2019. június 20., csütörtök , Rafael

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 2003

Függelék

2009. június 17.

Függelék

Megjegyzések a Függelék adatainak értelmezéséhez

A 2000/2001-es tanévtől bevezetett, új közoktatás-statisztikai adatszolgáltató rendszer jellemzői

A 2000/2001-es tanévet megelőző, régi rendszerben a megfigyelésnek egy szintje volt, a közoktatási intézmény típusa: az az egység, amely az új rendszerben a feladatellátási hely fogalomhoz áll a legközelebb. Az új statisztikai rendszernek három megfigyelési szintje van:

– az intézmény (az új statisztikai adatgyűjtésben intézménynek nevezik az önálló, saját alapító okirattal rendelkező, igazgatási szervezetet);

– a feladatellátási hely (az intézmény szervezetén belül a székhelyen, illetve a különböző telephelyeken lévő intézményegységek, valamint a székhelyen, illetve az azonos telephelyen levő, de eltérő közoktatási feladatot ellátó intézményegységek). A feladatellátási helyek típusai (az ellátott feladatoknak megfelelően) a következők: óvoda, általános iskola, szakiskola (szakmunkásképző iskola), speciális szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatás, kollégium, beszédjavító szakszolgálat, nevelési tanácsadó szakszolgálat, szakértői bizottság;

– a tanterv (a tantervi jellemzőkre vonatkozó információk a tanulói adatokkal együtt kerülnek begyűjtésre). Tantervi szinten a statisztika megkülönbözteti: a gyógypedagógiai nevelést, oktatást (a speciális szakiskola kivételével), a felnőttoktatást, a nemzetiségi oktatást, a gimnáziumi 4, (5), 6 és 8 évfolyamos képzést, a tanterv besorolását az ISCED-osztályozás szintjei szerint, a szakképzésre vonatkozóan: OKJ/nem OKJ-képzés, általános képzés és szakmai előkészítő oktatás/általános képzés és szakmacsoportos alapozás/szakképző évfolyam, a tanterv besorolása szakirányú program és az ISCED tartalmi osztályozása szerint.

A megfigyelési szintek összefüggése: az új statisztikai adatszolgáltató rendszerben a megfigyelési szintek hierarchiát alkotnak. A piramis csúcsán az intézmény áll, azt követi a feladatellátási helyek szintje, majd pedig a tantervi (program-) szint. Általános elv, hogy az erőforrásokat (foglalkoztatottak, osztálytermek stb.) az intézmény, a tanulókat a feladatellátási hely típusa, ezen belül pediga program típusa szerint veszi számba a statisztika.

A 2000/2001-es tanévtől az adatgyűjtés nemcsak formájában változott, hanem az egyes mutatószámok tartalma is más lett. Az előző években közöltekkel a 2001/2002-es adatok sokszor nem összehasonlíthatóak, ezért a KSH és az OM az idősorok egy részét 1990-re és 1997-től évente, az új tartalomnak megfelelően visszavezette, így a jelen kötetben szereplő és a korábbi időszakra vonatkozó adatok több helyen eltérnek az előző Jelentés kötetben közzétettektől.

Néhány fontos különbség a régi rendszerhez képest

1. A korábbi évektől eltérően, a 6 és 8 osztályos gimnáziumok 5–8. osztályainak tanulói és pedagógusadatai a gimnáziumoknál, és nem az általános iskoláknál szerepelnek.

2. A gyógypedagógiai, a felnőttoktatás és a nemzetiségi oktatás nem külön feladatellátási helyként, hanem sajátos programként kerülnek számbavételre, ezért speciális adatbázis-kezelői műveleteket igényel ezen adatok feladatellátási helyek szintjén történő összegzése.

3. A korábbi évektől eltérően, a gyógypedagógiai intézmények és tanulók a megfelelő iskolatípusnál találhatók (általános iskola, szakiskola), ezért speciális adatbázis-kezelői műveleteket igényel ezen adatok feladatellátási helyek szintjén történő összegzése.

4. A pedagógusok számába, mivel intézményi szinten gyűjtik, 1997-ig visszamenően beleszámítják az összes programon dolgozó pedagógust (tehát a gyógypedagógiai, a felnőtt-, a nemzetiségi oktatásban tanítókat is).

5. 2000-től az osztálytermek nem tartalmazzák a szaktantermeket. Ezt a változást nem lehetett visszavezetni, így az osztálytermek idősora nem értelmezhető.

6. A csoportok, osztályok számába 1997-ig visszamenően beleszámítják az összes programcsoport, illetve osztály számát (tehát a gyógypedagógiai, a felnőttoktatás, a nemzetiségi oktatásét is).

7. A szakmunkásképzés nem jelenik meg külön oktatási formaként, hanem összevonásra került a szakiskolai oktatással. Az iskolai rendszerű szakképzésben találhatóak a szakiskolai oktatás 11. és magasabb évfolyamai, a szakközépiskolai oktatás 13. és magasabb évfolyamai. A szakiskolai oktatás tartalmazza a korábbi rendszerben működő gép- és gyorsíró, egészségügyi és egyéb szakiskolák, valamint a szakmunkásképzők adatait.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.