2019. június 26., szerda , János, Pál

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Intézményi szintű folyamatok >> Iskolavezetők a 90-es években

A szakma hangja

2009. június 17.

SZABÓ ILDIKÓ

A szakma hangja

Iskolaigazgatók elképzelései az oktatás emberi tényezőiről



Iskolaigazgatók és pedagógusok körében párhuzamosan két vizsgálatot végzett az OKI Kutatási Központja 1996-97 fordulóján, az iskolákat területi elhelyezkedésük és képzési profiljaik szerint reprezentáló mintákon. Ennek során az 1200 igazgató körében végzett vizsgálat egyik témáját közoktatással kapcsolatos elképzeléseik és értékeik alkották. A vizsgálat azt kívánta feltárni, hogy milyen elképzelések élnek bennük a közoktatás emberi tényezőiről, valamint a közoktatás aktorai közötti kapcsolatokról. Kérdéseink az iskola meghatározó szereplőire és kapcsolatrendszerére, valamint állampolgári szocializációjára vonatkozó elképzeléseikre irányultak. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az igazgatók szerint milyen témák foglalkoztatják tantestületüket, és arra, hogy mit gondolnak a pedagógusok társadalmi megbecsültségéről.

Arról, hogy milyen elképzeléseket alakítottak ki az igazgatók saját szerepükről, mi a pedagógus-eszményük és mit tartanak az állampolgári szocializáció iskolai értékeinek, azonos válaszalternatívák segítségével mondhatták el a véleményüket. Ez lehetővé tette vezetői, szakmai és állampolgári normáik összehasonlítását.

Tanulmányunkban a közoktatás emberi tényezőinek négy dimenziójával foglalkozunk. Az elsőt az igazgatói és tanári szerepeszmények alkotják, amelyeket egyrészt a pedagógusokról kialakított képpel vetünk össze, másrészt az ideális állampolgárról alkotott képpel. A második dimenzió a tantestületek kommunikációs témastruktúrája. A harmadik dimenziónak az iskola funkcióiról, feladatairól és törekvéseiről alkotott elképzeléseket tekintjük; a negyediknek pedig a pedagógus pálya társadalmi megítélésének percepcióját. Úgy véljük, ez a négy dimenzió feszíti ki azt a szociálpszichológiai hálót, amely az emberi tényezők oldaláról határozza meg az iskolaigazgatók tevékenységét.

Az igazgatók és a pedagógusok körében végzett vizsgálatok bizonyos kérdései megegyeztek. Ez lehetővé teszi, hogy esetenként összehasonlítsuk az igazgatók és a tanárok véleményét. Ahol lehet, igyekszünk hasznosítani a felnőtt lakosság körében végzett, hasonló témájú közvélemény-kutatások tapasztalatait is.

Szakmai és embereszmények

Az ideális igazgató

Az igazgatók arra a kérdésre válaszolva, hogy ahhoz, hogy valaki jó igazgatónak számítson, milyen tulajdonságokra és értékekre van a leginkább szüksége, 16 lehetséges kritérium közül választhatták ki az öt legfontosabbat.

1. tábla: A jó igazgató legfontosabb öt tulajdonsága százalékban az iskolák típusai szerint1
Választható tulajdonságok Összesen 8 évf. általános iskola 4-6 évf. általános iskola 9-11 évf. iskola 12 évf. iskola
1. Együttműködési készség 81 84 91 77 82
2. Gyermekszeretet 62 65 61 62 70
3. Menedzseri képességek 62 61 48 69 65
4. Vezetői szakismeretek 61 64 58 69 71
5. Határozottság 56 57 49 83 35
6. Szilárd értékrend 45 44 45 31 59
7. Kiemelkedő szaktudás 43 43 49 31 35
8. Tűrőképesség 38 37 34 30 47
9. Saját pedagógiai koncepció 34 36 31 37 53
10. Önismeret 33 31 40 33 29
11. Közmegbecsülés 30 30 42 15 29
12. Érdekérvényesítési készség 29 29 31 35 29
13. Humorérzék 25 23 26 18 41
14. Tekintély 24 23 26 15 18
15. Jó fellépés 22 21 22 19 18
16. Megfelelő összeköttetések 21 20 20 22 19


Választható tulajdonságok 4-6-8 évf. gimnázium Gimnázium + szakközép. Szakközép.+ szakmunkás. Szakmunkásképző
1. Együttműködési készség 75 86 84 74
2. Gyermekszeretet 57 62 59 47
3. Menedzseri képességek 76 70 80 74
4. Vezetői szakismeretek 61 61 57 78
5. Határozottság 63 64 57 42
6. Szilárd értékrend 60 57 50 42
7. Kiemelkedő szaktudás 52 57 38 42
8. Tűrőképesség 48 46 50 31
9. Saját pedagógiai koncepció 36 39 34 37
10. Önismeret 40 45 40 26
11. Közmegbecsülés 33 29 33 37
12. Érdekérvényesítési készség 34 32 39 32
13. Humorérzék 36 30 28 21
14. Tekintély 37 27 25 26
15. Jó fellépés 37 25 26 37
16. Megfelelő összeköttetések 27 32 32 22

A gyakorisági sorrendet a szakma három különböző értéke vezeti: az együttműködési készség az emberekkel való kapcsolattartásban, a gyermekszeretet az iskolában folyó munkában, a menedzseri képességek az iskola érdekeinek érvényesítésében fontosak. E három érték gyakori választása jól mutatja, hogy az igazgatók tudatában vannak szerepük összetettségének. Az a tény, hogy az igazgatók négyötöde fontosnak tartja az együttműködést, arra utal, hogy éppen a pálya konfliktuózus jellege váltott ki a leginkább valamiféle közmegegyezést arról, hogy milyennek kell lennie egy igazgatónak. A második helyen egy szakmai magatartási érték: a gyermekszeretet, és egy vezetői érték: a menedzseri képességek következnek.

A tulajdonságok egy része inkább "férfias", egy másik részük inkább "nőies". A férfiak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a tűrőképességnek, a megfelelő összeköttetéseknek, a menedzseri képességeknek, az érdekérvényesítési készségnek, az önismeretnek, a humorérzéknek, az önálló pedagógiai koncepciónak. A nők a szilárd értékrendet és a határozottságot tartják fontosabbnak.

A tulajdonságok kiválasztásában a főkomponens-elemzés szerint négyféle logika érvényesült. A négy faktor az összvariancia 50%-át magyarázza. Az egyes tulajdonságok a következőképpen vettek részt a faktorok létrehozásában:

2. tábla: A jó igazgató eszményképének modelljei faktorsúlyokban
A sokoldalú pedagógus
jó fellépés 0,75
humorérzék 0,71
tekintély 0,70
megfelelő összeköttetések 0,67
tűrőképesség 0,63
érdekérvényesítési készség 0,63
önismeret 0,60
közmegbecsülés 0,54
menedzseri képességek 0,44
szilárd értékrend 0,35
gyermekszeretet 0,35
A kiváló pedagógus
kiemelkedő szaktudás 0,61
szilárd értékrend 0,44
közmegbecsülés 0,32
menedzseri képességek -0,56
Az együttműködő vezető
együttműködési készség 0,70
határozottság 0,61
A technokrata vezető
vezetői szakismeretek 0,72
menedzseri képességek 0,38
gyermekszeretet -0,55

A tulajdonságok "együttjárásának" leggazdagabb mintázata az első faktor. Logikája a sokoldalúan fejlett ember eszménye, aki egyszersmind kiváló pedagógus és ugyanakkor az iskola érdekeinek kijárója is. A 16 tulajdonságból 11 kapcsolódik ehhez a látens változóhoz. A "sokoldalú pedagógus" absztrakciójába minden belefér: a külső és belső jó tulajdonságok, az emberi és a pedagógusi erények mellett még az olyan vezetői erények is, mint a menedzseri képességek. Alapvetően azonban nem vezetőként rajzolódik ki belőle a "jó igazgató".

A második faktor az első faktor logikáján alapul, de már azzal a különbséggel, hogy csak a szakmai (megfelelő szaktudás) és az emberi (szilárd értékrend) értékeket foglalja össze, és mintegy általánosítja őket. Ez az igazgatói eszmény számol az igazgató tekintélyével is. Ebből az általánosításból a vezetői erények már kimaradtak, sőt, éppen ellenükben konstituálódik az így kirajzolódó modell. A "kiváló pedagógus" eszményétől hangsúlyozottan idegenek a menedzseri képességek.

A harmadik faktorhoz csak az együttműködés és a határozottság kapcsolódik: két általános emberi attitűd. Ezt a logikát a legnehezebb leírni. Egy olyan, nyitott koncepció rajzolódik ki ebben a faktorban a vezetőről, aki tud másokkal együtt dolgozni, és tud önállóan dönteni. Az együttműködés talán a legfontosabb társas tulajdonság, ami kellően tág keretfogalom ahhoz, hogy sok minden beleférjen. Az együttműködés feltételezi a rugalmasságot, a nyitottságot és az empátiát is. Olyan szolidaritás-érték, amire állampolgárként, szakemberként és vezetőként egyaránt szüksége van az embernek. Ugyanakkor tény, hogy az igazgatók ezt választották a leggyakrabban. Ehhez a faktorhoz ezen kívül csak a határozottság kapcsolódik, ami szintén nem specifikus vezetői érték, noha kétségtelenül jellemezheti egy vezető magatartását is. Mivel azonban a "jó igazgató" attribútumainak a kiválasztásáról volt szó, az "együttműködő vezető" eszményében a határozottság valószínűleg elsősorban vezetői határozottságot jelent.

Végül a 4. faktor az első ellentéte: semmi univerzalitás, semmi emberi és tanári példa. Logikája szerint a vezetés: hideg professzionalizmus. Mintha nem is iskolában lennénk. A "technokrata vezető" eszményéből hiányoznak az emberi és a szakmai attribútumok. A gyermekszeretet is negatív előjellel szerepel ezen a faktoron, csak a két modern vezetői erény kapcsolódódik hozzá. A faktorszkórokkal varianciaelemzést végeztünk, hogy megnézzük: az ily módon feltárt változók hogyan függnek össze az igazgatók iskolájának típusával.

3. tábla: Az eszményi igazgató modelljei a különböző iskolatípusok vezetői körében, faktoroszkór-átlagpontokban2
Iskolatípus 1. faktor:
a sokoldalú pedagógus
2. faktor:
a kiváló vezető
3. faktor:
az együttműködő vezető
4. faktor:
a technokrata vezető
8 évfolyamos ált. iskola -7 1 0 -1
4-6 évfolyamos ált. iskola -8 22 17 -14
9-10-11 évfolyamos iskola -13 -29 7 19
12 évfolyamos iskola 17 0 -43 -18
Gimnázium 26 1 -6 12
Gimnázium + szakközép. 8 1 7 2
Szakközép. + szakmunkás. 23 -33 1 0
Szakmunkásképző 4 -5 -28 62

A táblázatból az derül ki, hogy a jó igazgató modelljére vonatkozó elképzelésekben markáns különbségek vannak a különböző iskolatípusokban dolgozó igazgatók között. A legnagyobb csoportot alkotó 8 osztályos általános iskolák vezetőitől nem idegen egyik modell sem. Erre utal, hogy körükben mind a négy faktor értékeinek átlagpontjai a 0 körül vannak.

Az az eszmény, hogy az igazgató legyen "sokoldalú pedagógus", azokat jellemzi, akik érettségit is adó iskolákban, illetve középiskolákban dolgoznak. A "kiváló vezető" eszménye idegen azoktól az igazgatóktól, akiknek az iskolája szakképzéssel is foglalkozik, miközben a 4-6 évfolyamos általános iskolák vezetői körében igen népszerű, a hagyományos általános iskolákban és az érettségit is adó iskolákban pedig az átlag körüli. Az "együttműködő vezető" eszményét elsősorban a 4-6 évfolyamos, a 9-10-11 évfolyamos általános iskolákban, valamint a gimnáziumi osztályokkal is rendelkező szakközépiskolákban dolgozó igazgatók teszik a magukévá, miközben ez az eszmény nagyon nem jellemzi a 12 évfolyamos iskolák és a szakmunkásképzők, valamint a gimnáziumok vezetőit. Végül a technokrata vezető modelljét elsősorban a szakmunkásképzőkben, majd pedig a 9-10-11 évfolyamos iskolákban fogadják el. Ugyanakkor ez a modell nem népszerű a gimnáziumok és a 4-6 évfolyamos általános iskolák vezetői körében.

A preferált tulajdonságok alapján maguk az igazgatók klaszterelemzéssel négy csoportba sorolhatók. (Egy további csoportot alkotnak azok az igazgatók, akik a kérdéssor megválaszolása során ötnél több tulajdonságot emeltek ki.) A négy csoportból kettőt az jellemez, hogy az így vagy úgy értelmezett vezetői értékeket részesítik előnyben, kettőt pedig az, hogy a különböző szakmai, pedagógusi értékek mentén építik fel igazgatói eszményüket. Ezt a különbséget a következőkben úgy érzékeltetjük, hogy az előbbiek elnevezésében a "vezető" szót, az utóbbiakéban a "pedagógus" szót szerepeltetjük.

Az első klaszterbe azok tartoznak, akik a menedzseri képességeket és az önálló pedagógiai koncepciót egyaránt a legfontosabb értékek között tartják számon, ugyanakkor semmiképpen nem választják a határozottságot. A modern vezető attribútumai egyedül ebben a csoportban meghatározóak. Ezt a csoportot a modern szakember-vezetők csoportjának nevezhetjük. Az ebbe a csoportba tartozókra értelemszerűen jellemző a "technokrata vezető" eszménye. Nem idegen még tőlük a "sokoldalú pedagógus" sem, ugyanakkor a másik két alakzatot elutasítják. Az igazgatók 25%-a tartozik ide. Figyelemre méltó, hogy ez a típus a szakmunkásképzőkben a leggyakoribb: igazgatóik 37%-a ilyen. Ugyanakkor az érettségit adó szakképző középiskolák vezetői közül mindössze 12% került ebbe a csoportba.

A második csoportot azok alkotják, akik számára két, jellegzetes tanári - talán még pontosabban: tanítónői - lelki tulajdonság: a gyermekszeretet és a tűrőképesség a legfontosabb. Ők is elutasítják a vezetői ismereteket, ezt a hagyományosan férfiasnak számító tulajdonságot. Ezt a tradicionális küldetésértékek mentén szerveződő csoportot a szolgáló pedagógusok csoportjának nevezhetnénk. Az igazgató-modellek közül a "sokoldalú pedagógus" eszményét fogadják el a leginkább, ugyanakkor nagyon idegen tőlük a "technokrata vezető" eszménye. Ilyennek bizonyult az igazgatók 33%-a. A 8 évfolyamos általános iskolák 26, a 4 vagy 6 évfolyamosok 31%-át olyan igazgató vezeti, aki ebbe a típusba tartozik. Ugyanakkor a szakmunkásképzők igazgatóinak csak a 10%-a ilyen, de a többi iskolatípusban sem haladja meg arányuk a 20%-ot.

A harmadik klasztert az első kettő ellentétének tekinthetjük. Ők szintén vezetőiként értelmezik az igazgatói szerepet, de ezt nem a modern vezető attribútumaiból építik fel. Legfontosabb és szinte egyetlen tulajdonságuk, hogy határozottság-pártiak. Legjellemzőbb igazgatói mintájuk értelemszerűen az együttműködésből és határozottságból felépülő "együttműködő vezető", de a többi alakzat is előfordul közöttük, kivéve egyet: a "kiváló pedagógust". A hagyományos vezetők csoportjába 29% került. Viszonylag sokan vannak ilyenek a 9-10-11 évfolyamos iskolákban (40%), a 8 évfolyamos általános iskolákban (23%) és azokban a szakközépiskolákban, amelyek szakmunkásképzést is folytatnak (22%).

A negyedik csoportot azok alkotják, akik számára a szaktudás és a közmegbecsülés a legfontosabb értékek, ugyanakkor elutasítják az együttműködést. Ez a jellegzetes és ugyancsak hagyományos értelmiségi szerepértelmezés annyiban tekinthető a második klaszter kiegészítésének, hogy inkább az egykori nagytudású férfitanárok emlékeiből táplálkozik. Legjellegzetesebb eszményük a "kiváló pedagógus", az átlagosnál gyakoribb még körükben a "sokoldalú pedagógus", miközben természetesen egyáltalán nem jellemző rájuk az "együttműködő vezető" modellje. A tekintélyes pedagógusok csoportjába az igazgatók 13%-a tartozik. A szakmunkásképzővel bővített szakközépiskolákban azonban csak az igazgatók 5%-a ilyen.

Végül az ötödik csoportot az ötnél több tulajdonságot választók alkotják. Ők mindenekelőtt a "sokoldalú pedagógus" eszményével azonosulnak. Ide az igazgatók 25%-a sorolható.

Az ideális és a valóságos pedagógus

Az igazgatók ugyanazoknak a tulajdonságoknak a segítségével jellemezték a "jó pedagógus" kívánatosnak tekintett tulajdonságait, mint amelyekkel a "jó igazgatót" írták le. Természetesen más-más szerepekről van szó, mivel azonban az igazgatók általában pedagógus végzettséggel és -múlttal rendelkeznek, tanulságos dolog összevetni egykori és jelenlegi önmagukra, illetve a jelenlegi munkatársaikra vonatkozó elképzeléseiket. Egy újabb kérdéssorozatra válaszolva azt is meg kellett mondaniuk, hogy ezek a tulajdonságok a magyar pedagógusoknak inkább a nagyobb, vagy inkább a kisebb részét jellemzik.3

4. tábla: Pedagógusok kívánatos és valóságos tulajdonságai, százalékban
Tulajdonságok A jó pedagógus szükséges tulajdonságai A magyar pedagógusok jellemző tulajdonságai
az igazgatók szerint a tanárok szerint az igazgatók szerint
1. gyermekszeretet 97 99 88 (1.)
2. együttműködési készség 92 95 64 (2.)
3. szilárd értékrend 90 95 60 (4.)
4. önismeret 89 96 54 (5.)
5. határozottság 88 97 50 (6.)
6. kiemelkedő szaktudás 87 87 49 (7.)
7. tűrőképesség 86 87 63 (3.)
8. tekintély 79 87 42 (9.)
9. humorérzék 79 91 27 (10.)
10. saját pedagógiai koncepció 77 89 43 (8.)
11. jó fellépés 75 91 38 (11.)
12. közmegbecsülés 68 76 17 (13.)
13. érdekérvényesítési készség 31 47 24 (12.)
14. menedzseri képességek 21 31 4 (16.)
15. vezetői szakismeretek 21 - 7 (14.)
16. megfelelő összeköttetések 11 18 6 (15.)

Az eltérő vizsgálati módszerek ellenére is érdemes összevetnünk a jó igazgató és a jó pedagógus fontosnak tartott tulajdonságainak sorrendjét. Érdekes, hogy az eszményi igazgatóhoz képest az eszményi pedagógus tulajdonságainak szerkezete sok hasonlóságot mutat. Mindkét rangsort az együttműködési készség és a gyermekszeretet vezeti, és mindkettő szerint a megfelelő összeköttetésekre van a legkevésbé szüksége a jó igazgatónak, illetve pedagógusnak. Ugyanakkor szembeszökő, hogy az igazgatók a pedagógustól nem várják el, hogy menedzseri képességekkel és vezetői szakismeretekkel rendelkezzen. Ezzel szemben tőle sokkal inkább elvárják, mint saját szerepeszményüktől, hogy szilárd értékrenddel rendelkezzen, és annak is nagyobb fontosságot tulajdonítanak, hogy legyen humorérzéke, valamint jó fellépése.

A jó fellépés és a humorérzék maguk szerint a pedagógusok szerint még fontosabb ahhoz, hogy valaki jó pedagógusnak számítson, mint az igazgatók szerint, bár egészében véve a tanárok is hasonló arányokban tulajdonítanak jelentőséget az egyes tulajdonságoknak, mint az igazgatók. A tanárok a már említett két tulajdonság mellett főnökeiknél jóval fontosabbnak tartják, hogy rendelkezzenek érdekérvényesítési készséggel és menedzseri képességekkel.

A pedagógusok elvárt és feltételezett tulajdonságainak sorrendje szignifikánsan összefügg egymással. Az adatok összevetéséből azonban egyértelműen kitetszik, hogy a magyar pedagógusok csak részlegesen tesznek eleget azoknak a kritériumoknak, amelyeket az igazgatók támasztanak velük szemben. Az elvárt és a feltételezett tulajdonságokat összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a 16 kívánatos tulajdonságból mindössze kettő jellemzi az adott tulajdonságot fontosnak tartók több mint kétharmadának véleménye szerint a tanártársadalmat. A gyermekszeretetet fontosnak tartók 91 és az együttműködési készséget fontosnak tartók 66%-a vélte úgy, hogy ezek a tulajdonságok jellemzőek a pedagógusokra. További 9 tulajdonságról (szilárd értékrend, tűrőképesség, önismeret, kiemelkedő szaktudás, határozottság, önálló pedagógiai koncepció, tekintély, jó fellépés, érdekérvényesítési képesség) már csak az egyes tulajdonságokat fontosnak tartók 33-65%-a gondolja, hogy a pedagógusok többsége rendelkezik is velük. Végül 4 tulajdonságról már csak az őket kívánatosnak tartók kevesebb mint egyharmada hiszi, hogy jellemzőek a pedagógusokra. Mind az "ideális", mind pedig a "reális" tulajdonságokra főkomponens-elemzést végeztünk. Az igazgatók pedagógusok iránti elvárásaiból és a tanárokról alkotott képükből egyaránt négy-négy modell rajzolódott ki, amelyek az eszményi igazgató modelljeire csak részben hasonlítottak, egymásra viszont nagy mértékben. A modellekben tökéletesen elkülönültek az emberi, a "vállalkozói", a szakmai és a szociális erények. A feltárt faktorok az ideális pedagógusra vonatkozó válaszvarianciák 45,1, a valóságosra vonatkozók 45,6%-át magyarázta.

5. tábla: Az ideális és a "reális" pedagógus modelljei faktorsúlyokban
Modellek Az ideális pedagógus (faktorsúlyok) A valóságos pedagógus (faktorsúlyok)
Emberi erények
önismeret 0,71  
jó fellépés 0,60 0,67
határozottság 0,59 0,64
tekintély 0,57 0,65
szilárd értékrend 0,54  
közmegbecsülés 0,53 0,52
tűrőképesség 0,51 0,34
humorérzék 0,44 0,53
Vállalkozói erények
menedzseri képességek 0,78 0,78
megfelelő összeköttetések 0,78 0,77
vezetői szakismeretek 0,69 0,56
érdekérvényesítési készség 0,55 0,34
Szakmai erények
gyermekszeretet 0,68  
kiemelkedő szaktudás 0,58 0,40
önálló pedagógiai koncepció 0,44 0,76
szilárd értékrend   0,60
önismeret   0,53
Társas erények
gyermekszeretet   0,67
együttműködési készség 0,84 0,65
saját pedagógiai koncepció 0,49  
érdekérvényesítési készség   -0,53

A kétféle elképzelést egymáshoz nagyon hasonló logikák szervezik. Az esetek nagy részében ugyanazok a tulajdonságok építik fel az egyes modelleket. A leggazdagabb az eszményi pedagógust leíró első faktor. Érdekes, hogy két tulajdonság: az önismeret és a szilárd értékrend csak az ideális pedagógus modelljének megalkotásában játszik szerepet, a létezőében már nem. Bizonyos elcsúszás figyelhető meg a szakmai erényekből kirajzolódó két modell között. A gyermekszeretet a pedagógus ideáltípusában a szakmai erények között van, a mai magyar pedagógusokat leíró modellek közül viszont a társas erényekhez kapcsolódik. Végül érdekes az is, hogy az érdekérvényesítési készségről a valóságot leíró negyedik modellben meglehetősen nyersen derül ki, hogy nem fér össze a szociális értékekkel.

Regresszió-analízissel megnéztük, hogy ezeket a modelleket az igazgatók különböző csoportjai mennyire fogadják el.

6. tábla: Az eszményi és a valóságos pedagógusok modelljei a különböző iskolatípusok igazgatói körében, faktorszkór-átlagpontokban4
Iskolatípus 1. faktor: az emberi pedagógus 2. faktor: a vállalkozó pedagógus 3. faktor: a szakember pedagógus 4. faktor: az együttműködő pedagógus
Ideális Valós Ideális Valós Ideális Valós Ideális Valós
8 évfolyamos ált. iskola 4 0 -1 0 2 3 4 -2
4-6 évfolyamos ált. iskola 7 1 15 23 0 -15 -24 6
9-10-11 évfolyamos iskola -13 21 -3 -15 -2 -9 32 25
12 évfolyamos iskola 27 -34 -29 -23 8 -21 -7 24
Gimnázium -15 12 -21 -15 -14 2 -1 -7
Gimnázium + szakközép. -4 2 -4 -17 3 8 -3 8
Szakközép. + szakmunkás. 0 -13 29 17 -7 5 -6 -4
Szakmunkásképző -8 -18 12 40 32 -72 -19 -18

Az elemzésből az derült ki, hogy a hagyományos 8 évfolyamos általános iskolákban ezúttal is mind a négy modellt megközelítőleg egyformán fogadják el az igazgatók, akár az eszményi, akár a "létező" pedagógusokról van is szó. A 4 vagy 6 évfolyamos általános iskolák vezetői a "vállalkozó pedagógus" eszményéhez kötődnek markánsan, és másoknál jobban érzékelik e típus jelenlétét is a mai magyar pedagógusok körében. Ugyanakkor nem jellemző elvárásaikra a szakmai erényekkel rendelkező pedagógus, és ami a valóságot illeti, másoknál kevésbé látják tipikusnak a gyermekszerető, kollegiális, szociábilis tanárt. A 9-10-11 évfolyamos iskolák vezetőinek jellemző eszménye a kiemelkedő emberi vonásokkal rendelkező és az együttműködő, jó társas kapcsolatokra képes tanár. A 12 évfolyamos, érettségit adó iskolák vezetői viszont csak ez utóbbiban gondolkoznak: erőteljesen elutasítják a három másik típust. A gimnáziumok és a szakközépiskolai és gimnáziumi tagozattal egyaránt rendelkező iskolák igazgatói elméletben ugyancsak az "emberi arculatú" pedagógust kedvelik (a gyakorlatban kevéssé látják ilyennek a pedagógusokat), ugyanakkor nagyon nem szeretik a vállalkozó pedagógust - igaz, nem is jellemző rájuk, hogy ilyennek látnák a magyar pedagógusokat. A szakmunkásképzéssel is foglalkozó szakközépiskolákban és mindenekelőtt a szakmunkásképzőkben viszont a vállalkozó tanár az eszmény. Az előbbi iskolatípus vezetői azonban nem érzékelik e típus jelenlétét, míg az utóbbiakéi a gyakorlatban is jellemzőnek látják a vállalkozói mentalitást a magyar pedagógusokra. Ezt a képet kiegészíthetjük azzal, hogy szakmunkásképzők vezetőinek ezekben a kérdésekben is markáns elképzeléseik vannak. A leginkább rájuk jellemző a szakember-pedagógus eszménye, ugyanakkor a magyar pedagógustársadalomban ők fedezik fel a legkevésbé ezt a modellt. Ők elsősorban vállalkozónak látják a pedagógusokat.

Az ideális állampolgár

Az igazgatók embereszményének attribútumait érdemes összehasonlítanunk azzal, hogy a magyar társadalomban milyen tulajdonságokat tartanak szükségesnek ahhoz, hogy valaki sikeres legyen.

1997 májusában a Marketing Centrumnak a felnőtt lakosság körében végzett vizsgálatában a megkérdezetteknek nyilatkozniuk kellett arról, hogy ahhoz, hogy valaki megállja a helyét az életben, mennyire szükségesek bizonyos emberi értékek. Az emberek iskolai osztályzatokkal fejezhették ki véleményüket. A kérdezett értékek ugyanazok voltak, mint amelyekről az igazgatóknak kellett megmondaniuk, hogy mennyire tartják őket szükségeseknek ahhoz, hogy valaki jó igazgató, illetve, hogy jó pedagógus legyen. Ugyanezeket a tulajdonságokat az igazgatók más módon értékelték. Mindegyiket mérlegelniük kellett abból a szempontból, hogy inkább szükségeseknek tartják-e őket vagy inkább nem ahhoz, hogy egy tanuló, iskolájukból kikerülve, megállja helyét az életben. Ha a két adatfelvétel során nyert adatokat az eltérő módszerek miatt nem is hasonlíthatjuk össze, a belőlük kirajzolódó sorrendekből következtethetünk arra, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítanak egymáshoz képest a különböző értékeknek a lakossági, illetve az igazgatói minta tagjai.

7. tábla: A felnőtt lakosság véleménye arról, hogy mi szükséges ahhoz, hogy valaki megállja helyét az életben, 1-től 5-ig terjedő átlagosztályzatokban
Emberi értékek Átlag
1. Kiemelkedő szaktudás 4,63
2. Határozottság 4,63
3. Tűrőképesség 4,58
4. Önismeret 4,53
5. Jó fellépés 4,42
6. Együttműködési készség 4,42
7. Szilárd értékrend 4,39
8. Megfelelő összeköttetések 4,24
9. Közmegbecsülés 4,23
10. Érdekérvényesítési készség 4,14
11. Menedzseri képességek 4,07
12. Humorérzék 3,89
Forrás: OKI Kutatási Központ - Marketing Centrum 1997. május

Az igazgatók másképp látják a sikeresség titkát:

8. tábla: Az igazgatók véleménye arról, hogy mi szükséges ahhoz, hogy valaki megállja helyét az életben, százalékban, az iskola típusa szerint
Emberi értékek Összesen 8 évf. ált. iskola 4-6 évf. ált. iskola 9-11 évf. iskola 12 évf. iskola
1. Együttműködési készség 90 91 92 100 94
2. Önismeret 88 91 94 100 94
3. Határozottság 86 87 93 93 82
4. Jó fellépés 84 87 87 87 88
5. Tűrőképesség 80 83 84 93 71
6. Kiemelkedő szaktudás 78 79 81 80 94
7. Szilárd értékrend 74 78 78 80 88
8. Érdekérvényesítési készség 73 73 72 83 82
9. Menedzseri képességek 53 54 43 57 47
10. Megfelelő összeköttetések 49 47 41 63 41
11. Humorérzék 46 47 52 53 65
12. Közmegbecsülés 37 38 52 37 47


Emberi értékek 4-6-8 évf. gimnázium Gimnázium +
szakközép.
Szakközép.+ szakmunkásk. Szakmunkásképző
1. Együttműködési készség 90 94 93 100
2. Önismeret 85 85 88 74
3. Határozottság 94 85 84 95
4. Jó fellépés 86 81 86 74
5. Tűrőképesség 84 75 79 79
6. Kiemelkedő szaktudás 76 84 92 90
7. Szilárd értékrend 68 62 78 58
8. Érdekérvényesítési készség 83 70 80 79
9. Menedzseri képességek 61 59 68 50
10. Megfelelő összeköttetések 62 59 59 47
11. Humorérzék 56 42 41 21
12. Közmegbecsülés 36 28 43 32

Figyelemre méltó, hogy az igazgatók nem látnak lényeges különbséget az ideális pedagógus és az ideális állampolgár legfontosabb tulajdonságai között: mindkét esetben az együttműködési készséget, az önismeretet és a határozottságot tartják a legfontosabbnak. Abban is hasonlít a két rangsor egymáshoz, hogy az érdekérvényesítési készséget, a menedzseri képességeket és a megfelelő összeköttetéseket a sikeres állampolgár számára sem tartják igazán fontosnak. Érdekes viszont, hogy a jó fellépést ebben az esetben fontosabbnak, a humorérzéket és a közmegbecsülést pedig éppen ellenkezőleg, kevésbé fontosnak tartják, mint a pedagógusok esetében. Bár a kétféle értékelésben sok hasonlóság van, az igazgatók sorrendjében az együttműködési készség és az önismeret megelőzi a határozottságot a lakossági minta preferenciáihoz képest. Az előbbiek a menedzseri képességeket is fontosabbnak látják, ugyanakkor a közmegbecsülésnek nem tulajdonítanak akkora jelentőséget. Összességében azonban mindkét rangsorra jellemző, hogy az érdekérvényesítési és a menedzseri készségeket, valamint a humorérzéket nem tartják igazán fontosnak.

Ami a különböző iskolatípusok vezetőinek elképzeléseit illeti, megállapíthatjuk, hogy néhány tulajdonságot különböző mértékben tartottak fontosnak: a tűrőképesség a szakmát adó iskolák és a 9-10-11 évfolyamos iskolák vezetői szemében a legfontosabb, az összeköttetéseket a 9-10-11 évfolyamos iskolák, a gimnáziumok és az érettségit adó középiskolák vezetői tartják a legtöbbre; ahumorérzéket pedig a gimnáziumok és a 12 évfolyamos iskolák igazgatói. Érdekes, hogy a szaktudás a gimnáziumok, az általános iskolák és a 9-10-11 évfolyamos iskolák vezetői szemében ér a legkevesebbet - azaz, azoknak a szemében, akiknek az iskolájában általában nem folyik szakképzés.

Ezúttal is főkomponens-elemzésnek vetettük alá az igazgatók válaszait, hogy megnézzük: milyen embereszmények rajzolódnak ki az általuk fontosnak tartott értékekből. A választott értékek három faktor mentén rendeződtek el. A három faktor a kapcsolódások 44,2%-át fedte le.

9. tábla: Az ideális polgár modelljei faktorsúlyokban
1. faktor: vállalkozói értékek
megfelelő összeköttetések 0,81
menedzseri képességek 0,72
érdekérvényesítési készség  
jó fellépés  
2. faktor: mentális értékek
tűrőképesség 0,58
humorérzék 0,57
határozottság 0,51
együttműködési készség 0,51
önismeret 0,46
szilárd értékrend 0,45
közmegbecsülés 0,32
3. faktor: szakmai értékek
kiemelkedő szaktudás 0,78
szilárd értékrend 0,58
közmegbecsülés 0,56
önismeret 0,38

Annak, hogy a rangsorok hasonlósága ellenére is ezúttal csak három faktort hoztak létre a válaszok, valószínűleg az az egyik oka, hogy a kérdések megválaszolása során az igazgatók fokozatosan beletanultak a kérdések logikájába, és - immár a harmadik ideáltípust jellemezve, a vissza-visszatérő tulajdonságok együttesét alaposan megismerve és jelentésüket nemcsak a kérdező, de a maguk számára is végiggondolva - a korábbiaknál tudatosabban építették fel a sikeres ember modelljét. A másik oka pedig az lehet, hogy az ideális polgárt jellemezve az igazgatók az előző kérdésekhez képest jobban kiléphettek vezetői szerepükből, kevesebb vélt elváráshoz alkalmazkodtak.

Figyelemre méltó, hogy az első faktort a vállalkozói erények alkotják. A "homo menedzseris" modellje ebben az esetben sokkal nyíltabban és markánsabban rajzolódik ki, mint az előző esetekben. A második faktor a szerencsés lelki alkatú modern embert írja le. Azt az embert, aki bírja a gyűrődéseket, kellő humorérzékkel rendelkezik a nehézségek elviseléséhez, van benne bizonyos keménység, el tudja fogadtatni magát másokkal, és kellőképpen stabil a személyisége. Az, hogy a sikerekhez tradicionális szakmai erényekre is szükség van világunkban, csak a harmadik faktorban jelenik meg. Igaz, ott ennek van a legnagyobb súlya. Ennek a kissé "régimódi" modellnek a kirajzolásában szerepet játszanak még a külső és a belső értékek is: a közmegbecsülés, a szilárd értékrend és az önismeret.

10. tábla: Az ideális polgár modelljei, faktorszkór-átlagpontokban
Iskolatípus 1. faktor: a vállalkozó ember 2. faktor: a jó személyiségű ember 3. faktor: a megbízható szakember
8 évfolyamos általános iskola -6 1 0
4-6 évfolyamos általános iskola -16 24 12
9-10-11 évfolyamos iskola 10 31 2
12 évfolyamos iskola -4 3 33
Gimnázium 26 7 -27
Gimnázium + szakközépiskola 11 -26 -15
Szakközépiskola + szakmunkás. 19 -18 31
Szakmunkásképző 4 -37 -9

A vállalkozó ember elsősorban az érettségit adó iskolák vezetőinek eszménye. Ez a modell a legtávolabb azoktól az igazgatóktól áll, akik felsőfokú tanítóképzőben végeztek. A megfelelően kidolgozott, jó személyiségben az új típusú, 4-6 évfolyamos általános iskolák és a néhány 9-10-11 évfolyamos iskola vezetői látják a siker titkát. Ez az eszmény a felsőfokú tanítóképzőt végzettekhez áll a legközelebb, a legtávolabb pedig azoktól, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége nem tanári diploma. A szakmai és erkölcsi megbízhatóságban a 12 évfolyamos iskolák, a szakképző középiskolák és a 4-6 évfolyamos általános iskolák vezetői hisznek. Ez a modell távol áll azoktól, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége vagy nem tanári diploma, vagy "egyéb" tanári diploma (azaz, nem felsőfokú tanítói, általános iskolai vagy középiskolai tanári diploma).

Tanárok egymás között

Az igazgatóknak természetesen csak korlátozottan lehetnek tapasztalataik arról, hogy a pedagógusok miről beszélgetnek. Válaszaikat egyaránt befolyásolja az, hogy mit gondolnak, a különböző kérdések mennyire foglalkoztatják kollégáikat, és az, hogy szerintük mennyire kellene foglalkozniuk a különböző kérdésekkel. Az azonban kiérezhető a válaszokból, hogy az igazgatók szerint a tantestület tagjait az iskola jövője és saját egzisztenciális perspektívájuk egyaránt foglalkoztatja.

11. tábla: Beszélgetési témák a tantestületekben, 1-től 5-ig terjedő gyakorisági átlagokban, az iskola típusa szerint
Témák Összesen 8 évf. ált. isk. 4-6 évf. ált. isk. 9-11 évf. iskola 12 évf. iskola
1. Tanulmányi előmenetel 4,57 4,62 4,65 4,57 4,65
2. Az iskola jövője 4,23 4,20 4,56 4,43 3,47
3. Megélhetési kérdések 4,08 4,08 3,87 4,33 4,06
4. A magatartás romlása 4.03 4,12 3,81 4,10 3,82
5. Az iskola pénzügyei 4,05 4,04 3,99 4,23 3,65
6. Pedagógiai programok 3,86 4,02 3,83 4,07 3,71
7. Kapcsolatok az iskolafenntartóval 3,60 3,64 3,95 3,72 3,18
8. Tankönyvek 3,63 3,67 3,80 3,67 3,53
9. Munkahelyi körülmények 3,56 3,55 3,78 3,67 3,18
10. Taneszköz ellátás 3,53 3,57 3,72 3,66 3,41
11. Szakmai ellenőrzések 3,32 3,38 3,31 3,47 3,18
12. A vezetés problémái 2,92 2,89 3,00 3,14 2,87
13. Személyes ügyek 2,95 2,97 3,11 3,20 3,24


Témák 4-6-8 évfolyamos gimnázium Gimnázium+ szakközépiskola Szakközép.+ szak- munkásk. Szakmunkásképző
1. Tanulmányi előmenetel 4,48 4,57 4,33 4,42
2. Az iskola jövője 4,17 4,18 4,29 4,37
3. Megélhetési kérdések 4,15 4,10 4,16 4,16
4. A magatartás romlása 3,72 3,83 4,01 3,89
5. Az iskola pénzügyei 4,09 4,12 4,22 3,74
6. Pedagógiai programok 3,56 3,42 3,37 3,26
7. Kapcsolatok az iskolafenntartóval 3,45 3,43 3,51 3,11
8. Tankönyvek 3,54 3,52 3,51 3,42
9. Munkahelyi körülmények 3,50 3,64 3,51 3,32
10. Taneszköz ellátás 3,44 3,50 3,35 2,89
11. Szakmai ellenőrzések 3,00 3,07 3,34 3,11
12. A vezetés problémái 2,87 2,93 3,11 2,89
13. Személyes ügyek 2,79 2,94 2,75 3,00

Abban, hogy az igazgatók szerint a tantestületben a gyerekek tanulmányi előmeneteléről beszélgetnek a leggyakrabban, valószínűleg az is szerepet játszik, hogy egyrészt ennek a témának a érintését semmi nem korlátozza akkor, amikor az igazgatók is jelen vannak a tantestületben (míg például a vezetés problémáiról való kommunikációt befolyásolhatják a felek eltérő nézőpontjai és érdekei), másrészt a feltételezett elvárások anticipálása is: az, hogy a tantestületeknek elsősorban a tanulók tanulmányi előmeneteléről "illik" beszélgetniük. Ezzel ellentétben, a (közelebbről nem körvonalazott) személyes ügyekkel viszont már sokkal kevésbé "illik" foglalkozniuk.

Attól függően, hogy ki milyen iskolatípusban dolgozik, a beszélgetéseiben a témák feltételezett gyakoriságát tekintve néhány jellegzetes különbség figyelhető meg. így például a 4 vagy 6 évfolyamos általános iskolákat láthatóan másoknál jobban foglalkoztatják az iskola működésével kapcsolatos kérdések: az iskola jövője, kapcsolatok az iskolafenntartóval, a munkahelyi körülmények, a taneszköz ellátás, a tankönyvek. A magatartás romlása ugyancsak kevésbé foglalkoztatja a 4 és 6 évfolyamos általános iskolákat, a (főként gyakorló) 12 évfolyamos iskolákat és a gimnáziumokat - azaz, azokat az iskolákat, amelyekbe különböző szelekciók révén jutnak be a tanulók -, mint a többieket.

12. tábla: Egyetértés a tantestületben, 1-től 5-ig terjedő átlagosztályzatokban, az iskola típusa szerint
Abban, hogy... Összesen 8 évf. ált. iskola 4-6 évf. ált. iskola 9-11 évf. iskola 12 évf. iskola
milyen legyen a tanulók magatartása? 4,36 4,82 4,30 4,30 4,25
mit tanítson az iskola? 4,31 4,30 4,76 4,17 4,50
milyen legyen az iskola és a szülők kapcsolata? 4,21 4,23 4,66 4,10 4,00
milyen értékelést adjon az iskola a gyerekekről? 4,16 4,16 4,74 4,13 4,25
milyen legyen a tanulók és a pedagógusok viszonya? 4,11 4,14 4,69 4,10 4,13
mit jelent az iskola önállósága? 4,00 4,00 4,63 3,90 4,07
milyen jogai lehetnek a szülőknek? 3,88 3,84 4,57 3,67 3,94


Abban, hogy... 4-6-8 évf. gimnázium Gimnázium + szakközép. Szakközép. + szakmunkás. Szakmunkásképző
milyen legyen a tanulók magatartása? 4,10 4,15 4,05 4,16
mit tanítson az iskola? 4,15 4,16 4,23 4,42
milyen legyen az iskola és a szülők kapcsolata? 3,99 3,94 4,07 4,17
milyen értékelést adjon az iskola a gyerekekről? 3,99 4,01 3,92 3,95
milyen legyen a tanulók és a pedagógusok viszonya? 3,85 3,97 3,80 4,05
mit jelent az iskola önállósága? 3,89 3,85 3,75 3,89
milyen jogaik lehetnek a szülőknek? 3,65 3,84 3,83 3,94

Az iskola szocializációs törekvései

Az igazgatóknak 11 törekvést kellett osztályozniuk abból a szempontból, hogy egy olyan iskolának, mint amilyen az övék, mennyire kell törődniük velük. Azt, hogy az igazgatók valamennyit fontosnak tartották, bizonyítja, hogy egy - a tanulmányi versenyeken való sikeres szereplés - kivételével négyes fölött volt az osztályzatok átlaga. Valószínű azonban, hogy a módszer - a lehetséges célkitűzések fontossága - nem kényszerítvén őket szelektálásra, csábította is őket arra, hogy magas osztályzatokat adjanak, hiszen kétségtelen, hogy mindegyik célkitűzés fontos. Ezért valószínűleg a válaszok értelmezésében a kis különbségeknek is jelentőségük van.

13. tábla: Az iskola feladatainak fontossága 1-től 5-ig terjedő átlagosztályzatokban, az iskola típusa szerint
Annak fontossága, hogy (a tanulók) Összesen 8 évf. ált. isk. 4-6 évf. ált. isk. 9-11 évf. iskola 12 évf. iskola
megfelelő erkölcsi normákat sajátítsanak el 4,83 4,83 4,88 4,73 5,00
harmonikus legyen a személyiségük 4,68 4,72 4,84 4,73 4,88
jól érezzék magukat az iskolában 4,67 4,73 4,89 4,77 4,65
elegendő ismeretet szerezzenek 4,56 4,59 4,69 4,50 4,18
minél többen tanuljanak tovább 4,51 4,76 4,13 4,57 4,41
tudjanak eligazodni az ismeretek forrásai között 4,53 4,57 4,60 4,37 4,53
igazodjanak el a világ dolgaiban 4,40 4,39 4,24 4,40 4,35
az iskola támogassa a hátrányos helyzetűeket 4,51 4,76 4,13 4,57 4,41
állampolgári kultúrája megalapozódjék 4,25 4,26 4,02 4,23 4,59
megtanuljanak keményen dolgozni 4,22 4,17 4,05 4,07 4,35
sikeresen szerepeljenek a tanulmányi versenyeken 3,94 3,99 3,60 3,87 4,24


Annak fontossága, hogy (a tanulók) 4-6-8 évf. gimnázium Gimnázium + szakközépiskola Szakközépisk. + szakmunkásk. Szakmun- kásképző
megfelelő erkölcsi normákat sajátítsanak el 4,82 4,84 4,81 4,68
harmonikus legyen a személyiségük 4,66 4,43 4,41 4,21
jól érezzék magukat az iskolában 4,53 4,34 4,42 4,42
elegendő ismeretet szerezzenek 4,50 4,52 4,48 4,37
minél többen tanuljanak tovább 4,43 3,85 3,78 3,21
tudjanak eligazodni az ismeretek forrásai között 4,58 4,37 4,35 4,11
igazodjanak el a világ dolgaiban 4,59 4,45 4,40 4,16
a hátrányos helyzetűeket támogassák 4,15 3,97 4,18 4,11
megtanuljanak keményen dolgozni 4,31 4,42 4,45 4,63
állampolgári kultúrájuk megalapozódjék 4,35 4,21 4,29 4,05
sikeresen szerepeljenek a tanulmányi versenyeken 3,98 3,90 3,92 3,73

Az adatokból az tűnik ki, hogy az igazgatók azt tartják iskolájuk legfőbb szocializációs célkitűzésének, hogy a tanulók megfelelő erkölcsi normákat sajátítsanak el. Ez azért is érdekes, mert ahhoz, hogy valaki megállja helyét az életben, a szilárd értékrend csak a hetedik helyen szerepelt rangsorukban. Kevésbé tartják fontosnak az állampolgári szocializációt és a kitartó munka megtanítását. Azt, hogy a tanulók megtanuljanak keményen dolgozni, az általános iskolákat vezető igazgatók kevésbé érzik fontosnak iskolájuk célkitűzései között, mint a középfokú intézmények vezetői. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a tanulást nem érzik igazán munkának, illetve a munkát a felnőtt világ dolgai közé sorolják, ami még viszonylag távol van az általános iskolába járó gyerekektől, és amit ráérnek még megtanulni.

A pedagógus pálya presztízse

A Marketing Centrum 1996 június elején végzett vizsgálatából az derült ki, hogy a közvélemény nem érzi úgy, hogy a pedagógus pálya társadalmi megbecsültsége összhangban lenne azzal a rokonszenvvel, amit élvez. Az emberek 19 különböző foglalkozás közül az orvosi pálya után rögtön a pedagógusit tartották a legrokonszenvesebbnek. Ugyanezt a 19 foglalkozást értékelték rangjuk, megbecsültségük szerint is. Ekkor viszont már a jogászok, a számítástechnikusok, a politikusok és a menedzserek kerültek a lista élére, és a pedagógusinál csak a mezőgazdasági termelői, az ipari szakmunkási, a szociális munkási és a rendőri pálya rangját, megbecsültségét érezték alacsonyabbnak az emberek.

A rokonszenvosztályzatokat, illetve a társadalmi megbecsültséget kifejező osztályzatokat százfokú skálára vetítve megnézhetjük, hogy az egyes foglalkozások iránti "szubjektív" társadalmi érzéseik súlyának megfelelőnek gondolják-e a az emberek e foglalkozások "objektív" társadalmi árfolyamát. A lakosság körében a 19 foglalkozásból az egyik véglet a mezőgazdasági termelő, akinek a rokonszenv-indexe 33 ponttal haladja meg társadalmi megbecsültségét, az ellenkező pedig a politikus, akinek viszont a társadalmi megbecsültsége magasabb 32 ponttal, mint amennyire rokonszenvesnek tartják. E két véglet között három típus rajzolódik ki.

Az első típusba azok tartoznak, akiket az emberek rokonszenvesebbeknek tartanak, mint amennyire szerintük megbecsülik őket. A mezőgazdasági termelőn kívül ide tartozik még az ipari munkás (+29), majd rögtön a harmadik helyen a pedagógust találjuk. Miközben rokonszenv-mutatója 78 pont, addig társadalmi megbecsültsége 26-tal alacsonyabb: csak 52 pont. Ebben a csoportban van még a szociális munkás (+23), az orvos (+13), a rendőr (+12) és a mérnök (+8) is. A második típusban lévők szubjektív értékelése és feltételezett társadalmi megbecsültsége összhangban van. Ide hat foglalkozás képviselője került: a kisiparos (+4), a köztisztviselő (+2), a számítástechnikus (-2), a sportoló (-4), a szociológus (-2) és a titkárnő (-1). Végül a harmadik típust azok alkotják, akik nem élvezik a közvélemény rokonszenvét abban a mértékben, amennyire megbecsülik őket a társadalomban: mindenekelőtt a már említett politikus, őt követi a vendéglátós (-15), majd a menedzser (-14), a jogász (-12), az újságíró (-7) és végül a lelkész (-6).

A pedagógusi pálya a 46 év fölöttiek, a diplomások és a budapestiek, illetve a falvakban élők körében a legrokonszenvesebb, a legmegbecsültebb viszont az érettségi nélküliek és a kisebb településeken élők körében. Ennek megfelelően a legnagyobb rés a diplomások és a budapestiek szimpátia- és presztízs-rangsora között van.

A lakossági mintán végzett vizsgálat adatai arra utalnak, hogy a társadalmi megbecsültséget az emberek nem választják el mereven az anyagi sikerességtől, bár nem is azonosítják vele teljesen. Ami a pedagógusokat illeti, úgy gondolják, hogy ők sincsenek eléggé megfizetve. A feltételezett társadalmi megbecsültségben kifejeződő anyagi megbecsülésre utal az is, hogy 1996 decemberében arra a kérdésre, hogy mennyire becsülik meg a középiskolai tanárokat, az embereknek csak 6%-a mondta, hogy nagyon, 40%-uk szerint eléggé, 34%-uk szerint kicsit, további 12%-uk pedig, hogy egyáltalán nem. A legnagyobb arányban a diplomások, a budapestiek és a legmagasabb jövedelműek emelnék a középiskolai pedagógusok bérét. Amikor pedig azt kérdezték tőlük, hogy jelenlegi fizetésükhöz képest mennyit kellene kapniuk, 40% azt válaszolta, hogy egy kicsivel, 23% pedig, hogy sokkal többet, mint jelenleg. Mindössze 18%-nak volt az a véleménye, hogy ugyanannyit, mint most. így érthető, hogy annak ellenére, hogy a pedagógus szakmák a társadalom rokonszenvét élvezik, 11 értelmiségi foglalkozás megbecsültségének rangsorában csak a 6., 7. és a 11. helyre kerültek. Amikor a megkérdezettek ugyanezt a 11 foglalkozást abból a szempontból értékelték, hogy mennyire lehet velük jól keresni, a középiskolai tanár már a 7. helyre, az általános iskolai tanár a 8. helyre, az óvodapedagógus pedig a 10. helyre került (a rangsorban elfoglalt átlagos helyük 6,6; 7,6 és 9 volt). Az anyagi megbecsültség és a társadalmi megbecsültség rangsorának különbsége átlagosan -0,73 volt. Ennél nagyobb rést csak az óvodai és általános iskolai pedagógusoknál érzékel a közvélemény. Ugyanakkor a jogászokat, a lelkészeket, az újságírókat, a közgazdászokat és a gépészmérnököket túlfizetettnek érzik az emberek. A két rangsort összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy még a pedagógusok más csoportjaihoz képest viszonylag jobban fizetettnek tartott középiskolai tanárok presztízse is 38%-uk szemében magasabb, mint a fizetésük, és csak 21%-uk helyezte őket a fizetésük szempontjából előbbre, mint társadalmi megbecsülésük szempontjából. 24%-uk mindkét rangsorban egyformán helyezte el őket.

14. tábla: Foglalkozások presztízsének rangsora a felnőtt lakosság, a tanárok és az iskolaigazgatók körében ranghely-átlagokban
Foglalkozás Lakosság Iskolaigazgatók Tanárok
Általános orvos 2,8 (1.) 2,3 (1.) 3,1 (3.)
Jogász 3,5 (2.) 2,8 (2.) 2,0 (1.)
Közgazdász 4,6 (3.) 2,9 (3.) 2,6 (2.)
Gyógyszerész 5,6 (4.) 5,9 (6.) 5,7 (6.)
Gépészmérnök 5,8 (5.) 5,9 (7.) 5,6 (5.)
Középiskolai tanár 5,8 (6.) 7,0 (8.) 7,2 (8.)
Általános iskolai tanár 6,5 (7.) 8,6 (9.) 8,7 (9.)
Lelkész 6,7 (8.) 5,8 (4.) 6,2 (7.)
Újságíró 6,8 (9.) 5,8 (5.) 5,3 (4.)
Óvodapedagógus 8,2 (10.) 9,5 (10.) 9,7 (11.)
Könyvtáros 9,1 (11.) 9,7 (11.) 9,4 (10.)
A lakossági adatok forrása: OKI Kutatási Központ - Marketing Centrum 1997. május

A szakmai közvélemény bizonyos frusztráltsággal képezi le a foglalkozások társadalomban élő presztízs-hierarchiáját: a benne elfoglalt helyzetét még roszszabbnak érzékeli, mint általában az emberek.

Az igazgatók és a tanárok rangsorában hasonló helyen vannak a tanári pályák. A szakma tehát egyetért a tanári pályák társadalmi megbecsültségének érzékelésében. Az igazgatók és a tanárok körében a középiskolai tanárok már csak a 8., az általános iskolaiak a 9., az óvodapedagógusok pedig a 10-11. helyre kerültek. Azoknak, akik a hierarchia élén vannak (az orvosoknak, jogászoknak és közgazdászoknak) még nagyobb, azoknak pedig, akik a végén (a pedagógusoknak és könyvtárosoknak), még kisebb megbecsülést tulajdonítanak, mint a közvélemény. Az általában pedagógus képzettségű igazgatók kevésbé érzékelik saját csoportjaik társadalmi megbecsülését, mint azok, akik kívülről látják őket. Ez frusztrált csoporttudatra és bizonytalan önértékelésre utal, és arra, hogy saját szakmai csoportjaik nem szolgálnak számukra pozitív vonatkoztatási csoportként.

Az igazgatók által vezetett iskolák típusa szerint nézve a különböző értelmiségi foglalkozások presztízsét, egyértelműen látszik, hogy a tanári pályáknak egységesen alacsony szemükben a társadalmi értéke, csak a könyvtáros tekintélyét tartják még náluk is kisebbnek, és ebben nincs köztük számottevő különbség.

15. tábla: Foglalkozások presztízsének rangsora az iskolaigazgatók körében ranghely-átlagokban, az iskola típusa szerint
Foglalkozás 8 évf. ált. iskola 4-6 évf. ált. iskola 9-11 évf. iskola 12 évf. iskola Gimnázium Gimn. + szakközépisk. Szakközép. + szakm. Szakmunkás.
jogász 2,3 2,5 2,1 1,9 2,6 2,2 2,1 2,0
általános orvos 2,7 2,8 3,0 2,3 2,8 3,4 2,7 2,9
közgazdász 3,0 3,9 2,7 2,9 2,6 2,5 2,7 2,2
lelkész 5,8 4,9 6,5 6,8 6,0 6,1 6,1 5,5
újságíró 5,9 6,5 4,9 5,1 5,4 5,2 5,5 4,4
gépészmérnök 5,7 6,5 5,1 6,8 6,2 6,1 5,9 6,2
gyógyszerész 5,9 5,9 5,4 6,6 5,6 6,2 5,9 5,6
középiskolai tanár 7,0 6,8 7,3 7,2 6,9 7,2 7,3 7,4
ált. iskolai tanár 8,6 8,0 8,8 8,3 8,6 8,5 8,6 9,0
óvodapedagógus 9,5 9,1 10,1 9,5 9,5 9,2 9,7 9,9
könyvtáros 9,9 9,6 9,4 9,2 9,5 9,0 9,7 9,6

Az igazgatónők a jogásznak és a közgazdásznak minden iskolatípusban nagyobb tekintélyt tulajdonítanak, mint férfi kollégáik, a lelkésznek pedig kisebbet. A nők az újságírókat is többre becsülik a férfiaknál, mindössze a 4-6 évfolyamos általános iskola igazgatói között fordul meg ez a tendencia. A gyógyszerészek viszont inkább a férfiak szemében élveznek nagyobb tekintélyt. Ugyanakkor az életkor nem befolyásolja érdemlegesen a foglalkozások megítélését.

Ami saját szakterületük értékelését illeti, a középiskolai tanárok és az óvodapedagógusok a 4-6 évfolyamos általános iskolák, a gimnáziumok és a vegyes profilú középiskolák szemében élvezik a legnagyobb társadalmi megbecsültséget. Az óvodapedagógusokat érdekes módon a középfokú oktatási intézmények vezetői közül rendre a férfiak értékelik többre. Az általános iskolai tanárokat a szakmunkásképzők vezetői tartják a legkevesebbre, majd a 9-10-11 évfolyamos iskolákéi. Az érintett vezetők megosztottak: azok, akik 4-6 évfolyamos általános iskolákat irányítanak, többre tartják ezt a pályát (ranghely-átlag: 8,0) mint a 9-11 évfolyamos, illetve a hagyományos 8 évfolyamos általános iskolákat vezető kollégáik (ranghely-átlag: 8,8 és 8,6).

Függelék

A nyolcvanas évektől mindinkább szaporodó új képzési formák fellazították a hagyományos iskolarendszert, és egyazon iskolán belül a legkülönbözőbb képzési profilok keverednek. Ezért az összes kombináció figyelembe vételével az igazgatók által vezetett iskolákat a következő típusokba soroltuk:

16. tábla: Az iskolák képzési profilok szerinti típusai
Iskolatípusok Jellemzőik Számuk Százalék
8 évfolyamos általános iskolák hagyományos általános iskolák, amelyekben
  • a nyolcadik évfolyamot nem követik
  • továbbiak és nem folytatnak középfokú képzést
716 63,7
4 vagy 6 évfolyamos általános iskolák új típusú általános iskolák, amelyek
  • nem folytatnak középfokú képzést
86 7,6
9, 10 vagy 11 évfolyamos iskolák a nyolc osztályos általános iskolát
  • vagy továbbképző osztályok
  • vagy szakmunkásképző osztályok követik
  • nem szerezhető bennük érettségi
29 2,6
12 évfolyamos általános és középiskolák általános és középiskolák, amelyben a
  • 6 vagy 8 évfolyamos általános iskolát
  • vagy 6 osztályos gimnáziumi képzés,
  • vagy 4 osztályos gimnáziumi képzés,
  • vagy 4 osztályos gimnáziumi + szakiskolai képzés,
  • vagy szakközépiskolai képzés követi, és
  • érettségi szerezhető bennük
17 1,5
4, 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumok gimnáziumok, amelyek nem folytatnak
  • sem általános iskolai,
  • sem szakközépiskolai,
  • sem szakmunkásképzést
101 9,0
Vegyes profilú középiskolák
  • vagy csak szakközépiskolák,
  • vagy szakközépiskolák + 4 vagy 6 évfolyamos gimnáziumok,
  • vagy gimnáziumok + szakiskolák és
  • érettségi szerezhető bennük
63 6,0
Szakképző középiskolák szakközépiskolák + szakmunkásképzők
  • nem folytatnak gimnáziumi képzést
  • érettségi szerezhető bennük
90 7,9
Szakmunkásképzők nem folytatnak
  • sem általános iskolai,
  • sem gimnáziumi,
  • sem szakközépiskolai képzést
19 1,7


17. tábla: Az iskolák fenntartói, százalékban
Iskolatípus Fenntartók
Helyi önkormányzatok Egyéb önkorm.5 Egyházak és alapítványok Egyéb fenntartók
8 évfolyamos általános iskola 86 11 2 1
4-6 évfolyamos általános iskola 72 9 12 7
9-10-11 évfolyamos iskola 90 10 - -
12 évfolyamos iskola 77 - 12 11
4-6-8 évfolyamos gimnázium 67 14 15 3
Vegyes profilú középiskolák 52 30 6 12
Szakképző középiskolák 66 28 3 3
Szakmunkásképzők 63 26 5 5
Összesen 79 14 5 2


18. tábla: Az iskolaigazgatók legmagasabb iskolai végzettsége, százalékban
Iskolatípus Felsőfokú végzetts. Tanító Általános iskolai tanár Közép- iskolai tanár Egyéb tanár Egyéb, nem tanár
8 évfolyamos általános iskola 8 56 17 7 11
4-6 évfolyamos általános iskola 61 21 3 3 11
9-10-11 évfolyamos iskola 7 59 14 7 14
12 évfolyamos iskola 12 18 41 12 17
4-6-8 évfolyamos gimnázium - 3 72 6 19
Vegyes profilú középiskolák - 1 46 11 42
Szakképző középiskolák - 2 45 7 46
Szakmunkásképzők - 16 37 - 47
Összesen 10 40 25 7 18

Az igazgatók között jelentős különbségek vannak nemük és életkoruk szempontjából is. A férfiak és a nők aránya a hagyományos, 8 évfolyamos általános iskolákban a legkiegyenlítettebb. A 4-6 osztályos általános iskolák vezetőinek négyötöde nő, a gimnáziumokat, a szakképző középiskolákat és a szakmunkásképzőket viszont főként férfiak irányítják. Ami pedig az életkorukat illeti, elsősorban az ötvenes éveik elején járók közül kerülnek ki az igazgatók: abból a nemzedékből, amelyik szakmai és társadalmi tapasztalatait az előző rendszerben szerezte.

19. tábla: Az iskolaigazgatók neme és életkora, százalékban
Iskolatípus Nem Életkor
Férfiak Nők 35 év alatti 36-50 év 50 év feletti
8 évfolyamos általános iskola 48 52 3 23 74
4-6 évfolyamos általános iskola 21 79 6 20 74
9-10-11 évfolyamos iskola 43 57 - 32 68
12 évfolyamos iskola 37 63 - 37 63
4-6-8 évfolyamos gimnázium 70 30 3 31 66
Vegyes profilú középiskolák 58 42 3 48 49
Szakképző középiskolák 84 16 - 44 56
Szakmunkásképzők 84 16 - 79 21
Összesen 51 49 3 28 69

Kiegészítő ismeretekkel (nyelvtudással és számítógépes ismeretekkel) a következő arányban rendelkeznek az igazgatók:

20. tábla: Az iskolaigazgatók kiegészítő ismeretei, százalékban
Iskolatípus Nyelvtudás Számítógépes ismeret Egyik sem Mindkettő
8 évfolyamos általános iskola 47 44 31 21
4-6 évfolyamos általános iskola 58 36 34 28
9-10-11 évfolyamos iskola 57 53 27 37
12 évfolyamos iskola 71 53 28 44
4-6-8 évfolyamos gimnázium 60 58 15 28
Vegyes profilú középiskolák 68 76 13 54
Szakképző középiskolák 54 66 20 38
Szakmunkásképzők 68 68 - 37
Összesen 52 49 27 27

A nyelvtudással és a számítógépes ismeretekkel rendelkezők aránya látványosan megugrott a középfokú oktatási intézmények igazgatói körében. Közülük is elsősorban azok ismerik a számítógépet, akiknek az iskolájában szakközépiskolai vagy szakmunkásképzés folyik. A nyelvtudásban nincs különbség a férfiak és a nők között, a számítógépes ismeretekben azonban igen: míg a férfi igazgatók 57%-a rendelkezik velük, addig az igazgatónőknek csak 41%-a. Ezzel magyarázható, hogy míg a férfiaknak csak 23%-a nem rendelkezik egyik típusú tudással sem, viszont 32%-uk mindkétfélével, addig a nők 30%-a sem egyikkel, sem másikkal, és csak 22%-uk mindkettővel. Az életkor növekedésével ugyancsak csökken azok aránya, akik tudnak nyelveket és ismerik a számítógépet.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.