2019. június 17., hétfő , Laura, Alida

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Hátrányos helyzet, második esély >> Integráció kontra szegregáció

I. Bevezetés

2009. június 17.

I. Bevezetés

A romák oktatásával kapcsolatos problémák állandóan az oktatáspolitika napirendjén vannak Magyarországon (Radó, 2002). Ez azért van – amint azt minden rendelkezésre álló adat bizonyítja –, mert a roma gyerekek többsége nem tud sikeres lenni a jelenlegi magyar oktatási rendszerben, ugyanakkor a roma iskoláskorú populáció gyorsan nő. A magas lemorzsolódási és évfolyam-ismétlési arány is a probléma súlyosságát jelzi.

Egy nemrégiben végzett vizsgálat eredményei szerint (Havas-Kemény-Liskó, 2002) a roma gyerekek 15%-a az általános iskola befejezése után nem folytatja tanulmányait, míg a továbbtanulók 57%-a szakképző intézménybe megy és csak 20%-a tanul középiskolában. A roma diákok 2%-a tanul felsőoktatási intézményben (Kóczé, 2002). Ezek az adatok nem azt mutatják, hogy a középiskolába beiratkozottak mindegyike megmarad a középiskolában, és sikeresen befejezi tanulmányait. A lemorzsolódási arány a roma diákok között sokkal magasabb, mint a magyar tanulók között. Bár az elmúlt években a kimaradók aránya csökkent az általános iskolában, ugyanakkor nőtt a szakmunkásképzőkben és az érettségit nyújtó középiskolákban.

Ennek a helyzetnek az oka komplex természetű. Miközben az okokat az interetnikai kapcsolatok kérdéseire összpontosítva elemezzük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kisebbségi és emberi jogokat és az egyenlőség helyzetét az oktatásban. Konkretizálva, nyelvi és társadalmi hátrányok, nem megfelelő pedagógiai gyakorlat, a tanulás motivációjával összefüggő problémák, diszkrimináció, az iskolák és a szülők közötti általában rossz kapcsolat, a roma oktatási program nem megfelelő tartalma említhető. Ezeknek az okoknak a különböző kombinációi váltakozhatnak az egyes közösségekben (Radó, 2001).

Az osztályon belüli diszkrimináció különböző technikáinak alkalmazása, szegregált osztályok működtetése, vagy a roma gyerekeknek roma többségű, szegregált iskolákban történő tanítása, a nem fogyatékos gyerekek kisegítő iskolákba küldése vagy a roma gyerekek felmentése az iskolatátogatás alól azzal, hogy magántanulóvá nyilvánítják őket – ezek a probléma „megoldásának” legáltalánosabb intézményi gyakorlatai. Nemcsak arról van szó, hogy ezek a technikák rendkívül diszkriminatív természetűek, hanem arról is, mint azt tanulmányok (pl. Reger, 1978) egyértelműen bizonyítják, hogy a hosszú távú elkülönítés – függetlenül attól, hogy mennyire jó szándékú – egyszerűen nem működik, a diákok visszaintegrálása idővel egyre nehezebb lesz.

Érdemes megjegyezni, hogy felfogásunk szerint minden olyan oktatási forma szegregáció, amely nem járul hozzá a diákoknak a szélesebb társadalomba való integrálásához, és amelyet a szülők és diákok nem-önkéntes tevékenysége hoz létre. Ebben az értelemben a szülők által kifejezetten igényelt elkülönített oktatási formákat nem tekintjük szegregációnak (pl. a Gandhi Középiskola).

A jelenlegi tanulmány célja, hogy feltárja a szegregáció alapvető sajátosságait és bevezesse az oktatási integráció elvét. A különböző érdekérvényesítőkkel folytatott megbeszélések során összegyűjtött elképzelésekre alapozva megkíséreljük meghatározni az „integráció” céljait a magyar viszonyokra alkalmazva, hogy meg lehessen határozni a lehetséges reformokat, valamint az ennek a célnak eléréséhez szükséges specifikus oktatáspolitikai, jogi és iskolafinanszírozási változásokat.

A tanulmányban a következő kérdéseket tárgyaljuk:

  1. a roma gyerekek helyzete az általános oktatás valamennyi szintjén,
  2. az oktatási szegregáció négy típusa,
  3. a fókuszcsoportokkal folytatott műhelybeszélgetések során összegyűjtött adatok elemzése,
  4. lehetséges politikák meghatározása (jogi változások, finanszírozási modellek, pedagógiai szolgáltatások), ajánlások a roma gyerekek oktatási szintjének felemelésére.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.