2019. augusztus 22., csütörtök , Menyhért, Mirjam

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 1997

4.5. Pedagógiai szolgáltatások

2009. június 17.

4.5. Pedagógiai szolgáltatások

A közoktatás irányítási rendszerében jelentős szerepet játszanak a pedagógiai szakmai szolgáltatások intézményei. Különösen fontos ezen intézményi szféra szerepe a közoktatási értékelési feladatok ellátásában, az információs rendszer működtetésében és a tartalmi modernizáció folyamatának szervezésében. Pedagógiai szakmai szolgáltatást bármilyen intézmény nyújthat, de a közoktatási törvény a megyei önkormányzatok számára kötelező feladatként írja elő ezek biztosítását. Ennek megfelelően a pedagógiai szolgáltatások biztosításában meghatározó súllyal vesznek részt a megyei önkormányzatok által fenntartott pedagógiai intézetek. Ezek mellett szolgáltatásokat nyújtanak a központi kutató-fejlesztő intézmények is, vannak ilyen feladattal működő kisebb intézmények egyes városokban vagy fővárosi kerületekben, és növekszik a magánszolgáltatók szerepe is. A megyei pedagógiai intézetekben az elmúlt évek gyakran drámai megszorító intézkedései ellenére komoly, a közoktatás-fejlesztés szolgálatába állítható anyagi és szellemi tartalékok halmozódtak fel. Ezekről a legutóbbi időkig nagyon kevés, a nyilvánosság számára hozzáférhető információ állt rendelkezésre.1

4.5.1. Intézményi feltételek

A szolgáltatásokat a törvényi szabályozásnak megfelelően az alábbi célcsoportok igényelhetik: (a) közoktatási intézmények, (b) intézményfenntartók, (c) pedagógusok, (d) diákok és diákönkormányzatok. A szolgáltatások tartalma sokféle lehet, ezek közül a legfontosabbak a következők: (a) értékelési feladatok, (b) szaktárgyi szaktanácsadás, (c) intézményi szaktanácsadás, (d) közigazgatás számára nyújtott szolgáltatások (pl. szakértői feladatok ellátása vagy a megyei tervezés szakmai támogatása), (e) dokumentációs és információs feladatok (szakmai információk továbbítása, tanügyi dokumentumok gyűjtése), (f) továbbképzési feladatok és (g) részvétel fejlesztési és kutatási feladatokban. Egy 1996-os felmérés szerint (Palotás, 1997) országos átlagban a szervezés 57%-kal, a tanácsadás-fejlesztés 35%-kal, a kutatási tevékenység 8%-kal részesedik a megyei pedagógiai intézetek összes tevékenységből.

A pedagógiai szakmai szolgáltatások az elmúlt években szervezeti és finanszírozási szempontból kritikus időszakot éltek át. Részben a költségvetési megszorítások, részben a területtel kapcsolatos országos politika bizonytalansága miatt, több megyében a minimumra szorították le az intézeti létszámokat és az infrastruktúrát. Noha a kilencvenes évek közepére a megyei intézetek helyzete stabilizálódni kezdett, addigra egyes megyék között a szakmai fejlesztés feltételeiben és egyáltalán a szakmai információkhoz való hozzájutás lehetőségeiben rendkívül nagy különbségek alakultak ki.

A kilencvenes évek első felében a megyei intézeti infrastruktúra (elhelyezés, alapterület, előadótermek, sokszorosítási lehetőségek, szállítóeszközök stb.) jelentősen leromlott. 1997-ben 18 megyében és a fővárosban működött önkormányzati fenntartású pedagógiai szolgáltató intézmény, egy megyében (Csongrád) az önkormányzat közhasznú gazdasági társasággá alakította korábbi intézetét. Az intézmények között 12 tisztán pedagógiai intézet van, amelyhez csak két megyében nem kapcsolódik a szakmai szolgáltatási feladatokon kívül semmilyen egyéb feladat (Győr-Moson-Sopron, Somogy). Az intézetek kilenc megyében látnak el legalább egy pluszfeladatot (pl. pályaválasztási tanácsadás vagy nevelési tanácsadás). Hét megyében többcélú intézmény működik, amelyek a pedagógiai szakmai szolgáltatásokon túl legalább három, de a legtöbb esetben 4-5 szakszolgálati tevékenységet is végeznek. Két megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun) az intézetek közművelődési feladatokat is ellátnak.

1992 és 1996 között az intézmények alapterülete (a Fővárosi Pedagógiai Intézet [FPI] nélkül) 5047 m2-rel lett kevesebb. Az előadótermek száma 53-ról 36-ra (32%), az egyéb helyiségeké (pszichológiai labor, könyvesbolt, vendégszoba, orvosi vizsgáló stb.) pedig 89-ről 38-ra (43%) csökkent. Öt megyei intézetnek nincs nyomdája, ahol pedig megmaradtak a korábbi eszközök, ott leromlott azok állapota. A 19 intézetből 9 nem rendelkezik szállítóeszközzel. A teljes munkaidőben foglalkoztatott intézeti közalkalmazottak létszáma 1992 és 1996 között 18%-kal (az FPI nélkül) 457 főről 375 főre csökkent. A szakmai munkát végző főállású munkatársak száma tíz megyében nem éri el a 10 főt (lásd Függelék 112. táblázat).

A megyei pedagógiai szakmai szolgáltatások finanszírozására 1996-ig nem állt rendelkezésre sem normatív állami támogatás, sem egyéb kiegészítő központi forrás. Az 1996. évi költségvetési törvény kismértékben megemelte a megyei önkormányzatok igazgatási tevékenységéhez kapcsolódó normatívát, és a feladatok között felsorolta a pedagógiai szakmai szolgáltatást is. Ily módon 1996-ban a 18 megyei pedagógiai intézet (a Csongrád megyei intézet kivételével) összesen 806 millió Ft-ból gazdálkodhatott, amiből a megyei önkormányzatok együttesen 528 millió forintot (65%) biztosítottak. Az önkormányzati támogatás és az átvett pénzeszközök a kiadások 77%-át fedezték, ehhez járult hozzá az intézetek saját bevételeiből származó 186 millió forint (23%). A saját bevételek aránya intézetenként nagymértékben változó, 7-40% közötti volt. 1997-ben az új központi céltámogatások révén a megyei közalapítványokon keresztül új lehetőség nyílt a megyei pedagógiai szakmai szolgáltatások támogatására.

4.5.2. Szaktanácsadás

A pedagógiai szakmai szolgáltatások kiemelkedően fontos területe a szaktanácsadás. Ismeretes, hogy Magyarországon a nyolcvanas években Európában egyedülálló módon megszűnt a felügyeleti rendszer, és ennek támogató jellegű feladatait a megyei pedagógiai intézeteknél kialakított szaktanácsadás vette át. A közoktatási törvény szerint a szaktanácsadás feladata az oktatási módszerek megismertetése és terjesztése. A területet szabályozó rendelet2 szerint feladata még az iskolai szabályozó dokumentumok (pedagógiai program, helyi tanterv, házirendek) elkészítésének, a pedagógiai fejlesztő tevékenységnek és a tankönyv és taneszköz kiválasztásának segítése, mindezek értékelése és az egyéni szakmai tanácsadás. A többi szolgáltatáshoz hasonlóan a szaktanácsadás is a megrendelők igényei alapján működik. A szaktanácsadói megbízást a jog jelenleg nem szabályozza, így tartalmára, a szaktanácsadók létszámára, működési körülményeire és honorálására vonatkozóan minden a megbízást kiadó pedagógiai intézeteken múlik.

A kilencvenes évek elején a szaktanácsadás területén is komoly leépítések történtek, amelyek eredményeképpen a rendszer egészének működőképessége megkérdőjeleződött. A szaktanácsadói megbízásnak lényegében két formája létezik: az egyik az állandó megbízással működő szaktanácsadó, aki rendszerint egy "látogatónappal" rendelkezik, állandó havi megbízási díjat kap, és útiköltségét az intézet megtéríti. A másik az eseti megbízással foglalkoztatott (ún. "listás") szaktanácsadó, aki egy-egy feladatra kap megbízást, költségeit és megbízási díját vagy az intézet, vagy a megrendelő fizeti. Az országban (a fővárossal együtt) 1996-ban összesen 1515 szaktanácsadó működött, amelyből 462 (30,5%) rendelkezett állandó megbízással. Négy megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Zala) egyáltalán nem működik állandó megbízással rendelkező szaktanácsadó. Három megyében (Békés, Somogy és Tolna) csak állandó szaktanácsadókat (lásd Függelék 112. táblázat) alkalmaztak.

Megyénként jelentős különbségek alakultak ki az állandó szaktanácsadók kedvezményei és finanszírozása tekintetében. 15 megyéből 8-ban, valamint a fővárosban részesülnek a szaktanácsadók órakedvezményben (ennek mértéke országos átlagban 2,5 óra), aminek költségeit az intézet a szaktanácsadó munkáltatójának megtéríti. A 462 állandó szaktanácsadó közül 260 (56%) rendelkezik órakedvezménnyel, a többi 207 teljes óraszámú tanári munkája után végezheti területi feladatait. 11 megyében kapnak a szaktanácsadók megbízási díjat, amelynek mértéke átlagosan 8000 Ft/hó. 8 megyében az állandó szaktanácsadók mind órakedvezménnyel, mind megbízási díjjal rendelkeznek. Eseti megbízást 1996-ban 1053 fő listás szaktanácsadó kapott 4494 ügyben (átlagosan tehát 4 megbízás jut egy szaktanácsadóra). Ebben a tekintetben értelemszerűen azok a megyék járnak az élen, ahol nincs vagy kevés az állandó szaktanácsadók száma (Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például 75 szaktanácsadó 1600, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 65 szaktanácsadó 1618 megbízást kapott). A megbízást az intézetek általában szaktantárgyanként és iskolafokozatonként adják ki. Néhány megyében - a NAT műveltségterületeihez alkalmazkodva - ezt műveltségterületenként szervezik át. Több megyében alkalmazzák a körzetek szerinti szervezést.

A 20 megyei (fővárosi) pedagógiai intézet szaktanácsadói által a leggyakrabban végzett tevékenységek rangsora az 1996-os felmérés szerint a következő volt: (1) tanfolyamok szervezése, (2) előadások tartása, továbbképzések, (3) szakmai napok szervezése, (4) az iskolai innováció segítése, (5) szaktárgyi mérések, értékelések, (6) munkaközösségi foglalkozáson való részvétel és (7) szakmai anyagok kidolgozása. Figyelemre méltó, hogy a korábban szinte egyeduralkodó óralátogatás ebben a rangsorban meg sem jelenik (20 tevékenység közül a 17. helyre került).

4.5.3. Továbbképzési és információs szolgáltatások

A pedagógiai szakmai szolgáltatások másik meghatározó eleme a pedagógusok továbbképzése (erről a pedagógusokról szóló 7. fejezetben részletesebben is szó lesz). A 20 megyei (fővárosi) pedagógiai intézet 1996-ban összesen 1649 tanfolyamot szervezett és bonyolított le. Ezek 31%-a volt olyan, amelynek időkerete meghaladta a 30 órát. A 30 óránál rövidebb tanfolyamok szervezésében - ezek az aktuálisan felmerülő igények gyors és rugalmas teljesítését szolgálják - a továbbképzéssel foglalkozó intézmények között országosan a pedagógiai intézetek kínálata a legjelentősebb. 1996-ban a továbbképzések egyik fő célkitűzése a NAT bevezetésének elősegítése volt. A megyei pedagógiai intézetek az Országos Közoktatási Intézet támogatásával 945, a NAT bevezetését elősegítő, a pedagógiai program és ennek részeként a helyi tanterv elkészítését, adaptációját előkészítő tanfolyamot szerveztek, összesen 17 947 résztvevővel. Az MKM közvetlen támogatásával ugyanebben az évben 16 intézet 143 intenzív tanfolyamot bonyolított le 4911 résztvevővel. A 20 pedagógiai intézet közül 18 foglalkozott vezetőképzéssel: az intézményvezetők számára 132 tanfolyamot szerveztek, 4120 vezető részvételével. 1996-ban az intézetek a fenntartók számára is kínáltak továbbképzési lehetőséget. 14 megyében 27 tanfolyamon 1121, a fenntartói irányításban érdekelt képviselő, jegyző és hivatali referens vett részt. A továbbképzéseknek egyre gyakoribb formája a fejlesztő tréning: 13 intézet összesen 90 tréninget bonyolított le 1769 résztvevővel. Gyakori forma az előadássorozat is, amiből az intézetek összesen 334-et szerveztek 19 684 résztvevővel. 16 intézet emellett összesen 771, ún. szakmai napot tartott 53 824 résztvevővel (lásd Függelék 113. táblázat).

Az intézetek által szervezett regionális és országos tanácskozások, konferenciák száma 1996-ban 57 volt, amelyeken 7248 személy jelent meg. Ezek közül néhány ma már országos rangú, rendszeresen ismétlődő rendezvény. Az intézetek gyakran szerveznek programokat a szünidőben is. A nyári időszakban 12 intézet szervezett szakmai programokat. 13 intézet bekapcsolódott az iskolán kívüli szakképzésbe is: 29, az MKM fennhatósága alá tartozó OKJ-számmal rendelkező szakmaszerző tanfolyamot szerveztek 621 fő részvételével. Az egyes megyék között azonban a nyilvántartott programok számát és az azokon részt vevő pedagógusok arányát tekintve igen nagy eltérések találhatók (lásd Függelék 114. táblázat).

A szakmai információk közvetítésében meghatározó szerepük van a havi rendszerességgel megjelentetett kiadványoknak (híradók, hírlevelek, tájékoztatók stb.), amivel valamennyi intézet rendelkezik. Ezek országosan összesen 14 430 példányban jelennek meg. A híradók tájékoztatást adnak többek között a szakmai programokról, versenyekről, pályázati lehetőségekről, és több helyen ennek részeként jelentetik meg az intézet havi rendezvénynaptárát is. Az intézetek közül nyolc ad ki saját, legtöbb esetben félévente vagy negyedévente, ritkábban havonta megjelenő pedagógiai folyóiratot, ami az alkotó pedagógusok számára teremt publikálási lehetőséget.3 A folyóiratok, periodikák példányszáma 110 és 800 között váltakozik. Fontos szerepük van a pályaválasztási tájékoztató kiadványoknak, amelyek rendszeresen 6 megyében (Bács-Kiskun, Csongrád, Pest, Tolna, Veszprém és Vas) jelennek meg. A tanulmányi versenyek eredménylistáját, illetve egyes versenyek feladatait és megoldásait Nógrád és Vas megye adja ki. A fentieken túl számos körlevél, módszertani ajánlás, versenynaptár és egyéb nyomtatott eszköz segíti a pedagógusok, intézmények munkáját. 8 megyében összesen 28-féle, ebbe a körbe sorolható információs kiadványt jelentettek meg az intézetek. Az intézetek könyveket, könyv jellegű kiadványokat is megjelentetnek (1996-ban 18 intézet 83 féle ilyen kiadványt adott ki).

Egy kivételével valamennyi intézetnek van saját pedagógiai szakkönyvtára. A könyvtárak összesen 308 623 dokumentumot kezelnek, amiből 295 717 kötet a könyvállomány. A megrendelt folyóiratok száma 22 és 120 között van. 15 könyvtárban videokazettákat is gyűjtenek (összesen 6319 db található az állományukban). 10 helyen audiokazetták (összesen 2560 db), 5 helyen floppyk is (473 db) a gyűjtőkörbe tartoznak. Az állomány gyarapítására fordítható összeg könyvtáranként 80 000 Ft és 1 150 000 Ft között változik. A beiratkozott olvasók száma összesen 12 063 fő, akik szinte kizárólag a pedagógusok és az egyetemi, főiskolai hallgatók közül kerülnek ki, de ha kis létszámban is, megtaláljuk közöttük az irányításban dolgozók képviselőit is. Országosan átlagban egy olvasó 20 kötetet kölcsönöz évente. 18 intézetnek van önálló tankönyvbemutató terme 1240 és 5500 db közötti állománnyal, ami lehetővé teszi, hogy a pedagógusok helyben megismerkedhessenek a - ma már áttekinthetetlennek tűnő - tankönyvkínálattal. Az intézeti könyvtárakban 13 helyen áll rendelkezésre számítógép, fénymásoló berendezés mindössze 5 könyvtárban van. 7 intézet rendelkezik videostúdióval, ezek mindegyike önálló műsort is készít. A fentieken kívül további 5 helyen a videokazetták másolásával és terjesztésével igyekeznek az ez irányú igényeket kielégíteni.

Az információs szolgáltatások körében egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a modern számítástechnikai és telekommunikációs eszközök. A megyei pedagógiai intézetek helyzete és tevékenysége ebben a tekintetben meghatározó szerepet játszhat a közoktatási informatika fejlesztésében. Az MKM, a Soros Alapítvány és az Országos Közoktatási Intézet segítségével és közreműködésével 1996-ban valamennyi intézetben közoktatási információs iroda kezdte meg működését. Az információs adatbázis a NAT-hoz illeszkedő helyi tantervi mintákat, taneszközjegyzéket, szakértői címjegyzéket, valamint intézményi címjegyzéket tartalmaz. Az irodákban három megyében megosztott munkaidőben 3 fő, hat megyében 2 fő, a többi helyen egy fő látja el a szolgáltatói feladatokat. Az irodák tevékenységében országos átlagban az OKI által meghatározott (a helyi tantervi adatbázis feltöltésével kapcsolatos) feladatok 50%-ot, a Soros Alapítvány által meghatározottak 28%-ot, míg a megyei pedagógiai intézetek által meghatározott feladatok 32%-ot tesznek ki. A felmérési adatok szerint az információs központokat 1996-ban legfőképpen a helyi tantervvel kapcsolatos információk miatt vették igénybe a megrendelők, akik között első helyen az általános iskolák, a másodikon a középiskolák, míg a harmadikon az óvodák állnak. A 20 intézet közül 1996-ban még csak egy rendelkezett önálló internet-szolgáltatással (saját home page).

4.5.4. Egyéb szolgáltatások

Az elmúlt időszakban nagymértékben növekedett a különböző típusú megyei, regionális és országos tanulmányi-tehetséggondozó versenyek száma. A 20 pedagógiai intézet 1996-ban összesen 1204 megyei (fővárosi) szintű versenyt szervezett 232 988 résztvevővel (51%-uk középiskolai, 44%-uk általános iskolai, 5%-uk iskolatípushoz nem kapcsolódó volt).

Növekvő jelentősége van az önkormányzatok számára nyújtott szolgáltatásoknak. 1996-ban valamennyi pedagógiai intézet kapott önkormányzati megrendelést. A dokumentált megrendelések száma országosan 495 volt. A legtöbb önkormányzati megbízás Nógrád (107), Bács-Kiskun (65) és Győr-Moson-Sopron (54) megyében történt. A dokumentált megrendelések mellett azonban sok egyéb, nehezen számba vehető megkeresés is történik. A teljesített önkormányzati megbízások témaköre gyakoriságuk sorrendje alapján az alábbi: vezetői pályázatok véleményezése, tantárgyi eredménymérések és -értékelések, egyes iskolák átfogó elemzése, oktatási koncepciók készítése, véleményezés tanügy-igazgatási kérdésben (tantárgyfelosztás, óraszámok, túlórák, tanulócsoportok bontása, besorolási-munkajogi kérdések), szervezeti-gazdálkodási átvilágítás, iskolaszerkezeti átalakulás véleményezése, NAT-tal kapcsolatos felkészítések, vezetői munka elemzése. Esetenként előfordul, hogy az intézetek elutasítanak önkormányzati felkéréseket, amennyiben a feladatot nem tekintik pedagógiai szolgáltatás jellegűnek. A megrendelésekért az intézetek általában díjat kérnek. Mindössze három megyében szolgáltatnak mindent ingyenesen az önkormányzatoknak, ugyanakkor 7 megyében minden szolgáltatásért fizetni kell. A többi megyében vegyes a helyzet. Leggyakrabban a tantárgyi mérésekért, a vezetői pályázatok véleményezéséért, valamint az összetett, komplex átvilágításért, az innovációs tevékenység véleményezéséért kell az önköltségi árat megfizetni. A szakmai konzultációk, a nem vezetői pályázatokkal kapcsolatos tanácsadás és - 3 megyében - a vezetői pályázatok véleményezése ingyenes.

Az intézetek bővülő szakmai kapcsolatokkal rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy növekvő mértékben kapcsolódjanak be kutatási és fejlesztési projektekbe, illetve nemzetközi együttműködésen alapuló programokba. 1996-ban 13 pedagógiai intézet 31 országos vagy helyi-területi kutatási programban vett részt. Az országos fejlesztő, kutató és szolgáltató intézetekkel valamennyi pedagógiai intézet intenzív kapcsolatot tart, de az egyetemekkel és főiskolákkal csak néhányuk. Növekszik a gyakorisága a más megyei pedagógiai intézetekkel fenntartott horizontális kapcsolatoknak. 12 pedagógiai intézetnek 28 külföldi intézménnyel, szervezettel van rendszeres szakmai kapcsolata. A nemzetközi kapcsolatok körében leggyakoribbak a szomszédos országokkal való határ menti együttműködések. Ausztriával van kapcsolata 6 megyének, dániai kapcsolattal rendelkezik 2 megye. Egy-egy megye alakított ki együttműködést németországi, lengyelországi, svájci és franciaországi intézményekkel. A külföldi szervezetek közül a rotterdami pedagógiai szolgáltató központ (CED) közvetlenül 6 intézettel áll szoros szakmai kapcsolatban, és 2 megyével tart kapcsolatot a hollabruni pedagógiai intézet (Ausztria). 7 intézetnek egyáltalán nincsenek nemzetközi kapcsolatai.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.