2019. június 16., vasárnap , Jusztin

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Az oktatás társadalmi-gazdasági környezete >> Az iskolai hátrány összetevői

A probléma

2009. június 17.

A probléma1

Az elmúlt 10 év alatt szemmel láthatóan nemcsak átrendeződtek a társadalmi viszonyok, de jelentős mértékben megnőttek a társadalmi különbségek is. A különbségek növekedése tapasztalható az egyének közt, például a jövedelmek vagy a foglalkoztatottság terén, de egyes térségek és települések s településkategóriák között is (Ferge, 2000). Bár sokat tudunk az iskolarendszeren belül az elmúlt évtizedben lezajlott folyamatokról is, azt azonban nem ismerjük eléggé pontosan, hogy hazánkban az iskolarendszer milyen mértékben hat a fenti folyamatokra – leképezi, esetleg felerősíti, vagy ellenkezőleg, inkább kiegyenlíti azokat. Jelen munka azt vállalta magára, hogy áttekinti a hazai oktatáshoz kapcsolódó különbségek néhány fontosabb dimenzióját, s megpróbál néhány összefüggést is feltárni ezek között – az iskolai hátrány alakulása felőli megközelítésben.

Az oktatási rendszeren belüli egyenlőtlenség kérdése több dimenzióban vizsgálható: pl. a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a rendszeren belüli tanítási-tanulási folyamat és a tanulási teljesítmények oldaláról. További különbségtevésre ad módot az oktatási rendszeren belüli egyenlőtlenségek esetében a strukturális egyenlőtlenségek (továbbhaladási pályák), illetve a funkcionális vagy pedagógiai egyenlőtlenségek fogalma (eltérő tanulási eredmények). Az előbbi a tanulók társadalmi háttere és a számukra elérhető iskolatípusok és tanulási utak közötti összefüggések következményeként írható le, az utóbbi a társadalmi háttér és a tanulmányi eredmények közötti összefüggésként. Elemzési szempontból célszerű megkülönböztetni az oktatási rendszeren kívüli és belüli tényezőket, valamint a kimeneti jellemzőket. Az oktatási rendszeren kívüli tényezők és a kimeneti jellemzők között olyan folyamatok hatnak, amelyek az oktatási rendszeren belüli különbségekkel függnek össze – ezek azok a tényezők, amelyeknek a családi környezetben megtestesülő társadalmi háttér mellett döntő szerepük lehet abban, hogy a társadalmi hátrányok az iskola segítségével újratermelődnek vagy úgy, hogy az induló különbségeket felerősítik, vagy úgy, hogy nem képesek ezek ellenében hatni. Az iskolai kurdarc indikátorai a lemorzsolódás, évismétlés, túlkorosság, de összefügg a veszélyeztetettség más formáival is (magatartászavar, kriminalizálódás stb.). (Az iskolarendszeren belüli egyenlőtlenségek finomabb elemzésben maguk is további dimenziókra bonthatóak.) Az általunk választott megközelítés egy tág értelmezési keretet választott az elemzés számára, az OECD oktatási rendszerek eredményességének értékelésére használt modelljét (lásd az alábbi mátrixot).

Az oktatási rendszeren kívüli egyenlőtlenség-dimenziók
(Kontextus)
Az oktatási rendszeren belüli egyenlőtlenségek
(Folyamatok)
Kimeneti jellemzők
(Eredmények)
• társadalmi háttér
• lakóhely
• nem
• kisebbséghez tartozás
• demográfia
• anyagi helyzet
• intézményhálózat
• finanszírozás
• anyagi helyzet
• személyi feltételek
• tárgyi feltételek
• tanterv, tanítási módszerek
• tanulmányi eredményesség
• továbbhaladás, továbbtanulás az iskolarendszerben,
• elhelyezkedés

A megközelítésen belül adódó lehetőségek közül a kutatás során elsősorban azt igyekeztünk megismerni, hogy mi az iskolarendszeren belüli tényezők súlya és szerepe az iskolai kudarcok kialakulásában. Részben, mivel ezt az oldalt a szociológiai megközelítésű elemzések hajlamosak voltak elhanyagolni, mondván, hogy az iskolai teljesítmény különbségeit – legyen az siker vagy kudarc – túlnyomórészt úgyis a családi háttér magyarázza meg (pl. a Coleman-jelentés). Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskola hatását valóban messze felülmúlja az iskolán kívüli tényezők által gyakorolt hatás, mégis, különböző megközelítésekben a különbségeket 8–17% közötti arányban iskolán belüli tényezők magyarázták (Reynolds, 1994). Ezen vizsgálatban ezzel szemben éppen erre az oldalra igyekeztünk összpontosítani. Úgy véltük, azért is érdemes ezt az oldalt megismerni részletesebben, mivel az iskolarendszeren belüli folyamatok azok, amelyek az oktatáspolitika számára leginkább megközelíthetőek, ill. befolyásolhatóak. Véleményünk szerint az iskolarendszeren belüli okok is szerepet játszhatnak az iskolázás terén a sikerek vagy kudarcok kialakulásában, ha nem is olyan jelentős mértékben, mint a család helyzete, de erősíthetik vagy gyengíthetik az iskolarendszeren kívüli okok hatását. Az oktatáspolitika számára nagyon fontos az informálódási lehetőség, különösen az okokkal összefüggésben; lényeges, hogy tudatosan bánjon a rendelkezésre álló eszközökkel, kapcsolatot teremtsen a különböző lehetséges eszközök között (jogi szabályozás, finanszírozás, tartalmi szabályozás, pedagógusképzés és továbbképzés, tankönyvek, pedagógiai szolgáltatások, stb.), s kihasználhassa a rendelkezésre álló eszközöket (pl. intézmények egymás közötti kapcsolata, szakképzés és az általános képzés kapcsolata, felnőttoktatás és a közoktatás kapcsolata stb.).

A hátrányos helyzetű iskolák és tanulók problémájának kezelése és ezáltal az iskolai kudarcok elkerülése különösen fontos az élethosszig tartó tanulás oktatáspolitikai céljának előtérbe kerülése időszakában. Az élethosszig tartó tanulás kívánalma szempontjából a legnagyobb veszélyt ugyanis éppen az iskolai kudarc, az iskolarendszerű oktatásból való kimaradás jelenti, mivel a hátrány behozhatatlan az egyre komolyabb kihívásokkal való megbirkózásra, különösen, ha a taníthatóságot és foglalkoztathatóságot is érintő alapkészségek elsajátítását megelőzően történik (OECD, 1998, 2000).

A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az utóbbi években jelentős mértékben nőttek az iskolarendszeren belüli különbségek. Magyarországon ma igen nagy a különbség a tanulmányi eredmények korcsoporton belüli szélső értékek között. Ez a különbség az elmúlt évtizedben növekedett meg. Növekedtek az oktatás kimeneti adataiban mérhető különbségek a településtípusok között mérve is; ez a folyamat a kistelepülési iskolák tanulóinak teljesítménybeli leszakadását mutatja. A különbség minden tantárgyi területen kimutatható, de a legnagyobb különbség évek óta a szövegértésben mutatkozik (lásd Monitor-vizsgálatok, PISA-eredmények). A széthúzódó, növekvő különbséget mutató eredmények mögött egyfelől az elkülönülésre irányuló társadalmi szándékokat sejthetjük, ami erőteljesebb megjelenési formájában komoly szegregációs folyamatok elindítója lehet (Havas–Kemény–Liskó, 2001). A különbségek növekedése mögött másfelől a hazai iskolarendszer sajátosságait sejtjük, amely sok tekintetben segíti ezen szándékok érvényesülését. A hazai oktatási rendszer egy átfogó szakértői elemzés szerint kedvez az oktatási minőség és a választási szabadság érvényesülésének, de kedvezőtlen az esélyegyenlőség megvalósulása szempontjából (Halász–Altrichter, 2001).

Az okok feltételezhető sokfélesége következtében úgy véltük, átfogó megközelítés szükséges, amely megkísérli megragadni mind az ez irányba ható társadalmi (iskolarendszeren kívüli) folyamatokat, mind az iskolarendszeren belülieket. A vizsgálat első szakaszában országos szintű statisztikai adatok elemzésével kíséreltük meg a kérdés átfogó vizsgálatát és a főbb trendek áttekintését. A statisztikai elemzés lehetőséget adott a tendenciák időbeni összehasonlítására is. A vizsgálat második szakaszában egy kérdőíves adatfelvétel segítségével helyi szintű s jelen idejű vizsgálat végzésére nyílt mód néhány kisebb térségben.

A kutatás során alapvetően az alábbi kérdésekre kerestünk választ:

  • Hogyan alakultak az iskolarendszeren kívüli és azon belüli különbségek országosan és a vizsgált térségekben?
  • Milyen mértékben befolyásolják az iskolai eredményeket (vagy kudarcokat) az iskolarendszeren belüli és azon kívüli tényezők?

A kérdések megválaszolására a kutatás során több módszert alkalmaztunk. Az országos folyamatok megismerése érdekében statisztikai elemzést készítettünk. A helyi folyamatok megismerése érdekében kérdőíves felmérést végeztünk kistérségi szintű mintán. Az adatfelvétel említett módszereit interjúkkal egészítettük ki a kutatás elején és végén.

Jelen írás szerkezetét az egyes szintek szerinti megközelítés jelöli ki. Az elemzés első részében a hasonló vizsgálatok eredményeit és egyes országos szinten megragadható folyamatokat tekintünk át statisztikai adatok segítségével, a munka második részében egy hat térségben megvalósított kérdőíves adatfelvétel adatait elemezzük a főbb térségi és intézményi dimenziók megragadása, ill. az iskolai kudarcok kialakulásában betöltött szerepük megismerése érdekében. Az anyag végén próbáljuk összegezni fontosabb következtetéseinket.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.