2019. június 25., kedd , Vilmos

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 1997 háttértanulmányai

Vágó Irén: :: NAT-implementáció - intézményi reagálások

2009. június 17.

Bevezetés

Az 1994-es választások után hatalomra került kultuszkormányzatnak azzal a helyzettel kellett szembenézni, hogy a közoktatási rendszerben folyó oktató-nevelő munka tartalmát szabályozó új dokumentumok a rendszerváltást követő időszakban vagy nem készültek el, vagy megszülettek ugyan, de törvényerőre nem emelkedtek, miközben a 70-es - 80-as években kiadott korábbi szabályozók legitimitásukat vesztették, az iskolákat körülvevő gazdasági és társadalmi viszonyok gyökeres átalakulása következtében elavultak, szabályozó erejük elporladt anélkül, hogy a központi vagy helyi oktatásirányítás hatálytalanította volna azokat. Bár egy új tanterv kidolgozásának szakmai munkálatai már a rendszerváltás előtt megkezdődtek, és jó néhány NAT variáció már az előző kormányzati ciklusban elkészült, a politikai döntéshozók időről-időre a különböző pedagógus szakmacsoportok, később pedig a közvélemény formálásban meghatározó szerepet játszó oktatáskutatók, iskola alapítok, pedagógiai fejlesztők ellenállásába ütköztek.

A szabályozási ex lex állapotot kihasználva, az új szerepkörükbe még éppen csak belekóstoló iskolafenntartó önkormányzatok mellett komoly mozgásszabadságot élvező oktatási intézmények a változások, tartalmi újítások sokaságát vezették be. Az iskoláknak ugyanis igen gyorsan kellett reagálni az új helyzetre, mert az iskolahasználók igényei a gyökeresen új munkaerőpiaci elvárások, az ifjúsági munkanélküliség rohamos terjedése, a határok átjárhatósága, az európai perspektíva, a kommunkációs technikák forradalmi átalakulása stb. miatt egyik napról a másikra megváltoztak. Ugyanakkor a demográfiai hullámvölgy mélypontján a szülők érdekérvényesítési képessége jelentősen megnőtt, ezért a pedagógus elbocsátások, iskolabezárások rémétől fenyegetett oktatási intézmények a számukra szokatlan piaci viszonyok közé kerülve oktatási kínálatukat a kereslethez kellett hogy igazítsák.

Az 1985-ös oktatási törvény módosításával (Magyar Közlöny, 1990) megszűnt az iskolaalapítás több mint 40 éves állami monopóliuma, a gyermekük számára vallásos nevelést biztosítani kívánó szülők igényeinek megfelelően egyházi iskolák, a legspeciálisabb nevelési-oktatási igények kielégítésére pedig non-profit és forprofit alapítványi- és magániskolák alakultak, melyek még keményebb versenyre kényszerítették az önkormányzati iskolákat.

A tradícionálisan konzervatív oktatási alrendszer neveléstörténeti értelemben pillanatok alatt pluralizálódott, szerkezetében, programkínálatában szinte áttekinthetetlenül változatossá vált. Mindenki számára nyilvánvalóan a közoktatási rendszerben jelentős tartalmi változások történtek, zajlottak a 90-es években, ezen változások mibenlétéről, mélységéről, képzési profilonkénti, oktatási szintenkénti, intézménytípusonkénti, területi jellegzetességeiről senki sem rendelkezett hiteles, szisztematikus információkkal.

Az oktatási kormányzat úgy kezdett 1994-ben a tartalmi szabályozás dokumentumainak kimunkálásához, hogy az adott terület állapotáról, éppígy létéről csak impesszionisztikus benyomásokkal rendelkezett. A megkésettség miatt egyre erősödött a központi oktatásirányítókban az az érzés, hogy rövidesen “összeomlik a közoktatás", végképp ellenőrizhetetlenné váló folyamatok indulnak be, ebben a pánikhangulatban a központi tartalmi szabályozás dokumentumai részben állandó időzavarban, részben pedig nem egy optimális menetrendben (helyzetelemzés, távlati fejlesztési stratégia, tanterv), hanem jószerével éppen fordított sorrendbe születtek. Végül is 1995-1997 között az oktatás tartalmát szabályozó valamennyi dokumentum elkészült (elkészül), és a többlépcsős politikai, szakmai érdekegyeztetési folyamatok után elfogadásra került (kerül). Mindezen dokumentumok azonban a korábbinál sokkal lazább központi szabályozási modellt érvényesítenek, stratégiai irányokat, főbb fejlesztési területeket jelölnek ki, az oktatási folyamat bemeneti feltételeit és vizsgakövetelmények meghatározásával a kimenetet szabályozták keretjelleggel. Újszerűségük miatt nehezen bejósolható ezeknek a dokumentumoknak szakmai elfogadottsága a gyakorló pedagógusok körében.

Az oktatás jövőjét hosszabb távon orientáló-meghatározó közoktatás fejlesztési stratégia két leghangsúlyosabb elemét: az általános alapképzés meghosszabbítását és a közoktatás tartalmi modernizációját egyaránt - elsősorban - a NAT bevezetésével kívánja megvalósítani a központi oktatásirányítás, ezért a Nemzeti alaptanterv bevezetését a kormányzati ciklus legfontosabb feladatának deklarálta az MKM.

A fentiek alapján nem szorul külön indoklásra, hogy 1996 nyarától miért éppen a NAT implementáció vizsgálatára kapta az OKI Kutatási Központja az évek óta legjelentősebb minisztériumi megrendelést.

A kutatás

A kutatás 1200 önálló közoktatási intézmény igazgatójának véleményét gyűjtötte össze azokról a tartalmi változásokról, amelyek az iskolákban az elmúlt években lezajlottak, s amelyek most azt a terepet jellemzik, ahová majd a Nemzeti Alaptanterv által indukált változások beágyazódnak. Vizsgáltuk a NAT bevezetésének tárgyi és személyi feltételeit az általános iskolákban és középfokon, feltérképeztük az intézményvezetők terveit, elvárásait, szándékát a NAT bevezetéséig terjedő időszak végéig, azaz 1998-ig, és végül felmértük a NAT implementációhoz közvetlenül kapcsolódó tantestületi munkálatok (pedagógiai programok és helyi tanterv írása) készültségi fokát.

A településre, fenntartóra és iskolatípusra országosan reprezentatív mintába* 1200 igazgató került, közülük az együttműködést nem vállalók aránya nem érte el a 2 százalékot. A minta összetételét lásd az I. számú mellékletben.
* A minta kialakítását az OKI Informatikai Központja végezte. Segítségüket és a folyamatos konzultáció lehetőségét ezúton is köszönjük.

A kérdőíves adatfelvételre 1996 decemberében és 1997 januárjában került sor kérdezőbiztosok közreműködésével. A tartalmi változásokra, a NAT munkálatokra, az igazgatók közoktatási elképzeléseire vonatkozó kérdéseket a kérdezőbiztosok lekérdezték, az iskola tárgyi, személyi és anyagi kondícióira, illetve a saját személyükre, vezetői szerepükre vonatkozó adatokat az iskolában hagyott önkitöltős kérdőívbe maguk vezették be az igazgatók. A visszaküldési arány az önkitöltős kérdőíveknél meghaladta a 95%-ot.

A kérdőívek összeállításánál 4 önálló kutatási probléma** közös mintán történő vizsgálatának lehetőségét sikerült megteremtenünk. Az elemzési lehetőségeket bővíti, hogy az igazgatók pálya- és életkörülményeit vizsgáló kérdőívrész kérdései megegyeznek a kutatási központ 2500 fős pedagógusvizsgálatának itemeivel, így a két adatbázis összekapcsolható.
** Kutatásvezetők: Balázs Éva, Nagy Mária, Szabó Ildikó, Vágó Irén

A minta

A kutatás keretében a közoktatásban foglalkoztatott intézményvezetők közel 30%-át kérdeztük meg. Az intézményi szintű reagálások megismerésében azért tulajdonítottunk az igazgató személyének még a szokottnál is nagyobb jelentőséget, mert a közoktatási törvény az igazgató és az általa vezetett tantestület felelősségi körébe utalja a NAT bevezetéséhez kapcsolódó teendők többségét. Az igazgatói mintát 3 determináns csoport (biológiai, területi és intézményi/munkahelyi) 9 változója mentén mutatjuk be. Az oktatás tartalmi változásait, a NAT-implementáció intézményi helyzetét is ezen változókon keresztül vizsgáljuk.

Biológiai determinánsok

1. tábla - Az igazgatók megoszlása nemek szerint (N=1137)

Nemek Igazgatók száma %-o saránya

Férfi 581 51,1
556 48,9

2. tábla - Az igazgatók megoszlása életkor szerint (N=1127)

Korcsoportok Igazgatók száma %-os aránya

20-29 éves 9 0,8
30-39 éves 155 13,8
40-49 éves 492 43,7
50-59 éves 434 38,5
60 éves vagy idősebb 37 3,1

A nemek aránya kiegyenlített az iskolavezetői körben, ami korántsem mondható el a pedagógustársadalom egészéről. Az igazgatói megbízatás elnyerésében ma is jelentős szerepe van a legalább 15-20 éves szakmai tapasztalatnak. 30 évesnél fiatalabb vezetőt kizárólag a kis létszámú községi önkormányzati általános iskoláiban és az alapítványi általános iskolákban találunk. Figyelemre méltó, hogy míg a pedagógus munkanélküliség kezelésének legelterjedtebb módszereként a nyugdíjazást (előnyugdíjazást) alkalmazzák a pedagógusoknál, addig az igazgatók 3%-a 60 éves koron túl is dolgozik, elsősorban az önkormányzati önálló és társulásban működő általános iskolákban, gyakorló iskolákban és egyházi intézményekben. A mintába bekerült legidősebb igazgató 74, a legfiatalabb 26 éves.

Területi determinánsok

3. tábla - Az intézmények megoszlása az iskola településtípusa szerint (N=1159)

Településjelleg Az intézmények száma %-os aránya

főváros 150 12,9
megyei jogúváros 200 17,4
egyéb város 268 23,1
község 539 46,5

4. tábla - Az igazgató megoszlása az iskola földrajzi elhelyezkedése alapján I. (N=1174)

Az iskola földrajzi régiója* Az intézmények száma %-os aránya

Budapest és Pest megye 244 20,8
Észak-Magyarország 173 14,7
Észak-Dunántúl 240 20,4
Dél-Dunántúl 199 17,0
Kelet-Magyarország 136 11,6
Délalföld 182 15,5
* Észak Magyarország - BAZ, Heves, Nógrád; Észak Dunántúl - Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém; Dél-Dunántúl - Baranya, Somogy, Tolna, Zala; Kelet-Magyarország - Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg; Dél-Alföld - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok.

5. tábla - Az intézmények megoszlása az iskola földrajzi elhelyezkedése alapján II. (N=1175)

Az iskolák elhelyezkedése megyénként Az intézmények száma %-os aránya

Budapest 151 13
Baranya 64 5,4
Bács-Kiskun 50 4,3
Békés 41 3,5
Borsod-Abaúj-Zemplén 105 8,9
Csongrád 40 3,4
Fejér 53 4,5
Győr-Moson-Sopron 60 5,1
Hajdú-Bihar 55 4,7
Heves 30 2,6
Komárom-Esztergom 35 3,0
Nógrád 38 3,2
Pest 93 7,9
Somogy 58 4,9
Szabolcs-Szatmár-Bereg 81 6,9
Jász-Nagykun-Szolnok 51 4,3
Tolna 34 2,9
Vas 41 3,5
Veszprém 51 4,3
Zala 43 3,7

A minta kiválasztásánál a településtípus szerinti reprezentativitás mellett területi reprezentativitásra is törekedtünk, így az elemzésben a regionális megoszlás mellett a főbb tendenciák szemléltetésére esetenként a megyénkénti megoszlást is bemutatjuk. A megyénkénti eredmények relevanciáját fokozza, hogy a NAT-ra való felkészítés meghatározó aktorai voltak a megyei pedagógiai intézetek. Ugyanakkor Bognár M. - Horváth H. A:, (1997) tanulmányából ismert, hogy míg az MPI-k közül egynéhány országos és regionális továbbképzések szervezésében is extrém aktivitást mutatott, addig más megyékben kissé megkésve, szerényebb anyagi lehetőségekből, szerényebb létszámú felkészítő tanfolyamok szerveződtek, és az OKI által MKM finanszírozásban létrehozott szolgáltató pontok eloszlása és a megye településeiről való elérhetősége, megközelíthetősége sem egyenletes.

Intézményi determinánsok

6. tábla - Az intézmények megoszlása iskolatípus szerint I. (N=1153)

Iskolatípus I. Intézmények száma %-os aránya

4 vagy 6 osztályos általános iskola 86 7,4
8 osztályos általános iskola 736 63,8
9, 10, 11 osztályos általános iskola 30 2,6
12 évfolyamos iskola* 17 1,5
4, 6, 8 évfolyamos gimnázium 105 9,1
gimnázium és szakközépiskola 68 5,9
szakközépiskola és szakmunkásképző 92 7,9
szakmunkásképző 19 1,7
* Benne: általánosan képző és szakképző középiskolai osztályok

7. tábla - Az intézmények megoszlása iskolatípus szerint II. (N=1153)

Iskolatípus II. Intézmények száma %-os aránya

Általános iskola (1-11 évfolyam) 852 73,9
Tiszta gimnázium (4, 6, 8 évfolyam) 105 9,1
Vegyes iskola** (12 évfolyam) 85 7,4
Szakközépiskola és/vagy szakmunkásképző 111 9,6
** Benne: általános és középiskola, általánosan képző és szakképző középiskola.

8. tábla - Az intézmények megoszlása az iskolafenntartó szerint (N=1150)

Az iskola fenntartója Intézmények száma %-os aránya

helyi önkormányzat 910 79,1
önkormányzatok társulása 86 7,5
megyei, fővárosi önkormányzat 72 6,3
egyház 43 3,7
alapítvány 18 1,6
magánszemély 2 0,2
egyetem, főiskola 9 0,8
egyéb 10 0,9

9. tábla - Az intézmények megoszlása iskolanagyság szerint (N=1136)

Iskolanagyság Intézmények száma %-os aránya

0-60 gyerekig 97 8,5
61-100 gyerekig 64 5,6
101-200 gyerekig 239 21,0
201-300 gyerekig 148 15,7
301-500 gyerekig 262 23,1
501-1000 gyerekig 260 22,9
1001-nél több gyerek 36 3,2

Az intézményi változók közül az oktatástechnikai adatközlésben illetve az oktatásszociológiai vizsgálatokban leggyakrabban alkalmazottakat használjuk elemzéseinkben és mutatjuk be eredményeink közlésénél.

Az eredmények

Ebben a gyorsjelentésben nem vállalkozhattunk az empirikus vizsgálatban érintett témakörök mindegyikének bemutatására, ezért az adatfeldolgozás első, nyers eredményeit nem a kutatási problémák logikai rendjében vagy a kérdőív kérdéseinek sorrendjében tárgyaljuk, hanem kizárólag a NAT tematikához legközvetlenebbül kapcsolódó igazgatói válaszok elemzésére szorítkozunk.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (továbbiakban közoktatási törvény) 44-48. paragrafusa előírja az iskolák számára a pedagógiai program készítését, elfogadását és nyilvánosságra hozatalát. A kutatás keretében az alapdokumentumok (pedagógiai program, helyi tanterv) készültségi fokáról, az elkészítés várható időpontjáról, a program alkotóiról, a program alkotásába bevont kliensek köréről, a programok tartalmáról és az új helyi tantervek bevezetésének költségigényeiről kérdeztük az intézményvezetőket. Mivel ismereteink szerint a NAT-implementáció folyamatában az intézményi/intézményvezetői reagálásokat mások nem vizsgálták, eredményeinket a Medián NAT tematikájú pedagógus közvélemény kutatásának adataival fogjuk alkalmanként összevetni.

Az alapdokumentumok elkészítése

A politikai viták kereszttüzében elsősorban a NAT bevezetésének időpontja, a helyi tanterv és a pedagógiai program elkészítéséhez szükséges idő és peremfeltételek feltételezett elégtelensége állt/áll. A fenti kérdésekben közvélemény kutatás szondázta a pedagógustársadalom véleményét, a FIDESZ pedig a tanárok felkészítettlenségére, az idő és kompetencia hiányára hivatkozva követelte a NAT bevezetésének elhalasztását. A tavaszi FIDESZ akcióra válaszként az MKM jelentős anyagi eszközöket biztosított a NAT iskolai munkálatainak ösztönzésére és a tanterv bevezetésének népszerűsítésére. A NAT implementáció ajánlott menetrendje mellett újságot jelentet meg és hetente 4 délután “NAT-tól tartok" címmel, a NAT-ot népszerűsítő, a betelefonáló pedagógusok problémáira megoldásválaszokat kínáló műsort működtet.

Kérdőívünk felvétele idején a NAT polémia még kevéssé kapott nyilvánosságot, ezért különösen érdekes lesz eredményeinket összevetni, a vita csúcspontján 1997 áprilisában készült Medián közvélemény kutatás adataival. A közvélemény kutatásban megkérdezett tanárok többsége úgy vélekedett, hogy a NAT indítását a tervezettnél későbbre kellene halasztani, s alig egynegyedük értett egyet az 1998-as bevezetéssel (Liskó I., 1997).

A pedagógiai program elkészítésének tervezett határideje

Saját vizsgálatunkban az igazgatók közel 89%-a úgy nyilatkozott, hogy még 1997-ben elkészült iskolájuk pedagógiai programja, 83%-uk szerint pedig a helyi tanterv is, és mindössze egy szakképző intézmény vezetője prognosztizálta, hogy 1 évvel később készül el pedagógiai programjuk, illetve 3-an személy szerint halasztódik 99-re helyi tantervük elkészítése.

Iskolatípusonként nem találtunk markáns különbségeket a pedagógiai program várható határidejében. Valószínűsíthető, hogy az általános iskolák készülnek el leghamarabb, de a leglassabban dolgozó szakképző intézmények is alig maradnak el tőlük.

Az igazgatók derékhadát alkotó 40-60 év közöttiek a legbizakodóbbak, 90%-uk szerint még az idén elkészül intézményük helyi tanterve. A legidősebb igazgatók köréből kaptuk a viszonylag pesszimistább válaszokat, a nemek között értékelhető különbség nem mutatkozott.

10. tábla - A pedagógiai program elkészülésének határideje és az iskola típusa szerint

A program elkészülte Általános iskola (1-11 évfolyam) Tiszta gimnázium (4, 6, 8 évf.) Vegyes iskola (12 évfolyam) Szakközépiskola és/vagy szakmunkásképző

1997 696 (91,3%) 75 (84,3%) 63 (86,3%) 83 (82,2%)
1998 66 (8,7%) 14 (15,7%) 10 (13,7%) 18 (17,8%)

összesen 762 (79,3%) 89 (8,7%) 73 (7,1%) 107 (10,4%)

11. tábla - A pedagógiai program elkészültének határideje az iskola településtípusa szerint

A program elkészülte főváros megyei jogú város egyéb város) község

1997 111 (91,0%) 160 (87,4%) 215 (91,1%) 433 (88,9%)
1998 11 (9,0%) 23 (12,6%) 21 (8,9%) 54 (11,1%)

összesen 122 (11,9%) 183 (17,8%) 236 (23,0%) 487 (47,4%)

12. tábla - A pedagógiai program elkészítésének határideje az igazgatók neme szerint

A program elkészülte féfri

1997 462 (88,4%) 441 (90,9%)
1998 61 (11,6%) 44 (9,1%)

összesen 524 (51,9%) 183 (48,1%)

13.tábla - A pedagógiai program elkészültének határideje az igazgatók kora szerint

A program elkészülte 20-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60 év feletti

1997 7 (87,5%) 119 (86,9%) 398 (89,1%) 352 (91,4%) 22 (81,5%)
1998 1 (12,5%) 18 (13,1%) 49 (10,9%) 33 (8,6%) 5 (18,5%)

összesen 8 (0,8%) 137 (13,6%) 447 (44,5%) 385 (38,3%) 27 (2,7%)

A helyi tanterv elkészítésének tervezett határideje

Jelentősebb a különbség iskolatípusonként a helyi tanterv elkészítésének tervezett határidejében: a tiszta általános iskolák 86%-a még ebben az évben szeretné elkészíteni tantervét, a vegyes illetve tisztán középfokú intézmények negyede azonban úgy véli, hogy erre csak 98-ban kerül majd sor.

A felvétel idején egyetlen vizsgatípus koncepciója és szabályzata sem került még végleges elfogadásra, kihirdetésre, így a kimeneti szabályozás dokumentumainak késlekedése lassítja és akadályozza a középfokú tanintézetek helyi tantervi munkálatait, mert a NAT ezen intézmények első két évfolyamának oktatási tartalmait szabályozza csupán. A középfokú tanintézetek igazgatóinak elbizonytalanodását jelzi, hogy 1/3-uk nem tudta megjósolni tantervük megszületésének időpontját.

14. tábla - A helyi tanterv elkészülésének határideje és az iskola típusa szerint

A tanterv elkészülte Általános iskola (1-11 évfolyam) Tiszta gimnázium (4, 6, 8 évf.) Vegyesiskola (12 évfolyam) Szakközépiskola és/vagy szakmunkásképző

1997 617 (86,2%) 54 (74,0%) 90 (74,1%) 53 (72,8%)
1998 97 (13,8%) 19 (26,0%) 14 (25,9%) 20 (27,2%)

összesen 714 (78,1%) 73 (7,9%) 54 (5,9%) 73 (8,1%)

15. tábla - A helyi tanterv elkészültének határideje az iskola településtípusa szerint

A tanterv elkészülte főváros megyei jogú város egyéb város község

1997 88 (82,5%) 114 (78,1%) 184 (84,0%) 378 (84,9%)
1998 19 (17,6%) 32 (21,9%) 34 (16,0%) 68 (15,1%)

összesen 107 (11,7%) 146 (15,8%) 218 (23,8%) 446 (48,7%)

16. tábla - A helyi tanterv elkészültének határideje az iskolák fenntartója szerint

Atanterv elkészülte Helyi önkormányzat Önkormányzatok társulása Megyei, fővárosi önkormányzat Egyház Alapítvány Egyetem, főiskola

1997 620 (84,3%) 65 (89,8%) 32 (72,9%) 30 (75%) 6 (75%) 4 (50%)
1998 115 (15,6%) 7 (9,9%) 12 (27,1%) 10 (25%) 2 (25%) 4 (50%)

összesen 735 (80,7%) 72 (8,0%) 44 (4,9%) 40 (4,4%) 8 (0,9%) 8 (0,9%)

A település jellege szerint nincs érdemi különbség a két dokumentum tervezett határidejében, az önkormányzati és társulásban működő iskolák korábbi elkészítést prognosztizálnak, mint az egyházi, alapítványi illetve egyetemi-főiskolai gyakorló iskolák. A legmarkánsabb különbségek a NAT iskolai dokumentumainak megszületésére vonatkozó elképzelésekben megyénként tapasztalhatók, ahol a feszített határidő 100%-os betartásának ígérete jelenti az egyik pólust, míg a másik végletet azok a megyék alkotják, ahol az igazgatók több mint 35%-a csak 98-ra tartja elkészíthetőnek a helyi tantervet. Az eltérések nem magyarázhatók a régiók gazdasági fejlettségével, oktatási intézmény-ellátottságuk sajátosságaival. Az eminens Komárom-Esztergom megye igazgatói az OKI munkatársak által vezetett NAT felkészítő tanfolyamokat nem igényeltek, de a megyei pedagógiai intézet komoly aktivitást mutatott a helyi tantervkészítő tréningek szervezésében, az igazgatók mellett műveltségterületenként a tanítók, szaktanárok számára is megteremtve a továbbképzési lehetőségeket. Nem könnyíti meg az eredmények értelmezését az sem, ha a Medián pedagógus közvélemény kutatás NAT elfogadottsági arányaival vetjük össze adatainkat, mert például a pedagógiai program és a helyi tanterv elkészítését legoptimistábban megítélő Komárom-Esztergom megye pedagógusai a Medián közvélemény kutatás szerint a legkevésbé értettek egyet a NAT bevezetésével, míg a NAT iránt legelkötelezettebb Tolna megye igazgatói az országos átlagnál pesszimistábban ítélik meg a Nat-hoz kapcsolódó iskolai dokumentumok időre történő elkészítésének esélyeit.

17. tábla - A NAT bevezetésével egyetértő tanárok százalékos aránya megyénként MEDIÁN (N=1946)

Tolna 84,1
Vas 75,5
Nógrád 71,4
Jász-Nagykun-Szolnok 70,2
Borsod-Abaúj-Zemplén 67,7
Csongrád 67,1
Zala 66,0
Győr-Moson-Sopron 65,0
Bács-Kiskun 62,7
Szabolcs-Szatmár-Bereg 61,7
Heves 61,1
Békés 61,0
Pest 60,7
Veszprém 59,4
Hajdú-Bihar 57,4
Somogy 57,1
Baranya 54,8
Fejér 52,9
Budapest 51,1
Komárom-Esztergom 49,2
Összesen 60,6

18. tábla - A helyi tanterv határidőre történő elkészítését prognosztizáló igazgatók százalékos aránya megyénként. OKI Kutatási Központ (N=932)

Komárom-Esztegom 100,0
Békés 93,9
Vas 91,4
Nógrád 90,9
Borsod-Abaúj-Zemplén 88,6
Pest 88,2
Csongrád 88,1
Heves 88,0
Baranya 87,5
Veszprém 85,4
Zala 85,3
Budapest 82,9
Szabolcs-Szatmár-Bereg 82,4
Bács-Kiskun 80,5
Tolna 78,3
Jász-Nagykun-Szolnok 75,7
Somogy 75,3
Győr-Moson-Sopron 74,5
Fejér 66,7
Hajdú-Bihar 64,6
Összesen 82,7

Saját kérdőívünkből két kérdésre adott igazgatói válaszok közvetlenül is összehasonlíthatók a pedagógus közvélemény kutatás eredményeivel, mert más-más nyelvi köntösbe öltöztetett, de tartalmilag azonos kérdéseket tettünk fel mindkét vizsgálatban. Egyik esetben egy prognózist kértünk, a másik esetben pedig a NAT munkálatok készültségi szintjét tudakoltuk a mintákba bekerült személyek iskolájára konkretizálva kérdéseinket. Az eredményeket az 1. és 2. ábra mutatja be.

1. ábra - Készen lesz-e 97 végére a helyi tanterv (%)? (MEDIÁN) (Tanárok: N=1946)

2. ábra - Mikorra készül el az iskola helyi tanterve (%)? (OKI Kutatási Központ) (Igazgatók: N=1181)

A Medián közvélemény kutatásban megkérdezett tanárok (akiknek NAT munkálatokban való esetleges részvételéről nincsenek adatok) lényegesen pesszimistábban vélekednek a NAT dokumentumok határidőre történő elkészítéséről és a munkák jelenlegi készültségi fokáról, mint a NAT-implementáció intézményi munkálatait szervező-irányító igazgatók.

Bár az igazgatók ötöde nem vállalkozik az elkészülési idő pontos bejóslására, a válaszadók közül 14%-kal többen említik az 1997-es sikeres befejezést, mint a tanárok csoportjában és összességében 25%-kal kevesebben feltételezik az intézményvezetők közül a határidőcsúszást, mint teszik ezt a pedagógusok.

A NAT implementáció eddig megtett helyi, intézményi lépéseit is igyekezett a maga módján mindkét vizsgálat feltérképezni. A válaszok eloszlását a 3. és 4. ábra mutatja.

3. ábra - Hol tart a helyi tanterv készítése (%)? (MEDIÁN) (Tanárok: N=1946)

4. ábra - Van-e már helyi tanterve az Önök iskolájának (%)? (OKI Kutatási Központ) (Igazgatók: N=1181)

A helyi tanterv munkálatainak állásáról is jobb véleménnyel voltak a december-januárban felkeresett igazgatók, mint a 4-5 hónappal később megkérdezett tanárok.

Nincs okunk kétségbe vonni egyik csoport válaszainak hitelességét sem, azt sem feltételezhetjük, hogy a tanárok nem ismerik az iskolájukba folyó munkálatokat, de megkockáztatható egy olyan magyarázat, amely a témából való általános tájékozottság és a NAT involváltság szerephelyzetből fakadó különbségein túl a véleménykülönbségek okaként a pedagógusok - két adatfelvétel közötti - elbizonytalanodását feltételezi. A NAT bevezetésének elhalasztását célzó kampány a médiumokon keresztül elérte a tanár-társadalmat, pesszimizmust generált, és valószínűleg időlegesen visszavetette a NAT implementációt.

Az alapdokumentumok készültségi foka

Az alapdokumentumok elkészítésére vonatkozó optimista intézményvezetői megnyilatkozásokat alátámasztani látszanak elsősorban a pedagógiai program készültségi fokáról adott jelzések, mert 1165 iskolából 1996-97 fordulóján (tehát a határidő előtt majdnem 1 évvel) már 92 intézmény elkészítette ezt a dokumentumot, és ettől kevesebb tantestületben (89) nem kezdték még meg az érdemi munkát. A helyi tanterv munkálatait lassította, hogy a vizsgálat időpontjában a tantervi adatbank még nem működött, a pedagógia szaksajtóban is éppen csak megjelentek az első mintatantervek. Azok az intézmények azonban, amelyek teljes egészében saját erőből kívánják megoldani a curriculum fejlesztést, már megalkották 1997 januárjáig a helyi tantervüket, s ezek aránya nem kevés, megközelíti a 10%-ot. Régiónként vizsgálva Budapest és Pest megye mindkét feladat elkészítésében élen jár, míg a leginkább késésben lévő kelet-magyarországi régió oktatási intézményeinek 53,4%-a várakozó állásponton van, az adatbank megnyitására vár, vagy egyszerűen halogatja, későbbre ütemezi ezt a munkát. Ez utóbbit valószínűsíti, hogy a keleti régiókban - a 16%-os országos átlaggal szemben - az igazgatók egynegyede úgy ítéli meg, hogy nem készül el 1997-ben iskolájuk helyi tanterve.

19. tábla - Az iskolai alapdokumentumok készültsége régiók szerint

Az iskola földrajzi régiója Pedagógiaiprogram Helyitanterv
  elkészült nem kezdtek hozzá elkészült nem kezdtek hozzá mintatantervet
vásárolnak

Budapest és Pest megye 28 20 46 38 42
Észak-Magyarország 13 14 12 32 41
Észak-Dunántúl 15 15 19 38 49
Dél-Dunántúl 20 19 19 29 46
Kelet-Magyarország 8 10 7 29 43
Délalföld 8 11 12 25 42

összesen 92 89 115 191 263

A helyi tanterv készítéséhez felhasznált források megválasztásában a tiszta gimnáziumok és a tisztán szakképző iskolák (szakközépiskola és/vagy szakmunkásképző) között mutatkozott eltérés, elsősorban az ajánlott mintatantervek átvételére mutatott hajlandóság tekintetében.

20. tábla - Az igazgatók tantervválasztása fenntartó szerint

A választott tanterv Helyi önkormányzat Önkormányzatok társulása Megyei, fővárosi önkormányzat Egyház Alapítvány Egyetem, főiskola

Minősített ajánlott 181 (22,2%) 13 (15,7%) 14 (28,6%) 4 (10,9%) 3 (25%)  
Más iskoláktól készen átvett 2 (0,2%)   1 (2,0%) 1 (2,6%)    
Átdolgozott adaptáció 544 (66,7%) 66 (79,6%) 26 (53,1%) 26 (68,4%) 2 (16,7%) 5 (62,5%)
Teljesen saját fejlesztésű 88 (10,8%) 4 (4,8%) 7 (14,3%) 7 (17,8%) 5 (41,7%) 2 (25%)

Összesen 815 (81%) 83 (8,2%) 49 (4,8%) 38 (3,8%) 10 (1%) 7 (0,7%)

Míg a szakképző iskolák 35%-a kíván ilyen tantervet használni, a gimnáziumok igazgatóinak mindössze 16%-a jelezte ez irányú szándékát. Teljes egészében önállóan szeretné elkészíteni tantervét az iskolák 11%-a, míg a legpreferáltabb helyi tanterv készítési módozatnak a mások által készített tantervek helyi sajátosságokhoz történő igazítása, adaptálása bizonyult.

A budapesti telephelyű iskolák támaszkodnának inkább a minősített, ajánlott tantervekre, a teljes egészében saját fejlesztést legnagyobb arányban az alapítványi (42%) és a gyakorló iskolák (25%), illetve a megyei jogú városok iskolái (17%) preferálják, míg legkevésbé az önkormányzati iskolatársulások (5%), illetve általában a községi iskolák (9%) bíznak saját tantervkészítési kompetenciájukban.

A helyi tanterv előállításának tervezett stratégiája az igazgatók életkorával mutat jellegzetes összefüggést. Minél idősebbek az iskolavezetők, annál inkább ódzkodnak a tantestületi munkát, és a legitimációs folyamatban az iskolafenntartóval való esetleges konfliktusokat egyaránt minimalizáló minősített adatbanki tantervektől és vonzódnak a másoktól részlegesen átvett, de alaposan átdolgozott, adaptált curriculumokhoz.

21. tábla - Az igazgatók tantervválasztása és életkoruk

Tantervválasztás 20-29éves 30-39éves 40-49éves 50-59éves 60 év felett

Minősített ajánlott 2 (25,0%) 35 (24,5%) 101 (22,9%) 70 (18,8%) 3 (10,0%)
Más iskoláktól készen átvett 1 (12,5%) 5 (3,5%) 6 (1,4%) 7 (1,8%) 2 (6,7%)
Átdolgozott adaptáció 3 (37,5%) 91 (63,6%) 284 (64,4%) 249 (66,9%) 23 (76,7%)
Teljesen saját fejlesztésű 2 (25,0%) 12 (8,4%) 50 (11,3%) 46 (12,4%) 2 (6,7%)
Összesen 8 (0,8%) 143 (14,4%) 441 (44,4%) 372 (37,4%) 30 (3,0%)

A pedagógiai programban közreműködők

Arra a kérdésre, hogy kik és hányan vettek részt a pedagógiai program készítésében, nem találtunk értékelhető különbségeket a különböző telephelyű, fenntartójú, típusú intézmények között. Az igazgatók 99%-a részt vett a pedagógiai program kidolgozásában, nemkülönben az igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők vagy néhány kompetens tanító és tanár.

Sokkal izgalmasabb, ha arról az oldalról vizsgáljuk az igazgatói nyilatkozatot, hogy milyen mértékben vonták be, pontosabban rekesztették ki a pedagógiai program előkészületi és szövegezési munkálataiból a pedagógiai program legitimációs folyamatában érintettek és érdekeltek körét. A közoktatási törvény előírása szerint a pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó hagyja jóvá, s mivel a pedagógiai program közvetlenül érinti a szülőket és az iskola diákjait is indokolt véleményük kikérése. A dokumentum érvényesítési folyamat annál gördülékenyebb lesz, minél korábbi munkafázisban vonják be az iskolahasználókat (az iskolaszéken vagy annak hiányában a szülői munkaközösségen és a diákképviseleten keresztül) a pedagógiai program munkálataiba. 664 iskola (a mintában szereplő intézmények 56%-a), ahol már elkészült vagy előrehaladott stádiumban van a pedagógiai program igazgatója nyilatkozott erről a kliensi körről az alábbiak szerint.

22. tábla - A pedagógiai program munkálataiba be nem vont kliensek köre

  Egyetlen szülőt sem vontak be Egyetlen diákot sem vontak be Nem vonták be a teljes tantestületet

4-6 évf. általános iskola 49% 82% 41%
8 évf. általános iskola 34% 46% 21%
10 évf. általános iskola 26% 46% 16%
12 évf. általános iskola 36% 50% 44%
4, 6, 8 évf. gimnázium 48% 50% 32%
szakközép és gimnázium 53% 42% 44%
szakközép és szakmunkás 52% 45% 31%
csak szakmunkás 83% 67% 50%

összesen 39% 49% 26%

Az érintettek körének kompetenciája mindenképpen mérlegelendő a kisiskolások vagy általában az általános iskolások körében, ezért azt vártuk, hogy az alacsonyabb iskolafokon a törvényes képviselők, szülők, a magasabb iskolafokokon pedig maguk a diákok kapcsolódnak be az iskola referencia-dokumentumának létrehozásába, de ez nem igazán így működik. A 10 évfolyamos iskolák (talán kialakulatlanságuk, létbizonytalanságuk, szokatlanságuk miatt) minden lehetséges támogatói kört igyekeznek bevonni a működésüket távlatosan meghatározó dokumentum elkészítésébe. A másik póluson a tisztán szakmunkásképző intézmények állnak, amelyeknek fele a saját tantestületének ötleteire, kritikájára sem tart igényt, 2/3-a nem vonja be diákjait, 83%-a pedig a szülők véleményére sem kíváncsi.

Tantervkészítési gyakorlat, tantervfejlesztő műhelyek

Kutatásunk keretében részletesen igyekeztünk feltárni azokat a változási-változtatási lépéseket, tevékenységfajtákat, módszereket, amelyekkel az oktatás tartalmi modernizációjának jelenkori magyarországi története leírható, jellemezhető. Eredményeink bemutatása nem képezi ennek a gyorsjelentésnek tárgyát, ezért kizárólag a NAT implementáció intézményi helyzetének megértését segítő, az elemzéseket árnyaló adataink megoszlását mutatjuk be. Az iskola tantervének átalakítása, helyi tantervének elkészítése nem minden intézmény számára idegen, kizárólag a NAT-hoz kapcsolódó kampányfeladat. A kérdező biztosok által felkeresett oktatási intézmények pontosan 30%-a készített már 1 vagy több helyi (kísérleti) tantervet, a tantervfejlesztésben leginkább élenjáró iskola pedagógusai különböző évfolyamokra, tantárgyakra 70 tantervet írtak, ezek közül 22-őt más intézmények is használnak.

Az iskolák 5,2%-a tekinthető tantervfejlesztő műhelynek azon objektív mérce szerint, hogy termékeiket más intézmények pedagógusai is használják. Ezen iskolák innovatív potenciáját mutatja, hogy a curriculumfejlesztés mellett egész tankönyvcsaládok, tanítási segédletek, oktatási eszközök, fejlesztő játékok kidolgozására is vállalkoznak.

A NAT szabályozó ereje

Kutatásunk során a középfokú intézmények, a gyakorló iskolák, és a megyei jogú városok iskolaigazgatóinak több mint 50%-a állította, hogy az iskola tantervét érintő innováció történt az irányítása alatt álló intézményben, de még az általános iskolák 22%-a is bevezetett tantervi változtatásokat.

A NAT implementációhoz kapcsolódva a középfokú intézményeknek már alig 1/4-ében terveznek tantervi változtatásokat, míg az általános iskolák közel 50%-ában várható még a tanterv érdemi átalakítása. Érdekesség, hogy az alapfokú képzést nyújtó intézmények vezetőinek 30%-a (ők leginkább a csak alsó tagozatot működtető kisebb iskolák igazgatói) úgy nyilatkozott, hogy a NAT bevezetésével sem kívánják megváltoztatni iskolájuk tantervét.

23. tábla - Tantervet érintő innováció az iskolák típusa szerint

Tantervet érintő innováció Általános iskola (1-11 évfolyam) Tiszta gimnázium (4, 6, 8 évf.) Vegyes iskola (12 évfolyam) Szakközépiskola és/vagy szakmunkásképző

volt a 90-es években 188 (22,3%) 53 (51,0%) 40 (48,2%) 70 (64,2%)
nem volt, de tervezik 405 (48,1%) 32 (30,8%) 21 (25,3%) 26 (23,9%)
nem volt, és nem is tervezik 249 (29,6%) 19 (18,3%) 22 (26,5%) 13 (11,9%)

összesen 842 (74%) 104 (9,1%) 83 (7,3%) 109 (9,6%)

A NAT oktatási tartalmakat szabályozó ereje természetesen nem hasonlítható a korábbi központi tantervek szabványosító hatásához, nem is ilyen oktatáspolitikai szándékok vezérlik vélhetően a bevezetését szorgalmazó pártokat és oktatásirányítókat, de az oktatásügy szereplői közül mégis sokan várnak “NAT csodára", ami minden valószínűség szerint nem fog bekövetkezni. Jelen kutatásunk eredményei szerint a modernizációs lépések döntő többségét már a rendszerváltást követő években megtették az iskolák, a NAT úgy tűnik csak parciális változásokat indukál és országos szinten az intézmények 27%-ának tantervére sem gyakorol érdemi befolyást, legalábbis az igazgatók véleménye szerint.

A NAT jelenlegi hatása az iskolák tevékenységére

Arról is kérdeztük az igazgatókat, hogy mennyiben igazítják iskoláik oktatási tevékenységét, mintegy önszorgalomból már most - a kötelező életbelépést megelőzően - a NAT-hoz, illetve mennyiben érzik NAT konformnak oktatási tartalmaikat.

24. tábla - Az oktatás tartalmát már most a NAT határozza meg az iskolák típusa szerint

Azoktatás tartalmát már a NAT Általános iskola (1-11 évfolyam) Tisztag imnázium (4, 6, 8 évf.) Vegyes iskola (12 évfolyam) Szakközépiskola és/vagy szakmunkásképző

nem határozza meg 351 (42,6%) 58 (58,6%) 53 (65,4%) 72 (66,1%)
kis mértékben határozza meg 277 (33,7%) 26 (26,3%) 18 (22,2%) 20 (18,3%)
nagy mértékben határozza meg 195 (23,7%) 15 (15,2%) 10 (12,3%) 17 (15,6%)

összesen 823 (74%) 99 (8,9%) 81 (7,3%) 109 (9,8%)

Két igazgatócsoport tagjai nyilatkoztak nagyobb százalékban a NAT már jelenleg is érvényesülő befolyásáról: a fiatalabb igazgatók (28,6%-uk szerint iskolájuk oktatási tevékenységét nagyban, 39,3%-uk szerint pedig kis mértékben már most a NAT határozza meg) és az egyházi oktatási intézmények vezetői (29,3%-uk szerint iskolájuk oktatási tevékenységét nagyban, 29,3%-uk szerint pedig kis mértékben már most az alaptanterv határozza meg).

Az új helyi tantervek bevezetéséhez kapcsolódó finanszírozási igények

1000 igazgató vállalkozott annak megítélésére, hogy milyen anyagi konzekvenciákkal jár majd iskolájukban a helyi tanterv bevezetése (a prognózisoknál kértük, hogy az inflációs hatásokat hagyják figyelmen kívül).

25. tábla - A helyi tanterv bevezetéséhez kapcsolódó finanszírozási igények

Finanszírozási igények Igazgatók száma %-os aránya

Többletköltséggel nem jár 116 11,5
10% alatti többlettámogatást igényel 171 17,0
10 és 20% közötti többlettámogatást igényel 383 38,1
20%-nál magasabb többlettámogatást igényel 335 33,3

összesen 1005 100

Az igazgató becslései nem a helyi tanterv elkészítésének vagy elindításának közvetlen, egyszeri költségeire vonatkoznak, hanem azt prognosztizálják, hogy az iskolák tevékenységének NAT-hoz igazítása tartós többletköltségeket hárít az intézményekre. Közismert, hogy az MKM a NAT bevezetése kapcsán elsősorban az óraszámok csökkenése révén tetemes pedagógus-bérmegtakarítással számol az oktatási intézmények többségénél, kitüntetetten az általános iskoláknál. A központi költségvetéstől tehát az iskolák nemigen remélhetik plusz igényeik kielégítését, bíznak azonban abban, hogy a fenntartók a pedagógiai program elfogadásában garanciát vállalnak majd az oda beemelt szakfeladatok finanszírozására. A pedagógiai program legitimációs folyamatában azonban az intézményvezetők várhatóan rákényszerülnek arra, hogy csökkentsék anyagi igényeiket, hiszen a fenntartó megtagadhatja a jóváhagyást abban az esetben, ha a program olyan feladatokat tartalmaz, amihez nem tudja biztosítani az anyagi feltételeket (illetve nem tartalmaz olyat, amihez viszont biztosította). Ezek az alkuk azonban a kérdőívfelvétel időpontjában még nem kezdődtek el.

Szimptomatikus, hogy “a saját zsebből gazdálkodó" alapítványi iskolák igazgatóinak többsége (közel 65%-a szerint) semmilyen plusz anyagi terhet nem jelent a NAT bevezetése, míg az önkormányzati és felekezeti intézmények vezetőinek mindössze 8-14%-a van ezen a véleményen.

26. tábla - A helyi tanterv bevezetéséhez kapcsolódó finanszírozási igények az iskola fenntartója szerint

Finanszírozásiigények Helyi
önkormányzat
Önkormányzatok
társulása
Megyei, fővárosi
önkormányzat
Egyház Alapítvány

Többletköltséggel nem jár 81 (10,3%) 6 (8,1%) 7 (12,3%) 5 (13,9%) 9 (64,3%)
10% alatti többlettámo-gatást igényel 133 (16,9%) 14 (18,9%) 10 (17,5%) 5 (13,9%) 2 (14,3%)
10 és 20% közötti több-lettámogatást igényel 290 (36,9%) 35 (47,3%) 25 (43,9%) 16 (44,4%) 2 (14,3%)
20%-nál magasabb többlettámogatást igényel 281 (35,8%) 19 (25,7%) 15 (26,3%) 10 (27,8%) 1 (7,1%)

összesen 785 (81,2%) 15 (26,3%) 57 (5,9%) 36 (3,7%) 14 (1,4%)

A fiatalabb igazgatói generációk (20-40 év közöttiek) szerényebb költségekkel számolnak, mint a 40 év felettiek. Előbbiek 50%-a gondolja csupán azt, hogy az iskola új helyi tantervének bevezetése egy viszonylag tetemes (10 vagy 20%-nál magasabb) plusz támogatást igényel, míg idősebb kollegáik 3/4 része vélekedik így. Talán azért, mert a tapasztaltabb igazgatók tudják, hogyha a “nagy oktatási reformok" bevezetésekor nem sikerül új, jobb feltételeket teremteniük iskolájuk számára, akkor az később már majdnem lehetetlen.

27. tábla - A helyi tanterv bevezetéséhez kapcsolódó finanszírozási igények az igazgatók korcsoportja szerint

Finanszírozási igények 20-29év 30-39év 40-49év 50-59év 60 év felett

Többletköltséggel nem jár 3 (42,9%) 23 (18,0%) 45 (10,4%) 37 (10,2%) 2 (7,1%)
10% alatti többlettámogatást igényel 1 (14,3%) 36 (28,1%) 71 (16,4%) 48 (13,3%) 5 (17,9%)
10 és 20% közötti többlettámogatást igényel 2 (28,6%) 39 (30,5%) 174 (40,2%) 137 (37,8%) 12 (42,9%)
20%-nál magasabb többlettámogatást igényel 1 (14,3%) 30 (23,4%) 143 (33,0%) 140 (38,7%) 9 (32,1%)

összesen 7 (0,7%) 128 (13,4%) 443 (45,2%) 362 (37,8%) 28 (2,9%)

A költségbecslések között iskolatípus, településtípus, regionális elhelyezkedés szerint nem találtunk szignifikáns különbségeket, egyedül Jász-Nagykun-Szolnok megye iskolaigazgatóinak finanszírozási igénye tekinthető viszonylag magasnak, mert 90%-uk 10 illetve 20%-nál is nagyobb támogatást igényel NAT-konform helyi tanterv bevezetéséhez.

A pedagógiai program tartalmai

A pedagógiai program átfogóan leírja egy-egy iskola tevékenységének egészét. A közoktatási törvény nem csupán a program elkészítését, elfogadtatását és nyilvánosságra hozatalát teszi kötelezővé, hanem tartalmi elemeit is előírja. Szerepeltetni kell tehát a dokumentumban: az oktatás-nevelés céljait, a helyi tantervet (a kötelező és választható tantárgyakat, óra számait, követelményeit), a tanutók tudása értékelésének, minősítésének módjait, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, a tehetségfejlesztés és hátránykompenzálás lehetőségeit, formáit. Természetesen az iskolák a helyi sajátosságoknak és intézményük hagyományainak megfelelően tetszés szerint bővíthetik a pedagógiai programba beemelhető iskolai tevékenységek körét.

A pedagógiai program tartalmával kapcsolatos kérdések összeállításánál két különböző dolgot szerettünk volna tesztelni: azt, hogy mennyire ismerik az igazgatók a pedagógiai program tartalmára vonatkozó törvényi előírásokat (mert ez a feltétele, hogy érdemben hozzákezdhessenek a dokumentum készítéséhez), illetve, hogy tájékozódjunk arról, hogy milyen egyéb információkat kívánnak közölni az iskolák önmagukról legfontosabb referencia-dokumentumukban.

Bár a felkeresett igazgatók 8%-a nyilatkozta azt, hogy nem kezdett még hozzá a pedagógiai program elkészítéséhez, a programmal szemben támasztott alapkövetelmények tekintetében az intézményvezetők tájékozottsága kifejezetten jónak ítélhető.

28.tábla - Az iskolák pedagógiai programjának tartalmai az iskolák típusa szerint

A pedagógiai program tartalmazza Általános iskola (1-11 évfolyam) Tiszta gimnázium (4, 6, 8 évf.) Vegyes iskola (12 évfolyam) Szakközépiskola és/vagy szakmunkásképző Összesen

az oktatási célt 775 (99,0%) 86 (98,9%) 66 (94,3%) 87 (100%) 1014 (98,7%)
a kötelező tárgyakat 722 (92,9%) 79 (92,9%) 65 (92,9%) 82 (94,3%) 948 (93,0%)
a választható tárgyakat 642 (82,6%) 77 (90,6%) 58 (84,1%) 75 (86,2%) 852 (83,7%)
a tanórán kívüli fog-lalkozásokat 723 (93,3%) 75 (88,2%) 57 (81,4%) 79 (90,8%) 934 (91,8%)
a tanulók értékelését 721 (93,0%) 80 (92,0%) 59 (84,3%) 84 (96,6%) 944 (92,6%)
az iskolai nyilvánosság fórumait 670 (86,7%) 75 (86,2%) 56 (80,10%) 77 (89,5%) 878 (86,4%)
a pedagógusok belső továbbképzési rendszerét 522 (68,7%) 46 (55,4%) 47 (68,1%) 55 (64,7%) 670 (67,2%)
a pedagógusok munkájának értékelését 476 (62,5%) 51 (60,0%) 41 (58,6%) 61 (71,8%) 629 (62,8%)

29.tábla - Az iskolák pedagógiai programjának tartalmai az iskolák telephelye szerint

A pedagógiai program tartalmazza Főváros Megyei jogú város egyébváros község Összesen

az oktatási célt 138 (98,6%) 174 (99,4%) 231 (98,7%) 475 (98,5%) 1018 (98,7%)
a kötelező tárgyakat 131 (93,6%) 161 (92,0%) 213 (92,2%) 445 (93,3%) 950 (92,9)
a választható tárgyakat 113 (81,3%) 154 (88,0%) 203 (87,5%) 385 (80,9%) 855 (83,7%)
a tanórán kívüli fog-lalkozásokat 121 (87,1%) 161 (92,0%) 209 (90,1%) 449 (94,3%) 940 (92,0%)
a tanulók értékelését 128 (91,4%) 160 (92,0%) 214 (91,8%) 446 (93,7%) 948 (92,7%)
az iskolai nyilvánosság fórumait 111 (79,3%) 154 (89,5%) 198 (85,3%) 420 (88,2%) 883 (86,6%)
a pedagógusok belső továbbképzési rendszerét 77 (56,2%) 115 (69,7%) 164 (71,3%) 318 (67,8%) 674 (67,3%)
a pedagógusok munkájának értékelését 65 (46,8%) 110 (65,1%) 141 (61,3%) 315 (67,3%) 631 (62,7%)

Az eredmények nem különböznek szignifikánsan, sem iskolatípusok, sem fenntartók, sem pedig településtípus vagy földrajzi elhelyezkedés szerint. A különbségek inkább itemek, semmint csoportok közt mutatkoznak.

A törvényben előírtakról az intézményvezetők egészében véve jól tájékozottak, a kötelezőtől a választható programtematikákig fokozatosan csökken az igen szavazatok aránya, kivétel talán csak a választható tárgyak viszonylagos elhanyagolása (az igazgatók 16,3%-a nem kívánja feltüntetni iskolája alapdokumentumában a választható tantárgyak kínálatát) iskolatípustól, telephelytől függetlenül.

Általában kevésbé tájékozottnak bizonyultak a fiatal, 30 év alatti igazgatók, de alacsony elemszámuk nem teszi lehetővé komolyabb következtetések levonását.

Taneszköz ellátottság

A NAT implementáció sikerének vagy egyik kulcstényezője lehet, hogy az iskolák rendelkeznek-e a korszerű műveltségtartalmak közvetítéséhez nélkülözhetetlen korszerű felszerelésekkel, anyagokkal és eszközökkel.

Máig nem jelent meg az a taneszköz jegyzék, amely a NAT bevezetéséhez szükséges eszközminimumot rögzítené, és arról sem született döntés, hogy milyen módon és milyen forrásból történjék az iskolák egyszeri vagy fokozatos feltöltése az alap taneszközökkel. Egy rendkívül fontos MKM akció azonban éppen most indult a középiskoláknak az információs világhálózatba történő bekapcsolására, melynek keretében 1997 év végére valamennyi középfokú tanintézet rendelkezni fog külső számítógépes kapcsolatokkal. Az akció általános iskolai kiterjesztését is tervezik, a magas költségigények miatt azonban erre csak több lépcsőben, több év alatt kerülhet sor.

A kérdőíves vizsgálatunkban arra kértük az intézményvezetőket, hogy az iskolai érdemjegyeknek megfelelően 1-5-ig osztályozzák intézményük taneszköz ellátottságát, illetve nyilatkozzanak arról, hogy van-e egyáltalán ilyen eszközük. Az eredmények az iskolák telephelye, típusa és az iskola nagysága szerint mutatnak szignifikáns különbségeket: elsősorban a korszerű informatikai eszközök, információhordozók és a napilapokkal történő ellátottság és elégedettség tekintetében, miközben a klasszikus oktatási eszközök úgy tűnik elegendő számban találhatók még az egyébként leginkább hátrányos helyzetű kisiskolákban, községi intézményekben és általános iskolákban is.

Taneszköz hiány

Az országos taneszköz ellátottságról a leginformatívabb képet akkor kaphatjuk, ha az egyes taneszközök hiányát vesszük számba.

30. tábla - A taneszközök kellékek teljes hiányának gyakorisága az összes vizsgált iskolában

Taneszközök, kellékek az előfordulás száma százalékosaránya

a tantermek bútorzata 0 0,0
számítógéppark 102 8,8
külső számítógépes kapcsolat 591 51,7
fénymásoló 110 9,5
írásvetítő 13 1,1
diavetítő 35 3,0
lemezjátszó 41 3,5
magnetofon 14 1,2
színes TV 25 2,2
videó felvevő-lejátszó 81 7,0
videokamera 512 44,4
tanműhely felszereltsége 384 33,9
szaktantermek átlagos felszereltsége 221 19,3
tankert felszereltsége 687 61,7
tankonyha felszereltsége 767 68,9
tornaterem felszereltsége 154 13,9
sportpályák 169 14,7
egyéb sporteszközök 56 4,9
szertárak felszereltsége 57 4,9
a könyvtár könyvállománya 41 3,6
szövőszék 880 77,9
kemence 893 79,0
korongoló 933 82,5
hangszerek 483 42,7
az iskola hangosítása 235 20,3

Kellékek    
készletek (papír, festék, toll, ceruza) 0 0,0
tankönyvek, feladatgyűjtemények 0 0,0
tanulókísérletekhez szükséges anyagok 28 2,4
műhelymunkához szükséges anyagok 181 16,0
diasorozatok 37 3,2
napilapok 214 18,5
szakmai folyóiratok 9 0,8
szakkönyvek, lexikonok 3 0,3
videofilm 53 4,6
magnetofon szalagok 59 5,1
hanglemezek 64 5,6
CD lemezek 559 48,6
szoftverek 289 25,4

Az igazgatók elégedettsége

Az igazgatók osztályzatainak átlagát iskolatípusonkénti és telephely szerinti bontásban közöljük. Az elégedettségi mutatók iskolafenntartók szerint és régiók szerint nem különböznek szignifikánsan, a legelégedettebbek a gyakorló iskolai igazgatók és a fővárosi- megyei kezelésben lévő intézmények vezetői, illetve a főváros és Pest megye oktatási intézményeinek vezetői.

31. tábla - Az iskolák taneszköz ellátottsága iskolatípusok szerint (átlagok) N=1150

Taneszközök, kellékek általános gimnázium vegyes szakképzők

a tantermek bútorzata 3,2 3,0 3,1 3,1
számítógéppark 2,4 3,4 3,6 3,4
külső számítógépes kapcsolat 0,7 1,6 1,1 1,6
fénymásoló 3,1 3,4 3,6 3,4
írásvetítő 3,3 3,5 3,7 3,4
diavetítő 2,9 3,2 3,0 2,8
lemezjátszó 2,7 2,9 2,6 2,5
magnetofon 3,3 3,4 3,6 3,2
színes TV 3,1 3,6 3,8 3,7
videó felvevő-lejátszó 3,0 3,5 3,7 3,5
videokamera 1,2 2,8 2,8 3,0
tanműhely felszereltsége 1,8 1,2 2,2 3,2
szaktantermek átlagos felszereltsége 2,2 2,8 3,1 2,9
tankert felszereltsége 1,1 0,3 0,4 0,6
tankonyha felszereltsége 1,0 0,5 0,4 0,9
tornaterem felszereltsége 3,0 3,0 2,5 2,7
sportpályák 2,6 2,5 2,1 2,6
egyéb sporteszközök 3,0 2,8 2,6 2,8
szertárak felszereltsége 2,8 3,0 2,7 2,9
akönyvtár könyvállománya 3,1 3,6 3,4 3,4
szövőszék 0,7 0,3 0,4 0,3
kemence 0,6 0,7 0,7 0,4
korongoló 0,5 0,5 0,4 0,2
hangszerek 1,6 1,3 0,9 0,3
az iskola hangosítása 2,3 2,8 2,8 2,9

Kellékek        
készletek (papír, festék, toll, ceruza) 3,1 3,1 3,3 3,2
tankönyvek, feladatgyűjtemények 3,9 3,6 3,6 3,4
tanulókísérletekhez szükséges anyagok 3,0 3,0 2,7 2,7
műhelymunkához szükséges anyagok 2,6 1,6 2,2 3,1
diasorozatok 2,8 2,8 2,7 2,6
napilapok 1,8 2,6 2,7 2,7
szakmai folyóiratok 3,2 3,2 3,6 3,2
szakkönyvek, lexikonok 3,3 3,5 3,7 3,2
videofilm 2,5 3,3 3,2 3,2
magnetofonszalagok 2,4 3,0 3,0 2,7
hanglemezek 2,4 2,8 2,3 2,2
CD lemezek 0,9 1,9 2,0 1,9
szoftverek 1,6 3,1 3,0 2,8

32. tábla - Az iskolák taneszköz ellátottsága az iskola telephelye szerint (átlagok) N=1150

Taneszközök, kellékek főváros megyei jogú város egyéb város község

a tantermek bútorzata 3,0 3,0 3,1 3,2
számítógéppark 3,2 3,1 3,0 2,2
külső számítógépes kapcsolat 1,1 1,4 1,0 0,6
fénymásoló 3,5 3,4 3,4 2,9
írásvetítő 3,4 3,5 3,3 3,4
diavetítő 2,9 3,0 2,8 2,9
lemezjátszó 2,5 2,7 2,6 2,7
magnetofon 3,4 3,3 3,2 3,3
színesTV 3,4 3,3 3,3 3,2
videófelvevő-lejátszó 3,3 3,2 3,2 3,0
videokamera 2,2 2,3 2,3 0,9
tanműhelyfelszereltsége 1,9 2,1 2,2 1,7
szaktantermek átlagos felszereltsége 2,8 2,7 2,7 2,0
tankert felszereltsége 0,4 0,4 0,6 1,5
tankonyha felszereltsége 1,0 0,9 0,9 0,8
tornaterem felszereltsége 3,0 2,9 3,1 2,8
sportpályák 2,1 2,5 2,9 2,7
egyéb sporteszközök 2,8 2,9 3,0 3,0
szertárak felszereltsége 2,9 3,0 2,8 2,6
a könyvtár könyvállománya 3,4 3,4 3,3 3,0
szövőszék 0,8 0,7 0,6 0,5
kemence 1,4 0,7 0,7 0,3
korongoló 1,0 0,6 0,5 0,3
hangszerek 1,5 1,3 1,2 1,5
az iskola hangosítása 3,0 2,8 2,8 2,0

Kellékek        
készletek (papír, festék, toll, ceruza) 3,1 2,9 3,0 3,2
tankönyvek, feladatgyűjtemények 3,6 3,5 3,6 4,0
tanulókísérletekhez szükséges anyagok 2,9 2,9 2,9 3,0
műhelymunkához szükséges anyagok 2,6 2,5 2,6 2,5
diasorozatok 2,6 2,8 2,7 2,8
napilapok 1,8 2,4 2,3 1,9
szakmai folyóiratok 3,3 3,2 3,1 3,2
szakkönyvek, lexikonok 3,5 3,4 3,3 3,3
videofilm 2,9 3,0 2,9 2,5
magnetofonszalagok 2,7 2,8 2,6 2,4
hanglemezek 2,4 2,6 2,5 2,3
CD lemezek 1,9 1,8 1,3 0,6
szoftverek 2,6 2,6 2,3 1,4

A teljes mintában szereplő iskolaigazgatók véleménye is jelentősen különbözött az általunk vezetett intézmény méretétől függően, még markánsabbak voltak azonban a különbségek az igazán sok kisiskolával rendelkező általános iskolai intézménycsoporton belül, ezért eredményeinket az általános iskolák tanulólétszám szerinti bontásában mutatjuk be.

33. tábla - Az iskolák taneszköz ellátottsága az iskolanagyság szerint (átlagok) N=1150

Taneszközök, kellékek 0-60 61-100 101-200 201-300 301-500 501-1000 1001felett

a tantermek bútorzata 3,55 3,29 3,20 3,16 2,99 3,05 3,00
számítógéppark 1,35 1,98 2,19 2,42 2,74 2,86 3,67
külső számítógépes kapcsolat 0,42 0,48 0,60 0,73 0,84 0,98 0,00
fénymásoló 1,78 2,14 3,04 3,47 3,43 3,52 3,33
írásvetítő 3,40 3,34 3,38 3,45 3,36 3,24 3,33
diavetítő 3,07 3,00 2,91 2,89 2,92 2,70 2,67
lemezjátszó 2,95 2,73 2,72 2,70 2,69 2,45 2,67
magnetofon 3,52 3,23 3,24 3,24 3,23 3,18 2,67
színes TV 3,63 3,05 3,09 3,14 3,04 3,06 3,67
videó felvevő-lejátszó 3,00 2,80 3,00 3,12 3,03 3,09 3,67
videokamera 0,32 0,71 0,86 1,42 1,60 2,14 2,67
tanműhely felszereltsége 0,42 1,67 1,79 2,02 2,03 2,10 2,00
szaktantermek felszereltsége 0,71 1,52 2,06 2,58 2,86 2,79 3,00
tankert felszereltsége 0,51 1,27 1,65 1,64 0,87 0,66 0,67
tankonyha felszereltsége 0,28 0,62 0,67 1,18 1,39 1,39 1,33
tornaterem felszereltsége 2,01 2,32 2,57 3,44 3,41 3,54 3,67
sportpályák 1,80 2,27 2,62 3,04 2,84 2,77 2,67
egyéb sporteszközök 2,67 3,00 2,99 3,17 3,08 3,04 3,00
szertárak felszereltsége 2,00 2,44 2,79 2,95 2,99 2,90 3,33
a könyvtár könyvállománya 2,69 2,77 2,91 3,18 3,27 3,44 2,00
szövőszék 0,26 0,54 0,56 0,68 0,29 1,11 0,00
kemence 0,09 0,43 0,22 0,60 0,88 1,53 3,00
korongoló 0,13 0,66 0,27 0,53 0,60 1,03 1,33
hangszerek 1,27 1,02 1,47 1,73 1,91 1,74 1,67
az iskola hangosítása 0,70 1,50 2,03 2,58 3,04 3,05 2,67

Kellékek              
készletek 3,33 3,09 3,11 3,18 3,02 2,85 3,00
tankönyvek, feladatgyűjt. 4,28 3,96 3,88 3,95 3,71 3,63 3,67
tanulókísérleti anyagok 2,73 2,79 3,00 3,23 3,13 2,96 3,33
műhelymunkaianyagok 1,30 2,43 2,60 2,91 2,83 2,84 3,33
diasorozatok 2,60 2,68 2,84 2,95 2,86 2,81 2,33
napilapok 1,18 1,70 1,82 2,10 1,96 2,06 1,67
szakmai folyóiratok 3,19 2,48 3,19 3,25 3,27 3,19 2,67
szakkönyvek, lexikonok 3,29 3,20 3,16 3,37 3,34 3,43 3,33
videofilm 2,12 2,34 2,27 2,79 2,80 2,85 3,33
magnetofonszalagok 2,39 2,27 2,33 2,45 2,65 2,54 2,33
hanglemezek 2,12 2,30 2,39 2,61 2,59 2,39 3,33
CD lemezek 0,44 0,39 0,56 0,76 1,23 1,39 1,33
szoftverek 0,51 1,23 1,28 1,66 2,05 2,17 3,00

Melléklet

Az ország összes intézménye - a mintába bekerült intézmények

Az ország összes általános iskolája (tagiskolák nélkül)

Telephely Állami Egyházi Egyéb Összesen

Község 1939 16 5 1960
Város 570 50 14 634
Megyei jogú 334 20 24 378
Budapest 312 10 23 345

Összesen 3155 96 66 3317

Kiválasztott általános iskolák (27%)

Telephely Állami Egyházi Egyéb Összesen

Község 528 5 1 534
Város 156 13 4 173
Megyei jogú 90 5 6 101
Budapest 84 2 6 92

Összesen 858 25 17 900

Az ország összes középiskolája

Telephely Állami Egyházi Egyéb Összesen

Község 58 6 10 74
Város 352 16 14 382
Megyei jogú 231 16 27 274
Budapest 162 6 40 208

Összesen 803 44 91 938

Kiválasztott középiskolák (32%)

Telephely Állami Egyházi Egyéb Összesen

Község 20 2 3 25
Város 113 6 4 123
Megyei jogú 73 5 9 87
Budapest 51 2 12 65

Összesen 257 15 28 900

Felhasznált irodalom

Bognár Mária - Horváth H. Attila (1996): Kézirat, Felkészülés a helyi tanterve az
iskolában. Kézirat, Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központ.
Jekkel Antal (1996): A Nemzeti Szakképzési Intézet feladatai a szakképzés tankönyvellátásában. Szakoktatás, 8. sz.
Jelentés a közoktatás helyzetéről (1995) Szerk.: Halász G. - Lannert J. Országos Közoktatási Intézet.
Liskó Ilona (1997): Pedagógus közvéleménykutatás a NAT-ról. Kézirat,
Mártonfi György (1997): A szakképzés jogi szabályozásának változása és a tartalmi modernizáció. Kézirat, Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központ.
Nagy József (1996): Vélemények az alapműveltségi vizsga koncepciójáról. Iskolakultúra, 11. sz.
Nagy József (1997): Új Pedagógiai Szemle, 5. sz.
Pőcze Gábor (1995): A NAT és a gyakorlat - A Nemzeti Alaptatanterv implementációja. Új Pedagógiai Szemle, 4. sz.
Szűcs Barna - Trencsényi László (1997): A taneszközlista összeállításának és működtetésének problémái “- dilemmák és alternatívák -". Kézirat, MKM
Tompa Klára(1997): Taneszközjegyzék a Nemzeti alaptanterv tükrében. Kézirat,
Vágó Irén (1997): NAT implementáció - gyorsjelentés. Kézirat, Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központ

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.