2019. december 10., kedd , Judit

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> A felnőttek iskolái >> II. rész

1. Fenntartók és iskoláik

2009. június 17.

1. Fenntartók és iskoláik

Az iskolarendszerű felnőttoktatás intézményeinek túlnyomó többségét a helyi, illetve a megyei és a fővárosi önkormányzat tartja fenn.

A magánszféra (alapítványok) szerepvállalása kettősséget mutat:

  • Egyrészt úgy tűnik, hogy az iskolarendszerű oktatás/képzés iránt egyelőre csekély az érdeklődés, és a piaci alapon (is) működő szervezetek inkább az iskolarendszeren kívüli szakképzésben vélik megtalálni számításaikat,
  • másrészt nem lehet figyelmen kívül hagyni a korábban már említett ún. Sziltop-jelenséget, mert ha a statisztikák számára pontosan felmérhető lesz a vállalkozások részvétele a közoktatás e szektorában, akkor az mindenképpen a jelenleg kialakított kép jelentős mértékű átformálását eredményezi majd.

Az egyház által fenntartott néhány iskola szakjellegű végzettséget biztosít és emellett igyekszik a tanulásba bekapcsolódó hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjait számos egyéb, de többnyire karitatív módon támogatni.

Az iskolák státusza, akár alap-, akár pedig középfokról beszélünk, a felnőttoktatás egyik neuralgikus pontjának számít. Noha azt nem tudjuk bizonyítani, hogy az önálló, fő profilban felnőtteket oktató iskolákban a tanítás minősége jobb, mint ott, ahol a felnőttek oktatása tagozati jelleggel történik, mégis ez utóbbi helyzet elemzése az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján azt mutatja, hogy e „társbérleti” viszony kárvallottja többnyire a felnőttoktatás volt. 1

Eltekintve ettől az intézményszervezeti tényezőtől, ez az a helyzet, ami érthetővé teszi az óraadó pedagógusok magas számát a felnőttoktatásban. Egészen pontosan arról van szó, hogy a pedagógusok többsége „főállású” tevékenységét a nappali tagozaton végzi, és vagy túlóráért, vagy pedig ritkább esetben a kötelező óraszám kiegészítéséért vállal a felnőtteknél tanítást.

Bár nem állíthatjuk, hogy önmagában az óraadói státusz szakmai problémákat vetne fel, de annyit megkockáztathatunk, hogy ha az adott területen szinte minden pedagógus túlmunkában végzi a tanítást, akkor növekszik az esélye a kiégésnek, a fásultságnak. Ezt erősítheti az is, hogy ezen a területen köztudottan a siker(élmény) ritkább és más jellegű, mint a nappali tagozatokon, de az is komoly problémát jelent, hogy az „estin” történő tanításnak a szakmai presztízsértéke még mindig hallatlanul alacsony.

Az iskolák, függetlenül a fenntartótól, döntő mértékben vagy esti tagozatos, vagy pedig levelező tagozatos képzést folytatnak. Néha az is előfordul, hogy van olyan iskola, ahol mind a kettő előfordul.

Mutatja a felnőttoktatás „felértékelődését” az a tény, hogy 22 helyen jelezték, hogy a felnőtteket nappali munkarend szerint oktatják. Ez, amennyiben kifutó képzésről van szó, akkor a szakmunkások szakközépiskolája intenzív (nappali) tagozatos programjaira vezethető vissza, illetve ennek kibővített, egy évvel megtoldott, a kerettantervhez illeszkedő változatáról. Valószínűsíthető, hogy a felnőttek nappali munkarend szerinti oktatása – összefüggésben a „parkoltató” tendenciákkal, valamint az érettségire épülő szakmai képzés körüli küzdelem eldőltével – növekedni fog. 2

A rendszer egésze azonban szinte minden tekintetben lassabban reagált a változásokra, mint ahogy azt eredetileg vártuk. A helyi innovációk például a munkarendekkel összefüggő területen nem vagy csak néhány helyen indultak el. A munkarendek közül többen (9 iskola) próbálkoztak az ún. távoktatási munkarend bevezetésével. Ezek széles körű alkalmazására egyelőre azonban nincs lehetőség, két ok miatt:

  • E kutatáson kívül vizsgált programok átmenetet képeznek a hagyományos, levelező és az új távoktatási programok között. Az oktatócsomagok papíralapú és elektronikus elemei egyelőre olyan erőfeszítéseket kívánnak az erre kevéssé motivált és felkészített hallgatóktól, hogy számukra járhatóbbnak tűnnek a hagyományos képzési formák.
  • A másik ok, amiért várni kell az ilyen típusú programok elterjedésére, az az iskolai és a tanulói infrastruktúra (a „hálózat”) kiépítetlensége mellett a pedagógusok felkészületlensége az oktatás ezen területén.

E fejezet befejezéseként érinteni kell az iskolák típusát és szerkezetét. Egy korábbi cikkben már érintettem azt, hogy az iskolarendszerű felnőttoktatásban elmaradt az iskolák „szerkezetváltása”, ezért itt napjainkig hagyományos típusokkal kell számolnunk. 3

Az alapfokú iskolák között két típus van:

  • Rendelkezésre áll az általános iskola 8 évfolyama, de láttuk, hogy az alsó tagozat (az alapismereti képzés 1–4. évfolyama) gyakorlatilag sehol sem „üzemel”.
  • Az alapfokú iskolák egy részében csak 5–8. évfolyam áll rendelkezésre.

A középfokú iskoláknál (gimnázium, szakközépiskola) meghatározó a 4 évfolyamos képzés. Itt néhány helyen jelezték, hogy van lehetőség gimnázium után OKJ-képzésben részt venni, de ez szervesen nem épül a programhoz.

A megoszlás településtípustól és fenntartóktól független. Úgy tűnik, hogy a felnőttoktatás területén a fenntartók a szerkezeti és munkarendi változtatásokra irányuló ambíciókat szinte kivétel nélkül mindenütt blokkolták, feltehetőleg attól való félelmükben, hogy az óhatatlanul tetemes költségnövekedést fog előidézni.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.