséget biztosító érettségihez eljuttatni.
A dolgozók gimnáziumai ennek analógiájára, mindenféle engedély nélkül "vezették be" a két éves intenzív oktatási formát, de ez az oktatás nem jelentett ténylegesen intenzív tanulást, hiszen a négy éves képzési idő két évre történő egyszerű lerövidítése volt, s a tanítás továbbra is esti vagy levelező formában folyt, a tanulók heti két vagy három délután jártak iskolába.
További indok, amellyel az iskolák magyarázzák az oktatás ilyenfajta megszervezését a közoktatási törvény 71. § (3) bekezdése, mely szerint "A tanulók az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti".
Tudni kell, hogy ez a lehetőség a legkiválóbb, különösen tehetséges, vagy sajátos helyzetben lévő (pl. élsportoló) tanuló számára biztosítja az iskola elvégzésének lehetőségét, és elsősorban egy-egy tantárgy intenzív tanulásának, és tanulmányi követelményei gyorsabb teljesítésének lehetőségét adja meg. Így van arra lehetőség, hogy a különlegesen tehetséges tanuló, az idegen nyelv, a matematika vagy egyéb tantárgy követelményeit gyorsabban teljesítse, s a felszabaduló időben új ismereteket tanuljon, tanulmányait elmélyítse. (A 2005-től hatályba lépő új vizsgaszabályzat már azt is lehetővé teszi, hogy ilyen esetben a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tegyen.) A tanulmányok megrövidítése iránti kérelmet az egyes tanulók egyéni indokok alapján nyújthatják be az iskola igazgatójának, aki a tanuló sajátos, egyéni helyzetét, körülményeit mérlegelve engedélyezi vagy nem engedélyezi a kérelmet.
Az egyes tanulók számára megadott jog a tanulmányok megrövidítésének lehetőségét illetően nem biztosítja ennek intézményesítését olyan módon, hogy a törvény előírásával szemben rövidített tanulóidejű intézményt, tagozatot, osztályt lehessen létrehozni, miután nem az iskola, nem a fenntartó kapott felhatalmazást a tanulóidő megrövidítésére. Ilyen körülmények között és feltételek mellett kétségbe vonható a középiskolai, gimnáziumi tantervek követelményeinek teljesítése, nincs idő a kötelező olvasmányok feldolgozására, s nincs idő és lehetőség arra, hogy a tanuló a közoktatási törvény 78. § (7) bekezdés a/ pont já ban megjelölt módon, egyéni felkészülés keretében pótolja azokat az ismereteket, amelyek elsajátítására a tanítási órán nem volt lehetőség.
A felnőttoktatásban nem a tanulmányok ilyenfajta megrövidítésére, hanem a korábban folytatott tanulmányok különböző idejű beszámítására, és a tanulmányi idő ennek alapján történő megrövidítésére van lehetőség. A tanulmányokba be lehet számítani a hagyományos hároméves szakmunkásképzés, az egészségügyi, gépíró és gyorsító iskolai oktatásban eltöltött tanulóidőt, de beszámíthatók az új típusú szakiskolai oktatás 9. és 10. évfolyamai, a megszakított gimnáziumi, szakközépiskolai tanulmányok sikeresen teljesített évfolyamai.
Azt, hogy a tanuló az előzetes tanulmányok alapján, mely évfolyamon folytatja tanulmányait, az iskola dönti el. A közoktatási törvény 42. § (1) bekezdés szerint az iskola meghatározhatja a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit. Döntésénél nyilvánvalóan mérlegeli, hogy milyen iskolában, milyen tantárgyakat tanult, milyen volt a tanulmányi eredménye, mikor hagyta abba, szakította meg tanulmányait a jelentkező. Az iskola a felvétel feltételeként különbözeti vizsga letételét is előírhatja. Különösen teljesíthetetlennek tűnnek a tanulmányi követelmények a 2001/2002-es tanévtől, amikor a felnőttoktatást folytató középiskolákban is pontosan meghatározott tantárgyi követelmények, s a tanulmányok végén a nappali rendszerű iskolai oktatás vizsgakövetelményei alapján kell dolgozni, hiszen mindenki számára egységes középszintű és emelt szintű érettségi vizsga lesz 2005-től. Nehezíti a tanulmányokat, hogy a felnőttoktatást folytató középiskolákban is kötelező legalább egy idegen nyelv tanulása, s az idegen nyelv érettségi vizsgája.
Mindezek alapján a leírt formában jogellenes, kivitelezhetetlen az a gyakorlatot, amikor a tanulmányokat minden résztvevő számára megrövidítik.
Amennyiben mégis lenne olyan, a tanulmányait ebben vagy a következő évben 9. évfolyamon kezdő tanuló, aki egyébként tanulmányai alatt már a kerettantervben előírt követelményeket kell, hogy teljesítse, a pl. tanulnia, vizsgáznia kell idegen nyelvből, és egyedi kérelmére engedélyezték számára a tanulmányi idő megrövidítését, annak az érettségi vizsgáját 2003-ban, 2004-ben még a "régi" követelmények, tehát a GÉV követelményei szerint kell teljesítenie, hiszen az érettségi vizsgaszabályzat egyik fontos alapelve, hogy mindig a vizsgáztatás évében érvényes vizsgakövetelmények alapján kell teljesíteni az érettségi vizsgát. Számára a tanulmányi nehézséget az okozza, hogy az új, kerettantervi követelmények szerint tanul, de a "régi" előírások szerint tesz érettségi vizsgát. Ez a kerettantervtől való eltérés, amit engedélyeztetni kell.
A másik súlyos hiba és jogellenes gyakorlat, hogy a felnőttek oktatását tanfolyami formában művelődési ház, egyesület, oktatási vállalkozás stb. végzi, tehát a felnőtt nem iskolai oktatásban vesz részt, ugyanakkor időnként, megállapodás alapján valamely - általában felnőttoktatást folytató - iskolában a tanfolyami résztvevők az egyes évfolyamok anyagából osztályozó vizsgát tesznek, iskolai bizonyítványt kapnak, majd valamelyik iskolában érettségi vizsgára jelentkeznek. Ennek a módszernek finomabb formája, ha az iskola a felnőttekkel tanulói jogviszonyt létesít, majd azonnal magántanulóvá nyilvánítja őket, s csak egy alkalommal, az osztályozó vizsgán találkozik velük. Mindezért a részt vevők általában magas tanfolyami díjat és vizsgadíjat fizetnek.
Mindkét esetben súlyos jogszabálysértésről van szó, arról, hogy a közoktatási törvény és egyéb oktatási jogszabályok előírásait nem rendeltetésüknek megfelelően alkalmazzák.
Az első esetben nyilvánvaló a törvénytelenség, hiszen a közoktatási törvény valamennyi iskolával kapcsolatos rendelkezése egyben feltételezi a tanuló jelenlétét. Oktatási intézmény, iskola iskolai bizonyítványt csak tanulónak adhat, iskolai rendszerű oktatásban csak tanulót részesíthet, a tanulói jogok, kötelezettségek, a közoktatási törvény alapelvei, a teljesítmények értékelése stb. csak tanulót feltételezve értelmezhetők. Azaz a felnőttoktatás bármilyen formájában résztvevőnek tanulói jogviszonyban kell állnia a képző iskolával. Nem véletlenül használja a közoktatási törvény kizárólag felnőttoktatással foglalkozó 78. §-a a felnőttoktatásban résztvevőkre a tanuló terminológiát.
A másik esetben rejtettebb, de legalább olyan súlyú a törvénytelenség, mind az első esetben. A közoktatási törvény 25. § (1) bekezdés szerint "A tanulók rendszeres nevelése-oktatása, alapműveltségi vizsgára, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése az iskola feladata. Amikor az iskola formálisan tanulói jogviszonyt létesít ugyan tanulni vágyó személyekkel, de azokat nem készíti fel a vizsgákra, alapfeladatát nem teljesíti. Ebben az esetben a magántanulói jogviszony minden résztvevő számára történő engedélyezése ugyanolyan visszaélés a joggal, mint a tanulmányok megrövidítésének mindenki számára történő engedélyezése. Az egyén számára igénybe vehető lehetőséget ebben az esetben sem lehet intézményesíteni, és ezzel egy helytelen gyakorlatot legalizálni.
Az is nyilvánvaló, hogy a tanulónak a nevelési-oktatási intézményben kötelezettségei mellett jogai vannak. Alapvető joga, hogy érdeklődésének és képességének megfelelő oktatásban részesüljön, hogy válasszon a tantárgyak, foglalkozások közül, hogy igénybe vegye az iskola tanulást segítő szolgáltatásait, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, hogy szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, hogy tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, hogy e körben javaslatot tegyen, kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, hogy jogai megsértése esetén - jogszabályban meg határozottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot stb.
Amennyiben a felnőttoktatás résztvevője nem tanuló, vagy tanulói jogviszonya formális, a fenntebb felsorolt jogaival nem tud élni, kiszolgáltatottá válik. Ezt kézzelfoghatóan mutatja az is, hogy ezek a fiatalok esetenként több tízezer forintos tanfolyami díjat, magas vizsgadíjat fizetnek tanulmányaikért, miközben a közoktatási törvény 114. §-a szerint, pl. a 9. és 10. évfolyamon folytatott tanulmányok a felnőttoktatás valamennyi formájában ingyenesek.
Az iskolák mellett rendkívül nagy a felelőssége az intézmény alapító okiratát, pedagógiai programját jóváhagyó, működési engedélyét kiadó, törvényességi ellenőrzését végző szerveknek, hiszen ezekből a dokumentumokból, vagy ezen vizsgálatok során egy ér tel műen megállapíthatók a szabálytalanságok.
Nagy a felelőssége az érettségi vizsga elnökeinek, akik a vizsgák során tapasztalhatják a hiányos felkészültséget, a sokszor kínosan gyenge teljesítményeket.
Azért is szükséges fellépni az ilyen iskolák, az ilyen vállalkozások ellen, mert nagyon sok jól működő, tisztességes, a szabályokat betartó, s tanítványait kitűnően felkészítő felnőttoktatási középiskola, gimnázium is működik. Ha nem tudjuk megállítani a jogszabályok rendelkezéseit félremagyarázó, a kiskapukat kereső, a könnyű megoldásokat alkal mazó eljárások további terjedését, a jól és becsületesen működők helyzetét nehezítjük.
A 2005-ben első alkalommal megszervezendő, szigorúbb, pontosabb megfogalmazott, egységes követelmények alapján szervezett új érettségi vizsga sokat fog segíteni, addig is azonban a jog és a pedagógiai szakszerűség erejével fel kell lépni a szabálytalanságok, jogszerűtlenségek ellen.

Áttérés az új tartalmi szabályozásra, a felnőttoktatás kerettantervei

A közoktatási törvény 132. § (1) bekezdése szerint a kerettantervek alapján elkészített helyi tanterveket az iskolák - köztük a felnőttoktatást folytató középiskolák, gimnáziumok - a kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben 2001. szeptember 1-től vezették be.
Az iskolarendszerű felnőttoktatásban résztvevő iskolák a kerettantervről szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontja szerint az iskolai pedagógiai program részét képező helyi tanterv elkészítéséhez a rendelet 1. számú mellékleteként kiadott kerettanterveket alkalmazzák.
Az 1. sz. melléklet kiegészítéseként a Magyar Közlöny 2001. évi 82. számában az oktatási miniszter 23/2001. (VII. 20.) OM rendeleteként jelentek meg a felnőttoktatásra vonatkozóan az alapfokú oktatás első szakaszára, az alapfokú oktatás második szakaszára, a középfokú nevelés-oktatás számára, valamint a szakiskolák számára a kerettantervek. Ugyan ez a rendelet ki is egészítette a kerettantervi rendelet 11. §-át a felnőttoktatásra vonatkozóan egy új (13) bekezdéssel, mely a felnőttoktatás megszervezésére, a tantárgyi követelmények feldolgozásának módjára, s a szakközépiskolai felnőttoktatás sajátosságára vonatkozóan ad eligazítást az alábbiak szerint:

R. 11. § (13) bekezdés

(13) "Ha a felnőttoktatást az esti oktatás munkarendje, illetve a levelező oktatás munkarendje szerint szervezik meg, a helyi tantervben a tanítási órák száma eltérhet a kerettantervben meghatározott időkerettől, azzal a feltétellel, hogy a tanítási órák száma nem lehet kevesebb a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott óraszámnál, illetve ez az óraszám a fenntartó egyetértésével növelhető meg. A kerettantervben meghatározott tantárgyi követelmények feldolgozása a tanórai foglalkozások és az egyéni felkészülés során történik. A helyi tantervnek tartalmaznia kell, hogy a tanulónak az egyes tanórai foglalkozások között, az egyéni felkészülés keretében, milyen tantárgyakból milyen ismereteket kell elsajátítania. A fel nőtt oktatásban részt vevő szakközépiskola helyi tantervébe - a szabadon szervezhető órakeretbe - beépíti a szakképzésbe való bekapcsolódást elősegítő ismereteket."

Ezek a kerettantervek jelentős mértékben eltérnek a nappali rendszerű iskolai oktatás egyes iskolatípusai és iskolafokozatai már eddig megjelent kerettanterveitől. A megjelent kerettantervek, s a kerettantervek bevezetőjében megfogalmazott célok, feladatok segítséget adnak az iskolarendszerű felnőttoktatást folytató intézményeknek a pedagógiai programok, a helyi tantervek kialakításához.
A kerettanterveken alapuló helyi tantervek kidolgozásánál alapvető elvként kell figyelembe venni, hogy - miként a közoktatási törvény és végrehajtási rendelkezései - a kerettantervek kidolgozásáról és bevezetéséről szóló rendelet valamennyi rendelkezése érvényes a felnőttoktatásra is. Természetesen úgy, hogy itt is figyelembe kell venni a közoktatási törvény és az iskolák működéséről szóló miniszteri rendelet azon rendelkezéseit, amelyek a felnőttoktatásban az általános szabályoktól történő eltérést engedélyeznek. Ezeket az eltéréseket a rendelet fenntebb idézett, új 11. § (13) bekezdése tartalmazza.
A közoktatási törvény egyes iskolatípusokra megfogalmazott céljai, követelményei, a tanulmányokat lezáró alapműveltségi és érettségi vizsga céljai és követelményei, illetve az egyes iskolák által kiadott tanügyi dokumentumok jogosítványai azonosak a nappali rendszerű és a felnőtteket oktató iskolákban. Az azonos célok elérésének módja, az ehhez vezető út azonban a felnőttoktatásban - éppen a törvény felhatalmazása alapján - rendkívül sokféle, rendkívül változatos lehet.
Ebből következően a megjelent kerettantervek útmutatóul szolgálnak, ettől a közoktatási törvény által megengedett mértékben és módon el lehet térni. Pl. a középiskolai levelező oktatás kerettantervi óratervében heti 10 tanítási órát állítottunk be. A közoktatási törvény 121. § (1) bekezdés 26. pontja szerint, ha az iskola a törvény 52. § (3) bekezdésében az egyes iskolatípusok heti óraszámának 10 százalékát teljesíti, már eleget tesz a levelező oktatás megszervezési követelményeinek. Ha tehát az iskola levelező osztálya számára heti 3-4 órás kerettantervet készít, nem vét a törvény rendelkezései ellen. A kerettantervet készítők azonban mégis a heti 10 órás tantervet ajánlják, mert a tapasztalat szerint legalább ennyi tanóra szükséges még akkor is, ha a tanuló tanári útmutatással, de egyéni felkészüléssel kíván eleget tenni tanulmányi kötelezettségének.
Ismételten hangsúlyozni kell azt, hogy a felnőttoktatás tanulmányi követelményei általában, beleértve az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga követelményeit, azonosak a nappali oktatás követelményeivel. Ez azt is jelenti, hogy új, kötelezően tanítandó és érettségin megkövetelendő tantárgy lett az idegen nyelv, amely nagy feladatokat ró a felnőttoktatási intézményekre. Számolva a feladat újszerűségével és nehézségével, a kerettantervi óratervben viszonylag nagy óraszámmal szerepel az idegen nyelv.

A felnőttoktatás megszervezéséről általában

A közoktatási törvény a felnőttoktatást a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésként és oktatásként szabályozza. Azok vehetnek részt benne, akik már nem tankötelesek, nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak vagy nem akarnak részt venni, olyanok a munkahelyi, családi körülményeik, olyanok iskolai tapasztalataik, (esetleg kudarcaik), hogy a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat.

A képzés elnevezése - a tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelés és oktatás - utal arra, hogy az ismeretek átadására a tanulók igényeihez, körülményeihez, céljaihoz igazodó lehető legrugalmasabb formát szervezheti meg az iskola.

Az oktatás szervezeti keretei

A felnőttoktatás megszervezhető az e célra létesített általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában. Ellátható azonban a feladat úgy is, hogy nem önálló felnőttoktatási intézményben, hanem nappali rendszerű iskola felnőttoktatási tagozatában, csoportjában, osztályában szervezik meg a felnőttek oktatását.

Bármilyen formában és szervezeti keretek között folyik az oktatás, a tartalmi követelmények azonosak.
Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a felnőttoktatásban igen eltérő előzetes ismeretanyaggal, felkészültséggel és iskolai múlttal kerülnek be a résztvevők.
Éppen ezért a felnőttoktatási intézményt mindig a törvénynek megfelelő szervezeti keretek között kell létrehozni, tehát 8 évfolyamos általános iskolát, 4 évfolyamos gimnáziumot és szakközépiskolát, 2+2 évfolyamos szakiskolát lehet és kell létrehozni, azonban a jelenleg tanulók nem feltétlenül ezen iskolák kezdő évfolyamokra iratkozhatnak be, hiszen előfordul, hogy az általános iskola 7-8. osztálya hiányzik nekik, vagy elvégezték a gimnázium 9-10. évfolyamát, illetőleg a szakmunkásképző iskola elvégzése után kívánnak érettségit szerezni, stb. Ilyen esetben a felvevő iskola az előzetes tanulmányokat beszámíthatja (esetleg úgy, hogy bizonyos tantárgyakból a jelentkező különbözeti vizsgát tesz) ez által ők az adott iskolatípus magasabb évfolyamán kezdik tanulmányaikat, így semmi meglepő nincs abban, hogy az iskola egyes felnőttoktatási évfolyamon tanulók létszámában nagy különbségek lesznek.
Dönteni kell arról is, hogy az iskola milyen munkarend szerint kívánja oktatni a felnőtt oktatásban tanulókat.
A nappali munkarend szerinti oktatásban azok vehetnek részt, akik még nem töltötték be huszonharmadik életévüket, s vállalni tudják a mindennapos iskolába járást. A nappali munkarend szerint tanulók számára kerettantervi óraterv nem készült, hiszen ilyen oktatás esetén a nappali rendszerű oktatás kötelező óraszámainak legalább 90 százalékát teljesíteni kell, középiskolában ez legalább heti 27 órát jelent. S miután a közoktatási törvény 69. § (2) bekezdése alapján a tanulók sajátos helyzetére tekintettel (a felnőttoktatásban való részvétel sajátos helyzetnek tekintendő) mentesíteni lehet őket a készségtárgyak tanulása alól, azok egy részének elhagyásával a rendelkezésre álló 27 tanórában teljesíteni lehet a nappali oktatás követelményeit.
Bár kerettantervi óraterv nem készült a nappali munkarend szerinti oktatásra, a tanítandó tantárgyak sora azonos az eseti és levelező oktatás számára készült óratervekben szereplő tantárgyakkal. Eredményes és célszerű ilyen oktatást a "fiatal felnőttek" , a tizenhat - húsz év közöttiek részére szervezni ifjúsági osztályokban, akik számára az iskolai nevelőmunka legalább olyan fontos, mint a nappali rendszerű oktatást igénybe vevő tanulóknál.
Esti oktatás munkarendje szerint folyik a tanítás, ha a tanulók teljesítik a nappali oktatás heti óraszámainak legalább ötven százalékát, de nem érik el a kilencven százalékát. A számukra készült óraterv heti 18 órát tartalmaz, ami némileg meghaladja az 50 százalékot.
Levelező oktatás munkarendje szerint folyik az oktatás, ha a heti órák száma eléri a nappali oktatás heti óraszámának legalább 10 százalékát, de nem éri el az 50 százalékot. A számukra készült óraterv heti 10 órát, megközelítően 30 százalékot tartalmaz.
Lehetőség van a felnőttoktatásban egyéb munkarend szerint is oktatni. Ennek megszervezésének módját nem határozza meg a törvény, példaként a távoktatást említi, illetőleg azt, hogy az egyéb felnőttoktatási formákban nincs kötelező óraszám. Ez tehát egy rendkívül szabadon szervezhető formát tesz lehetővé, ugyanakkor például a tanév rendje számukra is kötelező. Az "egyéb" oktatásban résztvevők is tanulók, tanulói jogviszonyt létesítenek, valamennyi tanévet teljesíteniük kell, hogy elérjenek pl. az érettségi vizsgáig.
A felnőttoktatás követelményei tehát nem térnek el a nappali rendszerű iskolai oktatás követelményeiről. A felnőttoktatásban a tanuló állami vizsgákra készül fel, és a vizsga követelményekben sem lesz eltérés 2005-től, amikor minden tanuló a kerettantervek követelményeihez igazított vizsgakövetelmények alapján tesz érettségi vizsgát.
A felnőttoktatásban figyelembe kell venni még azt is, hogy a közoktatási törvény 78. § (7) bekezdés c) pontja szerint a felnőttoktatásban a nem kötelező tanórai foglalkozások, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó előírások alkalmazása nem kötelező. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy lehetnek olyan feladatok, amikor célszerű, szükségszerű ezek valamelyikével élni. Így pl. a kötelező új feladatként megjelenő idegen nyelv oktatás és érettségi vizsga megkívánja az idegen nyelv oktatás osztálybontásban történő tanítását. Általános szabályként fogalmazható meg tehát, hogy a közoktatási törvény előírásaitól a tanulók jobb felkészítése érdekében el lehet térni, amely eltéréseket az iskola pedagógiai programjában, helyit tantervében kell rögzíteni.

A tanórai foglalkozások kialakítása a felnőttoktatásban

A felnőttoktatásban - bármilyen oktatási formát választ az iskola - az iskola helyi tantervében pontosan meg kell határozni a tanított tantárgyakat, tantervi modulokat. A számukra megjelentetett kerettantervben szereplő tantárgyak oktatása kötelező. A közoktatási törvény 52. § (7) bekezdésében felsorolt nem kötelező tanórai foglakozásokat nem kell beépíteni a helyi tantervbe, az iskola és a fenntartó döntése és a tanulók igénye azonban nem zárja ki ennek lehetőségét.

A felnőttoktatásban is alkalmazni kell, lehet a nemzetiségi és etnikai kisebbségi oktatás irányelveit, amennyiben ilyen oktatás megszervezését határozza el a fenntartó, vagy az iskola. Nyilvánvaló azonban, hogy ezt a felnőttoktatási formát legfeljebb nappali oktatás munkarendje szerint lehet megszervezni, hiszen a nagy óraszámú nemzetiségi nyelvet más módon nem lehet tanítani.
A szakiskolák és a középiskolák felnőttoktatási kerettantervei is tartalmaznak szabadon tervezhető tanórai foglalkozásokra órakeretet. Ezek felhasználásáról ugyanúgy kell dönteni, mint a nappali tagozaton. Felhasználhatók tehát szakmai előkészítő, szakmai alapozó, szakmacsoportos alapozó oktatásra, de - figyelembe véve azt, hogy a felnőttoktatásban résztvevők elsősorban iskolai végzettséget akarnak szerezni, s nem a szakképzésbe való részvételt kívánják tartalmilag előkészíteni - célszerűbb ezeket az ismereteket egyéb, elsősorban érettségi tantárgyak oktatásának, az informatikának, az idegen nyelv oktatásnak a céljaira használni.
Végezetül megemlítendő, hogy a felnőttoktatásban is lehetősége van a tanulónak választani, hogy középszintű, vagy emelt szintű érettségi vizsgára készül fel. Az ehhez szükséges emelt óraszámot azonban legfeljebb a nappali munkarend szerinti oktatásban lehet biztosítani. Az esti, levelező, egyéb oktatásban a tanuló egyéni felkészítése keretében tud elmélyültebben foglalkozni a tananyaggal.

A tanulók tanítási órákon való részvételének rendje

A felnőttoktatásban a tanuló - azáltal, hogy képzési formát választ - önmaga dönt arról, hogy milyen módon kívánja teljesíteni tanulmányi kötelezettségét.

A helyi tantervnek kell eligazítást adni arra vonatkozóan, hogy a tanulónak részt kell-e vennie a kötelező tanórai foglalkozásokon és hány tanórai foglalkozáson ahhoz, hogy eleget tegyen a vele szemben támasztott elvárásnak. Abban az esetben ugyanis, ha a tanuló igazoltan és igazolatlanul a tanórák több mint húsz százalékáról hiányzott, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
A tanulói jogviszony pedig a jogszabály erejénél fogva megszűnik, abban az esetben, ha a tanuló tíz tanítási óránál igazolatlanul többet mulasztott.
Amennyiben a tanuló olyan oktatási formában vesz részt, ahol nem kell tanórai foglalkozáson megjelenni, nyilvánvalóan az említett szankciókat nem kell érvényesíteni.
Amennyiben az iskola a helyi tantervben meghatároz nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a tanuló dönthet arról, hogy részt kíván-e venni ezeken, vagy nem.
A tanuló a tantárgyválasztás jogával a felnőttoktatás helyzetéből adódóan korlátozottan élhet. Elsősorban arra van lehetősége, hogy döntsön arról, hogy a szabad sávban rendelkezésre álló óraszámokat mely tantárgy intenzívebb, nagyobb óraszámban történő tanulására kívánja felhasználni, hogy alaposabban felkészüljön alapműveltségi vagy érettségi vizsgára.

A helyi tantervek elkészítésére vonatkozó rendelkezések

A felnőttoktatás helyi tantervének - hasonlóan a nappali oktatáshoz - tartalmaznia kell a kerettanterv tantárgyait, tantárgyi moduljait.

A felnőttoktatás helyi tanterveiben is létrehozhatók integrált tantárgyak és összevont tantárgyak. Egyedi sajátossága a szakiskolai és középiskolai kerettantervnek, hogy már tartalmaz integrált tantárgyakat, ilyen tantárgy a művészeti ismeretek és az anyanyelv-kommunikáció tantárgy.
A felnőttoktatásban az alacsony óraszámok miatt lehetséges az egyes tantárgyak tömörített, rövidebb idő alatt történő oktatása, a tanulók teljesítményének értékelésénél ilyen esetben az iskolák működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 24. § (1) bekezdés szerint kell eljárni, azaz, ha a tantárgyoktatás félévkor befejeződik, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban kell feltüntetni.
Lehetőség van a tanulóknak a felnőttoktatási intézményekben is emelt szintű érettségi vizsgára felkészülni, s érettségi vizsgát tenni. Tekintettel azonban ara, hogy az alacsony heti óraszámok miatt nincs reális lehetőség bizonyos tantárgyak óraszámainak emelésére, csak a szabad sáv óráit lehet ilyen célra felhasználni, illetőleg a tanulónak az egyéni felkészülés, az otthoni tanulás keretében kell - nagyrészt önerőre támaszkodva - az emeltszintű vizsgára felkészülni.

A kerettantervtől való eltérés engedélyezése

Amennyiben a felnőttoktatást folytató iskola a kerettantervekről szóló rendelet 2. §-ának (2)-(5) bekezdésében, 3. §-ának (2)-(7) bekezdésében, 11. §-ában meghatározottakon kívül a kiadott kerettantervektől eltér, azt akkor teheti meg, ha a rendeletben meghatározott módon ehhez megszerzi az indítási és alkalmazási engedélyt.

Az nyilvánvaló, hogy a tanítás megszervezésének módjában, az egyes tantárgyak kialakításában, óraszámának meghatározásában, a tanulók teljesítménye értékelésének rendjében mutatkozó eltérések nem adnak felmentést, könnyítést a tantárgyi követelmények, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga követelményeinek teljesítése alól.
A felnőttoktatásban tanuló ugyanolyan tartalmú, ugyanolyan értékű, ugyanolyan jogokat adó bizonyítványt kap, mint a nappali rendszerű iskolába járó társa, ezért a "kimenet" követelményeiben eltérés nem lehet.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.