2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2000 október

Járjunk a földön, és biztosítsuk a minőséget! I.

2009. június 17.

Gergely Gyula

Járjunk a földön,
és biztosítsuk a minőséget! I.

Jelen tanulmány a közös felkészülést kívánja segíteni a minőségbiztosítás feladatára. Bemutat egy mérési eszközrendszert, amelyben a képességfejlesztés ismeretközvetítésen, illetve tevékenységrendszeren keresztül valósul meg, s így minőséget teremt. Ennek van alárendelve a minőségbiztosítási rendszer, és nem fordítva. A minősítés kapcsán nem alkalmaz semmit, ami a gyakorlatban már ne létezett volna. A feladat, amelyet a szerző a pedagógiai gyakorlat bázisán ismertet, azt bizonyítja, hogy nem is annyira új az, amiről beszélünk.

Az iskola belső világára ható folyamatszabályozó tényezők

A folyamatokat szabályozó tényezők közül első helyen áll a műveltséganyag tartalmi, szerkezeti változása és az ismeretek átszármaztatásának összefüggése. Valamikor a család elegendő színtere volt a praktikus ismeretek, szokások, együttélési normák elsajátításának. A családban nem különült el a gyermek és a felnőtt, így különösebb magyarázat nélkül, esetleg kisebb instrukciókkal megfigyelhette a megélhetéshez szükséges tevékenységeket, sőt elsajátíthatta a szakmai fogásokat is. A tevékenységek differenciálódásával, a munkamegosztás kialakulásával egyre nagyobb "rés" keletkezett a gyermek és a felnőtt tevékenysége, a kapcsolódó ismeretek között. A civilizálódás folyamata formális iskolát kívánt, mely a "szerves tanulás környezetévé válik". John Dewey szerint a civilizáció e vonatkozásban nem jelent mást, mint hogy a "társas emlékezet számottevő része írásbeli rögzítésre kerül és írott szimbólumok által közvetítődik". Az intézményes nevelés kialakulása nem jelenti azt, hogy a nonformális iskola megszűnt volna létezni.

Az új ismeretek a legsikeresebben az iskolában, tantárgyi keretek között sajátíthatók el. A művelődésnek, az ismeretek megszerzésének számos más lehetősége is van. Gondoljunk csak a művelődési házak, gazdakörök tanfolyamaira, az interaktív multimédiára. Az ismeretszerzés forrásainak bővülése nemcsak azt jelenti, hogy több lehetőség van az egész életen át való tanulásra, hanem azt is, hogy az elektronikus ismerethordozókon keresztül naprakész információkhoz lehet jutni, azaz szélesedik az otthoni tanulás lehetősége. Mindebből az következik, hogy a formális iskola veszít az ismeretközvetítésben betöltött szerepéből, megváltozik a művelődés jellege és szerkezete, s előtérbe kerül a gyakorlatias tudás.1ISS E.: Iskolai műveltség a globalizáció korában című előadásában elhangzott, hogy a kultúra három területre osztható: művelődési, hagyományos kultúra, amelyet az iskola közvetít; elit kultúra; tömeg-, konzum- vagy fogyasztói kultúra. (Elhangzott az Eötvös J. Szabadelvű Pedagógiai Társaság Műveltség és iskola című konferenciáján, 2000. 02. 11-én.)>

Szólnom kell a pedagógusokat mindig is jellemző megújulási szándékról, a többre, a jobbra törekvésről, azaz az intézményen belül folyó tartalmi fejlesztő munkáról. A többség mindig kereste a megújulás lehetőségét, az új tanítási módszereket (keresett és készített oktatási segédeszközöket), mert szaktudásából egyre többet és többet akart átadni tanítványainak. A jól elsajátított ismeretek tették, teszik sikeressé a tanító és a tanár munkáját, elhivatottságából fakadóan ez ad értelmet életének.

Miközben az iskola egyre jobban igyekezett megfelelni a környezet, mindenekelőtt az értelmiségi szülők2AZSÓ F.: Az egyenlőtlen esélyek és az iskola. "Alapvetően az iskola működése váltja ki az esélyegyenlőséget, mert előnyt biztosít olyan tevékenységeknek és tulajdonságoknak, amelyek elsősorban az értelmiségi, szellemi foglalkozású és ezekkel rokon rétegek körében bírnak tradicionális értékekkel." Valóság, 1979. 9. sz. 1-11. p.> igényének, szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy a versenyben mind több tanuló, sőt egyes térségek3AZSÓ F.: A társadalmi mobilitás és iskola. Társadalmi Szemle, 1971. 5. sz.> iskolái is versenyképtelen helyzetbe kerülnek. Tapasztalhattuk, hogy kevésbé aktivizálható, korlátozott érdeklődésű gyerekek mind nagyobb számban maguk döntik el, hogy mit és milyen mértékben tanuljanak, vagy éppen azt, hogy mit ne tanuljanak. Ezt az ellentmondásos helyzetet tovább élezte a technikai-műszaki fejlődés követelményeként rohamosan növekvő ismeretek mennyisége, amely az 1970-es években fellobbantotta a linealitás, illetve a koncentrikusan bővülés szakmai vitáját. Nőtt azoknak a lehetőségeknek a száma is, amelyeken keresztül az ismeretek bővíthetők, ebből következően tudás szerkezete is változik.

A belső változásokat már a 1980-as években külső tényezők is mind sürgetőbbé tették. Nyugaton a számítógépek alkalmazása, a kibernetikai gondolkodás általánossá válása az iparban; a stratégiai tervezés kifejlődése és megerősödése az ipari tervezésben, az irányításban; a nemzetközi piaci verseny kiéleződése; ebben Magyarország részvétele és fokozatos leszakadása, melyet még tetőzött az adósságállomány növekedése; mindezek következményeként a politikai szorítás csökkenése egyre több lehetőséget biztosított az iskolai kezdeményezéseknek. Vagyis az iskolát körülvevő külső változások és az iskolán belül folyó megújulási szándék egy irányba hatása kedvezett az útkeresőknek. Szaporodtak a tantárgyi és az iskolai kísérletek.

A központi irányítás a tantervi szabályozás kötöttségének oldásával, azaz a törzsanyag mellett a kiegészítő anyag, a választhatóság beiktatásával és - ha szakmailag nem is minden tantárgyban kifogástalanul - a képességfejlesztés megjelenítésével, a tanári szabadság bizonyos mértékű növelésével próbált válaszolni a pedagógiai gyakorlat igényére. A jogalkotók is keresték a kivezető utat a centralizált politikai-igazgatási hatalom szorításából. Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény már biztosította a nevelőtestületi véleménynyilvánítás jogát a vezetői pályázatok elbírálásában, és elősegítette az iskolai kísérletek indítását (bár a kísérleti kezdeményezések engedélyeztetése még mindig a minisztérium hatáskörében maradt). A rendszerváltás időszaka, a társadalmi-politikai változások még több lehetőséget biztosítottak az iskolai kezdeményezéseknek, a képességfejlesztő pedagógiai gondolkodásnak. Az 1993. évi LXXIX. és az azt módosító, a közoktatásról szóló 1996. évi LXII. törvény, valamint a Nemzeti alaptanterv (NAT) új korszakot nyitott a közoktatásban azzal, hogy jogilag legalizálta, a NAT megjelentetésével tárgyszerűvé, ténnyé tette azt, hogy a központi tervezésről a közoktatás is áttért a stratégiai tervezésre. A NAT az első stratégiai terv a magyar közoktatásban, alapvetően ettől más, mint a korábbi tantervek.

Mindezt azért vázoltam, mert kerülni szeretném annak látszatát, hogy a pedagógiai korszakváltást valaki politikai kényszerként értelmezze. Kétségtelen, hogy az elmúlt tíz évben bekövetkezett politikai, társadalmi és gazdasági változásoknak4Magyar Nemzet, 1998. augusztus 15.)> megfelelni akaró, a szakmai törekvéseket felkaroló, azokat saját arcára formáló oktatáspolitika - kurzustól függetlenül - döntéseivel gyorsított lépésre kényszerítette a konzervativizmusra hajlamos, a politikai töltetű változásoktól mindig is idegenkedő pedagógustársadalmat. Ugyanakkor tisztán kell látni, hogy igen összetett folyamat részesei vagyunk, amelynek a felismerése a pedagógiai folyamatokat a kor követelményeinek megfelelő irányban tarthatja, a jövőt tekintve a magyar munkaerő nemzetközi versenyképességét is biztosíthatja.

A minőség és a minőségbiztosítás célrendszere

Nehéz a minősítő helyzete, ha folyamatokat akar minősíteni, hiszen ezek között lényeges különbségek vannak. A technológiai folyamatok minősítése látszik a legegyszerűbbnek, mert ebben végtermékek vannak, melyek a gyártási láncolatban egészen a késztermékig mérhetők, értékelhetők, a pontosság ellenőrizhető. Számítógépek segítségével a biológiai folyamatok (pl. szív működése pihenés és terhelés alatt) is mérhetőek, vizsgálati eredményekkel, laboratóriumi adatokkal összevetve a szervek, a szervezet működése is viszonylagos pontossággal értékelhető. Megállapítható a páciens jó, közepes vagy rossz egészségi állapota, kondíciója.

A társadalmi, közöttük az oktatási folyamatok, az iskolában folyó nevelés-oktatás értékelése, minősítése nehezebb vállalkozás. Több ok miatt is az. Az emberre mint biológiai-társadalmi lényre egyidejűleg hatnak a biológiai és a társadalmi törvényszerűségek. A tanuló fejlődik, érik, képességei javulnak, tudása gyarapszik, ugyanakkor meg akar felelni a pedagógusnak, az osztálytársainak. Kisiskoláskorban a tanítónak, az életkor előrehaladtával egyre inkább a kortársi csoportnak. Nehezíti a nevelési eredmények értékelését, hogy a tanulók az iskolai szabályokhoz, szokásokhoz feltétel nélkül alkalmazkodnak, megtanulnak viselkedni, helyzetekbe beletörődni, és nemritkán színlelt cselekvéseket produkálnak (akkor is jelentkezik, ha nem tudja a kérdésre a választ). Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a minősítő felnőtt is változik a minősítési időszakban.

A pedagógiai minősítés folyamat jellegű, tárgyiasult formája az adott időszak tanulói teljesítményeit magában foglaló, végzettséget vagy szakképesítést igazoló okmány, a bizonyítvány. A minősítés azonban kiterjed a pedagógus munkájára és magatartására is. Azt az összetett tevékenységet, amelyet a minőség szó magában foglal, minden korban értékelték, "minősítették", hiszen az önértékelés és a fenntartói értékelés, az ellenőrzés egyidős a pedagógiai gyakorlattal. A jelen korban is megoldható tehát, csak másképpen mint ahogy az a közgazdasági szakirodalomban, az ipari minősítés vonatkozásában olvasható. Az azonosságok mellett (pl. küldetés, stratégiai és operatív cél) lényeges különbség van az ipari és a közoktatás célrendszere között. A közoktatásban az értékelés lényege, a minősítés alapja mindig a jogszabályokban, szabályokban foglalt célok, ennek alapján a jogok és a kötelezettségek összevetéséből fakad, legyen szó pedagógusról, tanulóról vagy az iskoláról.

A másfajta célok másfajta feladatmegoldást, módszereket és eszközöket (pl. mérési eszközöket) igényelnek. A minőségbiztosítás e másságát kell megtalálnia a közoktatás rendszerének. Ehhez kívánunk hozzájárulni az értékelési rendszer bemutatásával. Mi is a pedagógiai munkában megjelenő érték?

A szellemi érték: az erkölcsi, a vallási, a kulturális, az esztétikai érték tájékozódási képességet is tartalmaz, ha valamely cselekvések között kell választani. Belső szükségességből fakadóan az elért, a kívánatos jó, igaz, szép stb. elérésére szólít fel, azaz cselekvésre késztet, mozgósít. "Az értékek megvalósításra hívnak fel bennünket, értelmet, célt adnak életünknek." Az értékek emberi szükségletet elégítenek ki. Az emberi cselekvés végeredménye (a javak) szerint a szükségletek lehetnek: virtuális (táplálék, testi erő), érzéki vagy szenzuális javak (szórakozás, élvezeti cikkek), szociális (baráti kör, egyesület), személyiségi (szellemi függetlenség, mértékletesség), megismerési (tudás), esztétikai (szépség), morális (jó cselekedetek, erények, mulasztások stb.). A javak értékhordozók, az értékek bennük realizálódnak. Magasabb rendű érték a szellemi, megelőzi a dologi értéket. Ezek az értékek a pedagógiai munka terveiben és a mindennapi munkában vannak jelen, következésképpen részét képezik a minősítési rendszernek.

Hogy a társadalom és az egyén mit tart értéknek, függ a történelmi kortól, a társadalom berendezkedésétől, kulturális színvonalától, a település földrajzi elhelyezkedésétől, az egyén világnézetétől, műveltségétől. A minőségbiztosítás szempontjából lényeges eleme az értéknek, hogy mozgósít, célkitűzésre és a cél elérésére sarkall.

Az emberek, embercsoportok célkitűzéseit, cselekedeteit nemcsak értékrendjük, hanem érdekük, érdekrendszerük is befolyásolja. A közös érdek új feladatok felvállalására mozgósít.

A cél magában foglalja az elérendő értéket, benne azt a pontot, amelyhez valamilyen érdekünk fűződik, amelyet tevékenységünkkel el akarunk érni. A pedagógia gyakorlatában mindig a tanító és a tanított közös cselekvéséről, a feladatok megoldásáról beszélünk, azaz a célhoz a feladatmegoldáson keresztül vezet az út. Éppen ezért fontos a pontos célmeghatározás.

A célmeghatározás elvei5AROSÁN GY.: Stratégiai menedzsment. Adaptálva G. E. GREENLEY: Strategic Managment. Pretice Hall, 1989. (182. p.) Calibra Kiadó, 33. p.>

  • A cél mindig egy konkrét területre vonatkozzék, legyen egyszerű és világosan megfogalmazott.

  • A cél az eredményre vonatkozzék, ne pedig cselekedetekre.

  • A cél legyen mérhető, legyen egyértelműen eldönthető, elértük-e vagy sem. A célhoz mindig hozzátartozik a határidő.

  • A cél jelentsen kihívást, követeljen jelentős erőfeszítést, de legyen megvalósítható.

  • A cél legyen mindig testre szabott, mert a kis erőfeszítést igénylő célok nem sarkallnak teljesítményre, a túlságosan magas célok pedig elérhetetlenségük miatt érdektelenséget váltanak ki.

Jelentős különbségek vannak a közoktatás, az iskola és egy vállalat céljai között. Az előbbi célrendszerének középpontjában a társadalom által elfogadott, az oktatáspolitikában megfogalmazott értékrend vagy az értékrendet magában foglaló embereszmény áll, az utóbbi célrendszere ettől jelentősen eltér. A vállalatok földrészek szerint is mást és mást tartanak fontosnak célhierarchiájukban. Az amerikaiak a megtérülésre, míg a japánok a piaci részarány növelésére helyezik a hangsúlyt, és a megtérülést csak a második helyre rangsorolják. Az amerikai vállalatok az osztalék kifizetését a második helyre sorolják, a japánok a 9. helyre teszik. Az amerikai vállalatok 8. helyre teszik az új termékek bevezetésének fontosságát, a japánok ugyanezt harmadik célként említik. A piaci részarány és az osztalék sem érinti az iskolát, "új terméket" pedig akkor kapunk, amikor fegyelmi határozat után némi tartózkodással, de nagy reményekkel átvesszük a jobb sorsra érdemes gyermeket a másik iskolától. Szóval ez sem az "igazi". A megtérülés meg végképp beláthatatlan. Erre vonatkozóan még csak becsléseket sem lehet tenni, megtérülést tervezni, számolni értelmetlen. A fenntartó pontosan ki tudja számolni, hogy egy iskola működtetése mennyibe kerül, és viszonylag egyszerű számtani művelettel azt is ki tudja fejezni, hogy ha bezárja, mennyi pénzt takarít meg. Ezt viszont nem megtérülésnek nevezik. Ha nem működik az iskola, nem kerül pénzbe. Ezt már sokan felismerték, azonban ez nem illik a közoktatás célrendszerébe.

A Marosán György könyvében olvasható célrendszer, azaz a célok hierarchikus rendszere alkalmazható a közoktatás és a szakoktatás területére is. Fontos megjegyezni azonban, hogy e területen vertikális és horizontális kapcsolat van a különböző szintű célok között, továbbá, hogy a rendszer egészét nem jellemzi a versenyhelyzet, csupán szolid verseny van az intézmények között. Nem jellemzi a konkurenciaharc, nem is jellemezheti, mert az intézményt fenntartó/k érdekei lakóhelyi, települési (körzeti) szinten egyeztethetők. (Megyei szinten törvényi előírás az egyeztetés, melynek dokumentált formája a fejlesztési terv.) Ez a lényeges különbség is mutatja, hogy a közoktatás rendszere miért is reagál nehezebben a környezeti változásokra, mint például egy vállalat.

Tudjuk, ha egy vállalat nem reagál kellő gyorsasággal a versenytársak kezdeményezéseire, a piaci változásokra, akkor egyik napról a másikra veszélybe kerül a léte. Ezzel szemben egy iskola legfeljebb tanulókat veszít, és ráér informálódni, az információ birtokában fontolgatni, a fenntartóval egyeztetni, hogy mit tegyen a folyamat megállítására. Van azonosság az ipari stratégiák, célrendszerek és a közoktatás célrendszere között, de lényeges különbségek is vannak, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor minőségbiztosításról beszélünk.

A vállalati és a közoktatási, iskolai rendszerben is kitüntetett helyet foglal el a célfilozófia.

Mit értünk zárt és nyitott célokon? A célok pontos ismerete, a célok nyitottsága vagy zártsága a stratégiai tevékenység (tervezés, szervezés és óravezetés) valamint az ellenőrzés, értékelés és minősítés taglalása során segíti az együttgondolkodást.

Zárt és nyitott célok6OHNSON - K. SCHOLES: Exploring Corporate Strategy. Prentice Hall, 1993. 187. p.>
1. táblázat

A cél jellege  Közös jellemzői  Nyitott vagy zárt jelleg 
Küldetés  Általános, jövőkép jellegű, mindenkire érvényes, minden egyéb célt meghatározó, gyakran nincs leírva.  Mindig nyitott jellegű, általános törekvéseket tartalmaz. 
Vállalati
(iskolai) stratégiai cél 
A tulajdonosok érdekeit kifejező, gyakran pénzügyi mutatókat tartalmazó, hosszabb távra szóló, mindig írott formájú.  Általában zárt jellegű, csak kivételes esetekben nyitott. Eldönthető kell hogy legyen: meghatározott időszak alatt elérték-e vagy sem. 
Üzemi (iskolai) szintű operatív cél  Mindig egy adott egységre jellemző, a működésére vonatkozó, többnyire rövid távú, általában összetett.  Mindig zárt jellegű, amelyről eldönthető, elérték-e vagy sem. 

A cselekvés mérését, értékelését és minősítését a zárt jellegű célok teszik lehetővé. Az, hogy a gyermek tud kottát olvasni, mérhető és milyensége értékelhető. Az a stratégiai cél, hogy például két év alatt megtanítom a diszlexiás gyereket jó színvonalon olvasni, mérhető és minősíthető. Ha az iskolaalapító diszlexiás, diszkalkuliás és diszgráfiás gyermekek számára nyit iskolát, mert azt akarja bebizonyítani, hogy orvosi segítséggel és hatékony pedagógiai módszerek alkalmazásával jobb eredményt fog elérni, mint a hagyományos megoldásokat, módszereket alkalmazó iskolák, akkor pontos mérési eszközök hiányában lemondhat az összehasonlítás erőfeszítéséről. Ezzel együtt az iskola a küldetésben kitűzött célt elérheti, sikeresen működhet. Tehát a zárt célok lehetőséget biztosítanak az értékelésre, a minősítésre.

A következő táblázatok, a bennük jelölt időpontok csak példaként szolgálnak, a valóság teljességét nem próbáltam keretek közé szorítani.

Jól kivehető belőlük, hogy a küldetés vagy ha úgy tetszik, a célfilozófia jól elkülönül a stratégiai céltól és még inkább a konkrét vagy operatív céltól, továbbá, hogy a célok differenciált értékeket és különböző érdekeket foglalnak magukban. A különböző célok különböző szervezeti kereteket kívánnak, de a személyes érdek is más, aminek következményeként a személy célrendszere is tagolódik. Reményeim szerint ez a tagolódás és összefüggés országos, megyei (fővárosi, regionális) szinten is követhető.

A táblázatok szemléltetik, hogy a célok hierarchikus rendszert alkotnak. Ez kettős értelemben is igaz: egyrészt a szervezet minden szintjén a megfogalmazott cél egyszerre eszköz a magasabban fekvő szint céljainak eléréséhez, ugyanakkor iránymutató és támogatandó cél az alacsonyabban fekvő szintek számára. Másrészt különböző jellegű célok sajátos és hierarchiában rendezhető fogalmi rendszert is alkotnak. Ez kétségtelenül hasonlóság a vállalati és a közoktatási (iskolai) célrendszerek között. A célrendszerek összevetéséből az is szemléletessé válik, hogy a közös érdek mentén a minisztériumitól az iskolai szintig párhuzamosság van. Vegyük például az információszerzés tényét. A vállalat életében az információ tőkeképző tényező. Versenyhelyzetben lévő vállalat a lehető legtöbb információt gyűjti be a konkurens vállalatról. Célja a teljes győzelem, a versenytárs megsemmisítése, ha másképp nem megy, felvásárlása. A közoktatásban is fontos az információ, a tájékozottság a hierarchián belül és a párhuzamos (pl. szakoktatási) rendszerről, de itt az ismeret az intézmény hatékonyabb működését szolgálja. A közös érdek éppen az, hogy ne legyen verseny. Példa egy település, amelynek három általános iskolája van. Mindháromnak az a célja, hogy a lakosság igényének maximálisan megfeleljen. E három intézmény megállapodhat abban, hogy milyen szolgáltatás irányában specializálódik. Az egyik ének-zenei, a másik idegen nyelvi képzést vállal magasabb óraszámban, a harmadik vállalja a szociokulturálisan hátrányos helyzetű tanulók tanítását, mert így tudja biztosítani az iskola működőképességét. A másik két iskola elfogadja, hogy ez utóbbi iskola nagyobb arányú kiegészítést kapjon a fenntartó önkormányzattól, mert a cselekvéses tanulás, a manuális foglalkoztatás és az ezzel szükségszerűen együtt járó csoportfoglalkoztatási forma több pénzbe kerül. Az iskolák közös érdeke találkozik az önkormányzat érdekével, mert ebben az elképzelésrendszerben a település szolgáltatása megfelel a lakossági igényeknek. A közös érdek ellenére versenyhelyzet alakulhat ki az iskolák között, de ez a jobbra, a többre törekvés versenye, amelynek nem a tulajdonos, a fenntartó önkormányzat a nyertese, hanem a gyermek. Ugye mekkora különbség van a két versenyforma között?

A közoktatási célok hierarchikus rendszere állami szinten
2. táblázat

Fogalom  Meghatározás  Szervezeti példa  Személyes példa 
Küldetés  "A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, ..."  Egymásra épülő nevelési-oktatási és kapcsolódó közművelődési intézményrendszer irányítá-
sa és működtetése. 
Gyermekemnek és nekem igényem szerint szolgáltasson az intézmény. 
Stratégiai cél  "a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése,
a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatásához való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása" 
Állami, egyházi, alapítványi és magánóvodák, iskolák, művelődési (egyházi) intézmények, közhasznú társaságok működési feltételeihez szükséges jogszabályok kimunkálása és bevezetése, a kétpólusú irányítási rendszer működtetése.  Szabadon választhassak óvodát és/vagy iskolát a gyermekemnek. 
Konkrét cél  A törvényi előírásnak, a feltételeknek megfelelő jogi és tartalmi szabályozók kimunkálása és kiadása (például az adott naptári évben).  A miniszteri rendelet államigazgatási egyeztetése, kiadása az év májusában, illetve augusztusában. A ... tanterv bevezetése
(a tanév kezdetén). 
A gyermekemet beíratom a választott speciális iskolába. 
Politika  Fejlesztési program, jogszabály és tartalmi szabályozók társadalmi, illetve társadalmi testületi vitára bocsátásának formája, menete és a beérkezett vélemények felhasználásának módja.  Kommunikáció a lakossággal, a pedagógustársadalommal az írott és az elektromos sajtón keresztül, illetve annak közreműködésével.  A környezetvédők szervezetéhez fordulok, hogy a környezeti nevelés kapjon nagyobb hangsúlyt a jogszabályban. 
Programok  A jogszabálytervezet minisztériumon belüli
(tárgyév január) és
"házon kívüli" (május) egyeztetése. A ... tantervtervezet szakmai vitája (június első fele), kiadása és bevezetése (szeptember). 
A fejlesztési terv, a jogszabály- és a tantervtervezet megvitatása az ágazati minisztérium tanácsadó és javaslattevő szervezeteivel s megküldése véleményezésre az érintett intézmények ...%-ának, a szülők és a diákok szervezeteinek.  Aktivizálom magam a szülők országos egyesületének rendezvényein annak érdekében, hogy a környezetismeret tantárgy heti óraszáma több legyen. 

A közoktatási célok hierarchikus rendszere
regionális és megyei szinten

3. táblázat

Fogalom  Meghatározás  Szervezeti példa  Személyes példa 
Küldetés  Olyan közoktatási és szakoktatási rendszer működtetése, amelyben a művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának a feltételei biztosítottak.  A (régió) megye közoktatásának, szakoktatásának és művelődésének (benne sportjának) működtetése, az egyenlő esélyek, többek között a kollégiumi feltételek biztosítása.  Beiratkozom a megyei könyvtárba, mert ott több szakkönyv közül válogathatok. 
Stratégiai cél  A megfogalmazott állami feladatok megoldása érdekében az érintett megyék, települések általános fejlesztési tervével összhangban, a közoktatási törvényben foglaltaknak megfelelően januárban módosítani kell a megyei (regionális) fejlesztési tervet.  A (régióban) megyében ...-ig befejeződik két kollégium és egy általános művelődési központ építése. Ezzel ...-ben a ... megye kollégiumi hálózata eggyel bővülni fog.  Beásom magam a stratégiai elméleti, közgazdasági szakirodalomba, hogy megértsem végre, mi is az a sokat hangoztatott minőségbiztosítás. 
Konkrét cél  A (regionális) megyei fejlesztési tervnek megfelelően be kell fejezni a két kollégium építését, és elvi iránymutatást kell készíteni a falvakban lévő óvodák, iskolák, művelődési házak és sportlétesítmények olcsóbban működtethető komplex intézményekké szervezéséhez. Javaslat készítése az ellenőrzési és értékelési, minősítési rendszer kiépítéséhez.  Az ... építésügyi osztálynak ellenőriznie kell az építési határidők szigorú betartását, annak érdekében, hogy a tanévet a gyerekek a kollégiumban kezdhessék. A ... művelődési osztály ...-ig készítsen felmérést a kisebb településeken, és ...-ig tegyen javaslatot az intézmények általános művelődési központtá szervezésére.  Hetente két könyvet elolvasok az ipari stratégiákról. 
Politika  A (regionális) megyei fejlesztési terv módosítását a megyei önkormányzat és a megyei jogú város saját területére elkészíti, majd egyeztető bizottságban hagyja jóvá.  A (régió) megye közművelődési szolgáltatásának, a valós igények felmérése, mérlegelése és érvényre juttatása érdekében a fejlesztési terv kimunkálásába a megyei statisztikai hivatal, a munkaügyi központ, a területi gazdasági kamara, a szülők és a diákok szervezeteinek és a szakszervezetek bevonása.  Az iskolai és a városi szülők egyesületének képviseletében mint akkreditált küldött véleményt nyilvánítok a megyei közgyűlésen a közoktatás-fejlesztési terv vitájában. 
Programok  A (regionális) megyei fejlesztési terv és az intézményi társulások és intézmény-összevonások megyei ösztönző rendszerének megismertetése a lakossággal, az önkormányzatokkal és az intézmények vezetőivel.  A fejlesztési terv és az intézménytársulásokat, intézmény-összevonásokat ösztönző rendszer megküldése az önkormányzatoknak és az intézményeknek.  Részt veszek a stratégiai tervezést feldolgozó továbbképzésen. 

A közoktatási célok hierarchikus rendszere helyi, fenntartói szinten

4. táblázat

Fogalom  Meghatározás  Szervezeti példa  Személyes példa 
Küldetés  A közoktatási rendszer működtetéséhez a feltételek biztosítása az egyenlő esélyek, a szabad iskolaválasztás és a tanszabadság érdekében.  A helyi önkormányzat oktatási alapellátási kötelezettségének biztosítása, az óvoda, az iskola és a közművelődési intézmények (benne a sportszervezetek) szervezett és a közoktatás céljaival összehangolt működtetése.  A gyermekeim nyelveket tanuljanak és egészségesek legyenek. 
Stratégiai cél  Az állami feladatok megoldása érdekében települési, ezen belül távlati közművelődés- és oktatásfejlesztési terv készítése.  Az oktatási és kulturális ügyosztály átszervezése, számítógépes nyilvántartási rendszerének kiépítése, a szakmai háttérintézmény megerősítése, a felügyeleti-ellenőrzési rendszer kiépítése.  A gyermekeimet olyan iskolába íratom majd, ahol angol és német nyelvet tanulhatnak, és naponta két alkalommal van testedzési és játéklehetőségük. 
Konkrét cél  Demográfiai elemzés készül a gyermeklétszám várható alakulásáról. Felmérés készül a szülők közoktatás iránti igényeiről. A helyi településfejlesztési terv ismeretében vizsgálni kell az óvodák, iskolák, művelődési házak és sportlétesítmények épületállagát, személyi ellátottságát és ezzel összefüggésben az intézmény-
hálózat fejleszthetőségét. A gazdaságosabb működtetés érdekében számításokat szükséges végezni az óvoda, iskola, művelődési ház komplex intézménnyé szervezéséhez. Az ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszer létrehozása. 
A demográfiai elemzést az önkormányzat népesség-nyilvántartó részlege szakértő bevonásával elvégzi, az értékelésben, a következtetések levonásában az oktatási és kulturális ügyosztály is együttműködik. A közoktatás személyi és tárgyi helyzetfelmérése és az önkormányzat oktatási és kulturális bizottsága javaslatának
előkészítése, szakértők bevonásával az ügyosztály feladata. Az ellenőrzési és minősítési rendszer működtetése. 
Tájékozódom az iskolai szolgáltatásokról és az intézmények távlati fejlesztéséről. 
Politika  A lakosság tájékoztatása a felmérések szükségességéről, az oktatásfejlesztési tervekről. Az intézményvezetők és megbízottaik, valamint a szülők és diákok szervezeteinek bevonása a helyi döntés-
előkészítésbe. 
A helyi írott és elektronikus sajtó bevonása a lakosság tájékoztatása érdekében a helyi és a megyei (regionális) közoktatás szolgáltatási rendszeréről, a gyermekek továbbtanulási, kollégiumi lehetőségeiről. Lakossági vitafórumok rendezése a település közoktatásának fejlesztéséről.  Részt veszek és véleményt nyilvánítok a lakossági fórumokon. 
Programok  A település oktatási, kulturális és sportprogramjának, fejlesztési tervének elkészítése.  Intézmény-összevonások megkezdése, intézménytársulások létrehozása, általános művelődési központ létesítése.  Gyermekemet beíratom abba az iskolába, ahol színvonalas nyelvoktatás folyik, és mindennap van testnevelési órája, délután pedig sportköri foglalkozása. 

A közoktatási célok hierarchikus rendszere intézményi szinten

5. táblázat

Fogalom  Meghatározás  Szervezeti példa  Személyes példa 
Küldetés  Az iskola szolgáltatásának megnevezése, indokoltsága a helyi (megyei, regionális) szolgáltatások rendszerében. Az alapítónak, az iskolafenntartónak az intézménnyel szemben támasztott, a központi és a helyi szabályozókkal összhangban lévő célkitűzései.  Az intézmény helye az óvodai, az iskolai és a közművelődési intézmények (benne a sportszervezetek) szolgáltatási rendszerében.  Gyermekemet 12 évfolyamos iskolába íratom, mert ott távlatokban
biztosított a tanulása. 
Stratégiai cél  Az állami és helyi feladatok megoldása érdekében a település távlati közművelődési és oktatásfejlesztési tervével összhangban iskolai pedagógiai program, és helyi tantervek készítése.  Az intézményi menedzsment megerősítése, a tantárgyi munkaközösségek átszervezése és a belső ellenőrzési, értékelési, minősítési rendszer kiépítése.  A gyermekemet angol speciális osztályba járatom, mert külkereskedelmi pályára szeretném irányítani. 
Konkrét cél  Az intézményi menedzsment az iskolai szolgáltatások keresettségének felmérése után, annak ismeretében, a munkaközösségi javaslatok alapján, a nevelőtestületi vitát követően, a szülők és a diákok szervezeteinek javaslatát is figyelembe véve elkészíti az intézmény pedagógiai programjának tervezetét, majd ismét a nevelőtestület elé terjeszti. Az elfogadott program alapján, azzal összhangban elkészül a házirend, a fegyelmi szabályzat, a munkaközösségek (külön ütemterv szerint) tantárgyanként elkészítik a tanterveket.  Az iskola vezetősége, szakértők bevonásával szociológiai módszerekkel értékeli az iskolai szolgáltatások iránti érdeklődést. A külső igényeket a belső igényekkel összhangba hozva javaslatot dolgoz ki a továbbfejlesztésre, amelyhez kéri a szülők és a diákszervezetek véleményét is. A tervezetet egyezteti a fenntartóval. Viták, egyeztetések és szakértői vélemények után a pedagógiai programot jóváhagyásra megküldi a fenntartónak.  Folyamatos kapcsolatot tartok a pedagógusokkal gyermekem nevelése érdekében. 
Politika  A lakosság, a szülők tájékoztatása az iskolai szolgáltatásokról a helyi hírközlő szervek segítségével és "nyílt napok" szervezésével. Nyitott iskola létrehozása, a szülők támogatásának megnyerése.  A szülői szervezetek aktivizálása annak érdekében, hogy az iskola pedagógiai programjában foglalt célok megvalósuljanak, hogy a fenntartó anyagi támogatása a kitűzött céloknak megfelelő és folyamatos legyen.  Részt veszek a szülői értekezleteken, a szülők részére szervezett rendezvényeken, és ha megbíznak, képviselem az intézményt a megfelelő fórumokon. 
Programok  A tantervek beválásvizsgálata, a belső ellenőrzési, értékelési és minősítési program. A társadalmi szervezetek működési és az iskola kulturális és sport- stb. programjának elkészítése és megismertetése, illetve meghirdetése.  Gyerekeken és a szülői szervezeteken keresztül a szülők mozgósítása a hétvégi kirándulásokra és a családi sportrendezvényekre. A szülők bevonása kulturális programokba. A szülői szervezetek képviselőinek véleménynyilvánítás miatti akkreditáltatása a fenntartó döntéshozói fórumára.  Aktivizálom gyermekemet a tanórán kívüli
tevékenységre, és részt veszek az intézmény kulturális és sportprogramjain. 

A célok hierarchikus rendszere a központilag kiadott tantervekben

6. táblázat

Fogalom  Meghatározás  Szervezeti példa  Személyes példa 
Küldetés  Az a cél, amelyet a
nemzeti érdektől vezérelt és értékítéletet tartalmazó politika a közoktatási rendszer működtetésével, annak tartalmi szabályozásával el akar érni. 
Olyan közoktatási rendszer működtetése, amelyben az alkotmányos (pl. a művelődéshez, az egészség megőrzéséhez, ... való) jogok, az egyenlő esélyek biztosíthatók.  Gyermekem olyan
iskolarendszerbe kerüljön, olyan iskolába járhasson, ahol a képességeit sokoldalúan fejlesztheti, ahol biztosított a továbbhaladása, vagy szükség esetén
zökkenőmentes lehet az iskolaváltoztatása. 
Stratégiai cél  A küldetésben megfogalmazott, európai polgári értékrend, a technikai haladásban, a hazai kulturális és pedagógiai hagyományokban megjelenő értékek gyermekek életkorához igazított s tevékenységi rendszerbe szervezett szándékok, eszközök, módszerek.  A közoktatás stratégiai tervének alárendelt, műveltségterületi vagy tantárgyi (tantárgyközi) rendszerbe foglalt képességfejlesztő és ismereteket bővítő eszközök, pedagógiai módszerek rendszere, amelyek a tanuló személyiségére hatnak, annak fejlesztését célozzák.  Szakmai és szülői szervezetek rendezvényein véleményt fogok nyilvánítani, hogy segítségükkel befolyásolni tudjam a központilag kiadásra kerülő tanterv tartalmát. 
Konkrét cél  Az iskola készítsen fel a továbbtanulásra, segítse elő a társadalmi szerepre való felkészülést, biztosítson egyenlő esélyeket a képesség-
fejlesztéshez, az ismeretek elsajátításához, segítse az értékelést, az együttműködési képesség kialakítását, a személyiség megerősítését központilag kiadott, objektív mérési és értékelési rendszerrel is. 
A tartalmi feladatok megoldásának, az iskolák önértékelési (belső és külső ellenőrzési) rendszerének, megújulási szándékának segítésére kutatóintézetek, mérésügyi központok, pedagógiai szolgáltatóintézetek működtetése.  Igénylem a pontos és korrekt tájékoztatást a tervezett változtatásokról. 
Politika  Szakemberek bevonása a tartalmi szabályozók fejlesztésébe. Szakmai viták szervezése a szakmai szervezetek és a gyakorló pedagógusok bevonásával. A szülők és a diákok szervezeteinek a véleménynyilvánítási fórum biztosítása.  A nevelőtestületek, a
diák- és a szülői szervezeteken keresztül az érintettek véleményének a kikérése, bekapcsolása a fejlesztő munkába annak érdekében, hogy a központi törekvés minél nagyobb
társadalmi támogatást kapjon. 
Részt veszek a tartalmi szabályozót tárgyaló szakmai és szülői fórumokon. 
Programok  Továbbképzés szervezése iskolavezetőknek, gyakorló pedagógusoknak, szakértőknek, taneszközgyártóknak, tankönyvíróknak. Tartalmi fejlesztést célzó és módszertani kultúrát terjesztő munkák és tevékenységek pályázati támogatása stb.  Iskolai könyvtár, tanári kézikönyvtár és az elektronikus információrendszer fejlesztése.  Nem megyek el teniszezni, mert részt akarok venni a tantervi vitafórumon. 

A célok hierarchikus rendszere a települési szintű tervezésben
(a nevelési és/vagy pedagógiai programokban)

7. táblázat

Fogalom  Meghatározás  Szervezeti példa  Személyes példa 
Küldetés  A központi és helyi szabályozást, valamint a lakóhelyi és a fenntartói igényeket hozza összhangba az intézményalapító céljával, lakóhelyi igényt kielégítő szolgáltatási rendszerével.  Egyenlő esélyt biztosít pl. a művelődéshez való jog érvényesüléséhez.  Többet törődöm gyermekem zenei képzésével. 
Stratégiai cél  A település óvodáját, iskoláját és művelődési házát ÁMK-ba szervezik, mert a működtetése olcsóbb, az intézményes nevelés-oktatás jobban egymásra építhető, ezáltal a szolgáltatás a zenei képzéssel növelhető, ettől várható, hogy az intézmény keresettsége, versenyképessége a térségben nő, a jövője biztosított. Az ének-zene emelt óraszámot kap, és erre speciális tanterv készül.  A tanórán kívüli foglalkozások számának növelésével a tanulók között meglévő szociokulturális hátrányok csökkenthetők. A zenei képzés tárgyi feltételeinek a biztosításához pályázati úton is pénzt kell szerezni.  Mindkét gyermekemből zenészt nevelek. 
Konkrét cél  A fenntartó elvi engedélyét követően stratégiai terv készül (pedagógiai program, benne helyi tantervek). Az alapító okirat elkészítését, a fenntartói engedély beszerzését követően az iskolai szolgáltatás közzététele, megismertetése a lakossággal.  A tanári munkaerő jobb kihasználása érdekében egyeztetés az érintettekkel, a munkaközösségekkel. Pályázati pénzekkel a hangszerpark bővítése.  Ének-zenei osztályba
íratom a gyermekeimet, és tanórán kívüli keretben is élek a hangszeres képzés lehetőségével. 
Politika  A helyi döntéshozók megnyerése az új feladat vállalásához, az új intézmény létrehozásához. A szülői képviselet aktivizálása. A törekvések terjesztése, támogatók gyűjtése a lakosság köréből.  A nevelőtestületek, a
diák és a szülői szervezeteken keresztül az érintettek véleményének a kikérése, bekapcsolása a fejlesztő munkába. 
Részt veszek a helyi önkormányzati üléseken, és lobbizom az ÁMK mellett. 
Programok  Az intézeti menedzsment kidolgozza a fejlesztés stratégiáját, pedagógiai programját, amelyet nevelőtestületi értekezleten megvitat, majd lakossági fórumokon mutatja be az új intézményt.  A stratégiai terv megvalósítása érdekében munkacsoportokat hoz létre, melyek külön feladat- és ütemterv szerint végzik munkájukat, így pl. a tantárgyi tantervek elkészítését.  Lemondom az esti programomat, hogy részt vehessek az ének-zene tanárok bemutatkozásán, és meghallgathassam a zenei képzés speciális programját, hogy tájékozódhassak a zenei osztályba kerülés lehetőségéről. 

A célok hierarchikus rendszere a helyi tantárgyi tantervekben

8. táblázat

Fogalom  Meghatározás  Szervezeti példa  Személyes példa 
Küldetés  A tantárgy sajátos eszközrendszerével járuljon hozzá a (kommunikációs) képességek fejlesztéséhez, segítse elő a szocializálódás folyamatát, a személyiségjegyek, tulajdonságok, erkölcsi normák kialakulását.  A ... tantárgyak vagy műveltségterületek tantervei együtt alkotják (egymás hatását erősítve vagy gyengítve) a tartalmi munka szabályzatát, az oktatás-nevelés szabályozó rendszerét.  Ha a gyermekem felépül a betegségéből, nagyobb gondot fordítok egészsége megőrzésére. 
Stratégiai cél  A képességfejlesztést segítse elő az annak alárendelt és bővülő ismeretek rendszere. A tanítás-tanulás folyamata közben a tanulókban erősödjenek meg a pozitív tulajdonságok, fejlődjön együttműködési képességük, alakuljanak ki erkölcsi normák.  A ... tantárgy tanterve a képességfejlesztést helyezi előtérbe, és ennek rendeli alá az ismeretek rendszerét. Ez a tanítás-tanulási terv türelmi időt hagy a lassabban haladóknak, lehetőséget biztosít a képességek és ismeretek szerinti differenciálásra, a tanulók csoportokban való foglalkoztatására.  Testnevelési osztályba fogom járatni, mert akkor naponta kétszer lesz testgyakorlási lehetősége. 
Konkrét cél  A kommunikációs és az együttműködési képesség fejlesztése. Az ismeretek alkalmazásának képessége. Az önmegismerés, az önértékelés kialakítása, önbizalom megalapozása. A kezdeményezőkészség, az esztétikai érzék fejlesztése. Tantárgyi értékelési, minősítési rendszer kidolgozása, megismertetése a szülőkkel.  A tanulók képessé tétele az önálló feladatmegoldásra és a csoportmunkára. Annak elérése, hogy a pedagógusnak szabaduljon fel ideje a problémamegoldó gondolkodás segítésére, hogy a pedagógus a tanórájának tervezője, szervezője és irányítója lehessen.  Beíratom gyermekem a testnevelési osztályba. 
Politika  A ... munkaközösség kezdeményezi, hogy mindegyik munkaközösség stratégiai jellegű tantervet készítsen.  A tantárgyi (műveltségterületi) szolgáltatások eredményeiről (mért tanulói teljesítményekről) a munkaközösség az intézmény vezetésének támogatásával tájékoztatja a tanulókat, a szülőket és a lakosságot.  A szülők iskolai egyesületének közreműködését kérem annak érdekében, hogy a fenntartó támogassa a gyermekek autóbusszal való utaztatását az uszodába. 
Programok  Felkészítő programok a stratégiai tervezésre, a stratégiai tevékenységre, az önértékelési rendszer, a mérési és minősítési rendszer működtetésére.  A tantárgyi munkaközösségek az elhangzott előadások alapján megbeszélik saját területük stratégiai jellegű feladatait, összehangolják tevékenységüket.  Részt veszek a testnevelési osztály tornaünnepélyén és sportbemutatóján. 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.