2019. június 16., vasárnap , Jusztin

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 1997 háttértanulmányai

Szabó Ildikó: :: A közgondolkozás az iskoláról és az iskolában

2009. június 17.

Az iskolaigazgatók és a pedagógusok körében párhuzamosan két vizsgálatot végzett az OKI Kutatási Központja 1996 decemberében, az iskolákat területi elhelyezkedésük és képzési profiljaik szerint reprezentáló mintákon. Az igazgatók körében végzett vizsgálat egyik témáját közoktatással kapcsolatos elképzeléseik alkották. A vizsgálat azt kívánta feltárni, hogy milyen elképzelések élnek bennük a közoktatás emberi tényezőiről és a közoktatás aktorai közötti kapcsolatokról. A kérdések az iskola meghatározó szereplőire és kapcsolatrendszerére, valamint állampolgári szocializációjára vonatkozó elképzeléseikre irányultak. Arról, hogy milyen elképzeléseket alakítottak ki az igazgatók saját szerepükről, mi a pedagógus-eszményük és mit tartanak az állampolgári szocializáció iskolai értékeinek azonos válaszalternatívák segítségével mondhatták el a véleményüket. Ez lehetővé tette vezetői, szakmai és állampolgári normáik összehasonlítását.

A két vizsgálat bizonyos kérdései megegyeztek. Ez lehetővé teszi, hogy esetenként összehasonlítsuk az igazgatók és a tanárok véleményét.

1. Szakmai és embereszmények

a.) Az ideális igazgató

Az igazgatók arra a kérdésre válaszolva, hogy ahhoz, hogy valaki jó igazgatónak számítson, milyen tulajdonságokra és értékekre van a leginkább szüksége, 16 lehetséges kritérium közül választhatták ki az öt legfontosabbat. Az egyes tényezőket a következő arányokban választották:

1. tábla - A jó igazgató legfontosabb öt tulajdonsága százalékban

  összesen 8évf. ált. iskola 4-6évf. ált. iskola 9-11évf. iskola 12évf. iskola

1. Együttműködési készség 81 84 91 77 82
2. Gyermekszeretet 62 65 61 62 70
3. Menedzseri képességek 62 61 48 69 65
4. Vezetői szakismeretek 61 64 58 69 71
5. Határozottság 56 57 49 83 35
6. Szilárd értékrend 45 44 45 31 59
7. Kiemelkedő szaktudás 43 43 49 31 35
8. Tűrőképesség 38 37 34 30 47
9. Saját pedagógiai koncepció 34 36 31 37 53
10. Önismeret 33 31 40 33 29
11. Közmegbecsülés 30 30 42 15 29
12. Érdekérvényesítési készség 29 29 31 35 29
13. Humorérzék 25 23 26 18 41
14. Tekintély 24 23 26 15 18
15. Jó fellépés 22 21 22 19 18
16. Megfelelő összeköttetések 21 20 20 22 19
  4-6-8 évf. gimnázium gimn+szakközépiskola szakközépisk+szakm. képző szakmunkásképző

1. Együttműködési készség 75 86 84 74
2. Gyermekszeretet 57 62 59 47
3. Menedzseri képességek 76 70 80 74
4. Vezetői szakismeretek 61 61 57 78
5. Határozottság 63 64 57 42
6. Szilárd értékrend 60 57 50 42
7. Kiemelkedő szaktudás 52 57 38 42
8. Tűrőképesség 48 46 50 31
9. Saját pedagógiai koncepció 36 39 34 37
10. Önismeret 40 45 40 26
11. Közmegbecsülés 33 29 33 37
12. Érdekérvényesítési készség 34 32 39 32
13. Humorérzék 36 30 28 21
14. Tekintély 37 27 25 26
15. Jó fellépés 37 25 26 37
16. Megfelelő összeköttetések 27 32 32 22
Forrás: az OKI Kutatási Központjának 1996. decemberi adatfelvétele

A gyakorisági sorrendet a szakma három különböző értéke vezeti: az együttműködési készség az emberekkel való kapcsolattartásban, a gyermekszeretet az iskolában folyó munkában, a menedzseri képességek az iskola érdekeinek érvényesítésében fontosak. Az a tény, hogy az igazgatók négyötöde fontosnak tartja az együttműködést arra utal, hogy éppen a pálya konfliktuózus jellege váltott ki a leginkább valamiféle közmegegyezést arról, hogy milyennek kell lennie egy igazgatónak. A második helyen egy szakmai magatartási érték: a gyermekszeretet és egy vezetői érték: a menedzseri képességek következnek.

A tulajdonságok egy része inkább "férfias", egy másik részük inkább "nőies". A férfiak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a tűrőképességnek, a megfelelő összeköttetéseknek, a menedzseri képességeknek, az érdekérvényesítési készségnek, az önismeretnek, a humorérzéknek, az önálló pedagógiai koncepciónak. A nők a szilárd értékrendet és a határozottságot tartják fontosabbnak.

A tulajdonságok kiválasztásában a főkomponens elemzés szerint négyféle logika érvényesült. A négy faktor az összvariancia 50 százalékát magyarázza.

2. tábla - A jó igazgató eszményképének modelljei faktorsúlyokban

A sokoldalú pedagógus  
jó fellépés 0,75
humorérzék 0,71
tekintély 0,7
megfelelő összeköttetések 0,67
tűrőképesség 0,63
érdekérvényesítési készség 0,63
önismeret 0,60
közmegbecsülés 0,54
menedzseri képességek 0,44
szilárd értékrend 0,35
gyermekszeretet 0,35

A kiváló pedagógus  
Kiemelkedő szaktudás 0,61
szilárd értékrend 0,44
közmegbecsülés 0,32
menedzseri képességek -0,56

Az együttműködő vezető  
együttműködésikészség 0,70
határozottság 0,61

A technokrata vezető  
vezetői szakismeretek 0,72
menedzseri képességek 0,38
gyermekszeretet -0,55


A tulajdonságok "együttjárásának" leggazdagabb mintázata az első faktor. Logikája a sokoldalúan fejlett ember eszménye, aki egyszersmind kiváló pedagógus és ugyanakkor az iskola érdekeinek kijárója is. A 16 tulajdonságból 11 kapcsolódik ehhez a latens változóhoz. A "sokoldalú pedagógus" absztrakciójába minden belefér: a külső és belső jó tulajdonságok, az emberi és a pedagógusi erények mellett még az olyan vezetői erények is, mint a menedzseri képességek. Alapvetően azonban nem vezetőként rajzolódik ki belőle a "jó igazgató".

A második faktor az első faktor logikáján alapul, de már azzal a különbséggel, hogy csak a szakmai (megfelelő szaktudás) és az emberi (szilárd értékrend) értékeket foglalja össze, és mintegy általánosítja őket. Ez az igazgatói eszmény számol az igazgató tekintélyével is. Ebből az általánosításból a vezetői erények már kimaradtak, sőt, éppen ellenükben konstituálódik az így kirajzolódó modell. A "kiváló pedagógus" eszményétől hangsúlyozottan idegenek a menedzseri képességek.

A harmadik faktorhoz csak az együttműködés és a határozottság kapcsolódik: két általános emberi attitűd. Ezt a logikát a legnehezebb leírni. Egy olyan, nyitott koncepció rajzolódik ki ebben a faktorban a vezetőről, aki tud másokkal együtt dolgozni, és tud önállóan dönteni. Az együttműködés talán a legfontosabb társas tulajdonság, ami kellően tág keretfogalom ahhoz, hogy sok minden beleférjen. Az együttműködés feltételezi a rugalmasságot, a nyitottságot és az empátiát is. Olyan szolidaritás-érték, amire állampolgárként, szakemberként és vezetőként egyaránt szüksége van az embernek. Ugyanakkor tény, hogy az igazgatók ezt választották a leggyakrabban. Ehhez a faktorhoz ezen kívül csak a határozottság kapcsolódik, ami szintén nem specifikus vezetői érték, noha kétségtelenül jellemezheti egy vezető magatartását is. Mivel azonban a "jó igazgató" attribútumainak a kiválasztásáról volt szó, az "együttműködő vezető" eszményében a határozottság valószínűleg elsősorban vezetői határozottságot jelent.

Végül a negyedik faktor az első ellentéte: semmi univerzalitás, semmi emberi és tanári példa. Logikája szerint a vezetés: hideg professzionalizmus. Mintha nem is iskolában lennénk. A "technokrata vezető" eszményéből hiányzanak az emberi és a szakmai attribútumok. A gyermekszeretet is negatív előjellel szerepel ezen a faktoron, csak a két modern vezetői erény kapcsolódódik hozzá.

A faktorszkórokkal varianciaelemzést végeztünk, hogy megnézzük: az ilymódon feltárt változók hogyan függnek össze az igazgatók iskolájának típusával.

3. tábla - Az eszményi igazgató modelljei a különböző iskolatípusok vezetői körében, faktorszkór-átlagpontokban*

  1. faktor: a sokoldalú pedagógus 2. faktor: a kiváló vezető 3. faktor: az együttműködő vezető 4. faktor: a technokrata vezető

8 évfolyamos általános iskola -7 1 0 -1
4-6 évfolyamos általános iskola -8 22 17 -14
9-10-11 évfolyamos iskola -13 -29 7 19
12 évfolyamos iskola 17 0 -43 -18
Gimnázium 26 1 -6 12
Gimnázium+szakközépiskola 8 1 7 2
Szakközépisk.+szakm. képző 23 -33 1 0
Szakmunkásképző 4 -5 -28 62
* A táblázat a regresszióelemzés eredményeit mutatja. A könnyebb értelmezhetőség kedvéért a faktorszkór-átlagokat 100-zal beszoroztuk. A pozitív előjelű értékek a faktor elfogadását, a negatívak az elutasítását fejezik ki, a faktorszkór-átlagok közötti különbségek pedig a faktorhoz való viszonyban meglévő távolságot.

A táblázatból az derül ki, hogy a jó igazgató modelljére vonatkozó elképzelésekben markáns különbségek vannak a különböző iskolatípusokban dolgozó igazgatók között. A legnagyobb csoportot alkotó 8 osztályos általános iskolák vezetőitől nem idegen egyik modell sem. Erre utal, hogy mind a négy faktor értékeinek átlagpontjai a 0 körül vannak.

Az az eszmény, hogy az igazgató legyen "sokoldalú pedagógus" azokat jellemzi, akik érettségit is adó iskolákban, illetve középiskolákban dolgoznak. A "kiváló vezető" eszménye idegen azoktól az igazgatóktól, akiknek az iskolája szakképzéssel is foglalkozik, miközben a 4-6 évfolyamos általános iskolák vezetői körében igen népszerű, a hagyományos általános iskolákban és az érettségit is adó iskolákban pedig az átlag körüli. Az "együttműködő vezető" eszményét elsősorban a 4-6 évfolyamos, a 9-10-11 évfolyamos általános iskolákban, valamint a gimnáziumi osztályokkal is rendelkező szakközépiskolákban dolgozó igazgatók teszik a magukévá, miközben ez az eszmény nagyon nem jellemzi a 12 évfolyamos iskolák és a szakmunkásképzők, valamint a gimnáziumok vezetőit. Végül a technokrata vezető modelljét elsősorban a szakmunkásképzőkben, majd pedig a 9-10-11 évfolyamos iskolákban fogadják el. Ugyanakkor ez a modell nem népszerű a gimnáziumok és a 4-6 évfolyamos, új típusú általános iskolák vezetői körében.

A preferált tulajdonságok alapján maguk az igazgatók klaszterelemzéssel négy csoportba sorolhatók. (Egy további csoportot alkotnak azok az igazgatók, akik a kérdéssor megválaszolása során ötnél több tulajdonságot emeltek ki.) A négy csoportból kettőt az jellemez, hogy az így vagy úgy értelmezett vezetői értékeket részesítik előnyben, kettőt pedig az, hogy a különböző szakmai, pedagógusi értékek mentén építik fel igazgatói eszményüket. Ezt a különbséget a következőkben úgy érzékeltetjük, hogy az előbbiek elnevezésében a "vezető" szót, az utóbbiakéban a "pedagógus" szót szerepeltetjük.

Az első klaszterbe azok tartoznak, akik a menedzseri képességeket és az önálló pedagógiai koncepciót egyaránt a legfontosabb értékek között tartják számon, ugyanakkor semmiképpen nem választják a határozottságot. A modern vezető attribútumai egyedül ebben a csoportban meghatározóak. Ezt a csoportot a modern szakember-vezetők csoportjának nevezhetjük. Az ebbe a csoportba tartozókra értelemszerűen jellemző a "technokrata vezető" eszménye. Nem idegen még tőlük a "sokoldalú pedagógus" sem, ugyanakkor a másik két alakzatot elutasítják. Az igazgatók 25 százaléka tartozik ide. Figyelemre méltó, hogy ez a típus a szakmunkásképzőkben a leggyakoribb: igazgatóik 37 százaléka ilyen. Ugyanakkor az érettségit adó szakképző középiskolák vezetői közül mindössze 12 százalék került ebbe a csoportba.

A második csoportot azok alkotják, akik számára két, jellegzetes tanári - talán még pontosabban: tanítónői - lelki tulajdonság: a gyermekszeretet és a tűrőképesség a legfontosabb. Ők is elutasítják a vezetői ismereteket, ezt a hagyományosan férfiasnak számító tulajdonságot. Ezt a tradicionális küldetés-értékek mentén szerveződő csoportot a szolgáló pedagógusok csoportjának nevezhetnénk. Az igazgató-modellek közül a "sokoldalú pedagógus" eszményét fogadják el a leginkább, ugyanakkor nagyon idegen tőlük a "technokrata vezető" eszménye. Ilyennek bizonyult az igazgatók 33 százaléka. A 8 évfolyamos általános iskolák 26, a 4 vagy 6 évfolyamosok 31 százalékát olyan igazgató vezeti, aki ebbe a típusba tartozik. Ugyanakkor a szakmunkásképzők igazgatóinak csak a 10 százaléka ilyen, de a többi iskolatípusban sem haladja meg arányuk a 20 százalékot.

A harmadik klasztert az első kettő ellentétének tekinthetjük. Ők szintén vezetőként értelmezik az igazgatói szerepet, de ezt nem a modern vezető attribútumaiból építik fel. Legfontosabb és szinte egyetlen tulajdonságuk, hogy határozottság-pártiak. Legjellemzőbb igazgatói mintájuk értelemszerűen az együttműködésből és határozottságból felépülő "együttműködő vezető", de a többi alakzat is előfordul közöttük, kivéve egyet: a "kiváló pedagógust". A hagyományos vezetők csoportjába 29 százalék került. Viszonylag sokan vannak ilyenek a 9-10-11 évfolyamos iskolákban (40 százalék), a 8 évfolyamos általános iskolákban (23 százalék) és azokban a szakközépiskolákban, amelyek szakmunkásképzést is folytatnak (22 százalék).

A negyedik csoportot azok alkotják, akik számára a szaktudás és a közmegbecsülés a legfontosabb értékek, ugyanakkor elutasítják az együttműködést. Ez a jellegzetes és ugyancsak hagyományos értelmiségi szerepértelmezés annyiban tekinthető a második klaszter kiegészítésének, hogy inkább az egykori nagytudású férfitanárok emlékeiből táplálkozik. Legjellegzetesebb eszményük a "kiváló pedagógus", az átlagosnál gyakoribb még körükben a "sokoldalú pedagógus", miközben természetesen egyáltalán nem jellemző rájuk az "együttműködő vezető" modellje. A tekintélyes pedagógusok csoportjába az igazgatók 13 százaléka tartozik. A szakmunkásképzővel bővített szakközépiskolákban azonban csak az igazgatók 5 százaléka ilyen.

Végül az ötödik csoportot az ötnél több tulajdonságot választók alkotják. Ők mindenekelőtt a "sokoldalú pedagógus" eszményével azonosulnak. Ide az igazgatók 25 százaléka sorolható.

b.) Az ideális és a valóságos pedagógus

Az igazgatók ugyanazoknak a tulajdonságoknak a segítségével jellemezték a "jó pedagógus" kívánatosnak tekintett tulajdonságait, mint amelyekkel a "jó igazgatót" jellemezték. Egy újabb kérdéssorozatra válaszolva azt is meg kellett mondaniuk, hogy ezek a tulajdonságok a magyar pedagógusoknak inkább a nagyobb, vagy inkább a kisebb részét jellemzik.*

* Az igazgatók a "jó pedagógus" és a mai pedagógustársadalom jellemzéséhez korlátozások nélkül használhatták a megadott tulajdonságokat (ellentétben a "jó igazgatóval", akinek a jellemzésére az öt legfontosabb tulajdonságot kellett kiválasztaniuk.

4.tábla - Pedagógusok kívánatos és valóságos tulajdonságai, százalékban

  A jó pedagógus szükséges tulajdonságai A magyar pedagógusok jellemző tulajdonságai
  az igazgatók szerint a tanárok szerint az igazgatók szerint

1. gyermekszeretet 97 99 88 (1.)
2. együttműködési készség 92 95 64 (2.)
3. szilárd értékrend 90 95 60 (4.)
4. önismeret 89 96 54 (5.)
5. határozottság 88 97 50 (6.)
6. kiemelkedő szaktudás 87 87 49 (7.)
7. tűrőképesség 86 87 63 (3.)
8. tekintély 79 87 42 (9.)
9. humorérzék 79 91 27 (10.)
10. saját pedagógiai koncepció 77 89 43 (8.)
11. jó fellépés 75 91 38 (11.)
12. közmegbecsülés 68 76 17 (13.)
13. érdekérvényesítési készség 31 47 24 (12.)
14. menedzseri képességek 21 31 4 (16.)
15. vezetői szakismeretek 21 - 7 (14.)
16. megfelelő összeköttetések 11 18 6 (15.)


A két adatsor szignifikánsan összefügg egymással. Az azonban egyértelműen kitetszik belőlük, hogy a magyar pedagógusok csak részlegesen tesznek eleget azoknak a kritériumoknak, amelyeket az igazgatók támasztanak a jó pedagógussal szemben. Az elvárt és a feltételezett tulajdonságokat összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a 16 kívánatos tulajdonságból mindössze kettő jellemzi az adott tulajdonságot fontosnak tartók több, mint kétharmadának véleménye szerint a tanártársadalmat. A gyermekszeretetet fontosnak tartók 91 és az együttműködést fontosnak tartók 66 százaléka vélte úgy, hogy ezek a tulajdonságok jellemzőek a pedagógusokra. További 9 tulajdonságról (szilárd értékrend, tűrőképesség, önismeret, kiemelkedő szaktudás, határozottság, önálló pedagógiai koncepció, tekintély, jó fellépés, érdekérvényesítési képesség) már csak az egyes tulajdonságokat fontosnak tartók 33-65 százaléka gondolja, hogy a pedagógusok többsége rendelkezik is velük. Végül 4 tulajdonságról már csak az őket kívánatosnak tartók kevesebb, mint egyharmada hiszi, hogy a pedagógusokra jellemzőek.

Mind az "ideális", mind pedig a "reális" tulajdonságokra főkomponens elemzést végeztünk. Az igazgatók elképzeléseiből négy-négy modell rajzolódott ki. Bennük tökéletesen elkülönültek az emberi, a "vállalkozói", a szakmai és a szociális erények.

5. tábla - Az ideális és a "reális" pedagógus modelljei faktorsúlyokban

  Azideális pedagógus Avalóságos pedagógus

Emberi erények faktorsúlyok faktorsúlyok
önismeret 0,71  
jó fellépés 0,60 0,67
határozottság 0,59 0,64
tekintély 0,57 0,65
szilárd értékrend 0,54  
közmegbecsülés 0,53 0,52
tűrőképesség 0,51 0,34
humorérzék 0,44 0,53

Vállalkozói erények    
menedzseri képességek 0,78 0,78
megfelelő összeköttetések 0,78 0,77
vezetői szakismeretek 0,69 0,56
érdekérvényesítési készség 0,55 0,34

Szakmai erények    
gyermekszeretet 0,68  
Kiemelkedő szaktudás 0,58 0,40
önálló pedagógiai koncepció 0,44 0,76
szilárd értékrend 0,60
önismeret 0,53

Társas erények    
gyermekszeretet   0,67
együttműködési készség 0,84 0,65
saját pedagógiai koncepció 0,49  
érdekérvényesítési készség   -0,53
Forrás: az OKI Kutatási Központjának 1996. decemberi vizsgálata

A kétféle elképzelést egymáshoz nagyon hasonló logikák szervezik. Az esetek nagy részében ugyanazok a tulajdonságok építik fel az egyes modelleket. A leggazdagabb az eszményi pedagógust leíró első faktor. Érdekes, hogy két tulajdonság: az önismeret és a szilárd értékrend csak az ideális pedagógus modelljének megalkotásában játszik szerepet, a létezőében már nem. Bizonyos elcsúszás figyelhető meg a szakmai erényekből kirajzolódó két modell között. A gyermekszeretet a pedagógus ideáltípusában a szakmai erények között van, a mai magyar pedagógusokat leíró modellek közül viszont a társas erényekhez kapcsolódik. Végül érdekes az is, hogy az érdekérvényesítési készségről a valóságot leíró negyedik modellben meglehetősen nyersen derül ki, hogy nem fér össze a szociális értékekkel.

Regresszióanalizissel megnéztük, hogy ezeket a modelleket az igazgatók különböző csoportjai mennyire fogadják el. Az elemzésből az derült ki, hogy a hagyományos nyolc évfolyamos általános iskolákban mind a négy modellt megközelítőleg egyformán fogadják el az igazgatók, akár az eszményi, akár a "létező" pedagógusokról van is szó. Az új típusú, 4 vagy 6 évfolyamos általános iskolák vezetői a "vállalkozó pedagógus" eszményéhez kötődnek markánsan, és másoknál jobban érzékelik e típus jelenlétét is a mai magyar pedagógusok körében. Ugyanakkor nem jellemző elvárásaikra a szakmai erényekkel rendelkező pedagógus, és ami a valóságot illeti, másoknál kevésbé látják tipikusnak a gyermekszerető, kollegiális, szociábilis tanárt. A 9-10-11 évfolyamos iskolák vezetőinek jellemző eszménye a kiemelkedő emberi vonásokkal rendelkező és az együttműködő, jó társas kapcsolatokra képes tanár. A 12 évfolyamos, érettségit adó iskolák vezetői viszont csak ez utóbbiban gondolkoznak: erőteljesen elutasítják a három másik típust. A gimnáziumok és a szakközépiskolai és gimnáziumi tagozattal egyaránt rendelkező iskolák igazgatói elméletben ugyancsak az "emberi arculatú" pedagógust kedvelik (a gyakorlatban kevéssé látják ilyennek a pedagógusokat), ugyanakkor nagyon nem szeretik a vállalkozó pedagógust - igaz, nem is jellemző rájuk, hogy ilyennek látnák a magyar pedagógusokat. A szakmunkásképzéssel is foglalkozó szakközépiskolákban és mindenekelőtt a szakmunkásképzőkben viszont a vállalkozó tanár az eszmény. Az előbbi iskolatípus vezetői azonban nem érzékelik e típus jelenlétét, míg az utóbbiakéi a gyakorlatban is jellemzőnek látják a vállalkozói mentalitást a magyar pedagógusokra. Ezt a képet kiegészíhetjük azzal, hogy szakmunkásképzők vezetői mindenki másnál jobban elutasítják a szakember-pedagógus eszményét, ugyanakkor hajlamosak szakmai jellemzőkkel leírni a magyar pedagógustársadalmat.

3. Az ideális állampolgár

1997. májusában a Marketing Centrumnak a felnőtt lakosság körében végzett vizsgálatában a megkérdezetteknek nyilatkozniuk kellett arról, hogy ahhoz, hogy valaki megállja a helyét az életben, mennyire szükségesek bizonyos emberi értékek. Az emberek iskolai osztályzatokkal fejezhették ki véleményüket. A kérdezett értékek ugyanazok voltak, mint amelyekről az igazgatóknak kellett megmondaniuk, hogy mennyire tartják őket szükségeseknek ahhoz, hogy valaki jó igazgató, illetve, hogy jó pedagógus legyen. De ugyanezeket a tulajdonságokat abból a szempontból is mérlegelniük kellett az igazgatóknak, hogy inkább szükségeseknek tartják-e őket vagy inkább nem ahhoz, hogy egy tanuló, iskolájukból kikerülve, megállja helyét az életben.

6. tábla - A felnőttek véleménye arról, hogy a különböző értékek menniyre szükségesek ahhoz, hogy valaki megállja helyét az életben, 1-től 5-ig terjedő átlagosztályzatokban

1. Kiemelkedő szaktudás 4,63
2. Határozottság 4,63
3. Tűrőképesség 4,58
4. Önismeret 4,53
5. Jó fellépés 4,42
6. Együttműködési készség 4,42
7. Szilárd értékrend 4,39
8. Megfelelő összeköttetések 4,24
9. Közmegbecsülés 4,23
10. Érdekérvényesítési készség 4,14
11. Menedzseri képességek 4,07
12. Humorérzék 3,89
Forrás: OKI Kutatási Központ - Marketing Centrum 1997. május

Az igazgatók ugyanezeket a tulajdonságokat a következő arányokban tartották szükségeseknek:

7. tábla - Az igazgatók véleménye arról, hogy a különböző tulajdonságok mennyire szükségesek ahhoz, hogy valaki megállja helyét az életben, százalékban

  összesen 8 évf. ált. iskola 4-6 évf. ált. iskola 9-11 évf. iskola 12 évf. iskola

1. Együttműködési készség 90 91 92 100 94
2. Önismeret 88 91 94 100 94
3. Határozottság 86 87 93 93 82
4. Jó fellépés 84 87 87 87 88
5. Tűrőképesség 80 83 84 93 71
6. Kiemelkedő szaktudás 78 79 81 80 94
7. Szilárd értékrend 74 78 78 80 88
8. Érdekérvényesítési készség 73 73 72 83 82
9. Menedzseri képességek 53 54 43 57 47
10. Megfelelő összeköttetések 49 47 41 63 41
11. Humorérzék 46 47 52 53 65
12. Közmegbecsülés 37 38 52 37 47
  4-6-8 évf. gimnázium gimn+ szakközépiskola szakközépisk+ szakm. képző szakmunkásképző

1. Együttműködési készség 90 94 93 100
2. Önismeret 85 85 88 74
3. Határozottság 94 85 84 95
4. Jó fellépés 86 81 86 74
5. Tűrőképesség 84 75 79 79
6. Kiemelkedő szaktudás 76 84 92 90
7. Szilárd értékrend 68 62 78 58
8. Érdekérvényesítési készség 83 70 80 79
9. Menedzseri képességek 61 59 68 50
10. Megfelelő összeköttetések 62 59 59 47
11. Humorérzék 56 42 41 21
12. Közmegbecsülés 36 28 43 32
Forrás: az OKI Kutatási Központjának 1996. decemberi adatfelvétele

Bár a kétféle értékelésben sok hasonlóság van, az igazgatók sorrendjében az együttműködési készség és az önismeret megelőzi a határozottságot a lakossági minta pereferenciáihoz képest. Az előbbiek a menedzseri képességeket is fontosabbnak látják, ugyanakkor a közmegbecsülésnek nem tulajdonítanak akkora jelentőséget. Összességében azonban mindkét rangsorra jellemző, hogy az érdekérvényesítési és a menedzseri készségeket, valamint a humorérzéket nem tartják igazán fontosnak.

Ami a különböző iskolatípusok vezetőinek elképzeléseit illeti, megállapíthatjuk, hogy néhány tulajdonságot különböző mértékben tartottak fontosnak: a tűrőképesség a szakmát adó iskolák és a 9-10-11 évfolyamos iskolák vezetői szemében a legfontosabb, az összeköttetéseket a 9-10-11 évfolyamos iskolák, a gimnáziumok és az érettségit adó középiskolák vezetői tartják a legtöbbre; ahumorérzéket pedig a gimnáziumok és a 12 évfolyamos iskolák igazgatói. Érdekes, hogy a szaktudás a gimnáziumok, az általános iskolák és a 9-10-11 évfolyamos iskolák vezetői szemében ér a legkevesebbet - azaz, azoknak a szemében, akiknek az iskolájában általában nem folyik szakképzés.

4. Tanárok egymás között

Az igazgatóknak természetesen csak korlátozottan lehetnek tapasztalataik arról, hogy a pedagógusok miről beszélgetnek. Válaszaikat egyaránt befolyásolja az, hogymit gondolnak, a különböző kérdések mennyire foglalkoztatják kollégáikat és az, hogy szerintük mennyire kellene foglalkozniuk a különböző kérdéskkel.

Abban, hogy az igazgatók szerint a tantestületben a gyerekek tanulmányi előmeneteléről beszélgetnek a leggyakrabban, valószínűleg az is szerepet játszik, hogy egyrészt ennek a témának a kommunikálását semmi nem korlátozza akkor, amikor az igazgatók is jelen vannak a tantestületben (míg például a vezetés problémáiról való kommunikációt befolyásolhatják a felek eltérő nézőpontjai és érdekei), másrészt a feltételezett elvárások anticipálása is: az, hogy a tantestületeknek elsősorban a tanulók tanulmányi előmeneteléről "illik" beszélgetniük. Ezzel ellentétben, a (közelebbről nem körvonalazott) személyes ügyekkel viszont már sokkal kevésbé "illik" foglalkozniuk.

8. tábla - Beszélgetési témák a tantestületekben, 1-től 5-ig terjedő gyakorisági átlagokban

  összesen 8 évf. ált. iskola 4-6 évf. ált. iskola 9-1 1évf. iskola 12 évf. iskola

1. Tanulmányi előmenetel 4,57 4,62 4,65 4,57 4,65
2. Az iskola jövője 4,23 4,20 4,56 4,43 3,47
3. Megélhetési kérdések 4,08 4,08 3,87 4,33 4,06
4. A magatartás romlása 4,03 4,12 3,81 4,10 3,82
5. Az iskola pénzügyei 4,05 4,04 3,99 4,23 3,65
6. Pedagógiai programok 3,86 4,02 3,83 4,07 3,71
7. Kapcsolatok az iskolafenntartóval 3,60 3,64 3,95 3,72 3,18
8. Tankönyvek 3,63 3,67 3,80 3,67 3,53
9. Munkahelyi körülmények 3,56 3,55 3,78 3,67 3,18
10. Taneszközellátás 3,53 3,57 3,72 3,66 3,41
11. Szakmai ellenőrzések 3,32 3,38 3,31 3,47 3,18
12. A vezetés problémái 2,92 2,89 3,0 3,14 2,87
13. Személyes ügyek 2,95 2,97 3,11 3,20 3,24
  4-6-8 évf. gimnázium gimn+ szakközépiskola szakközépisk+ szakm.képző szakmunkásképző

1. Tanulmányi előmenetel 4,48 4,57 4,33 4,42
2. Az iskola jövője 4,17 4,18 4,29 4,37
3. Megélhetési kérdések 4,15 4,10 4,16 4,16
4. A magatartás romlása 3,72 3,83 4,01 3,89
5. Az iskola pénzügyei 4,09 4,12 4,22 3,74
6. Pedagógiai programok 3,56 3,42 3,37 3,26
7. Kapcsolatok az iskolafenntartóval 3,45 3,43 3,51 3,11
8. Tankönyvek 3,54 3,52 3,51 3,42
9. Munkahelyi körülmények 3,50 3,64 3,51 3,32
10. Taneszközellátás 3,44 3,50 3,35 2,89
11. Szakmai ellenőrzések 3,0 3,07 3,34 3,11
12. A vezetés problémái 2,87 2,93 3,11 2,89
13. Személyes ügyek 2,79 2,94 2,75 3,0
Forrás: az OKI Kutatási Központjának 1996. decemberi adatfelvétele

Attól függően, hogy ki milyen iskolatípusban dolgozik, a beszélgetései témák feltételezett gyakoriságában néhány jellegzetes különbség figyelhető meg. így például az új típusú., 4 vagy 6 évfolyamos általános iskolákat láthatóan másoknál jobban foglalkoztatják az iskola működésével kapcsolatos körülmények: az iskola jövője, kapcsolatok az iskolafenntartóval, a munkahelyi körülmények, a taneszközellátás, a tankönyvek. A magatartás romlása ugyancsak kevésbé foglalkoztatja a 4 és 6 évfolyamos általános iskolákat, a (főként gyakorló) 12 évfolyamos iskolákat és a gimnáziumokat - azaz, azokat az iskolákat, amelyekbe különböző szelekciók révén jutnak be a tanulók - , mint a többieket.

8. tábla - Egyetértés a tantestületben, 1-től 5-ig terjedő átlagosztályzatokban

Abban, hogy... összesen 8 évf. ált. iskola 4-6 évf. ált. iskola 9-11 évf. iskola 12 évf. iskola

milyenlegyen a tanulók magatartása? 4,36 4,82 4,30 4,30 4,25
mittanítson az iskola? 4,31 4,30 4,76 4,17 4,50
milyenlegyen az iskola és a szülők kapcsolata? 4,21 4,23 4,66 4,10 4,0
milyenértékelést adjon az iskola a gyerekekről? 4,16 4,16 4,74 4,13 4,25
milyenlegyen a tanulók és a pedagógusok viszonya? 4,11 4,14 4,69 4,10 4,13
mitjelent az iskola önállósága? 4,0 4,0 4,63 3,90 4,07
milyen jogai lehetnek a szülőknek? 3,88 3,84 4,57 3,67 3,94
Abban, hogy... 4-6-8 évf. gimnázium gimn+ szakközépiskola szakközépisk+ szakm. képző szakmunkásképző

milyen legyen a tanulók magatartása? 4,10 4,15 4,05 4,16
mit tanítson az iskola? 4,15 4,16 4,23 4,42
milyen legyen az iskola és a szülők kapcsolata? 3,99 3,94 4,07 4,17
milyen értékelést adjon az iskola a gyerekekről? 3,99 4,01 3,92 3,95
milyen legyen a tanulók és a pedagógusok viszonya? 3,85 3,97 3,80 4,05
mit jelent az iskola önállósága? 3,89 3,85 3,75 3,89
milyen jogaik lehetnek a szülőknek? 3,65 3,84 3,83 3,94
Forrás: az OKI Kutatási Központjának 1996. decemberi adatfelvétele

5. Az iskola szocializációs törekvései

Az iskolaigazgatóknak 11 lehetséges törekvést kellett leosztályozniuk abból a szempontból, hogy egy olyan iskolának, mint amilyet ők vezetnek, mennyire kell törődniük velük. Az igazgatók valamennyi törekvést fontosnak tartották: egy kivételével négyes fölött volt az osztályzatok átlaga. Mindössze a tanulmányi versenyeken való sikeres szereplést tartották valamivel kevésbé fontosnak.

9. tábla - Az iskola feladatainak fontossága 1-től 5-ig terjedő átlagosztályzatokban

Annak fontossága, hogy (a tanulók) összesen 8 évf. ált. iskola 4-6 évf. ált. iskola 9-11 évf. iskola 12 évf. iskola

megfelelő erkölcsi normákat sajátítsanak el 4,83 4,83 4,88 4,73 5,0
Harmónikus legyen a személyiségük 4,68 4,72 4,84 4,73 4,88
jól érezzék magukat az iskolában 4,67 4,73 4,89 4,77 4,65
elegendő ismeretet szerezzenek 4,56 4,59 4,69 4,5 4,18
minél többen tanuljanak tovább 4,51 4,76 4,13 4,57 4,41
tudjanak eligazodni az ismeretek forrásai között 4,53 4,57 4,6 4,37 4,53
igazodjanak el a világ dolgaiban 4,4 4,39 4,24 4,4 4,35
az iskola támogassa a hátrányos helyzetűeket 4,51 4,76 4,13 4,57 4,41
megtanuljanak keményen dolgozni 4,22 4,17 4,05 4,07 4,35
állampolgári kultúrája megalapozódjék 4,25 4,26 4,02 4,23 4,59
sikeresen szerepeljenek a tanulmányi versenyeken 3,94 3,99 3,6 3,87 4,24
Annak fontossága, hogy (a tanulók) 4-6-8é vf. gimnázium gimn+ szakközépiskola szakközépisk+ szakm.képző szakm. képző

megfelelő erkölcsi normákat sajátítsanak el 4,82 4,84 4,81 4,68
Harmónikus legyen a személyiségük 4,66 4,43 4,41 4,21
jól érezzék magukat az iskolában 4,53 4,34 4,42 4,42
elegendő ismeretet szerezzenek 4,5 4,52 4,48 4,37
minél többen tanuljanak tovább 4,43 3,85 3,78 3,21
tudjanak eligazodni az ismeretek forrásai között 4,58 4,37 4,35 4,11
igazodjanak el a világ dolgaiban 4,59 4,45 4,4 4,16
a hátrányos helyzetűeket támogassák 4,15 3,97 4,18 4,11
megtanuljanak keményen dolgozni 4,31 4,42 4,45 4,63
állampolgári kultúrájuk megalapozódjék 4,35 4,21 4,29 4,05
sikeresen szerepeljenek a tanulmányi versenyeken 3,98 3,9 3,92 3,73
Forrás: az OKI Kutatási Központjának 1996. decemberi adatfelvétele

Az adatokból az tűnik ki, hogy az igazgatók azt tartják iskolájuk legfőbb szocializációs célkitűzésének, hogy a tanulók megfelelő erkölcsi normákat sajátítsanak el. Azt, hogy a tanulók megtanuljanak keményen dolgozni az általános iskolákat vezető igazgatók kevésbé érzik fontosnak iskolájuk célkitűzései között, mint a középfokú intézmények vezetői. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a tanulást nem érzik igazán munkának, illetve a munkát a felnőtt világ dolgai közé sorolják, ami még viszonylag távol van az általános iskolába járó gyerekektől, és amit ráérnek még megtanulni.

6. A pedagógus pálya presztízse

A Marketing Centrum 1996 június elején végzett vizsgálatából az derült ki, hogy a közvélemény nem érzi úgy, hogy a pedagógus pálya társadalmi megbecsültsége összhangban lenne azzal a rokonszenvvel, amit élvez. Az emberek 19 különböző foglalkozás közül az orvosi pálya után rögtön a pedagógusit tartották a legrokonszenvesebbnek. Ugyanezt a 19 foglalkozást értékelték rangjuk, megbecsültségük szerint is. Ekkor viszont már a jogászok, a számítástechnikusok, a politikusok és a menedzserek kerültek a lista élére, és a pedagógusinál csak a mezőgazdasági termelői, az ipari szakmunkási, a szociális munkási és a rendőri pálya rangját, megbecsültségét érezték alacsonyabbnak az emberek.

A rokonszenv-osztályzatokat, illetve a társadalmi megbecsültséget kifejező osztályzatokat százfokú skálára vetítve megnézhetjük, hogy az egyes foglalkozások iránti "szubjektív" társadalmi érzéseik súlyának megfelelőnek gondolják-e a az emberek e foglalkozások "objektív" társadalmi árfolyamát. A lakosság körében a 19 foglalkozásból az egyik véglet a mezőgazdasági termelő, akinek a rokonszenv-indexe 33 ponttal haladja meg társadalmi megbecsültségét, az ellenkező pedig a politikus, akinek viszont a társadalmi megbecsültsége magasabb 32 ponttal, mint amennyire rokonszenvesnek tartják. E két véglet között három típus rajzolódik ki.

Az első típusba azok tartoznak, akiket az emberek rokonszenvesebbeknek tartanak, mint amennyire szerintük megbecsülik őket. A mezőgazdasági termelőn kívül ide tartozik még az ipari munkás (+29), majd rögtön a harmadik helyen a pedagógust találjuk. Miközben rokonszenv-mutatója 78 pont, addig társadalmi megbecsültsége 26-tal alacsonyabb: csak 52 pont. Ebben a csoportban van még a szociális munkás (+23), az orvos (+13), a rendőr (+12) és a mérnök (+8) is. A második típusban lévők szubjektív értékelése és feltételezett társadalmi megbecsültsége összhangban van. Ide hat foglalkozás képviselője került: a kisiparos (+4), a köztisztviselő (+2), a számítástechnikus (-2), a sportoló (-4), a szociológus (-2) és a titkárnő (-1). Végül a harmadik típust azok alkotják, akik a nem élvezik a közvélemény rokonszenvét abban a mértékben, amennyire megbecsülik őket a társadalomban: mindenekelőtt a már említett politikus, őt követi a vendéglátós (-15), majd a menedzser (-14), a jogász (-12), az újságíró (-7), és végül a lelkész (-6).

A pedagógusi pálya a 46 év fölöttiek, a diplomások és a budapestiek, illetve a falvakban élők körében a legrokonszenvesebb, a legmegbecsültebb viszont az érettségi nélküliek és a kisebb településeken élők körében. Ennek megfelelően a legnagyobb rés a diplomások és a budapestiek szimpátia- és presztízs-rangsora között van.

A lakossági mintán végzett vizsgálat adatai arra utalnak, hogy a társadalmi megbecsültséget az emberek nem választják el mereven az anyagi sikerességtől, bár nem is azonosítják vele teljesen. Ami a pedagógusokat illeti, úgy gondolják, hogy ők sincsenek eléggé megfizetve. A feltételezett társadalmi megbecsültségben kifejeződő anyagi megbecsülésre utal az is, hogy 1996. decemberében arra a kérdésre, hogy mennyire becsülik meg a középiskolai tanárokat, az embereknek csak a 6 százaléka mondta, hogy nagyon, 40 százalékuk szerint eléggé, 34 százalékuk szerint kicsit, további 12 százalékuk pedig, hogy egyáltalán nem. A legnagyobb arányban a diplomások, a budapestiek és a legmagasabb jövedelműek emelnék a középiskolai pedagógusok bérét. Amikor pedig azt kérdezték tőlük, hogy jelenlegi fizetésükhöz képest mennyit kellene kapniuk, 40 százalék azt válaszolta, hogy egy kicsivel, 23 százalék pedig, hogy sokkal többet, mint jelenleg. Mindössze 18 százaléknak volt az a véleménye, hogy ugyanannyit, mint most. így érthető, hogy annak ellenére, hogy a pedagógus szakmák a társadalom rokonszenvét élvezik, 11 értelmiségi foglalkozás megbecsültségének rangsorában csak a 6., 7. és a 11. helyre kerültek: amikor a megkérdezettek ugyanezt a 11 foglalkozást abból a szempontból értékelték, hogy mennyire lehet velük jól keresni, a középiskolai tanár már a 7. helyre, az általános iskolai tanár a 8. helyre, az óvodapedagógus pedig a 10. helyre került (a rangsorban elfoglalt átlagos helyük 6,6, 7,6 és 9 volt). Az anyagi megbecsültség és a társadalmi megbecsültség rangsorának különbsége átlagosan -0,73 volt. Ennél nagyobb rést csak az óvodai és általános iskolai pedagógusoknál érzékel a közvélemény. Ugyanakkor a jogászokat, a lelkészeket, az újságírókat, a közgazdászokat és a gépészmérnököket túlfizetettnek érzik az emberek. A két rangsort összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy még a pedagógusok más csoportjaihoz képest viszonylag jobban fizetettnek tartott középiskolai tanárok presztízse is 38 százalékuk szemében magasabb, mint a fizetésük, és csak 21 százalékuk helyezte őket a fizetésük szempontjából előbbre, mint társadalmi megbecsülésük szempontjából. 24 százalékuk mindkét rangsorban egyformán helyezte el őket.

A szakmai közvélemény bizonyos frusztráltsággal képezi le a foglalkozások társadalomban élő presztízs-hierarchiáját: a benne elfoglalt helyzetét még rosszabbnak érzékeli.

10. tábla - Foglalkozások presztízsének rangsora a felnőtt lakosság, a tanárok és az iskolaigazgatók körében ranghely átlagokban

  Lakosság Iskolaigazgatók Tanárok

Általános orvos 2,8 (1.) 2,3 (1.)
Jogász 3,5 (2.) 2,8 (2.)
Közgazdász 4,6 (3.) 2,9 (3.)
Gyógyszerész 5,6 (4.) 5,9 (6.)
Gépészmérnök 5,8 (5.) 5,9 (7.)
Középiskolai tanár 5,8 (6.) 7,0 (8.)
Általános iskolai tanár 6,5 (7.) 8,6 (9.)
Lelkész 6,7 (8.) 5,8 (4.)
Újságíró 6,8 (9.) 5,8 (5.)
Óvodapedagógus 8,2 (10.) 9,5 (10.)
Könyvtáros 9,1 (11.) 9,7 (11.)
Forrás: lakossági adatok: OKI Kutatási Központja - Marketing Centrum 1997. május, az igazgatók és a tanárok adatai: OKI Kutatási Központ

Az igazgatók körében a középiskolai tanárok már csak a 8., az általános iskolaiak a 9., az óvodapedagógusok pedig a 10. helyre kerültek. Azoknak, akik a hierarchia élén vannak (az orvosakat, a jogászokat és a közgazdászokat) még nagyobb, azoknak pedig, akik pedig a végén (a pedagógusokat és a könyvtárosokat), még kisebb megbecsülést tulajdonítanak, mint a közvélemény. Az általában pedagógus képzettségű igazgatók kevésbé érzékelik saját csoportjaik társadalmi megbecsülését, mint azok, akik kívülről látják őket. Ez frusztrált csoporttudatra és bizonytalan önértékelésre utal és arra, hogy saját szakmai csoportjaik nem szolgálnak számukra pozitív vonatkoztatási csoportként.

Az igazgatók által vezetett iskolák típusa szerint nézve a különböző értelmiségi foglalkozások presztízsét, egyértelműen látszik, hogy a tanári pályáknak egységesen alacsony a szemükben a társadalmi értéke, csak a könyvtáros tekintélyét tartják még náluk is kisebbnek, és ebben nincs köztük számottevő különbség.

11. tábla - Foglalkozások presztízsének rangsora az iskolaigazgatók körében ranghely átlagokban

  8 évf. ált. iskola 4-6 évf. ált. iskola 9-11 évf. iskola 12 évf. iskola gimn. gimn.+ szakköz. szakköz.+ szakm. szakm.

jogász 2,3 2,5 2,1 1,9 2,6 2,2 2,1 2
ált. orvos 2,7 2,8 3 2,3 2,8 3,4 2,7 2,9
közgazdász 3 3,9 2,7 2,9 2,6 2,5 2,7 2,2
lelkész 5,8 4,9 6,5 6,8 6 6,1 6,1 5,5
újságíró 5,9 6,5 4,9 5,1 5,4 5,2 5,5 4,4
gépészmérnök 5,7 6,5 5,1 6,8 6,2 6,1 5,9 6,2
gyógyszerész 5,9 5,9 5,4 6,6 5,6 6,2 5,9 5,6
középiskolai tanár 7 6,8 7,3 7,2 6,9 7,2 7,3 7,4
ált. iskolai tanár 8,6 8 8,8 8,3 8,6 8,5 8,6 9
óvodapedagógus 9,5 9,1 10,1 9,5 9,5 9,2 9,7 9,9
könyvtáros 9,9 9,6 9,4 9,2 9,5 9 9,7 9,6
Forrás: az OKI Kutatási Központjának 1996. decemberi vizsgálata

Az igazgatónők a jogásznak és a közgazdásznak minden iskolatípusban nagyobb tekintélyt tulajdonítanak, mint férfi kollégáik, a lelkésznek pedig kisebbet. A nők az újságírókat is többre becsülik a férfiaknál, mindössze a 4-6 évfolyamos általános iskola igazgatói között fordul meg ez a tendencia. A gyógyszerészek viszont inkább a férfiak szemében élveznek nagyobb tekintélyt. Ugyanakkor az életkor nem befolyásolja érdemlegesen a foglalkozások megítélését.

Ami saját szakterületük értékelését illeti, a középiskolai tanárok és az óvodapedagógusok a 4-6 évfolyamos általános iskolák, a gimnáziumok és a vegyes profilú középiskolák szemében élvezik a legnagyobb társadalmi megbecsültséget. Az óvodapedagógusokat érdekes módon a középfokú oktatási intézmények vezetői közül rendre a férfiak értékelik többre. Az általános iskolai tanárokat a szakmunkásképzők vezetői tartják a legkevesebbre, majd a 9-10-11 évfolyamos iskolákéi. az érintett vezetők megosztottak: azok, akik 4-6 évfolyamos általános iskolákat irányítanak, többre tartják ezt a pályát (ranghely átlag: 8,0) mint a 9-11 évfolyamos, illetve a hagyományos 8 évfolyamos általános iskolákat vezető kollégáik (ranghely átlag: 8,8 és 8,6).

II. Az oktatás alanyai

1. A diákok nemzettudatának elemei

Az oktatás alanyaira irányuló vizsgálatok elsősorban arra keresték a választ, hogy a különböző iskolatípusok tanulói milyen állampolgári kultúrával hagyják el iskolájukat. A vizsgálatok az állampolgári kultúra politikai, nemzeti, regionális és európai dimenzióinak a feltárására irányultak: hogy igazodnak el a tanulók a politikai és a társadalmi intézmények világában, milyen demokratikus készségekkel rendelkeznek, mit tudnak az együtt élő kultúrákról, milyen a viszonyuk a különböző kisebbségekhez, és mit jelent nekik Európa. A korszerű állampolgári kultúrának a más országokban élő magyarokra és a Magyarországon élő kisebbségekre, valamint a közép-európai térségre vonatkozó ismeretek is részei, amelyek nélkül nehéz megérteni Közép-Európa történelmileg meghatározott aktuális problémáit és Magyarország helyét Európában.

A diákok állampolgári kultúrájának bemutatására a következő vizsgálatok szolgálnak forrás gyanánt:

- Nyolcadik osztályosok interkulturális világképe. 4248 tanuló körében végzett kérdőíves vizsgálat, az általános iskolákat reprezentáló mintán (a Minoritás Alapítvány Kisebbségkutató Intézete, 1995. júniusa).

- Utolsó éves középiskolások állampolgári kultúrája. 2300 tanuló körében végzett kérdőíves vizsgálat, a gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkásképző osztályokat reprezentáló mintán (a Minoritás Alapítvány Kisebbségkutató Intézete, 1996. júniusa).

- Főiskolások állampolgári kultúrája. 1069 főiskolai hallgató körében, akik a kecskeméti tanítóképző főiskola és műszaki főiskola hallgatói (a kecskeméti Tanítóképző Főiskola Társadalomtudományi Tanszéke, 1994 november és 1995. február).

A három vizsgálat kérdései részben azonosak. Ez lehetővé teszi, hogy esetenként összehasonlítsuk a különböző szintű iskolákba járó tanulók válaszait.

2. Ismeretek a más országokban élő magyarokról

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon kívül hol élnek még magyarok nagy számban, a középiskolások többsége tudott válaszolni. Ez azonban több, mint felük esetében azt jelentette, hogy csak a szomszédos országokban élő magyarokra gondoltak. Ezen belül is a leginkább a Romániában élőkről tudnak. Mindössze kétötödük említett a szomszédos országokon kívül is olyan országokat, ahol magyarok élnek.

A legtöbben azt említették, hogy Erdélyben élnek magyarok. Egyedül ez a tény valóban közismert a diákok minden csoportjában. A Felvidék már csak a kétharmaduk válaszában szerepelt. A volt Jugoszlávia területén élő magyarokra pedig csak minden második diák utalt, bár a délszláv háború kapcsán erről a tényről viszonylag sokszor hallhattak. Még kevesebben említették Kárpátalját és Burgenlandot. Ha tehát nem Magyarországon élő magyarokról van szó, elsősorban a szomszédos országokban élő, őshonos lakosokra gondolnak, de közülük is csak a nagyobb létszámban élőkre. Minél több magyar él egy országban vagy egy térségben, annál inkább tudnak róluk a diákok.

12. táblázat - A magyarok által lakott országok és régiók említése iskolatípusok szerint, százalékban

  8. osztály Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium

Erdély, Románia 85 93 96 96
Felvidék, Szlovákia 50 49 70 79
Délvidék, a volt Jugoszlávia 42 39 50 64
Burgenland, Ausztria 19 20 24 31
Kárpátalja, Ukrajna 13 11 22 33
Kelet-Európa 15 7 4 5
Nyugat-Európa 20 21 12 10
Amerika 22 23 33 43
Európán és Amerikán kívüli területek 6 3 8 10
Forrás: a Minoritás Alapítvány Kisebbségkutató Intézetének 1995-ös és 1996-os vizsgálata

A tendenciák ugyan minden csoportban hasonlóak, de a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó ismeretek az érettségit adó középiskolákban tovább növekednek, a szakmunkásképzőben viszont vagy változatlanok maradnak, vagy tovább csökkennek.

Ami a más országokban élő magyarok számát illeti, erre a kérdésre természetesen nem adható egyértelmű válasz. Nem forog róla közszájon olyan adat, amiben szakmai és politikai egyetértés lenne, és amit ugyanúgy megtanulhattak volna a diákok, mint azt, hogy mennyi a lakossága Magyarországnak. Közép-Európában a kisebbségekre, köztük a magyarokra vonatkozó népszámlálási adatok sokszor nem tükrözték pontosan azok arányát, akik magukat valamilyen nemzetiséghez vagy etnikumhoz sorolták. A kollektív sérelmek sem kedveztek az identitások nyilvános vállalásának, és az etnikai homogenizációra való politikai törekvések is megnehezítették, hogy az identitások kezelésének a hétköznapi gyakoralata kikristályosodjon. Mindezek szükségszerűen hatással voltak a nyilvános önmeghatározásokra is.

A más országokban élő magyarok nagyságrendjére csak becsléseket lehet elfogadni. A diákok öt, előre megadott válaszlehetőség közül választhattak. Közülük kettő ennél kevesebbre, kettő többre tette a Magyarországon kívül élő magyarok számát.

13. táblázat - A külföldön élő magyarok számára tett becslések iskolatípusok szerint, százalékban

  8. osztály Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium

Kevesebb mint 1 millió 7 6 3 2
1-2 millió 36 32 25 20
3-4 millió 28 29 37 35
5 millió vagy több 19 14 10 13


A szakmunkástanulók válaszai ezúttal is közelebb vannak a nyolcadikosokéihoz, mint a többi középiskoláséihoz. Minél magasabb presztízsű iskolába jár valaki, annál inkább ad vagy jó választ, vagy pedig olyan választ, ami meghaladja általunk is elfogadott létszámukat.

1. ábra - A külföldön élő magyarok számára tett alul- és felülbecslések aránya iskolatípusok szerint, százalékban

3. Kisrégiók a Kárpát-medencében

A Kárpát-medence több, magyarok által nagy számban lakott kisrégiója őrzi eredeti kulturális, etnikai és gazdaságföldrajzi egységének, történetileg kialakult, viszonylagos elkülönültségének elemeit. Ismeretük a magyar kultúra ismeretének része, de Közép-Európa sokszínűsége érzékelésének is feltétele. Velük kapcsolatban az tekinthető elemi ismeretnek, hogy pontosan melyik országban is találhatóak.

A kérdések a következő kisrégiókra vonatkoztak: Burgenlandra, a Csallóközre, Kárpátaljára, a Mezőségre, az Ormánságra és a Vajdaságra. Egy részükről az iskolai ismeretek továbbiakkal egészülhettek ki a médiumok jóvoltából. A Vajdaság például a délszláv háború, Kárpátalja a kisebbségi, gazdasági és alkotmányjogi kérdések, a Csallóköz a bős-nagymarosi vizierőmű kapcsán volt nyilvános diskurzusok tárgya az elmúlt években.

2. ábra - Kisrégiók állami hovatartozásának ismerete a különböző iskolatípusokba járók körében, százalékban

A diákok nem ismerik igazán a Kárpát-medence magyarok által lakott, határokon túli kisrégióit, de a kérdéssorozatban szereplő, egyetlen magyarországi kisrégiót, az Ormánságot sem. A legkevésbé az Ormánságról tudják, hogy melyik országban található, a legjobban Burgenlandról. Az ismeretek bizonytalanságát jól illusztrálja, hogy például a középiskolások egyharmada Kárpátalját nem Ukrajnához tartozónak véli, hanem valamely más szomszédos országhoz (rendszerint Romániához). Egyharmaduk a Vajdaságot sem a megfelelő szomszéd országban keresné a térképen. A középiskolások 43, a tanítóképzősök 19, a műszaki főiskolások 17 százaléka egyetlen kisrégiót sem tudott helyesen elhelyezni Közép-Európa képzeletbeli térképén. Etnoregionális szempontból tehát igen tagolatlan képük van térségünkről.

Az ábrából kiderül, hogy a középiskolások közül a gimnazisták tudták a legjobban elhelyezni a térképen a kisrégiókat, jobban, mint a főiskolások. Ez utóbbiak körében pedig a műszakiak rendelkeznek pontosabb topográfiai ismeretekkel.

4. A többség nyelve Erdélyben

Arra a kérdésre, hogy Erdélyben mi a többség nyelve, a diákoknak csak a kisebbik része tudott helyesen válaszolni.

14. táblázat - Erdély többségi nyelvének feltételezése iskolatípusok szerint, százalékban

  8. osztály Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium

A többség nyelve: magyar 30 48 47 56
A többség nyelve: román 26 24 26 31
A többség nyelve: székely 38 28 26 12
Egyéb válasz 0 1 1 1


Az adatokból az a meglepő tény derül ki, hogy minél idősebbek a diákok és minél magasabb presztízsű iskolatípusba járnak, annál inkább az a meggyőződésük, hogy Erdélyben a többség magyarul beszél. Ezzel ellentétesen alakult azoknak a válaszoknak az aránya, amelyek szerint a többség székelyül beszél. Ugyanakkor a helyes válaszok arányát nem befolyásolja sem az életkor, sem az iskolatípus.

5. Helyünk Európában

A középiskolásoknak és a főiskolásoknak egyaránt három szempontból kellett értelmezniük Európa és Magyarország viszonyát: politikai, kulturális és mentális szempontból. E szempontokból kellett elhelyezniük Európában Magyarországot.

Európában elfoglalt helyünk az elmúlt két évszázad során sok értelmiségi vita tárgya volt, amelyet a különböző politikai rendszerek hol így, hol úgy válaszoltak meg. Európában a nagyhatalmi viszonyok megváltozásával, Magyarországon pedig az államszocializmus megdőlésével, az érvényes politikai, gazdasági és társadalmi minták radikális megváltozásával minden szinten újra kellett fogalmazni a rá adható válaszokat. Mivel erre a kérdésre soha nem volt egyértelmű válasz, a társadalmi tudat mélyrétegeiben az aktuális politikai cikk-cakkoktól függetlenül is mindig többféle elképzelés élt egymás mellett Európában elfoglalt helyünkről. A lehetséges válaszok a kortól és hovatartozás jellegétől éppúgy függtek, mint a válaszoló identitástudatától. A rendszerváltás legérdekesebb hozadéka ebből a szempontból nem egyszerűen az volt, hogy a politikai értelemben vett Kelethez való tartozásunk kritériumait felváltották a Nyugathoz tartozáséi, hanem az, hogy a nyilvánosságba begyűrűző nyugati politikai diskurzusokból meglehetősen sokkolóan derült ki, hogy az elmúlt évtizedekben Európa összezsugorodott: kollektív identitásunk egyetlen evidenciája, Európához való tartozásunk ténye is megkérdőjeleződött.

A diákok három lehetőség közül választhattak: Magyarországot politikai és kulturális szempontból, valamint az emberek gondolkozásmódja szempontjából Nyugat-, Kelet-, vagy Közép-Európa részeként jelölhették meg. Arra is lehetőségük volt, hogy saját megfogalmazásukban egyéb válaszokat adjanak.

Figyelemre méltó, hogy bár a rendszerváltással az ország politikai orientációja változott meg a legnyilvánvalóbban, a diákok nem tekintik Magyarországot automatikusan Nyugat-Európa részének. Sőt, éppen ebből a szempontból sorolják minden iskolatípusban a legegyértelműbben Közép-Európához. Kulturális tekintetben szintén ez volt a többség válasza, ha valamivel kevésbé határozottan is, mint az előbbi esetben. A gondolkodásmódot illetően azonban már nagyobb szóródást mutattak a válaszok. Minél "puhább", szubjektívebb szempontból kellett elhelyezniük Magyarországot Európa régiói között, annál bizonytalanabbakká váltak a magyar sajátosságok közép-európaiságában, és erősödött fel bennük a keleti orientáció.

Arra a kérdésre, hogy vajon a diákoknak nyugat-, kelet- vagy közép-európai tudatuk van-e, azt válaszolhatjuk, hogy még leginkább közép-európai. Mintegy kétharmaduk rendelkezik valamilyen Közép-Európa-tudattal abban az értelemben, hogy vagy Közép-Európához sorolták Magyarországot, vagy kitértek a válasz elől.

A három kérdésre adott válaszok között nem volt egyformán szoros kapcsolat. Bár mindhárom kérdés válaszai szignifikánsan összefüggtek egymással, a politikai és a gondolkodásmódbeli hovatartozásra adott válaszok között volt a legerősebb korreláció.

3a. ábra - Hány szempontból sorolják Magyarországot Nyugat-Európához?

3b. ábra - Hány szempontból sorolják Magyarországot Kelet-Európához?

3c. ábra - Hány szempontból sorolják Magyarországot Közép-Európához?

6. Etnikai érzelmek

Az adatok azt mutatják, hogy a más népekhez való viszonyban éles cezúrát jelent, hogy olyan népekről van-e szó, akik Közép- és Kelet-Európában laknak, vagy pedig olyanokról, akik a nyugati világban. Ez utóbbiak iránt sokkal pozitívabbak a diákok érzelmei. További különbségek figyelhetőek meg egyrészt a cigányok, másrészt a zsidók iránti attitűdökben. A magyarok után ez utóbbiakat szeretik a legjobban.

5. ábra - A különböző népek, nemzetek és kisebbségi csoportok szeretete százalékban

A különböző kultúrák együttélésével kapcsolatban azt tapasztalhatjuk, hogy a tanítőképzősök a legnyitottabbak.

6. ábra - Vélemények a különböző kultúrákról, százalékban

7. ábra - A nemzeti büszkeség elemei, százalékban

8. ábra - Azok aránya, akik szívesen adnának állampolgárságot a külföldiek néhány csoportjának, százalékban

9. ábra - A nemzetfogalom elemei, százalékban

10. ábra - A nemzettudat kategorizációja, a ‘nagyon fontos’ választások aránya

11. ábra - Azok aránya, akikkel szívesen dolgoznának együtt, illetve, akiket szívesen fogadnának padtársként, százalékban

12. ábra - A munkatársként vagy padtársként elfogadott csoportok száma százalékban

Az elfogadott csoportok száma tanítóképzősök műszaki főiskolások gimnazisták szakközépiskolások szakmunkásképzősök

0 6 13.2 1.9 2.1 5.3
1 5.2 7.9 2.8 3.7 6.2
2 9.2 10.4 3.7 4.9 10.9
3 10.8 12.5 3.2 7.2 8.9
4 14.4 15.6 4.9 8.8 7.2
5 18 13.2 8.3 10.1 9.9
6 9.6 8.4 13.8 13.1 8.8
7 14 10 25.8 16.4 12.5
8 12.8 8.8 35.5 33.7 30.2


13. tábla - Azoknak a csoportoknak a száma, amelyeknek a tagjaival nem szívesen dolgoznának együtt, százalékban

csoportok száma tanítóképzősök műszakifőiskolások gimnazisták szakközépiskolások szakmunkásképzősök

0 14.8 13.4 38 35.5 32.3
1 14.6 9.8 25.3 16.1 12.9
2 10.6 9 13.3 13.4 9
3 17.4 13 8.5 10.5 9.8
4 14.4 15.5 4.6 8.8 7.1
5 10.6 12.3 3.2 6.4 8.8
6 9.4 10.5 3.4 4.7 10.4
7 4.4 7.6 2.5 3.6 5.8
8 3.8 9 1.1 1.1 3.8


NEMZETI KATEGORIZÁCIÓ ÉS MAGYARSÁGFOGALOM
8. táblázat - A magyarság kritériumainak fontossága, iskolatípusok szerint, százfokú skálán

Az,hogy valaki(nek) 8. osztály Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Tanítóképző Műszaki főiskola

magyar állampolgár legyen 78 79 71 61 58 52
magyar legyen az anyanyelve 76 77 82 79 80 76
magyarnak vallja magát 73 88 92 93 92 90
Magyarországon szülessen 65 62 53 43 - -
legalább az egyik szülője magyar legyen 65 79 72 49 64 65
Magyarországon éljen 56 68 56 50 49 52

3. ábra - Az igazi magyarság kritériumai, iskolatípusok szerint
a ‘nagyon fontos’ válaszok aránya

4. ábra - Az igazi magyarság kritériumai, iskolatípusok szerintaz ‘egyáltalán nem fontos’ válaszok aránya

A válaszokat átkódoltam: az egyetértés a skála +1 és +2 pontjai, az elutasítás -1 és -2, a tábla ennek alapján az alminták átlagos válaszadó magatartását mutatják

5. ábra

9. táblázat - A magyarság kritériumait elrendező faktorok, iskolatípusok szerint faktorsúlyokban

  8. osztály szakmunkásképző Szakközépiskola gimnázium
  1.faktor 2.faktor 1.faktor 2.faktor 1.faktor 2.faktor 1.faktor 2.faktor

Magyarországon szülessen .71   .56   .71   74  
Magyar állampolgár legyen .73     .76 .79   .75  
Magyarországon éljen .50     .84 .71   .65  
Magyarnak vallja magát -.20   .49   -.22 .67 -.12 .89
Magyar anyanyelvű legyen   .50 .78     .75 .51 .56
Legalább az egyik szülője magyar legyen   .79 .77     .62 .50  
Megmagyarázott variancia 23.7 20.7 38.2 17.0 35.6 19.4 35.6 18.0


Az általános iskolásoknál még egy faktor mutatkozott, ahol a nyelv (.53) és az önvallomás (.83) került rá a faktorra, a megmagyarázott variancia pedig 18.2% volt.

Általában az első faktor jelenti az államnemzeti irányú megközelítést, míg a második a kultúrnemzet-faktor. Ez a legtisztább az általános iskolásoknál, illetve a szakközépiskolásoknál. Ezzel szemben a gimnazistáknál az első faktoron szinte minden megjelenik, csak éppen az önbesorolás negatív előjellel (SIC!).

A legzavarosabb a helyzet a szakmunkás tanulóknál.

III. Függelék

I. Adatok az igazgatókról és iskoláikról.

Mivel a nyolcvanas évektől mindinkább szaporodó új képzési formák fellazították a hagyományos iskolarendszert, és egyazon iskolán belül a legkülönbözőbb képzési profilok keverednek, az összes előforduló kombináció figyelembe vételével a vizsgált igazgatók által vezetett iskolákat a következő típusokba soroltuk:

1. tábla

Iskolatípusok Jellemzőik Számuk Százalék

8évfolyamos általános iskolák hagyományosáltalános iskolák, amelyekben
- a nyolcadik évfolyamot nem követik továbbiak és
- nem folytatnak középfokú képzést
716 63,7
4 vagy 6 évfolyamos általános iskolák újtípusú általános iskolák, amelyek
- nem folytatnak középfokú képzést
86 7,6
9, 10 vagy 11 évfolyamos iskolák anyolc osztályos általános iskolát
- vagy továbbképző osztályok
- vagy szakmunkásképző osztályok követik
- nem szerezhető bennük érettségi
29 2,6
12 évfolyamos általános és középiskolák általános és középiskolák, amelyben a 6 vagy 8 évfolyamos általános iskolát
- vagy 6 osztályos gimnáziumi képzés,
- vagy 4 osztályos gimnáziumi képzés,
- vagy 4 osztályos gimnáziumi + szakiskolai képzés,
- vagy szakközépiskolai képzés követi, és
- érettségi szerezhető bennük
17 1,5
4, 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumok Gimnáziumok,amelyek nem folytatnak
- sem általános iskolai,
- sem szakközépiskolai,
- sem szakmunkásképzést
101 9
Vegyesprofilú középis-kolák -vagy csak szakközépiskolák,
- vagy szakközépiskolák + 4 vagy 6 évfolya-mos gimnáziumok,
- vagy gimnáziumok + szakiskolák és
- érettségi szerezhető bennük
63 6
Szakképzőközépiskolák szakközépiskolák+ szakmunkásképzők
- nem folytatnak gimnáziumi képzést
- érettségi szerezhető bennük
90 7,9
Szakmunkásképzők nem folytatnak
- sem általános iskolai,
- sem gimnáziumi,
- sem szakközépiskolai képzést
19 1,7


Az iskolák a következő fenntartókhoz tartoznak:

2. tábla

  Fenntartók
  helyi önkormányzatok egyéb önkormányzatok* egyházak és alapítványok egyéb fenntartók

8 évfolyamos általános iskola 86 11 2 1
4-6 évfolyamos általános iskola 72 9 12 7
9-10-11 évfolyamos iskola 90 10 - -
12 évfolyamos iskola 77 - 12 11
4-6-8 évfolyamos gimnázium 67 14 15 3
Vegyes profilú középiskolák 52 30 6 12
Szakképzőközépiskolák 66 28 3 3
Szakmunkásképzők 63 26 5 5

Összesen 79 14 5 2
* Ebbe a csoportba az önkormányzati társulásokhoz és a megyei önkormányzatokhoz, illetve a fővároshoz tartozó iskolák kerültek. Az iskolák 8 százaléka tartozik önkormányzati társulásokhoz. Ilyen a hagyományos nyolc osztályos általános iskola 10 százaléka (ezek alkotják az önkormányzati társulásokhoz tartozó iskolák 85 százalékát). Ezzel szemben a megyékhez, illetve a fővároshoz elsősorban középfokú oktatási intézmények tartoznak: a gimnáziumok 14, a vegyes profilú középiskolák 30, a szakképző középiskolák 28 és a szakmunkásképzők 26 százaléka.

Az igazgatók között jelentős különbségek vannak nemük és életkoruk szempontjából is. A férfiak és a nők aránya a hagyományos, 8 évfolyamos általános iskolákban a legkiegyenlítettebb. Az új típusú általános iskolák vezetőinek négyötöde nő, a gimnáziumokat, a szakképző középiskolákat és a szakmunkásképzőket viszont főként férfiak irányítják. Ami pedig az életkorukat illeti, elsősorban az ötvenes éveik elején járók közül kerülnek ki az igazgatók: abból a nemzedékből, amelyik szakmai és társadalmi tapasztalatait az előző rendszerben szerezte.

3. tábla

  Nem Életkor
  Férfiak Nők 35 év alatti 36-50 év 50 év feletti

8 évfolyamos általános iskola 48 52 3 23 74
4-6 évfolyamos általános iskola 21 79 6 20 74
9-10-11 évfolyamos iskola 43 57 - 32 68
12 évfolyamos iskola 37 63 - 37 63
4-6-8 évfolyamos gimnázium 70 30 3 31 66
Vegyes porfilú középiskolák 58 42 3 48 49
Szakképzőközépiskolák 84 16 - 44 56
Szakmunkásképzők 84 16 - 79 21
Összesen 51 49 3 28 69


Kiegészítő ismeretekkel (nyelvtudással és számítógépes ismeretekkel) a következő arányban rendelkeznek az igazgatók:

4. tábla

  Ismeretek
  Nyelvtudás Számítógépes ismeretek Egyik sem Mindkettő

8 évfolyamos általános iskola 47 44 31 21
4-6 évfolyamos általános iskola 58 36 34 28
9-10-11 évfolyamos iskola 57 53 27 37
12 évfolyamos iskola 71 53 28 44
4-6-8 évfolyamos gimnázium 60 58 15 28
Vegyes porfilú középiskolák 68 76 13 54
Szakképzőközépiskolák 54 66 20 38
Szakmunkásképzők 68 68 - 37
Összesen 52 49 27 27


A nyelvtudással és a számítógépes ismeretekkel rendelkezők aránya látványosan megugrott a középfokú oktatási intézmények igazgatói körében. Közülük is elsősorban azok ismerik a számítógépet, akiknek az iskolájában szakközépiskolai vagy szakmunkásképzés folyik. A nyelvtudásban nincs különbség a férfiak és a nők között, a számítógépes ismeretekben azonban igen: míg a férfi igazgatók 57 százaléka rendelkezik velük, addig az igazgatónőknek csak a 41 százaléka. Ezzel magyarázható, hogy míg a férfiaknak csak a 23 százaléka nem rendelkezik egyik típusú tudással sem, viszont 32 százalékuk mindkétfélével, addig a nők 30 százaléka sem egyikkel, sem másikkal, és csak 22 százalékuk mindkettővel. Az életkor növekedésével ugyancsak csökken azok aránya, akik tudnak nyelveket és ismerik a számítógépet.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.