2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2000 április

Intézkedések az oktatási rendszerből végzettség nélkül kilépő fiatalok támogatására

2009. június 17.

Intézkedések az oktatási
rendszerből végzettség nélkül
kilépő fiatalok támogatására1

A végzettség nélküli fiatalok problémája fontos társadalmi és politikai kérdés. A gazdaság egyre növekvő mértékben rostálja ki a szakképzetlen embereket, akik munkanélkülivé és társadalmilag kirekesztetté válnak. A fejlett ipari országokban éppen ezért a korábbinál sokkal nagyobb mértékben figyelnek arra, hogy az iskolai végzettség hiánya ne vezessen marginalizálódáshoz. Az EU-tagállamok többsége intézkedéseket vezetett be ennek megelőzésére, illetve kezelésére. Ezen túlmenően a régebbi intézkedéseket módosították, és alkalmassá tették az új problémák kezelésére. Az Európai Bizottság felkérésére az Eurydice-hálózat tanulmányt készített a tagállamok programjairól és intézkedéseiről. Összeállításunk e tanulmány alapján készült, fókuszában az oktatási rendszert végzettség nélkül elhagyó fiatalokat segítő intézkedések állnak.2

Kik a végzettség nélküli fiatalok?

A tagállamok definíciója nagy eltéréseket mutat a csoport politikai és társadalmi meghatározása szempontjából. A többé-kevésbé hivatalos, illetve közkeletű megfogalmazásokban rejlő különbségek oka az érintett országok eltérő oktatási és képzési útjaiban keresendő.

A spanyol oktatási rendszert szabályozó kerettörvényben (LOGSE) megfogalmazott definíciótól eltekintve - úgy tűnik - nincs törvényileg meghatározva az "iskolai végzettség nélküli fiatal" kategóriája. Franciaország, Hollandia és Finnország rendelkezik ugyan hivatalos definícióval, de Franciaországban a hivatalos meghatározás főként a statisztikai adatfeldolgozást szolgálja.

Néhány országban "iskolai végzettség nélkülinek" a végzettségi küszöb szintje alatt elhelyezkedő fiatalokat tartják. Olaszországban a kötelező oktatás felső korhatára (14 éves kor) ez a küszöb. Máshol annak az iskolatípusnak a befejezését tekintik küszöbszintnek, melynek bizonyítványa feljogosítja a tanulókat tanulmányaik folytatására vagy a szakmai képzés megkezdésére. Dániában, Spanyolországban és Norvégiában ez a kötelező oktatás végén van, míg Belgium flamand nyelvű közösségében és Izlandon a küszöb a kötelező oktatás utáni képzés (a felső középfokú oktatás) vége. Léteznek olyan meghatározások is, amelyek a célcsoportot annak alapján azonosítják, hogy a tanuló képes-e valamilyen állást betölteni vagy a szakképzésbe bekapcsolódni (Belgium francia nyelvű közössége és Spanyolország).

Finnországban a tanulóknak legalább szakirányú felső-középfokú végzettséggel vagy felsőoktatási diplomával kell rendelkezniük ahhoz, hogy megfelelő végzettségűnek tartsák őket. Az általános képzési irányú felső-középfokú oktatásban szerzett végbizonyítványt manapság már nem tekintik elégségesnek. Németországban hasonló oktatáspolitikai irányelvek figyelhetők meg: úgy gondolják, hogy a teljes értékű végzettséghez az általános irányú végzettség és a szakképesítés egyaránt szükséges.

A fogalom meghatározásai nemcsak az oktatásszervezés különbségeit tükrözik - az egyes országok mit tekintenek elégséges mértékű oktatásnak -, hanem a társadalmi integrációról vallott elképzelésekben található eltéréseket is, melyek nagy valószínűséggel a munkaerő-piaci helyzettel függnek össze.

Különbséget kell tennünk az iskolai végzettség teljes hiánya, valamint az olyan képesítések, illetve végzettségek között, amelyek nem jogosítanak fel bizonyos oktatási és képzési kurzusok elvégzésére, illetve a munka világába történő belépésre. Az Egyesült Királyságban például az országosan elismert vizsgát letett tanulók bizonyítványt szereznek (a középfokú oktatás általános bizonyítványát [GCSE], illetve - Skóciában - a skót oktatási bizonyítvány általános fokozatát [SCE]), mely tartalmazza valamennyi sikeresen teljesített tantárgy eredményeit. Azok a tanulók, akik akárcsak egyetlen tantárgyból is levizsgáznak, bizonyítványt kapnak, s így nem tekinthetők végzettség nélkülinek. Lehetséges azonban, hogy egy ilyen sikeres vizsga nem elegendő ahhoz, hogy magasabb szintű végzettséghez vezető tanulmányokat folytassanak, vagy hogy megfelelő munkalehetőséghez jussanak. Az Egyesült Királyságban tehát a legtöbb speciális intézkedés a fiatalok széles körére irányul. Hasonló a helyzet Finnországban is, ahol gyakorlatilag valamennyi tanuló végbizonyítványt kap a kötelező oktatás végén. Ebben a két tagállamban különbséget lehet tenni a sikeresen teljesített tantárgyak száma és a tanulók bizonyítványában megjelenő osztályzatok között.

Az intézkedések típusai

Az oktatási rendszerre korlátozódó intézkedések

Az oktatási rendszeren belüli - akár iskolai, akár más környezetben létrejött - kezdeményezések általános jellegű képzést nyújtanak azok számára, akik ezt nem szerezték meg iskolai tanulmányaik során.

- Általános jellegű képzések a kötelező oktatás alapkészségeinek megerősítésére.

- Iskolai környezetben megvalósuló képzések, melyek az adott foglalkozás, illetve szakma igényeit szem előtt tartva pótolják a hiányzó ismereteket, készségeket.

Vegyes, azaz speciális szakképzési intézkedések, melyekbe az oktatási rendszert is bevonják

Az elméleti és a gyakorlati képzés összekapcsolásával megvalósuló kurzusok (sandwich course) a normál szakmai alapképzés keretein kívüli képzést biztosítanak. Céljuk egy meghatározott szakma elsajátíttatása. A gazdasági szektor bevonása miatt ezek az intézkedések csak részben tartoznak az oktatás körébe.

A társadalmi és foglalkoztatási integrációt célzó intézkedések

Az integrációs, illetve társadalmi és/vagy foglalkoztatási reintegrációs intézkedések olyan munkanélküliekre (nem csak a fiatalokra) irányulnak, akik csekély vagy semmilyen általános irányú és/vagy szakmai végzettséggel nem rendelkeznek. Az e körbe tartozó programok az álláskeresésben való segítségnyújtástól a munka világába történő "bemerítéses" kurzusokig (immersion course) terjednek, és erős pszichoszociális tartalmú tevékenységeket, valamint segítőintézkedéseket foglalnak magukban.

Meg kell különböztetni az iskolákban, illetve a főként munkahelyi környezetben megvalósuló képzést. Sok intézkedés kombinálja e két lehetőséget az elméleti oktatás és a gyakorlati képzés összekapcsolásával (sandwich-type).

Az iskolai jellegű végzettséghez vezető, hosszabb ideig tartó képzések csaknem mindig iskolai környezetben történnek. Az adott szakma megszerzésére irányuló kurzusok főként munkahelyeken vagy sandwich-type formában zajlanak. A társadalmi integrációs intézkedések gyakoribb helyszíne a munkahely.

Az intézkedések céljai

*

A legtöbb országban új intézkedéseket vezettek be 1992 óta (Hollandiában, Portugáliában, az Egyesült Királyságban és Norvégiában). Néhány országban nem születtek új intézkedések az elmúlt tíz év során (Belgium francia nyelvű közössége, Németország, Görögország és Olaszország). Németországban valamennyi intézkedés 1980 előtti. Más országokban az 1970-es évek óta alkalmazott intézkedéseket fejlesztették tovább, vagy kis változtatással a jelenlegi körülményekhez igazították őket. Az elmúlt években számos tagállam a megelőző intézkedésekre helyezte a hangsúlyt.

Kérdések és vitapontok

*

Néhány intézkedés valódi oktatási alternatívát kínál az iskolai végzettség nélküli fiataloknak és a felnőtteknek arra, hogy - egy második esélyt kapva - képesítést szerezzenek. Ilyen például a népfőiskolai oktatás Dániában, Svédországban és Norvégiában.

Hogyan határozható meg a végzettség nélküli fiatalokra irányuló speciális intézkedés fogalma?

Az oktatási rendszerből végzettség nélkül kilépő fiatalok érdekében hozott speciális intézkedések meghatározása munkahipotézisként szolgál. Ezek az intézkedések/et

- kifejezetten a fiatalokat - a kötelező oktatás végétől körülbelül 25 éves korig - célozzák, s nem a munkaképes népesség egészére irányulnak;

- a végzettség nélküli fiatalokat - s nem a végzettséggel már rendelkezőket - segítik, akik sok esetben munkanélküliek vagy bizonytalan az élethelyzetük;

- a kötelező oktatás időtartamát követően - s nem annak során - alkalmazzák, s a céljuk a reintegráció; a normál iskolarendszeren kívül tanuló fiatalok számára preventív vagy pályaorientációs jellegűek stb.

- az oktatási rendszer valósítja meg - nem pedig a Munkaügyi Minisztérium, az üzleti vállalkozások, magánszervezésű képzési intézmények, integrációs társaságok, önkéntes vagy civil egyesületek, nonprofit szervezetek stb. - azzal a céllal, hogy az oktatási rendszerből már kilépett fiatalok számára lehetővé tegye az iskolai végzettség vagy valamilyen képesítés megszerzését;

- célja, hogy valódi képesítéseket nyújtsanak a fiataloknak és/vagy vágyat ébresszenek bennük tanulmányaik oktatási rendszeren belüli folytatására;

- minimálisan szükséges időtartamot feltételeznek, de hosszuk nem lehet csupán néhány nap vagy hét;

- hatóköre túllép a szűkebb értelemben vett helyi szinten, a kísérleti projekt keretén annak érdekében, hogy elég nagy területen megvalósulhasson.

Preventív vagy második esélyt nyújtó intézkedések?

Néhány ország a tankötelezettség ideje alatti megelőzésre helyezi a hangsúlyt, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentse az iskolai lemorzsolódást.3 Úgy tartják, hogy azok a fiatalok, akik egyszer már megszakították tanulmányaikat, nehezen térnek vissza az iskolapadba.

Svédországban, ahol a fiatalok 98%-a vesz részt a felső középfokú oktatásban, valódi alternatívát biztosítanak az oktatásban. Azt az alapelvet alkalmazzák, mely szerint a végzettség nélküli fiatalok számára a második esélyt biztosító lehetőségeket főként az oktatási rendszeren belül kell megtalálni. A helyhatóságok feladatkörébe tartozó egyéni programok keretében 1974-ben 17 200 tanuló használta ki ezt a lehetőséget, s az egyéves alternatív oktatást követően mintegy 60%-uk újra bekapcsolódott a nemzeti programokba, azaz a felső középfokú oktatásba. Dánia, Olaszország, Hollandia, Portugália és Finnország szintén alkalmaz megelőző lépéseket a problémakezelő intézkedések mellett. Belgium francia közössége és az Egyesült Királyság szintén a kötelező oktatáson belül működő preventív struktúrák túlsúlyát hangsúlyozza.

Azok az országok, melyek preventív intézkedéseket léptettek életbe, valószínűleg kisszámú problémakezelő intézkedéssel rendelkeznek. Más országok esetleg a második esélyt biztosító intézkedések számát növelnék, így ellensúlyozva a preventív intézkedések hiánya miatti iskolai lemorzsolódást. Minden esetben azonban egymással összefüggésben kell megvizsgálni az oktatási rendszer felépítését, valamint az oktatási utak szerkezetét (hogy az milyen mértékben vezethet marginalizálódáshoz), az iskolai eredménytelenség, illetve lemorzsolódás megelőzését szolgáló intézkedéseket és a második esélyt biztosító intézkedéseket, mely utóbbiak az oktatási rendszerből már kilépett, végzettség nélküli fiatalokról gondoskodnak.4

Iskolai alapú oktatás vagy piaci alapú képzés?

Az 1980-as évek óta gyakran fölbukkan ez a kérdés, melyet az iskola válságának összefüggésében kell értelmeznünk. Az iskolákat gyakran vádolják azzal, hogy az oktatás elszakad a valóságos élettől, túlzott formalizmusa és elvontsága következtében nem képes a fiatalokat megfelelően felkészíteni az életben és a munkában való helytállásra. A magánszektor és alkalmanként az önkéntes vagy civil szervezetek által irányított vagy indított különféle képzések jelenleg virágkorukat élik, és az iskolák érdekes alternatíváit jelenthetik.

A magánszektor nem különösebben érdekelt a végzettség nélküli fiatalok képzésében, s főként a már dolgozó rétegek szakmai továbbképzését, illetve az újonnan alkalmazott munkaerő alapképzését tartja szem előtt.5 Ezért tehát az állami szektorra hárul a szóban forgó fiatalokról való gondoskodás feladata. Egy másik, e témához kapcsolódó kérdés, hogy az ilyen intézkedések felelősségét ki vállalja föl: az oktatási vagy - összhangban azzal az elképzeléssel, hogy a képzésnek közvetlenül a foglalkoztatásra kell irányulnia - a munkaügyi minisztérium.

Általános oktatás vagy szakmai képzés?

*

Elképzelhető, hogy a megoldás valahol félúton található az oktatási rendszer bevonásával megvalósuló általános irányú oktatás, valamint a képzési intézmények részvételével történő - sajátos követelményeket kielégítő -, inkább szakmai képzés közötti egyensúly és partneri viszony megteremtésével. Ilyenek például az elméleti és gyakorlati képzést összekapcsoló, ún. sandwich-type módszerek, melyeket egyes országok (például Belgium és Németország) normál szakképzési rendszerében alkalmaznak.

Társadalmi integrációt és foglalkoztathatóságot elősegítő intézkedések vagy oktatás és képzés?

*

Három EU-ország példája

Németország

Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Előkészítő intézkedések a foglalkoztatás támogatásáról szóló törvény alapján (1969).
Országos szintű. 
- Belépés a munkaerőpiacra.
- Felkészülés a szakmai képzésre. 
- Olyan fiatalok, akik egyébként nem képesek elkezdeni a szakmai képzést.  15-20 éves korcsoport.  Maximum 1 év. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Iskolai környezetben folyó oktatás.  - Kiegészítő, illetve felzárkóztató oktatás; különféle foglalkozásokkal való megismerkedés.
- Speciális segítségnyújtás, szociális és oktatási tanácsadás. 
A résztvevők nem fizetnek tandíjat; általában átlagosan 21 000 DM anyagi támogatást kapnak évente.  Szövetségi Foglalkoztatási Hivatal. 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Segítségnyújtás a hátrányos helyzetű csoportok számára.
Országos szintű. 
- Belépés a munkaerőpiacra.
- Hivatalos bizonyítványok megszerzése. 
Hátrányos helyzetű fiatalok (szellemileg, fizikailag, szociálisan sérültek).  18-25 éves korcsoport.  Maximum 3 év. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Az iskolarendszeren kívüli: állami (szak)képzési központok vagy a szakmai képzés "kettős" rendszere.  - Gyakorlati tapasztalatszerzés üzleti (vállalkozási) modellek, ifjúsági segítségnyújtási projektek és közösségi kezdeményezések révén.
- Csoportmunka. 
Nincs tandíj; általában átlagosan 460-500 DM anyagi támogatást kapnak havonta. A vállalati képzés során 925-1055 DM/hó díjazásban részesülnek.  Szövetségi Foglalkoztatási Hivatal 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Szakmai képzést előkészítő év.
Helyi szintű. 
A szakmai képzésre való felkészülés, valamint speciális pedagógiai és pszichológiai segítségnyújtás azzal a céllal, hogy a fiatalok szakképesítést szerezzenek, illetve elhelyezkedhessenek egy vállalatnál.  Általános alsó-középfokú iskolai bizonyítvánnyal nem rendelkező fiatalok.  Általában véve a 15-20 éves korcsoport.  1 év. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Kötelező, nappali általános irányú oktatás. Befejezését követően beszámítható a kötelező, részidős szakmai oktatás időtartamába, ha a tanuló nem folytat általános felső-középfokú tanulmányokat.  Nappali oktatás.  - A kurzusok elvileg ingyenesek.
- Valamennyi tartomány maga szabályozza a tanulók anyagi támogatását.
- Jogosultság kormányösztöndíjakra (megélhetési költségekre). 
Az egyes tartományok (Land) oktatási minisztériumai. 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
A szakmai alapképzés első éve.
Helyi szintű. 
A foglalkoztatáshoz általában szükséges ismeretek és készségek biztosítása, valamint speciális elméleti és gyakorlati oktatás egy szakma területén.  Azok a fiatalok, akik befejezték a kötelező oktatást, de nem sikerült szakmunkás-tanulói szerződést kötniük egy képzést nyújtó vállalattal.  Általában a 15-20 éves korcsoport.   1 év. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
A "kettős" rendszerű szakképzés része. Ugyanakkor besorolható a kötelező, részidős szakképzés rendszerébe is.  Az intézkedés iskolarendszerű nappali oktatás vagy a "kettős rendszeren" belüli váltakozó oktatás-képzés formájában valósulhat meg.  (Mint fentebb.)  (Mint fentebb.) 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Általános oktatás bizonyítványának utólagos (a posteriori) megszerzése.
Helyi szintű. 
Általános irányú és szakmai oktatás biztosítása, különös tekintettel a szakképzés követelményeire.  Szakmunkás-tanulói szerződéssel rendelkező fiatalok.  15-20 éves korcsoport.  2-3 vagy 5 év. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Berufsschule autonóm oktatási központ.  "Kettős rendszerben".  (Mint fentebb.)  (Mint fentebb.) 

Portugália6


Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Visszatérő oktatás (1980-as évek vége)
Országos szintű. 
- Alapismeretek elsajátítása.
- Hivatalosan elismert bizonyítványok. 
Olyan fiatalok és felnőttek, akik nem fejezték be a kötelező oktatást, vagy akik visszatérnek az oktatási rendszerbe.  Elemi oktatás 15 éves kortól. Középfokú oktatás 18 éves kortól.  Változó (60 naptól 3 évig terjedhet, a képzés szintjétől függően); az adott szakasztól, illetve a tanuló képzési tervétől függ. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Állami és magániskolák. A visszatérő oktatás első és második szakaszának kurzusai megtarthatók a helyi hatóságok, illetve egyesületek által biztosított helyiségekben.  Részidős képzés, melyre általában a munkaidő után kerül sor. A tanórák száma az oktatás szintjéhez, a tanuló képzési tervéhez igazodik. Az elemi oktatás harmadik szakaszában és a középfokú oktatás szintjén kreditrendszer van.  - A tanulók nem részesülnek azokban a támogatásokban, melyek a hagyományos oktatásban résztvevőket megilletik.
- A helyi hatóságok alkalmanként ingyenes közlekedésről gondoskodnak.
- A taneszközök ingyenesek az alapoktatásba visszatérők számára. 
Az Oktatási Minisztérium alap- és középfokú oktatásért felelős főosztályai, valamint az oktatási főigazgatóságok. 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
PRODEP visszatérő oktatási kurzusok (1991).
Regionális szintű. 
- Alapismeretek elsajátítása.
- Hivatalosan elismert bizonyítványok.
- Szakmai képzés biztosítása a helyi gazdasági és szociális szférában. 
- Nem fejezték be a kötelező oktatást;
- bizonytalan munkahellyel rendelkezők;
- tartósan munkanélküliek és szakképzetlen munkavállalók. 
15 éves kortól.  A kurzusok az iskolaévnek megfelelően szerveződnek, eltérő időtartamban: 330 vagy 860 óra. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
- A helyi hatóságok vagy egyesületek biztosítják az oktatáshoz szükséges feltételeket valamennyi szakasz esetében.  Változó időtartamú, "szendvics típusú" kurzusok munkaidő után.  A tanulók anyagi juttatásai:
- utazási és étkezési költségek;
- biztosítás;
- iskolai eredményen alapuló ösztöndíjak a kurzus megkezdésére. 
- Az Oktatási Minisztérium alapfokú oktatásért felelős főosztálya és a regionális oktatási igazgatóságok.
- PRODEP. 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Szakmai alapképzés. Orientációs programok - tanoncképzés.
Országos szintű. 
- Belépés a munkaerőpiacra, társadalmi integráció
- alapismereteket igazoló bizonyítvány megszerzése. 
- Első alkalommal állást keresők.
- Fiatalok, akik nem fejezték be a kötelező oktatást, s akiket nem tartanak képesnek arra, hogy mindjárt magasabb szintű képzési programba kezdjenek. 
15-25 éves korcsoport.  600 és 800 óra között. 
A kurzus helyszíne és feltétele  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Állami, magánszektorbeli vagy egymással együttműködő szervezetek: oktatási intézmények; vállalatok, egyesületek, szakmai szövetségek; szakszervezetek; helyi hatóságok; szociális orientáltságú magánszervezetek; kulturális egyesületek.  Maximum heti 35 óra. Ezek a programok integrált képzési folyamatot alkotnak, tartalmazva annak szociális és kulturális, tudományos, műszaki és gyakorlati aspektusait. "Szendvics kurzusok"  Havi képzési ösztöndíj, juttatások (étkezések, utazás, bölcsődei/óvodai ellátás, illetve szállásköltségek) és biztosítás térítése.  A Szakképzési és Foglalkoztatási Minisztérium (Foglalkoztatási és Szakképzési Intézet - IEFP), valamint az Oktatási Minisztérium. 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Szakmai alapképzés - tanoncképzés.
Országos szintű. 
Belépés a munkaerőpiacra, társadalmi integráció, bizonyítvány megszerzése és alapismeretek elsajátítása.  Első alkalommal állást keresők, akik nem fejezték be a kötelező oktatást, illetve a 9. évet.  15-25 éves korcsoport.  1. 1800 és 4500 óra között.
2. 1500 és 1800 óra között. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Állami, magánszektorbeli vagy egymással együttműködő szervezetek; oktatási és képzési intézmények; vállalatok, munkaadói egyesületek, szakmai szövetségek; szakszervezetek; helyi hatóságok és azok társulásai; szociális területe tevékenykedő magánszervezetek; kulturális egyesületek.  Maximum heti 35 óra. Ezek a programok integrált képzési folyamatot alkotnak, tartalmazva annak szociális és kulturális, tudományos, műszaki és gyakorlati aspektusait. A képzés "szendvics alapon" valósul meg.  Havi képzési ösztöndíj, valamint juttatások (étkezések, utazás, bölcsődei/óvodai ellátás, illetve szállásköltségek).  A Szakképzési és Foglalkoztatási Minisztérium (Foglalkoztatási és Szakképzési Intézet - IEFP) és az Oktatási Minisztérium. 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Iskolán kívüli oktatási programok (1990-es évek eleje).
Helyi szintű. 
- Alapismeretek elsajátítása.
- Szociális integráció. 
Csekély mértékű iskolázottsággal rendelkezők, akik az iskolaköteles koron túl vannak.  15 éves kortól.  Az egyes programok céljainak megfelelően állapítják meg. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Iskolaépületek (állami, magánszektor szereplői és vegyes) és más helyiségek.  Az időpontokat és az órarendeket az egyén munkaidejének figyelembevételével, lehetőségeinek függvényében kell meghatározni.  A tanulók nem részesülnek juttatásokban (étkezések, utazási és szállásköltségek térítése). A helyi hatóságok alkalmanként ingyenes közlekedésről gondoskodnak. A taneszközök ingyenesek.  Az Oktatási Minisztérium (az alapfokú oktatás főosztálya) és a regionális oktatási igazgatóságok. Az intézkedés megvalósítását elősegítő testületek (helyi hatóságok, kulturális és szabadidős egyesületek stb.). 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Szakmai oktatási és képzési programok (1995, kísérleti alapon).
Országos szintű. 
- Belépés a munkaerőpiacra.
- Hivatalos képesítések megszerzése. 
- 15 éves fiatalok, akik nem fejezték be a 9. évet, és rendelkeznek a 6. év bizonyítványával.
- A 9. év bizonyítványával rendelkezők, amennyiben nincs szakképesítésük. 
15 éves kortól.  Általában 1 év, ami minimálisan 44 heti, illetve 1220 óra képzést jelent. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Vállalati alapú. Elő kell segítenie a szakképzési vagy oktatási környezet (iskola, szakképzési központ vagy munkaügyi központ), valamint a munkahelyi környezet közötti kapcsolatok megteremtését.  Maximum 7, kivételes esetekben 9 órányi képzés naponta (2-3 óra [elmélet] este, a munkaidőn túl). A szakmai képzési program fokozatosan nehezebbé váló modulokból áll.
Az elméleti képzés formái:
- csoportos foglalkozások;
- egyéni segítségnyújtás;
- önálló munka a képzésvezetők irányítása mellett. 
  Az Oktatási Minisztérium (az alapfokú oktatás főosztálya) és a regionális oktatási igazgatóságok. A Szakképzési és Foglalkoztatási Minisztérium (Foglalkoztatási és Szakképzési Intézet - IEFP). 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Iskolai - tanműhely programok (1996).
Regionális szintű. 
Belépés a munkaerőpiacra.  Munkanélküli vagy első alkalommal állást kereső fiatalok.  15 éves kortól.  Egy évig tart; 48 hét alatt összesen 1680 óra. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Szakképzési központok (közvetlen vagy közös irányításúak) és az IEFP munkaügyi központjai; helyi hatóságok; állami iskolák; magánszektorbeli jóléti szervezetek épületei.  Heti 35 óra 48 héten át, azaz összesen 680 óra.  Havi képzési ösztöndíjak; étkezés, közlekedés és az egyéni baleset-biztosítás költségeinek térítése.  A Szakképzési és Foglalkoztatási Minisztérium, az IEFP, valamint a felügyeleti szervek. 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
UNIVA - a munkába lépést célzó képzési egységek (1992).
Regionális és helyi szintű. 
- Belépés a munkaerőpiacra
- Társadalmi integráció. 
Olyan fiatalok, akiknek problémáik vannak a munkába állással, illetve a visszatéréssel a munka világába.     
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
  Felelős hatóság 
Műszaki képzési programokat is biztosító, illetve szakmai és műszaki iskolák; szakképzési és ifjúsági központok; magánszféra jóléti szervezetei; helyi hatóságok; szakszervezetek és szakmai egyesületek.  A program kedvezményezettjeit teljes munkaidőben vagy részidőben alkalmazzák.    A Szakképzési és Foglalkoztatási Minisztérium, az IEFP és a munkaügyi központok. Az intézkedés megvalósítását elősegítő testületek. 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Képzési-foglalkoztatási programok.
Országos szintű. 
Belépés a munkaerőpiacra.  - Az oktatási rendszerből kilépő fiatalok.
- Alacsony iskolázottsági szinttel rendelkező munkanélküliek.
- Vállalati vezetők - az oktatás 11. éve; felsőfokú iskolai végzettségek. 
16 éves kor felettiek.  A képzés 12 hónapon át tart: 540 óra elméleti képzés, a fennmaradó idő pedig valódi munkahelyi környezetben. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Szakképzési központok (közvetlen vagy közös irányításúak), az IEFP munkaügyi központjai és vállalatok.  Napi 6 óra elméleti oktatás; a munkahelyi képzés biztosítására az érintett vállalat munkarendjének megfelelően kerül sor.  A tanulók képzési ösztöndíjat kapnak.  Szakképzési és Foglalkoztatási Minisztérium, IEFP. 

Finnország


Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Ifjúsági műhelyek (1980-as évek közepe, kiterjesztve az 1990-es évekre).
Országos
szintű. 
- Társadalmi integráció elérése.
- A munkaerőpiacra való belépés. 
Lemorzsolódott fiatalok vagy akiket a kirekesztés veszélye fenyeget.  Főként a 18-25 éves korcsoport.  6 hónap. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Változó: általában műhelyek, szakmai (közép)iskolák, képzési központok.  Rendszerint nappali teljes idejű képzés; a műhelyek, az iskola és a munka világa közötti kapcsolatok, erősítését célozzák.  - A hatóságok fedezik a részvétel költségeit.
- A belépés ingyenes. 
Az intézkedések 90%-a az önkormányzatok feladatkörébe tartozik; 10%-a más szervezetek rendelkezése alá esik. 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Gyakorlati képzés
(kiterjesztve az 1990-es évekre).
Országos
szintű. 
A munkaerőpiacra való belépés.  Szaktudással nem rendelkező munkanélküli fiatalok.  17 évesek, és annál idősebbek.  3-6 hónap (maximum 10 hónap). 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Vállalati képzés.  Nappali teljes idejű képzés.  Díjazás a munkaügyi hivataltól.  Munkaügyi hivatal. 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Államilag támogatott foglalkoztatás fiataloknak (az 1990-es évekre is).
Országos
szintű. 
A munkaerőpiacra való belépés.  - Munka nélküli fiatalok.
- Hosszú ideje munkanélküliek. 
17 évesek, és annál idősebbek.  3-9 hónap (maximum 12 hónap). 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Vállalati képzés.  Nappali teljes idejű képzés.  Díjazás a munkaügyi hivataltól.  Munkaügyi hivatal. 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Alapszintű szakmunkásképzés (kiterjesztve az 1990-es évekre).
Országos
szintű. 
- A munkaerőpiacra való belépés.
- Alapismeretek elsajátítása.
- Hivatalos képesítések megszerzése. 
Munka nélküli fiatalok, iskolából kimaradt tanulók, alacsony szinten teljesítők.  Elsősorban a 16-20 éves korcsoport.  2-3 év. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Vállalati képzés, összekapcsolva valamely szakképző intézményben folytatott kurzussal.  A teljes munkaidőre szóló szerződés a munkaadóval; 70-80% a munkahelyen, 20-30% az iskolában.  A munkáltató fizetést biztosít. Az elméleti képzés során a diákok szociális támogatást is kaphatnak. A munkaadók kormányzati támogatás jár.  Önkormányzati szintű, szakmunkásképzésért felelős hatóságok. 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
További (magasabb) szintű szakképző programok (kiterjesztve az 1990-es évekre).
Országos szintű. 
- A munkaerőpiacra való belépés.
- Alapismeretek elsajátítása.
- Hivatalos képesítések megszerzése. 
Szakközépiskolát végzett munkanélküli fiatalok.  Elsősorban a 20-25 éves korcsoport és idősebbek.  6 hónap. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Vállalati képzés, összekapcsolva valamely szakképző intézményben folytatott kurzussal.  A teljes munkaidőre szóló szerződés a munkaadóval; a képzés nagyobb része a munkahelyen valósul meg.  A munkáltató fizetést biztosít. A képzés elméleti szakasza során a diákok szociális támogatást is igénybe vehetnek. A munkaadók kormányzati támogatást kapnak.  Önkormányzati szintű, szakmunkásképzésért felelős hatóságok. 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
A munka nélküli fiatalok szakmai képzésének kiegészítő tervezete (1996).
Országos
szintű. 
- A munkaerőpiacra való belépés.
- Alapismeretek elsajátítása.
- Hivatalos képesítések megszerzése. 
Olyan fiatalok, akik csupán a kötelező oktatást fejezték be.  16 évesek és annál idősebbek.  2-3 év. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Szakközépiskolák.  Nappali képzés.
A normál szakközépiskolák kiegészítő tanulói helyeket kapnak, hogy több fiatalt vegyenek fel. 
A szokásos tanulmányi ösztöndíjak és kölcsönök.  Oktatási hatóságok. 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
A "munkaerő-piaci támogatás" reformja (1996 és 1997 törvényhozási reformjai).
Országos
szintű. 
- A fiatalok bátorítása, hogy képezzék magukat, így növeljék elhelyezkedési esélyeiket.
- Alapismeretek elsajátítása.
- Hivatalos képesítés megszerzése. 
Szakmai végzettség nélküli, tartósan munkanélküli fiatalok.  25 éves kor alattiak.  Rendszerint 2-4 év. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyi aspektus  Felelős hatóság 
Szakközépiskolák, AMK-intézmények.  Nappali képzés.  A szokásos tanulmányi ösztöndíjak és kölcsönök.  Munkaügyi Minisztérium; oktatási hatóságok. 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Szendvics típusú szakképzés (1980).
Országos
szintű. 
- Társadalmi integráció elérése.
- Az oktatási motiváció és az önbecsülés növelése.
- Alapismeretek elsajátítása.
- Hivatalos képesítés megszerzése. 
- A marginalizálódás veszélye által fenyegetett fiatalok;
- az iskolából kimaradók;
- szociálisan sérült vagy testi fogyatékos. 
16 évesek és idősebbek.  Általában 2-3 év. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Szakközépiskolák.  Nappali teljes idejű képzés.
Gyakorlati jellegű; munkán alapuló. 
A szokásos tanulmányi ösztöndíjak és kölcsönök.  Oktatási hatóságok. 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Szakképzésre felkészítő kurzusok -
AKVA (1980).
Országos
szintű. 
- Társadalmi integráció elérése.
- A további tanulmányok, illetve képzés irányába történő orientálás. 
Speciális oktatási szükségletekkel rendelkező fiatalok, mozgássérültek.  16 évesek és idősebbek.  1 év. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Szakközépiskolák.  Nappali teljes idejű képzés. A szakmai orientáció és az egyéni karrier tervezése fontos része e kurzusoknak.  A résztvevők rehabilitációs járadékért kérvényt nyújthatnak be.  Oktatási hatóságok 
Intézkedés  Cél  Célcsoport  Életkor  Időtartam 
Általános irányú felső középfokú oktatás felnőttek számára (kiterjesztve az 1960-as és 1970-es évekre).
Országos
szintű. 
- Elismert végzettség megszerzése.
- A további tanulmányokhoz szükséges, tudás elérése. 
Azok, akik szeretnék befejezni alsó vagy felső középfokú tanulmányaikat, vagy javítani osztályzataikon.  18 évesek és idősebbek.  Változó. Az általános irányú felső középfokú oktatás 2-4 év alatt teljesíthető. 
A kurzus helyszíne és feltételei  A kurzus
jellemzői 
Pénzügyek  Felelős hatóság 
Általános felső középfokú iskolák felnőtt diákok számára.
Oktatást szerveznek egyes népfőiskolákon és felnőttoktatási központokban is. 
Tanítás esti kurzusok vagy nappali tanulmányok formájában. Az iskolák szervezhetnek "egyénre szabott", az üzleti szférához szorosan kapcsolódó kurzusokat is.  A nappali oktatási formát a szokásos tanulmányi ösztöndíjakkal és kölcsönökkel támogatják.  Oktatási hatóságok. 

Válogatta és szerkesztette: Budai Ágnes

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.