2019. június 16., vasárnap , Jusztin

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 1997 háttértanulmányai

Az implementáció stratégiája

2009. június 17.

Vágó Irén:

Az implementáció stratégiája

A NAT kihirdetésekor úgy tűnt az oktatásirányítók és az oktatáskutatók egyetértettek abban, hogy a Nemzeti alaptanterv nem felvált egy szellemétől gyökeresen eltérő tantervi szabályozási struktúrát, hanem belesimulva a bekövetkezett változások sorozatába, mintegy a "változások stabilizálásáért" kerül be az oktatási rendszerbe, ezért bevezetésekor is a közoktatás kialakult struktúrájával való konformitását kívánják majd hangsúlyozni. Abban is közmegegyezés mutatkozott, hogy a NAT a közoktatási törvény rendelkezése alapján “mintegy magától" is életbe lép, az implementáció a tényleges használatba vételhez legfeljebb csak hozzájárulhat.

Ennek ellenére végül mégis olyan döntés született, hogy a NAT megjelenése a közoktatási gyakorlatban - együttesen a vizsgarendszer kiépülésével és szabályozó szerepének kiszélesedésével - olyan horderejű változás, amely feltétlenül indokolttá teszi központi, jól megtervezett implementációját. Nyilvánvalóan közre játszott ebben a döntésben az a fajta tradíció, hogy Magyarországon ezideig minden közoktatási reform, és jelentősebb modernizáció együtt járt ilyen központilag tervezett, központi intézkedésekkel és komoly költségvetési pénzekkel megtámogatott fejlesztési akciósorozattal. Az implementációs stratégia kidolgozása Pőcze Gábor nevéhez fűződik, elképzelései szűkebb szakmai körökben kerültek megtárgyalásra, és a szakmai sajtóban is megjelentek. (Pőcze, 1995 .)

Az elképzelés lényege szerint a Nemzeti Alaptanterv önmagában nem kényszeríti ki sem a fenntartók viselkedésének, sem az iskolák szakmai munkájának, sem az egyes pedagógusok oktatási tevékenységének jobbítását. A NAT változásokat akkor generál, ha törvényi környezete az önkormányzatokat helyi- és regionális oktatástervezésre, más fenntartókkal való együttműködésre, az iskolákat funkciójuk átgondolására, a pedagógusokat a sajátjuknak érzett iskolai szakmai koncepciók megvalósítására ösztönzi; az implementáció pedig a NAT infrastruktúrájának: tankönyv-, tanterv-, taneszközkörnyezetének kiépítésével, valamint szolgáltatórendszerének: pedagógus-továbbképzés, tanácsadás, információ szolgáltatás megteremtésével támogatja ezeket a folyamatokat. Az MKM feladata a NAT bevezetésében a még hiányzó törvényi környezet mielőbbi megteremtése, az implementáció költségeinek tervezése, a pedagógiai szolgáltató intézeteknek, kitüntetetten az Oszágos Közoktatási Intézetnek pedig a folyamat levezénylése.

Az implementációs terv kétségkívül leginkább kidolgozott területe a komplex módon végiggondolt továbbképzési rendszer volt, amely nem csupán a képzők kiválasztására és kiképzésére, a képzésbe bevonandó célcsoportok kijelölésére vállalkozott, hanem a különböző érdekeltségű csoportok számára szükségesnek tartott tanfolyamok részletes tematikáját is magába foglalta. Hasonlóan nagy teret szentelt a NAT bevezetéséhez elengedhetetlen központi beruházások elemzésének, a tankönyv-, tanterv-, és taneszközfejlesztési beruházásoknak a közoktatási információs rendszer kiépítésének és a NAT implementációhoz elengedhetetlenül szükséges értékelési és vizsgaközpontok felállításának.

A koncepció kidolgozója elemezte az implementáció lehetséges finanszírozási modelljeit, és figyelmeztetett arra, hogy a központi vezérlésű fejlesztési programoknál világszerte így Magyarországon is tapasztalható pazarlás csak akkor csökkenthető, ha költségvetési támogatások a lehető legkevesebb közvetítéssel magukhoz a közszolgáltatásokat igénybevevőkhöz kerülnek, azaz a továbbképzésre szánt pénzeket, nem a tanfolyamok szervezői kapják céltámogatás formájában, hanem a résztvevő pedagógusok tudják belőle megfizetni képzési költségeiket, a tankönyvpiacot segítő tőkeinjekciók nem a kiadóknál, szerzőknél, hanem vásárlóerő formájában a felhasználóknál jelentkeznek. Hagsúlyozta, hogy az implementáció kedvező költségvetési kondíciói mellett is könnyen elképzelhető, hogy a NAT, mint modernizációs eszköz nem tudja kifejteni a tőle elvárt hatásokat, ha például az iskolafenntartók nem tudják finanszírozni a pedagógiai programokba foglalt szakmai innovációk csekély többletigényét, mert implementációs pénzek nem jutnak el hozzájuk.

Az implementációs szakirodalom jeleseire hivatkozva Pőcze elengedhetetlennek tartotta, hogy egy széleskörű legitimitást élvező grémium szakmai kontrollt gyakoroljon az implementáció minden lényeges mozzanatára, biztosítsa a folyamat demokratikus vezetését, irányítását. Ez az elképzelés azonban, csakúgy mint a terv néhány más pontja nem valósult meg a későbbiekben.

Végezetül a koncepció kidolgozója a régi reflexek felélesztésétől óvta az oktatásirányítókat, akiknek el kell tudni viselniük, ha a változások nem az ütemterveknek megfelelően alakulnak az implementáció folyamatában; és irányítási önmérsékletet kell tanúsítaniuk akkor is, ha a fejlődés nem látványos és azonnali, vagy a nagyobb dependenciaigényű csoportok esetleg tehetetlenséggel vádolják a minisztériumot.

Az implementáció folyamata és eredményei

A kilencvenes évek második felétől az Országos Közoktatási Intézet vált az állami minőségbiztosítás fő intézményévé, így szinte magától értetődően lett a NAT implementációs pénzalap egy tetemes részének kezelője, és hárult rá a legfőbb felelősség az implementáció segítéséért, a tantervi és tankönyvválasztékkal kapcsolatos szolgáltatásokért. Az OKI-t bízták meg az új vizsgarendszer kidolgozásával és a tanulási eredmények monitor típusú követéses vizsgálatával.

A alaptanterv bevezetéséig rendelkezésre álló időben az OKI négy részprogram keretében próbálta a NAT implementációt segíteni:
1. a választható tantervek kínálatának megteremtésével,
2. a tanterveket az iskolákhoz eljuttató csatornák kialakításával,
3. a pedagógusok felkészítésével a helyi tantervkészítés folyamatára;
4. a fenntartók felkészítésével a pedagógiai program elfogadásával kapcsolatos feladatokra

A kínálat megteremtésére és a tantervek terjesztésére a legmegfelelőbb útnak az elektronikus út ígérkezett. A számítógépes elérhetőség mellett szólt, hogy rendelkezésre állt egy tantervírásra alkalmas szoftver a “Profil", és egyértelmű volt, hogy a tanterveket ily módon lehet majd leggyorsabban továbbítani a felhasználókhoz, akik a helyi tanterveikbe a legegyszerűbb szövegszerkesztőkkel átemelhetik majd az adaptálásra kiválasztott minősített tanterv elemeit. A számítógépes adatbank létrehozását az OKI kezdeményezte és az MKM támogatta.

Minősített tantervek


Az MKM jóváhagyása és a szükséges pénzeszközök átutalása meglehetősen elhúzódott, így csak 1996 végétől indult meg a tantervi adatbank feltöltése. Az OKI szerződést kötött a felkért tantervfejlesztőkkel komplett iskolai tantervek és műveltségterületenkénti/tantárgyak szerinti tantervek elkészítésére, és felkérte a lektorokat a tantervek minősítésére.
(A minősítés nem jelent mást, mint annak igazolását, hogy a tanterv megfelel annak amit állít magáról, azaz az általa meghatározott időkeretben és megnevezett ( tanulócsoportra, tanulásszervezési eljárásokra, tanulási célkitűzésekre, haladási tempóra vonatkozó) feltételek mellett teljesíthetők a NAT (és a NAT-on felüli) követelmények.)

1. táblázat - A tantervi adatbankban szereplő tantervek száma a tantervek fajtái szerint 1995. május 15-én

Tanterv fajtája Tantervek száma

Teljes iskolára készült tanterv 2
Műveltségterületre készült tantervcsalád 13
Tantárgyak tantervei 146
Forrás: Tantervi adatbank (Bognár-Horváth H, 1997)

2. táblázat - A tantervi adatbankban szereplő tantervek száma egyes műveltségi területek szerint

Tanterv Tanterv száma

Magyar nyelv és irodalom 14
Élő idegen nyelv 17
Matematika 22
Ember és társadalom 15
Ember és természet 27
Földünk és környezetünk 3
Művészetek 22
Informatika 8
Életvitel és gyakorlati ismeretek 5
Testnevelés és sport 13
Forrás: Tantervi adatbank (Bognár- Horváth H.,1997)

A jóváhagyott tantervi projektek közül leginkább a komplett iskolai tantervek elkészültében mutatkozott lemaradás, mert ezek a tantervek csak akkor kerülhettek be az adatbankba, ha minden egyes elemük elkészült, és a szerzők végeztek a lektori észrevételeket követő javításokkal is. A 10-12 osztályra, esetenként 20-30 tantárgyra kiterjedő több, mint ezer oldalas - a tantervfejlesztők sokaságát mozgósító - teljes iskolai tantervcsomagnál nem lehetett a munkát olyan feszített ütemezéssel elvégezni, mint a csak egy tantárgyra vagy műveltségterületre szorítkozó tantervek esetében. Ugyanakkor az iskolák pontosan az ilyen komplett tantervek iránt mutattak igen nagy érdeklődést, így ezeknek a hiánya komoly érv volt a NAT bevezetését elhalasztani kívánók számára.


Információs szolgáltató rendszer


A tantervi kínálat megteremtésével párhuzamosan az OKI szakemberei hozzáláttak a közoktatás információs szolgáltató rendszerének kiépítéséhez, amelyben elsősorban a megyei pedagógiai intézetekre, mint bázisokra támaszkodtak. A megyei pedagógiai intézetek - a Soros Alapítvány támogatásával - már 1995-től végeztek információs szolgáltató tevékenységet, amely elsősorban a különböző pályázati lehetőségek folyamatos megismertetésére terjedt. E tevékenységhez az intézetek a Soros Alapítványtól kaptak számítógépet és internet hozzáférést is. Az OKI megállapodást kötött az Alapítvánnyal, hogy e rendszer bázisán működjenek a megyei pedagógiai intézetek Közoktatási Információs Irodái, amelyek tevékenységéhez az OKI a szükséges információkon kívül a működési költségeikhez való hozzájárulást biztosította (lásd táblázat).

Közoktatási Információs Irodák (Megyei Pedagógiai Intézetek)

Irsz. Város Név cím Intézet Telefon
6000 Kecskemét Bodor Zoltán
Hornyák Zoltán
Katona József tér 8. Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet 76/416-420
7626 Pécs Gajdus Istvánné Széchenyi tér 9. Baranya Megyei Pedagógiai Intézet 72/211-700, 72/241-124
5600 Békéscsaba Dr. Tímár Éva
Zsotár Gyula
Luther u. 5/b. Békés Megyei Pedagógiai Intézet 66/444-109
3534 Miskolc Régéci Zoltánné
Udvarnoki Miklósné
Andrássy u. 96. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet 46/379-790, 46/401-433
1088 Budapest Borbély Imre Vasu. 8. Fővárosi Pedagógiai Intézet 1382-156
1052 Budapest Gérnyi Ferencné Városház u. 7. Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet 1176-726
6726 Szeged Szuromi Pálné Középfasor 1-3. CsongrádM egyei Pedagógiai Intézet 62/431-402
8000 Székesfehérvár Gerse István Marx tér1. Fejér Megyei Pedagógiai Intézet 22/310-589
9022 Győr Telekes Annamária Bajcsy-Zs.u. 80/84. Győr-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet 96/310-287
4024 Debrecen Csontó Béla
Nagy Jánosné
Piac u. 42/48. Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet 52/449-630
3300 Eger Osváth Péter Széchenyi u. 47. Heves Megyei Pedagógiai Intézet 36/422-600
5000 Szolnok Rácz Éva Magyarút 4. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet 56/422-652
2800 Tatabánya JuhászM ihály Főtér 4. Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet 34/317-433
3100 Salgótarján Guszlev Viktor Május 1 út 77. Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet 32/310-574/45, 32/314-814
7400 Kaposvár Nagy Károly Csokonai u. 3. Somogy Megyei Pedagógiai Intézet 82/315-122/147
4400 Nyíregyháza KindruszPál Buzau. 5. Szabolcs-Szatmár Megyei Pedagógiai Intézet 42/311-499
7100 Szekszárd Pámer Jakab Mártírok tere 11/13. Tolna Megyei Pedagógiai Intézet 74/312-918
9700 Szombathely Zelles Ilona Petőfi S. u. 8. Vas Megyei Pedagógiai Intézet 94/314-174
8200 Veszprém Tamás Gyula
Varga Katalin
Iskola u. 8. Ipari Szki. és Általános Gimnázium 88/406-866
8900 Zalaegerszeg Kámán Tibor Kossuth L. út 45-49. Zala Megyei Pedagógiai Intézet 92/313-293

Az OKI 1996 májusában nyílt pályázatot írt ki a közoktatás intézményei (iskolák, kabinettek) számára. Ebben felkínálta, hogy szükség esetén nagyobb teljesítményű PC, nyomtató, fénymásoló és/vagy telefonvonal kiépítésével, az információs szolgáltatásokhoz szükséges működés költségeihez való hozzájárulással, valamint a szolgáltatást végző személy részbeni díjazásával támogat intézményeket. Cserében heti 20 órában - meghatározott rendszeres nyitvatartási idő mellett - biztosítani kellett a pályázóknak, hogy a tantervbank tartalmához az érdeklődők önköltséges áron hozzájuthassanak. A megyei pedagógiai intézetek mellett 1996-ban végül is újabb 21 Közoktatási Információs Szolgáltató Pont létesítettek (lásd: táblázat).

Közoktatási Információs Szolgáltató Pontok

Város Név Intézmény Cím Telefon Fax
Baja Papp Károly Újvárosi Általános Művelődési Központ Baja 6500 Oltványi u. 14. 79/326-571 79/325-229
Biharkeresztes Szabó András Bocskai István Gimnázium, Szakiskola és Diákotthon 4110 Ady E. u. 2. 54/430-146 54/430-084
Budapest Bak Zsófia Alapítványi és Magániskolák Egyesülete 1096 Vendel u. 3. 215-62-20  
Csongrád Cseri Gábor Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola 6640 Kossuth tér 1. 63/482-715 63/383-233
Gödöllő Fejes József Damjanich János Általános Iskola 2100B atthyány Lajos u. 32. 28/414-940
20/437-476
-
Gyöngyös Fenyő István II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola 3200 Petőfi út 2. 37/301-635 -
Hajdunánás Kissné Körtvélyesi Idikó Barcsa János Általános Iskola 4081 Polgári u. 71.sz. 52/380-611
20/260-353
-
Hódmezővásárhely Sisák Zoltán Bethlen Gábor Református Gimnázium 6800 Szőnyi u. 2. 62/341-703 62/344-337
Kalocsa Hábel József Belvárosi Általános Iskola 6300 Szent I. kir. út 12-14. 78/461-461 -
Komárom Pokornyiné Pintér Ildikó Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Szakiskola 2900 Czuczor Gergely u. 34/340-329 34/341-584
Mátészalka Jágri Ilona Gépészeti Szakközépiskola 4702 Kölcsey u. 12. 44/312-884 -
Nagykanizsa Faragó Zsolt Zsigmond Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola 8800 Sugárút 13. 93/310-591 93/314-385/139 m.
Ózd Kovács Ottó Szabó Lőrinc Általános és Szakiskola 3600 Brassói út 1. 48/473-712 48/471-587
Pápa Huszár Endre Petőfi Sándor Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 8501 Várkertút 6. 89/318-025 89/324-953
Pécs Bebesiné Turi Katalin Apáczai Nevelési Központ 7600 Apáczai Krt. 1. 72/441-325 72/441-965
Sárospatak Kiss Zoltán Árpád VezérGimnázium 3950 Arany János u. 5-7. 47/314-158 47/312-140
Sopron Friedrich Zsolt Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium 9400 Ferenczy János u. 7. 99/311-468 99/333-420
Szigetvár Barczikay Lászlóné Szigetvár Város Önkormányzat

Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola

7900 Rákóczi Ferenc u. 9-13. 73/413-280 73/312-525
Tamási Kaszás Dezső Béri Balogh Ádám Gimnázium 7090 Bezerédj u. 1. 74/473-679 -
Tiszafüred Fehér Istvánné Kossuth L. Gimn. Kereskedelmi Szakközépiskola és Koll. 5350 Barossút 36. 59/350-220 -
Zalaegerszeg Szabó Károly Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ 8900 Apáczai Csere János tér 5. 92/311-396 92/311-426

Az összesen 41 helyen működő adatbanki szolgáltatáshoz a Soros Alapítvány egységesen lehetővé tette az internet hozzáférést is.

A helyszínen pedig az érdeklődők - igényeik szerint - különböző formában juthatnak hozzá a minősített tantervekhez:

  • lemezen, Profil szoftveren (akár az aktuálisan teljes tantervbankhoz is);
  • lemezen, Word formátumú dokumentum fájlként;
  • kinyomtatottan;
  • fénymásolatban.

A minden szolgáltatóegységben vezetett és havonta összesített ú.n. "forgalomnapló" adatai szerint leginkább a teljes tantervi adatbankot viszik el az érdeklődők Profil formátumban, vagy egy-egy tantárgy tanterveit, de ezeket már inkább Word dokumentumként vagy nyomtatásban. Ugyancsak a forgalomnaplókra támaszkodva megállapítható, hogy a legutolsó rendelkezésre álló - a márciusi - adatok szerint a hónapban több mint 800 különböző iskola vette igénybe e tantervi szolgáltatásokat, nem egy közülük több alkalommal is.(Bognár-Horváth H., 1997)

Az információ szolgáltatások közé tartozik még a közoktatás alapadatait tartalmazó (az intézményeket nyilvántartó és azokban különböző szempontok szerinti keresést lehetővé tevő) adatbázishoz és az országos szakértői, vizsgáztatói névjegyzékhez valamint a tankönyvi adatbázishoz való hozzáférés biztosítása, amely segíti mind a fenntartókat mind pedig az intézményeket, hogy aktuális szükségleteikhez megfelelő szakembert találjanak. Mindkét adatbázishoz az interneten keresztül is hozzá lehet férni, nemcsak a szolgáltatás helyszínein.

A hivatalosan 1997 január 17-én átadott szolgáltató rendszer megindulása után rövidesen egyértelművé vált, hogy még mindig vannak az országnak olyan régiói, ahol túlságosan nagy távolságra vannak, nehezebben megközelíthetőek az adatbankok, vagy igen magas a kiszolgálandó intézmények száma (Budapesten), ezért 10 újabb szolgáltató pont átadására került sor.(lásd: táblázat)

Közoktatási Információs Szolgáltató Pontok II.

Város Intézmény Név Cím Telefon Fax
Budapest XXII. Kerületi Pedagógiai Kabinet Kovács Márk 1221 Tompa u. 8. 226-5584 (m)
131-4132 (o)
226-5584
Budapest III. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Intézet Szikora Pál
Jákfalvi Gabriella
1031 Kalászi út 5-7. 388-7113 (m) 388-7113/13
Püspökladány Karacs Ferenc Gimnázium és Ruhaipari Szakközépiskola Gali Zoltán 4150 Gagarinút 2. 54/451-102 (m) -
Budapest Okker OktatásiIroda Kolacsek Gyula 1067 Csengery u. 68. 302-1521 (m) 332-4587
Kapuvár Pátzay Pál Általános Iskola Harmath Lajos 9330 Kossuth L. u. 9-11. 96/241-224 (m) -
Szeged Humán SzolgáltatóKözpont Pedagógiai Intézet Szerdahelyi Emőke 6723 Sás u. 2. 62/485-661 (m) 62/485-661
Marcali Berzsenyi Dániel Gimn. és Közgazdasági Szakközépiskola Fellegi Bálint 8700 Petőfi u. 16. 85/412-244 (m) 85/411-548
Balassagyarmat Május 1 Úti Általános Iskola Fábián Gábor 2660 Május 1. Út 2. 35/301-239 (m) -
Dunaújváros Petőfi Sándor Általános Iskola Farkasné B. Andrea 2400 Római Krt. 2. 25/323-612 (m)

25/404-031 (o)

-
Vác Földváry Károly Általános Iskola Sági László 2600 Nagymező u. 14. 27/315-297 (m) -


Nyilvánvalóan enyhíti a tantervi adatbankok kezelőire nehezedő nyomást, hogy május elejétől folyamatosan már egyszerű HTML fájlként is megjelennek az OKI honlapján az adatbank tantervei, amely az internet hozzáféréssel rendelkezők számára már azt is lehetővé teszi, hogy a szolgáltató pontok felkeresése nélkül közvetlenül válogassanak a tantervek közül. Ebben formátumban a tantervek megjelenésükben egyszerűbbé, könnyebben áttekinthetővé váltak. A HTML formátum hátránya viszont, hogy így mindegyik tanterv önálló dokumentummá válik, s ezzel elvész az a rendszerkörnyezet - a sokféle szempont szerint keresési és összefűzési lehetőség, a tankönyvi adatbázissal való azonnali kapcsolatba lépés -, amelyet a Profil lehetővé tesz.

A közoktatás szolgáltató rendszere egy év alatt lényegében kiépült és úgy tűnik, hogy a kezdeti zökkenők után megfelelően működik. Ezzel párhuzamosan elhallgattak azok a kritikusok akik, a tanároknál tapasztalt idegenkedésre, később pedagógus közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva elhibázottnak minősítették a számítógépes tantervi adatbankra épülő implementációt.

Kétségtelen, hogy a tanárok általában nagyobb segítségnek tekintik a nyomtatott formában közre adott minősített tanterveket (különösen a falusi iskolák tanárai és a tanítói végzettséggel rendelkezők), mint a mágneslemezen rögzítettet, de hívei is vannak az utóbbinak különösen a középiskolai és a városi tanárság körében (Liskó, 1997.)

Az idegenkedés igen kemény motívumait tárta fel az OKI Kutatási Központjának szervezésében 1996 decemberében elvégzett reprezentatív vizsgálat, melynek eredményei szerint az iskolák igazgatóinak, a helyi tanterv készítéséért felelős intézményvezetőknek több mint fele (50,7 százaléka) nem ismeri a számítógép kezelését, ugyanezen vizsgálat kimutatta, hogy a közoktatási intézmények 8,8 százalékában ma sincs egyetlen számítógép sem. (Vágó, 1997.) Mindenképpen sajnálatos, hogy az MKM hatalmas informatikai fejlesztési programja -az általános iskolák magas önrészesedési hozzájárulásának feltételül szabásával - éppen ezeket a legszegényebb, falusi kisiskolákat zárta ki a számítógéphez jutás lehetőségéből, azaz az informatikai fejlesztést nem kívánták a NAT implementációs feladatokkal összehangolni.

Továbbképzés

A NAT implementációt levezénylő Országos Közoktatási Intézet három féle továbbképzési lehetőséget biztosított a pedagógia programot, helyi tantervet készítő pedagógusoknak és intézményvezetőknek illetve a fenti dokumentumok jóváhagyásában érintett szakértőknek és iskolafenntartóknak.

1. A helyi tantervkészítő három napos, kiscsoportos tréningeken, elsősorban a legpraktikusabb tudnivalók átadása, a résztvevők képességfejlesztése folyt.
A részprogramban 730 pedagógus szerzett új kompetenciákat.

2. Az intézet minisztériumi támogatással megyénként 2-3 multiplikátor felkészítését vállalta 4 napos tanfolyamok keretében, azzal a céllal, hogy az ország minden megyéjében legyenek kiképzett szakemberek, akik segíteni tudnak az iskoláknak helyi tantervkészítési problémák megoldásában. A résztvevőket a megyei pedagógiai intézetek jelölték ki, nem csak saját munkatársaik köréből. A jelentkezőknek írásban kellett kötelezettséget vállalni arra, hogy a végzés után multiplikátori tevékenységet fognak folytatni. A felkészítés része volt egy 4-5 hónappal későbbi szupervízió, amikor a tanfolyamvezetők a tapasztalatokat és problémákat megbeszélték a multiplikátorokkal. Nyomon követhető, hogy az OKI által kiképzett multiplikátorok tevékenysége folyamán a pedagógus társadalom jelentékeny részét, közel 10000 embert sikerült bevonni a helyi tantervre való felkészülésbe (lásd: 3. táblázat).

3. táblázat - A multiplikátorok által tartott helyi tanterv előadások és tréningek résztvevőinek száma megyék és finanszírozók szerint

  Előadások Tréningek
Megye Előadások száma Résztvevők száma Tréningek száma Résztvevők száma

Baranya 27 1091 3 87
Bács-Kiskun - - - -
Békés 21 486 14 237
Borsod-Abaúj-Zemplén 15 455 12 325
Csongrád 7 180 20 640
Fejér 5 100 5 90
Győr-Moson-Sopron 15 457 7 156
Hajdú-Bihar - - - -
Heves 32 1137 5 106
Jász-Nagykun-Szolnok - - - -
Komárom-Esztergom 7 231 3 70
Nógrád 23 410 12 180
Pest 51 2660 6 185
Szabolcs-Szatmár-Bereg - - - -
Somogy 6 85 10 183
Tolna 9 217 3 87
Vas 9 278 1 18
Veszprém - - - -
Zala 8 305 - -
Budapest - - - -

Összesen 235 8092 101 2364

3. Végül az OKI a NAT implementációs keretből hatvan millió forinttal támogatta a pedagógiai intézetek továbbképzéseit. Az intézetek pályáztak továbbképzési programjaikkal, amelyek igen változatos képet mutattak. A programok zöme a Nemzeti alaptantervvel általában vagy annak valamely műveltségi (rész)területével foglalkozott, de a NAT közös követelményei, ha úgy tetszik a nevelési kérdései is majd minden megyében terítékre kerültek. Több mint 4000 részvevője volt a pedagógiai programot és a helyi tantervet érintő felkészítéseknek (ezen belül 1226-an voltak az önkormányzati oldal képviselői). A speciális programok közül megemlí-
tendők a kisebbségi, gyógypedagógiai témával, a kollégium, és a gyermekotthon kérdéseivel foglakozó rendezvények. A pedagógiai intézetek szervezésében összesen mintegy tízezren ismerkedtek a NAT-al és az iskolai bevezetés feladataival. (Bognár-Horváth H., 1997.)

A minisztérium gyorsan reagált a NAT implementációt érő támadásokra és olyan akciók sorozatát indította el, amely a NAT bevezetésében involváltak körét kívánta kiterjeszteni (az iskolák számára kiírt helyi tantervkészítő pályázattal), a támogatók táborát gyarapítani (az önkormányzati szféra megnyerésével, az iskoláknak ígért fejlesztési pénzek rendelkezésre bocsátásával) illetve népszerűsítő, informáló kiadványokat jelentetett meg, műsorokat indított el a szülők, diákok, a mindezideig érdektelen, vagy a NAT-ot éppenséggel ellenző pedagógusok tájékoztatására.

A NAT implementációjának segítése érdekében 1996 őszétől a minisztérium az alábbi programokat indította el:
(Az MKM Közoktatási és Továbbképzési Főosztály tájékoztatója.)

A televízió Repeta című, alapvetően diákoknak szóló műsora előtt elindította a “NAT-Repeta" című programot, ami hetente négy alkalommal, 30 perces műsorban foglalkozik az új tantervi szabályozás szinte minden vonatkozásával. Az élő adásban riportok, interjúk mellett közvetlen telefonos kérdez-felelek is működik:

A Köznevelés című hetilap mellékletén rendszeresen megjelenteti a “NAT-lap"-ot ami konkrét információkat nyújt, ajánlásokat tesz a NAT kapcsán pedagógusoknak, iskoláknak:

Megjelentette a NAT - naptárt, az iskoláknak és az iskolafenntartóknak szóló tájékoztatást az alaptanterv bevezetésével és a helyi tanterv elkészítésével kapcsolatos feladatokról és azok ütemezéséről.

A Közoktatási Modernizációs Alappal együttműködésben két pályázatot hirdetett iskoláknak, egyrészről helyi tantervek, másrészről pedig átmeneti tantervek írására. A tizenkilenc győztes iskola helyi tantervét kinyomtatva (kb. 5 ezer oldal) eljuttatta a megyei pedagógiai intézetekhez, ahol az iskolák a többi ajánlott terv mellett ezeket is átvehetik, természetesen ingyen. A helyi tantervek között 1-6, 1-8, 1-10, 6-12, 9-10, 9-12, évfolyamos is megtalálható, a fogyatékos iskolák programjai mellett.

Megjelentette az önkormányzatok (ÖNKOR-LAP) lapjának egy tematikus számát, amelyben részletes információkat kaptak az önkormányzatok, önkormányzati képviselők a NAT-tal kapcsolatos feladataikról:

Támogatott olyan regionális, megyei rendezvényeket, konferenciákat, amelyek témája a NAT implementációja volt.

A KOMA három, ez évi pályázatát is lényegében a NAT implementáció szolgálatába állították: az “Ember és társadalom" címűt, amely a NAT ezen műveltségterületének minden irányú “feldolgozását" segíti, a továbbképzéstől a tankönyveken át, a multimédia anyagokig, a “továbbképzés I." pályázatot, amely a közoktatási szakértők pedagógiai programok értékelésére, véleményezésére való felkészítését szolgálja, és a “továbbképzés II." pályázatot, amelyen azokra a műveltségi területekre készítik fel a pedagógusokat, amelyeket eddig nem, vagy csak kevésbé oktattak a pedagógusképző intézményekben:

NAT-NAPTÁR

Művelődési és Közoktatási Minisztérium tájékoztatója az iskoláknak és az iskolafenntartóknak a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével és a helyi tantervek és a helyi tantervek készítésével kapcsolatos feladatokról.

1. A kormány 1995. október 26.-án hagyta jóvá a Nemzeti Alaptantervet. 1996. július 5.-én a parlament elfogadta az 1993. évi közoktatás törvény módosítását (1996. évi LXII. törvény). A törvény 8.§-a kimondja, hogy “az iskolában a nevelő és oktató munka - az iskolai pedagógiai program részét alkotó - helyi tanterv alapján folyik" (9).

2. Az iskolák pedagógiai programjukat 1998. szeptember 1-jétől az egész iskolára, míg a helyi tantervet az 1. és a 7. évfolyamtól kezdődően vezetik be. A NAT és a helyi tantervek szerinti tanítás tehát 6 év alatt halad át az egész közoktatási rendszeren.

3. A pedagógiai program, a helyi tanterv és a szakmai program átgondolt tervezést igényel. 1996 éve a tájékozódás és gondolkodás éve volt, de 1997 elején már ajánlatos elkezdeni a tervezést, amit legkésőbb 1997 novemberéig le kell zárni. A tervezést folyamatos munkának képzeljük el, melynek során többször is konzultálni kell a szakértőkkel/szaktanácsadókkal illetve az önkormányzat illetékes képviselőivel. Az iskolai tervező munka fontosabb szakaszai a következők:

3.1 Június hónap során célszerű elkészíteni az iskola pedagógiai programjának és helyi tantervének a vázlatát. Kívánatos, hogy a tanévzáró értekezleten a nevelőtestület ezt megismerje.

3.2 A nevelőtestület november végére a pedagógiai program és a helyi tanterv végleges változatát fogadja el, amelyet az önkormányzatok ezt követően véleményeztetni tudnak a szakértőkkel.

4. a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Országos Közoktatási Intézet (OKI), a megyei és fővárosi (kerületi) pedagógiai intézetek bevonásával mindent elkövetnek, hogy az iskolaigazgatók az önkormányzati képviselők, a pedagógusok, a munkaközösség-vezetők, a szakértők és a szaktanácsadók a feladatok elvégzéséhez szükséges információkat idejében megkapják. Erről a közvéleményt rendszeresen tájékoztatjuk.

Nem utolsó sorban széles körű társadalmi és szakmai kontroll mellett elkészültek és a napi lapokban is megjelentek a NAT-hoz kapcsolódó, illetve az azt “kiteljesítő" jogszabályok:

  • kormányrendelet az érettségiről:
  • li>miniszteri rendelet az alapműveltségi vizsgáról:
  • irányelvek (miniszteri rendelet formájában) a fogyatékos tanulók óvodai és iskolai nevelésérő, oktatásáról:
  • miniszteri rendelet a két tanítási nyelvű iskolákról:
  • miniszteri rendelet a nemzetiségi és etnikai kissebségek neveléséről, oktatásáról.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.