2019. június 25., kedd , Vilmos

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 2003

7. Pedagógusok (táblázatok)

2009. június 17.

7. Pedagógusok

 

7.1. táblázat
A pedagógus-munkaerő foglalkoztatottsága az egyes OECD-országokban, 1999

Ország Az alap- és a középfokú oktatásban foglalkoztatott tanárok aránya a teljes munkaerő százalékában Részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok az oktatás minden szintjén
 
Ausztrália 2,3 n. a.
Ausztria 2,6 23,9
Csehország 2,1 n. a.
Dánia 2,8 22,9
Egyesült Államok 2,2 17,1
Egyesült Királyság 2,4 26,8
Finnország 2,4 6,0
Görögország n. a. 19,2
Hollandia 2,8 n. a.
Írország 2,8 17,2
Japán 1,5 25,0
Kanada 1,7 23,3
Korea 1,4 17,4
Magyarország 3,6 11,0
Németország 1,9 42,5
Norvégia 3,7 30,8
Spanyolország 2,7 13,7
Svájc 2,3 54,1
Svédország 2,8 23,3
OECD-országok átlaga 2,6 22,8

Forrás: Education at a Glance, 2001

7.2. táblázat
A pedagógus- és tanulólétszámok változása iskolatípusok szerint (nappali tagozaton, felnőttoktatás nélkül) 1990/91 és 2001/02 között (1990/91 = 100%)

Intézménytípus Pedagóguslétszám Tanulólétszám
 
Óvoda 96,1 87,5
Általános iskola 93,3 81,0
Középiskola 158,5 144,2
Szakmunkásképzés 61,8 55,8
Összesen 100,4 88,4

Forrás: Jelentés..., 2000 és OM oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

7.3. táblázat
A pedagógusok létszámának változása iskolatípusok szerint, 1990/91 és 1997/98–2001/02

Tanév Óvoda Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Speciális szakiskola
 
1990/91 33 635 96 791 10 246 12 656 12 906 127
1997/98 31 848 89 238 13 669 17 096 9 339 476
1998/99 32 235 89 570 14 021 17 831 8 777 462
1999/00 31 653 89 424 14 415 18 430 8 350 468
2000/01* 32 000 89 750 15 550 18 950 8 150 575
2001/02 32 327 90 294 16 845 19 450 7 982 801

Forrás: OM Statisztikai tájékoztató, Oktatási évkönyv 2001/2002
* A 2000/01. évi adatok a 98%-os felmérés és a trend alapján becsültek az OM által.
Megjegyzés: Az általános iskolák adatai a gyógypedagógiai általános iskolák adatait is tartalmazzák. A szakiskolai adatokban 2000-ig a szakmunkásképző, a gép- és gyorsíró, egészségügyi és egyéb szakiskolák együttes adatai szerepelnek. Az óvodapedagógusok száma 1998-tól tartalmazza a fogyatékosokat ellátó intézményekben az óvodai csoportokkal foglalkozó óvodapedagógusok számát is.

7.4. táblázat
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az állami és a magánfenntartású iskolákban, különböző iskolafokozatokon az egyes OECD-országokban, 2000

Ország Óvoda (ISCED 0) Általános iskola
alsó tagozat (ISCED 1)
Általános iskola
felső tagozat (ISCED 2)
Középfok (ISCED 3)
 
Ausztrália n. a. 17,3 n. a. n. a.
Ausztria n. a. n. a. n. a. n. a.
Csehország 13,1 19,7 14,7 11,5
Dánia 6,6 10,4 11,4 14,4
Egyesült Államok 18,7 15,8 16,3 14,1
Egyesült Királyság 21,0 21,2 17,6 12,5
Finnország 12,2 16,9 10,7 17,0
Görögország 15,8 13,4 10,8 10,5
Hollandia n. a. 16,8 n. a. n. a.
Írország 15,1 21,5 15,9 n. a.
Izland 5,4 n. a. 12,7 9,7
Japán 18,8 20,9 16,8 14,0
Kanada 18,1 18,1 18,1 19,5
Korea 23,1 32,1 21,5 20,9
Magyarország 11,6 10,9 10,9 11,4
Németország 23,6 19,8 15,7 13,9
Spanyolország 16,1 14,9 n. a. n. a.
Svájc* n. a. n. a. n. a. n. a.
Svédország n. a. 12,8 12,8 15,2
Új-Zéland 7,5 20,6 19,9 13,1
OECD-országok átlaga 15,5 17,7 15,0 13,9

Forrás: Education at a Glance, 2002
* Csak az állami intézmények.

7.5. táblázat
Átlagos osztálylétszám az egyes OECD-országokban a különböző iskolafokozatokon, 2000

Ország Általános iskola
alsó tagozat (ISCED 1)
Általános iskola
felső tagozat (ISCED 2)
 
Ausztrália 25,0 n. a.
Ausztria 20,0 n. a.
Csehország 20,3 21,9
Dánia 19,0 18,6
Finnország n. a. 19,9
Franciaország 22,6 24,5
Görögország 17,9 24,2
Hollandia 23,9 n. a.
Írország n. a. n. a.
Japán 29,0 34,7
Kanada n. a. n. a.
Korea 36,5 38,5
Lengyelország 21,2 24,6
Magyarország 21,2 21,5
Németország* 22,4 24,6
Spanyolország 21,1 26,0
Svájc 20,1 18,8
Svédország n. a. n. a.
Szlovákia 21,4 23,8
Portugália 20,5 22,6
OECD-országok átlaga 21,9 23,6

Forrás: Education at a Glance, 2002
* 2001. évi adat.

7.6. táblázat
Az éves tanítási órák száma az egyes OECD-országokban a különböző iskolafokozatokon, 2000

Ország Általános iskola alsó tagozat (ISCED 1) Általános iskola felső tagozat (ISCED 2) Középfok (ISCED 3)
 
Ausztrália 882 811 803
Ausztria 684 658 623
Csehország 650 650 621
Dánia 640 640 560
Egyesült Államok 1139 1127 1121
Finnország 656 570 527
Görögország 780 629 629
Hollandia 930 867 867
Írország 915 735 735
Izland 629 629 464
Japán 635 557 478
Korea 829 565 545
Magyarország 583 555 555
Németország 783 732 690
Spanyolország 880 564 548
Svájc 884 859 674
Svédország n. a. n. a. n. a.
Törökország 639 n. a. 504
Új-Zéland 985 968 950
OECD-országok átlaga 792 720 648

Forrás: Education at a Glance, 2002
Megjegyzés: 60 percre átszámított adatok.

7.7. táblázat
A szakképzett pedagógusok átlagos és medián életkora, 1989 és 2001 között

Év Közoktatás együtt Alapfokú oktatás Középfokú oktatás
Átlagos életkor Átlagos életkor Az életkor
mediánja
Átlagos életkor Az életkor
mediánja
 
1989 38,1 37,2 36 40,5 41
1992 39,6 38,7 38 41,9 43
1994 39,0 38,4 38 40,8 41
1995 39,4 38,6 38 41,4 42
1996 39,6 38,7 38 41,7 42
1997 39,9 39,5 39 41,9 43
1998 39,8 39,2 39 41,7 43
1999 40,7 40,2 40 42,5 44
2000 41,0 40,4 40 43,1 44
2001 41,5 41,0 41 43,1 45

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai

7.8. táblázat
A szakképzett pedagógusok korcsoportok szerinti megoszlása a közoktatásban, 1992 és 2001 között (%)

Év 29 éves
és fiatalabb
30–39 éves 40–49 éves 50–59 éves 60 éves
és idősebb
Együtt
 
1992 16,7 35,4 28,9 18,4 0,6 100
1994 17,9 36,3 29,3 15,8 0,7 100
1995 17,2 35,3 30,5 16,4 0,6 100
1996 13,7 36,4 32,8 17,0 0,1 100
1997 12,7 35,1 34,8 17,3 0,1 100
1998 12,5 35,1 35,9 16,3 0,2 100
1999 11,8 32.7 35,8 18,3 1,4 100
2000 11,7 32,3 35,8 18,9 1,3 100
2001* 13,2 30,2 37,7 17,0 1,9 100
2001** 13,5 28,4 36,4 19,4 2,3 100

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai
* Az OMMK Bértarifa-felvételének.
** OM statisztikai adatok 2001.

7.9. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok* megoszlása életkor és nem szerint, 2001

Korcsoport Férfi Összes
N % N % N %
 
29 év alatt 24 070 13,4 4 512 2,5 28 582 15,9
30–39 45 917 25,5 8 291 4,6 54 208 30,1
40–49 50 362 28,0 9 387 5,2 59 749 33,2
50–59 24 124 13,4 8 459 4,7 32 583 18,1
60 felett 2 493 1,4 2 232 1,2 4 725 2,6
Összes 146 966 81,7 32 881 18,3 179 847 100,0

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika és Imre Nóra számítása
* Összes feladatellátási helyen: óvoda, általános iskola, szakiskola (szakmunkásképző iskola), speciális szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatás, kollégium, beszédjavító szakszolgálat, nevelési tanácsadó szakszolgálat, szakértői bizottság.

7.10. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok életkor szerinti megoszlása néhány kiemelt fenntartó típusa szerint, 2001

Korcsoport Települési/kerületi önkormányzat Egyház Alapítvány
N % N % N %
 
29 év alatt 19 120 14,83 2103 26,82 698 27,50
30–39 39 829 30,90 2468 31,47 832 32,70
40–49 44 249 34,30 1912 24,37 698 27,41
50–59 22 777 17,68 1066 13,59 251 9,85
60 felett 2 887 2,24 295 3,71 66 2,58
Összes 128 862 100,00 7840 100,00 2545 100,00

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika és Imre Nóra számítása

7.11. táblázat
A különböző oktatási szinteken foglalkoztatott pedagógusok életkor szerinti megoszlása, 2001

Korcsoport Óvoda Alapfok Alsó középfok Középfok
N % N % N % N %
 
29 év alatt 3 625 12,9 6 176 16,4 5 716 13,5 5 629 17,4
30–39 9 538 34,0 12 394 32,9 11 503 27,2 7 835 24,3
40–49 11 269 40,2 13 395 35,6 15 225 36,0 9 580 29,6
50–59 3 395 12,1 4 962 13,2 8 803 20,8 7 464 24,0
60 felett 195 0,7 674 1,7 978 2,3 1 484 4,5

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika becslése

7.12. táblázat
Az aktív foglalkoztatottak, az értelmiségi-szellemi foglalkozásúak és a pedagógusok korösszetétele, 2001

Korcsoport Foglalkoztatottak Értelmiségi, szellemi foglalkozás Pedagógusok
N % N % N %
 
15–19 56 255 1,52 338 476 22,52
20–29 927 645 25,09 28 582 15,8
30–39 929 241 25,13 375 710 25,00 54 208 30,1
40–49 1 103 013 29,80 460 984 30,68 59 749 33,2
50–59 622 734 16,84 292 179 19,45 32 583 18,1
60 felett 58 040 1,28 35 125 2,33 4 725 2,6
Összes 3 696 928 100,00 1 502 474 100,00 179 847 100,00

Forrás: Népszámlálás 2001/6., KSH; OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa

7.13. táblázat
A nők százalékos aránya a pedagógus-munkaerőben az egyes OECD-országokban a különböző oktatási szinteken, 1999

Ország Óvoda Általános iskola
alsó tagozat
Általános iskola
felső tagozat
Középfok
 
Ausztria 98,8 88,5 63,8 48,6
Csehország 99,8 84,5 81,0 56,3
Dánia 92,0 63,0 63,1 30,3
Egyesült Államok 94,7 86,5 60,2 50,8
Egyesült Királyság 89,9 75,6 54,8 56,3
Finnország 96,3 71,2 70,6 56,8
Franciaország 77,7 77,7 62,8 50,6
Írország 92,2 84,8 55,9 n. a.
Izland 98,2 76,6 n. a. 43,5
Kanada 67,7 67,5 67,3 66,8
Korea 99,8 66,8 56,2 27,6
Magyarország 100,0 85,5 85,6 58,8
Németország 96,7 81,5 56,7 39,0
Olaszország 99,5 94,6 73,3 58,8
Spanyolország 92,8 68,3 n. a. 52,3
Svájc 99,4 72,4 45,0 31,7
Svédország 96,7 79,9 61,9 50,0
Új-Zéland 98,5 81,9 61,7 53,1
OECD-országok átlaga 94,6 77,0 62,7 48,9

Forrás: Education at a Glance, 2001

7.14. táblázat
A pedagógusok nemenkénti megoszlása a fenntartó típusa szerint, 2001


Összes Ebből nő Nők aránya (%)
 
Települési/kerületi önkormányzat 128 862 108 763 84,4
Megyei/fővárosi önkormányzat 21 342 15 013 70,3
Felsőoktatási intézmény 1 354 1 057 78,1
Egyház 7 840 6 132 78,2
Alapítvány 2 545 1 807 71,0

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számítása
Megjegyzés: A táblázat nem teljes, nem tartalmazza az olyan fenntartású intézményeket, mint egyéni vállalkozás, közalapítvány stb.

7.15. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetétele, 1992 és 2001 között (%)


Általános iskola
és kevesebb
Szakmunkásképző,
szakiskola
Középiskola Felsőfok Összesen
 
1992 17,0 5,4 17,4 60,3 100
1997 18,8 6,6 17,4 57,2 100
1999 16,7 7,9 12,0 63,4 100
2000 14,7 8,2 13,5 63,6 100
2001 14,7 8,4 11,9 65,0 100

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai

7.16. táblázat
A pedagóguslétszámok alakulása képesítések szerint, 1989/90–1999/00 és 2001/02

Képe-
sítés
1989/
90
1990/
91
1991/
92
1992/
93
1993/
94
1994/
95
1995/
96
1996/
97
1997/
98
1998/
99
1999/
00
2001/
02
 
Közép-
fokú
óvoda-
peda-
gógus
7 539 6 324 6 758 6 162 5 663 5 202 4 756 3 647 2 232 1 738 1 434 1 404
Felső-
fokú
óvoda-
peda-
gógus
25413 25668 25625 26131 26341 26800 26569 27200 28526 29292 29117 30313
Tanító
(tanító
speci-
ális
képes-
ítéssel)
39183 35521 38528 38392 38405 38603 37481 36212 35961 36069 36101 40010
Álta-
lános
iskolai
tanár
46989 56118 48157 47948 48833 49040 47588 45808 45030 45088 44566 50639
Közép-
iskolai
tanár
22089 24415 23926 24741 25793 26523 26938 27301 27695 29014 29919 36970
Egyéb
peda-
gógus
8 147 4 788 7 314 7 477 7 935 8 363 7 918 7 304 8 045 8 321 8 699 5 801
Peda-
gógiai
képe-
sítés
nélküli
7 740 8 184 6 277 6 377 7 912 8 141 7 037 6 203 5 177 4 828 4 377 5 598
Képe-
sítés
nélkül
883 1 643 776 847 807 838 800 834 806 659 572
Szakmai
okta-
tásra
képe-
sített
peda-
gógus
4 030 n. a. 3 875 3 849 4 204 4 167 3 990 3 726 3 511 3 286 3 134 3 332
Gyógy-
peda-
gógus
3 896 3 878 3 878 3 955 3 994 4 044 4 136 4 062 4 132 4 256 4 230 5 570
Összesen 165909 166539 165114 165879 169887 171671 167213 162297 161115 162551 162149 179847

Forrás: Jelentés..., 2000; OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai
Megjegyzés: A 2001/2002. tanévben 11 feladatellátási hely szerepel, a korábbi adatokban ennél kevesebb.

7.17. táblázat
A pedagóguslétszám és ezen belül a képesítés nélküliek aránya a különböző típusú településeken, 2001/02 (%)

Településtípus Alapfok Középfok

Összes pedagógus Képesítés nélküli pedagógus Összes pedagógus Képesítés nélküli pedagógus
 
Főváros 15 17 21 17
Megyei jogú város 19 7 38 38
Város 31 29 36 40
Nagyközség 9 15 3 3
Község 25 32 2 3
Összesen 100 100 100 100
N 122 316 2 148 100 347 6 022

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számítása

7.18. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatottak foglalkozási csoportok szerinti összetétele, 1992 és 2001 között (%)

Foglalkozási csoport 1992 1997 1999 2000 2001
 
Vezetők 2,60 8,68 8,69 9,67 8,7
Felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások 5,02 6,62 5,78 7,13 6,0
Irodai foglalkozások 5,16 2,46 2,34 2,47 2,3
Szolgáltató foglalkozások 4,15 9,26 9,37 8,91 9,1
Takarítók, őrök 15,84 15,20 15,50 14,61 14,7
Szakképzett pedagógusok 64,25 52,51 54,28 53,86 55,7
Egyéb pedagógus foglalkozások 2,98 5,27 4,04 3,35 3,5
Együtt 100,00 100,00 100,00 100,00 100,0

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai
Megjegyzés: A foglalkozási csoportok a FEOR-besorolás alapján képzett csoportok. A következő foglalkozások kerültek az egyes csoportokba. (1) A vezetők csoportjába az intézményvezetők, részegységvezetők. (2) A felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások csoportjába valamennyi, a pedagógus-munkakörön kívüli olyan foglalkozás, mely a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igényli például: számítástechnikai szervező, informatikus, orvos, könyvtáros, valamint az egyéb felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások. (3) Az irodai foglalkozások csoportjába: az irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások. (4) A szolgáltató foglalkozások csoportjába a szolgáltató foglalkozások mellett (pl. szakács, vagyonőr) az ipari és mezőgazdasági foglalkozások, valamint a gépkezelő, járművezető foglalkozások. (5) Az őrök, takarítók csoportjába a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások, takarítók, őrök, anyagmozgatók egyéb segédmunkások. (6) A szakképzett pedagógusok csoportjába: a felsőfokú tanintézeti tanárok, a középiskolai tanárok, a középfokú intézmények szakoktatói, gyakorlati oktatói, egyéb középfokú tanintézeti oktatók, az általános iskolai tanárok, tanítók, az óvónők, egyéb alapfokú tanintézeti oktatók, gyógypedagógusok, konduktorok, egészségnevelők, egyéb speciális oktatók, nevelők, pedagógiai szakértők, egyéb szakképzett oktatók, nevelők. (7) Az egyéb pedagógus foglalkozások csoportjába: a képesítés nélküli pedagógusok, gyermek- és ifjúsági felügyelők, pedagógiai asszisztensek, egészségnevelő-asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek és egyéb pedagógusok.
Az 1992-ben készült adatfelvétel még a régi FEOR-besorolás alapján történt, mely a pedagógus-munkakörökre kevésbé részletes, de a csoportok képzése szempontjából ez nem jelent nehézséget, azok összehasonlíthatóak.

7.19. táblázat
Új pedagógusstátus létesítése, 1996/97–2001/02

Válasz Általános iskola Középiskola

N % N %
 
Volt ilyen 236 26,3 157 47,7
Nem volt, de várható 94 10,5 33 10,1
Nem volt, nem várható 569 63,3 139 42,2
Összes 899 100,0 329 100,0

Forrás: Simon, 2002
A feltett kérdés: „Milyen változások voltak az elmúlt öt évben, illetve milyen változások várhatók a következő néhány évben?”

7.20. táblázat
Pedagógusstátus elvonása, 1996/97–2001/02

Válasz Általános iskola Középiskola

N % N %
 
Volt ilyen 184 20,6 67 20,4
Nem volt, de várható 87 9,7 17 5,2
Nem volt, nem várható 623 69,7 245 74,4
Összes 894 100,0 329 100,0

Forrás: Simon, 2002
A feltett kérdés: „Milyen változások voltak az elmúlt öt évben, illetve milyen változások várhatók a következő néhány évben?”

7.21. táblázat
Betöltetlen álláshelyről nyilatkozó iskolák aránya, 2001/02

Válasz N %
 
Van betöltetlen állás 414 34,9
Nincs betöltetlen állás 770 65,1
Összes 1184 100,0

Forrás: Iskolai szintű adatfelvétel, 2001/2002
A feltett kérdés: „Van-e az iskolában betöltetlen álláshely jelenleg?”

7.22. táblázat
Betöltetlen álláshelyeket meghirdető iskolák aránya, 2001/02

Válasz N %
 
Igen, valamennyit meghirdette 292 71,1
Nem mindegyiket hirdette meg 34 8,2
Nem hirdette meg 85 20,8
Összes 410 100,0

Forrás: Iskolai szintű adatfelvétel, 2001/2002
A feltett kérdés: „Meghirdette-e az iskola a betöltetlen álláshelyeket?”

7.23. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok és a regisztrált pedagógus-munkanélküliek száma, 1993/94 és 2001/02 között

Megnevezés 1993/94 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 2001/02
 
Foglalkoztatottak 160 684 158 180 154 234 153 673 154 956 179 847
Regisztrált munkanélküliek 3 629 5 227 5 199 4 721 4 418 3 658
Munkanélküliek %-os aránya 2,3 3,3 3,4 3,1 2,9 2,03

Forrás: Szép, 2003

7.24. táblázat
A regisztrált pedagógus-munkanélküliek számának alakulása végzettségük szerint, 1993–2002

Végzettség 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
 
Középiskolai tanár 187 189 245 345 452 397 414 416 355 396
Általános iskolai felső tagozatos tanár 553 527 551 838 1002 874 788 796 754 731
Általános iskolai tanító 499 444 493 806 851 798 661 742 686 617
Óvodapedagógus 897 823 892 1212 1150 1042 960 1046 844 682

Forrás: Szép, 2003
Megjegyzés: Az adatok az adott év márciusára vonatkoznak.

7.25. táblázat
A közoktatásban dolgozó tanárok törvényben garantált éves fizetése 15 év gyakorlat után az egy főre eső GDP-hez és a kezdő fizetéshez viszonyítva különböző oktatási szinteken, 2000

Ország A tizenöt
éves gyakorlattal
rendelkezők
fizetése az
egy főre jutó
GDP arányában
A tizenöt
éves gyakorlattal
rendelkezők
fizetésének és
a kezdő fizetésnek
az aránya
A kezdő
fize-
téstől
az elért
legma-
gasabb
fizetésig
eltelt
évek
száma
(alsó
közép-
fok)
A tizenöt
éves
gyakorlattal
rendelkezők
egy tanórára
eső fizetése
(USD/óra)
A felső
közép-
fokon
tanítók
egy
tanórára
eső
fizetése
az álta-
lános
iskolai
tanító
egy tan-
órára
eső fizeté-
séhez
viszo-
nyítva
Alap-
fok
Alsó
közép-
fok
Gimná-
zium
Alap-
fok
Alsó
közép-
fok
Gimná-
zium
Alap-
fok
Alsó
közép-
fok
Gimná-
zium
 
Anglia 1,48 1,48 1,48 1,58 1,58 1,58 8 n. a. n. a. n. a. n. a.
Ausztrália 1,43 1,43 1,43 1,42 1,42 1,42 8 43 47 48 1,10
Ausztria 1,03 1,07 1,19 1,21 1,23 1,26 34 39 42 49 1,27
Belgium
(flamand)
1,22 1,28 1,64 1,34 1,40 1,44 27 39 48 65 1,67
Belgium
(francia)
1,18 1,25 1,61 1,36 1,41 1,46 27 39 46 64 1,64
Csehország 0,65 0,65 0,80 1,33 1,33 1,33 32 14 14 18 1,28
Dánia 1,16 1,16 1,35 1,13 1,13 1,33 8 51 51 68 1,33
Egyesült
Államok
1,12 1,12 1,12 1,45 1,45 1,45 n. a. 35 36 36 1,02
Finnország 1,03 1,18 1,23 1,36 1,38 1,40 20 38 50 57 1,49
Francia-
ország
1,17 1,26 1,26 1,35 1,31 1,31 34 30 46 48 1,60
Német-
ország
1,52 1,63 1,76 1,21 1,16 1,17 28 48 55 64 1,31
Görög-
ország
1,50 1,52 1,52 1,21 1,21 1,21 33 31 39 39 1,26
Magyar-
ország
0,71 0,71 0,89 1,42 1,42 1,48 40 11 16 20 1,76
Izland 0,80 0,80 0,95 1,10 1,10 1,24 18 35 35 56 1,60
Írország 1,24 1,25 1,25 1,62 1,56 1,56 22 39 49 49 1,26
Olasz-
ország
1,03 1,13 1,16 1,20 1,21 1,25 35 34 45 46 1,38
Japán 1,62 1,62 1,62 1,89 1,89 1,89 31 67 77 90 1,33
Korea 2,49 2,48 2,48 1,67 1,68 1,68 37 53 77 80 1,52
Hollandia 1,18 1,26 1,77 1,19 1,23 1,70 22 35 40 56 1,60
Új-Zéland 1,70 1,70 1,70 1,94 1,94 1,94 10 34 35 35 1,04
Norvégia 0,92 0,92 0,92 1,13 1,13 1,13 28 38 42 53 1,41
Portugália 1,52 1,52 1,52 1,49 1,49 1,49 26 33 45 52 1,58
Skócia 1,45 1,45 1,45 1,66 1,66 1,66 11 37 39 39 1,06
Spanyol-
ország
1,52 1,65 1,77 1,17 1,17 1,17 42 33 56 62 1,87
Svéd-
ország
1,05 1,05 1,12 1,28 1,28 1,26
Svájc 1,53 1,83 2,18 1,31 1,33 1,32 23 52 64 96 1,87
Török-
ország
2,06 1,91 1,14 1,15 22 a 26 1,17
Országok
átlaga
1,32 1,35 1,45 1,37 1,39 1,42 25 37 44 53 1,42

Forrás: Education at a Glance, 2002

7.26. táblázat
A közoktatásban, az alap- és középfokú oktatásban foglalkoztatottak bruttó átlagos keresete a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek arányában, 1992 és 1994–2001 (%)

Év Közoktatás összesen Alapfokú oktatás Középfokú oktatás
 
1992 92.5 84.8 115,3
1994 95.6 89.6 110,5
1995 89.2 84.8 100,5
1996 82.7 78.1 94,2
1997 85.5 82.3 97,5
1998 82.2 78.8 92,1
1999 86.6 82.8 98,2
2000 83.3 80.8 91,5
2001 79.6 76.9 89,2

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai

7.27. táblázat
A reálkeresetek növekedési ütemének alakulása a nemzetgazdaságban és a közoktatásban, 1992–2001 (%)

Év Nemzetgazdaság Közoktatás
 
1992 101,7 104,0
1993 99,5 n. a.
1994 105,1 93,0
1995 91,1 83,5
1996 97,4 90,0
1997 103,4 106,9
1998 103,5 99,8
1999 105,5 109,0
2000 103,7 100,0
2001 108,1 103,5

Forrás: Varga J., 2003

7.28. táblázat
A bruttó átlagkeresetek növekedése a költségvetési szférában, 2000–2002

Megnevezés A bruttó
átlag-
keresetek
növekedése
előző év = 100 %
Bruttó
átlag-
kereset Ft
A bruttó
átlagkeresetek
növekedése
előző év = 100 %

2000 2001 2001 2002 2002
 
Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 111,4 126,3 131 724 n. a. n. a.
Oktatás 111,4 120,2 97 647 124 759 133,5
Egészségügyi ellátás 115,5 115,3 78 851 n. a. n. a.
Nemzetgazdaság összesen 113,5 118,0 103 558 122 453 118,3
Versenyszféra összesen 114,2 116,3 102 839 n. a. n. a.
Költségvetési szféra 112,3 122,4 105 944 n. a. n. a.

Forrás: Munkaerő-piaci helyzetjelentés, 2001; A munkaerőpiac keresletét és kínálatát alakító folyamatok, 2002

7.29. táblázat
A közoktatásban foglalkoztatottak átlagkeresete iskolai végzettség szerint, valamint a nemzetgazdasági átlag százalékában, 1992 és 2000 között


1992 1997 1999 2000
Iskolai
végzettség
Bruttó
átlag-
kereset
Ft
A nemzet-
gazdasági
átlag %-ában
Bruttó
átlag-
kereset
Ft
A nemzet-
gazdasági
átlag %-ában
Bruttó
átlag-
kereset
Ft
A nemzet-
gazdasági
átlag %-ában
Bruttó
átlag-
kereset
Ft
A nemzet-
gazdasági
átlag %-ában
 
8 általános,
vagy
kevesebb
12 089 74,2 28 009 73,4 36 210 75,7 39 609 87,1
Szakmunkás-
képző,
szakiskola
16 074 85,1 32 094 69,3 40 793 68,6 45 023 80,4
Szakközép-
iskola
40 656 70,4 48 518 64,8 52 912 75,0
Gimnázium 17 756* 73,2* 41 398 72,6 46 150 61,3 51 135 70,7
Főiskola 57 856 73,0 78 623 74,8 83 603 87,6
Egyetem 24 951** 68,4** 71 505 56,5 100 449 58,9 109 291 71,6
Közoktatás
együtt
21 033 95,4 48 876 84,2 67 218 87,0 72 768 86,1

Forrás: Varga J., 2002b
* Középfokú végzettség (gimnázium és szakközépiskola) együtt.
** Felsőfokú végzettség (főiskola és egyetem) együtt.

7.30. táblázat
A pedagógus foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete képesítés szerint, illetve az általános iskolai pedagógusok keresetéhez viszonyítva, 1992 és 2001 között

Év Bruttó kereset / %
Általános iskolai tanító, tanár Középiskolai tanár Képesítés nélküli pedagógus
 
1992 Bruttó kereset Ft 22 308 23 607 30 152 23 536
Az általános iskolai tanító, tanár keresetének %-ában 94,5 100,0 127,7 99,6
 
1997 Bruttó kereset Ft 44 848 54 779 66 055 35 140
Az általános iskolai tanító, tanár keresetének %-ában 81,8 100,0 120,6 64,1
 
1999 Bruttó kereset Ft 62 274 76 542 91 077 49 471
Az általános iskolai tanító, tanár keresetének %-ában 81,3 100,0 118,9 64,6
 
2000 Bruttó kereset Ft 67 995 80 933 97 033 54 859
Az általános iskolai tanító, tanár keresetének %-ában 84,0 100,0 119,8 67,7
 
2001 Bruttó kereset Ft 76 918 90 637 106 862 63 311
Az általános iskolai tanító, tanár keresetének %-ában 84,8 100,0 117,3 82,3

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai

7.31. táblázat
Bruttó átlagkeresetek településtípusonként a közoktatásban, 1992 és 2000 között (Ft)


Összes foglalkoztatott
Településtípus 1992 1997 1999 2000

Bruttó teljes kereset Budapest =100 Bruttó teljes kereset Budapest =100 Bruttó teljes kereset Budapest =100 Bruttó teljes kereset Budapest =100
 
Budapest 23 671 100 52 300 100 74 501 100 80 138 100
Megyeszékhely 21 489 91 49 975 96 68 128 90 74 685 93
Város 20 911 88 48 528 92 66 045 90 72 147 90
Község 18 814 79 45 667 87 67 218 85 68 061 85

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai

7.32. táblázat
A különböző kereseti elemek aránya a szakképzett pedagógusok bruttó teljes keresetében korcsoportonként, 2000 (%)

Korcsoport Alapilletmény Egyéb pótlék Túlmunka-díj Helyettesítési díj Havi
prémium
Egyéb havi térítési díj Egyéb* Együtt
 
20–24 85,3 1,7 6,0 2,7 0,9 3,3 0,1 100
25–29 78,2 2,3 7,7 2,5 3,2 2,4 3,7 100
31–34 77,8 2,4 7,3 2,3 4,1 2,0 4,1 100
35–39 76,2 2,4 7,2 2,2 5,1 1,7 5,2 100
40–44 75,4 2,5 7,9 2,2 5,0 1,5 5,5 100
45–49 74,9 2,6 8,5 2,2 4,8 1,3 5,7 100
50–54 74,5 2,6 9,3 2,2 4,5 1,2 5,7 100
55–60 74,9 2,4 9,3 2,4 4,0 1,1 5,9 100
60–64 78,9 1,7 7,1 2,3 2,5 1,1 6,1 100
Átlag 74 2 8 2 4 2 7 100

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai
* Vezetői pótlék, egyéb nem havi térítési díj, nem havi prémium együtt.

7.33. táblázat
A szakképzett pedagógusok bruttó átlagkeresete az alapilletmény százalékában iskolai végzettség szerint, 2000

Iskolai végzettség Átlag
 
Főiskolánál alacsonyabb 121,4
Főiskola 129,6
Egyetem 136,6
Együtt 130,2

Forrás: Az Országos Munkaügyi (Módszertani) Központ Bértarifa-felvételének felhasználásával Varga Júlia számításai

7.34. táblázat
A 2002. évi alapilletmény-emelés várható hatása a kereseti arányokra a gyakorlati idő függvényében

Gyakorlati idő (év) Férfi, egyetemi
végzettségű
Nő, egyetemi
végzettségű
Férfi, főiskolai
végzettségű
Nő, főiskolai
végzettségű
 
1 1,5832 1,3040 1,6647 1,0565
2 1,7026 1,2834 1,5970 1,0846
3 1,4303 1,3373 1,4687 1,0900
4 1,8214 1,2884 1,5607 1,1299
5 1,5898 1,5629 1,6692 1,0680
6 1,8965 1,3440 1,3744 1,1349
7 2,0411 1,5504 1,5820 1,0834
8 2,0651 1,5360 1,5255 1,0972
9 2,0232 1,4332 1,4595 0,8751
10 2,1251 1,3254 1,5613 0,9475
11 1,8112 1,3909 1,4479 0,9306
12 1,8351 1,3433 1,4287 0,8969
13 1,6580 1,1341 1,3134 0,8866
14 2,1463 1,5669 1,3810 0,8819
15 1,6132 1,3139 1,3150 0,8575
16 1,5982 1,5056 1,2673 0,8586
17 1,8304 1,2251 1,2863 0,8740
18 1,7146 1,0080 1,2154 0,8486
19 1,6009 1,0722 1,3129 0,8582
20 1,4850 1,3129 1,2987 0,8822
21 1,6979 1,1012 1,2409 0,8648
22 1,6116 1,1253 1,1976 0,9070
23 1,5250 1,2030 1,3397 0,8678
24 1,5248 1,0455 1,3172 0,9090
25 1,6259 1,1914 1,2331 0,9327
26 1,5842 1,1145 1,3683 0,9145
27 1,3304 1,0378 1,1078 0,8749
28 1,5549 1,2461 1,2475 0,9238
29 1,4374 1,2100 1,1672 0,8813

Forrás: Varga J., 2003
Megjegyzés: A főiskolai végzettségű nem pedagógus foglalkoztatottak átlagos keresete a főiskolai végzettségű szakképzett pedagógusok 2002. évi alapilletmény-emelése utáni (szimulált) keresetének arányában, és az egyetemi végzettségű nem pedagógus foglalkoztatottak átlagos keresete az egyetemi végzettségű szakképzett pedagógusok alapilletmény-emelése utáni (szimulált) keresetének arányában, gyakorlati idő szerint, nemenként.

7.35. táblázat
A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző iskolai jellemzőkkel,
1999 és 2002 (százfokú skálán)

Megnevezés 1999 2002
 
Tanulók fegyelmezettsége 45 39
Iskolák felszereltsége 48 52
Tanárok munkájának ellenőrzése 53 52
Tanárok és a diákok kapcsolata 57 56
Szülők tájékoztatása 58 60
Tanulók értékelése 61 60
Tanárok felkészültsége 68 67

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 1999, 2002
A feltett kérdés: „Mennyire tartja Ön általában kielégítőnek a magyar iskolákban a következőket?”

7.36. táblázat
A tanulói teljesítményt befolyásoló tényezők a közvélemény szerint, 2002 (ötfokú skálán)

Megnevezés Átlag (1–5)
 
Tehetséges a gyerek 4,47
A család sokat foglalkozik a gyerekkel 4,39
Jó a tanár 4,22
A tanár szereti a gyereket 4,20
A gyerek jó anyagi körülmények között él 3,31

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 2002
A feltett kérdés: „Ön szerint az, ha egy gyerek jó eredményeket ér el az iskolában, mennyire tulajdonítható annak, hogy jó a tanár? Kérem, osztályozzon 1-5-ig, ahol az 5-ös jelenti, hogy teljes mértékben ennek tulajdonítható, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem ennek tulajdonítható.”

7.37. táblázat
A közvélemény arról, hogy mennyire vonzó a pedagóguspálya, 1999 és 2002 (%)

Megnevezés 1999 2002
 
Nagyon 4 5
Közepesen 40 52
Kicsit 30 20
Egyáltalán nem 20 15
Nem tudja, válaszhiány 6 8

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 1999, 2002
A feltett kérdés: „Ön szerint mennyire vonzó ma a pedagóguspálya a fiatalok számára?”

7.38. táblázat
A közoktatással kapcsolatos lakossági preferenciák változásai, 1990 és 2002 között (rangpozíció 1-től 7-ig 1990, 1995, 1997 és 1999, 1–8-ig 2002)

Megnevezés 1990 1995 1997 1999 2002
 
Az iskolák felszerelése modern technikával 3,6 (2) 3,0 (1) 2,6 (1) 2,9 (1) 3,1 (1)
A hátrányos helyzetű tanulók támogatása 4,6 (7) 3,6 (3) 3,6 (3) 3,8 (2–3) 3,5 (2)
A tehetséges tanulók képzésének támogatása 4,0 (3–5) 3,4 (2) 3,5 (2) 3,8 (2–3) 3,6 (3)
A tanulóknak adott juttatások (ösztöndíj, étkezés, napközi) 4,5 (6) 4,0 (4) 3,9 (4) 3,9 (4) 3,7 (4)
Új iskolák, osztálytermek építése 4,0 (3–5) 5,0 (7) 5,1 (7) 5,7 (7) 4,7 (5)
Új tantervek, tankönyvek készítése 3,2 (1) 4,6 (6) 4,3 (5) 5,0 (6) 5,5 (6)
A tanárok továbbképzése n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 5,8 (7)
A pedagógusok életkörülményeinek javítása 4,0 (3–5) 4,3 (5) 4,9 (6) 4,9 (5) 6,0 (8)

Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 1990, 1995, 1997, 1999, 2002
A feltett kérdés: „Véleménye szerint az államnak mire kellene pénzt költenie az oktatáson belül? Kérem, rangsorolja ebből a szempontból a lapon szereplő dolgokat!”

7.39. táblázat
A pedagógusképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók száma, 1990/91–2002/03 (ezer fő)

Képzési
irány
Óvó-
képző
főis-
kola1)
Tanító-
képző
főis-
kola2)
Tanár-
képző
főis-
kolák
Más
főis-
kolák3)
Bölcsészet-
tudományi
karok
Termé-
szet-
tudo-
mányi
karok
Budapesti
Közgaz-
daság-
tudományi
Egyetem 4)
Összesen Összes
felsőfokú
hallgató 5)
 
1990/91 1,6 5,6 9,6 2,3 5,1 2,6 0,1 26,8 76,6
1991/92 1,6 6,3 9,8 2,2 6,3 2,6 0,2 29,0 83,2
1992/93 1,7 6,6 9,6 2,5 8,0 3,6 0,0 32,0 92,3
1993/94 1,9 7,5 11,9 2,5 10,2 4,4 0,0 38,5 103,7
1994/95 2,0 7,1 12,9 2,7 11,1 4,9 0,0 40,8 116,3
1995/96 2,3 7,4 12,4 2,9 11,9 5,0 0,0 41,7 129,5
1996/97 2,4 7,2 12,7 3,1 14,0 4,6 0,0 44,1 142,1
1997/98 1,7 7,4 12,9 2,6 14,1 5,5 0,0 44,2 152,9
1998/99 1,7 7,9 12,5 2,9 16,6 5,1 0,1 46,8 163,1
1999/00 1,8 7,8 12,5 2,9 14,4 5,0 0,2 44,5 171,6
2000/01 1,4 7,2 11,2 3,2 17,7 ..* 0,2 40,8 176,0
2001/02 1,4 6,4 8,9 2,7 15,3 3,9 0,3 38,9 184,1
2002/03 1,6 5,1 8,7 3,2 14,9 3,7 0,2 37,5 193,2

Forrás: Jelentés..., 2000; 1999/2000–2002/2003: Csécsiné Máriás Emőke számítása
1) A tanítóképző főiskolák óvodapedagógus szakos hallgatóival együtt.
2) A tanárképző főiskolák tanító szakos hallgatóival együtt.
3) Műszaki főiskolák és tanárképzést is folytató művészeti egyetemek.
4) A 2000. évi integráció után az intézmény neve megváltozott, Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemre.
5) Egyetemi és főiskolai szintű alap- és kiegészítő alapképzésben részt vevők száma.
* A természettudományi karon tanulók száma a bölcsészettudományi kar adataival együtt szerepel.

7.40. táblázat
A pedagógus-továbbképzési programok megoszlása a képző intézmények típusa és az alapítási kérelem időpontja szerint, 1998–2001 (%)

Intézmény 1998 1999 2000 2001 Összesen (1998–2001)

db % db % db % db % % db %
 
Felsőoktatási intézmények 691 85,2 87 10,7 32 3,9 1 0,1 100 811 35,6
Közoktatási intézmények 92 66,7 32 23,2 10 7,2 4 2,9 100 138 6,1
Pedagógiai szolgáltatók 288 57,9 162 32,6 45 9,1 2 0,4 100 497 21,8
Egyéb intézmények* 99 70,7 25 17,9 11 7,9 5 3,6 100 140 6,2
Gazdálkodó szervezetek 172 53,4 90 28,0 51 15,8 9 2,8 100 322 14,2
Nonprofit szervezetek 214 69,3 57 18,4 29 9,4 9 2,9 100 309 13,6
Magánszemélyek 33 56,9 14 24,1 10 17,2 1 1,7 100 58 2,5
Összesen 1589 69,8 467 20,5 188 8,3 31 1,4 100 2275 100,0

Forrás: Polinszky, 2002
* Ebbe a kategóriába azok a szervezetek tartoznak, amelyek fenntartója az állam, valamely önkormányzat vagy egyház (pl. Országos Tűzoltó Parancsnokság, Nevelési Tanácsadó, Megyei Művelődési Központ).

7.41. táblázat
A pedagógus-továbbképzési programok megoszlása a képző intézmények típusa és a program tartalmi besorolása szerint, 1998 és 2001 között összesen (%)

Program Felső-
oktatási
intéz-
mények
Közok-
tatási
intéz-
mények
Peda-
gógiai
szolgál-
tatók
Egyéb
szerve-
zetek
Gazdál-
kodó
szerve-
zetek
Non-
profit
szerve-
zetek
Magán-
személyek
Összesen
db % db % db % db % db % db % db % db %
 
Szaktárgyi 457 56,4 28 20,3 155 31,2 61 43,6 83 25,8 102 33,0 11 19,0 897 39,4
Óvodai 18 2,2 5 3,6 31 6,2 2 1,4 8 2,5 16 5,2 7 12,1 87 3,8
Szakképzés 25 3,1 14 10,1 41 8,2 2 1,4 11 3,4 7 2,3 1 1,7 101 4,4
Informatika 67 8,3 48 34,8 33 6,6 9 6,4 61 18,9 20 6,5 3 5,2 241 10,6
Pedagógiai
módszerek
114 14,1 16 11,6 110 22,1 25 17,9 55 17,1 85 27,5 25 43,1 430 18,9
Egyéb
nevelési
66 8,1 19 13,8 75 15,1 29 20,7 39 12,1 53 17,2 5 8,6 286 12,6
Iskola-
fejlesztés
43 5,3 7 5,1 42 8,5 10 7,1 59 18,3 15 4,9 4 6,9 180 7,9
Egyéb 21 2,6 1 0,7 10 2,0 2 1,4 6 1,9 11 3,6 2 3,4 53 2,3
Összesen 811 100 138 100 497 100 140 100 322 100 309 100 58 100 2275 100

Forrás: Polinszky, 2002
Megjegyzés: A besorolást Polinszky Márta végezte, a program címe, a program célja és a tartalmi követelmények leírása alapján.

7.42. táblázat
Az adott tanévre érvényes továbbképzési programok tartalmi terület szerinti megoszlása (%)


2000/01 2001/02 2002/03
Tartalmi terület N % N % N %
 
Szaktárgyi/szakmódszertani 803 42,6 657 37,9 576 33,0
Óvodai nevelés 71 3,8 92 5,3 94 5,4
Szakképzés 90 4,8 92 5,3 92 5,3
Számítástechnika, informatika 275 14,6 242 13,9 266 15,3
Pedagógus mesterség 252 13,4 264 15,2 282 16,2
Egyéb oktatási/nevelési feladatokra való felkészítés 213 11,3 201 11,6 214 12,3
Iskolafejlesztés 140 7,4 154 8,9 182 10,4
Egyéb 41 2,2 33 1,9 38 2,2
Összesen 1885 100,0 1735 100,0 1744 100,0

Forrás: Polinszky, 2002

7.43. táblázat
További képesítést szerzett, pedagógus-munkakörben alkalmazottak a beszámolási időszakban, 2001

Képesítések Összesen % Ebből nő %
 
A beszámolási időszakban képesítést szerzettek száma 9240 100,0 7259 100,0
ebből




Ph. D. fokozatot szerzett 47 0,5 26 0,4

első egyetemi alapképesítést szerzett 697 7,5 486 6,7

második főiskolai/egyetemi alapképesítést szerzett 2066 22,4 1599 22,0

főiskolai szakirányú továbbképzésben képesítést szerzett 1284 13,9 1136 15,6

egyetemi szakirányú továbbképzésben képesítést szerzett 349 3,8 249 3,4

szakvizsgát tett 980 10,6 810 11,2

informatikai képesítést szerzett 2141 23,2 1663 22,9


ebből ECDL-képesítést szerzett 452 4,9 338 4,7


ebből OKJ-végzettséget szerzett 919 9,9 676 9,3

legalább C típusú nyelvvizsgát tett 249 2,7 202 2,8

vezetőképzésben képesítést szerzett 1423 15,4 1065 14,7


ebből egyetemi szintű képesítést szerzett 394 4,3 257 3,5


ebből főiskolai képesítést szerzett 704 7,6 558 7,7

Forrás: Polinszky, 2002

7.44. táblázat
Pedagógus-munkakörben alkalmazottak részvétele a pedagógusmunkát segítő képzésben, támogatott továbbképzésben a beszámolási időszakban, 2001/02


<25 év 25–34 35–49 49<</TH> Összesen
 
A beszámolási időszakban további képesítésért tanult 1183 7216 10412 1583 20 394
ebből





végzettségi szintet emelő alap vagy kiegészítő képzésben vett részt 403 1797 1594 198 3 992

második vagy további (azonos szintű) képesítésért tanult (egyetemen vagy főiskolán) 374 2813 2 729 296 6 212

egyetemi szakirányú továbbképzésen vett részt 65 537 818 195 1 615

főiskolai szakirányú továbbképzésben vett részt 125 767 1 721 225 2 838

OKJ képzésben vett részt 46 462 1 010 163 1 681

szakvizsgára felkészítő képzésben vett részt 14 314 1 563 294 2 185

Kevezmény szerint önerőből vállalt 360 934 524 66 1 884


költséghozzájárulással támogatott 265 2602 4 347 636 7 850


költséghozzájárulással részben támogatott 270 2328 3 614 488 6 700
Tanfolyami továbbképzésen vett részt (létszám, fő) 807 7746 24 559 5297 38 409
ebből





téma szerint szaktárgyi elméleti 115 1237 3 772 869 5 993


módszertani 267 2590 8 576 1639 13 072


informatikai 135 1570 4 580 968 7 253


egyéb, általános témájú 130 1409 4 926 1192 7 657

szervezés szerint felsőoktatási intézmény által szervezett 75 736 2 081 461 3 353


pedagógiai szakmai szolgáltató által szervezett 440 4898 16 274 3355 24 967


nemzetközi egyezmény keretében szervezett 13 160 434 132 739

kedvezmény szerint önerőből vállalt 30 179 344 75 628


költséghozzájárulással támogatott 442 4160 13 140 2901 20 643


költséghozzájárulással részben támogatott 202 2234 7 883 1523 11 842

időtartam 30 órás 404 3874 12 842 2898 20 018


60 órás 160 1979 6 361 1234 9 734


90 órás 24 193 784 137 1 138


120 órás 76 716 1 804 352 2 948
A beszámolási időszakban képesítést szerzett 9 240

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Polinszky Márta számításai

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.