2019. június 17., hétfő , Laura, Alida

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Hátrányos helyzet, második esély >> Integráció a gyakorlatban

Előszó

2009. június 17.

Előszó

Az elmúlt négy évben a roma tanulók iskolai eredményességének növelése ér­de­ké­ben hozott kormányzati és nem kormányzati intézkedések egyik legfontosabb eleme a hálózatépítés volt. Az Oktatási Minisztérium fennhatósága alatt 2002-ben létrejött az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH), amelynek célja az oktatásirányítás integrációs célkitűzéseinek gyakorlati megvalósítása. A hálózati szerveződés az iskolai sikerek érdekében nem előzmény nélküli elképzelés, ilyen jellegű kezdeményezés a civil szféra oktatási tevékenységei között is megtalálható. A roma tanulók deszegregációja például a Nyílt Társadalom Intézet prioritásai között is megjelenik, gyakorlatba ültetése lehetséges eszközéül a helyi intéz­mény­szövetségek (HISZ) létrehozását választva1.

A jelen tanulmánykötet célja e két, időben párhuzamosan folyó kísérlet ered­mé­nyességének vizsgálata, valamint a helyi gyakorlati tapasztalatok összegyűj­tése, bemutatása. Az oktatásirányítók és a civil szféra képviselői által életre hívott integrációs kezdeményezés vizsgálata két olyan szerveződés bemutatását teszi lehetővé, amelyek a hátrányos helyzetű és a roma tanulók iskolai eredményessége javításának legmegfelelőbb eszközeként az integrált nevelést nevezik meg, vi­szont az integráció megvalósításának mikéntjében megközelítésük egymástól eltér.

Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat 2003–2004-es pilotprogramjának bá­zis­intézményi szintű monitoring­vizsgálata, valamint a helyi integrációs szövetsé­gek munkájának feltérképezése során mind kvalitatív, mind kvantitatív mérési mód­sze­reket alkalmaztunk2. Így a tanulmánykötetben kutatási beszámolókat, elem­zé­se­ket, valamint esettanulmá­nyo­kat is közreadunk annak érdekében, hogy a két el­méleti modell gyakorlatba ültetésének eredményességét minél szemléleteseb­ben mutathassuk be. Az esettanulmányok az OOIH esetében egy integrációs bá­zis­in­téz­mény, valamint egy integrációs normatívát ugyan igénylő, de bázisiskolaként nem mű­kö­dő intézmény hétköznapi integrációs gyakorlatát hivatott bemutatni, míg a he­lyi integrációs szövetségek tevékenységét és célkitűzéseinek megvaló­sí­tá­sát egy nagy­városi és egy kistelepülési eset alapján rekonstruáljuk.

A tanulmánykötetben megjelenő egyes írások nemcsak az integrált nevelés prob­lémakörének körüljárását, az irányelvek gyakorlati megvalósulása egyes lé­pé­seinek megismertetését, tanulságok levonását, hanem az esetlegesen felme­rü­lő nehézségek meg­ol­dá­sára policy-javaslatok megfogalmazását is lehetővé teszik.

A szerkesztő

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.