2019. október 19., szombat , Nándor

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1997 június

Informatika a francia oktatási rendszerben

2009. június 17.

Kőrösné Mikis Márta

Informatika a francia oktatási rendszerben1

A szerző a francia kormány ösztöndíjasaként 1996-ban egy hónapot töltött Franciaországban, ahol elsősorban az informatikaoktatás formáit vizsgálta az óvodától az egyetemi szintig. Számos oktatási intézményt és több szakmai szervezetet meglátogatott, sok hasznos szakanyaghoz, kiadványhoz is hozzájutott. Tapasztalatait azért adjuk közre, hogy az informatika oktatása-alkalmazása iránt érdeklődő szakemberek, pedagógusok is megismerhessék egy igen fejlett ország oktatási-informatikai eredményeit.

Informatika a kicsik oktatásában-nevelésében

Meglepő statisztikai adat, hogy Franciaországban a kötelező iskoláztatást befejező 16-17 éves tanulók 20%-a nem tud írni-olvasni! (Egy százalékuk teljesen analfabéta, 3 százalékuk csak szavakat tud kibetűzni, a fennmaradó réteg pedig értő olvasásra képtelen.) Az oktatásügy ezért már az óvodáskortól kezdve hatalmas erőfeszítéseket tesz az analfabetizmus csökkentésére. Az országban egyre több színes bőrű bevándorló él, akik nemcsak franciául, hanem anyanyelvükön is analfabéták. Az óvodai csoportokba bekerülő 2-3 éves gyermekek jelentős része más-más anyanyelvű, ők egymást és a franciául beszélő óvónőt sem értik. Ezért igen fontos pedagógiai feladat a francia nyelv beszélt, majd írott változatának már egész kis korban történő elsajátíttatása, hiszen enélkül az analfabetizmus "újratermelődik".

A könyvesboltokban hatalmas választékot találunk a kicsiknek és szüleiknek készült, olvasási kedvet fokozó vagy olvasni tanító mesekönyvekből. Szoftver, CD-ROM is akad e témában szép számmal. Amelyik óvoda teheti, számítógépet is beszerez, hogy a billentyűzet betűinek "pötyögtetésével", egyszerű kis alkotások készítésével is fokozza a betűvilág megismerésének vágyát. A mi óvodáinktól eltérően nincs sehol sem jelrendszer, a gyermekek mindenütt keresztnevüket látják kiírva. De nemcsak ebből áll a betűvilág. A falakon levő információk (pl. napostábla, napirend, jelenléti ív, naptár...) a tájékoztató rajzok mellett betűvel-számmal is közlik a tudnivalókat. Néhol túlzott mennyiségben is borítják a falakat a feliratok, kérdés, hogy ebben az életkorban ennyi felirat nem zavaró-e. (Mindenesetre a gyerekek a szabad játék során örömmel vették körül a számítógépet, és írogatták rövid mondataikat az értük jövő szülők örömére.)

Az általános iskola Franciaországban 5 osztályos, a legelső osztály előkészítő jellegű. A 6-11 éves korú gyerekek tantárgyai között informatika nem szerepel, mégis megszerzik a legfontosabb informatikai alapismereteket. Erre a Tudomány és technika elnevezésű tantárgy avagy műveltségkör ad számos lehetőséget. Az általános iskolákban mindenütt van informatikaterem (PC vagy Macintosh gépekkel), így mód van arra, hogy a központi tantervben szereplő informatikai követelményeknek is eleget tehessenek. A tanterv minimális gépkezelési ismeretet ír elő, a hangsúlyt az informatika tantárgyi és mindennapi életben való alkalmazására helyezi.

Néhány éve még volt önálló informatika tantárgy. Időközben azonban rájöttek arra, hogy az informatikát nem tanítani, hanem alkalmazni kell. Ehhez pedig megkeresték mindenütt azokat a lehetőségeket, amelyek a gyermekeket ösztönzik a számítógépek használatára. Egyrészt jó minőségű, tantárgyi gyakorló programokat használnak, másrészt a számítógép adta lehetőséggel "alkotnak": iskolaújságot, mesekönyvet, képes útinaplót, diashow-t stb., illetve elektronikusan leveleznek, ki-ki lehetőségei szerint. Ha a felszereltség hiányos, azt is legyőzik. Az egyik tanító a kicsik fényképeit a szomszédos szakközépiskola szkennerét használva illesztette be a gyerekek dokumentumába, egy másik helyen egyetlen osztálytermi PC forgószínpadszerű használatával, igen ügyes óraszervezéssel gondoskodott a pedagógus arról, hogy az iskolai nyílt napra készülő bemutatkozó oldalak minden diák részvételével készülhessenek. A legtöbb óvodában és elemi iskolában külön könyvtárszoba is van, itt böngészhetnek a gyerekek, iskolai feladataikhoz adatokat kereshetnek, miközben az alapvető könyvtárhasználati ismereteket is megszerzik.

Európában vagyunk!

Ezt minden iskolai látogatásom alkalmával érzékeltem. Beszélgetésekből, az alkotásokból, a tantermi és folyosói dekorációkból érezhettem erős európaiságtudatukat. Rendkívül büszkék arra, hogy az Európai Unió tagjai, és céljuk az, hogy az európaiság érzését már a kisgyerekekben is felébresszék, megerősítsék. Az iskolai dekorációk között az Európa-térkép éppúgy helyet kap, mint a tagállamok zászlói (ennek házilag készített dominójáték változatát is láttam), a 15 tagállam mindegyikét bemutató rajzos-képes poszter, az Európa-himnusz szövege. Cézanne- vagy Picasso-reprodukciói mellé odaírták: európai művészek. Néhány éve a minisztérium előírta, hogy az elemi iskolákban már 9 éves korban meg kell kezdeni egy európai idegen nyelv tanítását. (A második európai idegen nyelv tanulását pedig legkésőbb a középfokú oktatásban kell elkezdeni.) Mivel itt gyakori, hogy a tanítók közül többen is jól beszélnek egy másik nyelvet (általában az angolt vagy a spanyolt), ezért a tanítók szakosodásával és csoportszervezéssel a nyelvoktatás minden különösebb probléma nélkül, az iskolán belül megoldható.

Igen gyakori, hogy az iskoláknak külföldi "testvériskolájuk" van, akikkel hagyományosan vagy elektronikusan leveleznek, és akikkel cserelátogatást szerveznek. Az iskolák ismerkedésének első fázisa a bemutatkozás, a lakóhely, a város nevezetességeinek megismertetése. A már említett tudomány és technika tantárgy órakeretén belül itt lép be az informatika. A pedagógiai cél: a lakóhelyet bemutató képes-rajzos kiadvány számítógépes megszerkesztése. (Ilyen kiadványt minden általános iskola készít.) A munkában az osztály minden tanulója aktívan részt vesz. A város főbb nevezetességeit a tanulók tanulmányi kirándulás során felkeresik, fényképfelvételeket is készítenek. A tevékenység a legkülönbözőbb "tantárgyakhoz" kapcsolódik, új ismereteket ad és számos képesség fejlesztését elősegíti, például:

- történelem: időszalag készítése, a korszakok és nevezetességek bejelölése, építészeti stílusok megismerése;

- földrajz: térképolvasás (különböző léptékkel), égtájak azonosítása, régi és mai térképek összehasonlítása, városnézési terv készítése;

- társadalmi nevelés: a helyi szervezetek megismerése (megye, járás, önkormányzat stb.);

- művészetek: anyagok, színek, formák választása az albumhoz, embléma és logokészítés, fotózás, videofelvételek készítése;

- ének-zene és irodalom: dal- és verstanulás a lakóhelyről, nevezetességeiről vagy Párizsról (esetleg tánctanulás);

- anyanyelv: szókincsfejlesztés (történelmi, földrajzi, műszaki szavak), dokumentumválogatás, kép és gondolat összehangolása, rezümé készítése, szöveg strukturálása, szövegszerkesztő használata;

- könyvtári ismeretek: bibliográfia összeállítása, a lakóhely által ihletett művészeti alkotások felkutatása, a felhasznált irodalom listájának elkészítése.

Az információk szerzése, feldolgozása, tárolása rendkívül változatos formában történik, hiszen a térkép- és táblázatolvasástól kezdve a lexikonban történő keresésen át a számítógép- és videohasználatig mindenféle mód szerepel. A tanév során több ilyen alkotás is készül különféle témákban (pl. mindennapi élet, vakáció, testvériskola meglátogatása). Az elkészült alkotásokat fénymásolatban sokszorosítják. Tanévenként 10 órát töltenek az elemi iskolás gyermekek tanítójukkal az iskolai könyvtárban és kb. ugyanennyi időt a számítástechnika-kabinetben is.

Informatika középfokon

Az elemi iskola befejezése után a gyermekek tanulmányaikat az úgynevezett college-ben (ejtsd: kolezs) folytatják 4 tanéven át. Ez az iskolatípus a mi általános iskoláink felső tagozatának felel meg. Ezt szakirányú képzés vagy pedig három gimnáziumban töltött tanév követi az érettségiig. Négy éve a középfokú képzésben is eltörölték az informatika tantárgyat. Az indok ugyanaz: nem tanítani (osztályozni), hanem alkalmazni kell az informatikát! A 11-15 éves korosztály a college-ekben a technika tantárgy keretein belül sajátítja el a legfontosabb informatikai tudnivalókat: robotikai, bürotikai alapismereteket, más tudományágakhoz kapcsolódó problémák számítógépes megoldásait. A tantárgyon belül mechanikai, elektronikai és gazdasági ismereteket is tanítanak.

A gimnáziumban 1996-tól az informatika csak fakultációként van jelen, az érdeklődő diákok választhatják, két évfolyamon keresztül heti két órában. Az általános felhasználói ismereteken túl itt már komolyabb informatikai tudás birtokába jutnak, programozni is tanulnak. Persze az "átlag gimnazista" sem hagyhatja el az iskolát informatikai ismeretek nélkül, mivel tanulmányaihoz szüksége van rá. Részt vettem például 17 éves gimnazisták társadalomismeret-óráján, amelyet az iskola jól felszerelt médiatárában tartottak. A munkát a szaktanár mellett a könyvtáros tanár is segítette. A tanulók 2-3 fős csoportokban dolgoztak, két óra állt rendelkezésükre. Több témakör közül választhattak (pl. emberi jogi nyilatkozat, 1995-ös elnökválasztás, legfelsőbb bíróság, esküdtszék munkája stb). A választott témában az iskolai médiatár segítségével információt kellett gyűjteniük, ezekből a szükséges definíciók pontos megadásával rövid ismertető dokumentumot kellett készíteniük. Lázasan keresgéltek az újságokban, folyóiratokban, lexikonokban, no és a könyvtárban levő terminálokon hozzáférhető számítógépes adatbázisban, valamint CD-ROM-okon. Jegyzeteik alapján ügyesen elkészítették a rövid tanulmányt, feltüntetve azt is, hogy milyen elektronikai segédanyagokat használtak.

Az informatikai ismeretek elsajátítását segítheti a gimnáziumokban az a körülbelül heti háromórás szabad órakeret, amely a "technikai, informatikai és kommunikációs gyakorlatok" nevet viseli. A legtöbb helyen ezalatt gyakorlás, korrepetálás, tehetséggondozás folyik, de a tanár szabad belátása szerint az új technikai eszközök használatának tudása is elmélyíthető. Az pedig, hogy a különféle szaktárgyakban mennyire kap helyet az informatika, a felszereltségen kívül a szaktanár felkészültségétől és szándékától függ. (Elvileg a tantárgyak 90%-a oktatható számítógép segítségével. A tanárok motiváltságáról és a továbbképzésekről később szólok.)

Informatika a felsőfokú képzésben

Egy teljes hetet tölthettem a Párizstól északra, Villetaneuse-ben levő Paris XIII. Egyetemen. Franciaországban az egyetemeken valóban egyetemes képzés folyik, hiszen ezeken a campusokon minden szakma felsőfokú tanulmányai folytathatók: a jogi fakultástól kezdve az orvosképzésen át a műszaki képzésig minden megtalálható. Az egyetem részlegei 18 km-es körzetben vannak, az összeköttetést - többek közt - jól kiépített számítógéphálózat is biztosítja. A helyi laborok hálózatait 1996. március óta a régi telefonvonalas kapcsolatot felváltó optikai kiépítés köti össze. A Bull gépekkel felszerelt központi gépterem teljesen automatizált, egyetlen operátor sem dolgozik benne. A különböző intézetekben, tanszékeken, laboratóriumokban levő PC-k alkalmazásukat tekintve három csoportra oszthatók: 1. oktatás, 2. gazdasági-szervezési ügyintézés, 3. személyes használat.

Minden egyetemi hallgató tanul valamilyen szinten informatikát. Talán legkevesebbet a jogászok, a 3. évfolyamon egy félévet heti egy órában, a legtöbbet természetesen az informatika szakosok (heti 15-30 óra). Az egyetem folyosóin barangolva számos PC-terem található, ezeknek legalább 80 százaléka tanórák számára van fenntartva, de vannak olyan "szabad" termek is, ahol az egyetemi hallgatók órán kívül, önállóan dolgozhatnak, gyakorolhatnak, tanulhatnak, illetve dolgozataikat elkészíthetik. A tanszékek tanárainak, kutatóinak szobájában a legkorszerűbb multimédiás PC-ket találjuk. Az Internet használata ezen az egyetemen eléggé korlátozott, csupán az oktatók és a végzős informatikusok férhetnek hozzá rendszeresen.

A tanszékek kutatómunkájukban is erőteljesen használják az informatikát, sőt, fejlesztenek is. A nyelvészeti tanszék például hosszú évek óta francia-német-angol elektronikus szótár fejlesztésén és tökéletesítésén dolgozik. (Ebben a munkában a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete is tevékenykedik!) A földrajz tanszék az Oktatási Minisztérium megbízásából olyan CD-ROM-ot állított össze, amely műholdas felvételekre alapozva rendkívül látványos és interaktív módon fizikai, geológiai, meteorológiai, mezőgazdasági, urbanisztikai ismereteket közvetít az érdeklődő kutatóknak, diákoknak.

Egyetemi szinten az informatikai eszközök minden diplomás és leendő diplomás számára hozzáférhetőek, sőt, immár nélkülözhetetlenek a tanulásban, a kutatásban.

Az Internet pedagógiai alkalmazása

Franciaországban a hozzáférés az Internethez rendkívül egyszerű, hiszen jól kiépített telefonhálózattal rendelkezik az ország. Másrészt a használati díj is igen olcsó (a telefonálás díja is fajlagosan jóval alacsonyabb a miénknél), magánszemélyek és iskolák számára egyaránt megfizethető. A minisztérium és számos szakmai szervezet is ösztönzi az iskolákat Internet-kapcsolat létesítésére. Renater néven az Oktatási Minisztérium 1995 óta működtet egy kutatási hálózatot az egyetemek bekapcsolásával, de ehhez a hálózathoz több közoktatási intézmény is hozzácsatolódhat. Az oktatásért felelős tankerületeknek körülbelül egyötöde működtet saját hálózatot, amelyhez körzetenként legalább 40 elemi és középiskola tartozik. Ennek ellenére csupán az iskolák 10 százaléka (becsült adat) rendelkezik Internet-hozzáféréssel, amit maguk a franciák is igen kevésnek tartanak.

Persze az iskolai használat akkor lesz igazán népszerű, ha konkrét és értelmes pedagógiai cél rendelhető hozzá. Hiszen, ha a használat egyetlen célja adatlekérés és/vagy elektronikus levelezés, ez hosszú távon nem motivál. Másrészt az egyre nagyobb számban belépő iskolák között a "mindenki mindenkivel levelez"-elv hamarosan hatalmas káoszt teremt. Annyi üzenet érkezik naponta, hogy még az elolvasásukra sincs idő.

Ennek a problémának a megoldására született az az ötlet, hogy az iskolák különféle projektekhez vagy szervezetekhez kapcsolódva levelezzenek egymással. Az Európai Iskolai Projekt (European School Project) például a hollandiai központból fogja össze az érdeklődő iskolákat, és külön fórumot biztosít mind a gyerekeknek (köztük a legkisebbeknek, óvodásoknak-kisiskolásoknak is), mind a felnőtteknek (pedagógusoknak vagy animátoroknak).

Külön meg kell említenem az Eurosesame Egyesületet (Association Eurosesame), amely 1992-ben alakult azzal a céllal, hogy az európai ifjúság kulturális és nyelvi ismereteit fejlessze elektronikus üzenetek közvetítésével. Több mint 60 európai és néhány más kontinensen levő iskola tagja ennek az egyesületnek. (Sajnos, magyar tagja még nincs.) Céljaik közt szerepel a tanulók motiválása a telematika oktatási alkalmazására, a nyelvtanulásra, más kultúrák megismerésére. Ennek érdekében sokrétű tevékenységet folytatnak: a nemzetközi elektronikus levelezést, adat- és programcserét, szakmai napokat, találkozókat szerveznek és multimédia-dokumentumokat fejlesztenek. Az iskolák az egyesület párizsi központján keresztül tartják a kapcsolatot, ahol a szervezők mindig friss, aktuális levelezési témákat sugalmaznak (pl. vakáció, ősz, karácsonyi népszokások stb.).

A központba olyan gazdag anyag érkezik (szöveg, rajz, kép, zene, filmrészlet stb), hogy az több elektronikus újságot is megtöltene. A beküldött anyagokból negyedévenként CD-ROM Magazint szerkesztenek, amit megküldenek a tagiskoláknak. Ez a CD-ROM-on forgalmazott többnyelvű újság számos ötletes és látványos fejezetet tartalmaz, kihasználva az új technika nyújtotta előnyöket. Találhatók rajta például interaktív mesék, az európai városokat bemutató képeslapok rejtvényjátékkal kiegészítve, a gyerekek által írott versek, riportok (filmrészletek is), a mindennapi iskolai élet történetei, hallhatók-láthatók iskolai rendezvények dalai-táncai a képernyőn, videofilmszerűen megjelenítve.

Az elektronikus újság különböző helyszíneken történő, de végül is egységes szerkesztése rendkívüli mértékben motiválja a gyerekeket. Azon túl, hogy megismerik a különböző országok kultúráját, szokásait és nyelvét, a közös alkotás örömét is átélik, megtanulják az együttműködést a társakkal, a pedagógussal.

Az Internet lehetőségével, csupán néhány billentyű lenyomásával "Európa az ujjhegyünkön van". Ezt a címet viseli az a dokumentumfilm, amelyet a hálózatok oktatási alkalmazásáról készítettek francia pedagógiai szakemberek. Négy tanéven át elsősorban azt vizsgálták, hogyan segítheti az elektronikus kapcsolat az iskolai kudarcokkal küzdő, illetve a perifériára sodródó, hátrányos helyzetű tanulókat. Tapasztalataikat 12 másik ország hasonló eredményeivel összevonva tanulmánykötetben2 is közreadták Nemzetközi telematikai kommunikáció - mutáció az oktatásban címmel. A tanárok beszámolóit olvasva megállapíthatjuk: az Internetnek van helye és szerepe a napi pedagógiai gyakorlatban, ha azt nem öncélúan, hanem értelmesen, a pedagógiai fejlesztési feladatokat figyelembe véve alkalmazzuk.

Pedagógus-továbbképzések

Franciaország 28 tankerületre (ún. akadémiára) van osztva, ezek központjai felelősek a hozzájuk tartozó óvodák-iskolák pedagógiai munkájáért. A tankerületek az Oktatási Minisztériumhoz tartoznak, amely a finanszírozással biztosítja a szaktanácsadói-szakfelügyeleti rendszert. A tankerületben szervezik a továbbképzéseket és gondoskodnak a szakmai-módszertani anyagok megjelentetéséről, ezáltal arról, hogy a friss információk eljussanak a pedagógusokhoz. Egy-egy szaktanácsadóhoz legalább 30 iskola és 300 pedagógus tartozik.

A tankerületek minden tanévben vaskos továbbképzési kötetet állítanak össze, amelyet májusban elküldenek a felügyeletükhöz tartozó összes iskolába. A pedagógusok ekkor jelentkezhetnek a következő tanév szakmai bemutatóira, továbbképzéseire. Az informatikai eszközök oktatási alkalmazásának megismertetését (minden tantárgyban) fontosságának megfelelően kezelik, a tanfolyamok jelentős része az új technikák oktatási megismertetését, elterjesztését segíti.

A tanfolyamok ingyenesek és három csoportra oszthatók. Vannak rövid (2-5 napos) tanfolyamok, elsősorban az informatikában kezdőnek számító tanítók, tanárok számára, ezek egy-egy résztémát mutatnak be (pl. multimédia, hálózatok, bürotika). Céljuk csupán a motiváció, az adott téma felvillantása. A pedagógusnak joga van tanévenként maximum három ilyen rövid tanfolyamon részt venni, helyettesítését az iskolának kell megoldania.

A középszintű tanfolyamok 5-10 hetesek, ezeken részletesen megismertetnek egy-egy informatikai területet, oktatási újdonságot, és felkészítik a - már nem kezdő - pedagógust ezen ismeretek alkalmazására saját szaktárgyukban. A gazdag témaválasztékban a számítógéppel támogatott természettudományos mérések éppúgy megtalálhatóak, mint a hálózatok, az Internet, a multimédia oktatási alkalmazása. A pedagógusok a tanfolyamon megismert szakanyagokat (könyv, szoftver, CD-ROM) a későbbiekben kikölcsönözhetik saját iskolájukban történő alkalmazásra, illetve az Internetről is számos szakanyag lekérhető.

A leghosszabb továbbképzés egy teljes tanéven át tart, részvétel esetén a tanár felmentést kap a tanítás alól, ezalatt az állam fizeti a helyettesítési költséget. Tulajdonképpen ez a forma intenzív posztgraduális képzés, elsősorban az informatikát gimnáziumi szinten, fakultatív tantárgyként tanító szaktanárok számára.

A továbbképzéseknek általában egy környékbeli, jól felszerelt iskola ad otthont, a teremhasználatért a tankerület bérleti díjat fizet. A továbbképzéseket az informatikát és alkalmazásait már jól ismerő, gyakorló pedagógusok tartják, tehát a tankerületnek nem kell gondoskodnia "külső" előadókról és külön státuszt sem kell létesíteni. A tanfolyam tanárai ezért a munkáért külön honoráriumban nem részesülnek. Heti néhány napot tanítanak saját iskolájukban, a többi napokon pedig a tankerület megbízásából továbbképzéseket tartanak. Tehát nem anyagi okból, pénzért, hanem erkölcsi és szakmai indíttatásból végzik ezt a számukra is érdekes többletmunkát. (Megjegyzés: a francia pedagógusbérekből meg lehet élni!)

Az a tankerület, amelyet meglátogattam, az 1995-96-os tanévben tíz multimédiás pentium-gépet vásárolt azzal a céllal, hogy azokat az érdeklődő iskolák 5-6 hónapra kikölcsönözhessék. Így gyakorol némi nyomást az informatikát saját tantárgyában használni kívánó tanár az iskola igazgatójára és inspirálja újabb gépbeszerzésekre. Az iskolák ellátása számítógéppel ma már itt sem központi pénzből (pl. kormányprogram) történik, hanem azt a fenntartónak (pl. önkormányzat) kell biztosítania.

A tankerületek mindegyikében 2-3 pedagógiai dokumentációs központ is található, országosan kb. 120 ilyen központ van a városokban. A szakanyagok iránt érdeklődő vidéki pedagógusnak elegendő a legközelebbi központot felkeresnie, és máris számos pedagógiai szakanyag között válogathat. Ezekben a könyvesbolt méretű központokban az oktatás minden szintjéhez és az intézmények minden típusához megtalálhatók a tantervek, tanítási programok, pedagógiai szakfolyóiratok, szaktárgyi segédkönyvek, módszertani útmutatók. Évente vaskos katalóguskötet tájékoztat az új pedagógiai kiadványokról (nemcsak nyomtatott, hanem elektronikus hordozókon is: videofilm, szoftver!), illetve ezek beszerzési lehetőségéről. Kissé irigykedve néztem a gazdag választékban böngésző francia pedagógusokat, akik számára mindezek a dokumentumok magánemberként is megfizethetőek!

A legtöbb tankerületnek arra is van pénze, hogy önálló pedagógiai szaklapot jelentessen meg. A negyedévenként megjelenő lapok szerzői pedagógusok, szerkesztői a tankerület munkatársai. Créteil város tankerületének lapja a Médialog nevet viseli. Az új technikák alkalmazásáról a különféle tantárgyakban, módszertani ötletekről éppúgy olvashatunk cikkeket, mint a könyv-, video-, CD-ROM-újdonságokról, valamint kiállításokról, szakmai konferenciákról. Kell is a tájékoztatás, a "szűrés", hiszen gomba módra szaporodnak az oktatási célú szakanyagok.

Továbbra is él az 1989-ben indult, Vegyes Licenc (Licence Mixte) elnevezésű akció. A kultuszkormányzat átalányban megvásárolta a legnépszerűbb és pedagógiai szempontból is legjobbnak tartott oktatási célú szoftvereket (felhasználói szoftverek, oktatóprogramok, programnyelvek stb.), így ezeket a forgalmazó cég az oktatási intézmények számára forgalmi értékük töredékéért árusítja (kb. 10-15 buszjegy áráért).

Az oktatási minisztérium és a legnevesebb pedagógiai könyv- és taneszközkiadók is gyakran szerveznek országos rendezvényeket a legaktuálisabb pedagógiai témákban (pl. a tanár szerepének változása, az analfabetizmus megelőzése, az új technikák alkalmazása stb.). Legutóbb 1996 októberében rendeztek nagyszabású, egyhetes konferenciát és kiállítást Párizs egyik külvárosában, a Tudomány és Technika Szigete elnevezésű hatalmas múzeumkomplexumban. E rendezvény témája a multimédia oktatási megszerettetése volt, amit a cím is kifejez: "Kattints, hogy tudj!" A kiállítók termékeinek katalógusát - stílszerűen - ingyenes CD-ROM-on bocsátották a többezres nézőközönség rendelkezésére. A francia televízió pedig úgy segíti az oktatást, hogy külön csatornát ("ötös csatorna") működtet, amely rendszeresen pedagógiai, oktatási célú műsorokat sugároz (riportok, filmek, kerekasztal-beszélgetések stb.).

Mindennapok informatikája

Aki már járt valamelyik fejlett nyugati országban, nap mint nap tapasztalhatta, hogy az informatika a mindennapi életben lépten-nyomon jelen van. Ahol csak lehet, automatizálnak, elterjedt az elektronikus és mágneskártyák használata, már a múzeumi belépés is csak ilyen módon lehetséges. A technikai eszközök ára alacsony (egy kompletten felszerelt multimédiás, faxmodemes márkás pentium például alig kerül többe, mint a létminimum összegének kétszerese!), így érthető, hogy az otthonokban is egyre több PC található (vagy IBM-kompatibilis, vagy Mackintosh gépek, ez utóbbiak a kezdők számára az egyszerűbb kezelhetőség miatt igen népszerűek.) Mivel a magánszemélyek jelentős vásárlóerőt képeznek a multimédia-piacon, ezért többszintes áruházakat tölt meg a CD-ROM-választék. (Mágneslemezen már úgyszólván semmi sem kerül forgalomba!)

Szinte havonta rendeznek valamelyik nagy vásárterületen multimédia-kiállítást, ahol aki csak teheti, felvonultatja portékáit. Nincs olyan szakterület, ahol ne lenne francia nyelvű multimédia-anyag. Ezek legtöbbje persze szimulációs és akciójáték, hiszen (sajnos) az otthoni gépeket elsősorban a gyerekek használják. De szép számmal talál az érdeklődő pedagógiai célú anyagokat is, a legkisebbeknek szóló interaktív mesekönyvektől kezdve a matematika gyakorlásán át a zenés nyelvtanulásig vagy éppen a Barbie baba öltöztetéséig. A hölgyek számára receptkönyv és fogyókúra-tanácsadó készül, és nincs is olyan nevesebb múzeum, amelyik gyűjteménye ne szerepelne elektronikus kiadásban. A választék olyan nagy, hogy szinte áttekinthetetlen, párhuzamos fejlesztés is rengeteg van (pl. a nyelvoktatás területén vagy az enciklopédiákat tekintve). A legnagyobb cégek katalógusukat ingyenes CD-ROM-on adják a látogatóknak, sőt van, aki egyhavi ingyenes Internet-előfizetést és tízórányi hozzáférést is ad a katalógussal együtt. Tombol tehát a multimédia- és Internet-láz, csak győzzék energiával a valóban értékes alkalmazások felkutatását!

Összegzés

A tanulmányúton szerzett informatikaoktatási tapasztalatok elgondolkodtatóak. Mi éppen most "tantárgyasítottuk" az informatikát, és emellett - hivatalosan - alig fordítunk gondot ennek a napi pedagógiai gyakorlatban való, oktatási (tanórai, szabadidős, fejlesztési célú stb.) alkalmazására. Pedig nem elég, ha az informatikai alapismeretek megszerzését egyetlen tantárgy tanításával "letudjuk". Így nem készülhetünk fel kellő mértékben az információs kor kihívásaira. Ugyanakkor oktatásunk sokkal decentralizáltabbá válik, ellentétben például a rendkívül központosított rendszerű francia oktatásüggyel, ahol még az óvodai programok, napirendek is igen kötöttek, "iskolásak". Természetesen ez egyszersmind zavaró is!

Eszközellátottságban (hardver, szoftver, pedagógiai dokumentációk) még szintén messze vagyunk az Európában megszokott mértéktől, de biztató jelek mutatkoznak egy gyorsuló ütemű hardverbeszerzésre, illetve szoftverfejlesztésre. Az pedig egyértelmű, hogy az informatika oktatása és alkalmazása akkor lesz csak igazán eredményes, ha a rendszeres és folyamatos pedagógus-továbbképzésekről gondoskodunk és tanítóink-tanáraink motiváltak lesznek az új technika mindennapi oktatási bevetésére!

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.