2019. szeptember 23., hétfő , Tekla

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Hátrányos helyzet, második esély >> Integráció kontra szegregáció

V. Ajánlások

2009. június 17.

V. Ajánlások

1. Azt javasoljuk, hogy az oktatási miniszter – törvény adta jogánál fogva – adjon ki egy rendeletet azokról a kritériumokról, amelyek alapján a gyereket enyhe értelmi fogyatékosnak lehet minősíteni, hogy véget vessen annak a jelenlegi helyzetnek, amikor szigorú jogi kritériumok hiányában csak a szakértői bizottság tagjainak egyéni mérlegelésén múlik (annak a feladatnak az értelmében, hogy szakértői véleményt kell formálniuk a problematikus gyerekek mentális képességeiről és arról az oktatási intézményről, melyben az ilyen gyerekek tanulmányaikat folytathatják), hogy melyik 70–95-es IQ zónába tartozó gyereket irányítják kisegítő iskolába, és melyiket küldik normál általános iskolába. Egyértelmű kritériumok megállapítása hozzájárulhat ahhoz, hogy csökken azoknak a roma gyerekeknek a száma, akiket vagy azért irányítanak kisegítő iskolába, mert nemtörődömségből nem vették figyelembe sajátos társadalmi-kulturális jellegzetességeiket, és/vagy – tudatos vagy nem tudatos – megkülönböztetés következtében.

2. Ugyanebből a célból kívánatos lenne egy olyan eljárás kidolgozása – a szakmai ellenőrzés keretében –, amelynek segítségével az Oktatási Minisztérium rendszeresen figyelemmel kísérhetné és értékelhetné a szakértői bizottságok által végzett munkát.

3. Bár az az eljárás, amellyel a szakértői bizottságok kialakítják véleményüket a gyerek mentális képességeiről számos biztosítékot tartalmaz a nagyfokú szülői közreműködés előírásával (például a szülői beleegyezés megszerzésének kötelezettsége, az a kötelezettség, hogy írásban kell értesíteni a szülőt a döntésről és annak indokairól, és hogy informálni kell a szülőt arról a jogáról, hogy a döntést megfellebbezheti), a gyakorlat azt mutatja, hogy iskolázottsági hátrányai és korlátozott érdekérvényesítő képességei miatt a legtöbb roma szülő nehezen tudja kihasználni a jogi biztosítékokat. Ezért egy olyan mechanizmust kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a szakértői bizottság eljárásába bevont szülők világosan megértsék jogaikat, az eljárást és annak következményeit. A kisebbségi önkormányzatok (melyeket helyi és országos szinten négyévente választanak, és azzal a feladattal és joggal vannak felruházva, hogy védjék a kisebbségi érdekeket és járuljanak hozzá a kisebbségi kultúra fenntartásához) szerepet vállalhatnak ebben a folyamatban.

4. A helyi önkormányzatokat törvény kötelezi arra, hogy beszerezzék a kisebbségi önkormányzat jóváhagyását a kisebbségi oktatást érintő döntésekhez. Azonban a törvény nem tartalmaz rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy hogyan történjék a jóváhagyás megszerzése és mi a teendő, ha a települési önkormányzat nem szerzi be a kisebbségi önkormányzat jóváhagyását. Nincsenek rendelkezések arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet megoldani az abból adódó problémákat, hogy a kisebbségi önkormányzat megtagadja a jóváhagyást, s nincsenek megfelelő szankciók arra az esetre, ha a települési önkormányzat elhanyagolja ezt a kötelezettségét. Ez nagymértékben gyengíti ezt az eszközt, amely biztosítékként szolgálhatna a helyi önkormányzatok diszkriminatív oktatási döntései ellen. Ezért törvénnyel kell szabályozni azt a folyamatot, ahogyan a helyi önkormányzatok beszerzik a kisebbségi önkormányzat jóváhagyását a kisebbségi oktatást érintő döntésekhez, valamint különös figyelmet kell fordítani a konfliktus-megoldásra.

5. A hatályos törvények szerint a többségi lakosság tagjai szavazhatnak a helyi kisebbségi önkormányzati választásokon induló jelöltekre. Egy nemrég történt, nagy közfelháborodást kiváltó esetben egy kisváros roma kisebbségi önkormányzata megpróbálta megakadályozni roma gyerekek szegregálását, ezért a választások során a város többségi lakossága új roma kisebbségi önkormányzatot választott, melyben az öt tag közül négy bevallottan nem roma volt. Ilyen visszaélések megakadályozása és a kisebbségi képviselőkre leadott többségi szavazatok számának csökkentése érdekében olyan intézkedéseket kellene hozni, melyek – térben és/vagy időben – elválasztják a helyi önkormányzati választásokat a helyi kisebbségi önkormányzati választástól, vagy más jogi technikákat (például korlátozott regisztrálás) kell alkalmazni, melyek megakadályozhatnák az ilyen törvényszegéseket.

6. A kisebbségi önkormányzatok valódi függetlenségének megteremtése érdekében a jelenlegi költségvetési elrendezést, mely az állami támogatást a helyi önkormányzatokon keresztül juttatja el a kisebbségi önkormányzatokhoz, meg kell változtatni, mert a jelenlegi rendszer lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzatok aláássák a kisebbségi önkormányzatok függetlenségét azzal, hogy – jogtalanul – visszatartják az állami támogatást.

7. A jelenlegi rendszerben az Igazságügyi Minisztérium és/vagy a leendő Esélyegyenlőségi Bizottság nincs felhatalmazva arra, hogy az oktatási intézmények intézményi szintű szakmai ellenőrzését kezdeményezze, ha diszkrimináció gyanúja merül fel. Úgy hisszük, hogy egy ilyen felhatalmazás hozzájárulhatna az oktatási diszkrimináció elleni harc hatékonyságához, mivel gyakran a helyi önkormányzatok (melyek iskolafenntartóként fel vannak hatalmazva ilyen ellenőrzés elindítására) találhatók a diszkriminatív intézkedések mögött, és ezért ellenérdekeltek. Továbbá, a kisebbségi önkormányzatokat fel lehetne menteni a szakmai ellenőrzés költségeinek megfizetése alól, ha azt diszkriminációs gyakorlatok gyanúja miatt indították. Ez azért is hasznos lehetne, mert a törvény szerint az ellenőrzés kezdeményezőjének kell megfizetni a szakértői díjakat és az eljárási költségeket, és így, bár nyilvánvalóan érdekeltek a hatékony ellenőrzésben, a kisebbségi önkormányzatok nem engedhetik meg maguknak az eljárás kezdeményezését.

8. Annak érdekében, hogy megszűnjenek a visszaélések az úgynevezett „roma kisebbségi oktatási programokkal” – melyeket eredetileg arra szántak, hogy csökkentsék a roma tanulók hátrányait és segítsék őket abban, hogy kultúrájukat megismerjék, de amelyeket valójában arra használtak fel, hogy elkülönítsék őket a nem-roma gyerekektől – a kormány két új oktatási formát hozott létre, melyeket az állami költségvetésből finanszíroz fejkvóta alapon, minden egyes, ilyen oktatási formában részt vevő tanuló után normatívát fizetve. A készségfejlesztés keretében a diákot segítik tehetsége kibontakoztatásában és a többiekhez való felzárkózásban. Fontos, hogy a készségfejlesztési képzésben résztvevő diákok tanítása integráltan, más diákokkal együtt történjék. A visszaélések elkerülése érdekében a diák a szülő írásbeli beleegyezésével vehet részt a képzésben, ha a szülők legmagasabb iskolai végzettsége általános iskola1 és a szülők kiegészítő családi pótlékra jogosultak a gyerek után2. A másik új oktatási forma az úgynevezett integrációs képzés. Ilyen képzés azoknak a diákoknak szervezhető, akik részt vesznek a készségfejlesztő képzésben és ugyanabba az osztályba (csoportba) járnak, mint azok a diákok, akik nem vesznek részt ilyen képzésben. A képzésben való részvétel szabályai ugyanazok, mint a készségfejlesztő képzésben való részvételt szabályozók. Voltak kritikai észrevételek ezekkel az új formákkal kapcsolatban, azt állítva, hogy nemkívánatos módon leszűkítik az alkalmazás lehetőségeit, mivel – az életmód és a foglalkoztatási lehetőségek szempontjából – nincs nagy különbség az általános iskolát és a szakmunkásképzőt végzett szülők között. Továbbá, sok olyan család van, amely jogosult lenne kiegészítő családi pótlékra, de nem tud erről a lehetőségről, vagy nem kapja meg a támogatást alacsony jogérvényesítő képessége következtében. Ezért, kellő időben felül kell vizsgálni, hogy a készségfejlesztő képzés és az integrációs képzés feltételeit elég tágan határozták-e meg ahhoz, hogy minden érintett gyerekhez eljusson.

9. Ha a kormány erős, központilag irányított oktatást preferál, a pályázatalapú finanszírozás nagyobb teret ad az iskolai folyamatok szabályozására, ellenőrzésére. De ha a helyi autonómiát preferálja, akkor az „integrációs normatíva” kevesebb esélyt ad a központi beavatkozásra, és kevesebb lesz a kormány költségvetésében a hivatali költség.

10. A szegregáció megszüntetése szempontjából létfontosságú ösztönzők nyújtása – pl. jobb infrastruktúra, jobban képzett tanárok – a nem hátrányos helyzetben levő diákok számára, hogy a ma szegregáltnak tekintett iskolákba járjanak, vagy ott maradjanak.

11. Az iskola-előkészítő nevelésben különös hangsúlyt kell helyezni az infrastrukturális fejlesztésre, például az épületekre és a gyerekek szállítására.

12. A középfokú oktatás esetében egyéni ösztöndíjakat kell létrehozni vagy a meglévőket bővíteni, és jobb kollégiumokat kell építeni.

13. A szakképzés esetében a szükséges lépések a következők:

  • a „normál” szakiskolák 9. és 10. osztályai programkövetelményeinek, az alap közoktatás funkciójának és követelményeinek meghatározása, a szakmai előkészítés-alapozás szakmai, technikai, pénzügyi feltételeinek megállapítása, pályaorientáció
  • a szakképzés megkezdése feltételeinek módosítása olyanformán, hogy a leginkább hátrányos helyzetben lévő fiatalok elkezdhessenek szakképző osztályokban tanulni és a szakmunkás vizsgára készüléssel párhuzamosan szerezhessék meg az általános alapképzési végzettséget
  • moduláris, többszintű szakképzettség bevezetése, mely lehetővé teszi, hogy a megszerzett képzettségeket elismerjék néhány modul elvégzése után, és azok a tanulók, akik csak néhány modult végeztek el, szintén beléphessenek a munkaerő piacra
  • a képzők munkakörülményeinek, technikai felszerelésének, képzettségének javítása, hogy a szakképző iskolák ne váljanak zsákutcává, az elveszett lehetőségek színterévé, hanem valóban piacképes, perspektívát nyújtó végzettségeket nyújtsanak
  • az angol, osztrák, német modellekhez hasonló, érettségire felkészítő új, rugalmas, moduláris, kredit típusú programok bevezetése szakiskolai végzettségű diákok számára
  • kiscsoportos moduláris, projektalapú vagy termelő iskola típusú szakképző programok bevezetése a leghátrányosabb helyzetben lévők számára, a svájci, francia, dán, német tapasztalatok alapján, szociális nevelők bevonásával

14. Hatásos és hatékony ellenőrzési rendszert kell kifejleszteni az iskolák teljesítményének ellenőrzésére.

15. Az alulról építkező modell részeként a sikeres oktatási kezdeményezéseket terjeszteni, népszerűsíteni kell: pl. a projektmódszert vagy más, hasonlóan életszerű megközelítést a hagyományos frontális tanítási módszerekkel szemben; gyerekközpontú, rugalmas iskolákat, szabadidős tevékenységeket, a család és/vagy a közösség közötti kapcsolatok elősegítését, a tanár-továbbképzést.

16. Be kell vezetni antidiszkriminációs képzést a tanárképző intézményekben, és hasonló képzéseket kell szervezni gyakorló tanároknak is.

17. A roma gyerekek integrálását egy integrációs csomag megvalósítása keretében kell végrehajtani, a következő elvek szerint:

  1. különös figyelmet kell fordítani az iskola előtti szintre
  2. a szülőket be kell vonni az iskolai munkába,
  3. az iskolafejlesztést tudatos stratégia alapján kell végezni, világosan meg kell fogalmazni az iskola küldetését, legyen projekt-orientáltság, legyenek PR és marketing stratégiák a gyerekek odavonzására,
  4. minimális mértékű legyen a szabályozás azért, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe lehessen venni,
  5. programokat és projekteket kell finanszírozni, hosszú távon és folyamatosan kell támogatni speciális projekteket,
  6. tanár-továbbképzést kell szervezni (antidiszkrimináció és új pedagógiai módszerek témakörben)
  7. figyelembe kell venni a regionális sajátosságokat (kisebb települések kevesebb pénzt tudnak az oktatásra fordítani, az iskolai feltételek rosszabbak).
  8.  

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.