2019. december 10., kedd , Judit

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> A felnőttek iskolái >> II. rész

10. Befejezés

2009. június 17.

10. Befejezés

Az élethosszig tartó tanulás mint új tanulási paradigma a tanuló társadalom eszméje, az ezt fenntartó tudásalapú gazdaság és végső soron a globalizációs tendenciák mind-mind olyan tényezők, amelyek alapvetően megváltoztatták a gondolkodást a felnőtt korban folytatott tanulással kapcsolatban. Mindez komoly hatást gyakorolt az iskolák fenntartóira, a vezetőkre, az iskola közelebbi és távolabbi jövőjéről gondolkodó egyéb szakemberekre is. Az elmúlt évtizedben még sokan nyilatkozhattak úgy erről a területről, mint olyanról, amely egy fajta nehezen és kelletlenül fenntartott „melléküzemága” volt az iskolának. Ma már ezt nem lehet megtenni. A drámai módon fogyó gyermeklétszámok és a fentebb jelezett, a szemléletet alapvetően átformáló tényezők szorítása sok intézmény esetében „húzóágazattá” tette a felnőttek oktatását. Mindenképpen olyan területté, amellyel komolyan kell foglalkozni a fejlesztési koncepciókban, amelyre forrásokat és szakértelmet kell biztosítani és nem utolsósorban jelentős teret kell biztosítani az intézmény arculatfejlesztésében és PR-tevékenységében.

Ezt a szándékot a kutatás eredményei teljes mértékben igazolták. A megkérdezettek túlnyomó többsége e terület jelentős fejlesztését tervezi az elkövetkező években (%).

A továbblépéshez és a fejlesztéshez két tényező nyújthat jelentős segítséget az iskolák számára:

  • a kapcsolatrendszer, amellyel jelenleg is rendelkeznek, valamint
  • a pályázati rendszer, amely esetenként biztosíthatja azokat a többletforrásokat, amelyeket a fenntartói támogatás nem tud biztosítani.

Noha általában nehéz különválasztani az iskola kapcsolatrendszerében azokat a partnereket, amelyek kizárólag a felnőttoktatás kapcsán kerültek az iskola „network”-jébe, érdemes bemutatni – vállalva némi kockázatot – e rendszer összetevőit:

Az intézmények kapcsolatrendszere

Jól látható, hogy a kapcsolatrendszer pilléreit elsősorban a hasonló profilú iskolák, illetve a pedagógiai szakszolgáltató szervezetek alkotják. Bár ezeknek a kapcsolatoknak a tartalmáról keveset tudunk, annyit azért meg lehet kockáztatni, hogy tartalmi tekintetben elsősorban

  • információ- és tapasztalatcseréről, valamint
  • a helyi szintű továbbképzések megszervezéséről és lebonyolításáról van szó.

Ami feltűnő, az a külföldi kapcsolatok alacsony száma. Ennél az adatnál azonban jobb a helyzet, mert tudjuk, hogy különösen a középiskolák esetében a külföldi partnerkapcsolatok rendszere meglehetősen gazdag képet mutat. Itt inkább arról van szó, hogy a válaszadók úgy gondolhatták, hogy a felnőttoktatást, mint speciális területet nem vonták be az adott kapcsolatba.

Ami a pályázatokat illeti, mindenképpen örvendetes az a tény, hogy évről évre – ha szerény mértékben is, de – növekszik a győztes pályázatok száma.

Év Győztes pályázatok száma
2000 70
2001 79
2002 81

Az iskolák a helyi kiírású pályázatoktól kezdve a nagy nemzetközi pályázatokat egyaránt megcélozták pályázataikkal. Ami az arányokat illeti: elsősorban a helyi szintű pályázatok hozták a sikereket, de ebben a szektorban azt is jelentős eredményként kell elkönyvelnünk, hogy az elkészült pályázatokat bejuttatták a nemzetközi térbe.

A győztes pályázatok megoszlása, 2000–2002 (%)

A győztes pályázatokon nyert forrásokat részben egyszeri fejlesztésre, részben pedig több (2-3 alkalommal) történő fejlesztésre tudták az iskolák felhasználni. Ez utóbbiak „folyamatjellege” azért is reményt keltő, mert magában rejti a „fejlesztőközösségek” kialakításának és megszilárdításának a lehetőségét.

A pályázat felhasználásában két terület volt meghatározó:

  • az iskolai tartalmi munka korszerűsítésére fordították a legtöbb pénzt, majd ezt az
  • infrastrukturális beruházások követték. 1

A pályázati források felhasználása (%)

A kormányváltozáshoz kapcsolható központi intézkedések az iskolarendszerű felnőttoktatásban nem hoztak számottevő változást. Ami a közvetlen jövőt illeti, úgy tűnik, hogy az iskolák többsége továbbmegy azon az innovációs úton, amely a kerettantervek bevezetésével kezdődött. Többségük ha tervez is változtatásokat az iskola programjában, akkor azt a kerettantervek határain belül tervezi. Nehéz véleményt kialakítani azokról a szándékokról, amelyek a NAT-tal összefüggő tantárgyi rendszerhez kívánnak visszatérni, mert köztudott, hogy a NAT-programot – éppen azért, mert az egyáltalán nem gondolkodott a felnőttoktatás speciális feltételrendszerében – nem lehetett ezen a területen alkalmazni. Az egyéni fejlesztési programok kapcsán esély van arra, hogy olyan helyi szintű innovációk zajlanak le, amelyek ha nem is az iskola egészére kiterjedő programmal szolgálnak majd, de egyes területeken jól kiegészíthetik a központi programokat (pl. otthoni tanulást szolgáló, tantárgyakhoz köthető segédletek vagy általános tanulást elősegítő útmutatók stb.)

A változás iránya Tervezi az iskola Nem tervezi Nincs még erről elképzelés
Továbbra is a kerettantervre alapozott tantárgyszerkezetet kívánják használni 81 7 13
Visszatérnek a NAT-ra alapozott tantárgyi rendszerhez és óratervekhez 3 63 34
Teljesen eltérő programot kívánnak kialakítani 2 63 36
Egyéni fejlesztésű tantervekkel és óraszámokkal kívánnak dolgozni 8 56 35

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.