2019. június 17., hétfő , Laura, Alida

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> A felnőttek iskolái >> II. rész

7. A kerettantervek hatása az iskola pedagógiai jellegű tevékenységére

2009. június 17.

7. A kerettanterv hatása az iskola pedagógiai tevékenységére

A kerettantervek bevezetése szinte minden érintettben felvetette azokat a kérdéseket, hogy

  • miben változik meg az iskolai munka egésze, és ha lesz változás, akkor
  • az mennyiben fogja érinteni a pedagógusokat és a tanulókat?

Az új tanterv bevezetését nem valamiféle újabb „változtatásként” élték meg az iskolák és pedagógusaik, hanem egy korábbról elmaradt szükséges lépésként. Mint már volt róla szó, ezen a területen nem zajlottak a NAT-tal kapcsolatos csatározások, nem borzolta a kedélyeket az új, korábban nem tanított tantárgyak megjelenése sem. A felnőttoktatás önálló tantervvel történő szabályozása sokkal inkább megnyugtatólag hatott, erősítve azokat akik már ezt megelőzőleg is úgy vélték, hogy van jövője a felnőttek iskolarendszerű oktatásának. A korábbi tantervek számos eleme elavulttá vált és ez is hozzájárult ahhoz, hogy itt a változás bekövetkeztét egyfajta „reménykedő” várakozás előzte meg.

Amikor a kérdés eldőlt, akkor előtérbe kerültek a „mi következhet ezek után” típusú kérdésfeltevések. A megkérdezettek többsége túlnyomórészt úgy vélekedett, hogy „mindent átható változásoktól nem kell tartani”, ugyanakkor a válaszok jelezték, hogy „néhány területen azonban a változások mértéke jelentős lesz”.

Az alábbi táblázat adatai a megkérdezett iskolák kapcsán ezt megerősíteni látszanak (%):

A felnőttek oktatásával összefüggő problémák Nem változik Csökken Válaszhiány
Az oktatás színvonala 29 52 11 8
A felnőttoktatás színvonala a nappali tagozatos oktatáshoz képest 22 56 14 8
A tanulók közötti különbségek 29 49 14 8
A tanulók esélyegyenlőtlensége 27 46 19 9
A tanulók terhei 67 20 6 7
A tanárok terhei 59 31 4 7
Az iskola szakmai autonómiája 15 61 15 9
A pedagógusok szakmai innovativitása 28 57 6 8
A tanulók tanulási ambíciója 13 58 20 9
  • A megkérdezettek közel harmada gondolta úgy, hogy a kerettantervek bevezetését követően az oktatás színvonala emelkedni fog. E mögött csak az az elvárás áll, hogy az új tantárgyak megjelenése „önmagától” is a színvonal emelkedését garantálja. Ez persze így nagyon kétséges, mert arról még nem lehetünk meggyőződve, hogy a valóban komoly módszertani innovációs elemekkel rendelkező új tárgyak (idegen nyelv, informatika, kommunikáció) készletét valamilyen mértékben „átültetik” a hagyományos tantárgyakat tanítók napi gyakorlatába. A nappali tagozatok színvonalától történő elmaradás régi dilemma a felnőttek oktatásában. A gond itt elsősorban az, hogy maga a kérdésfelvetés hibás, hiszen itt egymással – számos ok miatt – nem összehasonlítható intézmények, iskolai gyakorlatok állnak. Az más kérdés, hogy a kerettantervek teremtette feltételek, amelyek valóban igyekeztek a nappali tagozatokon már korábban kialakított feltételekhez hasonlót létrehozni, megadhatják annak az esélyét, hogy a korábbi évek gyakorlatához képest az iskolarendszerű felnőttoktatás önmagához mérve előre léphet a színvonal kérdésében.
  • Az új tantárgyak bevezetése nyomán kiugró módon növekednek meg az iskolai terhek, a tanárok és a tanulók számára egyaránt. Ez az a vélemény-együttes, amely markáns módon eltér a többitől, mert itt 60% körül van azoknak az aránya, akik ezen az állásponton vannak. Mire alapozzák ezt? Elsősorban az új tantárgyak megjelenésére, mert ez, hangzott az érvrendszer, óranövekedést eredményez, 1 ami magával hozza a tanítási napok számának az emelkedését. Ez sok helyütt aggodalomra adott okot, mert úgy érezték, hogy a +1 tanítási nap már olyan tanulói tehertétel, amelyet a hallgatók jelentős része nem tud (akar) elvállalni, és ez tömeges kimaradásokhoz illetve beiratkozások elmaradásához vezethet. Ezt a félelmet az azóta eltelt időszak egyáltalán nem igazolta. Kétségtelen azonban, hogy elsősorban olyan tantárgyakról van szó, amelyek jellegüknél és eszközigényüknél fogva – szemben a hagyományos tantárgyakkal – iskolához kötöttek. Az idegen nyelvek tanulásához szükséges tanári irányítás itt nélkülözhetetlennek látszik, illetve a számítógépekhez való hozzáféréshez az iskolai géphasználat nyújtja a legnagyobb esélyt. Ez a probléma mindaddig fennáll, amíg az otthoni tanulást támogató feltételrendszert nem teremtik meg az iskolák. 2 Bár kisebb mértékben, de jelezték a tanári munkaterhek növekedését is, összefüggésben a kerettantervek bevezetésével. Itt elsősorban olyan újonnan jelentkező feladatokról van szó, amelyek az új tanterv összehangolását célozzák a helyi tantervekkel. Ez olyan pont, ahol az iskola jelentős mértékben segítséget és támogatást remél.

Az iskolák igényeit egy ötfokú skálán helyeztük el, ahol 1 = ilyen segítség nélkül is megtudják oldani a feladatot, míg 5 = elengedhetetlen, hogy ilyen típusú segítséget kapjanak. Ami az ábra egészét illeti, azonnal látható, hogy az iskolát érintő tantervi változtatás zökkenőmentes bevezetéséhez az iskolák jelentős és sokirányú segítséget reméltek. Úgy vélik, hogy ez a bevezetés sikerességének elengedhetetlen feltétele. Másképpen megközelítve: e támogatások hiányában a feladat nem vagy csak nagyon rossz hatékonysággal válik megoldhatóvá az iskolák számára. Vegyük sorra a kívánt támogatástípusokat:

  • Anyagi erőforrásokat biztosító támogatások:
    1. Általában a bevezetés feltételeként nagyobb összegű központi támogatást várnak az iskolák, amely egyértelműen arra utal, hogy nem tartják megfelelőnek az iskolarendszerű felnőttoktatás jelenlegi finanszírozását. Az új tantárgyak bevezetése valóban többletigényeket támaszt, elég itt az ún. „bontott csoportok” kialakítására gondolni.
    2. Ezzel függ össze a témára vonatkozó pályázati feltételek megteremtésének igénye, mert – a központi támogatás elmaradása esetén – az iskolák innen remélnek többlettámogatást. 3
  • Szakmai támogatás biztosítása
    1. A szakmai támogatások „külső gyűrűjét” a hagyományos és az IKT segítségével elérhető produktumok és szolgáltatások alkotják.
      • A mintatantervek készíttetésének igénye érthető, hiszen ezeknek a dokumentumoknak a „kitalálása” jelentette a legnagyobb tehertételt a pedagógusok számára. Ez jelentősen megkönnyítené az iskolák számára a kerettantervek és a helyi tantervek „harmonizációját”. 4
      • Ehhez kapcsolódik a pedagógiai szolgáltató intézmények aktív közreműködésének igénylése, amelyek számos területen (tantervi választék biztosítása, tan- és szakkönyvek terjesztésének koordinálása stb.) közvetíthetnék és lefordíthatnák az iskolák számára a „központi elvárásokat”. 5
      • A „zöldszám” működtetésében a közvetlen és azonnali segítség(nyújtásra) való igény fejeződik ki. A pedagógusok túlnyomó többsége nem érdeklődik a „makrószintű” problémák iránt. Számukra a praktikus tanácsok azok, amelyek valódi segítséget jelentenek. 6 Ehhez hasonlatos igény az „aktualizált” Sulinet-honlap működtetése. Ennek a felmerülése önmagában is örvendetes, mert az internetet használó pedagógusok igényeit artikulálja.
    2. A „belső gyűrű” meghatározó elemét a közvetlen (emberi) kapcsolatokra felépíthető szakmai továbbképzések, valamint a szaktanácsadók közreműködése jelenti. Ez talán a legnehezebben teljesíthető igény, mert vissza- és áttekintve az elmúlt évek és a jelen kínálatát, a választék meglehetősen szegényes. 7

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.