2019. szeptember 23., hétfő , Tekla

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 1997

7.5. Az idegen nyelvet oktató tanárok

2009. június 17.

7.5. Az idegen nyelvet oktató tanárok

Az idegennyelv-oktatás növekvő jelentősége miatt érdemes külön figyelmet szentelni az idegen nyelvet tanító tanároknak. Az orosz nyelv kötelező oktatásának 1990-es eltörlése után egyik napról a másikra több ezer orosztanár vált feleslegessé, ugyanakkor nyugati nyelvszakos tanárokból óriási hiány keletkezett. Elsősorban az általános iskolákban és vidéken jelentősen emelkedett a középfokú állami nyelvvizsga birtokában nyugati nyelvet tanító, sokszor pedagógiai képesítéssel nem rendelkező pedagógusok száma. Már korábban, 1989-ben meghirdették az orosztanárok nyugati nyelvszakossá való munka melletti átképzésének a programját. A képzés speciális tanterv szerint, levelező formában történt, 6 félév időtartamban, nyelvszakos tanárokat képző felsőoktatási intézményekben. Egyúttal lehetőséget biztosítottak az állami nyelvvizsgával nem rendelkező orosztanároknak arra, hogy 4 szemeszter alatt 600-700 órás nyelvtanfolyamokon a "C" típusú középfokú nyelvvizsga által megkövetelt szintre eljussanak egy nyugati nyelv ismeretében.

Az orosztanárok nyomasztóan nagy száma ellenére szinte kezdetektől gondot okozott a felsőfokú átképzési részprogram férőhelyeinek feltöltése. A tanárok egy része úgy kalkulált, hogy másik szakja (legnagyobb gyakorisággal magyar) mindenkor elegendő óraszámot biztosít majd számára, a továbbtanulásra motiváltak közül pedig sokaknak hiányzott a nyelvvizsga-bizonyítványa. Sok tanár nem bírta a munka melletti terhelést, családi problémáik vagy egyéb okok miatt kimaradtak, és csak kisebb hányaduk szerezte meg a "C" típusú középfokú állami nyelvvizsgát. Az átképzés felsőoktatási részprogramjában 1998-ban végző utolsó évfolyam hallgatóival együtt 4900-an szereznek idegennyelv-szakos diplomát, de ezek közül csak mintegy 3200 volt orosztanár. 1993-tól ugyanis a programok a nem orosznyelv-szakos tanárok előtt is megnyíltak (lásd Függelék 192. táblázat).

A tanárképzés a lehetőségeihez mérten gyorsan reagált a kötelező orosztanítás megszűnésével előálló helyzetre. A nappali és a másoddiplomás nyelvtanári képzés keretszámait megemelték, és nyelvenkénti arányait átalakították. Az idegen nyelvi tanárképzésnek komoly lökést adott a főiskolai szintű hároméves nyelvtanári szakok alakítása 1991-ben. A belépők száma a kilencvenes évek eleje óta csaknem megnégyszereződött (lásd 7.7. táblázat). Az átképzett orosztanárok és a hároméves nyelvtanári szakokat végzett pályakezdők az elmúlt 2-3 évben jelentek meg munkavállalókként elsősorban az általános iskolákban, de részben a középiskolákban is. Az 1997/98-as tanévtől pedig folyamatosan, évente több mint háromezer nyugatinyelvszakos végzős egyetemistával és főiskolással lehet számolni.

7.7. táblázat

Az idegen nyelvi tanárképzés felvételi keretszámai, 1990/91 és 1997/98


Felvételi keretszámok


A képzés típusa

1990/91 1997/98

Idegen nyelvi középiskolai tanár

730 2345

Főiskolai szintű idegen nyelvi tanár (egyetemi képzés)

0 560

Főiskolai szintű idegen nyelvi tanár (főiskolai képzés)

368 1283

Összesen

1098 4188

Forrás: Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatók

A középiskolákban a kilencvenes évek eleje óta megháromszorozódott az angol szakos tanárok létszáma, és az 1996/97-es tanévben már meghaladta az orosznyelvtanári képesítésűek arányát. Ebben a tanévben a középiskolákban 3146 angol, 2725 német, 677 francia és 703 egyéb nyelvszakos tanár dolgozott. A tanárképzési folyamat felgyorsulása eredményeképpen az egy nyelvszakos tanárra jutó tanulók száma 5 év alatt felére csökkent, és a középiskolákban lényegében megszűnt a nyugatinyelv-szakos tanárhiány (lásd Függelék 193. táblázat). Az öröklött aránytalanságok nyomán azonban még mindig 10-15-ször annyi diák jut egy német- vagy angoltanárra, mint egy orosz szakosra.

Az 1997/98-as tanévben a középiskolákban várhatóan teljesen megszűnik a nyugatinyelv-szakos tanárhiány még akkor is, ha számításba vesszük, hogy a végzett középiskolai tanárok több mint fele nem kíván a közoktatási rendszerben munkát vállalni. Ha a következő években nem növelhetők a kiemelt óraszámban idegen nyelvű képzést nyújtó oktatási formák (két tanítási nyelvű, speciális tantervű, fakultációs) aránya, vagy a középiskolai expanzió nem folytatódik a közoktatás távlati fejlesztési koncepciójában eltervezett módon, a nyelvtanárok iránti kereslet jelentősen csökkenhet a középfokú oktatásban. Az alapfokú oktatásban, elsősorban a nagy nyelvek tekintetében, azonban még egyáltalán nem kedvező az idegennyelv-szakos pedagógusellátottság. A foglalkoztatott főállású pedagógusok között (a tanárlétszámon belül) jóval alacsonyabb az idegennyelv-szakosok aránya, mint a középiskolákban, a modern nyugati nyelveket oktatók létszámát még mindig meghaladja az orosz alapdiplomával rendelkezők száma. Az 1996/97-es tanévben az általános iskolákban tanító 11 644 idegennyelv-szakos tanárnak 65%-a volt orosz szakos.

A nyelvtanárok számát az általános iskolákban akkor is sikerült növelni, amikor az 1990-es évek közepétől pedagóguselbocsátásokra, létszámleépítésekre került sor. A felvett új tanároknak köszönhetően a szakos ellátottság az 1996/97-es tanévre a németet leszámítva a 80-90%-os intervallumba került. A tanárellátottság mutatóinak átlagai mögött azonban igen jelentős különbségek tapasztalhatók: amíg a nagyobb városokban az iskolák nyelvtanár-ellátottsága vetekszik a középiskolákkal, addig a kistelepülések máig komoly tanárhiánnyal küzdenek. Új fejlemény az általános és középiskolákban az anyanyelvi nyelvtanárok megjelenése. Az 1997-es NAT-vizsgálat során a megkérdezett 1200 iskolaigazgató 27%-a mondta azt, hogy a tantestületében van anyanyelvi nyelvtanár, 13%-uk pedig jelezte, hogy a következő 2-3 évben tervezi ilyen pedagógus felvételét (ez az arány persze a középiskolákban jóval magasabb, mint az általános iskolákban).

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.