2019. augusztus 19., hétfő , Huba

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Jelentés a magyar közoktatásról >> Jelentés a magyar közoktatásról 1997

3.5. Kollégiumok

2009. június 17.

3.5. Kollégiumok

A kollégiumoknak fontos szerepük lehetne abban, hogy a kistelepüléseken élők és a szociálisan hátrányos helyzetűek esélyeit növeljék a tudáshoz jutásban. Ezenfelül a jó színvonalú, erős kollégiumi hálózat a társadalmi mobilitást is elősegíti. Sajnálatos módon a közoktatási intézményekben tanulók kollégiumi hálózatát másfél évtizede a stagnálás, a lassú leépülés jellemzi. Az általános iskolai kollégiumok száma viszonylag csekély, azokat nagyobbrészt valamilyen speciális igény szerint működtetik, számuk csökkenő. A középiskolai kollégiumok száma is 1990 és 1997 között mintegy 10%-kal csökkent, 517-ről 463-ra. A legnagyobb arányban Budapesten, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében csökkent a számuk, egyedül Somogy megyében maradt változatlan a kollégiumi ellátás az adott időszakban (lásd Függelék 98. táblázat). Jelentősen lecsökkent az egyéb fenntartású, nagyrészt vállalatok által fenntartott kollégiumok száma. Megnőtt viszont az egyházi fenntartású kollégiumok száma (lásd Függelék 99. táblázat).

A hetvenes évek során a kollégiumok nagy részét összevonták, azokat különböző iskolákhoz csatolták. Ezzel gyakran egyfajta "hátsó udvar" szerepkörre kárhoztatták őket, ami nem kedvezett a személyi és a tárgyi feltételek minőségének. 1997-ben a középiskolai kollégiumok 74%-a volt nem önálló (lásd Függelék 100. táblázat). A kollégiumi hálózat lassú leépülését eredményezte a gyakran ellenérdekelt fenntartói rendszer is, hiszen a diákotthonokat működtető önkormányzatoknak általában saját bevételeikből is támogatniuk kell a más településekről érkező gyerekek elhelyezését.

Az 1996-os költségvetési évben az önálló kollégiumok mintegy 4 milliárd Ft-tal gazdálkodtak. Az önálló középiskolai bevételek 69%-át a fenntartói hozzájárulás, 31%-át a saját bevételek adták ki. Az összes fenntartói ráfordítás az önálló középiskolai kollégiumok esetében egy főre 126 333 Ft-ot tett ki, ami az adott évi kollégiumi normatívát pusztán 2%-kal haladta meg. Ennél is jobban mutatja a kollégiumok mostoha helyzetét, hogy a fejlesztési kiadások mindössze 1,5%-át tették ki a teljes ráfordításnak (A kollégiumokról, 1997).

Jellegzetes tendenciaként kimutatható az is, hogy a települési önkormányzatok sorra átadták kollégiumaikat a megyei önkormányzatoknak, így ezek száma 1995 és 1997 között 17-ről 77-re nőtt. Ezt a tendenciát valószínűleg fékezni fogja az 1996-ban bevezetett emelt kollégiumi normatívák rendszere. A Kollégiumok Szakmai és Érdekvédelmi Szövetsége viszont felhívja a figyelmet arra, hogy a normatívát nem feltétlenül kapja meg a kollégium, hiszen egyrészt erre nincs kötelezve a fenntartó, másrészt ezek a pénzek is gyakran a vele együtt működő iskolákhoz folynak be (A kollégiumokról, 1997).

A kilencvenes évek közepén a kollégiumok szerepének megítélésében pozitív változás történt. A közoktatási törvény 1996-os módosítása nyomán a kollégiumok megfelelő órakeretet kaptak, ami megakadályozhatja gyermekmegőrzővé válásukat, és stabilizálhatja az intézményrendszert. A megyei közalapítványok létrehozása várhatóan ellensúlyozza a helyi érdekeltség hiányát. 1996-ban jelentősen megemelték a kollégiumi normatívát, 66 000 Ft-ról 123 000 Ft-ra, és 1997-ben kísérlet történt a kollégiumi normatíva értékállóságának megőrzésére is. 1997-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Országos Közoktatási Intézet és a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség közös fejlesztési programot indított el. A program fő célja, hogy megteremtse a kollégiumi nevelés tartalmi szabályozásának fő dokumentumait, illetve létrehozza az ezekhez kapcsolódó segédeszközök rendszerét. E program keretein belül elkészült a kollégiumi nevelés országos alapprogramja, valamint egy ezt segítő dokumentumgyűjtemény. Tervezik még a minőségértékelésre való felkészítés és mentorképzés beindítását, valamint egy kollégiumi információs bázis létrehozását. A Kollégiumok Szakmai és Érdekvédelmi Szövetsége értékelése szerint a kollégiumi ellátás javítása érdekében meg kell őrizni a kollégiumi normatíva értékét, érdekeltebbé kellene tenni a fenntartókat, és növelni kellene az önálló kollégiumok arányát.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.