2019. június 25., kedd , Vilmos

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Intézményi szintű folyamatok >> Iskolavezetők a 90-es években

Eloszó

2009. június 17.

Előszó



Ez a kötet iskolavezetőkről szól - iskolavezetőknek és más, az oktatásügy, azon belül is a vezetés iránt érdeklődőknek. Az oktatásirányítás és az oktatáskutatás érdeklődését az intézményi szintű vezetés iránt az indokolhatja, hogy a decentralizált oktatási rendszerekben az intézmények jelentős önállósággal működnek, vezetőik felelőssége és játéktere meglehetősen tág, ezért komoly hatásuk van az egész oktatásügyre. A plurális fenntartású iskolák társadalmi folyamatainak megismerése szociológiai megközelítésben jelenthet sajátos nézőpontot. Az iskolákon belül az igazgató és a pedagógusok közötti szakmai és emberi kapcsolatok fontosak lehetnek pedagógiai-, menedzsment- és szociálpszichológiai szempontból egyaránt. Úgy gondoljuk, hogy az iskolavezetők körében szerzett tapasztalatok és a róluk feltárt ismeretek adalékot szolgáltathatnak a vezetéstudományok számára is. Az oktatásügy mindennapjaiban az intézményekkel kapcsolatban állók: az iskolafenntartók, a szülők és iskolás gyerekeik, a helyi társadalom közvetve vagy közvetlenül érintett képviselői közül is bizonyára sokan szeretnék egyedi tapasztalataikat összevetni valamiféle általánosabb képpel.

Képes-e egyetlen könyv, s éppen ez, megfelelni ennek a sokféle hipotetikus igénynek? A válaszunk erre nem csupán a "kötelező" szerénység miatt nemleges. Bár az utóbbi másfél évtizedben az intézményirányítás és az iskolavezetők fokozódó mértékben kerültek a szakmai és a társadalmi érdeklődés fókuszába, az iskolavezetés mint hazai kutatási terület ma még nem rendelkezik olyan átfogó, szisztematikusan rendezett képpel, amely egy monografikus igényű feldolgozást lehetővé tenne. Az igazgatókról a nyolcvanas évek közepe - a közoktatásban az intézményi szintre irányuló oktatáspolitikai érdeklődés felső szintű támogatásának kezdete - óta szerezhetőek releváns kutatási-fejlesztési tapasztalatok. Az e periódusban született munkák több megközelítésben: szociológiai, irányítási, pedagógiai kutatások, valamint a vezetői szakma fejlődését segítő publikációk révén jelentős hozzájárulást adnak a téma megismeréséhez. Ebbe a sorba kívánjuk kötetünket is elhelyezni, elsősorban azzal a törekvéssel, hogy a kutatási tapasztalatok közreadása segítse az iskolavezetői szakma önreflexiós képességének növelését is.

Mit ígér az a tanulmánykötet, amelyet most kezébe vesz az olvasó? Mindenek előtt kutatási beszámolót, amely egy, az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjában 1996/97 fordulóján fölvett kérdőíves vizsgálat legfontosabb eredményeit foglalja össze. Ennél azonban kicsit többet és kevesebbet is ígérünk. Kevesebbet annyiban, hogy a kutatást végző szakmai műhely három kötete közül, amely a vizsgálatok tapasztalatait adja közre, ez csupán az egyik. Másfelől viszont - épp a könyv megszületésének lehetősége miatt - igyekeztünk az iskolavezetőkről és a vezetésről más forrásokból rendelkezésre álló tapasztalatokat, kutatási eredményeket is figyelembe venni és felhasználni. Ez reményeink szerint gazdagítja kötetünket, helyenként szélesebb kontextusba helyezi mondanivalónkat.

A kötet tanulmányainak zömét megalapozó kutatás az akkori művelődési tárca által támogatott, az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjában vezetett projekt keretében valósult meg. Ennek keretében három vizsgálatot folytattunk az 1996/97-es tanévben, országos, az iskolák és a települések fő típusait reprezentáló mintán. 1200 iskolát kerestünk fel, három kutatási célnak megfelelően. Az egyik az iskolákban folyó tartalmi változásokról, fejlesztésekről érdeklődött az iskolák vezetőitől. Ennek vezetője, Vágó Irén a szerkesztője a kötetünkkel párhuzamosan kiadásra kerülő "Tartalmi változások a közoktatásban" című tanulmánykötetnek. A másik vizsgálat, melynek vezetője Nagy Mária volt, az iskolákban dolgozó, összesen 2500 pedagógust keresett fel. Kutatási eredményeit a "Pedagógus pálya és életkörülmények, 1996/97" című kötet tartalmazza. A jelen kötet gerincét jelentő vizsgálat az igazgatókat szakmai munkájukról, a vezetésről és az iskolai vezetőképzésről kérdezte meg. A kutatást részben technikai, még inkább azonban tartalmi-szakmai okokból úgy hangoltuk össze, hogy az elkészült kérdőívekben a több kutatási célt is érintő azonos témákat csak egyszer érintsük, hogy a lehetséges szakmai kapcsolódásokat megteremtsük, valamint hogy figyelemmel legyünk a megkérdezettek válaszadási lehetőségeire is. Így három kérdőívvel folytak vizsgálataink; ebből a "tanárit" Nagy Mária készítette, s e kérdőív több kérdését átvettük az "igazgatói" kérdőív számára is. Az igazgatókra vonatkozó vizsgálatokat két kérdőív segítségével, Vágó Irén vezetésével végeztük; e munkacsoport tagja volt Szabó Ildikó s e kötet szerkesztője. (A kötet tanulmányaiban közölt, forrásmegjelöléssel nem ellátott táblák adatai e nagy vizsgálatokból származnak.)

E nagyobb kutatás mellett, szintén egy, a minisztérium által támogatott vezetésfejlesztési projekt keretében végeztünk egy kisebb, "kutatófúrás" jellegű vizsgálatot is az igazgatókkal, a szegedi József Attila Tudományegyetemnek egy komplex kutatásához kapcsolva. Érdemes még megemlíteni azokat az OKI Kutatási Központjában illetve részvételével folytatott, az iskolavezetőkkel kapcsolatos egyéb vizsgálatokat is, amelynek eredményei megjelennek a kötetben: 1991/92-ben 1000 iskolavezetőt kérdeztünk meg az iskolavezetésről és vezetőképzési igényeikről, az amszterdami egyetemmel való együttműködés keretében; 1995-ben pedig száz, először igazgatói funkciót betöltő iskolavezetőt kerestünk fel egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat során, amelyet az European Network for Improving Research and Development in Educational Management (ENIRDEM - az Oktatásmenedzsment Kutatásának és Fejlesztésének Európai Hálózata) koordinált. A kötet megjelenése a szaktárca finanszírozása mellett két további kutatási illetve fejlesztési forrás: az Országos Tudományos Kutatási Alap (a T020548 számú program, témavezetője Szabó Ildikó), valamint a Közoktatási Modernizációs Alapítvány (493. számú téma, Balázs Éva) támogatásának is köszönhető.

A kötetben olvasható tanulmányok sorát Balázs Éva tanulmánya nyitja, amely áttekintést igyekszik adni az iskolavezetés néhány meghatározó dimenziójáról, s a vezetők főbb társadalmi-demográfiai jellemzőiről. A tanulmány áttekinti a hazai iskolai vezetőképzést és az érintettek ehhez való viszonyát. Az iskolavezetésről vallott vélemények és problémák feltárása mellett érinti az igazgatóknak a saját szakmai jövőjükkel kapcsolatos elgondolásait. Ez utóbbi problémakörök részletesebben elemzésre kerülnek Balázs Éva és Szabó Ildikó tanulmányában, amely az oktatási intézmények vezetőinek szakmai szerepértelmezésével foglalkozik, az igazgatók továbbképzéseinek és a jövővel kapcsolatos elgondolásaiknak az elemzése révén. Vágó Irén e kötetben közölt tanulmánya egy olyan témát dolgoz fel, amely a mai oktatásügy talán legizgalmasabb területe. Az oktatás szabályozórendszerének átalakulása kapcsán az intézményekben folyó tartalmi változások nyomon követése és a valós folyamatok megismerése azért kiemelt jelentőségű, mert csak ennek révén adható válasz azokra a dilemmákra, amelyek a közoktatás átfogó reformját kísérik. E dilemmák az innovációk és a stabilitás igénye, az intézményi autonómia és az egységes, átlátható-átjárható rendszer megteremtése, a színvonalemelés és az esélyegyenlőség biztosítása dichotómiáinak körében vetődnek fel, s várnak választ. Az elemzés a NAT bevezetésének időszakában a tartalmi modernizáció kihívásaira adott intézményi válaszokat, illetve azt a közeget vizsgálja, amelyben e válaszok megszületnek. Baráth Tibor tanulmányának hasonlóan kiemelt érdeklődésre számot tartó témája az oktatás hatékonysága. A bemutatott kutatás a hatékonyságról és a minőségről való gondolkodásnak egy nemzetközileg ismert modelljét választotta elméleti keretéül. Az empirikus kutatás alapján a szerző egyrészt vizsgálja a modell alkalmazhatóságát a magyar oktatási intézmények hatékonysági kérdéseinek elemzésére, és elemzi azokat a dimenziókat, mutatókat, amelyek az iskolavezetők és a pedagógusok számára az iskola eredményes működtetésében játszanak szerepet. Szabó Ildikó az iskolavezetőknek az oktatás emberi tényezőiről való elképzeléseit elemzi szociológiai-szociálpszichológiai szempontból. Az emberi tényezők négy dimenzióját emeli ki: az iskolavezetőkről és a pedagógusokról alkotott szerepeszményeket, a tantestületekben folyó kommunikáció témáit, az iskola szocializációs törekvéseiről alkotott vezetői elképzeléseket, valamint a pedagógus pálya társadalmi presztízséről vallott nézeteket. Az idézett kutatásból - esetenként az igazgatókkal és a pedagógusokkal történt vizsgálataink összevetésével - nyert tapasztalatok mellett a tanulmány a felnőtt lakosság körében végzett, hasonló témájú közvélemény-kutatások eredményeit is felhasználja. Tematikailag e tanulmányhoz kapcsolható a kötetet záró elemzés, amely a korábbiakban "kutatófúrásnak" nevezett kis empirikus vizsgálat eredményeire támaszkodik. A tanulmány egyrészt kísérletet tesz arra, hogy az iskolavezetőknek az iskoláról mint társadalmi feladatokat betöltő intézményről vallott felfogását, mint saját pedagógiai világképük megjelenését elemezze, másrészt e felfogások érvényesülését vizsgálja két dimenzióban: az iskolába járó különböző gyerekcsoportok, valamint az ott alkalmazásra kerülő pedagógusokkal kapcsolatos elvárások tekintetében.

A következőkben olvasható tanulmányok - esetenként eltérő megközelítéseik, módszertani hátterük különbözősége és alkotóik egyéni stílusa ellenére - ugyanazzal az alapkérdéssel foglalkoznak más-más oldalról: mi az iskolavezetők helye és szerepe a mai magyar közoktatásban, illetve hogyan tudnak eleget tenni az igazgatók azoknak a társadalmi és szakmai elvárásoknak, amelyeket velük szemben támasztanak? A társadalomban végbement változások átalakították és folyamatosan alakítják ma is az iskolákkal kapcsolatos elvárásokat. Ezek jelennek meg azokban a korábbitól eltérő és bővülő vezetői feladatokban, mint az iskola nagyobb fokú nyitottsága a társadalom felé, az iskola "klienseivel" való foglalkozás, másfelől a tartalmi modernizáció intézményi feladatai, vagy a hatékonyság követelményének új szempontú figyelembe vétele. A tanulmányok közül több azt vizsgálja, hogyan tudnak eleget tenni az igazgatók e kihívásoknak. Másfelől a társadalmi elvárások megjelennek a vezetők önmagukról alkotott szakmai és emberi felfogásaiban, nézeteikben és szerepeikben is, akik intézményvezetői feladataikat a kötöttségek és a szakmai-személyes autonómia erőterében valósítják meg, s ezzel értelmezik az iskolavezetést és magát az iskolát is. Ezért tartottuk fontosnak azt, hogy a kötetben szereplő tanulmányok megjelenítsék az iskolavezetésről folyó szakmai diskurzusban az érintettek véleményeit is.

A tanulmányok közös jellegzetessége az is, hogy - közvetlenül vagy indirekt módon - a vezetői feladatok és szerepek számos ellentmondására hívják fel a figyelmet. Menedzser legyen-e az iskolavezető, vagy pedagógus? Valójában mi a tartalma az "iskolamenedzser" és a "pedagógiai vezető" fogalmainak? Mennyiben más a pedagógiai vezető, mint a jó pedagógus? Ellentét van-e az általános emberi eszményként elfogadott, de az iskolában kevésbé támogatott vállalkozói készség között? Hogyan kapcsolható a társadalmi nyitottság követelménye az iskola pedagógiai céljainak teljesítéséért vállalt felelősséggel az iskolavezető munkájában? Úgy gondoljuk, hogy ezen kérdések megválaszolásához a kötet tanulmányainak esetenként egymással is vitázó megállapításai és nézetei termékenyen járulnak hozzá, s ez segítheti az iskolavezetői szakma fejlődését.

A kötetet ajánljuk mindazoknak, akik a közoktatás-irányítással, az iskolai szinten történő folyamatokkal, valamint a vezetőképzéssel foglalkoznak, illetve érdeklődnek e témák iránt.

A szerkesztő

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.