2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2001 április

- Az Iskolai Esélyegyenlőségért Egyesületállásfoglalása a roma származású tanulók tanulási esélyeivel kapcsolatos egyes megnyilatkozásokkal kapcsolatban

2009. június 17.
  1. Az utóbbi időben több kormányzati tényező által hangoztatott azon nézetekkel kapcsolatban, amelyek szerint a roma származású gyerekek és fiatalok eredményes iskolai tanulásának hazánkban immár nincsenek szociális eredetű akadályai, illetve elsősorban vagy kizárólag saját akarásukon múlik, hogy mennyire és milyen eredményesen élnek a számukra biztosított különféle tanulást segítő feltételekkel, az alábbiakat tartjuk szükségesnek leszögezni:
  • az ilyen tartalmú kijelentések nem felelnek meg a valóságnak,
  • alkalmasak arra, hogy újabb tápot adjanak a lakosság körében amúgy is erősödő romaellenes hangulatnak, mivel akarva-akaratlan azt a következtetést sugallják, hogy a roma gyerekek iskolai kudarcainak okai családi eredetű sajátos szociali­záltságukban, etnikailag determinált kultúrájukban, az iskolával szembeni ereden­dően negatív magatartásukban keresendők, következésképpen kudarcaikért min­denekelőtt ők a felelősek.

 

  1. Fontosnak tartjuk felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy az iskolai helytállás szo­ciális feltételei, egyszerűbben szólva: azok az otthoni körülmények, amelyek befo­lyással vannak a tanulmányi eredményekre, sok tényezőtől függnek, mindenek előtt a munkalehetőségektől, az egy főre jutó jövedelem nagyságától, a lakáskörülményektől, azoknak a kulturálódási eszközöknek a meglététől vagy hiányától, amelyek az isme­retszerzés és a tájékozódás fontos forrásai. Senki sem állíthatja, aki a viszonyokat csak egy kicsit is ismeri, hogy a cigányság körülményei e szempontból nem mutatnak szá­mottevő hátrányokat a nem roma lakosság körülményeihez képest.
  2. A tanulás szociális feltételei között a megélhetés biztonságának érzése és tudata ele­mien fontos pszichikai tényező. A cigányság életfeltételeinek a rendszerváltás következ­tében beálló drámai rosszabbodása és elbizonytalanodása súlyos lelki teher is, amely­től az eredményes tanuláshoz szükséges háttér biztonsága nem függetleníthető.
  3. Az iskolai helytállás szorosan összefügg a tanulás motivációs hátterével, ez pedig azokkal a perspektívákkal, amelyek az eredményes tanulás következményeiként raj­zolódhatnak ki. A roma népesség romló szociális helyzete, az a trend, amely ebben a vonatkozásban az utóbbi évtizedben kialakult, visszatartó tényező az iskolai helytállást, és egyáltalán a tanulást illetően. A roma származású tanulók iskolai tanuláshoz való viszonyának elemzéséből kihagyni a tanulási motivációk társadalmi-szociális deter­minánsait, veszélyes egyoldalúság és elfogadhatatlanul igazságtalan eljárás.
  4. A roma tanulók iskolai eredményeinek hiányosságaihoz – végezetül – hozzájárul az oktatásügy is. Úgy véljük, hogy az oktatásügyet ma még általában jellemző pedagó­giai kultúrából hiányzik a multikulturalitás tisztelete és hozzáértő kezelése, különösen a roma tanulók sajátos kultúrájának ismerete és tiszteletben tartása.

A fenti állásfoglalást Az Iskolai Esélyegyenlőségért Egyesület 2001. április 7-én megtartott évi rendes közgyűlése egyhangú határozattal fogadta el.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.