2019. június 16., vasárnap , Jusztin

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 1997

Függelék 10-19

2009. június 17.

10. táblázat

A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 1920-1996 (%)


Általános iskola Befejezett


0 1-3 4-7 8 Szakmunkás- képző, szakiskola Középiskola Felsőfok Összesen

1920 13,5 15,6 61,7 6,1 - 2,0 1,1 100,0
1930 9,0 15,5 64,5 7,4 - 2,5 1,1 100,0
1941 7,2 12,4 67,5 8,8 - 2,7 1,3 100,0
1949 5,7 12,0 64,4 13,2 - 3,4 1,3 100,0
1960 4,0 10,9 56,4 21,4 - 5,3 2,0 100,0
1970 2,4 8,0 43,8 28,2 4,8 9,6 3,2 100,0
1980 1,7 7,1 32,2 29,6 9,7 14,6 5,1 100,0
1990 2,0 5,6 23,6 32,0 10,3 16,2 7,6 100,0
1996 2,0 4,7 16,8 30,3 16,9 20,3 9,0 100,0

Forrás: Szukicsné, 1993; 1996-os mikrocenzus, KSH

 

11. táblázat

A 15 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 1960-1996 (%)


Általános  iskola

Befejezett



0 1-7 8 Szakmunkás-képző, szakiskola Középiskola Felsőfok Összesen

1960 3,3 63,8 24,3 - 6,2 2,3 100,0
1970 2,0 46,6 31,1 5,5 11,1 3,7 100,0
1980 1,1 32,8 32,8 11,0 16,5 5,8 100,0
1990 2,1 20,7 35,6 15,0 18,7 8,8 100,0
1996 0,8 14,0 33,5 18,9 22,7 10,1 100,0

Forrás: Szukicsné, 1993; 1996-os mikrocenzus, KSH

 

12. táblázat

Az aktív kereső népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 1960-1966 (%)


Általános iskola

Befejezett



0-7 8 Szakmunkás-képző és szakiskola Középiskola Felsőfok Összesen

1960 64,9 24,7 - 7,2 3,2 100,0
1970 39,0 34,1 7,8 13,9 5,2 100,0
1980 18,5 35,4 16,9 21,1 8,1 100,0
1990 5,2 33,4 24,2 24,8 12,3 100,0
1996 1,1 20,2 30,6 31,3 16,8 100,0

Forrás: Szukicsné, 1993; 1996-os mikrocenzus, KSH

 

13. táblázat

Ifjúsági munkaerőforrás,* 1988-1996 (%)


Végzettség 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996**

Felsőfok 10,5 11,3 10,6 10,1 9,9 9,3 11,0 13,8 15,8
Gimnázium 6,9 5,7 4,9 7,5 7,6 9,4 9,3 11,3 12,1
Szakközépiskola 18,0 12,5 10,8 11,5 13,0 17,2 14,3 10,8 8,1
Technikum - 0,2 3,1 3,2 3,7 3,7 6,8 8,2 11,8***
Szakmunkás 36,9 35,4 33,9 33,1 36,5 33,3 33,6 33,5 33,3
Szakiskola 2,5 2,8 2,8 2,9 3,2 5,1 6,4 7,2 5,7
8 osztály 19,9 26,2 27,2 24,3 20,3 18,2 15,1 12,1 13,2
8 osztálynál kevesebb 5,3 5,9 6,6 7,4 5,8 3,8 3,7 3,3 -

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Összesen (ezer fő) 138,3 142,6 152,4 167,5 172,6 180,3 174,3 151,8 148,6
Ebből
  Szakképzett 67,8 62,2 61,2 60,8 66,3 68,4 71,9 73,3 74,7
  Szakképzetlen 32,2 37,8 38,8 39,2 33,7 31,6 28,1 26,7 25,3

Forrás: Magyar Statisztikai Évköny, 1986-1995, KSH

*Az újonnan munkába lépők megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint.

** Előzetes adatok.

*** 1996-ban az összes, érettségi utáni képzésben részt vett.

14. táblázat

A reál GDP változásának üteme négy közép-európai országban, 1987-1996 (1987 = 100%)


Cseh Köztársaság* Magyarország Lengyelország Szlovákia*

1987 100 100 100 100
1988 102,6 99,9 104,1 102,6
1989 104,2 99,5 104,6 104,2
1990 103,8 96,2 92,5 103,8
1991 89,1 84,8 85,5 87,2
1992 83,2 81,1 87,7 81,1
1993 82,5 80,6 91,0 78,1
1994 84,6 83 95,7 81,9
1995 88,7 84,2 102,4 88,0
1996 93,6 85,1 108,6 n. a.

Forrás: Magyar Statisztikai Zsebkönyv ’96; Economic Outlook, 1996

* 1991 előtt egy országként szerepelnek.

 

15. táblázat

A kettős könyvvitelű vállalatok (a pénzügyi szektor kivételével) hozzáadott érték szerinti megoszlása tulajdonosi alszektoronként*, 1992-1995 (%)


1992 1993 1994 1995

Közösségi 55,7 41,9 34,8 27,1
Hazai magán 34,5 41,7 44,6 48,0
Külföldi 9,8 16,4 20,6 24,8

Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv és Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1992-1996, KSH

* A tulajdonosi alszektorokba történő besorolás a többségi tulajdonos típusa szerint történik.

 

16. táblázat

Az államháztartás egyenlegének (hiányának) alkaulása a GDP %-ában, 1992-1996


1992 1993 1994 1995 1996*

Központi költségvetés egyenlegea -6,9 -5,1 -6,3 -5,3 -2,0

Ebből: Elsődleges egyenleg (MNB nélkül) -2,4 -1,9 -0,4 3,2 5,3
Kamategyenleg -4,2 -3,5 -6,5 -8,4 -6,5
MNB befizetések egyenlege -0,3 0,3 0,5 0,0 -0,8
Elkülönített alapok egyenlege 0,1 1,0 0,0 -0,2 -0,2
Társadalombiztosítás egyenlege -0,6 -0,9 -0,8 -0,7 -1,0
Helyi önkormányzatok egyenlege 0,4 -0,5 -1,3 -0,3 0,0

ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENLEGEb

-6,9 -5,5 -8,4 -6,4 -3,1

Privatizációs befizetés 0,8 0,3 0,7 2,7 3,6
Nettó kölcsönnyújtás mínusz törlesztés 0,1 0,0 0,0 -0,3 0,0

Központi költségvetés GFS egyenlegec -6,8 -5,1 -6,4 -5,5 -1,9
Ebből: Elsődleges GFS-egyenleg (MNB nélkül)d -2,3 -1,9 -0,4 2,9 5,4

Forrás: MNB

* Előzetes adat.

Megjegyzés: a negatív számok hiányt, a pozitív számok többletet jelentenek. Az egyes cellák közti belső összefüggések a kerekítések miatt nem mindig teljesülnek pontosan! A költségvetés elsődleges egyenlege nem tartalmazza a kamatfizetéseket. A GFS (Government Fianancial Statistics), a nemzetközi kormányzati statisztikai rendszer alapján számolt egyenleg annyiban különbözik a normál" egyenlegtől, hogy a kamatfizetéseken túl figyelembe veszi a hitelek mozgását, valamint a privatizációs bevételeket, vagyis a tőkemozgást is.

a) Központi költségvetés egyenlege = elsődleges egyenleg (MNB nélkül) + kamategyenleg + MNB-támogatások és -befizetések egyenlege

b) Államháztartás egyenlege = Központi költségvetés + elkülönített alapok + társadalombiztosítás + helyi önkormányzatok egyenlege

c) Központi költségvetés GFS egyenlege = központi költségvetés egyenlege + privatizációs befizetés + nettő kölcsönnyújtás mínusz törlesztés

d) Elsődleges GFS-egyenleg (MNB nélkül) = elsődleges egyenleg (MNB nélkül) + nettó kölcsönnyújtás mínusz törlesztés

17. táblázat

Az államháztartási kiadások a GDP %-ában, 1990-1996


1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996

Összes kiadás 63,0 64,9 61,4 61,1 64,0 57,8 54,3
Ebből
Lakossági célú kifizetések 34,0 39,3 36,2 36,8 36,7 32,4 28,3
Ezen belül
Fogyasztói ár-kiegészítés (gyógyszer nélkül) 1,8 1,8 0,7 0,6 0,6 0,6 0,7
Egészségügyi és szociális szervek 4,5 5,1 6,3 5,2 5,5 4,8 3,7
Táppénz 1,2 1,3 1,0 1,0 0,9 0,7 0,5
Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ártámogatása 1,3 1,7 1,5 1,5 1,6 1,5 1,5
Oktatási szervek 5,6 6,4 5,8 6,9 7,5 6,5 6,0
Kulturális, sport és ifjúsági szervek 1,4 1,6 1,8 2,3 2,2 1,8 1,5
Magánerős lakásépítés támogatása 1,2 1,1 1,0 0,9 0,7 1,1 0,8
Kamattámogatás 2,9 2,7 0,2 0,1 0,1 0,2 0,1
Egyéb támogatás 0,1 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
Munkanélküli-ellátás stb. 0,1 1,6 3,4 4,0 3,9 3,3 2,6
Nyugdíj 9,7 11,3 10,4 10,3 10,1 9,3 8,8
Családi és gyermeknevelési támogatások 4,0 4,6 4,1 4,0 3,5 2,6 2,1

Néhány tétel funkcionális bontás szerint

Általános irányítási feladatok 2,5 2,6 3,3 3,3 3,7 3,2 3,2
Védelem 1,6 1,8 1,6 1,5 1,4 1,0 1,1
Rend- és közbiztonság 4,3 7,0 6,0 9,8 9,5 7,0 7,9
Oktatás 5,6 6,4 5,8 6,9 7,5 6,5 6,0
Kultúra, vallás 1,4 1,6 1,9 2,3 2,2 1,8 1,5
Egészségügy 5,8 6,8 7,8 6,8 7,1 6,2 5,2
Társadalombiztosítás 15,2 18,3 18,8 19,0 17,4 15,1 13,4

Forrás: Lelkes, 1997

Megjegyzés: Nem hivatalos szakértői adatok, zárszámadási adatok alapján: az egyes államháztatási alrendszeek közti belső kapcsolatok miatt bizonyos kiadások többször (több helyen) is elszámolásra kerülnek. Ez is okozhatja azt az ellentmondást, ami a Függelék 120. táblázatában szereplő adatok és a táblázat adatai között található.

 

18. táblázat

Népesség és gazdasági aktivitás, év eleji adatok, 1990-1996 (ezer fő)

 


1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996


Össznépesség

10 375

10 355

10 337

10 310

10 277

10 246

10 212

Munkavállalási korú népesség

5 957

5 997

6 032

6 057

6 071

6 082

6 081

Foglalkoztatott*

5 227

5 052

4 534

4 090

3 881

3 793

3 744

Munkanélküli

24

101

406

663

632

520

496

Gazdaságilag aktív*

5 251

5 153

4 940

4 753

4 513

4 313

4 240

Gazdaságilag inaktív**

5 124

5 202

5 397

5 557

5 764

5 933

5 972

Eltartott

5 148

5 303

5 803

6 220

6 396

6 453

6 468


Száz foglalkoztatottra jutó eltartott

98

105

128

152

165

170

173


Forrás: Magyar Statisztikai Zsebkönyv ’96, KSH

* A szokásos magyar számbavételtől eltérően a gyesen és gyeden lévők nélkül. (Valójában emellett még a sorkatonai szolgálatot töltő foglalkoztatottakat is ki kellene vonunk a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében.)

** Gyesen és gyeden lévőkkel együtt.

 

19. táblázat

A népesség gazdasági aktivitása* nemek szerinti bontásban, 1994 (%)


Férfiak Nők Együtt

Ausztria 81,0 62,1 71,6
Belgium 72,9 56,1 64,6
Csehország 80,9 70,1 75,5
Dánia 84,2 73,8 79,1
Egyesült Királyság 83,0 65,4 74,2
Finnország 77,1 69,9 73,5
Franciaország 75,0 59,5 67,3
Görögország 74,6 44,6 59,6
Hollandia 79,1 57,4 68,4
Írország 78,7 47,6 62,9
Magyarország 66,2 52,8 59,7
Németország 80,8 61,8 71,5
Norvégia 82,3 71,3 76,9
Luxemburg 77,2 47,3 62,5
Olaszország 75,7 43,2 59,3
Portugália 81,1 62,2 71,4
Spanyolország 74,0 44,1 59,1
Svédország 78,1 74,4 76,3
Svájc 97,5 67,5 82,6
Törökország 81,4 33,7 57,8

Európai Unió 78,2 56,7 67,5
OECD európai országok 79,0 54,5 66,8
OECD-átlag 83,5 59,2 71,3

Forrás: Employment Outlook, 1996 és Economic Surveys, 1997

*A gazdaságilag aktívak (a foglalkoztatottak és a munkanélküliek) aránya az aktív korú (15-64 éves) népességen belül.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.