2019. június 25., kedd , Vilmos

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 2003

6. Az iskolák belső világa (táblázatok)

2009. június 17.

6. Az iskolák belső világa

 

6.1. táblázat
A tanáraikról pozitív véleményt nyilvánító tanulók aránya évfolyamonként, 1997 és 2002 (az említések százalékában)

Tanulói vélemények tartalma 1997 2002 1997 2002 1997 2002 1997 2002 1997 2002
Évfolyam 6. 5. 8. 7. 10. 9. 12. 11. Teljes minta
 
Igazságosan bánnak a diákokkal 55,9 61,3 40,2 38,0 28,5 29,9 21,5 23,2 38,4 37,5
Ösztönzik őket véleményük elmondására 44,7 55,2 40,0 54,2 36,6 46,9 30,3 36,4 38,6 46,7
Ha szükséges segítséget nyújtanak 63,8 70,0 60,8 46,0 48,1 50,6 50,8 42,7 56,8 54,2
Érdekli őket diákjaik egyénisége 36,9 57,0 33,9 49,0 28,2 38,3 21,3 28,6 30,9 42,0
N 1714 1380 1595 1487 1252 1394 1196 1599 5757 5860

Forrás: Aszmann et al., 1999; 2003
A feltett kérdés: „Kérjük, figyelmesen olvasd el a tanáraidról szóló alábbi állításokat! (Mindegyiknél azt a választ jelöld, amelyik a legtöbbjükre jellemző.) Teljesen egyetértek; egyetértek; részben egyetértek, részben nem; nem értek egyet; egyáltalán nem értek egyet.”
Megjegyzés: A táblázat a teljesen egyetértek és az egyetértek válaszvariációt megjelelő tanulók arányát tartalmazza.

6.2. táblázat
A megkérdezett diákok által említett negatív iskolai élmények, 2002 (az említések százalékában) (N = 1447)

Negatív iskolai élmények %
 
Nincs ilyen 10,7
Rossz kapcsolat a diákokkal, a közösség hiánya, „szívatások” 3,2
Tanárokkal kapcsolatos:, megalázás, igazságtalanságok, jogsértések 14,5
Rossz körülmények 4,8
Szigor, szabályok, kötöttség 5,3
Órák, kudarcok, túlterheltség 17,1
Összes válaszoló 55,6
Válaszhiány 44,4
Összesen 100,0

Forrás: Ligeti–Márton, 2002
A feltett kérdés: „Írd le azt a negatív középiskolai élményedet, ami a legemlékezetesebb számodra.”

6.3. táblázat
A 15 éves tanulók véleménye az iskoláról néhány OECD-országban, 2000

Az alábbi kijelentésekkel egyetértők aránya (%)
Könnyen szerzek barátokat Úgy érzem, odatartozom A többiek kedvelnek, azt hiszem Nem akarok suliba menni Gyakran unatkozom
 
Ausztria 86 85 72 29 49
Csehország 86 73 84 29 47
Egyesült Államok 81 78 83 35 61
Egyesült Királyság 91 83 93 28 54
Finnország 84 86 84 26 60
Franciaország 87 44 86 37 32
Görögország 88 83 85 22 66
Írország 89 83 93 34 67
Lengyelország 78 63 53 28 38
Magyarország 87 89 85 38 29
Németország 81 82 67 25 49
Norvégia 85 79 86 23 58
Portugália 91 83 90 13 24
Svédország 87 78 88 20 58
OECD összesen 82 75 77 29 48

Forrás: Education at a Glance, 2002

6.4. táblázat
A társaikról pozitív véleményt nyilvánító tanulók aránya évfolyamonként, 1997 és 2002 (az említések százalékában)

A tanulói vélemények tartalma 1997 2002 1997 2002 1997 2002 1997 2002 1997 2002
évfolyam 6. 5. 8. 7. 10. 9. 12. 11. Teljes minta
 
Osztályunk tanulói szívesen vannak együtt 78,3 80,3 70,5 77,4 52,3 66,3 48,4 58,8 64,3 70,4
Osztálytársaim többsége kedves és segítőkész 71,5 70,1 62,3 64,7 54,8 59,4 53,1 54,7 61,5 62,0
Osztálytársaim olyannak fogadnak el, amilyen vagyok 79,1 76,2 76,5 73,8 78,2 73,3 76,2 71,7 77,6 73,7
N (1997) 1714 1380 1595 1487 1252 1394 1196 1599 5757 5860

Forrás: Aszmann et al., 1999; 2003
Feltett kérdés: „Egyetértesz-e a következő állításokkal? Teljesen egyetértek; egyetértek; részben egyetértek, részben nem; nem értek egyet; egyáltalán nem értek egyet.”
Megjegyzés: A táblázat a teljesen egyetértek és az egyetértek válaszvariációt megjelelő tanulók arányát tartalmazza.

6.5. táblázat
Néhány, a közoktatáshoz kapcsolódó mentálhigiénés program

Megnevezés Elérhetőség A program rövid ismertetése
 
Egészségnevelési, prevenciós programok
 
DADA Program (dohányzás-alkohol-drog-aids) Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály
1139 Budapest, Teve u. 4–6. A ép. 520.
Tel: (1) 4435-678
E-mail: DADA@datanet.hu
Az USA-ban, 1982-ben kidolgozott D.A.R.E. (Drug Abuse Resistance Education) program magyar viszonyokra adaptált változata. A teljes program, melyet egy erre felkészített hivatásos rendőr meghatározott tananyag szerint oktat az általános iskolai tanulóknak, nyolc tanéven át tart.
 
„Egészséged testben-lélekben” (óvodáskortól a középiskola végéig terjedő drog-, alkoholmegelőző program) CHEF-Hungary Alapítvány
1036 Budapest, Szépvölgyi u. 3/b. I. 3.
Tel: (1) 3885-401, (1) 3888-519
E-mail: chefhun@elender.hu
Ez volt az első olyan program Magyarországon, amely a szenvedélybetegségek megelőzését elsősorban a személyiségfejlesztésre (információadás, önismeret fejlesztése, döntéshozás, stesszkezelés, veszélyes helyzetek visszautasítása) alapozva az iskolai oktatás keretében próbálja megvalósítani.
 
Egészségvirág – Iskolai egészségnevelés Egészségvirág Egyesület
1118 Budapest, Előpatak u. 1. V/4.; 1094 Budapest, Angyal u. 19/a. III. 4.
Tel.: (1) 2167-712; 3193-930; 2823-729
E-mail: kuline@kincsembtf.hu
Megyei szinten, a helyi igényekhez igazodva kiképzett trénerek végzik a pedagógusok, védőnők, az egészségnevelők és segítő szakemberek képzését, azzal a céllal, hogy elősegítsék a 10–16 éves korosztály környezet-harmonikus és egészségorientált magatartásának kialakítását.
 
Életvezetési ismeretek és készségek 2P Oktatási Bt.
1022 Budapest, Detrekő u. 3/a.
Tel.: (1) 3226-428
E-mail: csendes@dbassoc.hu
Az óvodásoknak, általános, valamint középiskolásoknak készített tanterveket prevencióval és terápiával foglalkozó magyar orvosok, gyógyszerészek, tanárok, rendőrök, pszichológusok, pszichiáterek és kommunikációs szakemberek alkották. A program módszere a tapasztalatokra alapozott, interaktív tanítási-tanulási mód.
 
„Egészséges élet – Egészségmegőrző” tantárgy Egészségesebb Iskolákért Egyesület
1062 Budapest, Andrássy u. 82.
Tel.: (1) 2694-371
E-mail.: hpsnevi@irisz.hu
A tantárgy célja – a tanulók, pedagógusok és szülők személyes részvételén keresztül – az attitűd- és szemléletformálás a család és a közösség értékeinek megőrzése, az egészséges életmód kialakítása érdekében.
 
UNICRI* Integrált prevenciós program 1014 Budapest, Szentháromság tér 6.
(Magyar Kultúra Alapítvány Székháza)
Tel.: (1) 3560-244
Integrált prevenciós képzési program a magyar iskolarendszer számára, mely az aktuális jogi helyzetről, az egészséges életmódról, az állampolgári életre való felkészítésről, a biztonságos életvitelről tartalmaz fejezeteket a nemzetközi prioritások alapján, a hazai statisztika figyelembevételével.
 
Kommunikációs készséget fejlesztő, konfliktuskezelő programok
 
Tanári eredményesség tréning Gordon Iskola Egyesület
1014 Budapest, Szentháromság tér 6.
A legelterjedtebb kurzus az iskolai konfliktuskezelés hazai gyakorlatában: a rogersi személyközpontú megközelítésen alapuló, konkrét kommunikációs technikákat és a tanár-diák kooperációt elmélyítő pedagógiai módszereket ismerteti meg tanfolyamain.
Az erőszakmentes konfliktuskezelés tanulása (a Magyar ENCORE programjai alapján) Magyar Konfliktuspedagógiai Alapítvány
5001 Szolnok, Magyar utca 4. Pf. 176
Tel./fax: 56/422-363, 371-604
Célja az erőszakmentes konfliktuskezelési módszerek megismertetése. Pedagóguscsoportok számára szervezett tanfolyamaikon az elmélet és gyakorlat egységes megjelenítésére törekednek.
 
Videotréning Magyar Videotréning Egyesület
1124 Budapest, Hegyalja u. 41–43.
Tel.: 1/248-1316
Fax: 1/248-1317
E-mail:
videotraining@mail.datanet.hu
A módszert holland szakemberek fejlesztették ki, a szülők és gyerekek között fennálló kommunikációs nehézségek oldására. Lényege, hogy az iskolai problémákkal küzdő, rosszul beilleszkedő gyerekek helyzetét javítja azáltal, hogy jobb kapcsolatot segít kialakítani a pedagógus és az érintett gyerek között.
 
Szemtől szembe facilitátorképzés Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület
1027 Budapest, Varsányi Irén utca 17.
Tel.: 1/225-3525
A képzés az amerikai pedagógus, Ted Wachtel által kialakított Real Justice© modellre épül. A módszer hatékony eszköze lehet az iskolai konfliktusok kezelésének, sőt szemléleténél fogva alkalmas a konfliktusok megelőzésére is.
 
Az AVP Hungary Egyesület konfliktuskezelési kurzusa AVP Hungary Egyesület
4031 Debrecen, Derék utca 122.
Tel.: 52/411-133
Az Alternatives to Violence Projekt hazai szervezetének programja: konfliktuskezelési technikák, alternatívák az erőszak kezelésére.

Forrás: Szekszárdi Júlia közlése
* Az ENSZ római székhelyű, bűnözéssel és büntető igazságszolgáltatással foglalkozó interregionális intézete.

6.6. táblázat
A háztartások megoszlása a gyerekek idegennyelv-tanulása, számítógép-használata és különórára járása szempontjából, 2001

Idegen nyelvet tanul A gyerekek közt Aki igen, az
A család helyzete Egy sem Van, aki igen Iskolában Iskolában
emelt
óraszámban
Magántanárnál is Együtt
 
Halmozottan hátrányos helyzetű* 29,6 70,4 96,5 2,7 0,8 100
Hátrányos helyzetű 20,9 79,1 91,6 6,4 2,0 100
Megfelelő társadalmi helyzetű 12,2 87,8 82,1 10,6 7,3 100
Kedvező társadalmi helyzetű 11,0 89,0 71,2 17,5 11,4 100
Összesen 13,9 86,1 83,2 10,2 6,7 100

Számítógépet használ A gyerekek közt Aki igen, az
A család helyzete Egy sem Van, aki igen Csak
iskolában
Otthon is Egyéb helyen Együtt
 
Halmozottan hátrányos helyzetű* 59,2 40,8 91,6 8,4 0,0 100
Hátrányos helyzetű 40,6 59,4 81,9 17,2 0,8 100
Megfelelő társadalmi helyzetű 21,8 78,2 49,7 49,8 0,5 100
Kedvező társadalmi helyzetű 8,6 91,4 12,4 87,6 0,0 100
Összesen 24,9 75,1 51,9 47,6 0,5 100

Különórára jár A gyerekek közt Aki igen, az
A család helyzete Egy sem Van, aki igen Térítés nélküli Költség-
térítéses
Baráti kör
által ingyenes
Egyéb
 
Halmozottan hátrányos helyzetű* 75,9 24,1 77,4 12,9 0,0 9,7
Hátrányos helyzetű 61,9 37,9 76,7 20,9 0,7 1,7
Megfelelő társadalmi helyzetű 43,0 56,9 58,2 38,9 0,6 2,3
Kedvező társadalmi helyzetű 27,6 72,4 37,9 59,9 0,6 1,5
Összesen 46,1 53,9 59,1 38,1 0,6 2,2

Forrás: Család változóban 2001, KSH
* Halmozottan hátrányos helyzetű egy család, ha három vagy több gyerek él benne, nincs egy középfokú végzettséggel rendelkező családtag sem, nincs foglalkoztatott a családban, magát szegénynek minősíti, a lakás az összeíró minősítése szerint szegényes. Hátrányos helyzetű egy család, ha az előző kritériumokból legalább három egyidejűleg fennáll.

6.7. táblázat
Tanórán kívüli tevékenységek megoszlása tartalmuk, évfolyamok és pedagógiai program szerint, 2002 (az említések százalékában)

Intézmény Évfolyam Árnyékoktatás Sport Egyéb skülönórák Különórára járók aránya összesen
A) B) Hittan Művészet
 
Általános iskola 4. 15 29 30 13 27 75
6. 27 21 34 13 22 74
8. 29 43
(felvételi előkészítő: 25)
35 6 18 74
 
Gimnázium 8. 35 26 40 4 22 79
10. 35 31 33 1 17 77
12. 47 63
(felvételi előkészítő: 39)
21 2 15 83
 
Szakközép-iskola 10. 21 28 19 1 8 53
12. 31 51
(felvételi előkészítő: 25)
20 2 10 70
 
Szakiskola 10. 8 10 18 1 3 34

Forrás: Tanulói terhelésvizsgálat, 2002
A) A versenyképességet növelő foglalkozások (idegen nyelv, számítástechnika, autóvezetéssel összefüggő).
B) Az iskolai tanulást segítő foglalkozások (korrepetálás, szakkör, előkészítő, magántanár).

6.8. táblázat
Innovációk az iskolában az elmúlt 3-4 évben, 2001/02 (%)

Változás Volt ilyen Nem volt,
de
várható
Nem volt,
nem
várható
A pedagógiai
program
Rögzíti Nem rögzíti
 
Az iskola tantervét érintő 78,0 4,2 17,8 87,6 12,4
Az iskola pedagógiai programját érintő 75,2 4,1 20,7 86,2 13,8
A tankönyvet/tankönyveket érintő 67,7 6,1 26,2 71,9 28,1
Taneszközöket érintő 63,0 8,6 28,4 71,7 28,3
Az iskola minőségfejlesztési programját érintő 61,2 23,2 15,6 83,2 16,8
Egy tantárgy teljes pedagógiai programját érintő 50,5 5,2 44,3 67,1 32,9
Nevelési módszereket érintő 50,5 9,8 39,7 65,8 34,2
Oktatási módszereket érintő 50,0 9,6 40,3 63,3 36,7
Az iskolai szervezetet és vezetést érintő 33,2 8,1 58,7 47,0 53,0
Az értékelést-osztályozást érintő 29,1 6,5 64,4 52,7 47,3
Az iskola képzési profilját érintő 26,7 5,6 67,7 47,2 52,8
Iskolaszerkezetet érintő 26,3 5,9 67,8 47,4 52,6
Az iskola szakképzési profilját érintő 15,5 4,7 79,8 30,8 69,2

Forrás: Simon, 2002
A feltett kérdés: „Kérem, mondja meg, hogy az Önök iskolájában az elmúlt 3-4 év során milyen fajta innovációk történtek? Rögzíti-e az Önök pedagógiai programja ezeket a változásokat?”

6.9. táblázat
Tanóra-, tananyag- és tanulásszervezési módok a helyi tantervekben és az iskolai gyakorlatban, 2001/02 (%)

Tanulásszervezési mód Egyáltalán nem fordul elő Egy-egy tantárgy esetében vagy egy-egy tanár gyakorlatában fordul elő Több tantárgy esetében vagy több tanár gyakorlatában is előfordul
Tanterv Gyakorlat Tanterv Gyakorlat Tanterv Gyakorlat
 
45 percesnél hosszabb tanórák szervezése 91,7 90,5 4,4 5,3 3,9 4,2
45 percesnél rövidebb tanórák szervezése 90,6 89,5 4,9 5,5 3,9 5,0
Tantárgyak, modulok epochális formában történő tanítása 79,5 79,0 13,7 13,8 6,8 7,2
Az iskolalátogatás alóli időszakos felmentés az önálló tanulás segítésére 71,8 71,7 18,9 19,3 9,3 9,2
Bizonyos tanórák látogatása alóli felmentés az önálló tanulás segítésére 68,1 67,6 23,7 24,4 8,2 8,0
Projektmódszer alkalmazása 68,0 68,5 21,9 21,8 10,1 9,7
Több párhuzamos osztályból szerveződő (nívó-) csoportokban történő tanítás 61,2 60,7 20,9 22,0 17,9 17,3
Óraszámok átcsoportosítása páratlan és páros évfolyamok között a kerettantervi óraszámok tekintetében 58,5 57,4 28,6 29,9 12,9 12,7
Folyamatos írásbeli vagy szóbeli feleltetés mellett nagyobb tananyagrészekből beszámolás, „vizsgáztatás” 54,3 52,2 19,6 21,0 26,0 26,8
Integrált tantárgyak tanítása 50,0 49,0 31,4 32,7 18,6 18,3
Kronológikus tárgyak (történelem, irodalom) lineáris elrendezésű tanítása 46,9 46,5 27,6 28,5 25,6 25,0
Tantárgyak, modulok tömbösített formában történő tanítása 43,4 43,7 37,4 38,6 19,2 17,7
Iskolán kívüli tanulási alkalmak (erdei iskola, terepgyakorlat stb.) beépítése az oktatásba 42,3 42,4 32,6 32,0 25,1 25,6
Tantárgyak informatikai eszközök használatára támaszkodó tanítása 26,5 25,6 49,9 50,7 23,7 23,7

Forrás: Simon, 2002
A feltett kérdések: „Az Önök iskolájának helyi tantervében, illetve jelenlegi pedagógiai gyakorlatában előfordulnak-e az alábbi tanóra-, tananyag- és tanulásszervezési módok? Osztályozza 1-től 3-ig! (1 = egyáltalán nem fordul elő, 2 = egy-egy tantárgy esetében vagy egy-egy tanár gyakorlatában fordul elő, 3 = több tantárgy esetében vagy több tanár gyakorlatában is előfordul)”

6.10. táblázat
Nem kötelező foglalkozások feladatellátási hely szerint, 2001/2002

Feladatellárási hely Megnevezés Felzárkóztató foglalkozás Fejlesztő foglalkozás Tehetséggondozó foglalkozás
N % N % N %
 
Általános iskola Csoport 22 443 51,4 7 398 17,0 13 756 31,6
Részt vevő tanuló 184 909 45,0 46 010 11,1 183 672 44,3
Pedagógusóra 36 047 45,4 20 537 25,9 22 783 28,7
 
Szakiskola Csoport 833 71,9 105 9,1 221 19,0
Részt vevő tanuló 9 897 76,7 1 118 8,7 1 881 14,6
Pedagógusóra 1 464 65,8 335 15,1 425 19,1
 
Speciális szakiskola Csoport 135 50,2 94 34,9 40 14,9
Részt vevő tanuló 869 51,7 617 36,7 194 11,5
Pedagógusóra 248 44,6 242 43,4 67 12,0
 
Gimnázium Csoport 1 191 21,2 470 8,4 3 934 70,3
Részt vevő tanuló 13 538 20,4 5 535 8,4 46 982 71,1
Pedagógusóra 1 748 16,2 810 7,6 8 201 76,0
 
Szakközépiskola Csoport 2 030 53,6 439 11,6 1 322 34,8
Részt vevő tanuló 27 004 55,0 5 408 11,0 16 729 34,0
Pedagógusóra 3 433 47,0 977 13,4 2 891 40,0
 
Kollégium Csoport 990 57,9 304 17,8 415 24,3
Részt vevő tanuló 9 443 58,7 2 692 16,7 3 939 24,6
Pedagógusóra 2 871 48,6 1 828 30,9 1 214 20,5

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

6.11. táblázat
Nem kötelező foglalkozások településtípus szerint, 2001/2002

Település típus Megnevezés Felzárkóztató foglalkozás Fejlesztő foglalkozás Tehetséggondozó foglalkozás
N % N % N %
 
Főváros Csoport 3 895 45,2 1 552 18,0 3 177 36,8
Részt vevő tanuló 33 684 39,8 10 999 13,0 39 854 47,2
Pedagógusóra 6 114 36,9 4 400 26,6 6 047 36,5
 
Megyei jogú város Csoport 590 46,5 127 10,0 552 43,5
Részt vevő tanuló 5 757 42,3 1 041 7,7 6 797 50,0
Pedagógusóra 844 37,2 381 16,8 1 046 46,0
 
Megyeszékhely Csoport 4 986 43,1 1 636 14,2 4 937 42,7
Részt vevő tanuló 48 693 38,1 13 662 10,7 65 576 51,2
Pedagógusóra 8 236 38,0 4 024 18,6 9 423 43,0
 
Város Csoport 7 910 46,7 2 494 14,7 6 523 38,6
Részt vevő tanuló 76 289 41,4 18 237 9,9,0 89 666 48,7
Pedagógusóra 13 532 40,2 7 880 23,4 12 275 36,4
 
Nagyközség Csoport 2 347 56,5 672 16,2 1 136 27,3
Részt vevő tanuló 20 613 51,3 4 406 11,0 15 136 37,7
Pedagógusóra 4 339 49,4 2 099 23,9 2 338 27,0
 
Község Csoport 7 894 58,1 2 329 17,1 3 363 25,0
Részt vevő tanuló 60 624 55,1 13 035 11,8 36 368 33,1
Pedagógusóra 12 746 55,1 5 945 25,7 4 452 19,2

Forrás: OM 2001/2002. évi oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

6.12. táblázat
A számítógép rendszeres használata felső középfokon, 2001 (N = 299 iskola) (%)

Mire használják rendszeresen a számítógépet? Egyáltalán nem Keveset Sokat
 
Az önálló tanulás képességének elsajátítására 18,0 62,8 19,2
A fogyatékos tanulók oktatását és egyéni tanulását segítő eszköz 77,7 11,0 11,2
Lehetővé teszi, hogy a tanulók a tanórákon saját tempójukban haladjanak 40,5 38,4 21,1
Lehetővé teszi az egyes tantárgyak összekapcsolását (multidiszciplináris módszer) 30,2 49,3 20,5
Lehetővé teszi a szimulációs tanulást (valódi helyzetet szimuláló programok segítségével) 41,1 35,7 23,2
Információt tesz hozzáférhetővé az internet segítségével 8,4 19,7 71,9

Forrás: Az OECD felső középfokú oktatással foglalkozó vizsgálata alapján (előzetes adatok) Imre Anna számítása

6.13. táblázat
Versengő és kooperatív tanulás az OECD-országokban és hatásuk a szövegértésre, 2000

Ország Kooperatív tanulás index értékea) A kombinált szövegértési skálán történő változás a kooperatív tanulás indexének egységnyi változása esetén Versengő tanulás index értékeb) A kombinált szövegértési skálán történő változás a versengő tanulás indexének egységnyi változása esetén
 
Ausztrália 0,04 6,4 0,10 21,7
Ausztria –0,10 12,2 –0,19 9,5
Belgium (flamand) –0,15 3,6 –0,38 –2,9
Csehország –0,06 12,9 0,14 16,7
Dánia 0,50 5,4 0,19 15,9
Egyesült Államok 0,35 13,7 0,27 24,7
Finnország 0,04 11,6 –0,25 18,1
Németország –0,21 9,0 –0,07 15,5
Magyarország –0,34 1,3 0,10 18,5
Izland –0,29 11,3 0,01 19,5
Írország 0,22 1,1 0,15 13,5
Olaszország 0,20 3,9 –0,01 4,3
Korea –0,85 9,5 –0,14 18,5
Luxemburg –0,40 2,2 –0,18 3,0
Mexikó 0,22 8,3 0,54 12,7
Új-Zéland 0,29 6,1 0,29 18,9
Norvégia 0,17 17,6 –0,03 24,5
Portugália 0,59 13,7 –0,22 –5,5
Svédország –0,21 2,2 –0,01 12,9
Svájc –0,01 12,8 –0,26 –3,1
OECD összesen 0,10 7,8 0,16 13,2
OECD-átlag 0,00 6,5 0,00 11,1

Forrás: Knowledge and Skills for Life, 2001; Vári, 2003
a) A kooperatív tanulás indexét a következő itemekből hozták létre: szeretek más tanulókkal együtt dolgozni, a legtöbbet akkor tanulom, ha másokkal dolgozom; akkor vagyok a legjobb, ha másokkal dolgozom; szeretek másokat segíteni a csoportban; érdemes mindenkinek az ötletét figyelembe venni, amikor egy projekten dolgozunk. A tanulók egy négyfokú skálán jelezték, hogy mennyire értenek egyet az állításokkal.
b) A versengő tanulás indexét a következő itemekből hozták létre: szeretek arra törekedni, hogy jobb legyek, mint a többiek; ez a törekvés inspirál; szeretnék valamiben a legjobb lenni; gyorsabban tanulok, ha a többieket le akarom hagyni. A tanulók egy négyfokú skálán jelezték, hogy mennyire értenek egyet az állításokkal.
Megjegyzés: A dőlt számok azt jelzik, hogy a hatás nem szignifikáns statisztikailag. A pozitív szám az OECD átlagán felüli, a negatív szám az OECD átlagán aluli értéket jelöl.

6.14. táblázat
Az iskola önértékelése megadott szempontok alapján, 2001/02 (ötfokú skálán, az egyes értékekre adott válaszok százalékában)

Értékelési szempontok Értékelés Átlag
1-es 2-es 3-as 4-es 5-ös
 
Továbbtanulási arányok 0,1 4,5 14,7 38,1 42,7 4,2
A fenntartó elégedettsége 0,2 0,9 14,8 60,9 23,2 4,1
A tanulók későbbi helytállása 0,3 0,8 17,4 62,8 18,7 4,0
Az iskola jó híre, keresettsége 1,0 2,3 19,7 50,5 26,5 4,0
A szülők elégedettsége 0,1 0,7 20,4 68,4 10,4 3,9
Fegyelmezett munka 0,2 2,2 38,5 50,7 8,4 3,7
Jó tanulmányi versenyeredmények 2,4 10,0 35,1 36,2 16,3 3,6
Év végi tanulmányi eredmények 0,2 2,4 52,1 39,7 5,7 3,5
A tanulók tudásszintje meghatározott tárgyakból 0,5 2,6 47,8 42,4 6,8 3,5
Alacsony lemorzsolódás 13,2 10,6 16,6 29,2 30,3 3,5

Forrás: Simon, 2002
A feltett kérdés: „Összességében az alábbi szempontok alapján hogyan értékelné saját iskoláját? Értékelje ötfokú skálán! Az 1 jelentse, hogy igen gyenge, az 5, hogy nagyon jó.”

6.15. táblázat
Szülői elvárások az iskolával szemben annak függvényében, hogy a gyermek hányadik évfolyamra jár és milyen programtípus szerint tanul, 2002 (átlagos rangpozíció)

Programtípus Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Összesen
Évfolyam 4. 6. 8. 8. 10. 12. 10. 12. 10.
 
Fejlessze a gyerek képességeit, készségeit 3,9 4,2 4,2 4,1 4,3 4,6 4,2 4,3 4,2 4,2
Megfelelően készítsen fel a továbbtanulásra 5,2 4,8 4,7 4,1 3,8 4,0 4,1 4,4 5,9 4,5
Gondolkodni tanítson, fejlessze a problémamegoldó készséget 4,7 4,6 4,7 4,2 4,5 4,5 5,0 4,6 5,0 4,6
Minél több ismeretet adjon át 5,4 5,8 5,5 5,5 5,8 5,5 4,5 4,8 4,6 5,3
Széles körű műveltséget adjon 6,2 6,1 5,9 5,4 5,4 5,1 5,5 5,7 6,3 5,7
Szerettesse meg a tanulást 4,8 5,5 5,2 6,2 6,1 6,3 6,7 6,5 6,4 5,9
Neveljen a közösségi életre, a másokkal való együttműködésre 5,8 6,0 5,9 6,4 6,2 6,0 6,2 5,9 5,6 6,0
Tisztességre, erkölcsre neveljen 6,0 5,7 5,9 6,3 6,1 6,1 6,2 6,2 5,5 6,0
Tanítson az élet dolgaiban eligazodni 6,3 6,4 6,4 7,0 6,2 6,3 5,8 5,8 4,9 6,1
Nyugodt, szeretetteljes iskolai légkört biztosítson 5,9 5,8 6,0 5,8 6,6 6,3 6,4 6,6 6,4 6,2

Forrás: Tanulói terhelésvizsgálat, 2002
A feltett kérdés: „Ezekre a kártyákra az iskolával szemben megfogalmazott általános elvárásokat írtunk fel. ... Ön mely elvárásokra helyezi a hangsúlyt, melyeket tart fontosabbnak, melyeket kevésbé fontosnak? ...kérem, hogy rakja ezeket a kártyákat fontossági sorrendbe: első helyre válassza azt, amelyik az Ön iskolával szembeni elvárásai között a legfontosabb, második helyre tegye a második legfontosabbat és így tovább!”

6.16. táblázat
Az iskolák partnerei, szakmai kapcsolatai, 2001/02 (a válaszok százalékában)

Megnevezés Nincsenek kapcsolataink 5 éve kapcsolataink intenzívebbek voltak Kapcsolataink intenzitása 5 év alatt nem változott Jelenleg intenzívebbek a kapcsolataink,
mint 5 éve
 
Szülői szervezet(ek)kel 1,9 4,2 51,3 42,6
Pedagógiai szolgáltató intézményekkel 3,8 4,7 53,5 38,0
Oktatási, pedagógiai szakmai szervezetekkel 6,6 4,2 53,2 35,9
Gazdálkodó szervezetekkel, helyi vállalkozókkal 14,3 7,1 44,3 34,3
Az előző iskolafok intézménye(i)vel 15,9 4,0 49,0 31,2
Hasonló profilú hazai iskolákkal 13,8 7,2 48,2 30,8
A következő iskolafok intézménye(i)vel 13,2 6,4 52,6 27,7
Az iskola volt diákjaival 2,5 4,1 66,4 27,0
Egyházakkal (ha nem ez a fenntartó) 19,6 3,4 55,3 21,7
Egyéb külföldi iskolákkal 59,5 5,0 14,8 20,8
A helyi politika szereplőivel 31,7 4,2 47,8 16,3
A felsőoktatás és kutatás intézményeivel 57,8 2,4 25,4 14,3
Külföldi magyar iskolákkal 71,4 4,1 13,5 11,1

Forrás: Simon, 2002
A feltett kérdés: „Az alábbi intézmények közül melyekkel vannak szakmai kapcsolatai az Önök iskolájának? Milyen intenzitásúak ezek a kapcsolatok az öt évvel korábbival összehasonlítva?”

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.