2019. augusztus 21., szerda , Sámuel, Hajna

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Sajátos nevelési igényű tanulók >> Új horizontok az együttnevelésben >> Az inklúzió jó gyakorlatai

A kísérletező, változásra képes iskola

2009. június 17.

Zseák Sándorné

A kísérletező, változásra képes iskola

Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium (azóta Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium), Békéscsaba

A Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Békés megye nagy múltú szakképző intézményeinek, a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolának, a Kós Károly Szakképző Iskolának és a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző iskola és kollégiumnak a jogutódintézménye 2007. augusztus 1-je óta.

Jelenlegi igazgatója Gajdács Tibor, a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésével kapcsolatos tevékenységek irányítója, koordinálója Vermes Rita. Az iskola gyógypedagógusa Braunné Turák Éva.

A kezdetek, a folyamat és az első sikerek

A személyes motiváció és egy megnyert PHARE-pályázat – egy ESZA-típusú kísérleti projekt a képzésből a munka világába történő átmenet támogatására – indította el az intézményben az együttnevelésre fókuszáló folyamatot 1990-ben.

A pályázati projekt tevékenységei során az intézmény egy olyan fejlesztési utat járt végig, amelynek tapasztalatai nemcsak a prevenciós gondolkodás megalapozását tették lehetővé, hanem a tanulóra való egyéni odafigyelés gyakorlatát is meghonosították a belépéstől a munkába állás támogatásáig, miközben szakmaközi együttműködés során a multidiszciplináris teamek működése is aktivizálódott.

A szakszerű diagnosztika, majd annak alapján a célok meghatározása és a fejlesztési programok működtetése együttesen volt képes arra, hogy a lemorzsolódást visszaszorítsa.

Az intézményfejlesztési folyamat több lépésből állt. Az első a tanulási kudarc és sikertelenség veszélyének kitett 9. évfolyamos tanulók iskolai diagnosztikai módszerének kidolgozása és kipróbálása volt. Az egyéni tanulási motiváció és a tanulók jobb megismerésének segítésére és a foglalkoztathatóságot növelő általános képességek fejlesztésére adaptációs csoportprogramot dolgoztak és próbáltak ki szakértők bevonásával.

A folyamatos visszajelzést biztosító szupervízió, konzultáció – pszichológus, gyógypedagógus szakértők segítségével – a tapasztalatok visszacsatolását segítette. A módszerek között központi szerepet kapott az esetfeldolgozás, esetmegbeszélés, melyek egyik folyománya volt a résztvevők szakmai tudásának, személyes tudatosságának, elköteleződésének a növelése.

További lépés volt az önismereti, személyiségfejlesztő csoport és tanulásmódszertan csoport bevezetése és működtetése iskolai pedagógusok vezetésével. Ehhez szükség volt a foglalkozások vezetésére alkalmas pedagógusok felkészítésére is.

Az egyéni fejlesztés közvetlen és közvetett lebonyolítására több szakmai kompetenciát „kívülről” kellett igénybe venni, így kialakították az utazó gyógypedagógusi hálózatot.

A kialakuló rendszer részét képezte a tanulók fejlődésének értékelése, a tanuló fejlődését folyamatában értékelő rendszer kialakítása.

Az iskolából különböző okok miatt kimaradó nem tanköteles szakiskolások számára a munkaerő-piaci képzésbe beillesztő eljárás kidolgozása és működtetése a Békéscsabai Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központtal együttműködve történt.

Együttműködés alakult ki a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal is, amely kiadványok készítésében, regionális konferencia megrendezésében és akkreditált pedagógus-továbbképző program kidolgozásában öltött testet.

A program eredményesen zárult, és részben ennek következtében felmerült az integráló intézménnyé válás lehetősége. Az innovációs szándék azonban erős akadályokba ütközött.

Akadályok, az elakadás időszaka

Bár a tantestületben mindenki tudta, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók ott vannak az iskolában, ezzel a ténnyel a pedagógusok többsége még a sikeres pályázati program után sem akart szembesülni. Az integrált tanulók szakszerű ellátása valójában nem valósult meg, bár ha nehezen is, de továbbhaladtak, esetenként lemorzsolódtak. A változással szembeni nevelőtestületi ellenállást vagy – enyhébb esetekben – hárító magatartást jelezték az ilyen kijelentések, kérdések: „Most már hozzánk fog jönni minden … gyerek?”; „Én nem vagyok gyógypedagógus, ez nem az én feladatom!”; „Most már bárki leérettségizhet?” Annak okaként, hogy miért hárítják az integrációt segítő innovációt, az ilyen véleményt vallók többsége a módszerek ismeretének, a fejlesztő könyvek, programok hiányát nevezte meg. Az ellenállás leküzdése, az integráció eredményes megvalósítása érdekében szükség volt a pedagógiai gondolkodás, kultúra átalakulására. Ezt külső szakemberek bevonásával, a módszertani felkészültséget, új együttműködési rendszert segítő pályázati és képzési programok segítségével próbálta megoldani az iskola.

Az integráció dominánssá válásának másik gátja a fenntartó ellenállása volt. A kilencvenes években nagyon ritka volt Magyarországoan az együttnevelő iskola. Érthető, hogy a külső környezet, elsősorban az intézményfenntartó is megfogalmazta kételyeit az integrálással kapcsolatban. Az intézmény vezetése jelentős részt vállalt a fenntartó meggyőzésében és megnyerésében, az integrációs tervek kimunkálásában.

Ami az akadályok legyőzését segítette

Valójában nagyon sok tényező játszott közre abban, hogy végül az integráció meghonosodott, és mára jó gyakorlattá vált. A legelső ezek között az iskola nyitottsága a környezetre, együttműködése számos partnerrel.

Az intézmény szoros szakmai együttműködést alakított ki az Esély Pedagógia Központ munkatársaival. Ez egyrészt a tanulók terápiájára, a pedagógusok mentálhigiénés karbantartására irányult; előadások és tréningek formájában történt.

A különböző érintett szakterületek együttműködése kezdődött meg és azóta is folyik a Békés Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal és a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal.

A szülők bevonása is megkezdődött a tanulók eredményességének növelésére, az együttnevelés támogatására.

A nyitottság egy másik dimenzióját jelentette a pályázatok, programok és azok hozadékainak beépítése a gyakorlatba.

Az iskola 2006-ban elkötelezettséget vállalt „A kompetencia alapú oktatás bevezetése a Trefort Ágoston Szakképző Iskola szakiskolai tagozatán” című, a HEFOP 3.1.3 pályázat támogatásával a kompetenciát folyamatos központba helyező oktatási modellek bevezetésére és alkalmazására az iskolában. A fejlesztés célja volt a pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel a tanár személyiségére (személyes példamutatás és kongruens felnőtt magatartás, önismeret) és felkészültségére; a személyiség-központú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására; a gyermekek életkorának megfelelő, támogató, facilitáló pedagógusszerep kialakítására (tanári kompetenciák).

A kompetencia alapú programok általános jellemzői is kifejezetten támogatták a befogadó pedagógia intézményi kultúra alakítását, mert egyéni teljesítményre alapoztak, az egyéni haladást vették figyelembe, kezelni tudták a speciális célkitűzéseket, azonnali visszajelzésre adtak lehetőséget az értékelés során az adott kritériumok alapján, a gyakorlatot, a mindennapi tapasztalatot helyezték a középpontba.

A 2006/2007-es tanévben elkezdődött egy pilotprogram kipróbálása a SuliNova Kht. támogatásával a HEFOP 2.1.1 B.5 intézkedés keretén belül.

A pedagógusok emellett nagy arányban vettek részt továbbképzéseken (kompetencia alapú oktatás, belső tréningek az elköteleződés megszerzése érdekében), ma már saját akkreditált továbbképzést is kínál az intézmény.

Nagyon fontos tényezője az integrációval kapcsolatos problémák megelőzésének és megoldásának az integrált nevelés törvényi, tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése. A törvényi feltételek közé tartozik, hogy minden okirat hivatalosan tartalmazza a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának feltételeit. Az iskola szakképző és szakközépiskolai évfolyamain sikerült biztosítani a szakember-ellátottságot (a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógus szakembert) a rehabilitációs foglalkozásokon. A tárgyi feltételek minimuma az igényeknek megfelelő, jól felszerelt fejlesztőszoba. Emellett komplex audiovizuális eszközökre, játékokra, módszertani könyvekre van szükség, valamint speciális taneszközök, segédanyagok, munkafüzetek, játékok, szakirodalom biztosítására. A vizsgákon minden előírt segédeszköznek adottnak kell lenni a tanuló számára.

A mindennapi tanítás során a Trefortban lehetőség van az óravázlat kinyomtatására, fénymásolására, projektor használatára, tévé, videó használatára, CD-lejátszó, magnó alkalmazására, speciális tankönyvek használatára, a fejlesztő foglalkozásokhoz biztosítottak a játékok, speciális tankönyvek, diktafon. Az iskolai könyvtár bőséges szakirodalmat halmozott fel az adott témában.

Fontos feltétel továbbá az osztálylétszám korlátozása. Az önkormányzat engedélyével ebben az iskolában 25 fővel el lehet indítani a szakiskolai osztályokat.

Az integráció akadályainak leküzdésében talán nagyobb szerepe van a külső tényezőknek, kibontakozásában azonban egyértelműen a belsőknek. Különösen az emberi tényező vonatkozásában.

A személyi feltételek megteremtése érdekében – mint a bevezetőben már volt róla szó – a pedagógusok tovább- és önképzése volt a legfontosabb feladat. Az iskolában 12 tanár vett részt a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját támogató akkreditált továbbképzésen. A hazai szakiskolai fejlesztési program F komponense (mérés-értékelés csoport) szinkronban volt az együttnevelésre vonatkozó intézményi kezdeményezésekkel.

A szakmai területek fejlesztése, gazdagítása terén kiemelést érdemel a differenciáló pedagógia alkalmazása, valamint a különböző többletszolgáltatások nyújtása az egyéni igényeknek megfelelően. Ilyen a gyógypedagógiai rehabilitáció beépítése a tanulási idő alatt, a korrepetálási lehetőségek, a sajátos nevelési igényű tanulókat segítő tevékenységek együttes hatásának eléréséhez koordinátor, szakszolgáltatás igénybevétele, együttműködés az Esély Pedagógiai Központ munkatársaival (pszichológus, mentálhigiénikus, gyógypedagógus).

A szakmai munka terén ebben az iskolában a jó gyakorlat példaértékűsége szempontjából kiemelést érdemel az együttgondolkodás, a szimmetrikus együttműködés a többségi iskola tanárai és a gyógypedagógusok között.

Minden szakmai területnek be kellett és kell kapcsolódnia az integrált nevelésbe: az elméleti, a gyakorlati oktatás mellett a kollégiumi nevelésnek is. Ennek érdekében a kollégiumi nevelők körében havi rendszerességgel szervezetfejlesztő tréningre is sor kerül.

Az eddigiekből talán már láthatóvá vált, hogy ebben a békéscsabai iskolában az innovatív nevelőtestület segítette leginkább az integráció sikerre vitelét. Ennek számos bizonyítéka közül csak egyet emelünk ki, egy belső használatú kézikönyvet, amely a tanulók integrált neveléséhez készült. A témát olyan szemszögből világítják meg a középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok számára, hogy minél kevésbé érezzék magukat tehetetlennek és tanácstalannak a tanulók magatartási és tanulási anomáliái miatt. A könyv nem kifejezetten didaktikai útmutatást, hanem esettanulmányokat, a gyakorlatban kipróbált módszertani megoldásokat, ötleteket és szemléletformáló írásokat tartalmaz; a szokványostól kicsit eltérő formában, mert az elméleti megoldások mellett igen nagy hangsúlyt kapnak a gyakorlati kérdések, ötletek. A könyv fejezeteiben szó esik a jó tanár fogalmáról, ahol a diákok is elmondják a véleményüket.

A kézikönyvben középiskolás diákok írásmintái alapján értelmezik a diszlexia, diszgráfia tüneteit. A könyv olyan óravázlatokat mutat be, amit a középiskolában tanító tanárok terveztek a differenciált oktatás megvalósításához. Szerepelnek továbbá a gyakorlati oktatásban tanító tanárok feladatlapjai és dolgozatmintái is, amelyek elemzésre kerülnek aszerint, hogy megfelelnek-e módszertanilag a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésének. Található a könyvben gyógypedagógus által készített óratervjavaslat, hogy hogyan lehetne színesíteni a szakmai elméleti órákat a frontális tanítás helyett.

Helyet kapnak a könyvben a különböző témához kapcsolódó továbbképzések, tréningek tapasztalatai is.

A kézikönyv megvalósítja szerzőjének hitvallását: „Új szemléletre, új ismeretekre, új módszerekre van szükség, és ehhez sok energia és kedv kell”.

Középpontban a tanuló

Jól ismert tény, hogy a szakiskolai tanulóknál általában jellemző az alacsony tanulási motiváció. Ennek növelése érdekében az iskolában bevezették a gyakorlathoz kapcsolódó projektmunkákra építő képzést. Fontos ebben a szerepe az egyéni tanulási utak tanácsadói segítésének, amelyet az osztályfőnökök és szaktanárok egyaránt végeznek. Ezt szolgálja továbbá a szemléltetés széles körű alkalmazása, valamint a szintén már említésre került differenciálás, az egyénhez igazodó módszerek alkalmazása. A tanórai módszertani kultúra megújítása részeként – a projektmódszer mellett – a kooperatív tanítás, a számítógéppel segített kooperatív tanítás és a probléma alapú oktatás meghonosítására került sor.

A tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése érdekében a kompetencia alapú oktatás bevezetése az anyanyelven folytatott kommunikáció, a matematika, az IKT és az életpálya-építés területén történt meg. A tanulók egyéni képességeinek fejlesztése a nem kötelező tanórai foglalkozásokon – szakkörök, sportkörök, énekkar – és a korrepetálás keretében történik.

Mindez a sajátos nevelési igényű tanulók esetében e diákok szűrésére, pedagógiai diagnosztikára épülő fejlesztésével, rehabilitációjával valósul meg.

A tanulók személyiségének fejlesztésében az iskolában a következetes osztályfőnöki és szaktanári nevelőmunkának, a személyes példamutatásnak van meghatározó szerepe. Az osztályfőnöki órákhoz személyiségfejlesztő program – iskolai módszertani feladatgyűjtemény – kapcsolódik. Az osztályfőnöki órákon etikai témákat is feldolgoznak. Az iskolában önismereti kör is működik.

Az élményszerzést, az érzelmi kultúra gazdagítását és az erkölcsi tudat erősítését is szolgálja az iskola hagyományainak ápolása, a különböző diákrendezvények, az iskolai és állami ünnepek közös megünneplése. Az iskola névadója – Trefort Ágoston – életútjának megismertetése, példaképül állítása, az intézményhez tartozás büszkeségének kiépítése ennek a pedagógiai célnak fontos eszköze.

A szakiskolások eredményes tanulásának támogatása, valamint az együttnevelés eredményessége megkívánja az egyéni odafigyelést a tanulókra. Ezen belül – az iskola befejező jellegű profiljából adódóan különösen fontos a lemaradó tanulók felzárkóztatása, hogy a képzésben résztvevők alkalmasak legyenek a szakképzésbe való bekapcsolódásra, illetve ezzel párhuzamosan az alapvizsga követelményeinek való megfelelésre. A tanulmányi előmenetelben lemaradók számára a korrepetálási lehetőség biztosítása, szükség esetén az egyéni foglalkozás biztosítása mellett a tanárok a tanulókhoz igazodó egyéni és csoportos projektfeladatokat alkalmaznak.

A tanulók képességeinek feltárását szolgáló különböző szakmai és nevelési tevékenységek keretében valósul meg a tanulók családi hátterének feltárása, amely az osztályfőnöki munka során és az intézmény szociális munkása segítségével történik. A szülőkkel való kapcsolatban – a tanuló nevelésének kérdései mellett – fontos helye van az optimális pályaválasztás érdekében történő együttműködésnek. Ezt az iskola oldaláról pályaorientációs gyakorlati foglalkozások, üzemlátogatások, szakmai kirándulások is segítik.

A korábban említett motivációs bázisra építve mindennek az a célja, hogy a képzésben résztvevők számára biztosítsák a sikerélményt, segítsenek elkerülni a tanulási kudarcokat.

A nevelés-oktatás folyamatában komoly szerep jut az iskolában a tanulók egészségfejlesztésének. Ez természetesen elsősorban a testnevelésórákon, a tömegsport foglalkozásokon és a sportköri szakosztályokban valósul meg. A tanulók mindennapos testedzésének biztosítása mellett támogatják a diákok bekapcsolódását az iskolán kívüli sportéletbe, házibajnokságokat is rendeznek. Az egészséges életmódra nevelő iskolai rendezvények, akciók körében városi futóverseny, vöröskeresztes szakkör, vetélkedők, diáknap említhetők. Az oktatási tevékenységen belül a szaktárgyi és az osztályfőnöki munka is törekszik az egészséges életmód középpontba helyezésére. E vonatkozásban is van együttműködési programja az iskolának; szenvedélybetegségek és drogmegelőzési programjuk a Békéscsabai Rendőrkapitánysággal közös.

A tanulók nevelésében megjelenik az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet kialakítására való aktivitás is. Az iskolai kulturált környezet megőrzése érdekében folyamatos karbantartási, takarítási, tanulói környezetszépítő akciók vannak; környezetvédelmi szakkör működik, továbbá környezetvédelmi ismereteket nyújtanak a szaktárgyakban, illetve az iskolai dolgozók személyes példát mutatnak.

Végül, ebben az iskolában a tanulókat is késztetik a tanulótársakkal, munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú szolidáris viszony kialakítására. Ezt a csoportmunkában való munkavégzés alapozza meg. Csoportos feladatokat mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés során tudatosan adnak. A tanműhelyben életszerű gyakorlati feladatok biztosítása, szakmai bemutatók, versenyek szervezése, szak-kiállításokon való részvétel biztosítása támogatják még ezt a célt. A tanulók maguk is gyakorolhatják a felelős magatartást és döntést a Diák-önkormányzati tevékenység keretében, amelyet az iskola támogat.

Sikerkritériumok és ajánlások

A jó gyakorlat megismerése során megkérdeztük, mik az iskola szerint a sikeres integráció kritériumai, s hogy milyen tanácsaik, ajánlásaik vannak a példájukat követők számára. Ami az elsőt illeti, a következőket mondták el:

  • Ebben az iskolában siker, ha a sajátos nevelési igényű tanuló leérettségizik, de az is, ha szakmát szerez.
  • Siker, ha a diákok nagy része szívesen jár iskolába.
  • Ha a bukások aránya jelentősen csökken a kezdetekhez képest. (Nem ritka év végén a bukásmentes szakiskolai osztály.)
  • Ha a pedagógusok növekvő létszámban fogadják el az innovatív lehetőségeket, és egyre nyitottabbak az alternatív módszertani megoldások befogadására.
  • A gyógypedagógus természetesnek veszi a legapróbb sikereket is, de a többségi pedagógusnak nehéz elfogadni a kis eredményeket sikernek.

Az intézmény tanácsai, ajánlásai pedig a következők:

  • Ahhoz, hogy az integráció felmenő rendszerben jól működjön, a tanulásszervezésnek kiválónak kell lennie. Amennyiben a tanulásszervezés kiváló, úgy a pedagógus többletismerethez jut, ezt jól tudja alkalmazni és kamatoztatni a sajátos nevelési igényű gyerekek körében.
  • Módszertanilag meg kell újulnia mindenkinek, aki az integrált oktatásban, nevelésben eredményeket szeretne elérni.
  • A kooperatív, szemléltető, cselekedtető oktatás sokkal hatékonyabb, mint a hagyományos módszerek. Ennek érdekében szükségszerű már a tanárképzésben a módszertani változtatás. Az iskolák értékelésénél a hozzáadott érték figyelembevétele nagyon fontos a fenntartó önkormányzatok részéről.

Végül, egy Trefortos diák vallomásából idézünk, aki a leginkább érintettek szempontjából ad képet a sikeres integrációról:

„A nyolcadikban nem találtam érdekesnek az órákat, mert mind egyforma volt. Csak unatkoztam, és azt vártam, mikor lesz vége az órának. Ahogy felkerültem ebbe az iskolába, teljesen az ellentettje volt. Ez az iskola jól fel volt szerelve, és a tanárok mindent megtettek annak érdekében, hogy a gyerek ne unatkozzon. Az írás? Nyolcadikban olyan kettes tanuló voltam, ma már eggyel sikeredett kerekítenem, hármas tanuló lettem, mert a tanár inkább mond rá példát, hogy könnyebben megtanuljam. Ma már el tudom azt is fogadni, hogy nem csak én vagyok ilyen nehezen tanuló.”

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.