2019. október 15., kedd , Teréz

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2004 június

Kihívások és átalakulás a pedagógiai szakmai szolgáltatások és szakszolgálatok működésében

2009. június 17.

A pedagógiai szakmai és szakszolgáltatás számára komoly kihívást jelent az iskolarendszerben végbemenő paradigmaváltás. Az intézmények jelentős szakmai segítséget várnak pedagógiai programjaik fejlesztéséhez, a megjelenő programkínálatból történő választáshoz. A szerző véleménye szerint azonban a szakmai szolgáltatások rendszere egyre kevésbé képes megfelelni az intézményrendszer felől érkező igényeknek. A tanulmány összegzi, hogy a szakmai szolgáltatás milyen funkciók ellátása révén tudná kielégítően teljesíteni az iskolák, a pedagógusok elvárásait.

Virágné Katona Zsuzsa

Kihívások és átalakulás a pedagógiai szakmai szolgáltatások és szakszolgálatok működésében

A pedagógiai szakmai szolgáltatás és szakszolgálat jelentős átalakulás előtt áll. Helyzetét röviden a függőség, a bizonytalanság, a szakmai kihívások növekedése, a piaci feltételeknek való megfelelés, a rugalmas működésre törekvés és a vevői igényeknek való megfelelés határozza meg.

Miközben a közoktatás egészét a folyamatos tartalmi változások, a tervezési-értékelési-minőségfejlesztési folyamatok erőteljes megjelenése jellemzi, s ezt a jogszabályi háttér és egyéb közvetett eszközök generálják, eközben a pedagógiai szakmai szolgáltatás közszolgáltatói funkciója nem követi, nem segíti ezt a változást eléggé.

A pedagógiai szakszolgálatok (tanulói képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, nevelési tanácsadás, logopédiai és konduktív pedagógiai ellátás, pályaválasztási és gyógypedagógiai tanácsadás) az utóbbi időben a közoktatás perifériájára szorultak. Az önkormányzati fenntartású, valamint az egyházi nevelési-oktatási intézmények a közpiac tipikus szereplői. A pedagógiai szakszolgálatok a közpiac legrosszabb feltételekkel rendelkező – funkciójukat tekintve a nevelési-oktatási intézményeket támogató, szolgáltató – résztvevői, a pedagógiai szakmai szolgáltatók pedig vagy közpiaci, vagy piaci szereplők, vagy e két funkció sajátos keverékét hordozzák (1. ábra).

1. ábra • A pedagógiai szakmai és szakszolgálatok működési környezete

A pedagógiai szolgáltatás tervezését befolyásoló tényezőket a 2. ábra mutatja be.

2. ábra • A pedagógiai szakmai szolgáltatást befolyásoló tényezők

Jogi feltételrendszer

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 36. §-a, a tv. 34. és 35. §-a, valamint az önkormányzatok feladatellátást szabályozó 85., 86., 87., 88. §-ok határozzák meg az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltatás, pedagógiai szakszolgálat tartalmát és a köteles feladatok ellátását.

Eszerint jelenleg az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltatás a megyei önkormányzatok, a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a megyei és az önként vállalt feladatok esetén (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, pályaválasztási tanácsadás) a települési önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Így az egyes megyékben más és más az ellátórendszer jogi konstrukciója.

A magánszféra megjelenése a szabadpiacon a közoktatás minőségfejlesztési programjával ugrásszerűen megnőtt. Több megyében a pedagógiai szakmai szolgáltatásban profitorientált cégek is részt vesznek.

A közigazgatás várható változása az önkormányzati pedagógiai szakmai feladatellátást alapjaiban változtathatja meg, ha

  • régiós feladatellátás lesz (nem valószínű), 3-7 (?) régióban;
  • a kistérségi ellátási rendszer kialakítása közvetett jelentős támogatást kap.

A választásokhoz igazodó politikai libikóka a közoktatást is jelentősen érinti. A központi és helyi irányítás alapelveiben való véleménykülönbség négyévente befolyásolja a közoktatás tartalmi szabályzórendszerét, melyet a nagy tehetetlenségű rendszer csak nehezen követ.

A pedagógiai szakmai szolgáltatás legfőbb beszállítói körét a szaktanácsadók adják. A szaktanácsadás feltételrendszere jogilag nem tisztázott, így már alig van olyan megye, ahol állandó megbízással térítésmentes szolgáltatásokat nyújtanak a szaktanácsadók. Egy 2001-ben végzett felmérés (260 szaktanácsadó válasza alapján) szerint a pedagógiai szolgáltatások erősségei és gyengeségei a következők.

Erősségek Gyengeségek, hiányok
Szakmaiság:
• szakmai és módszertani ismeret
• tájékozottság
• igényesség
• innováció
Szolgáltató jelleg:
• tanácsadás
• őszinte légkör
• problémakezelés
Intézeti háttér:
• szervező, koordináló munka
• szakmai érdekvédelem
• információcsere
Kapcsolatok:
• partnerekkel való kapcsolat
Működés:
• támogatás – pénz, idő, órakedvezmény, továbbképzés
Szolgáltatás:
• a pedagógusok túlterheltsége
• továbbképzési igény hiánya
Irányítás:
• a helyi irányítás hiánya
• információk hiánya az intézményeknél
Kapcsolatok:
• kommunikációs zavarok, információhiány
• előítéletek (tartalmi változás)
• pedagógusok érdektelensége

A pedagógiai szakszolgálatok jogi feltételrendszere, az intézmények támogatása az utóbbi két évben megváltozott. A nem kötelező feladatok teljesítését egyre kevesebb fenntartó önkormányzat vállalja, a pedagógiai szakszolgálati feladatok a megyékhez mint köteles feladatellátókhoz való kerülése a lakóhelyi vagy lakóhely közeli ellátás csökkenését vonhatja maga után. Az ellátás ma sem teljes körű, sok kisgyermek nem jut fejlesztéshez, nem kerül a szakemberek látókörébe. A rehabilitációs foglalkozások száma kevés. A logopédiai ellátás részleges, nincs országos regisztrációja.

Tartalmi változások

A közoktatási törvény 2003. évi módosítása célul tűzte ki a társadalmi egyenlőség növelését, az élethosszig tartó tanulásra való képessé tételt és a tanulói túlterheltség csökkentését. A kétpólusú, háromszintű (NAT, kerettantervek, helyi tantervek) szabályozás új pedagógiai szakaszokra építve az egyéni fejlődést, a középpontba az egyéni életminőséget helyezi. A külső szabályozóelemek érvényesítése és a törvény filozófiája, valamint a belső szabályozás ismételt rendszerszerűbb elkészítése a minőségirányítási rendszerelemek megjelenítését kívánja.

A nevelési-oktatási intézmények fejlesztése a pedagógiai szakmai szolgáltatások újragondolását igényelik.

Gazdasági tényezők

Az önkormányzati szakmai szolgáltatás finanszírozása nagyarányú változáson ment át az utóbbi hét évben. 1997–1999 között központosított előirányzattal segítette az állam a szolgáltatást. 2003-tól érvényesült az a szándék, hogy a fenntartók, nevelési-oktatási intézmények a szakmai szolgáltatásra fordítható állami pénzeszközöket normatív alapon kapják meg, és azt az általuk kiválasztott szolgáltató intézményekkel kötött szerződés alapján használhatják fel. A pedagógiai szakszolgálatoknál is 2003-tól szűnt meg a központosított megyei támogatás, azt a főállású pedagógusállományú dolgozókra igényelhető – az éves bér egyharmadát kitevő – normatív támogatás váltotta fel.

A megyei önkormányzatok által a pedagógiai szakmai szolgáltatás támogatása az 1998. évhez viszonyított mintegy 40 százalékkal csökkent, ez különösen a keleti régióra jellemző.1 A támogatás csökkentése a bevételi előirányzatok növelését jelentette (a keleti megyékben a bevétel 90 százalékos, a nyugati térségben 35 százalékos növekedése).

A nonprofit szolgáltatók bevételeiket térítésmentes vagy csökkentett díjas szolgáltatásokra fordítják.

2004-től számolni kell az európai uniós alapok által megjelenő pályázati forrásokkal. A források „fogadása” pénzügyi, szakmai és projektmenedzsment-kompetenciákat, másfajta gondolkodást igényel.

Az információáramlás módja, gyorsasága, az információ rendszerbe állítása új erőforrásként értelmezhető. Ez az erőforrás hamarosan gazdasági tényezőként lesz kezelhető.

A profitorientált szolgáltatók a szabadpiac keretei közt szolgáltatnak, bevételeik a fenntartást és a nyereség biztosítását szolgálják. A piacosodás lehetővé teszi a közoktatási szakértők alkalmazását is. A gombamód szaporodó „szakértői” cégek változó színvonalon látják el az ellenőrzés, értékelés rendszerét, a minőségi megfelelés még nem alakult ki.

Humánerőforrás-feltételek

Általában elmondható, hogy a pedagógiai szakmai szolgáltatásban dolgozók létszáma nem éri el a 10/1994. (V. 13.) MKM rendeletben meghatározottakat. A megyei fenntartású intézeteknél a szakemberhiány átlagosan 28 százalék.2

Az ott dolgozó szakemberek kompetenciája különösen a mérés-értékelés, minőségfejlesztés, pedagógiai tájékoztatás területén fejlődött, de néhány intézetben kiemelt figyelmet kap a különleges ellátás területe is.

A vázolt tartalmi változások, az innovációk uniós pályázatokon keresztüli érvényesítése, a minőségirányítási rendszerek közoktatásban való alkalmazása, a belső és külső értékelés beépítése a folyamatokba további kompetenciák erősítését igényli a humánerőforrás-menedzsment, a projekttervezés, -menedzsment, minőségirányítás, intézményértékelés és az információmenedzsment területén.

A változó feltételek a közoktatási közszolgáltatásban, a jelenlegi piaci és közpiaci viszonyok, a gyermekek-tanulók egyéni életminőségen alapuló, központi szerepe a vevői-fogyasztói igényeken alapuló vevői-fogyasztói elégedettségre optimalizált rendszerszerű szolgáltatás jövőképét vetíti előre.

Olyan pedagógiai szolgáltató központot, amely

  • termékét a pedagógiai szolgáltatás garantált színvonalon biztosítja;
  • szolgáltatásainak szakmai színvonala jó, magas;
  • árai elérhetőek, bizonyos termékei „olcsó” szolgáltatások;
  • a partneri igények alapján tervezi szolgáltatásait;
  • méri a fogyasztó elégedettségét;
  • vevőszolgálatot működtet;
  • szolgáltatásait lakóhelyközelben biztosítja;
  • intézményekkel közös innovációs projektekben vesz részt;
  • gyakorlati területen bázisintézmények segítik.

Ebben a jövőképben nincs különbség a nonprofit és forprofit (profitorientált) szervezetek között.

Mindig különbség lesz azonban a térítésmentes szolgáltatások kötelezősége (önkormányzati fenntartású szolgáltatók) miatt. E szolgáltatások a következők:

  • pedagógiai tájékoztatási kötelezettség;
  • versenyszervezés;
  • pedagógiai szakkönyvtárak működtetése;
  • pedagógiai, tanügy-igazgatási, jogi tanácsadás a szülőknek és a fenntartóknak;
  • a tanulót tájékoztató szolgálat működtetése;
  • a fenntartói, tulajdonosi elvárásoknak való megfelelés érvényesítése.

Alapvető kérdés Magyarországon a szaktanácsadás működtetési feltételrendszerének megteremtése:

  • anyagi erőforrások biztosítása a lakóhelyi, tanórai tanácsadás terén;
  • a személyi feltételek stabilizációja;
  • a szaktanácsadás országos rendszerré szervezése.

A közoktatás tartalmi változásait csak a tanácsadói hálózaton keresztül lehet hatékonyan elősegíteni.

Végezetül a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat által 1995 és 2003 között megtett utat szeretném bemutatni. Az út elején, 1995-ben egy – három külön intézményből egyesített – többcélú, közös igazgatású, pedagógiai szakmai és szakszolgálatot ellátó intézmény állt, most pedig egy kistérségi központokra, bázisintézmény-hálózatra is építő ISO 9001:2000 szabvány szerint tanúsított szolgáltató áll. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet fejlődését, a pedagógiai szakmai szolgáltatás és a pedagógiai szakszolgálatok együttműködését a 3. ábra mutatja be.

3. ábra • A pedagógiai szakmai szolgáltatás és a pedagógiai szakszolgálatok együttműködése

A továbbfejlődés lehetősége az intézet számára a kifejlesztett minőség megőrzése:

  • a közoktatás-politikai változások proaktív kezelése, előnyépítés;
  • szakmai fejlesztések, szakmai programcsomagok, bázisintézményekre, kistérségi társulásokra való építés;
  • a szaktanácsadás kistérségi továbbfejlesztése;
  • az intézeti marketing stratégiai tervének elkészítése (helyzetelemzés), belső és külső marketing;
  • elektronikus portál, interaktív kapcsolat.

A területi szolgáltatás jövője véleményem szerint a kistérségi együttműködésben, a hálózatépítésben rejlik, melynek lehetséges módjai az alábbiak.

  • „A kistérségi centrumok vonzásában”: a kistérségi központok és az ellátási körzetükben lévő települések együttműködésére az ellátási formák bővítése, a jogi legalizálás útján például pedagógiai szakszolgálati társulások.
  • „A társulásokban erők rejlenek”: a kistérségi centrumoktól távol lévő települések társulása egy-egy feladat ellátására.
  • „Iskolaszövetség civil keretben”: a humánerő közös alkalmazása, közös pályázatok, kialakított közös fejlesztések, szakmai programok.
  • Az intézet e folyamat aktivátora, gerjesztője szeretne lenni, és hálózati központként segítené a szolgáltatások szervezését, megvalósítást, a kistérségi projektek kialakítását. Partnerekkel, együtt, jobban!

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.