2019. október 14., hétfő , Helén

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2000 szeptember

Iskoláskorú fiatalok médiabefogadási szokásai

2009. június 17.

Barta Erzsébet - Szíjártó Imre

Iskoláskorú fiatalok médiabefogadási szokásai1

A szerzők általános és középiskolás gyerekek körében végeztek kérdőíves vizsgálatot arról, hogy mennyi időt töltenek el tévénézéssel, milyen csatornákat, illetve milyen típusú műsorokat kedvelnek vagy utasítanak el. A felmérés eredményeit közreadó tanulmányban adatokat közölnek arról is, hogy milyen szerepet játszanak a hírműsorok a gyerekek tájékozódásában, illetve arról, hogy mennyire szolgálnak példaképül a médiasztárok.

1999 februárjában 107 iskoláskorú gyerek részvételével kérdőíves felmérést végeztünk Debrecen négy iskolájában. A vizsgálat négy osztályban, két általános iskolás és két középiskolás csoportban zajlott. Az általános iskolások egyik csoportját egy lakótelepi iskola hetedik évfolyamos tanulói, a másikat egy zöldövezeti iskola tanulói alkották. A középiskolások egyik csoportja az egyik helyi elit gimnázium közgazdasági tagozatos, 11. évfolyamos tanulóiból, a másik egy közgazdasági szakközépiskola végzős tanulóiból állt.

A vizsgálat célcsoportjait a következő szempontok alapján állítottuk össze.

1. Igyekeztünk olyan gyerekeket megkérdezni, akik abba a korosztályba tartoznak, amelynek a Nemzeti alaptanterv alapján kötelező a mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyat tanulnia.

2. Az iskolák, illetve az iskolák tanulói között a városban nagy társadalmi-szociális különbségek vannak. Olyan iskolákat választottunk ki, amelyek tanulói megjelenítik ezeket a különbségeket.

3. Figyelembe kívántuk venni, hogy az adott iskolákban a diákok tanultak-e már a mozgóképről. Sajnos a mozgóképes oktatásban részt vevő, illetve részt nem vevő diákok ismeretszintje és szemlélete között nem minden esetben sikerült kimutatnunk különbségeket.

A felmérés során kíváncsiak voltunk arra, milyenek a 7-12. évfolyamos diákok médiafogyasztási szokásai, milyen gyakran és mit néznek a televízióban, milyen meggondolások alapján választanak tévéműsort, illetve tévécsatornát, mennyire ismerik a televíziós személyiségeket, milyen televíziós műsortípusokat részesítenek előnyben, illetve melyeket nem néznek szívesen. Azt szerettük volna felmérni az adott közegben, hogy milyen különbségek vannak a mozgóképes oktatásban részesülő általános iskolások és a tanulmányaikat befejező középiskolások médiafogyasztási szokásai között, azaz az iskolai programok összeállításakor milyen szempontokat kell az iskolának figyelembe vennie.

A vizsgálat két módszerrel történt. Hangsúlyosabb részét alkotta egy 15 kérdésből álló kérdőív, amelyet a gyerekek egy tanóra alatt töltöttek ki (a kérdőívet mellékeljük). Az osztályfőnöki és a magyar nyelv és irodalom órákat használtuk fel erre a célra. A kérdőívek kitöltésekor az adott szaktanár tartózkodott az osztályban, ő segített nekünk az időpont egyeztetésében és a vizsgálat lebonyolításában. A kérdőívet a gyerekek név nélkül töltötték ki.

A felmérés másik módszere az interjú volt. Ezeket a kérdőív kitöltése előtti és utáni szünetekben készítettük néhány olyan gyerekkel, akik a kérdőíveket is kitöltötték. A beszélgetések során olyan jellegű kérdéseket tettünk fel, amelyek a kérdőívben szerepeltek. Hasonló információkat vártunk a gyerekektől, de a beszélgetések kötetlenebb jellege következtében mélyebb következtetésekre juthattunk. Nem használtunk diktafont, igyekeztünk jegyzetelni az elhangzottakat.

A kérdőívek értékelése

A kérdőívet kitöltő 107 tanuló többsége értékelhető választ adott. A kérdésre adott értékelhetetlen válaszokat és a kitöltetlen kérdőíveket értelemszerűen kihagytuk az összesítésből és az átlagok kiszámításából, illetve a táblázatok megfelelő rovataiból. Itt nem célunk pontról pontra aprólékosan elemezni a válaszokat, a legfőbb következtetések kapnak helyet az összegzésben.

A válaszadók adatai, a gyerekek életkor szerinti megoszlása

Az értékelésben nem különböztetjük meg a nemeket, hiszen nincs lényegi különbség a fiúk és a lányok válaszai között. (Talán a 14. kérdés - amely a reklámokról, azok befolyásáról érdeklődött - egyik részénél találtunk minimális eltérést: a lányok a reklámok hatására inkább parfümöt vagy édességet, a fiúk borotvát vagy édességet vásároltak. Ez a különbség azonban szinte nem mérhető, annál is inkább, mivel a legtöbb válaszoló szerint nem jellemző, hogy a reklámok hatására vásárolnának meg bármit is.)

A válaszolók megoszlása születési év szerint
1. táblázat

Születési év  Fő 
1979 
1980  13 
1981  25 
1982  13 
1984  14 
1985  31 
1986 
Összesen  102 

(5 értékelhetetlen)

A tévékészülékek száma otthon

Minden válaszadó otthonában található televízió. Arra is kíváncsiak voltunk, van-e a gyerekeknek saját, bármikor nézhető készülékük. A válaszolók 75,4 százalékának, vagyis a háromnegyedének otthonában kettő-öt televízió van, illetve a gyerekek felének saját készüléke is van. (Az egy családra jutó készülékszám átlagosan három.) A saját készülékek számának eloszlása egyenletes, tehát sem az iskolatípusnak, sem az életkornak nem volt ebben meghatározó szerepe.

A tévézéssel töltött idő

Általános vélemény, hogy a fiatalok mérték és válogatás nélkül nézik a televíziós csatornák műsorait. A kérdőív feldolgozása után azonban az derült ki, hogy a gyerekek túlnyomó többségének nincs ideje tévét nézni. A megkérdezettek közül nyolcvanhárman válaszolták azt, hogy alig tévéznek többet napi egy óránál, mert nem érnek rá. Ez azt jelentheti, hogy igen nagy a diákok iskolai terhelése. Érdekes viszont az, hogy vajon mit néznek meg, a szelektálás után milyen csatornák és műsortípusok számíthatnak az érdeklődésükre.

Műsorválasztási szokások

A százhét válaszadó több mint hatvan százaléka a műsorújságok áttanulmányozása, a műsorok közti előzetesek alapján dönti el, hogy mit fog megnézni. A többiek részint hangulatuktól, társaik ajánló szavaitól teszik függővé a választást. Olyanok is akadtak, nem is kevesen (10 fő), akik céltalanul kapcsolgatnak ide-oda, hogy nekik megfelelő programot találjanak.

Jellemző, hogy a gyerekek nem szívesen engednek beleszólást a felnőttek részéről a műsorválasztásukba. Hasonló a helyzet a műsorok megbeszélésével is. A legtöbben nem beszélik meg utólag a tévében látottakat, mindössze harmincan vonnak le rendszeresen tanulságokat a műsorokról, közülük szinte mindenki a barátait, iskolatársait jelölte meg beszélgetőtársként. Úgy tűnik, felnőttekkel, szülőkkel, tanárokkal csak a legritkább esetben vitatnak meg utólag egy-egy műsort. Tehát elhanyagolható mértékű az iskola, a pedagógusok szerepe a diákok ilyen irányú véleményének formálásában. Ezért is fontos, hogy a mozgóképkultúra és médiaismeret tárgy valóban bekerüljön az iskolákba, típustól függetlenül, hiszen ez mindenkinek lehetőséget ad a médiumok világának megismerésére, hatásmechanizmusainak feltárására.

Kedvenc csatornák

Az ismert és kedvelt tévécsatornák választéka igen széles. Jellemző, hogy a város kábeltársasága által biztosított valamennyi csatornát ismerik a gyerekek. A két korosztály véleménye szinte teljesen megegyezik, mindössze az indoklásban tapasztaltunk némi különbséget: a középiskolások világosabban fogalmazták meg véleményüket arról, hogy miért éppen az RTL Klub a kedvenc csatornájuk (jó, változatos, mindig naprakész, a legnézhetőbb sorozatok itt mennek).

Az általános iskolában tanulók is az RTL Klubot emelték ki legtöbbször az első helyen. Megfigyelhető, hogy általában azért szeretik ezt a csatornát, mert ezen van a Fókusz című műsor. (A médiasztárokra vonatkozó kérdésünkre adott válaszokban igen előkelő helyen szerepelnek a Fókusz műsorvezetői.)

A második helyen a leggyakrabban a Z+ magyar zenetévé szerepel minden iskolatípusban. Okként a műsorvezetők személyét (néhányan közülük szintén jól szerepeltek a médiasztárok rangsorában), a jó, hallgatható zenét jelölték meg.

A harmadik hely megoszlik több csatorna között: talán itt érezhetők kissé az életkori különbségek. Az általános iskolások a HBO mozicsatornát, a Cartoon Networköt sorolták itt fel, míg a középiskolások kérdőívein a Spektrum, a Viva2, az MTV zenecsatorna, a TV3 áll a harmadik helyen.

Televíziós műsortípusok és kedveltségi mutatóik

A kérdőíven felsorolt 12 televíziós műfaj kedveltsége megosztotta a két korosztályt. Az általános iskolások első számú kedvencei a sorozatok, a középiskolások viszont a zenei műsorokat és a játékfilmeket részesítik előnyben. Feltűnő a reklámok elutasítása, a hírműsorok iránti meglehetősen nagy érdektelenség. A show-műsorok viszont nagy népszerűségnek örvendenek (a médiasztárok "versenyében" előkelő helyen szerepelnek a legnézettebb show-műsorok vezetői).

Televíziós műfajok és kedveltségük 1-től 12-ig osztályozva
2. táblázat

Televíziós műfaj  Általános iskola  Középiskola  Átlag  Abszolút helyezés 
  7. osztály  8. osztály  11. osztály  12. osztály     
Filmsorozat 
Játékfilm  3,75 
Krimi  10 
Rajzfilm  6,25 
Dokumentumfilm  10  10  8,75  10 
Zenei műsor  1,75 
Show-műsor  2,75 
Sport  6,5 
Magazin  11  11  11  10,25  11 
Hírműsor  8,25 
Reklám  12  12  12  12  12  12 
Vetélkedő  10 

A hírműsorok nézettsége, a hírek igazságtartalma

A táblázatból is látható, hogy a hírműsorok a kedveltség szerinti sorrendben a harmadik harmadban foglalnak helyet. Ez a vélekedés minden bizonnyal életkori sajátosság. A hírműsorok nézésének gyakoriságában a két korosztály között nincs lényegi különbség, holott azt várja és hiszi a felnőtt társadalom, hogy a középiskolások (legalább a végzősök) fokozottan érzékenyek a világ hírei iránt. A hírműsorok értékelésekor a gyerekek túlnyomórészt az RTL Klub híradójára szavaztak. Jellemzően inkább a hírolvasó bemondótól fogadják el a világ eseményeinek bemutatását, mint a közöttük élő felnőttektől, legyen az szülő vagy tanár.

Miért éppen ennek a csatornának hisznek? A válaszok összecsengenek: mert jól szerkesztett módon, kedves, számukra hiteles hírolvasók mondják a híreket, igyekezvén némi humorral is fűszerezni a műsorokat. A hírek igazságtartalmát 70-99 százalék közé teszik, bár az interjúkban azt is elmondták, hogy nincs túl nagy összehasonlítási alapjuk, hiszen a nyomtatott sajtó termékeit ritkán és kevesen olvassák, a hírműsorokból pedig rengeteg van.

Néhány kritikusabban gondolkodó középiskolás azt is megfogalmazta, hogy ezek a híradók egyformák, azonos elvek alapján épülnek fel, csak a tálalás más.

A hírműsorok nézettsége
3. táblázat

  Általános iskolások  Középiskolások  Összesen 
  fő  fő  fő 
Mindig  12  12,3  13  12,1 
Gyakran  22  44  36  63,2  58  54,2 
Ritkán  20  40  14  24,5  34  31,8 
Sohasem  1,9 

Tévésorozatok és tanulságaik

A százhét gyerek közül mindössze hatan nem néznek sorozatot. (Ők szinte kivétel nélkül időhiányra hivatkoztak.) Elsőként arra voltunk kíváncsiak, miért nézik a tévésorozatokat, megtudjuk-e tőlük, mi a szappanoperák titka, milyen tényezők teszik az átlagnézőt a sorozatok rabjaivá. A vélemények rímelnek egymással: kikapcsolnak, szórakoztatnak, érdekesek, mert a fiatalokról, a szerelemről szólnak, csinos/jóképű színészek sorát vonultatják föl. Jellemző még egy középiskolás véleménye: a sorozatok érdekesek, de egy cseppet sem kell őket komolyan venni.

A válaszokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bár van néhány kritikusan fogalmazó diák - ők a 11-12. évfolyamos korosztályhoz tartoznak -, az esetek többségében a vélemény általános, kialakulatlan, vagyis a kérdésünkre nem kaptunk valóban kielégítő választ. Itt ismét érdemes a kötelező mozgóképoktatás lehetőségeit boncolgatni. A médiaismereti stúdium bizonyára segíthetne egészséges szemléletű, kritikusan vizsgáló és fogalmazó diákok kinevelésében.

A középiskolások által fölsorolt és nézett sorozatok spektruma jóval szélesebb az általános iskolásokénál, több mint kétszer annyi szappanoperát soroltak föl, és minőségi különbség is tapasztalható a végzősök kedvenceiben.

A legtöbb válaszadó egyetértett abban, hogy a sorozatok hősei, szereplői nem példaértékűek, magatartásuk, életvitelük nem követendő minta az átlagember számára. ("Tudom, hogy nem lehetek olyan, mint ők, ezért nem példaképek szemmiben.") A megkapó, szép külső azonban vonzóvá teszi a szereplőket, s talán ez az egyetlen olyan pont, ahol a gyerekek példát szeretnének venni valamelyik szereplőről, talán ez az, amiben szívesen hasonlítanának kedvenc hősükhöz.

(A szereplők közül a Vészhelyzet Carter és Ross doktora volt a legnépszerűbb. Az a néhány diák, aki példát látott a szereplők viselkedésében, éppen ezt a két alakot jelölte meg: a hivatástudatot, az önzetlenség és az emberi gyarlóság keverékét látták bennük.)

Reklámok

A reklámok át- meg átszövik mindennapjainkat. Felnőtt és gyerek egyaránt egy-egy reklám hatása alá kerül(het), kedvelheti a reklámok színes, villódzó világát, vagy éppen elutasíthatja azt. Mivel a megkérdezettek nem említették kedvelt és gyakran nézett csatornáik között a közszolgálatiakat, úgy tűnik, elsősorban a kereskedelmi adók módszereiről és reklámjairól van véleményük.

Szereted-e a reklámokat?
4. táblázat

  Általános iskolások  Középiskolások  Összesen 
  fő  fő  fő 
Igen  10,6  10  17,5  15  10,4 
Nem  40  85,1  39  68,4  79  76 
Esetenként  4,3  14,1  10  9,6 

A válaszadók többsége nem kedveli a reklámokat. Ez a vélemény kortól függetlenül jellemző. Azok, akik esetenként szívesen nézik a reklámokat, egyet-kettőt jelöltek meg, a többit elutasítják, tehát válaszaikat akár a nemlegesekhez is számíthatjuk. A leggyakoribb vélemény a nemmel válaszolók esetében: túl sok van belőlük, idegesítően hosszúak és egyformák, erőszakosak, naivnak tartják a nézőt, erőltetettek és elcsépeltek, hiszen ugyanarra a sémára épülnek. Akik szeretik a reklámokat, leginkább azt értékelik bennük, hogy újdonságokat mutatnak be, a humorra alapozók általában jók, egyik-másik érdekes, szórakoztató és színes. Mindkét korosztálynál nagyjából ugyanazok a nézhető és az elutasított reklámok. Felmérésünk idején elsöprő sikere volt az Axe Apolló, a Coca-Cola, Fanta, Sprite és a Sportszelet reklámjának.

Arra a kérdésre, hogy vásároltak-e már valamit televíziós reklám hatására, a túlnyomó többség nemmel felelt.

Médiasztárok

A médiasztárok világa nagyon érdekli a 14-18 éves korosztályt, erre a kérdésre mindenki értékelhető választ adott. Szerettük volna megtudni, hogy a gyerekek szerint ki a médiasztár, hogyan lesz azzá, és hogy név szerint kiket tartanak annak. A fogalom lényegét kivétel nélkül megérezték, kiemelték a televízió "sztárcsináló" szerepét. Eszerint a médiasztár megragadó egyéniségű, szakmáját jól értő (akár üzleti alapon is), jól "eladott" személy, nézőközönsége alkalomról alkalomra milliós, az átlagember megszokott, jó ismerőse, egy-egy csatorna "emblémája", hirtelen lekerülése a csatorna műsoráról nézői ellenállást váltana ki. A gyerekek a felnőttekhez hasonlóan szívesen hisznek a sztároknak, ugyanazt a problémát szívesebben hallgatják meg a szeretett médiasztár tolmácsolásában, sokat adnak a véleményére, bizonyos értelemben példát is jelentenek számukra.

Összegzés

A kérdőívek adatainak összesítése során át kellett értékelnünk néhány, az iskolás korú gyerekek tévénézési szokásaival kapcsolatos közvélekedést.

A felnőttek szeretik azt gondolni, hogy a gyerekek állandóan a tévé előtt ülnek, és a lehető legostobább műsorokat nézik. Ezzel ellentétben kiemelnénk azt az adatot, hogy a megkérdezettek 62,6 százaléka alig néz naponta egy óránál többet televíziót. Feltűnő továbbá a reklámok értékelése: egy sor reklámot - tisztítószerek, pelenkák, intimbetétek, mobiltelefonok reklámjait, bizonyos bankreklámokat - határozottan elutasítottak a megkérdezettek.

Talán nem meglepőek a televíziós műsortípusok nézettségéről és népszerűségéről érkezett válaszok. Az általános iskolások körében a legnépszerűbbek a filmsorozatok, a második helyen a zenei, a harmadik helyen a szórakoztató műsorok állnak. Az utolsó helyen a reklámokat találjuk, azaz az általános iskolások a reklámokat szeretik a legkevésbé. Határozott elutasítással fogadják a megkérdezettek azt, hogy a játékfilmeket reklámokkal szakítják meg egyes tévétársaságok.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a két vizsgált korosztály attitűdje között vannak-e értékelhető különbségek, vagyis az iskolának, illetve az életkornak van-e szerepe a médiabefogadási szokások változásában. Tanulságos például, hogy a hírműsorok nézettsége alapján (mindkét korosztályban körülbelül 12 százalékos arányban néznek rendszeresen hírműsort) nincs különbség a két korosztály között. Nincs lényeges eltérés a népszerű tévésorozatok értékelésében sem. Életkori sajátosságként jelezhetjük, hogy a középiskolások gyakrabban járnak moziba, a moziban való filmnézést előnyben részesítik a televízióval szemben. Talán az iskolai oktatás építhet arra, hogy a mozifilmek közötti válogatásban segítséget nyújtson a diákoknak.

Az adatfelvétel során a kérdőívben szereplő témákról szóban is megkérdezett gyerekeket leginkább a médiasztárok személyisége és sikerei foglalkoztatják. A leggyakoribb beszédtéma közöttük a kérdőívben megnevezett néhány kiemelkedő tévés személyiség viselkedése, öltözködése. Ezeknek a médiasztároknak a pályája példaként szolgál számos tizenévesnek, bennük látják megtestesülni a sikeres, tehetséges embert. A médiasztárokkal kapcsolatban vettük észre azt is, hogy a két magyar közszolgálati csatorna alig szerepel a beszédtémák között. Ezeknek a csatornáknak a műsorai a nézettségi mutatók alsó harmadában találhatók. A bemondókon kívül alig neveztek meg igazi televíziós személyiségeket a közszolgálati műsorok munkatársai közül.

Tanulságosnak tartjuk végül, hogy a legkevesebb elfogadható válasz arra a kérdésre érkezett, amelyben arra vártunk választ, hogy mi a különbség a kereskedelmi és közszolgálati csatornák, illetve ezek műsorrendje között. Arra következtethetünk a válaszok sikertelensége alapján, hogy a gyerekek tévénézési szokásait inkább a spontaneitás és az érzelmi befolyások alakítják. A műsorok és a csatornák közötti tudatos választás és ezek értékelése kívül kerül a gyerekek tájékozódásán.

Melléklet

Iskoláskorú fiatalok médiabefogadási szokásai

A válaszadó - születési éve:

- neme:

1. Hány tévékészüléketek van otthon?

Saját szobádban (szobátokban) van-e külön készülék?

2. Naponta mennyi időt töltesz tévézéssel?

a) napi 1 óránál kevesebbet

b) napi 1-3 órát

c) napi 3-5 órát

d) napi 5 óránál többet

Általában mikor nézel tévét?

a) reggel

b) délelőtt

c) délután

d) este

e) éjszaka

3. Általában

a) egyedül

b) társaságban nézed a televízió műsorait.

Ha nem egyedül nézed a tévét, akkor kivel (kikkel)?

4. a) Milyen tévécsatornákat ismersz?

b) Melyik a kedvenced?

c) Miért?

5. Állítsd sorrendbe a következő televíziós műfajokat aszerint, hogy mennyire kedveled azokat! (A műfajok elé írj sorszámot 1-től 12-ig! 1 = legkedveltebb, 12 = legkevésbé kedvelt.)

- filmsorozatok

- játékfilmek

- krimi

- rajzfilmek

- dokumentumfilmek

- zenei műsorok

- show-műsor

- sportműsor

- magazinműsorok

- hírműsor

- reklámok

- vetélkedők

6. a) Milyen alapon választod ki a kínálatból a néznivalót?

b) Ha szüleid vagy tanáraid, esetleg felnőtt rokonaid megnézésre javasolnak egy-egy műsort, te elfogadod javaslatukat?

c) Ha igen, miért?

d) Ha nem, miért?

e) Barátaidnak, osztálytársaidnak van-e "beleszólása" műsorválasztásodba?

7. a) Megbeszéltek-e egy-egy filmet vagy bármilyen tévéműsort utólag

- otthon?

- az iskolában a társaiddal?

- az iskolában tanáraiddal?

b) Előfordult-e már, hogy utólagos megbeszélés után megváltozott a véleményed az adott műsorról?

c) Ha igen, írj erre egy példát!

8. a) Milyen gyakran nézed a hírműsorokat?

- mindig

- gyakran

- ritkán

- sohasem

Ha mindig, miért?

Ha sohasem, miért?

b) Szerinted mekkora az igazságtartalma a televíziós híradók híreinek?

c) Melyik csatorna hírműsorát tartod korrektnek, a legőszintébbnek?

Miért?

9. Egy-egy politikai, tudományos vagy történelmi kérdés, probléma megoldását, megoldási javaslatát

a) a szüleidtől

b) a társaidtól

c) a tanáraidtól

d) kedvenc tévécsatornád műsorvezetőjétől fogadod el inkább?

10. Magyarázd meg a következő két fogalmat!

a) közszolgálati televízió

b) kereskedelmi televízió

11. Le tudnád-e írni, hogyan, milyen elvek szerint épül(het) fel egy

a) közszolgálati csatorna napi műsora?

b) kereskedelmi csatorna napi műsora?

12. a) Szerinted mit jelent a "médiasztár" fogalom?

b) Kit (kiket) sorolsz ebbe a kategóriába név szerint?

c) Sorolj fel számodra kedves televíziós személyiségeket! Írd a neve mellé, melyik tévénél dolgozik!

d) Miért éppen őket soroltad fel? Példaértékűek ők a számodra? Miben?

13. a) Melyek a kedvenc tévésorozataid? (Sorolj fel hármat-négyet!)

b) Miért nézed ezeket a sorozatokat?

c) Van-e olyan szereplő ezekben a sorozatokban, aki különösen kedves neked? Ki ő? Miért éppen ő?

d) Van-e olyan szereplő ezekben a sorozatokban, aki valamiben példaadó számodra? Ki? Miért?

14. a) Szereted-e a reklámokat? (Húzd alá a megfelelőt!) igen - nem

b) Miért?

c) Jellemezd a mai reklámokat!

d) Írj példát neked tetsző és nem tetsző reklámra!

e) Előfordult-e már, hogy azért vásároltál meg valamit, mert jól reklámozták? Mit?

15. Nagyjátékfilmet inkább

a) moziban

b) tévében nézel.

Miért?

Köszönjük a válaszadást!

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.