2019. november 21., csütörtök , Olivér

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!

A képzés folytatása

2009. június 17.

A képzés folytatása

A Socrates-program körébe tartozó "Folytasd a képzésed" (Continue Your Training) elnevezésű projekt az iskolát a minimálisan szükséges alapképzettség nélkül elhagyó fiatalok problémájára keres megoldást. Jelen tanulmány rövid áttekintést ad az Európai Unió országaiban megindult kezdeményezések alapján a megoldási módokról és az e téren elért eredményekről, elsősorban azok számára, akik részt vesznek majd az ilyen jellegű kezdeményezések szervezésében, illetve támogatásában.

Az Európai Unióban a fiatalok 10-20%-a hagyja el úgy az oktatási rendszert, hogy nincs elismert képesítése, és a 15-24 éves korcsoport 45,5%-a csak alacsony szintű, legfeljebb az alsó középfokú oktatás szintjével megegyező iskolázottsággal rendelkezik. Az alapképzettség hiányában ezeknek a fiataloknak nagyon kicsi az esélyük arra, hogy részt vegyenek a társadalom mindennapi életében és bekerüljenek a munkaerőpiacra. Ezért az Unió országaiban különös figyelmet fordítanak erre a problémára, amikor a tudás Uniójának tervezéséről van szó. A cél a 16-25 éves fiatalok újraintegrálása az oktatáson és a szakképzésen keresztül. Ezek a projektek "második esélyt nyújtó iskolák" néven váltak ismertté.

A tanulási szándék felélesztésére irányuló kezdeményezések

A kezdeményezések célja, hogy a fiatal visszanyerje önbizalmát, fejlessze személyes kapcsolatait, "megtanuljon tanulni", azaz rendelkezzen a szükséges képességekkel ahhoz, hogy egyedül is folytatni tudja tanulmányait. Az első teendő, hogy ezek a fiatalok visszatérjenek a "tudáshoz vezető útra", még mielőtt lehetőséget nyújtanánk nekik az új ismeretek és képesítések megszerzésére.

Ausztriában a szakmai felkészülési és orientációs szakasz a 15-25 éves, tartósan munka nélküli fiatalok számára nyújt segítséget a munkaerőpiacra való visszatéréshez. Az első hat hónap szakmai felkészülési fázisa abban segíti a fiatalokat, hogy elsajátítsanak bizonyos alapismereteket, növeljék önállóságukat, emeljék tudásszintjüket. Emellett néhány szakmában alapképzettséget is szerezhetnek. A szakmai orientációs fázis keretében, mely szintén hat hónapig tart, szakmai elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek, és segítséget kapnak az álláskeresésben.

Németországban a szakmai felkészülési és orientációs szakasz (Ausbildungsbeleitende Hilfen - AbH) javítja a fiatalok szakmai orientációját, és segíti őket a munkaerő-piaci változásokhoz való alkalmazkodásban. Ezeket a képzési programokat szakiskolákban szervezik, mivel a program legnagyobb részét az elméleti ismeretek teszik ki. Az AbH gyakorlati része vállalatoknál zajlik.

Képzési programokat segítő intézkedések - Németország (Ausbildungsbeleitende Hilfen AbH)

Az AbH végezhető munka közben vagy után, a fiatal szabadidejében. Az oktatás heti időtartama háromtól nyolc óráig terjed, maximálisan öt résztvevővel.

Az AbH - rövid távú célkitűzései szerint - segítséget kíván nyújtani a fiataloknak:

  • az alapvető helyesírási, nyelvtani és számtani ismeretek elsajátításában;
  • német nyelvi ismereteik fejlesztésében (főként a külföldi diákok esetében);
  • jegyzetelési készségeik javításában;
  • félévi vizsgáik teljesítésében.

A hosszú távú célkitűzések az alábbiak:

  • arra bátorítani a fiatalokat, hogy folytassák tanulmányaikat;
  • eloszlatni az elmélettel kapcsolatos félelmeiket és aggályaikat;
  • rávezetni őket arra, hogy felismerjék hiányosságaikat, gyengéiket;
  • lehetővé tenni számukra, hogy haladó tanulási technikák elsajátítása révén megtanuljanak tanulni;
  • lehetőséget adni nekik arra, hogy egyénileg vagy csoportokban tanuljanak.

A képzésen túl az AbH tevékenységei sokrétűek: információt, támogatói csoportokat, vállalati kapcsolatokat biztosít, valamint reklámtevékenységet folytat ifjúsági központokat, munkaközvetítő irodákat és olyan eseményeket segítve, mint például sajtótájékoztatók, nyílt (intézményi) napok stb.

Ezek a programok valódi eredményeket hoznak, különösképpen a fiatalok önbecsülésének javítása terén, illetve a személyes vagy munkával kapcsolatos konfliktusok kezelésében nyújtott segítség formájában.

Finnországban konzultációs képzés (Ohjaava koulutus) készít fel a munka világára. A cél: segítséget nyújtani a diákoknak, hogy megtalálják azokat az elhelyezkedési lehetőségeket, melyek megfelelnek az elvárásaiknak, és hogy reális, teljesíthető karriert tervezzenek. Ez a program arra bátorítja a fiatalokat, hogy ismerjék meg önmagukat, ismerjék fel belső tartalékaikat és erősségeiket. Felnőttoktatási centrumok és magánintézmények szervezik.

A PEKO-képzés lehetőséget nyújt a fiataloknak arra, hogy fejlesszék tanulási készségeiket, egyéni képzési tervet dolgozzanak ki, majd bekapcsolódjanak a szakképzésbe. A PEKO-kurzusokat felnőttoktatási központok, illetve független főiskolák szervezik (Kansanopisto). A PEKO-t a Foglalkoztatási Hivatal irányítja, mely össze is gyűjti a jelentkezéseket.

Írországban 1979-ben vezették be a közösségi képzési műhelyeket (CTW-k), ahol elsősorban alapkészségeket fejlesztenek, különös hangsúlyt helyezve a több területen is alkalmazható készségekre. A kurzusokat a FAS - a nemzeti képzési és foglalkoztatási hatóság -, valamint az Oktatási Minisztérium szervezi (a szakképzési bizottságok [VEC] segítségével). A foglalkozásokat (írás-olvasás, matematika, szociális készségek fejlesztése stb.) speciális oktatási központokban rendezik. A műhelymunka jellegű tanfolyamok időtartama változó. A tanítási módszerek az egyén szükségleteihez alkalmazkodva egyesítik a kísérleti tanulási és tanácsadási technikákat.

A Youthreach elnevezésű támogatóprogram kétéves, osztálytermi foglalkozásokból, valamint szakmai gyakorlati tapasztalatok megszerzéséből álló kurzus olyan fiatalok számára, akik végzettség nélkül hagyták el az iskolát. Az alapozó évben a fiatalok tanácsadást és alapképzést kapnak, valamint gyakorlati munkatapasztalatokat szereznek. A haladó év lehetőségei: speciális készségek elsajátítását célzó kurzusok, ideiglenes munkát kínáló programok, államilag támogatott s valamely képzési program elvégzésére vagy magánszektorbeli foglalkoztatásra irányuló szerződések stb.

Visszatérés az iskolarendszerbe

Az iskolarendszerbe való visszatérés az esetek többségében a szakképzésbe való bekapcsolódást jelenti. A kötelező iskoláztatás során elsajátított készségek minimális követelménynek számítanak nemcsak egy szakma gyakorlásában, hanem a társadalmi integráció elérésében is. A kötelező oktatás befejezése s az ennek megfelelő tudásanyag megszerzése tehát elengedhetetlenné vált. Azon fiatalok számára, akiknek nem volt lehetőségük, adottságuk vagy motivációjuk iskoláik befejezésére, 12 európai országban dolgoztak ki és vezettek be intézkedéseket azzal a céllal, hogy pótolják az elveszett időt a tanulás és az újrakezdés tekintetében. Az iskolarendszerbe való visszatérés motivációt és tudásanyagot igényel a fiatalok részéről, ami nehezen szerezhető meg a tudásszint emelése nélkül.

Ezek a kezdeményezések a legtöbb esetben lehetővé teszik a vizsgához vezető kurzusokon való részvételt. Finnország Nyitott Egyeteme egy másik lehetőséget kínál: a tanulmányok folytatását anélkül, hogy ehhez (előbb) bármiféle bizonyítványt kellene szerezni.

A kezdeményezések általános jellemzője:

  • a résztvevőt állítják a középpontba,
  • segítséget nyújtanak az egyéni terv elkészítésében, valamint a karrier, illetve szakma kiválasztásában.

Az iskolarendszerbe történő visszatérés fontos célkitűzés azon kezdeményezések esetében, melyek a képesítés nélküli fiatalokra irányulnak. Az ilyen visszatérés egyet jelent a társadalmi reintegrációval, még akkor is, ha a munkaerőpiacra való belépést nem mindig garantálják az iskolai tanulmányok végén. A hagyományos iskolarendszerbe való visszatérés egyéb lehetőségeket is kínál:

  • valamely bizonyítvány megszerzését;
  • a tanulmányok folytatását biztosító végzettséggel vagy bizonyítvánnyal egyenértékű záróvizsga letételét;
  • bizonyítványhoz, illetve végzettséghez vezető tanulmányok folytatását;
  • szakmai képzésre való felkészülést egy előképzési program keretein belül;
  • belépést a munkaerőpiacra.

Ausztriában a speciális tanácsadási szolgálat tanácsadást, felkészítést és tájékoztatást biztosít olyan fiatalok részére, akik az iskola és valamely szakképzési alapprogram közötti átmenet időszakában vannak. A döntéshozás megkönnyítése érdekében a 15-25 éves korú munka nélküli fiataloknak lehetőségük nyílik arra, hogy különböző vállalatoknál tegyenek látogatást, (szakmai) támogatást kapjanak az előírt tananyag elvégzését igazoló bizonyítvány megszerzéséhez.

A finnországi Nourten AURA célja segítségnyújtás azoknak a 25 éves kor alatti, munka nélküli fiataloknak, akik elvégezték a középiskolát, illetve akik szakközépiskolában szereztek záróbizonyítványt, és főiskolán vagy egyetemen kívánnak továbbtanulni. A program időtartama 10 hónap.

Franciaországban a középiskolai modult (MODAL - module d'accueil en lycée) a Mission Générale d'Insertion (Integrációs Főcsoport) szervezi középiskolákban. A programot olyan 16 év feletti fiataloknak szánják, akik a felső középfokú oktatás második (általános vagy szakirányú) szakaszában hagyták félbe tanulmányaikat. Céljai a következők:

  • felkészíteni a középiskolai tanulókat valamely szakképzési programra, alapprogramra, illetve valamilyen más, képesítést nyújtó programra;
  • lehetőséget biztosítani arra, hogy a tanulók felmérjék képességeiket, és kialakíthassák (saját) képzési programjukat, s hogy valódi motivációjukat tükröző (szakmai) felkészülést válasszanak, melyet "szendvics típusú" kurzusok keretében valósíthatnak meg.

Az 1989-ben létrehozott MODAL folyamatosan működik, hogy a fiatalok bármikor bekapcsolódhassanak a programban, melynek időtartama néhány héttől három-négy hónapig terjedhet.

Finnország Nyitott Egyetemén a diákok saját tempójukban végezhetik a kurzusokat, Dániában pedig a felsőoktatásba való belépéshez vezető vizsgára felkészítő kurzusok több mint két évig is eltartanak.

A finnországi Nyitott Egyetem (Avoin yliopisto) által kínált kurzusok mindenkinek lehetőséget adnak arra, hogy egyetemi szintű tananyagot tanuljon végzettségtől függetlenül. A Nyitott Egyetem hivatalos felvételi követelmények nélküli oktatási forma, melyben főként 18 év felettiek tanulnak. A hallgatók szemeszterenként fizetnek tandíjat, s nem részesülhetnek államilag garantált tanulmányi kölcsönökben tanulmányaik támogatásához. A hallgatók különféle egyetemek diplomáinak megszerzése érdekében végezhetnek kurzusokat, illetve tanulmányokat folytathatnak egyéb intézményekben is.

Nyitott Egyetem Finnország

A Nyitott Egyetem valamennyi állampolgár számára megnyitja a felsőoktatás kapuját, bármiféle szigorú felvételi vizsga nélkül. A Nyitott Egyetem oktatási programja követi az egyes hallgatók egyéni (tanulási) ritmusát. A Nyitott Egyetem sikeresen működik, azonban a magas tandíjak miatt résztvevők száma alacsonyabb. Az oktatói kar rendkívül magasan képzett. Ez a képzési forma még mindig nem túl gyakori a szakképzésben, illetve a felső középfokú oktatásban.

A tudásszintek emelésére irányuló kezdeményezések

A század elején azt a személyt, aki alá tudta írni a nevét, már nem tekintették teljesen írástudatlannak. Ma az alapvető ismeretek minimális szintje szükséges ahhoz, hogy az egyén jogilag, szociális értelemben s pénzügyileg integrálódhasson a társadalomba. Ez összetett tudásanyag elsajátítását kívánja az írás, olvasás és számolás területein.

A fiatalok számára a tudásszint emelése vagy visszaállítása azt jelenti, hogy ismereteik nem érik el az állásszerzéshez szükséges színvonalat. Más szóval ezek a fiatalok nem rendelkeznek megfelelő készségekkel a kapott információ feldolgozásához. Az "információkezelési készségek" kifejezés három alapvető tudásterületet - olvasás, írás és számolás -, valamint dekódolási és döntéshozói képességet foglal magában. Ezt úgy is meghatározhatjuk, mint az egyén azon képességét, hogy a munkahelyen, otthon, illetve a mindennapi életben élő dokumentumokat használni tudja.

Az olvasás-, írás- és számolási képességek befolyásolhatják azt is, hogy valaki megkap-e egy állást vagy sem, illetve hogy meg tudja-e azt tartani. Ezen túlmenően a nem rendszeresen használt készségek idővel megkopnak, és hátrányos helyzetbe hozzák a tartósan munkanélkülieket, ám egyúttal arra is késztetik őket, hogy a munkaerőpiacra való újbóli belépés érdekében visszaállítsák eredeti tudásszintjüket.

Amikor a fiatalok idő előtt elhagyják az iskolarendszert, alapkészségeik alacsony szinten állnak. A tanulmányok folytatásához bizonyos készségek elsajátítása alapvető feltétel a tananyag megértésében. Az esetek többségében az iskola nem ad ki bizonyítványt, ha ezek a készségek hiányoznak, bizonyítvány nélkül pedig a fiatalok nem folytathatják tanulmányaikat egy későbbi időpontban. Mielőtt azonban egy ilyen fiatal számára lehetővé tennék, hogy valamely bizonyítvány megszerzéséért vizsgázzon, növelni kell a tudásszintjét.

A tudásszintemelés a következőket jelenti tehát:

  • az analfabetizmus megszüntetése,
  • matematikai és nyelvi alapkészségek, bizonyos általános műveltség, valamint állampolgári ismeretek elsajátítása.

A tudásszintek emelését célzó kurzusoknak általában két típusa van: az analfabetizmus megszüntetésére irányuló kurzusok (pl. Írország) és a kötelező oktatás szintjén megvalósuló kiegészítő/felzárkóztató kurzusok (pl. Izland). A felzárkóztató képzés, mely szintén olvasást, írást, számolást foglal magában, magasabb tudásszint megszerzését biztosítja, mint az analfabetizmus megszüntetésére törekvő foglalkozások, tehát más célcsoportra is irányul.

Izlandon a "zérókredit" kurzusok egyéni felzárkóztató kurzusok, és a felső középfokú iskolákban tartják azon tantárgyak körében, melyekben a 16 éves vagy idősebb diákok nem érték el a kötelező oktatás befejezéséhez szükséges szintet. A kurzusokat az iskolák szervezik, koordinálásuk és finanszírozásuk országos szinten történik. Az időtartamuk egy szemeszter.

Az általános irányú, középfokú oktatásra felkészítő (Fornám ffjölbrautaskólanna) felzárkóztató kurzusok egyéni segítséget, oktatási tanácsadást és részidős munkalehetőséget kínálnak. A programot a kormány szervezi 16-18 éves fiatalok számára, akik gyenge eredményeket értek el az iskolában, ezenfelül egyéni és szociális problémáik vannak. Az egyéves programot az Oktatási Minisztérium biztosítja. Ez a lehetőség csak a felső középfokú iskolák és az ipari szakiskolák számára adott.

A kötelező oktatás színvonalán folyó felnőttképzés (Námsflokkar Reykjavikur) alapszintű képesítések megszerzését teszi lehetővé. A reykjavíki önkormányzati esti iskola és a felső középfokú iskolák biztosítják ezeket az alapszintű kurzusokat. A diákok minden szemeszterben tandíjat fizetnek. 1996-1997-ben a tandíj 20 000 IKr-t jelentett szemeszterenként. A tananyag megegyezik a kötelező oktatásban tanítottakkal, de alkalmazkodik a felnőttek életkorához és tapasztalatához. Tantárgyak: izlandi, dán és angol nyelv, valamint matematika. A kurzusok időtartama változó, az alkalmazott módszerek pedig az oktatási tartalomtól és a diák szükségleteitől függenek. A kurzusokat elvégzők bizonyítványt szereznek, melyben feltüntetik az általuk hallgatott kurzusokat. Ez a bizonyítvány eltér a kötelező oktatás befejezését igazoló dokumentumtól. A felnőttek nem teszik le a nemzeti szintű vizsgát. A 18 évnél idősebb diákok ugyanis e vizsga teljesítése nélkül is folytathatják tanulmányaikat a felső középfokú oktatás normál pogramjában. Ugyanez vonatkozik a 20 éves vagy annál idősebb diákokra is, akik külön felkészülés nélkül kezdhetik el a felső középfokú, felnőttek számára szervezett oktatási programot. Meg kell azonban jegyezni, hogy a munkanélküliek csupán nyolchetes időtartamban vehetnek részt a nappali tanulmányi programban, máskülönben elveszítik a munkanélküli-segélyre való jogosultságukat.

Írországban a VEC-ek (Szakképzési Bizottságok) által szervezett, felnőtteknek szánt alapkészség-fejlesztő programok alapkészségeket fejlesztenek az írás-olvasás és a számolás területén kiscsoportos és egyéni oktatás keretében. Ezek a kurzusok ingyenesek vagy csekély térítés ellenében vehetők igénybe. A legtöbb esetben önkéntesek végzik a tanítást. A kurzusokat elemi iskolákban tartják más programok keretében (VTOS vagy a Youthreach), és munkaközvetítő központokon keresztül szervezik. A résztvevők nem kapnak bizonyítványt a program befejezésekor.

Dániában az egyéni oktatás fiatalok számára (Fri Ungdomsuddannelse - FUU) elnevezésű program az iskolába nem járó, illetve az iskolából való lemorzsolódás határán álló fiataloknak kíván segítséget nyújtani a társadalmi integráció elérésében, valamint az alapismeretek elsajátításában. Az intézkedés célja a fiatalok 2%-ának újbóli integrálása az oktatási rendszerbe. 1995-ben 1299 fiatal vett részt az FUU kurzusaiban; 1996-ban 2241, 1997-ben pedig már 3000 résztvevője volt a programnak. A diákok átlagéletkora 20 év. A program oktatási intézményekben szerveződik, s időtartama kettőtől három évig terjed. A program hagyományos vagy más típusú oktatási és képzési modulokból, valamint speciális kurzusokból áll, 70%-át képesítést nyújtó hagyományos kurzusok alkotják. A résztvevők 43%-ának egyéni (tanulási) tervében külföldi országban töltendő képzés is szerepel. A tanulmányi kreditek felhalmozhatók, valamint átvihetők a hagyományos oktatási rendszerbe.

Az általános felnőttoktatás (Almen Voksen Uddannelse - AVU) magában foglalja az általános irányú alsó és felső középfokú oktatás szintjén a 18 éves, illetve annál idősebb emberek számára biztosított valamennyi képzési programot. Ezek célja a felnőttek számára tanulmányainak folytatása, illetve a munkába álláshoz nélkülözhetetlen ismeretek és készségek elsajátítása. A kurzusok: dán nyelv, matematika, angol nyelv, német vagy francia nyelv, társadalomtudományok, természettudományok, latin nyelv, gépírás, adatkezelés, dán nyelv külföldieknek, média, filozófia és történelem. A záróvizsga egyenértékű a hagyományos iskolákban tartott hasonló vizsgával.

Norvégiában az APO - belső és külső alternatív iskolai egységek - elnevezés a felső középfokú oktatás szintjén kínált alternatív tanulmányi egységekre utal. Ezek lehetőséget adnak a diákoknak arra, hogy az alapkészségek elsajátítása, valamint tanulmányi eredményeik javítása (belső) mellett munkatapasztalatot (külső) szerezzenek, aminek eredményeképpen a felső középfokú oktatásban folytathatják tanulmányaikat.

Visszatérés az iskolarendszerbe és belépés a munkaerőpiacra

Ezek a kezdeményezések nem csupán az iskolarendszerbe történő visszatérést segítik elő, hanem lehetőséget adnak a munkaerőpiacra való belépésre is. A résztvevők lehetnek álláskeresők, munkanélküliek és/vagy szociális segélyen élő emberek, de az oktatás és a munka világa közötti átmeneti szakaszt tekintve olyan fiatalok is, akik további tanulmányokat folytatnak, vagy akik nem tanulnak tovább, illetve éppen elhagyni készülnek az oktatási rendszert. A szóban forgó kezdeményezések fontos szerepet játszanak a fiatalok munkaerőpiacra, illetve foglalkoztatásra történő felkészítésében, így tehát egyfajta folyamatnak tekinthetjük őket. A legtöbb esetben nem csupán képzési programokat tartalmaznak, hanem tanácsadást és/vagy egyéni nyomon követést, odafigyelést is biztosítanak a diákok számára. Egy ilyen programra való beiratkozás rendszerint egy társadalmi-szakmai folyamatban való részvételt jelent.

E kezdeményezések három kategóriába sorolhatók:

  • szakmai tanácsadási és tájékoztatási célú kezdeményezések, melyek rendszerint országos szintűek s nagyszámú résztvevőt vonzanak;
  • országos szintű nagy arányú képzési programok;
  • helyi szinten szervezett kisebb léptékű képzési programok.

Egyéb kezdeményezések

Regionális nyilvántartási és koordinációs program (RMC) (Hollandia), amely regisztrálja egy adott régióban az iskolát (idő előtt) elhagyó fiatalok számát, s segítségnyújtó és tanácsadó hálózatot hoz létre. A program egyik célkitűzése az együttműködés fokozása azon szervezetek között (iskolák, helyi hatóságok, gyermekvédelmi központok, orvosok stb.), melyek olyan fiatalokkal foglalkoznak, akik az iskolát tanulmányaik befejezése előtt elhagyják.

Monitoringszolgálat a 16-19 éves korosztály számára az oktatási és képzési programok, valamint szakmai gyakorlatok koordinálása érdekében. A szolgálat megkeresi és nyilvántartásba veszi a célcsoporthoz tartozó valamennyi fiatalt. Gondoskodik arról, hogy mindannyian ösztönzést kapjanak az oktatásban, munkában vagy egyéb tevékenységekben való részvételre. Az intézkedések a felsőoktatásban való részvételre jogosító végzettséghez, szakmai képesítésekhez, a felső középfokú oktatáson belüli tanegységekhez vagy kreditekhez kell hogy vezessenek.

A szakképzési támogatás (Berufsausbildungsbeihilfe) (Németország) a képzési programok résztvevőinek lakhatási költségeihez nyújt hozzájárulást a Szövetségi Munkaügyi Hivatal pénzalapjaiból.

Oktatás mindenki számára (Uddannelse til Alle - UTA) akcióterv (Dánia), amely számos intézkedés megtételét javasolja az iskolából lemorzsolódók arányának lehető legkisebbre csökkentése érdekében.

Az alapfokú iskola és az ifjúsági oktatás közötti híd szerepét betöltő kurzusok (Brobygning til ungdomsuddannelse) (Dánia) célja, hogy megelőzzék a tanulók alsó középfokú oktatásból történő lemorzsolódását, melyet az egyik iskolatípusból a másikba való átmenet okoz. A diákok pályaorientálását, szakmai készségeik fokozását és egyéni fejlődésük elősegítését foglalja magában.

Médiahíd (Mediebroen) modul (Dánia): célja a segítségnyújtás a fiataloknak a kötelező oktatás és a továbbtanulás közötti átmenet időszakában. Ez a dán program az alapismeretek és a gyakorlati 'know-how' interneten keresztül történő elsajátítását segíti.

Következtetések

Az észak-európai országokban a képesítés nélküli fiatalok problémájának megoldása azon a szándékon alapszik, hogy egy hézagpótló képzési program végén, illetve a hagyományos oktatási rendszerbe való visszatérésen keresztül lehetőséget nyújtsanak e csoportnak valamely elismert bizonyítvány megszerzésére. Ezekben az országokban viszonylag ritka az iskolai kudarc vagy bukás, s a fiatalok, úgy tűnik, nem túlzottan elutasítóak az oktatással szemben.

A nyugat-európai országokban inkább a foglalkoztatásra, mint a bizonyítvánnyal igazolt készségek elsajátítására helyezik a hangsúlyt. A fiatalokat a fő társadalmi tendenciák hatására valószínűleg jobban érdekli az állásszerzés. Úgy tűnik, hogy a fiatalok iskolázottsági szintje sem változtat ezen a célon: munka nélkül az egyén számára nehézségekkel jár az integrálódás a társadalmi élet bármely szintjén. A kezdeményezések főként e cél szem előtt tartásával jöttek létre. Németországban és Ausztriában a vállalati részvétel jelentős szerepet játszik, s a képzési programok finanszírozása és szervezése részben a munkaadók által valósul meg. Ennek köszönhetően a programokban kínált képesítések összhangban vannak a vállalatok igényeivel. A képzés maga másodlagos jelentőségűnek tűnik a foglalkoztatás, illetve az iskolarendszerbe való visszatérés után, és jelentős motivációt igényel. A felsőbb szintű tanulmányok folytatása nem számít népszerű célkitűzésnek az alacsonyan képzett fiatalok körében.

Európa déli országainak kezdeményezései kevésbé tűnnek intézményesítettnek, s kisebb mértékű reakciót váltanak ki a társadalom részéről, mint az Unió többi országában hozott intézkedések. Habár állásszerzésre irányulnak, inkább a szakmai, mesterségbeli tudáshoz szükséges készségek fejlesztését, mint a vállalati termelékenység biztosítását szolgálják. A fiatalokat csak ritka esetben ösztönzik az iskolarendszerbe való visszatérésre.

Bármi is legyen a cél, a képesítés nélküli fiatalokra irányuló kezdeményezésekben néhány elem állandóan visszatér. A célcsoport majdnem mindig azonos, s a kezdeményezések legnagyobb része képzésre irányul. Ez azonban nem az egyedüli válasz a képesítés nélküli fiatalok problémáira. Az állásszerzésben való segítségnyújtás vagy a készségek országos nyilvántartó rendszerben történő rögzítése szintén olyan tényezők, melyek elősegíthetik a társadalmi-szakmai integrációt és a társadalmi elismerés elérését.

A képesítés nélküli fiatalokat célzó valamennyi intézkedés személyre szabott kell hogy legyen. Az egyéni nyomon követés megkönnyíti a társadalmi és/vagy szakmai reintegrációt a fiatalok számára. E fiataloknak állampolgári felelősségük tudatában meg kell tanulniuk, hogyan vegyék újra kezükbe saját életük irányítását, hogyan építsék fel jövőjüket. A fiatalok marginalizációjának csökkentése érdekében társadalmi szinten is tenni kell valamit (kulturális aspektusok, társadalmi integráció, a valamihez való tartozás érzésének kialakítása stb.), hogy az érintettek megértsék, milyen szerepet kell játszaniuk a társadalomban.

A legsikeresebb képzési programok azok, amelyek a gyakorlathoz kapcsolódnak, s a lehető legkisebb mértékben tartalmaznak alapoktatást. Az oktatók számára a fiatalok figyelmének megragadása és fenntartása jelent nehézséget. Vagyis a reintegráció nem valósulhat meg az érintettek újbóli motiválása nélkül.

Válogatta és szerkesztette: Budai Ágnes



Ára: 0 Ft. - Kosárba

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.