2019. szeptember 20., péntek , Friderika

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 2003

Ábrák és táblázatok jegyzéke

2009. június 17.

Ábrák és táblázatok jegyzéke

 

 

Ábrák a szövegben

1.1. Az 1975 és 2001 között született korosztályok létszáma 2002. január elsején (fő)
1.2. Az iskolai korosztályok becsült létszáma 2002 és 2010 között (ezer fő)
1.3. A népesség iskolázottsága, 1960, 1970, 1980, 1990 és 2001 (%)
1.4. A középfokú iskolai végzettséget nem szerzők aránya korcsoportonként néhány európai országban, 2000 (%)
1.5. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) régiónként, 2001 (folyó áron, ezer Ft)
1.6. A tanulók kormegoszlása a népességben, 1980, 1990 és 2001 (%)
1.7. A foglalkoztatottak és munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása, 2001 (%)
1.8. A vállalatok elégedettsége az érettségizett és nem érettségizett pályakezdő szakmunkásokkal 2001-ben (átlagosztályzatok ötfokú skálán)
1.9. A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző közfeladatokkal 1997 és 2002 között (százfokú skálán)
1.10. Az oktatás színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása, 1990 és 2002 között (százfokú skálán)
2.1. A közoktatás-igazgatási feladatok ellátásának szervezeti keretei a településnagyság függvényében, 2001/02 (%)
2.2. A közoktatási intézmények működtetésére kiterjedő társulások száma, 2000–2002
2.3. Az iskolai pedagógiai program módosítása során a különböző szereplők által végzett munka mennyisége 2001/02 (ötfokú skálán)
2.4. Állandó megbízású (nem listás) szaktanácsadók és ebből az órakedvezménnyel alkalmazottak száma 1996, 1999 és 2001 (fő)
2.5. A pedagógiai méréssel kapcsolatos tevékenységek előfordulási gyakorisága az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltatók körében, 1997–2001 (%)
3.1. A nemzeti össztermékből (GDP) az oktatás egészére, illetve a közoktatásra fordított költségvetési kiadások alakulása, 1990–2001 (%)
3.2. A közoktatás (óvoda, alap- és középfokú oktatás) folyó kiadásainak növekedési üteme és a fogyasztói árindex alakulása, 1991–2001 (előző év = 100%)
3.3. Az egy tanulóra jutó költségvetési kiadások alakulása az alap- és középfokú oktatásban, 1998–2001 (Ft)
3.4. A beruházási kiadások átlagos aránya a közoktatásban (óvodai nevelés, alap- és középfokú oktatás), 1990 és 2001 között (%)
3.5. Az alap- és középfokú oktatásra fordított kiadások a nemzeti össztermék (GDP) arányában az Európai Unió országaiban és néhány csatlakozó országban, 1995 és 1999 (%)
3.6. A közoktatás állami normatív támogatásának aránya az összes önkormányzati közoktatási kiadáson belül, 1991–2001 (%)
3.7. Az 1000 tanulóra jutó pedagógusok száma az alap- és középfokú oktatásban az Európai Unió országaiban és néhány társult országban, 1999/2000
4.1. Nappali tagozaton tanulók aránya korévenként Magyarországon a korcsoport létszámához viszonyítva, 1998/99 és 2001/02 (%)
4.2. A gimnáziumi férőhelyek megoszlása a kezdő évfolyamokon megyénként, 2001 (%)
4.3. Az általános iskola után középfokon tovább, illetve tovább nem tanulók aránya, 1985/86–1999/00 és 2001/2002
4.4. A középfokon tanulók összlétszámának alakulása programonként, 1985/86–2002/03
4.5. A meghirdetett maximális helyek száma középfokon, megyénként és a program típusa szerint, 2001 (%)
4.6. OKJ-s szakképzési programok belépési feltételei, 2002 (%) (összes szakma = 812)
4.7. Az általános iskolai oktatás alapvető adatai (nappali tagozat, gyógypedagógiai képzéssel együtt), 1997/98–2002/03 között (1997/98 = 100%)
4.8. Az első évfolyamosok létszámának alakulása az általános iskolákban (nappali tagozat, gyógypedagógiai képzés nélkül), 1990/91–2001/02
4.9. A különböző típusú középfokú képzésre jelentkezettek aránya az általános iskola településtípusa szerint, 2001 (%)
4.10. A közvélemény alakulása arról, hogy a gyermekek hány éves korukban kezdjék a középiskolát, 1995, 1999 és 2001 (%)
4.11. A lakosság véleménye arról, hogy milyen középfokú iskolában érdemes a leginkább tovább tanulni, 1999 és 2002 (%)
4.12. A középfokon tanulók számának alakulása programonként, 1985/86–2001/02 (1985 = 100%)
4.13. A pedagógusok számának alakulása a középfokon, 1997/98–2002/03
4.14. A szakmunkásképző iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzési helyek számának változása, 1990/91és 2001/02 között
4.15. A diplomát szerzők aránya korcsoportonként Magyarországon és az OECD-országokban, 2000 (%)
4.16. A felsőoktatás nappali tagozatára jelentkezettek és felvettek számának alakulása, 1990–2002 (ezer fő)
4.17. Felvételi arányok a különböző típusú középiskolai programokból a felsőoktatásba, 1991–2001 (%)
4.18. A nem tanuló és nem is dolgozó fiatalok aránya korcsoportonként Magyarországon és az OECD-országok átlagában, 2000 (%)
4.19. A felnőttképzésben tanulók száma a különböző szintű programokon, 1960/61 és 2000/01 között
4.20. Részvétel a felnőttképzésben (%) és ezen belül a diplomások aránya az alacsony képzettségűekhez viszonyítva, a 25–64 éves népesség körében, különböző években
4.21. A tanulók, a tanulást tervezők és a nem tanulók aránya a felnőttek körében iskolai végzettség szerint, 2002 (%)
5.1. Óratervi arányok az OECD-országokban és Magyarországon a 9–11 éves és a 12–14 éves korosztályok oktatásában, 2000 (%)
5.2. A Tantervi Akkreditációs Bizottság döntései
5.3. A különböző központi tantervek alapján folyó oktatás aránya évfolyamonként az általános és középiskolákban, 2001/02 (%)
5.4. A heti idegen nyelvi óraszámok előfordulási aránya a gimnáziumok és szakközépiskolák a) Nemzeti alaptantantervre alapozott helyi tanterveiben, 9. évfolyam, 1998/99 (%)
b) kerettantervre alapozott helyi tanterveiben, (9. évfolyam) 2001 (%)
5.5. Az óvodai tanfolyamok iránti szülői igények és az óvodák tanfolyami kínálata, 2001 (%)
5.6. A tantárgyi rendszerrel kapcsolatos változások a közoktatási intézményekben az igazgatói említések százalékában; elvárt 1996/97-ben, megtörtént 2001/02-ben
5.7. A kulcskompetenciák fontosságának és a gyerekek felkészültségének megítélése ötfokú skálán az általános iskolákban oktató pedagógusok szerint, 2002 (átlag)
5.8. A tanulólétszám változása az alapfokú művészetoktatásban négy művészeti ágban, 1998/99 és 2001/02
5.9. Az ép tanulók szüleinek véleménye a fogyatékosokkal való együttnevelésről, 2001
5.10. Nemzetiségi oktatásban részt vevő, nemzeti identitásukat vállaló 5. és 8. osztályos tanulók aránya aszerint, hogy milyen anyanyelvűnek vallják magukat, 1999/00 (%)
5.11. Az egyes idegen nyelveket tanuló diákok arányának megoszlása az általános, a középiskolákban és a szakiskolákban, 1992/93, 1997/98 és 2001/02 (%)
5.12. A 8. évfolyamos tanulók idegen nyelvi teszteredményei az anya iskolai végzettsége szerinti bontásban, 2000 (a teljesítmény %-a)
5.13. A felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgájának aránya (Ny/J) 1991 és 2001 között
5.14. Az egy számítógépre jutó tanulók átlagos száma a felső középfokú iskolákban az OECD-országokban, 2000
5.15. Az önálló számítógép-használat kezdetének ideje életkor szerint Magyarországon a diákok beszámolója alapján, 1999
5.16. Az oktatási épületek megoszlása az építés időszaka szerint, 2001
5.17. Az általános iskolák ellátottsága a rendeletben előírt helyiségekkel az iskolaigazgatók véleménye alapján, 2002 (az igen válaszok %-os aránya)
5.18. A 12 legnagyobb, tankönyvkiadással is foglalkozó kiadó részesedése a tankönyvpiacon megrendeléseik összértékének arányában, 2002/03 (%)
5.19. A tankönyvkiadás és -vásárlás támogatásának alakulása, 1992–2000
5.20. A megrendelt tankönyvek megoszlása árkategóriák (Ft) szerint (külön kinagyítva a két legdrágább árkategória) az 1999/00-es és a 2002/03-as tanévben (millió, illetve ezer darab)
5.21. A nyertes mobilitási projektek kedvezményezettjeinek száma a Leonardo-programban, 1997–2002
6.1. Problémák az iskolában, 2001/02 (átlagosztályzatok ötfokú skálán)
6.2. Különböző tanórán kívüli tevékenységeket végzők aránya néhány évfolyamon, 2002 (az említések százalékában)
6.3. Tananyag- és tanulásszervezési módok az iskolai gyakorlatban, 2002 (%)
6.4. A versengő és a kooperatív tanulás indexe az OECD-országokban, 2000 (OECD-átlag = 0)
6.5. Szülői elvárások az iskolával szemben, 2002 (átlagos rangpozíció)
7.1. A pedagógus- és tanulólétszámok változásai képzési programok szerint, 1990/91 és 2001/02 között (1990/91 = 100%)
7.2. Átlagos osztálylétszám az egyes OECD-országokban a különböző iskolafokozatokon, 2000
7.3. A különböző oktatási szinteken foglalkoztatott pedagógusok életkor szerinti megoszlása, 2001 (%)
7.4. A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok megoszlása életkor és nem szerint, 2001
7.5. A reálkeresetek növekedési ütemének alakulása a nemzetgazdaságban és a közoktatásban, 1992–2001(%)
7.6. A 2002. évi alapilletmény-emelés várható hatása a kereseti arányokra a gyakorlati idő függvényében
7.7. A közvélemény a pedagógusok anyagi megbecsüléséről, 1990, 1995, 1999 és 2002 (%)
7.8. A pedagógusképzésben és a nem pedagógusképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók száma, 1990/91–2002/03 (ezer fő)
7.9. A pedagógusképzésben részt vevő hallgatók, a képzés típusa szerint, 1990/91–2002/03 (ezer fő)
7.10. Az adott tanévre érvényes továbbképzési programok megoszlása tartalmuk szerint, 2000/01–2002/03 (%)
8.1. A különböző iskolai osztályzattal értékelt tanulók eredményei matematikából a 2000. évi PISA-vizsgálatban településtípus szerint (standard pontszám)
8.2. A 8. évfolyamos tanulók olvasási és matematikai teljesítményének az országos átlagtól való eltérése települési kategóriánként, 1991és 2001 között (standard pontszám)
8.3. A különböző olvasási teljesítményszinteket elérő 15 éves tanulók aránya a 2000. évi PISA-vizsgálatban, országok szerint (%)
8.4. A 4. évfolyamos tanulók olvasási-szövegértési képessége a PIRLS-vizsgálatban részt vett országokban, 2001 (standard pontszám)
8.5. A 15 éves tanulók olvasási átlagos teljesítménye iskolatípusok szerint a PISA-vizsgálatban, 2000 (standard pontszám)
8.6. A nemzetközi átlagtól való eltérés nagysága matematikából az 1999-es TIMSS-R- (8. évfolyamosok) és a 2000. évi PISA-vizsgálatban (15 évesek) néhány ország esetében (standard pontszám)
8.7. A nyolcadikos tanulók átlagos természettudományos teljesítményei különböző országokban a TIMSS- és a TIMSS-R-felmérések szerint, 1995 és 1999 (standard pontszám)
8.8. A magyar tanulók IKT-val kapcsolatos attitűdjei, szokásai és alapismeretei az anya iskolai végzettségének függvényében, 2001 (pontszám 1-től 25-ig terjedő skálán)
8.9. A nyelvvizsgával rendelkezők aránya az érettségizők körében a képzés típusa szerint, 2002 (%)
8.10. A különböző érettségi jegyet szerző tanulók megoszlása a matematika tantárgyban aszerint, hogy milyen tantárgyakat preferálnak, 2001 (%)
8.11. Az egyes középiskola-típusok 12. évfolyamán végzettek közül a felsőoktatásba felvettek aránya, 1991–2001(%)
8.12. A középiskolák szociokulturális és eredményességi mutatói alapján számolt „hozzáadott érték” megyék szerint
8.13. Az eredeti iskolai értékelők és az országos szakértők által adott pontszámok közötti eltérés megoszlása a matematika írásbeli érettségi dolgozatok országos újraértékelése során, 2001 (%)
8.14. Az 1000 12. évfolyamos tanulóra jutó OKTV 1–10. helyezett tanulók száma megyék szerint (2001. és 2002. évek átlaga)
8.15. A részt vevők száma a különböző tanácsadó cégek által iskolák számára szervezett minőségügyi képzéseken, 2000–2001
8.16. Az 5. és 9. évfolyamos tanulók olvasásmegértési és matematikai teljesítménye településtípus szerinti bontásban, 2001 (standard pontszám)
9.1. Az anya iskolai végzettsége szerinti teljesítménymegoszlások a 15 éves tanulók olvasási eredményeiben néhány OECD-országban, 2000 (standard pontszám)
9.2. A 15 éves tanulók kombinált szövegértési teljesítményének iskolák közti és iskolán belüli varianciája az OECD-országokban, 2000
9.3. Az olvasási átlagteljesítmény és a legjobban, valamint a leggyengébben teljesítő tanulók szüleinek foglalkozási indexe közötti különbségek összefüggései
9.4. A 15 éves fiúk és lányok átlagos teljesítménye (szövegértés, matematika, természettudomány) Magyarországon és az OECD-országokban, 2000
9.5. A különböző tanításszervezési módszerek elfogadottsága a lakosság körében, 2002
9.6. A különböző tanításszervezési módszerek elfogadottsága a lakosság körében a megkérdezett legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 2002 (%)
9.7. A szülők és a pedagógusok véleménye arról, hogy hogyan kellene a cigány gyerekek általános iskolai oktatását megoldani, 2002 (%)

Színes ábra

A középfokú és a nem felsőfokú posztszekunder képzés szerkezete Európában, 2000/2001

Térképek

5.1. A magyarországi Waldorf-iskolák, az Értékközvetítő és képességfejlesztő programmal és a komprehenzív programmal működő iskolák
5.2. A két tanítási nyelvű általános iskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák, 2001/02
5.3. Az IKT-val kapcsolatos megközelítések az alsó középfokú oktatásban az OECD-országokban, 2000/01

Táblázatok a szövegben

1.1. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának prioritásai és tervezett intézkedései
2.1. A magyar közoktatás irányítási rendszere: szintek, funkciók és szereplők
2.2. A közoktatási irányítás területi szintű szereplői
2.3. A különböző szintű közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatok száma, 1994/95, 1999/00 és 2001/02
4.1. A magyar képzési formák, nevelési, oktatási programok ISCED (nemzetközi osztályozás) szerinti besorolása
4.2. Az elmúlt évtized fő változásai a középfokú programok funkcionális tagoltságában
4.3. A középiskolák felsőoktatási felvételekkel kapcsolatos eredményességi mutatói, 1991–2001
8.1. A Magyarországon végzett átfogó tanulói teljesítménymérések, 1999–2002
8.2. Az állampolgári ismeretek, elkötelezettség és attitűdök mutatóinak eltérése a nemzetközi átlagtól egyes országokban, 1999
9.1. A nem cigány és cigány népesség iskolázottsága, 1994 (%)
9.2. A speciális oktatási igények különböző kategóriáiba sorolt általános iskolás korú gyermekek aránya néhány európai országban, 1996 (%)
9.3. A szervi fogyatékosságon alapuló speciális oktatási igényű gyermekek oktatásának helyszíne néhány európai országban, 1996 (%)

Táblázatok a függelékben

1.1. A közoktatásra fontos hatást gyakorló hatályos törvények és egyéb jogszabályok válogatott listája
1.2. Az 1975 és 2001 között született korosztályok létszáma 2002. január elsején
1.3. Az iskolai korosztályok becsült létszáma 2002 és 2010 között (ezer fő)
1.4. A népesség iskolázottsága, 1930, 1960, 1970, 1980, 1990 és 2001
1.5. A középfokú iskolai végzettséget nem szerzők aránya korcsoportonként néhány európai országban, 2000 (%)
1.6. Gazdasági növekedés az OECD-térségben és a rendhszerváltó országokban, 1993–2004 (változás az előző évhez képest)
1.7. A fogyasztói árindexek visszatekintő idősorai, 1990–2002 (előző év = 100%)
1.8. Az államháztartási kiadások a GDP százalékában, 1991–2001
1.9. A 15–74 éves korú népesség gazdasági aktivitása, 2001 (ezer fő)
1.10. Népesség és foglalkoztatottság, 1980, 1990 és 2001
1.11. A tanulók kormegoszlása a népességben, 1980, 1990 és 2001
1.12. Regisztrált munkanélküliségi ráta régiónként, 1997–2002 (%)
1.13. A foglalkoztatottak és munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása nemenként, 2001 (ezer fő)
1.14. Az ifjúsági munkanélküliség alakulása, 1992–2001
1.15. Az alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete, 1998–2002 (Ft)
1.16. A vállalatok elégedettsége a pályakezdő szakmunkásokkal, 2001 (átlagosztályzatok ötfokú skálán)
1.17. A családok száma és összetétele, 1970., 1980., 1990. és 2001. január 1-jén (%)
1.18. A barátok számának megoszlása különböző társadalmi jellemzők szerint, 2000 (%)
1.19. Az oktatásügyi témák előfordulása a magyar sajtóban, 2000–2001
1.20. A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző közfeladatokkal 1990 és 2002 között (százfokú skálán)
1.21. Az egyes intézmények színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása 1996 és 2002 között (százfokú skálán)
1.22. Az oktatás színvonalának alakulásáról alkotott vélemények változása, 1990 és 2002 között (százfokú skálán)
1.23. Különböző közfeladatok pénzügyi támogatásával kapcsolatos lakossági vélemények, 1997, 1999 és 2002 (az egy-egy feladatra fordítható összeg az elosztható összes forrás %-ában)
1.24. Az oktatással szembeni attitűdök változásai, 1990, 1995, 1999 és 2002 (az adott állítással egyetértők százaléka)
2.1. Az intézmények száma településméret szerint, 1999/00 és 2001/02
2.2. A közoktatás-igazgatási feladatok ellátásának szervezeti keretei a településnagyság függvényében, 2001/02 (%)
2.3. A közoktatási intézmények működtetésére kiterjedő társulások száma, 2000–2002
2.4. Feladatmegosztás az iskolai pedagógiai program módosítása során, 2001/02
2.5. A megyei pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények és szervezetek által működtetett szaktanácsadás jellemző adatai, 1996, 1999 és 2001
2.6. A megyei pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények és szervezetek által szervezett 30 órás vagy ennél hosszabb tanfolyamok jellemző adatai megyei bontásban, 1998/99 és 2000/01
2.7. A pedagógiai méréssel kapcsolatos tevékenységek előfordulása az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltató szervezeteknél, 1997–2001
3.1. A nemzeti össztermékből (GDP) az oktatásra fordított költségvetési kiadások alakulása képzési szintenként, 1990–2001 (%)
3.2. A költségvetés oktatási kiadásai szakfeladatonként, 1990 és 1995–2001(folyó áron millió Ft-ban)
3.3. A közoktatás (óvoda, alap- és középfokú oktatás) folyó kiadásainak alakulása, növekedésének üteme és a fogyasztói árindex alakulása, 1991–2001 (előző év = 100 %)
3.4. A költségvetés oktatási kiadásai forrás szerint, 2001 (folyó áron millió Ft-ban)
3.5. Az egy tanulóra jutó költségvetési kiadások az alap- és középfokú oktatásban és az egy főre jutó GDP alakulása, 1998–2001
3.6. A személyi juttatások és a dologi kiadások növekedési üteme az önkormányzati költségvetésből a közoktatásban, 1995–2001 (előző év = 100%)
3.7. A költségvetés oktatásra fordított kiadásaiból a beruházások aránya szakfeladatonként, 1990 és 1997–2001 (%)
3.8. A különböző oktatási szintekre fordított összes (magán- és közösségi) kiadások a nemzeti össztermék (GDP) arányában az OECD-országokban, 1995 és 1999 (%)
3.9. A főbb központi közoktatási normatív támogatások összege, 1991–2003 (tanuló/év/Ft)
3.10. Az önkormányzatok közoktatási normatív támogatásának alakulása, 1997–2001 (millió Ft)
3.11. A közoktatás számára biztosított ágazati céltámogatások és kötött felhasználású normatív támogatások összege, 2001 (millió Ft)
3.12. A központi költségvetés és a helyi költségvetések közoktatási kiadásai, 1991–2001 (milliárd Ft)
3.13. Az önkormányzatok bevételeinek összetétele, 1994–2001 (%)
3.14. Különböző forrásokból származó iskolai saját bevételek átlagos nagysága és előfordulásuk gyakorisága, 1999–2001
3.15. A nem önkormányzati, nem állami oktatás normatív állami támogatásának alakulása, 1992–2001 (millió Ft)
3.16. Az oktatási kiadások1 aránya az önkormányzatok kiadásain belül fő kiadási típusonként, 1994–2001 (%)
3.17. A tanulók és a pedagógusok száma az alap- és középfokú oktatásban (ISCED 1, 2, 3) az Európai Unió és az EFTA országaiban, illetve néhány társult országban, 1999/00
3.18. Egy tanulócsoportra jutó tanulók száma az óvodákban és általános iskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint, 1990/91 és 1999/00–2001/02
3.19. Egy tanulócsoportra jutó tanulók száma a gimnáziumokban és szakközépiskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint, 1990/91 és 1999/00–2001/02
3.20. Egy tanulócsoportra jutó tanulók száma a szakiskolákban és speciális szakiskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint, 1990/91 és 1999/00–2001/02
3.21. Az egy gyermekre, nappali tagozatos tanulóra jutó költségvetési kiadások alakulása képzési szintenként és programonként, 1990 és 2001 között (Ft)
3.22. Egy pedagógusra jutó tanulók száma az óvodákban és általános iskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint 1990/91 és 1999/00–2001/02
3.23. Egy pedagógusra jutó tanulók száma a gimnáziumokban és szakközépiskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint 1990/91 és 1999/00–2001/02
3.24. Egy pedagógusra jutó tanulók száma a szakiskolákban és speciális szakiskolákban az összes tagozaton megyék és régiók szerint 1990/91 és 1999/00–2001/02
4.1. Az egyes korcsoportokban az adott munkaerő-piaci státusban lévő fiatalok százalékos megoszlása néhány OECD-országban, 2000
4.2. A tanulók aránya korévenként a korcsoport létszámához viszonyítva az összes (felnőttképzés is) és csak a nappali tagozaton, 1998/99 és 2001/02 (%)
4.3. Óvodások, tanulók és hallgatók száma korévenként az összes képzési szinten a nappali és a felnőttoktatásban, 2001/02
4.4. Óvodások, tanulók és hallgatók száma korévenként az összes képzési szinten, csak nappali tagozaton, 2001/02
4.5. Népességprognózis néhány fiatal korosztályt tekintve, 1995–2020
4.6. Az érettségizettek és felvételizők összefoglaló adatai, 1990–2002 (ezer fő)
4.7. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba járók száma és aránya (csak nappali tagozaton) a gimnáziumban továbbtanulókon belül, 1993/94–1999/00, valamint 2001/02 és 2002/03 (%)
4.8. A 6 és 8 osztályos gimnáziumok 5–8. évfolyamos osztályai és tanulólétszámai, 1991/92–2002/03
4.9. A különböző gimnáziumi programok férőhelyszámának alakulása megyénként a kezdő évfolyamokon, 2000 és 2001
4.10. A szakközépiskolákban a 13–15. évfolyamon (nappali tagozaton) tanulók számának változása, 1995/96–1999/00, és 2001/02
4.11. Az általános iskolát végzettek száma és a továbbtanulók aránya, 1985/86–1999/00 és 2001/02
4.12. A kilencedik évfolyamosok száma a gimnáziumokban és szakközépiskolákban (nappali tagozaton), 1985/86–2002/03
4.13. A középfokon tanulók számának alakulása nappali tagozaton programonként, 1985/86–2002/03
4.14. A középfokú oktatási intézmények kínálata a program típusa szerint, megyénként, 2001
4.15. A nappali tagozaton szakképzettséget szerzett fiatalok száma a különböző szintű programok szerint, 1990 és 2001 között
4.16. OKJ-s szakképzési programok belépési feltételei, 2002
4.17. Általános iskolai felnőttoktatással foglalkozó intézmények és tanulóik száma, 1970/71 és 2001/02 között
4.18. A középfokú esti és levelező képzésben tanulók életkor szerinti megoszlása, 2001/02
4.19. A bölcsődei nevelés alapvető adatai, 1990 és 1997– 2000
4.20. Az óvodák alapadatai, 1990/91 és 2001/02 között
4.21. A 3–6 évesek beíratási arányai az iskola előtti nevelési intézményekben és az iskolákban az OECD-országokban életévek szerint, 2000 (%)
4.22. Az óvodai jelentkezés elutasításának legjellegzetesebb és leggyakoribb okai az intézményvezetői válaszok tükrében, 2001 (%)
4.23. Bölcsőde, óvoda, napközi otthon igénybevétele a 10 évnél fiatalabb gyermeket (is) nevelő háztartásoknál, 2001
4.24. Az általános iskolai oktatás alapvető adatai, 1960/61, 1970/71, 1980/81, 1990/91 és 1997/98–2002/03
4.25. A fajlagosok alakulása az általános iskolákban, 1990/91 és 2002/03 között
4.26. Az általános iskolai programot (vagy azt is) folytató intézmények főbb jellemzői iskolanagyság szerint, 1999/00 és 2001/02
4.27. Általános iskolák, tanulók, pedagógusok száma, aránya fenntartók szerint, 2001/02
4.28. A nappali tagozatos általános iskolai oktatás területi alapadatai, 1990/91 és 2001/02 között
4.29. Tanév eleji létszám az általános iskolákban évfolyamonként, 1990/91–1999/00 és 2001/02 (általános iskolai felnőttoktatás és gyógypedagógiai oktatás nélkül)
4.30. Az általános iskolai első osztályos tanulók korcsoport szerinti összetétele, 1991/92–1999/00 és 2001/02
4.31. Az általános iskolák jellemzői a beiskolázás stratégiája szerint, 2002 (%)
4.32. Buktatás és értékelés Európában
4.33. Az osztályismétlők aránya évfolyamonként az általános iskolákban (nappali tagozat), 1990/91–1999/00 és 2001/02 (%) (előző tanév végi adatok)
4.34. Az általános iskolát a tanköteles kor végéig befejező tanulók a 16 éves népesség százalékában, 1990/91–1999/00 (%) (előző tanév végi adatok)
4.35. A különböző típusú középfokú képzésre jelentkezők és bejutottak aránya az általános iskola településtípusa szerint, 2001 (%)
4.36. Az általános iskola befejezése után a középfokra első körben sikeresen, illetve sikertelenül pályázók aránya a megcélzott program és az általános iskola helye szerint, 2001
4.37. A közvélemény alakulása arról, hogy a gyermekek hány éves korukban kezdjék a középiskolát, 1995, 1999 és 2002 (%)
4.38. A lakosság véleménye arról, hogy milyen középfokú iskolában érdemes a leginkább tovább tanulni, 1999 és 2002 (%)
4.39. Az osztályok száma programonként a középfokú oktatásban, 1985/86–2002/03 (nappali, nem felnőttoktatás)
4.40. Az egy osztályra és egy pedagógusra jutó tanulók száma középfokon programonként (nappali tagozaton, kisgimnazistákkal), 1980/81 és 2001/02 között
4.41. A nappali tagozatos tanulók megoszlása a gyakorlati képzés helyszíne és formája szerint, 2001/02
4.42. Szakmunkásképző tanműhelyi képzési helyek számának változása, 1990/91 és 2001/02 között
4.43. A középfokú oktatásban tanító (főállású) pedagógusok száma programonként, 1960/61 és 2002/03 között
4.44. Tanulók létszámának megoszlása fenntartók szerint, 2002/03 (%)
4.45. Évfolyamismétlők a tanulók százalékában, 1999/00 és 2001/02 (%)
4.46. Felsőfokú diplomát szerzettek aránya korcsoportok szerint, 2000 (%)
4.47. A felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma tagozatok szerint, egyetemi és főiskolai képzés, 1986/87–2002/03
4.48. A felsőfokú oktatás főbb mutatói, 1990/91 és 1996/97–2002/03
4.49. Felvételi arányok a különböző típusú középiskolai programokból a felsőoktatásba, 1991–2001
4.50. Korábbi, átlagosan három évvel ezelőtt végzett átlagos szakiskolai osztály végzőseinek sorsa az osztályfőnök (311 fő) ismerete/becslése alapján, 2002 (%)
4.51. A szakképesítések négy kategóriája és néhány ebbe a kategóriába sorolt szakképesítés
4.52. Felnőttoktatás keretében tanuló általános iskolások, középiskolások és hallgatók száma, ezen belül a lányok aránya, 1960/61 és 2001/02 között
4.53. Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések és a beiratkozottak száma, 1995–2000
4.54. A beiratkozottak aránya tanulmányi területek szerint az iskolarendszeren kívüli képzésben, 1996–2000 (%)
4.55. A beiratkozottak száma iskolai végzettség szerint az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, 1996–2000 (%)
4.56. A hagyományos szakmai képzésben részt vevők aránya a foglalkoztatottak százalékában, az egy főre eső képzési órák száma és a képzési költség a munkaerőköltség százalékában, létszámkategóriák szerinti megoszlásban, 1999
4.57. A 25–64 évesek részvétele a felnőttképzésben végzettségük szerint az OECD-országokban, különböző években
4.58. A tanulók, a tanulást tervezők és a nem tanulók aránya a felnőttek körében iskolai végzettség szerint, 2002 (%)
4.59. A normál és a gyógypedagógiai oktatásban részt vevők száma, valamint a gyógypedagógiai oktatásban részt vevők aránya megyénként és képzési program szerint, 2001/02
4.60. Az integrált képzésben részt vevők aránya a gyógypedagógiai képzésben megyénként és képzési program szerint, 2001/02
4.61. A nemzetiségi oktatás adatai, 1990/91, 1995/96–1999/00 és 2001/02
4.62. Nemzetiségi oktatásban részt vevő általános iskolások száma évfolyamonként, 1985–1999 között
4.63. A kollégiumok fenntartó, működési mód és tanulói összetétel szerinti megoszlása, 1999 és 2002 (%)
4.64. Az egyházi és alapítványi oktatás aránya az intézmények, tanulók és pedagógusok számát tekintve, 2001/02
4.65. Az alapítványi és egyéb fenntartású iskolák, tanulóik és a pedagógusok száma, 1992/93 és 2001/02 között
4.66. Az egyházi intézmények főbb adatai (nappali tagozaton) 1992/93 és 2001/02 között
5.1. Óratervi arányok az OECD-országokban a 9–11 éves korosztályok oktatásában, 2000 (%)
5.2. Óratervi arányok az OECD-országokban a 12–14 éves korosztályok oktatásában, 2000 (%)
5.3. A kerettantervek hatása a magyar iskolarendszerre az igazgatók véleménye szerint, 2001/02 (%)
5.4. Az akkreditálásra benyújtott tantervek és tantárgyi programok megoszlása, 2001/02 (db)
5.5. A tantervi akkreditációs bizottság döntései
5.6. A különböző központi tantervek alapján folyó oktatás aránya évfolyamonként az általános iskolákban, 2001/02 (%)
5.7. A különböző központi tantervek alapján folyó oktatás aránya évfolyamonként a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban, 2001/02 (%)
5.8. A tantárgyankénti heti óraszámok egyszerűsített eloszlása a gimnáziumok és a szakközépiskolák 9. osztályaiban a NAT (1998/99) és a kerettantervek (2001/02) alapján készített helyi tantervekben
5.9. A heti idegen nyelvi óraszámok előfordulási aránya a gimnáziumok és szakközépiskolák NAT-ra alapozott helyi tanterveiben, 9. osztály, 1999 (%)
5.10. A heti idegen nyelvi óraszámok előfordulási aránya a gimnáziumok és szakközépiskolák NAT-ra alapozott helyi tanterveiben, 9. osztály, 2001 (%)
5.11. A napi óvodai tevékenységek átlagos aránya és az óvodavezetők elégedettsége a tevékenységek arányaival, 2001 (%)
5.12. Az óvodai tanfolyamok iránti szülői igény, az óvodák tanfolyami kínálata és a különórák költségei az említések százalékában
5.13. A tantárgyi rendszerrel kapcsolatos változások a közoktatási intézményekben az igazgatói említések százalékában, 1996/97 és 2001/02
5.14. Kötelező éves tanulói óraszámok az OECD-országokban azokban az osztályokban, ahová a 9–10, a 11–12 és a 13–14 éves gyerekek járnak, 2000
5.15. Iskolán kívüli foglalkozásokra (különórákra) járók aránya (%) és a házi feladatok elkészítésére fordított heti óraszám a 15 éves tanulóknál az OECD-országokban, 2000
5.16. A kulcskompetenciák fontosságának és a gyerekek felkészültségének megítélése ötfokú skálán az általános iskolában oktató pedagógusok szerint, 2002 (átlag)
5.17. A Magyarországi Waldorf-iskolák, 2002/03
5.18. Az Értékközvetítő és képességfejlesztő program és pedagógia (ÉKP) alapján működő iskolák, 2002/03
5.19. Komprehenzív iskolák Magyarországon, 2002/03
5.20. A szakmai orientáció, a szakmai előkészítés, a szakmai alapozás és a pályaorientáció előfordulási gyakoriságai, 2002 (N = 355)
5.21. Az Országos képzési jegyzékben szereplő szakmák száma szakmacsoportonként, 2001
5.22. Az alapfokú művészetoktatásban tanulók létszámadatai képzési szerkezet szerint, 1998/99 és 2001/02
5.23. Az alap- és középfokú zeneoktatásban hangszeres zenét tanulók száma, 1986/87–1998/99 és 2001/02
5.24. Az alapfokú művészetoktatásban dolgozó pedagógusok adatai képzési szerkezet szerint, 2001/02
5.25. A sajátos nevelési igényű gyerekek tankönyvei, fogyatékossági típusonként, 2002/03
5.26. Az ép tanulók szüleinek véleménye a fogyatékosokkal való együttnevelésről, 2000/01
5.27. Beszédjavító tanfolyamok részvételi adatai beszédhiba szerint évfolyamonként, 2000/01
5.28. A nemzetiségi kisebbségi/regionális nyelvoktatáshoz való hozzáférés feltételei az Európai Unió országaiban és a társult országokban, 1998/99
5.29. A nemzetiségi oktatás különböző szintjein tanulók számának változása, 1995/96 és 2001/02
5.30. A nemzetiségi oktatásban részt vevő általános iskolások számának változása kisebbségi nyelvek szerint, 1990/91 és 2001/02 között
5.31. A kisebbségi/regionális nyelvhasználati módok oktatási szintenként, nyelvenként az Európai Unió országaiban és a társult országokban, 1998/99
5.32. Nemzetiségi oktatásban részt vevő, nemzeti identitásukat vállaló 5. és 8. osztályos tanulók aránya aszerint, hogy milyen anyanyelvűnek vallják magukat, 1999/2000 (%)
5.33. A nemzetiségi oktatásban részt vevő, nemzetiségi identitásukat vállaló 5. és 8. osztályos tanulók nemzetiségi nyelvismerete, 1999/00 (%)
5.34. A magyar népesség nyelvtudása nyelvenkénti bontásban a népszámlálási adatok tükrében, 1960, 1990 és 2001
5.35. Az általános iskolai idegennyelv-oktatás mutatóinak alakulása, 1992/93 és 2001/02 között
5.36. Az idegen nyelvet tanulók és az egy tanulóra jutó nyelvek változása a középfokú iskolákban, 2001/02-ben, 1992/93-hoz és 1998/99-hez képest
5.37. A tanulólétszám és az idegen nyelvet tanulók számának változása a szakmunkásképzésben, 1989/90 és 2001/02 között
5.38. Az egyes idegen nyelveket tanuló diákok számának és arányának megoszlása az általános, a középiskolákban és a szakiskolákban, 1992/93, 1997/98 és 2001/02
5.39. Az adott nyelvet képesítés nélkül tanító pedagógusok aránya az adott nyelvet tanító összes pedagógushoz képest, az összes képzési szint és iskolatípus átlagában, 2001/02 (%)
5.40. Az adott nyelvet tanító tanárok száma és az egy pedagógusra jutó, adott nyelvet tanuló gyerekek száma minden iskolatípus és képzési szint átlagában, 1992/93, 1998/99 és 2001/02 
5.41. Alap, átlagos és emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló általános iskolások száma nyelvenként, 2001/02
5.42. Alap, átlagos és emelt óraszámban idegen nyelvet tanuló középiskolások száma nyelvenként, 2001/02
5.43. A két tanítási nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák jegyzéke a 2001/02-es tanévben
5.44. A két tanítási nyelvű általános iskolák a 2001/02-es tanévben
5.45. A 8. évfolyamos tanulók idegen nyelvi teszteredményei nemek szerinti bontásban, 2000 (a teljesítmény %-a)
5.46. A 8. évfolyamos tanulók idegen nyelvi teszteredményei az anya iskolai végzettsége szerinti bontásban, 2000 (a teljesítmény %-a)
5.47. A 14–19 éves diákok száma és aránya az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt szerzők között nyelvenként, 2002
5.48. A felsőoktatásba jelentkezők (J) száma, a jelentkezők nyelvvizsgáinak (Ny) száma és nyelvvizsgaaránya (Ny/J), 1991 és 2001 között
5.49. Az egy számítógépre jutó tanulók száma a felső középfokú iskolákban az OECD-országokban, 2000
5.50. Középiskolai igazgatók elégedettsége az iskola számítógépekkel és multimédiás eszközökkel való ellátottságával az OECD-országokban, 2000 (%)
5.51. Számítógép-használati módok előfordulási gyakorisága a magyar iskolákban iskolatípusonként, 1999 és 2002 (%)
5.52. A számítógép-használat gyakorisága a 15 évesek körében otthon és az iskolában néhány OECD-országban, 2000 (%)
5.53. Számítógépek átlagos száma a beszerzés forrása és az iskola típusa szerint, 2002 (darab)
5.54. Az önálló számítógép-használat kezdetének ideje életkor szerint Magyarországon a diákok beszámolója alapján, 1999 (átlag)
5.55. Az általános és középfokú iskolák különbsége néhány fontos ellátottsági és pedagógiai célú alkalmazási mutató tekintetében, 2002
5.56. Az oktatási épületek megoszlása az építés időszaka szerint, 2001
5.57. Az általános iskolák ellátottsága a rendeletben előírt helyiségekkel 2002-ben az iskolaigazgatók véleménye alapján (az igen válaszok %-os aránya)
5.58. A közoktatási tankönyvkiadásban részt vevő kiadók és könyvek száma, 1991/92 és 1996/97–2002/03
5.59. A 12 legnagyobb tankönyvkiadással is foglalkozó kiadó részesedése a tankönyvpiacon megrendeléseik összértékének arányában (%) és a tankönyvlistán szereplő könyvcímeik (db) szerint, 1999/00 és 2002/03
5.60. A közoktatási tankönyvek 1999/00-es és 2003/04-es tanévre érvényes legmagasabb beszerzési ára (Ft)
5.61. A tankönyvkiadás és -vásárlás támogatásának alakulása, 1992–2000
5.62. A tankönyvlistáról megrendelt könyvek megoszlása árkategóriák szerint, 1999/00 és 2002/03 (db)
5.63. A tankönyvrendelések megyénkénti megoszlása, 2002/03
5.64. Az oktatáshoz kapcsolódó néhány pályáztató alapítvány elérhetősége
5.65. Közoktatási közalapítványok költségvetési támogatása 1998–2002 (E Ft)
5.66. A Közoktatási Modernizációs Alapítvány pályázóinak száma, az általuk igényelt és elnyert összeg, 2001–2002
5.67. A Socrates közoktatás számára hozzáférhető Comenius- (régebben részben Lingua-) programjainak eredményei, 2001
5.68. A Magyarországon beadott és támogatott Leonardo mobilitási, illetve kísérleti pályázatok száma, a növekedés aránya (%), valamint a megítélt támogatás, 1997–2002
5.69. A nyertes mobilitási projektek kedvezményezettjeinek száma a Leonardo-program I. és II. szakaszában, 1997–2002
6.1. A tanáraikról pozitív véleményt nyilvánító tanulók aránya évfolyamonként, 1997 és 2002 (az említések százalékában)
6.2. A megkérdezett diákok által említett negatív iskolai élmények, 2002 (az említések százalékában) (N = 1447)
6.3. A 15 éves tanulók véleménye az iskoláról néhány OECD-országban, 2000
6.4. A társaikról pozitív véleményt nyilvánító tanulók aránya évfolyamonként, 1997 és 2002 (az említések százalékában)
6.5. Néhány, a közoktatáshoz kapcsolódó mentálhigiénés program
6.6. A háztartások megoszlása a gyerekek idegennyelv-tanulása, számítógép-használata és különórára járása szempontjából, 2001
6.7. Tanórán kívüli tevékenységek megoszlása tartalmuk, évfolyamok és pedagógiai program szerint, 2002 (az említések százalékában)
6.8. Innovációk az iskolában az elmúlt 3-4 évben, 2001/02 (%)
6.9. Tanóra-, tananyag- és tanulásszervezési módok a helyi tantervekben és az iskolai gyakorlatban, 2001/02 (%)
6.10. Nem kötelező foglalkozások feladatellátási hely szerint, 2001/2002
6.11. Nem kötelező foglalkozások településtípus szerint, 2001/2002
6.12. A számítógép rendszeres használata felső középfokon, 2001 (N = 299 iskola) (%)
6.13. Versengő és kooperatív tanulás az OECD-országokban és hatásuk a szövegértésre, 2000
6.14. Az iskola önértékelése megadott szempontok alapján, 2001/02 (ötfokú skálán, az egyes értékekre adott válaszok százalékában)
6.15. Szülői elvárások az iskolával szemben annak függvényében, hogy a gyermek hányadik évfolyamra jár és milyen programtípus szerint tanul, 2002 (átlagos rangpozíció)
6.16. Az iskolák partnerei, szakmai kapcsolatai, 2001/02 (a válaszok százalékában)
7.1. A pedagógus-munkaerő foglalkoztatottsága az egyes OECD-országokban, 1999
7.2. A pedagógus- és tanulólétszámok változása iskolatípusok szerint (nappali tagozaton, felnőttoktatás nélkül) 1990/91 és 2001/02 között (1990/91 = 100%)
7.3. A pedagógusok létszámának változása iskolatípusok szerint, 1990/91 és 1997/98–2001/02
7.4. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az állami és a magánfenntartású iskolákban, különböző iskolafokozatokon az egyes OECD-országokban, 2000
7.5. Átlagos osztálylétszám az egyes OECD-országokban a különböző iskolafokozatokon, 2000
7.6. Az éves tanítási órák száma az egyes OECD-országokban a különböző iskolafokozatokon, 2000
7.7. A szakképzett pedagógusok átlagos és medián életkora, 1989 és 2001 között
7.8. A szakképzett pedagógusok korcsoportok szerinti megoszlása a közoktatásban, 1992 és 2001 között (%)
7.9. A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok megoszlása életkor és nem szerint, 2001
7.10. A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok életkor szerinti megoszlása néhány kiemelt fenntartó típusa szerint, 2001
7.11. A különböző oktatási szinteken foglalkoztatott pedagógusok életkor szerinti megoszlása, 2001
7.12. Az aktív foglalkoztatottak, az értelmiségi-szellemi foglalkozásúak és a pedagógusok korösszetétele, 2001
7.13. A nők százalékos aránya a pedagógus-munkaerőben az egyes OECD-országokban a különböző oktatási szinteken, 1999
7.14. A pedagógusok nemenkénti megoszlása a fenntartó típusa szerint, 2001
7.15. A közoktatásban foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetétele, 1992 és 2001 között (%)
7.16. A pedagóguslétszámok alakulása képesítések szerint, 1989/90–1999/00 és 2001/02
7.17. A pedagóguslétszám és ezen belül a képesítés nélküliek aránya a különböző típusú településeken, 2001/02 (%)
7.18. A közoktatásban foglalkoztatottak foglalkozási csoportok szerinti összetétele, 1992 és 2001 között (%)
7.19. Új pedagógusstátus létesítése, 1996/97–2001/02
7.20. Pedagógusstátus elvonása, 1996/97–2001/02
7.21. Betöltetlen álláshelyről nyilatkozó iskolák aránya, 2001/02
7.22. Betöltetlen álláshelyeket meghirdető iskolák aránya, 2001/02
7.23. A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok és a regisztrált pedagógus-munkanélküliek száma, 1993/94 és 2001/02 között
7.24. A regisztrált pedagógus-munkanélküliek számának alakulása végzettségük szerint, 1993–2002
7.25. A közoktatásban dolgozó tanárok törvényben garantált éves fizetése 15 év gyakorlat után az egy főre eső GDP-hez és a kezdő fizetéshez viszonyítva különböző oktatási szinteken, 2000
7.26. A közoktatásban, az alap- és középfokú oktatásban foglalkoztatottak bruttó átlagos keresete a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek arányában, 1992 és 1994–2001 (%)
7.27. A reálkeresetek növekedési ütemének alakulása a nemzetgazdaságban és a közoktatásban, 1992–2001 (%)
7.28. A bruttó átlagkeresetek növekedése a költségvetési szférában, 2000–2002
7.29. A közoktatásban foglalkoztatottak átlagkeresete iskolai végzettség szerint, valamint a nemzetgazdasági átlag százalékában, 1992 és 2000 között
7.30. A pedagógus foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete képesítés szerint, illetve az általános iskolai pedagógusok keresetéhez viszonyítva, 1992 és 2001 között
7.31. Bruttó átlagkeresetek településtípusonként a közoktatásban, 1992 és 2000 között (Ft)
7.32. A különböző kereseti elemek aránya a szakképzett pedagógusok bruttó teljes keresetében korcsoportonként, 2000 (%)
7.33. A szakképzett pedagógusok bruttó átlagkeresete az alapilletmény százalékában iskolai végzettség szerint, 2000
7.34. A 2002. évi alapilletmény-emelés várható hatása a kereseti arányokra a gyakorlati idő függvényében
7.35. A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző iskolai jellemzőkkel, 1999 és 2002 (százfokú skálán)
7.36. A tanulói teljesítményt befolyásoló tényezők a közvélemény szerint, 2002 (ötfokú skálán)
7.37. A közvélemény arról, hogy mennyire vonzó a pedagóguspálya, 1999 és 2002 (%)
7.38. A közoktatással kapcsolatos lakossági preferenciák változásai, 1990 és 2002 között (rangpozíció 1-től 7-ig 1990, 1995, 1997 és 1999, 1–8-ig 2002)
7.39. A pedagógusképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók száma, 1990/91–2002/03 (ezer fő)
7.40. A pedagógus-továbbképzési programok megoszlása a képző intézmények típusa és az alapítási kérelem időpontja szerint, 1998–2001 (%)
7.41. A pedagógus-továbbképzési programok megoszlása a képző intézmények típusa és a program tartalmi besorolása szerint, 1998 és 2001 között összesen (%)
7.42. Az adott tanévre érvényes továbbképzési programok tartalmi terület szerinti megoszlása (%)
7.43. További képesítést szerzett, pedagógus-munkakörben alkalmazottak a beszámolási időszakban, 2001
7.44. Pedagógus-munkakörben alkalmazottak részvétele a pedagógusmunkát segítő képzésben, támogatott továbbképzésben a beszámolási időszakban, 2001/02
8.1. A különböző iskolai osztályzattal értékelt tanulók eredményei matematikából a 2000. évi PISA-vizsgálatban településtípus szerint (standard pontszám)
8.2. A 8. évfolyamos tanulók olvasási és matematikai teljesítményének az országos átlagtól való eltérése települési kategóriánként, 1991 és 2001 között (standard pontszám)
8.3. A különböző olvasási teljesítményszinteket elérő 15 éves tanulók aránya a 2000. évi PISA-vizsgálatban országok szerint (standard pontszám és %)
8.4. A 4. évfolyamos tanulók olvasási-szövegértési képessége a PIRLS-vizsgálatban, valamint az IEA 1991-es és a PIRLS keretében 2001-ben megismételt olvasásmegértési felmérésében részt vett országokban, 1991 és 2001 (standard pontszám)
8.5. A nyolcadikos tanulók átlagos matematikai teljesítményei a TIMSS- (1995) és a TIMSS-R- (1999) vizsgálatban (standard pontszám)
8.6. A nemzetközi átlagtól való eltérés nagysága matematikából az 1999-es TIMSS-R- (8. évfolyamosok) és a 2000. évi PISA-vizsgálatban (15 évesek) néhány ország esetében (standard pontszám)
8.7. Az olvasási, matematikai és természettudományos teljesítmény a 2000. évi PISA-vizsgálatban részt vett országokban (standard pontszám)
8.8. A nyolcadikos tanulók átlagos természettudományos teljesítménye különböző országokban a TIMSS- és a TIMSS-R-felmérések szerint, 1995 és 1999 (standard pontszám)
8.9. Állampolgári ismeretek, elkötelezettség és attitűdök mutatói egyes országokban, 1999 (standard pontszám)
8.10. A magyar tanulók IKT-val kapcsolatos attitűdjei, szokásai és alapismeretei az anya iskolai végzettségének függvényében, 2001 (pontszám 1-től 25-ig terjedő skálán)
8.11. A különböző szintű nyelvvizsgával rendelkezők aránya a felsőoktatásba jelentkezett és felvett tanulók körében képzési programok és régiók szerint, 2001 (%)
8.12. A nyelvvizsgával rendelkezők aránya az érettségizők körében a képzés típusa szerint, 2002 (%)
8.13. A különböző érettségi jegyet szerző tanulók megoszlása a matematika tantárgyban aszerint, hogy milyen tantárgyakat preferálnak, 2001 (%)
8.14. Az egyes középiskolatípusok 12. évfolyamán végzettek közül a felsőoktatásba felvettek aránya, 1991–2001(%)
8.15. Az érettségi évében végző, felvételre jelentkezők és felvettek aránya az iskola fenntartója és településmérete szerint, 2001 (%)
8.16. A középiskolák szociokulturális és eredményességi mutatói alapján számolt „hozzáadott érték” megyék szerint
8.17. Az iskolák által adott matematika érettségi jegyek megoszlása megyénként, 2001 (%)
8.18. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken 1–10. helyezést elért tanulók aránya a 12. évfolyamos tanulók körében, 2002
8.19. Az iskolák értékelése során meghatározott eszközöket alkalmazó önkormányzatok aránya, 2001 (%)
8.20. Az iskolaértékelés eredményeit különböző célokra felhasználó önkormányzatok aránya (az adott célt megjelölő önkormányzatok aránya (%)
8.21. A részt vevők száma a különböző tartalmú és különböző tanácsadó cégek által iskolák számára szervezett minőségügyi képzéseken, 2000–2001
8.22. A 2001. évi 5. és 9. évfolyamos országos diagnosztikus mérés iskoláknak visszaküldött 1. és 2. sz. tájékoztató táblája és annak magyarázata/I.
8.23. A 2001. évi 5. és 9. évfolyamos országos diagnosztikus mérés iskoláknak visszaküldött 4. sz. tájékoztató táblája és annak magyarázata/II.
8.24. Az 5. és 9. évfolyamos tanulók olvasásmegértési és matematikai teljesítménye településtípus szerinti bontásban, 2001 (standard pontszám)
9.1. Az anya iskolai végzettsége szerinti teljesítménymegoszlások a 15 éves tanulók körében néhány OECD-országban az olvasás, a matematikai és a természettudományos műveltség eredményeiben, 2000
9.2. A 15 éves tanulók kombinált szövegértési teljesítményének iskolák közötti és iskolán belüli varianciája az OECD-országokban, 2000
9.3. Tanulói teljesítmények és a szocioökonómiai státus, 2000
a) A szülők foglalkozási státusindexének értéke a tanulók teljesítményének függvényében
b) A tanulók szövegértési teljesítménye a szülők foglalkozási státusának függvényében
9.4. A falvakban és nagyvárosokban élő 15 éves diákok átlagos teljesítménye (olvasás, matematika, természettudomány) Magyarországon és az OECD-országokban
9.5. A tanulók nemek szerinti aránya a közép- és felsőoktatás nappali tagozatán, 1970 és 2002 között (%)
9.6. A 15 éves fiúk és lányok átlagos teljesítménye (szövegértés, matematika, természettudomány) Magyarországon és az OECD-országokban, 2000
9.7. Nemzetiségi általános iskolai oktatásban részt vevő tanulók száma oktatási programok típusa szerint 1990/91 és 2001/02 között (tanévenként)
9.8. Anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi középiskolai oktatást folytató intézményekben tanulók száma nyelvenként és oktatási típusonként, az egyes évfolyamokon, 1999/2000
9.9. Külföldi tanulók száma az általános iskolákban származási országonként, 1995/96–1999/00
9.10. Külföldi tanulók száma a középiskolákban származási országonként, 1995/96–1999/00
9.11. A különböző tanításszervezési módszerek elfogadottsága a lakosság körében a megkérdezett legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 2002 (%)
9.12. A cigány és a fogyatékos tanulók esélyegyenlőségének fontossága a lakosság körében, 2002 (az egyes válaszlehetőségekre adott értékek átlaga)
9.13. Az általános iskolai oktatás optimális módja a cigány és a fogyatékos tanulók esetében a közvélemény szerint, 2002
9.14. A szülők és a pedagógusok véleménye arról, hogyan kellene a cigány gyerekek általános iskolai oktatását megoldani, 2002 (%)
9.15. A PHARE-program által támogatott programok és fejlesztések, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű – elsősorban roma fiatalok – társadalmi beilleszkedését segítik

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.