2019. június 16., vasárnap , Jusztin

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 1997

Függelék 1-9

2009. június 17.

1. táblázat

A különböző társadalmi feladatok megoldásának fontossága a közvélemény szerint, 1994 és 1997 (százfokú skálán)


1994 1997

Az életszínvonal-csökkenés megállítása 94 93
Az áremelkedések visszaszorítása 92 92
Az egészségügyi ellátás javítása 90 91
A gazdasági helyzet javítása 91 91
A közbiztonság javítása 71 91
A munkanélküliség visszaszorítása 93 91
A mezőgazdaság fellendítése 90 88
A szegények támogatása 83 84
A társadalmi béke megteremtése 84 83
A költségvetési hiány csökkentése 83 82

A közoktatás fejlesztése

82 82
A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése 83 82
Az ipar korszerűsítése 82 81
A környezetvédelem 82 81
A szabadságjogok tiszteletben tartása 86 79
A közlekedés fejlesztése 77 73
A kultúra támogatása 72 73
A szomszédos országokkal való kapcsolatok javítása 65 72
A bíróságok munkájának javítása 68 69
A vállalkozások támogatása 73 69
A közigazgatás korszerűsítése 91 68
A szomszédos országokban élő magyarok támogatása 72 63
Az Európához való csatlakozás 63 56
A hadsereg korszerűsítése 59 55

 

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Marketing Centrum, 1994. szeptember; Országos Közoktatási Intézet-Marketing Centrum, 1997. május

 

2. táblázat

Az egyes közfeladatok fontossága aszerint, hogy melyekre kellene az országnak leginkább pénzt költenie. Rangsor, 1990, 1995 és 1997


1990 1995 1997 1997
Az adott
feladatot
választók
aránya (%)

Az egészségügyi ellátás javítása 2 1 1 86
A közbiztonság javítsa 5 3 2 64
Az alacsony nyugdíjak emelése 1 4 3 58
A mezőgazdaság támogatása 13 8 4 47
A lakáshiány enyhítése 4 2 5 43
A munkanélküliek segítése 11 7 6 43
A nehéz fizikai munka jobb megfizetése 3 5 7 37

Az oktatás helyzetének javítása

7 10 8 34
A környezet védelme 6 6 9 28
A magánvállalkozások támogatása 10 11 10 17
Az értelmiség anyagi megbecsülése 8 9 11 16
Utak, autópályák építése 12 14 12 10
A honvédelem erősítése 15 15 13 8
A vízellátás, csatornázás javítása 14 13 14 7
A telefonhálózat kiépítése 9 12 15 2

 

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Országos Közoktatási Intézet-Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995; Országos Közoktatási Intézet-Marketing Centrum, 1997. május

A feltett kérdés: Melyek azok a dolgok, amelyekre az országnak a leginkább kellene pénzt költeni?"

Megjegyzés: 1997-ben az embereknek az öt legfontosabb közfeladatot kellett kiválasztaniuk, míg 1990-ben és 1995-ben valamennyi feladatot rangsorolniuk kellett abból a szempontból, hogy mennyire fontos, hogy az ország pénzt költsön rájuk. Ezért az összehasonlíthatóság a korábbi évekkel korlátozott.

 

3. táblázat

A különböző közszolgáltatásokkal való elégedettség 1990, 1995 és 1997 (ötfokú skálán)


1990 1995 1997 Eltérés
1995-1997

Áruellátás 3,37 3,80 4,23 +0,43

Oktatás

3,28 3,31 3,29 -0,02
Közlekedés 3,32 3,15 3,27 +0,12
Tömegtájékoztatás 3,52 3,23 3,18 -0,05
Egészségügy 3,13 2,73 2,43 -0,30
Ügyintézés a hivatalokban 2,60 2,43 2,42 -0,01
Közbiztonság - - 2,17 -
Munkalehetőségek 2,86 1,90 1,97 +0,04
Lakáshoz jutás 2,00 1,70 1,66 -0,04

 

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Országos Közoktatási Intézet-Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995; Országos Közoktatási Intézet-Marketing Centrum, 1997. május

 

4. táblázat

Hogyan alakult az oktatás színvonala az elmúlt tíz évben?" A válaszok megoszlása 1990, 1995 1997 (%)


1990 1995 1997

Nagymértékben javult 2 3 2
Inkább javult 25 35 24
Nem változott 30 30 31
Inkább romlott 28 22 29
Nagymértékben romlott 3 1 3
Nem tudja 13 9 11

 

Forrás: Szabó, 1997b

 

5. táblázat

A tantárgyak tanításával és a készségek kialakításával kapcsolatos elégedettség százfokú skálán, 1996


Mennyire tanítják jól a tárgyakat Mennyire tudja kialakítani az iskola a fontos készségeket

Anyanyelv 85 Legyenek jó állampolgárok 76
Matematika 83 Törekedjenek a továbbtanulásra 72
Informatika 79 Meg tudjanak szerezni egy állást 64
Természettudományok 78 Tudjanak egészségesen élni 62
Társadalomtudomány 75 Továbbtanulási készségek 61
Idegen nyelv 70 Értsék meg a világ többi országait 59
Technika 65 Önbizalom 54
Állampolgári ismeretek 60 Tudjanak együtt élni másokkal 51
Művészetek 52
Testnevelés 41

 

Forrás: Marián, 1997a

 

6. táblázat

A fontosnak ítélt középiskolai tantárgyak és készségek tanításával, illetve kialakításával való elégedettség Magyarországon, 1996 és az OECD-országokban, 1993/94 (százfokú skálán)


Tantárgyak Készségek Index*

Franciaország 84 62 73
Ausztria 78 63 70,5
Svájc 76 63 69,5
Dánia 75 59 67

Magyarország

72 62 67
Finnország 77 55 66
Belgium 72 58 65
USA 63 59 61
Portugália 58 58 58
Hollandia 64 51 57,5
Egyesült Királyság 63 47 55
Spanyolország 46 37 41,5
Svédország 40 18 29

 

Forrás: Education at a Glance, 1995; Marián, 1997c és Lannert Judit számításai

* Az indexet a következő módon számították: (a) Megszámolták, hogy egy válaszoló hányszor ítélt nagyon fontosnak egy tantárgyat vagy készséget. (b) Megszámolták, hányszor válaszolta egy válaszadó, hogy nagyon elégedett vagy elégedett az adott tantárgy vagy készség kialakításával. ( c ) Vették a (b) és az (a) hányadosát. (d) Kiszámolták ezen hányadosok átlagát minden országra, ami százalék formájában jelenik már meg, és egy átlagos elégedettségi szintet jelez.

 

7. táblázat

A válaszok megoszlása néhány egymással ellentétes célt megfogalmazó, oktatással kapcsolatos kijelentésre, 1990, 1995 és 1997 (%)


1990 1995 1997

1. A szülőnek joga van arra, hogy gyermekét abba az iskolába írassa be, amelyiket a legjobbnak tartja. 67 89 79
2. Mindenki adja a gyerekét abba az iskolába, amelyiknek a körzetébe tartozik, különben csak a kiváltságosak gyerekei kerülnek jobb iskolákba. 29 9 17
Nem tudja 4 2 4

1. A gyerekeket képességeik és tudásuk alapján minél előbb a nekik legmegfelelőbb iskolákba kell adni. 68 76 73
2. Az a jó, ha a gyerekek képességeiktől és tudásuktól függetlenül minél hosszabb ideig egy iskolában tanulnak. 26 17 22
Nem tudja 7 7 5

1. A kisebbségeknek, nemzetiségeknek joguk van saját iskolához. 63 56 57
2. A kisebbségek, nemzetiségiek gyerekei is ugyanabba az iskolába járjanak, mint minden magyar gyerek. 33 37 37
Nem tudja 4 7 6

1. A rengeteg kísérlet és reform után végre nyugalomra van szükség az iskolákban. 35 51 54
2. Az iskolákban a jövőben nagy változásokra lesz szükség. 53 37 38
Nem tudja 12 13 8

1. A tehetségesek számára külön iskolákat kell nyitni, mert csak így bontakoztathatják ki képességeiket. 49 54 52
2. A tehetségesek számára nem szabad külön iskolákat nyitni, mert ez sérti a társadalmi igazságosságot. 43 35 41
Nem tudja 8 11 7

 

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Országos Közoktatási Intézet-Szocio-Reflex Kft., 1990, 1995; Országos Közoktatási Intézet-Marketing Centrum, 1997. május

 

8. táblázat

Az 1975-1995 között született korosztályok létszáma nemenként, 1996. január 1-jén


Év Férfi Összesen

1975 97 085 92 343 189 428
1976 91 413 86 673 178 086
1977 87 405 83 506 170 911
1978 82 987 79 027 162 014
1979 78 953 75 647 154 600
1980 73 374 70 398 143 772
1981 70 458 67 652 138 110
1982 66 400 62 911 129 311
1983 62 859 60 202 123 061
1984 61 676 59 244 120 920
1985 64 526 61 679 126 205
1986 63 360 60 929 124 289
1987 62 968 60 018 122 986
1988 62 363 59 227 121 590
1989 61 831 59 035 120 866
1990 62 994 60 538 123 532
1991 63 894 61 151 125 045
1992 61 432 58 382 119 814
1993 59 173 56 343 115 516
1994 58 641 55 596 114 237
1995 56 943 54 052 110 995

Forrás: Statisztikai Évkönyv, KSH

 

9. táblázat

A népességszám előre számítása korcsoportok szerint a nemzetközi vándorlás figyelembevételével, 1995-2010 (ezer fő)


3-5 éves 6-13 éves 14-17 éves 18-22 éves

1995 373 1017 638 858
2000 352 985 506 779
2005 347 952 497 635
2010 341 933 478 628

Forrás: Hablicsek, 1996

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.