2019. június 20., csütörtök , Rafael

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> A felnőttek iskolái >> II. rész

5. Az iskolák teljesítménye

2009. június 17.

5. Az iskolák „teljesítménye”

Az iskolarendszerű alap- és középfokú felnőttoktatásban szerepet vállaló iskolák teljesítményét egyelőre nehéz megítélni. Nem rendelkezünk még annyi adattal, amely alkalmas lenne az intézmények komplex teljesítményét (az oktatás minőségét) jellemző mutató kialakítására. 1 Ha a „hozzáadott érték” Neuwirth Gábor által kialakított fogalmával operálunk 2 a felnőttek esetében, akkor már azt is eredménynek tekinthetjük, hogy a beiratkozottak közül évről évre sokan elvégzik ezt az iskolatípust. Különösen akkor igaz ez, ha a felnőtt(korú) tanulók családi és felkészültségi mutatóit (az általános iskolai, és tegyük hozzá, a szakmunkásképzők, valamint a befejezetlen középiskolai osztályok osztályzatainak az átlaga, a szülők iskolázottsága, a szülőknek és persze maguknak a tanulóknak a munkanélküliségi aránya) vesszük figyelembe. A Neuwirth Gábor által alkalmazott eredményességi mutatók 3 itt kevéssé relevánsak, bár némely elemük felhasználható. Mivel a iskolarendszerű felnőttoktatás egyúttal a „második esélyt” is nyújtó programként fogható fel, könnyű belátni, hogy az egyik legfontosabb eredményességi mutatója éppen az lesz, amit ritkán szoktak mérni:

  • Azoknak a tanulóknak az aránya, akik a nappali tagozatokról „átkerülve” ebben az iskolatípusban, élve a „második esély” nyújtotta lehetőséggel, befejezik ezt az iskolatípust. Ezen a „korrekciós mutatón” számos finomítást el lehet végezni.
  • A másik alapérték az, hogy a beiratkozottakhoz képest mennyi lesz a végzősök aránya.

Ezekhez az adatokhoz érdemes más, finomabb mutatókat hozzárendelni.

5.1. A felnőttek általános iskolái

Láttuk, hogy ebben az iskolatípusban többnyire a tankötelezettséget éppen hogy csak meghaladó korosztályok vannak jelen, ezért itt a továbbtanulás, ugyanúgy mint a nappali tagozatokon, kulcskérdés. Az arányok a következőképpen alakulnak (%):

A továbbtanulók megoszlása az egyes középfokú iskolatípusok között az alábbi képet mutatja (%):

Továbbtanulók

A továbbtanulók többsége, valamivel több, mint 50%-uk – noha addigi iskolai karrierjük számos kudarcot tartalmazott – érettségit nyújtó iskolában képzeli a továbbtanulást. Ez a tendencia megfelel annak, amit a közoktatás egyéb területein tapasztalunk. Az más kérdés, hogy ezek az iskolák az esetek többségében szintén a felnőttoktatás keretein belül működnek. 4

Sokkal több gondot jelent azoknak a sorsa, akik nem tanulnak tovább. Ők az iskola számára értékelhető statisztikákban nem jelennek meg akkor sem, ha munkát vállalnak, akkor meg különösen nem, ha teljesen eltűnnek az iskola látóhatárából. Az iskola eredményességét itt elsősorban az javíthatná, ha ez a rendkívül magas arány csökkenthető lenne. Az egyéni előrehaladás, az egyéni, sok esetben iskolák között működtetett tanulási útvonalak létrehozása sokat segíthetne ezen a helyzeten. 5

5.2. A felnőttek középiskolái

Az érettségit nyújtó képzésbe történő bekapcsolódás önmagában is jelentős eseménye a felnőtt életének. Noha számos tényező akadályozza a felnőttkori tanulást, azt látjuk, hogy az iskolarendszerű felnőttoktatásban az utóbbi években, ha szerény mértékben is, de a beiratkozók száma növekedést mutat. Ennek az iskolafokozatnak alapvetően hármas célkitűzése lehet:

  • lehetőséget biztosít felsőfokú (egyetemi, főiskolai vagy OKJ-képzésre épülő) továbbtanuláshoz,
  • nagyobb esélyt ad(hat) az eredményes munkaerő-piaci pozíciószerzésre,
  • és végül esélyt ad(hat) ahhoz is, hogy a már állással rendelkező állását jó eséllyel megtarthassa. 6

Az alábbi táblázat a felnőtt tanulók továbblépési szándékait mutatja be.

A továbbhaladás iránya %
Egyetem 5
Főiskola 10
OKJ-s képzés 10
Szakiskola 4
Munkát vállal 25
Nem tanul tovább 18
Nincs információ 28
Összesen 100

A továbbtanulók aránya közel 30%, ami jó aránynak tekinthető ebben az iskolatípusban. Arról nincs adat, hogy a továbbtanulók életkori megoszlása hogyan alakul, mint ahogy arról sincs, hogy hány százalék lehet azoknak az aránya, akik nappali tagozatokon folytatják tanulmányaikat. Az eddigi tapasztalatok azonban arra engednek következtetni, hogy a továbbtanulók többsége ezt a tevékenységet munka mellett végzi. 7

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.