2019. december 10., kedd , Judit

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 1997

7.3. A tanári szakma rétegződése

2009. június 17.

7.3. A tanári szakma rétegződése

A tanári szakma egyik jellemzője Magyarországon a különböző iskolafokozatokhoz és iskolatípusokhoz kapcsolódó erős tagolódás. A pedagógusoknak végzettség szerint legalább kilenc eltérő csoportját lehet megkülönböztetni. A legnépesebb csoportot az általános iskolai tanári végzettséggel rendelkezők alkotják (1996-ban az összes pedagógus 28,3%-a tartozott ebbe a kategóriába), a legkisebbet a szakmunkás képesítéssel rendelkezők (ők az összes pedagógus csaknem 3%-át teszik ki). Az adott végzettséggel rendelkezők döntő többsége a megfelelő iskolatípusban dolgozik, de egyre gyakoribb az is, hogy az eredeti végzettségüknek nem megfelelő intézményben tanítanak (lásd Függelék 184. táblázat). Mint minden iskolarendszerben, a magyarban is határozott eltérések figyelhetők meg az egyes iskolatípusokban tanító tanárok között. Az 1997-es tanárvizsgálatból például kiderül, hogy az általános iskolákban tanítók körében, ahol értelemszerűen nagyobb a falun élők aránya és több a nő, ritkább a kettős végzettség, kevésbé jellemző a munkahelyváltás, ugyanakkor az alacsonyabb kereset ellenére általában nagyobb lakásban laknak és többüknek van személygépkocsija (lásd Függelék 185. táblázat).

A tanárságon belül ugyancsak fontos rétegképző a lakóhely, ezen belül is elsősorban az, hogy városban vagy falun gyakorolja-e valaki a hivatását. (Ez persze nem teljesen független az iskolatípustól sem, hiszen amíg a községi középiskola igen ritka, az általános iskolák jelentős hányada kisebb községekben működik.) A vidéki pedagógusok között például nagyobb arányban vannak szakszervezeti tagok, mint a fővárosi pedagógusok körében, nagyobb közöttük a vallásosok aránya, és kevésbé jellemző rájuk, hogy aktívan részt vennének olyan szakmai fejlesztőmunkában, mint a helyi tantervek készítése (lásd Függelék 186. táblázat).

A végzettség és a munkahely mellett a tanári pályán lényeges rétegképző szerepet játszik az életkor. A már említett 1997-es tanárvizsgálat mintájának átlagéletkora 40,3 év volt. A huszonévesek a minta 14,7; a harmincasok a 32,7; a negyvenesek a 33,4; az ötvenesek a 18,3; a 60 évnél idősebbek pedig az 1%-át tették ki. A magyar tanárság jóval fiatalabb, mint az OECD-országokban tanító kollégáik, akiknek 40%-a 40-49 év közötti, és akik között a 30 éven aluliak a teljes létszám csupán 11%-át tették ki 1993-ban (Education at a Glance, 1996b).1 A közép-európai tanárságra vonatkozólag csak Csehországról állnak rendelkezésre adatok. Az 1994/95-ös évben a harminc éven aluliak aránya 15,4; a harmincasoké 30; a negyveneseké 27,3; az ötveneseké 21,5; a 60 éven felülieké pedig 5,8% volt, azaz lényegében meglehetősen hasonló a magyar tanárság korstruktúrájához. A relatíve alacsony életkor feltehetően a változásokkal szembeni nyitottság magasabb fokával is együtt jár.

A nemek közti különbségek is hasonló eltérést mutatnak Európa két régiójának tanárai között. Közép-Európában, így Magyarországon is inkább "női szakmának" számít a tanári, mint a világ gazdaságilag fejlettebb régióiban (lásd Függelék 187. táblázat).

Pedagógusszerepek Magyarországon, Angliában és Franciaországban

Az 1997-es tanárvizsgálat lehetőséget adott arra is, hogy a magyar pedagógusok szakmai ön-képét összevethessük azzal, ahogy az egymástól nagyon eltérő két európai modellt képviselő francia és az angol tanárok vélekednek magukról és hivatásukról. Érdemes néhány különösen szembeötlő eltérést itt is megemlíteni. A magyar tanárok választásaiban előkelő helyen sze-replő erkölcsi nevelés például az angol tanárok választásaiban 15 feladat között a 9., a franci-áknál pedig a 10. A magyar pedagógusok a testi fejlesztés feladatát az utolsó helyre teszik, ugyanakkor az angoloknál ez a hatodik helyen van (a franciáknál a kilencediken). Meglehetős egyetértés van viszont mindhárom nemzet tanárai között abban, hogy az állampolgári nevelés-nek, a művészeti nevelésnek és a szabadidős tevékenységeknek igen alacsony jelentőséget tu-lajdonítanak az iskola feladatai között. 2

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.