2019. június 20., csütörtök , Rafael

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 1997 háttértanulmányai

Szabó Ildikó: :: Közvélemény-kutatási adatok összehasonlítása

2009. június 17.

1. táblázat - Melyek azok a dolgok, amelyekre az országnak a leginkább kellene pénzt költeni? Százalékban

  1990 1995 1997*

1. Az egészségügyi ellátás javítása 76 83 86
2. A közbiztonság javítsa 68 76 64
3. Az alacsony nyugdíjak emelése 80 72 58
4. A mezőgazdaság támogatása 44 55 47
5. A lakáshiány enyhítése 72 83 43
6. A munkanélküliek segítése 47 59 43
7. A nehéz fizikai munka jobb megfizetése 73 67 37
8. Az oktatás helyzetének javítása 63 40 34
9. A környezet védelme 64 62 28
10. A magánvállalkozások támogatása 51 35 17
11. Az értelmiség anyagi megbecsülése 56 50 16
12. Utak, autópályák építése 45 30 10
13. A honvédelem erősítése 14 21 8
14. A vízellátás, csatornázás javítása 41 31 7
15. A telefonhálózat kiépítése 52 33 2
Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Országos Közoktatási Intézet - Szocio-Reflex Kft. (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, 1990 és 1995 tavaszán), Országos Közoktatási Intézet - Marketing Centrum (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, 1997. május)

* 1997-ben az embereknek az öt legfontosabb közfeladatot kellett kiválasztaniuk, míg 1990-ben és 1995-ben valamennyi feladatot rangsorolniuk kellett abból a szempontból, hogy mennyire lenne fontos, hogy az ország pénzt költsön rájuk. Ezért ezeket az adatokat közvetlenül nem hasonlíthatjuk össze a megelőző évek adataival.

A módszerek különbözősége ellenére is kiderül az adatokból, hogy az egészségügyi ellátás javítását 1997-ben még fontosabbnak tartják az emberek, mint 1995-ben, és nőtt a relatív fontossága a közbiztonság javításának. A vizsgálatok által átfogott időszak alatt a telefonhálózat kiépítésének fontossága vesztette el a leginkább fontosságát. Figyelemre méltó, hogy az oktatás helyzetének javítását az emberek egyharmada az öt legfontosabb közfeladat között tartja számon.

2. A társadalmi problémák fontossága

2. táblázat - Mekkora jelentőséget tulajdonítanak a következő társadalmi feladatoknak? Százfokú skálán

  1994-ben 1997-ben

1. Az életszínvonal csökkenés megállítása 94 93
2. Az áremelkedések visszaszorítása 92 92
3. Az egészségügyi ellátás javítása 90 91
4. A gazdasági helyzet javítása 91 91
5. A közbiztonság javítása 71 91
6. A munkanélküliség visszaszorítása 93 91
7. A mezőgazdaság fellendítése 90 88
8. A szegények támogatása 83 84
9. A társadalmi béke megteremtése 84 83
10. A költségvetési hiány csökkentése 83 82
11. A közoktatásfejlesztése 82 82
12. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése 83 82
13. Az ipar korszerűsítése 82 81
14. A környezetvédelem 82 81
15. A szabadságjogok tiszteletben tartása 86 79
16. A közlekedés fejlesztése 77 73
17. A kultúra támogatása 72 73
18. A szomszédos országokkal való kapcsolatok javítása 65 72
19. A bíróságok munkájának javítása 68 69
20. A vállalkozások támogatása 73 69
21. A közigazgatás korszerűsítése 91 68
22. A szomszédos országokban élő magyarok támogatása 72 63
23. Az Európához való csatlakozás 63 56
24. A hadsereg korszerűsítése 59 55
Forrás: A Marketing Centrum 1994. szeptemberi és az Országos Közoktatási Intézet - Marketing Centrum 1997. májusi közvélemény-kutatása

A rangsorok között nagyfokú hasonlóság van. A közoktatás fejlesztésének mindkét vizsgálat szerint viszonylag nagy jelentőséget tulajdonítanak az emberek: a megélhetést közvetlenül befolyásoló tényezők után ez következik mindkét rangsorban.

3. Az oktatás színvonala

3.a táblázat - Milyen ma, Magyarországon az oktatás színvonala? Százalékban

  1990-ben 1995-ben 1997-ben

Nem tudja 8 5 8
Nagyon jó 1 1 2
23 33 27
Közepes 54 54 52
Rossz 12 5 9
Nagyon rossz 3 1 2
Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Országos Közoktatási Intézet - Szocio-Reflex Kft. (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, 1990 és 1995 tavaszán), Országos Közoktatási Intézet - Marketing Centrum (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, 1997. május)

3. b táblázat - Hogyan alakult az oktatás színvonala az elmúlt tíz évben? Százalékban

  1990-ben 1995-ben 1997-ben*

Nem tudja 13 9 11
Nagymértékben javult 2 3 2
Inkább javult 25 35 24
Nem változott 30 30 31
Inkább romlott 28 22 29
Nagymértékben romlott 3 1 3
Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Országos Közoktatási Intézet - Szocio-Reflex Kft. (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, 1990 és 1995 tavaszán), Országos Közoktatási Intézet - Marketing Centrum (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, 1997. május)

* 1997-ben a következőképpen hangzott a kérdés: "Ön szerint hogyan alakult az oktatás színvonala az elmúlt években?"

Az adatokból az derül ki, hogy az az oktatás színvonalának a megítélésében 1990 és 95 között számottevő javulás következett be. Ekkorra a főbb szerkezeti változások lezajlottak a közoktatásban. Utána némileg csökkent az elégedettség, de ennek ellenére is 1997-ben jobbnak tartják az oktatás színvonalát, mint 1990-ben. A változás tendenciáinak szintén 1995-ben ítélték meg a legpozitívabban. ekkor az embereknek csak alig egynegyede érezte romlónak az oktatás színvonalát. Az 1997-es vélemények a múlt átértékeléséről tanúskodnak: a válaszok kísértetiesen megegyeznek az 1990-es véleményekkel. Összességében azonban úgy tűnik, hogy az emberek múlthoz való viszonya - ellentétben a jelenhez való viszonyukkal - inkább attitüdinális kérdés, amit a tényleges folyamatok csak korlátozottan befolyásolnak. Ezt a korlátozott hatást - ami a jelennel való relatív elégedettség javulása - érzékelhetjük két, egymáshoz közelebb eső időben végzett közvéelmény-kutatás adatainak az összehasonlításával:

3.c táblázat - Hogyan alakult az oktatás színvonala az utóbbi egy-két évben? Százalékban

  1995. augusztus 1996. augusztus

Nem tudja 17 17
Romlott 47 36
Nem változott 24 30
Javult 12 17

5. A közszolgáltatásokkal és a kormány tevékenységével való elégedettség

5. táblázat - A különböző közszolgáltatásokkal való elégedettség, ötfokú skálán

  1990-ben 1995-ben 1997-ben Eltérés1995-1997

Munkalehetőségek 2,86 1,90 1,94 +0,04
Egészségügy 3,13 2,73 2,43 -0,30
Lakáshoz jutás 2,00 1,70 1,66 -0,04
Tömegtájékoztatás 3,52 3,23 3,18 -0,05
Ügyintézés a hivatalokban 2,60 2,43 2,42 -0,01
Közlekedés 3,32 3,15 3,27 +0,12
Oktatás 3,28 3,31 3,29 -0,02
Áruellátás 3,37 3,80 4,23 +0,43
Közbiztonság* - - 2,17 -
Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Országos Közoktatási Intézet - Szocio-Reflex Kft. (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, 1990 és 1995 tavaszán), Országos Közoktatási Intézet - Marketing Centrum (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, 1997. május)

* A közbiztonsággal való elégedettség 1990-ben és 1995-ben nem szerepelt a kérdések között.

A társadalmi elégedettség az utóbbi két évben csak az egészségüggyel kapcsolatban romlott. Míg 1990 és 1995 között általában csökkent az elégedettség a közszolgáltatásokkal, 1995 és 1997 között ez a tendencia lényegében megállt, két területen pedig: a közlekedés és a munkalehetőségek területén megfordult.

6.a táblázat - A kormány tevékenységével és a közoktatás fejlesztésével való elégedettség, százfokú skálán

  A kormány tevékenységével való általános elégedettség A közoktatás fejlesztésével való elégedettség

1994. szeptember 32 34
1994. október 34 32
1994. november 34 36
1995. január 32 36
1995. február 27 29
1995. március 28 28
1995. április 24 21
1995. május 25 22
1995. június 21 20
1995. július 22 20
1995. augusztus 23 20
1995. szeptember 21 19
1995. október 20 19
1995. november 19 19
1995. december 22 19
1996. január 23 23
1996. február 23 20
1996. március 25 21
1996. április 28 27
1996. május 28 24
1996. június 25 25
1996. július 26 26
1996. augusztus 27 26
1996. szeptember 27 28
1996. október 25 24
1996. november 26 27
1996. december 23 31
Forrás: A Marketing Centrum közvélemény-kutatásai (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintákon)

A kormány közoktatásfejlesztési tevékenységével való elégedettség szorosan összefügg a kormány általános megítélésével. Az 1994 őszén tapasztalható csúcstól eltekintve - amikor a közoktatásfejlesztéssel való elégedettség mértéke meghaladta a kormány tevékenységével való elégedettséget - egészen 1996 végéig általában pozitívabban értékelték a kormányzati tevékenységet, mint a közoktatás fejlesztésével kapcsolatos tevékenységét. 1994 szeptemberétől mindkettő megítélése meredeken zuhant egy teljes éven keresztül, 1995 szeptemberéig. 1995 szeptemberétől öthónapos stagnálás következett, majd fokozatosan megfordult a közvélemény értékítélete általában a kormányzati munkáról és konkrétan a közoktatás fejlesztéséről, és kisebb-nagyobb ingadozásokkal lassan emelkedni kezdett, de a kezdeti magas szintet már nem érte el. Érdekes, hogy 1996 végén a kormányzat általános megítélésétől fokozatosan elvált a közoktatás fejlesztésének megítélése, és míg a kormányzattal való elégedettség egyre kisebb lett, addig a közoktatás fejlesztését egyre pozitívabban értékelték az emberek. E két értékelési tendencia szétválásának következtében az olló egyre szélesebbre nyílt, és 1996 végén a közoktatás fejlesztésével való elégedettség már 8 ponttal haladta meg a kormányzati munka egészével való elégedettséget.

Forrás: A Marketing Centrum közvélemény-kutatásai (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintákon)

6.b táblázat - A kormány tevékenységének megítélése (1996. negyedik negyedévi összevont adatok, N=300)

  általános értékelés a közoktatás fejlesztése

18-29 évesek 25 31
30-45 évesek 23 25
46-59 évesek 23 26
60 év fölöttiek 26 28
nincs érettségijük 23 28
érettségizettek 25 25
diplomások 30 22
budapestiek 24 26
megyeszékhelyen lakók 23 25
más városokban élők 26 26
falusiak 24 30
MSZP támogatók 46 37
SZDSZ támogatók 30 29
MDF támogatók 21 32
KDNP támogatók 21 27
Fidesz támogatók 20 26
FKGP támogatók 18 25
összesen 24 27
Forrás: A Marketing Centrum közvélemény-kutatásai (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintákon 1996 október, november, december)

Érdekes, hogy az életkor nem befolyásolja érdemben a véleményeket. Ezek inkább az iskolázottságtól és a pártszimpátiától függnek. A legnagyobb távolság a kormány és az oktatásfejlesztés megítélésében egyrészt a diplomások körében van. Ők másoknál elégedettebbek a kormány tevékenységével, ugyanakkor elégedetlenebbek a közoktatás fejlesztésével. Másrészt az MDF hívei értékelik különbözően a kormányt és a kormány oktatásfejlesztő politikáját. Az előbbit mindenki másnál kevesebbre tartják, az utóbbiról viszont jó véleményük van. Ennek az a magyarázata, hogy az MDF hívei között viszonylag sokan alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek.

7. Az iskola feladatai

7. tábla - Az iskola különböző feladatait nagyon fontosnak tartók aránya, százalékban

  1990-ben 1995-ben 1997-ben Eltérés 1995-1997

1. Tisztességre ,erkölcsre nevelés 68 74 89 15
2. Az anyanyelv megfelelő elsajátítása 65 76 86 10
3. A gondolkodás, az értelem fejlesztése 64 79 85 6
4. Egy jó szakma elsajátítása 61 64 83 19
5. Rendre, fegyelemre nevelés 63 63 82 19
6. Az egyéni képességek fejlesztése - - 81 -
7. Felkészítés a továbbtanulásra 57 72 79 7
8. A haza szeretetére nevelés 51 51 76 25
9. Az idegen nyelvek megtanítása 56 72 74 2
10. Másokkal való együttműködésre nevelés 40 46 72 26
11. Tudományos ismeretek átadása 44 50 70 20
12. Szeretetteljes bánásmód 49 58 70 12
13. Megfelelő étkezés, napközi ellátás 37 49 70 11
14. A magyar nemzeti hagyományok megismertetése 40 45 67 22
15. A közösségi szellem fejlesztése 32 44 67 23
16. Mozgás és sportolási lehetőség biztosítása 46 59 66 17
17. Szexuális nevelés 19 27 53 26
18. Politikai, állampolgári nevelés 11 14 43 29
19. Játék, szórakozás, kellemes elfoglaltságok 22 20 38 18
20. Vallásos nevelés 28 15 24 9
Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Országos Közoktatási Intézet - Szocio-Reflex Kft (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán,1990 és 1995 tavaszán) és Országos Közoktatási Intézet - Marketing Centrum (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, 1997 május)

Az elmúlt évek alatt a társadalom iskolával szembeni elvárásai látványosan átalakultak. Az iskolával szembeni igények minden területen növekedtek. Már az 1990 és 1995 közötti időszakban is azt figyelhettük meg, hogy jelentősen növekedett azok aránya, akik azt várják el az iskolától, hogy az iskolázottság, az iskolai tudás és az iskolában megszerezhető ismeretek révén való érvényesülést segítse elő. Az elmúlt két évben azok aránya is radikálisan növekedett, akik nagyon fontosnak tartják a tanulók személyiségének a fejlesztését, szexuális nevelésüket és politikai, állampolgári nevelésüket.

8. Az oktatási intézmények társadalmi bázisa

8. táblázat - Az egyetértők aránya néhány egymással ellentétes, oktatással kapcsolatos kijelentéssel, százalékban

  1990 1995 1997

1. A szülőnek joga van arra, hogy a gyermekét abba az iskolába írassa be, amelyiket a legjobbnak tartja. 67 89 79
2. Mindenki adja a gyerekét abba az iskolába, amelyiknek a körzetébe tartozik, különben csak a kiváltságosak gyerekei kerülnek jobb iskolákba. 29 9 17
Nem tudja 4 2 4

1. A gyerekeket képességeik és tudásuk alapján minél előbb a nekik legmegfelelőbb iskolákba kell adni. 68 76 73
2. Az a jó, ha a gyerekek képességeiktől és tudásuktól függetlenül minél hosszabb ideig egy iskolában tanulnak. 26 17 22
Nem tudja 7 7 5

1. A kisebbségeknek, nemzetiségeknek joguk van saját iskolához. 63 56 57
2. A kisebbségek, nemzetiségiek gyerekei is ugyanabba az iskolába járjanak, mint minden magyar gyerek. 33 37 37
Nem tudja 4 7 6

1. A rengeteg kísérlet és reform után végre nyugalomra van szükség az iskolákban. 35 51 54
2. Az iskolákban a jövőben nagy változásokra lesz szükség. 53 37 38
Nem tudja 12 13 8

1. A tehetségesek számára külön iskolákat kell nyitni, mert csak így bontakoztathatják ki képességeiket. 49 54 52
2. A tehetségesek számára nem szabad külön iskolákat nyitni, mert ez sérti a társadalmi igazságosságot. 43 35 41
Nem tudja 8 11 7
Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Országos Közoktatási Intézet - Szocio-Reflex Kft. (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, 1990 és 1995 tavaszán), Országos Közoktatási Intézet - Marketing Centrum (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, 1997 május)

A legnagyobb társadalmi egyetértés a szabad iskolaválasztás kérdésében van, illetve abban, hogy az iskola kiválasztásában mobilnak kell lenni, és azt a gyerek előmenetelének kell alárendelni. A leginkább az elitiskola kérdésben megosztottak az emberek. Ugyanakkor a vélemények változásának tendenciája egy kérdésben a lassan kialakuló társadalmi konszenzus irányába mutat: az iskolakísérlete és -reformok kérdésében. Úgy tűnik, a közvélemény szerint a nagy változások lezajlottak az iskolaügyben.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.